Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-25 / 48. szám, péntek

2 191SZO 1955. február 25. A CsKP KB üdvözlő levele dr. Jaromír Dolanský elvtárs hatvanadik születésnapja alkalmából Drága Dolanský elvtárs, hatvanadik születésnapod alkalmából fogadd Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának szívélyes jókívánatait. Üdvözlünk Téged mint pártunk és népi demokratikus államunk élenjáró tényezőjét. A haladó diákifjúság soraiból 1922-ben beléptél a kommunista pártba és azóta lelkesen, áldozatosan harcoltál a munkásosztály igazságos ügyéért, — Csehszlovákia dicső Kommunista Pártjának győzelméért. Azon nehéz küzdelmek idején, amelyeket pártunk a kapitalista rendszer ellen folytatott, a párt gottwaldi vezetőségében nagymértékben hozzájárul­tál a dolgozó nép igazságos követelményeiért, a kapitalista kizsákmányo­lók ellen folytatott harcához. Erődet nem törte meg a fasiszta üldözés sem köztársaságunk hitleri megszállása idején, amikor hat éven át náci börtönökben és gyűjtőtáborok­ban sínylődtél. Hazánknak a szovjet hadsereg által való fölszabadítása után megbízott a párt, hogy a népi demokratikus köztársaság építésében a párt és állam legfelsőbb szerveiben a legfelelősségteljesebb funkciót töltsd be. Értékel­jük áldozatos munkádat és dolgozó népünkkel együtt országunkban a szo­cialista építés megvalósításáért folytatott harc bátor harcosaként tiszte­lünk Téged. Egész életed, drága Dolanský elvtárs, a derék és szerény kommunista harcos életének példája, aki minden erejét, minden tudását és tapasztala­tát, egész szívét a dolgozók boldog életének, a haza felvirágzásának és di­csőségének szenteli, amelyben a felszabadított nép a párt vezetésével győ­zelemről győzelemre halad. Hatvanadik születésnapod alkalmából azt kívánjuk Neked, hogy még hosz­szú éveken keresztül dolgozhassál, teljes erőben és egészségben hazánkban a szocializmus építéséért, egész dolgozó népünk boldog holnapjáért. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Február jegyében előre a szocializmus győzelméhez! (Folytatás az 1. oldalról.) Olyan országok táborához tartozunk, amelyek a történelemben sohasem is­mert társadalmat alakítanak ki, amely­ben a nemzetek közti kölcsönös kap­csolatokat a sokoldalú segítség jel­lemzi, amelyben az egyik nemzet fej­lődése s felvirágzása nem hív ki kon­kurenciaharcot, hanem ellenkezőleg, erősíti a béke közös ügyét. A Szovjetunió önzetlen segítsége, legszorosabb együttműködése a 900 milliós szocialista tábor valamennyi országával, nemzetközi helyzete és te­kintélye a békéért folytatott harcban, következetes békepolitikája, amely keresztezi az új háború szítóinak ter­veit, mindez hatalmas erő, amely le­hetővé teszi előrehaladásunkat a szo­cializmus útján és a békés élet reá­lis feltételeit alakítja ki. Ma, amikor az amerikai imperia­listák lázasan készítik elő az új vi­lágháborút, amikor újra talpra akar­ják állítani a hitleri Wehrmachtot, amikor az agresszív erők parancsno­kai nem haboznak atom- és más tö­meges pusztító fegyverekkel fenye­getni, különösen világosan látjuk, mit jelent számunkra a Szovjetunió. Az­előtt is érvényes volt, hogy a nem­zeteink és a Szovjetunió népei közti testvéri szövetség szilárdítása és vé­delmezése, a szocializmus táborának népeivel való kapcsolatok erősítése, a békéért folytatott és a háborús gyúj­tagotók ellen irányuló állandó harc — alapvető hazafias kötelessége orszá­gunk minden becsületes polgárának. Ma ez hatványozottan érvényes. Csak így, a legszorosabb kapcsolat­ban a szocializmus hatalmas táborá­nak népeivel, amelyet a Szovjetunió vezet, az egész békeszerető emberi­ség oldalán, a kommunista párt ve­zetésével teljesítjük a szocializmus építésének előttünk álló minden fel­adatát. megteremtjük a békés, boldog életet, csak így követjük megfelelő­en a dicső februári jelszót: „Előre, egy lépést sem hátra! Előre a szocia­lizmushoz!" Szebbé tesszük városunkat és otthonunkat Egész népünk lelkesen készül ha­zánk felszabadulásának 10. évfordu­lójára. A munkahelyeken dolgozóink szorgalmuk, tudásuk legjavát adják a feladatok teljesítéséért, illetve túl­teljesítéséért folyó versenybe, hogy a szocializmust építő országunk a bé­ke még erősebb bástyájává váljék A városaink és falvaink szépítésére és fejlesztésére alakult kormánybi­zottság felhívását, hogy köztársasá­gunk jubileumi évét használjuk fel arra, hogy megszépítsük városainkat, községeinket, utcáinkat, játszóterein­ket, parkjainkat, munkahelyeinket, és mindnyájunk környezetét még szebbé és otthonos'abbá tegyük — a lakosok tízezrei magukévá tették. Az akcióba bekapcsolódtak a galán­tai állami ipari tanulóiskola növen­dékei is. A felszabadulás 10. évfor­dulójának tiszteletére példás kötele­zettségvállalást tettek. A város Szé­pítésére, az utcák rendbehozására és sportpályák létesítésére 12 000 bri­gádóra ledolgozását vállalták, közel 30 000 korona értékben. A fiatalok megértették, hogy a hős szovjet had­sereg áldozatos küzdelme és dolgozó népünknek a jobb életért folytatott harca tette számukra is lehetővé, hogy szép környezetben, a legna­gyobbfokú gondoskodás mellett ta­nulhatják választott szakmájukat. Ezért ők is tőlük telhető legnagyobb mértékben ki akarják venni részüket ebből a munkából, amellyel még szebbé, otthonosabbá tehetik környe­zetüket. Felajánlották tehát, hogy az üzemi fürdő felépítésénél további 2500 brigádórát dolgoznak le. A tanulóotthon ifjúsága teljes fe­lelősségtudattal készül kötelezettség­vállalása teljesítésére. A munkálatok elvégzésére pontos munkatervet ké­szítettek. Sipos elvtársnak, a tanuló­otthon igazgatójának vezetésével öt­tagú bizottságot alakítottak, mely a fiatalok munkáját irányítani fogja. —g— lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIlllllli|]lllllllllllllllllllli:l!IIIIIIIII[IMII!lllllllUI Hlillllllllllllllinwe KRISTA BENDOVÄ: A csehszlovák filmdolgozók elutaztak a Német Demokratikus Köztársaságba Szardán, február 23-án elutazott Drezdába a népszerű tudományos fil­mek dolgozóinak küldöttsége. Ütjük célja a csehszlovák és német filmdol­gozók együttműködésének megszerve­19^48 februárja A gépek megálltak, nem izzott a katlan, vihar előszele volt a levegőben, titáni erő feszült a szavakban, a tömeg megmozdult, bízott erejében. És a történelem pellengérén állva a gaz remegve látta: a népnek felderült, egységes rohamát jól tudta, nem állja. A hatálom a nép kezébe került, S mikor elindultak ismét a gépek, zúgott belőlük boldog ének s a fákon kipattant u rügy. Dalolt a nép: De szép az élet hogy minden, minden a miénk lett. Hogy szebb legyen, csak tőlünk függ. Fordította Fügedi Elek IV STANISLAV NEUMANN: Jtt a z u o Itt az idő, a döntés perce Kié lesz ez a föld, szebb életért küzdeni mersz­e nádszál vagy-e, vagy tölgy. A jövendőnkről van most szó, mindnyájunk jólétéről. Ki felforgató embernyúzó, tűnjön a föld színéről. Itt az idő, egyszerre lépjünk, miénk legyen az ország. Itt az idő, hogy végre éljünk, a nép intézze sorsát. Itt az idő. Mi dolgozók egységes rendben állunk. Itt az idő. Halljuk a szót: miénk minden minálunk. nmaiianiiif!iriľ'i"« iiiiiiiütiitiHiiiiMinini Fordította: Fügedi Elek • .'•''Iliimül::! !lHlillHllill!IHI!Illllflll<llllllll!llll!llllll!IMI!IIU| X Ä győzedelmes február 7. évfordulójára Az 1948-as februári eseményeket ez évben hazánk felszabadulásának 10. évfordulója küszöbén ünnepeljük. Ez a tény még jobban kidomborítja a győ­zedelmes februári napok jelentőségét, mert azokban a napokban dolgozó né­pünk kommunista pártunk vezetésével szétzúzta a burzsoá reakció ellenforra­dalmi puccsát és ezzel biztosította népi demokráciánk további fejlődését, mely a fasiszta betolakodók elleni harc­ban és a szovjet hadseregnek a fasisz­ták feletti győzelme segítségével szü­letett. Ugyanakkor megnyitotta az utat a szocializmus gyorsabb fejlődése felé. Az elmúlt hét év építőmunkájának hatalmas eredményeit pártunk X. kong­resszusa értékelte. A kongresszus, mint köztudomású, legfontosabb fel­adatként a mezőgazdasági termelés lé­nyeges emelését, a népgazdaság fej­lesztésének tervszerinti teljesítését, a nép anyagi- és kulturális színvonalá­nak állandó emelését, a béke megőrzé­sére és biztosítására irányuló küzdel­met tűzte ki, hogy ily módon harcol­junk hazánkban a szocializmus végle­ges győzelméért. E feladatokat dolgo­zó népünk pártunk köré csoportosulva és szoros egységbe tömörülve teljesiti. Ennek az egységnek alapja a munkás­paraszt szövetség. A múlt évben le­folytatott választások eredményei új­ból megmutatták dolgozó népünk egy­ségének erejét, de megtudtuk egyben azt is, hogy nem egy hibát, hiányos­ságot, káros nézetet kell még eltávolí­tanunk a célhoz vezető úton. Népünk erkölcsi és politikai egysége, mely a további fejlődés elsőrendű biz­tosítéka, a győzedelmes februári na­pokban mutatkozott meg legyőzhetet­len nagyságában. Ezért csak hasznos lehet, ha felelevenítjük a februári ese­ményeket, hogy azokból hét év távlatá­ból tapasztalatainkat gyarapítsuk. A politikai válság kiéleződése Szlovákiában 1947. második felében az egyre job­ban elszigetelődő cseh és szlovák bur­zsoázia már előre látta, hogy a küszö­bönálló nemzetgyűlési választásoknál csak vereségre számíthat. A nép egyre szilárduló uralmát a Nemzeti Frontban elfoglalt helyzetéből már nem gyöngít­hette, ezért ellenforradalmi puccsot tervezett. Az egyre gyakrabban ismét­lődő provokációk és szabotázsakciók azt eredményezték, hogy a Nemzeti Frontban az ellentétek gyorsan kiéle­ződtek. A krízis először a Szlovák Nem­zeti Frontban tört ki, a volt Hlinka­párt maradványainak államellenes ösz­szeesküvése folytán, melyben a demok­rata párt vezetőségének több tagja is tevékeny részt vett, továbbá a kataszt­rofális közélelmezési helyzet folytán, melyet nemcsak a szárazság, hanem a reakció tervszerű garázdálkodása is okozott, s végül a parasztkérdés meg­oldására irányuló kormányprogram cél­zatos szabotálása miatt. Az illegális hlinkás szervezetek le­leplezése után, melyek a demokrata párt vezetőin kívül a külföldi áruló emigrációval is összeköttetésben állot­tak, a kommunista párt az állami szer­veknek és az egész közéletnek az el­lenséges reakciótól való megtisztítá­sát határozta el. 1947. október 30-án a párt kezdeményezésére összegyűlt az üzemi és alkalmazotti bizottságok szlo­! vákiai kongresszusa, mely a kormány­• program maradéktalan teljesítését, a Megbízottak Testületének átszervezé­sét és a parasztság kívánságainak tel­jesítését követelte. A követelésekhez csatlakoztak az antifasiszta szerveze­tek és a parasztok ezrei, akik Szlová­kia minden tájáról Bratislavába sereg­lettek, hogy felemeljék szavukat a de­mokrata párt földbirtokos politikája ellen és támogassák a kommunista párt porgramját. A dolgozó nép egy­séges fellépésének eredményeként a demokrata párt leggyűlöltebb képvise­lői lemondásra kényszerültek, a reak­ció defenzívába szorult és a kommu­nista párt által vezetett munkásosztály tekintélye megszilárdult. A belpolitikai válság tetőpontja A Nemzeti Frontban kiéleződött ellentétek, melyek az éles osztály­harcot tükrözték vissza, a nyíli po­litikai válság kirobbantását célozták országos viszonylatban. A reakció a Nemzeti Front szétzúzását, a szak­szervezetek és a dolgozó nép többi érdekképviseletének szétbomlasztását és a hadsereg gyöngítését szorgal­mazta. Ugyanakkor zavarta a közei­látást', pártolta a fekete piacot és az ideológiai és kultúrfronton is éles harcot indított. A szociáldemokrata párt 1947 no­vemberében megtartott brnói kong­resszusán a jobboldali elemek csa­lárd módon magukhoz ragadták a ve­zetést és ezzel a cseh és szlovák reakció minden, rétege egységfrontba tömörült Beneš titkos vezetése mel­lett, hogy a megfelelő pillanatban j kommunista pártot puccsszerűen eltá­volítsák a kormányból. A CsKP Központi Bizottságának 1947 novemberi gyűlésén Gottwald elv­társ leleplezte a reakció terveit, óva intett az 1920-as év megismétlődésétől és a dolgozó népet éberségre hívta fel. Ilyen súlyos belpolitikai helyzet­ben teljesítette dolgozó népünk a két­éves terv első évének feladatait. A párt földműves politikájának követ­kezetes megvalósítása a munkásosz­tály és a parasztság szövetségét erő­sítette. Pártunk a legnagyobb erőfe­szítéseket a konfiskáció és az ellen­séges elemek földjének felosztása körül tette, miknek megvalósítása Szlovákiában különös nehézségekbe ütközött, mivel a burzsoá-naciona­listák a földreform végrehajtását a reakciós Kvetkónak és társainak en­gedték át. Ezek a megrögzött agrá­riusok és szeparatisták a földosztó bizottságok munkáját gátolták, a ku­lákok és nagybirtokosok befolyását erősítették és a grófi vagyonokat mentették. Dolgozó parasztságunk a földreform körüli harcok be n ( felisr merte a demokrata párt igazi céljait és azt a tényt, hogy a paraszt érde­keiért csak a kommunista párt har­col következetesen. A munkás-pa­raszt szövetség erősödött, az Egysé­ges Földműves Szövetség keretében is, valamint az agrár szövetkezetek kapitalista irányítóinak leleplezése so­rán. Az 1947-es nagy szárazság ide­jén pártunk hatékonyan támogatta a kis- és középparasztokat a milliomo­sok és hadigazdagok terhére, majd megindult a mezőgazdasági gépszö­vetkezetek megalakítása, melyek ké­sőbb az EFSz-ek kiépítésének alapját képezték. Nagy fontossággal bírtak a kommunista párt által megvalósított földműves törvények is, melyek az úgynevezett spekulációs földek fel­vásárlását, az 50 hektárt meghaladó birtokok igénybevételét, az első föld­reform felülvizsgálását, a földműves kölcsönök kamatleszállítását, a föld­bérek és adók csökkentését rendel­ték el. E törvények lényege a kis- és kö­zépparaszt támogatásában és a kapi­talista elemek korlátozásában volt. Nem csoda, hogy a burzsoá reakció képviselői a kormányban és a nem­zetgyűlésben minden létező eszköz­zel gátolták azok elfogadását. A CsKP ezért közvetlenül a parasztsághoz fordult, a törvényjavaslatokat nép­szavazás alá bocsátotta és így sze­rezte meg a parasztság hozzájárulá­sát a reakciós képviselők és minisz­terek akarata ellenére. A parasztság megbízottai tömegesen keresték fel a nemzetgyűlést és a Szlovák Nem­zeti Tanácsot, ahol erélyesen köve­telték a törvényjavaslatok elfogadá­sát. A dolgozó tömegek nyomásának a reakció kénytelen volt engedni. A kis- és középparasztok e harcok folyamán felismerték azt a tényt, hogy érdekeiket a földbirtokosok és kapitalisták nem képviselhetik, hogy a kapitalista bankok, kereskedők, mo­nopóliumok és nagybirtokosok támo­gatása a parasztság nyomorát csak állandósíthatja és ezért a munkásosz­tályhoz csatlakozva a CsKP politiká­ját támogatták. Egyidejűleg Szlovakia iparosításá­nak alapjai is megvalósultak és e si­kerek a cseh és szlovák nemzet test­vériségét és állami egységét szilár­dították. A termelőerők gyorsabb ütemű kifejlődését a gazdasági élet lényeges területein még fennálló ka­pitalista termelési viszonyok gátol-

Next

/
Thumbnails
Contents