Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-26 / 49. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! •; ff -. "Ä"".' ' Xgjpl*: iPlgl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. február 26 szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 49. szám A mai számban: Erös rendőri felügyelet mellett folyik Bonnban a párizsi egyezmények ratifikációs vitája (6. old.) Dr. Jaromír Doianskýnak, a miniszterelnök első hehelyettesének kitüntetése a Klement Gottwaldról nevezett „A haza szocialista építéséért" érdemrenddel (7. old.) Megkezdődött a XXI. jégkorong-világbajnokság, amely egyúttal a XXXIV. Európa-bajnokságért is folyik (8. old.) Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári plenáris ülésén hozott határozatok biztosításának szempontjából M. BakuV a elvtárs beszámolója az SzlKP Központi Bizottságának 1955. február 24-én és 25-én megtartott ülésén Tisztelt elvtársak! A KB mai ülésén elemeznünk kell. hogyan készültünk fel azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek mezőgazdasági téren előttünk állnak és milyen intézkedéseket tettünk e feladatok biztosítására. A X. pártkongresszus határozatai és irányelvei a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztéséről a legközelebbi 2—3 évben, mozgósították pártunk szerveit és szervezeteit, s << nemzeti bizottságokat, ami lényegesen hozzájárult ahhoz, nogy már a tavalyi őszi munkákat sokkal jobban végezték el. mint a megelőző években. Jobb eredményeket értünk el különösen a kapásnövények és egyéb tirmények betakarításában, amelyek mind ez ideig az őszi munkák teljesítésének legszűkebb keresztmetszetét jelentették. Megjavították munkájukat a gépállomások is, amelyek az előző években csak igen kis mértékben vettek részt az őszi terménybetakarításban, 1954-ben azonban jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy aránylag jól ment végbe a cukorrépa, a burgonya, a kukorica betakarítása. Gépállomásaink első ízben teljesítették az őszi munkák tervét, nevezetesen a gabonavetésben és a tavasziak alá való szántásban, emellett e munkákat jól és agrotechnikai határidőben végezték el. Noha a gépállomások teljesítették az őszi munkák tervét, az ősziek vetését, a búza kivételével, nem végezték el kielégítően A búza vetésterületének tervét az állami gazdaságok 101,7 százalékra, az EFSz-ek 104,2 százalékra, a magángazdálkodók pedig 98,9 százalékra teljesítették. A területek közül a legjobb eredményt a bratislavai és a nyitrai érte el, amelyek termelése egyébként is a legnagyobb. A többi kerületben a búza vetéstervének teljesítése a szövetkezeti gazdaságokban aránylag jő, de a magánszektor jelentősen lemaradt. Sűrű- és keresztsoros vetéssel a búza egész tervbevett vetésterületéből az állami gazdaságok 94,9 százalékot, az EFSz-ek 86,9 százalékot vetettek be. Nem teljesítették viszont a rozsvetés tervét a kassai kerület kivételével, amely valamennyi szektorban száz százalékot ért el. A bratislavai kerületben csak 69,4 százalékra, a nyitrai kerületben 86,4 százalékra teljsítették a rozs vetéstervét. A besztercebányai, a zsolnai, az eperjesi kerület sem tett eleget a rozs vetéstervének. Ezzel' kapcsolatban megemlítendő, hogy tervező szerveink is hibát követnek el, amikor a rozs vetését Délszlovákia olyan vidékein veszik tervbe, ahol a néhányéves tapasztalatok már bebizonyították, hogy búzából sokkal nagyobb hektárhozam érhető el. mint rozsból. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy a kerületi, járási és helyi szerveink nem kísérik elég figyelemmel és gyakran lebecsülik azt a feladatot, hogy az egyes termesztendő növényekben betartsuk a tervbevett vetésterületet. Nem teljesítették az őszi takarmánykeverékek vetéstervét sem. Százszázalékos eredményt csak az állami gazdaságok mutathatnak fel az EFSz-ek az őszi takarmánykeverék vetéstervét csak 74,3 százalékra, a magánszektor pedig mindössze 62,7 százalékra teljesítette. Tehát nem tették meg még a szükséges intézkedéseket a takarmányalap kibővíté1955. február 24. és 25-én tartott ülést Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Beszámolót mondott ezen Szlovákia mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári teljes ülése határozatainak biztosítása szempontjából Michal Bakuľa elvtárs, a SzlKP KB irodájának tagja. A SzlKP KB ülésén részt vett mint a CsKP KB kiküldöttje Macháčová elvtársnő, begyűjtési miniszter, aki a begyűjtés sürgős problémáiról és a begyűjtési apparátus munkájának politikai elveiről beszélt. A vitában részt vett 32 elvtárs, akik kijelentették egyetértésüket a CsKP KB teljes ülésének határozataival és kifejezést adtak szilárd elhatározásuknak, hogy a CsKP KB határozatait érvényre hozzák életünkben. Az ülésről szerencsekívánó levelet küldtek dr. Jaromír Doianskýnak, a CsKP KB politikai irodája tagjának 60. születésnapja alkalmából. Záróbeszédet mondott Karol Bacílek elvtárs, a CsKP KB politikai irodájának tagja, a SzlKP KB első titkára. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta Michal Bakuľa elvtárs beszámolóját és a CsKP KB 1955. február 11-i teljes ülésének határozatából kiindulva, határozatot hozott Szlovákia mezőgazdasága fejlesztésének és a falusi pártmunkának további feladatairól. sere a CsKP X. kongresszusának határozatai után sem, amelyek rámutattak a takarmánytermesztés biztosításának jelentőségére és szükségére az állattenyésztési termelés fejlesztésében. Kerületi, járási és helyi pártszervezeteink. mezőgazdasági dolgozóink még nem fordítottak elég figyelmet e fontos feladatra. A feladatok teljesítésének ellenőrzése alkalmával azonban igen gyakran azzal érvelnek, hogy a feladatokat jobban teljesítik, mint előző évben. A valóság azonban az, hogy sem 1953-ban, sem pedig 1954-ben, tehát pártunk X. kongreszszusa után sem teljesítették az őszi keverékek vetéstervét, ami azt jelenti, hogy nem teremtették meg a takarmánytermesztés növeléséhez szükséges feltételeket, amitől az állattenyésztési termelés gyarapítása függ. A tavaszi gabona, a kapásnövények és az ipari növények bőséges termésének biztosításában igen fontos szerepe van a mélyszántás elvégzésének. Ezt a feladatot sem teljesítette senki, az állami gazdaságokon kívül. A múlt év december 25-ére a mélyszántás tervét az EFSz-ekben 93,9 százalékra, a magánszektorban csupán 83,8 százalékra teljesítették. Bár ez jobb eredmény, mint amilyet az előző években elértünk, mégsem lehetünk vele elégedettek, hisz végeredményben a mélyszántás tervét nem teljesítettük. A besztercebányai kerületben például, mégpedig túlnyomó részt a növénytermesztő járásokban, a mélyszántás tervét csupán 70,6 százalékra teljesítették. Kerületi és járási szarveink sem ismerték fel még eléggé a mélyszántás elvégzésének feladatát, bár kézenfekvő, hogy ha nem végezzük pl ősszel a mélyszántást, akkor csökken a termés, mégpedig hektáronként gyakran 3—4 mázsával is Tekintettel az említett hiányokra, kerületi, járási pártszerveinknek, különösen pedig falusi pártszervezeteinknek, továbbá a mindenfokú nemzeti bizottságoknak már most, a tavaszi munkák megkezdése előtt, a nem teljesített feladatok részletes elemzése alapján olyan intézkedéseket kell foganatosítaniok, amelyek a tavaszi időszakban biztosítják valamenynyi feladat teljesítését oly módon, hogy az ősz: munkák idején tapasztalt fogyatékosságokat már a tavaszi munkák során megszüntessék. Mezőgazdasági apparátusunknak biztosítania kell, ho^y az agronómusszolgálat Idejében helyes tanácsokat adjon a kis- és középparasztoknak, az EFSzeknek arra, hol vethetik be célszerűen tavaszi búzával azokat a területeket, amelyeket ősszel nem vetettek bc kenyármagvakkal, hogy száz százalékosan biztosíthassák a gabonaneműak termesztési tervét Hasonlóképpen intézkedéseket kell tenni arra, hogy az ősszel el nem vetett takarmány termesztését a tavaszi vetés során feltétlenül biztosítsák. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésének egyik legfőbb feltétele annak megértése, hogy a mezőgazdaság alapvető termelőeszköze a föld, ami azt jelenti, hogy véget keil vetni a föld kérdésében eddig tanúsított közömbösségnek, amely sokhelyütt megnyilvánul és oda vezet, hogy a szántóföld területe Szlovákiában 1937-hez képest 71000 hektárral csökkent. Pártunk t kongresszusa a leghatározottabban feladatunkul tűzte ki, hogy minden mezőgazdasági és szántóterületet kihasználjunk a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésére. Ezt a kongresszus kitűzte feladatot nálunk Szlovákiában nem teljesítik következetesen. Az 1955. évi tervben több, mint 46 ezer hektár szántóföldre nem ärták szét a termelési feladatokat. Clbk az eperjesi kerületben 13 000 hektárral kisebb területre, a zsolnai kerületben 9600 hektárral, a nyitrai kerületben 7300 hektárral kisebb területre bontották fel a termelési feladatokat, és hasonló a helyzet a többi kerületben is. Az a tény, hogy ekkora termőterületre nem állapítottak meg termelési feladatokat, takarmánytermesztésünket például annyival csökkenti, hogy belőle 133 000 egyenként 110 kilogrammos sertést nevelhetnénk fel. Miben keresendők ennek az elégtelen helyzetnek az okai? Főként abban, hogy kerületi, járási és falusi pártszervezeteink, nemzeti bizottságaink és egész mezőgazdasági apparátusunk, beleértve a Földműve'Ssügyi Megbízotti Hivatalt Is, nem fordított elég gondot a földdel való gazdálkodásra, aminek az a »következménye, hogy a föld egyszerűen eltűnt és tovább tart a rendetlenség a föld nyilvántartásában. A helyi nemzeti bizottságok felfektették ugyan a föld nyilvántartását, de a községek nagyobb részében nem vezetik rendesen, így aztán a meglévő adatok nem felelnek meg a való helyzetnek. Csupán a kassai kerületben például a községek 70 százalékában nincs rendes földnyilvántartás. Hasonló a helyzet az eperjesi és a besztercebányai kerületben is. Arról, hogy nem fordítunk elég gondot a föld, különösen a szántóföld megművelésére, tanúskodik az a tén

j k, hogy a föld birtokosai nem ritkán, sőt gyakran a járási szervek közbenjárásával a szántóföldet mezőgazdasági területté változtatják, vagy egyszerűen más célokra bocsátják rendelkezésre. Csak a legutóbbi években több, mint 4000 hektár jó termőföldet ültettek be gyümölcsfákkal, a lejtőkön pedig a föld kihasználatlanul hever, bár teljesen megfelelne e célnak és kielégíthetné a gyümölcstermesztés fejlesztésével kapcsolatos igényeket. Száz meg száz hektárt foglaltak le más célokra, például egyéni építkezésre. A falu területén kívül, termőterületen építenek fel lakóházakat, ugyanakkor nem használják ki a község belterületén a lakásépítési célokra alkalmas telkeket és így ezer meg ezer hektár termőföld megy veszendőbe. Nemzeti bizottságaink ahelyett, hogy igyekeznének felhasználni minden szabad telket a község belterületén, a legjobb termőföldeket osztogatják el építőteleknek, noha ez a Megbízottak Testületének tavaly augusztusban hozott határozata értelmében tilos. Az említett fogyatékosságokhoz járulnak még továbbiak is, mint pl. a szántóföldek parlagon hevertetése, 1954-ben például a besztercebányai kerületben 2340 hektárt, az eperjesi kerületben 1665 hektárt és egész Szlovákiában 8328 hektárt nem műveltek meg. 11 660 hektár szántóföldön nem biztosították a rendes gazdálkodást. Ezt a földet nem művelték meg gondosan, javarészt a helyi nemzeti bizottság gazdálkodott rajta. A legtöbb ilyen elégtelenül megművelt föld az eperjesi kerületben akadt. Fölösleges külön bizonyítani, hogy az említett hiányok, a szántóföld megművelésére fordított kevés gond kedvezőtlen hatással van a mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdasági termelés 1955. évi fe jlesztési tervének teljesítéséhez elsősorban feltétlenül meg kell szüntetni a termőföld nyilvántartásában tapasztalható hiányosságokat. A geodézia adatai alapján a térképészet, valamint a mezőgazdasági tervezősiolgálat dolgozóinak adatai szerint, amelyek kiterjednek az egész mezőgazdasági termőterületre és szántóföldre és ezek tulajdonosaira, pontos nyilvántartásba veszik a földet A nemzeti bizottságoknak teljes felelősséggel kell gondoskodniok arról, hogy ezt a nyilvántartást gondosan vezessék. Biztosítani kell azt is, hogy a szántóföldet ismét eredeti rendeltetésének, a mezőgazdasági termelésnek szolgálatába állítsák. A párt szervezetei és szervei arra ösztönözzék a mezőgazdasági dolgozókat, hogy az elhanyagolt földet ismét megműveljék és termővé tegyék. A CsKP KB határozatából szlovákiai pártszervezeteink és nemzeti bizottságaink számára is az az igen jelentős feladat következik, hogy megfelelően hozzájáruljanak a cseh határvidék betelepítéséhez. E téren ifjúsági szervezeteink már vállalták, hogy összesen 2100 fiúból és lányból álló brigádokat küldenek a cseh határvidékre, akik már ez év március 6-án jelentkeznek munkahelyükön. A feladat nagy és az egész pártnak, valamint a nemzeti bizottságoknak az a kötelességük, hogy e becsületbeli vállalás teljesítése érdekében minden támogatást megadjanak ifjúságunknak. Ezenfelül a Földművelésügyi Megbízotti Hivatalnak rövidesen meg kell egyeznie a földművelésügyi Minisztériummal, hogy a szlovákiai felnőtt lakosság és a szakemberek soraiból hány dolgozót küldjenek a cseh határvidék betelepítésére. Kerületi és járási pártszervezeteink feladata lesz, hogy a nemzeti bizottságok dolgozóival megvitassák e kérdést, jól előkészített politikai tömegmunkával intézkedéseket tegyenek, hogy a kitűzött határidőre megnyerjék a megállapított számú dolgozókat ennek az akcíônak. A CsKP X. kongresszusa határozataiban megemlékezett arról is, hogy mindenütt, ahol ehhez meg vannak a szükséges előfeltételek, fel kell szántani a kishozamú réteket és legelőket és szántófölddé kell átalakítani őket. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenütt, ahol az elvtársak hozzáfogtak az ilyesféle területek felszántásához, mint pl. a királyhelmeci járásban felszántott 3000 hektár és a Csallóközben felszántett néhány száz hektár esetében, az így nyert új szántóföldön nagy terméshozamokat értek el. Szlovákiában, különösen Kelet-Szlovákiában vannak olyan területek is, amelyeket nyári áradások fenyegetnek és ennek következtében eddig még nem vették müvelésbe őket. A kassai és eperjesi kerületi bizottságban az elvtársaknak fontolóra kellene venniök. hogyan adhatnák vissza e, edeti rendeltetésüknek e fenyegetett területeket, hogyan biztosithatnák a helyi lehetőségek kihasználásával, a helyi lakosság mozgósításával, partmenti gátak építésével rendes megművelésüket. Chudík elvtárs szavai szerint csupán a királ\ iielmeci járásban 12 000 hektár ilyen földterület van, egész Kelet-Szlovákiában pedig kiterjedése kb. 50 000 hektárra tehető. A Csallóközben is a csatornák klmélyítésével kapcsolatban, arnely munka jelentős részét az idén elvégezzük, az elvtársak fontolóra vehetnék melyik területet hogyan műveljék msg és így lényegesen gyarapítsák hozamait. Pártunk X. kongresszusa hanjsii-