Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-25 / 48. szám, péntek

1955. február 25. UJSZG Ázsia népei visszautasítják a SEATO-t, mert békét akarna

k Nyugat-Németországban Megnyitották a SEATO tagállamainak konferenciáját Február 23-án Thaiföld fővárosában, Bangkokban megkezdődött a SEATO — délekelet-ázsiai katonai tömb — tagállamai külügyminisztereinek konferenciája. A bangkoki konferencián azok az államok vesznek részt, amelyek az Egyesült Államik kezdeményezésére Manilában 1954. szeptemberében aláírták a délkelet-ázsiai katonai szerződést. Ezek a távetkezó államok- Franciaország, az USA, NagyBritannia, az utóbbi dominiumai Ausztrália és Üj Zéland és mindöszsze három ázsiai jrszág, Pakisztán, a Thaiföld és a Fülöp-szigetek. A többi ázsiai ország, közöttük DélkeletÁzsia három legnagyobb állama: India, Indonézia és Burma nem írták alá a manilai szerződés'., mert nem akartak csatlakozni ehhez az agreszszív tömbhöz, amelyben a gyarmattartó hatalmak játsszák a főszerepet. A konferencia hivatalos megnyitása után Dulles, az USA államtitkára emelkedett szólásra. Dulles után Eden, a brit külügyminiszter tartott rövid beszédet, majd Mohammed Ali pakisztáni miniszterelnök és külügyminiszter és a többi küldöttség vezetői mondották el üdvözlő beszédeiket. A külföldi sajtó híreiből kitűnik, hogy a bangkoki konferencia részvevőinek szándékuk több olyan kérdést megtárgyalni, amely azon fegyveres erők létesítését célozza, amelyeknek az amerikai agresszió eszközeivé kell válniok az ázsiai országokban a nemzeti függetlenségért harcoló ázsiai népek ellen. Az USA ezeket a fegyveres erőket az indokínai államok belügyeibe való további beavatkozásra akarja felhasználni. A „Takunpao" tiencini lap szerint a bangkoki konferencia, amelynek feladata a manilai szerződés megvalósítása, arra szolgál, hogy megnyissa az Egyesült Államok útját a Fülöpszigeteken. a Thaiföld és Pakisztánban levő emberi tarfalékokhoz. Az indonéz sajtó elítéli a bangkoki konferenciát és az ázsiai országok ellen irányuló agressziónak minősíti. A „Szulu Indonésia" azt írja, hogy a SEATO veszélyezteti Délkelet-Ázsia békéjét. Ázsia népei — jelentette ki a „Harjan Rakjat" című lap — viszszautasítják a SEATO-t, mert békét akarnak. A manilai szerződés aláírásával az USA minden törekvését a Fülöp-szigeteken, a Thaiföldön és Pakisztánban a a katonai előkészületekre összpontosította. Az Oj Kína sajtóiroda jelentése szerint a Fülöp-szigetek kormánya arról tárgyal, hogy ez évben új hadosztályokat állít fel, kiképezi a polgári lakosságot és kibővíti rendőrségét. A Fülöp-szigetek kongresszusának képviselőháza azt ajánlotta elnökének, hogy terjesszen elő a bangkoki konferencián javaslatot repülőegység létesítésére Délkelet-Ázsiában, amelyhez a Fülöp-szigetek szolgáltatna emberi erőket. Az indiai sajtó szerint Pakisztánban amerikai katonatisztek vezetésével újjászervezik a hadsereget, amelynek létszámát 700 ezerre emelik és amelyet amerikai gyártmányú fegyverekkel látnak el. Az indiai sajtó amerikai megbízottak nyilatkozataira hivatkozva jelenti, hogy az Egyesült Államok által Pakisztánnak „gazdasági támogatás" címen nyújtott segítség eszközeinek felét katonai célokra fogják felhasználni. Mint ahogy az Hildrethnek, az USA pakisztáni nagykövetének kijelentéséből kitűnik, az USA a „támogatás" fejében azt követeli, hogy Pakisztán „jobban készüljön fel" az amerikai tervek valóraváltására. Az indokínai országokkal határos Thaiföldnek az USA különös figyelmet szentel. A sajtó közlése szerint Thaiföld területén új kuomintang alakulatokat szerveznek John Paurifoynak, a bangkoki amerikai nagykövetnek közvetlen vezetése alatt. tetőfokára hág a párizsi egyezmények elleni tiltakozás A nyugatnémet szakszervezetek Münchenben, Braunschweigban és Dortmundban tiltakozó sztrájkokat tartottak február 24-én a párizsi egyezményeknek a bonni parlamentben való tárgyalása napján. A Wuppertal-i építőmunkások szakszervezete a sztrájkon kívül tiltakozó felvonulást szervezett Bonnba. A nyugatnémet ipari városokban nagy sikerrel folyik a párizsi egyezmények ellen tiltakozó aláírási kampány. Braunschweigban az elmúlt napokban kezdték meg az aláírási akciót az összes ipari üzemekben. Dortmundban az úgynevezett német manifesztumot az utóbbi napokban több ezer lakos, a darmstadti járásban pedig a lakosság 60 százaléka aláírta. A nyugatnémet dolgozók ezekkel az akciókkal bizonyítják, hogy nem hajlandók belenyugodni a felfegyverzésbe, bármilyen ilgyen is a bonni parlament határozata. A Németország Kommunista Pártja elnöksége e napokban levelet intézett a bonni parlament képviselőihez, amelyben követeli tőlük, hogy utasítsák vissza a párizsi egyezményeket, továbbá, hogy a bonni parlament hívja fel a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányát a négyhatalmi értekezlet megtartására a "német megbízottak jelenlétében és, hogy rögtön kezdjék el a tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság képviselőivel az össznémet szabad választásokra vonatkozó választási törvény elkészítéséről. Äz USA a Közel- és Közép-Keleten katonai tömböt tákol össze. A sajtóügynökség hírei arról tanúskodnak, hogy az USA most minden erejével a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló katonai .tömböt akar összetákolni Közel- és Közép-Keleten. Az United Press sajtóügynökség washingtoni tudósítójának közlése szerint az amerikai diplomaták azzal számolnak, hogy a „török-pakisztáni egyezmény és a tervbevett törökezen egyezményekhez elsősorban Iránt és Libanont akarja csatolni, továbbá feltételezik, e katonai tömbben Egyiptom, Szaúd-Arábia és több ország részvételét is. A tudósító hozzáfűzi, hogy az egyiptomi kormány állást foglalt a tömbben való részvétel ellen. A tudósító közli a washingtoni diplomáciai körök kijelentéseit, amelyek arra céloznak, hogy iraki egyezmény kibővül." A tudósi- I Egyiptom részvételét megvehetnék tó jelentéséből kitűnik, hogy az USA | gazdasági és katonai segítség árán. Fáure kormánya sem fog soká ellená

llni a néptömegek nyomásának Három sikertelen kísérlet után a jobboldal összefogásával Faúrénak sikerült kormányt alakítani A francia nemzetgyűlés február 20-án 369 szavazattal 210 ellenében bizalmat szavazott Edgár Faure-nek és így a jobboldali képviselők szavazataival jóváhagyta a miniszterelnöki tisztségét, valamint kormányának programját és összetételét is. A Reuter sajtóügynökség közli, hogy a vita és a szavazás általános fáradság és közömbösség jegyében folyt le. A párizsi politikai hírmagyarázó megemlíti, hogy Faure már 1952-ben ót héten keresztül volt a francia kormány elnöke, éppen abban az időben, amikor a NATO lisszaboni konferenciáján első ízben hagyták jóvá Nyugct-Németország felfegyverzésének politikáját. Faure mint a Bidault, Laniel és Mendes-France kormányának tagja két éven át irányította a francia gazdasági politikát. Üj kormányában benne van azon miniszterek többsége, akik az utolsó években részt vettek olyan francia politika kialakításában, amelynek az országra nézve nagyon káros következményei voltak. Waldeck Rochet kommunista képviselő a szavazás előtt kijelentette, hogy a kommunisták a kormány ellen fognak szavazni, mert ezt a kormányt a bonni revansisták felfegyverzése kormányának és a kapitalisták érdekeit szolgáló kormánynak tartják. Waldeck Rochet annak a nézetének adott kifejezést, hogy az új Faure-kormány sem fog soká ellenállni a néptömegek nyomásának. Irán bevonása az agresszív katonai tömbbe az ország nemzeti érdekeinek elárulását jelentené A „Pravda" megfigyelőjének cikke az iráni kormány nyilatkozatával kapcsolatban A moszkvai „Pravda" megfigyelője február 23-i számában cikket közöl „Nincs füst tűz nélkül" címen, amelyben kommentálja az iráni kormány február 21-i nyilatkozatát, amit azzal összefüggésben adott ki, hogy néhány teheráni lap cikket közölt Iránnak a Közel- és Közép-Kelet katonai tömbjébe való bevonásáról, amelyet most készítenek elő a brit imperialisták. A szerző rámutat arra, a nyilatkozat h ngsúlyozza, hogy mindeddig az érdekelt külföldi kormányok közül egyik sem tárgyalt Iránnal. A kormánynak ez a nyilatkozata, mint ahogy azt az ügyek igazi állása mutatja, csak anynyit jelenthet, hogy az iráni kormány nem követi Irán azon köreinek útját, akik országuk sorsát össze akarnák kapcsolni az imperialista hatalmak agresszív terveivel. Mindazok, akiknek érdeke a világ e területén a béke és a biztonság megszilárdítása, örömmel üdvözölhetnék a nyilatkozatból eredő eme következtetést. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a külföldi sajtó több jelentésében az iráni kormány ezen nyilatkozatát másként magyarázzák. így például a Franije Presse sajtóügynökség február 22-i teheráni híre szerint az iráni miniszterelnök kommünikéje a jövő kérdését nyíltnak hagyja, nem közli a kormány szándékait és a probléma lényegéhez nem szól hozzá. Az „A1 Gamhuria" címú egyiptomi lap február 14-én jelentette, hogy 1955. január 15-én Törökország, Irán, Irak és Pakisztán képviselői titkos tanácskozást folytattak a török-iraki és török-pakisztáni tömb közötti kapcsolatok megteremtéséről, hogy azok alapján e négy állam között regionális katonai tömböt létesítsenek. Nem fér kétség ahhoz, írja cikkének befejező részében a megfigyelő, hogy Irán csatlakozása az agresszív katonai tömbhöz helyrehozhatatlan kárt okozna Irán nemzeti és állami érdekeinek és csak az iráni és szovjet nép ellenségeinek javát szolgálná. Iránnak az agresszív egyezményhez való csatlakozása még tovább élezhetné a Közel- és Dél-Kelet nemzetközi helyzetét. A csehszlovák kormány ajándéka az indiai kormánynak Róbert Schmeltz csehszlovák külkereskedelmi miniszter vezetésével egy kormánydelegáció tartózkodik Delhiben. A küldöttséget február 22-én fogadta Nehru indiai miniszterelnök, akinek ebből az alkalomból átadták az Aero 45. típusú repülőgép modelljét. A négyüléses repülőgép, amelyet az indái kormánynak ajándékozunk, már útban van India felé. ták, ezért f CsKP az újabb államosítás és a további földreform követelményeit tűzte napirendre. A burzsoáziát ez a fejlődés erősen nyugtalanította. E helyzetben és a nyugati imperialisták által feltüzelve nyílt fellépésre határozta el magát A reakciós miniszterek leplezetlen szabotázsa folytán a kormány és a nemzetgyűlés működése 1948 első hónapjaiban teljesen megbénult. Végül is a nemzeti szocialista párt, a néppárt és a szlovákiai demokrata párt miniszterei alaptalan és átlátszó k.fogásokra hivatkozva, lemondottak. A politikai válság ezzel kirobbant. Az ellenforradalmi puccs szétzúzása A reakció alattomos támadása, mely a kommunistáknak a kormányból való kiszorítására és a népi demokratikus rendszer megdöntésére számított, hazánk dolgozó tömegeinek határozott ellenállásába ütközött. A CsKP az első perctől kezdve kövf telte, hogy az államelnök a miniszterek lemondását fogadja el s álláspontját a főváros dolgozóinak hatalmas tüntetése támogatta. Gottwald elvtárs felhívására országszerte akcicbizottságok alakultak, melyek megkezdték a Nemzeti Front tagozatainak tisztogatását Az üzemi bizottságok országos kongresszusa két millió szakszervezeti tag nevében követelte a miniszteri demisszió elfogadását, Gottwald elvtárs kormányának megerősítését, a kormányprogram maradéktalan teljesítését és a további államosítás megvalósítását. A követeiések alátámasztására az ország munkássága egyórás általános tiltakozó sztrájkba lépett. Az akcióbizottságok * időközben a megújhodott Nemzeti Frontból mindenütt eltávolították a reakció képviselőit. A burzsoázia ügynökeit kikergették a nemzet: bizottságokból, az állami hivatalokból és a minisztériumokból, a politikai pártok vezetőségeiből, valamint a tömegszervezetekből. Megalakult a megújhodott Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága Prágában és Bratislavában. Az üzemek védelmét és a közrend biztosítását a népi milícia vette át. Csehszlovákia dolgozó népe a CsKP vezetése mellett a reakciós miniszterek provokációs lemondására olyan egyöntetű és egyértelmű választ adott, hogy ezzel 1948 február 25-én Beneš elnököt a lemondás elfogadására és Gottwald elvtárs új kormányának kinevezésére kényszerítette. Egyidejűleg a reakció képviselőit a Szlovák Nemzeti Tanácsbői és a Megbízottak Testületéből is eltávolították. A demokrata pártot az események elsodorták a föld színéről Hazánk dolgozó népe hatalmas győzelmet aratott. A népi demokratikus rendszer megszilárdítása A dolgozó nép győzelme 1948 februárjában igazolta a CsKP politikájának helyességét. A munkás-paraszt szövetség politikája győzedelmeskedett. A burzsoázia a dolgozó nép tömegeitől elszigetelődött, munkásellenes és parasztellenes politkája a városokban és falvakon végérvényesen lelepleződött. A dolgozó parasztság az 1948 február • 29-én Prágában egybegyűlt földműves bizottságok országos kopgreszszusán nyilvánított véleményt, amikor a sokezres tömeg a CsKP poltikája mellett foglalt állást. E kongresszuson hangzottak el Gottwald elvtárs szavai, melyekkel a dolgozó parasztságnak utat mutatott: „A város és falu népének együttműködése és kölcsönös megértése a köztársasag további eredményes fejlődésének és a jobb időknek legjobb biztosítéka. Ha ezt az egységet megszilárdítjuk, ha megbonthatatlanná tesszük, akkor a köztársaság is megbonthatatlanná válik és mindanynyiunknak jobb lesz a dolga. Ez, azt hiszem, az üzemi bizottságok kongresszusának és a mi kongresszusunknak is nagy tanulsága. Munkás a parasztért, paraszt a munkásért és a világ arra billen, amelyre ez az erő tolja." / ľ A februári események megszilárdították a népi demokráciát, mely a proletárdiktatúra funkcióit teljesíti és mindörökre kiküszöbölték azt a lehetőséget, hogy a csehszlovák kapitalizmus a reakció belső erői segítségével megújíttassék. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1948 márciusában jóváhagyta az új kormány programját, amely az üzemi és földműves bizottságok követeléseit magáévá tette. Szlovákia dolgozó népe hamarosan jóvátette mindazt a sérelmet és méltatlanságot, amit a burzsoá reakció február előtt elkövetett. A mezőgazdaságban gyorsan eltávolítottuk a nagybirtokok maradványait és a termőföld a törvényes rendelkezések maradéktalan végrehajtása útján azok kezébe került, akik azt művelik. Ez a tény tovább szilárdította a munkásparaszt szövetséget. Az államosítás második szakasza, melyben az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket, valamint a nagykereskedelmet társadalmasították, Szlovákia számára különös fontossággal bírt, mert itt 1948 februárja előtt az államosítás csak aránylag kisszámú üzemre vonatkozhatott, mivel Szlovákia üzemeinek többsége középnagyságú volt. Szlovákia iparosítása érdekében az építkezési ipar államosításának is nagy fontossága volt. A februári győzelem után hazánk gazdasági és szociális struktúrája lényegesen változott és lényegesen megerősödött a népgazdaság szocialista szektora. E változások az osztályerők viszonyát is megváltoztatták a munkásosztály és a dolgozó parasztság javára. A februári győzelem vívmányait Alkotmányozó Nemzetgyűlésünk az új, Május 9. Alkotmányban rögzítette, mely reális alapokra fektette és biztosította a cseh és szlováknép, valamint a mayyď\ az ukrán és a többi nemzetiség egyenrangúságát a népi demokratikus állam keretén belül. Ez a fontos tény még jobban erősítette hazánk dolgozó népének testvéri szövetségét. Az 1948. május 30-án megtartott nemzetgyűlési választások bebizonyították, hogy hazánk dolgozó népének hatalmas többsége egyetért a februári győzelem vívmányaival és bizalmat szavaz á kommunista párt által vezetett megújhodott Nemzeti Frontnak. Az alig 10 százalékot kitevő fehér szavazati lapok azt mutatták, hogy a reakciót dolgozó népünk nem támogatja többé. Néhány héttel a választások után Beneš lemondott és a köztársaság elnöke Klement Gottwald lett. Ezzel a \ . februári győzelem vívmányai újabb biztosítékot nyertek, mert az álllamhatalom legfontosabb szervei, a kormány, a nemzetgyűlés és az elnöki méltóság a dolgozó nép igazi képviselőinek kezébe került. 1948 júniusában megtörtént a kommunista párt és a szociáldemokrata párt marxi-lenini alapon való egyesítése és ezzel a munkásosztály egységéért folyó hosszú küzdelem is véget ért. A CsKP és az SzlKP szervezeti egyesítése 1948 őszén lényegesen megszilárdította a cseh és szlovák nép egységét és Szlovákia kommunistái számára megkönnyítette az erősebb és jobban szervezett testvéri cseh munkásosztály tapasztalatainak elsajátítását. Mind ez együttvéve lényegesen emelte a dolgozó nép lelkesedését, munkakedvét és kezdeményező készségét. Ennek segítségével a kétéves tervet teljesítettük és lefektettük a szocializmus eredményes építésének gazdasági alapjait. Rövid tíz év telt el hazánk felszabadulása és hét év a februári győzelem óta. Az eltelt eseménydús években nagy utat tettünk meg a kitűzött célhoz vezető úton. Az elért eredmények és a küszöbön álló új feladatok megkövetelik, hogy a felszabadulás óta egyre erősödő munkásparaszt szövetséget és dolgozó népünk egységét óvjuk, mint a szemünk fényét, mert ezzel az egységgel biztosítjuk szocialista jövőnket és szilárdítjuk a Szovjetunió által vezette hatalmas béketábor erejét is, mely a világbékéért folyó harc legyőzhetetlen bástyája. Vietor Márton