Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-23 / 46. szám, szerda

I Világ proletárjai egyesüljet- kJ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. február 23. szerda 30 fillér VIII. évfolyam 46. szám Teljes erővel a mezőgazdasági termelés fellendítéséért * • A% egésx falu -hun® ke kitüntetet tjére zsolnai járás bytčicai szövetkezetének tagjai nagy figyelemmel kísérték az EFSz-ek II országos kongresszusát. A rádióban hallgatták és a napi sajtóban elolvasták Marek Smida, földművelésügyi miniszter beszédét. Örömmel fogadták a kongresszusi határozatokat, amelyek megmutatják az utet a szövetkezetek megszilárdítására, jobb szervezéssel a fokozotabb munkatermelékenység biztosítására és így a nagyobb jövedelmek elérésére. A bytčicai szövetkezeti tagok öröme annál nagyobb, mivel Pavol Sul'ovec, szövetkezetük elnöke a négy kitüntetett szlovákiai szövetkezeti elnök közül az érdemes szövetkezeti dolgozó jelvényt kapta. „Mi valamennyien, akik jelen voltunk a szövetkezet megalapításánél — mondja Ivan Repkovský, a szövetkezet könyvelője — ölömmel fogadtuk a hírt. Büszkék vagyunk rá, hogy munkánkat ilyen nagyra becsülik." A kongresszus napjaiban a szövetkezet vezetősége gyűlést tartott, amelyen megvitatták a II. kongresszus által kitűzött feladatokat. A szövetkezeti tagok ebből az alkalomból újabb egyéni kötelezettségeket vállaltak. Vincent Velič, az állattenyésztés vezetője felajánlotta, hogy törődni fog a szarvasmarha és sertésállomány helyes etetésével, a takarmányadagok pontos betartásával és 20 százalékkal csökkenti a malacok elhullásét Méria Veliťová és Rozália Borecká, a tenyészállatok gondozói kötelezték magukat, hogy a legközelebbi tenyészállatvásárra 70 kant és 60 anyasertést nevelnek fel. Az EFSz-ek H. országos kongresszusának napjaiban a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy az állattenyésztésben és növénytermelésben bevezetäí a pótjutalmazást. A sertéstenyésztésben, az állatok súlygyarapodásában elért eredményeket, a terven felül termelt húsmennyiséget 15 százalékos pótjutalmazással fizetik. Minden 100 liter terven felül kifejt tejért 40 százalékos pótjutaknazáa jar. Hasonlóképpen elhatározták, hogy a gabona hektárhozamánek túlteljesítéséért 50 százalékos, a burgonya hektárhozsmának túlteljesítéséért 40 százalékos pótjutalmazásban részesitik a dolgozókat. Az utóbbi vonatkozik a zöldségtermelésben eiért eredmények jutalmazására is. A kongresszusi határozatokat a bytčisai szövetkezeti tagok felajánlásaik példás teljesítésével fogadják. Eddig a kötelező beadáson felül 2 000 liter tejet adtak be. A tojáabeadást két hónapra teljesítették, sőt terven felül még 1.500 darabot adnak be. A koroinpaiak is téfieSjesiíik a beadási A korompai kis- és középparasztok az ország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából sok értékes felajánlást tettek a hektárhozamok növelésére, a beadási kötelezettségek határidő előtti teljesítésére, a rétek gondozására és az állattenyésztés fokozására. Mizsigár Péter egyénileg gazdálkodó paraszt például elhatározta, hogy 1,5 hektár területen rendbehozza a legelöt, 50 gyümölcsfát ültet és efly anyasertést nevel terven felül. Ezen felül felajánlotta, hogy október l-ig teljesíti az évi beadást. Manyovsaky István október 15-ig tesz eleget beadási kötelezettségének és az államnak a terven felül 50 tojást szolgáltat be. Két hektár rétet gondozásba vesz. Valent Szilveszter elhatározta, hogy 12 köbméteres mintatrágyadombot létesít és egy jószággal többet nevel a tervezettnél. Kasičky László egy literrel növeli az átlagos napi tejhozamot és szerződést köt a begyűjtési üzemrJf mel egy sertés hízlalására. Felajánlotta, hogy az évi beadást október 10-ig teljesíti és egyidejűleg túlteljesíti a tejbeadást. Barbus István félihektár rétet felszánt, ahova takarmányféléket vet és egy hektárnyi legelőt gondoz. A begyűjtési üzemmel két sertés felhizlalására szerződést köt és az állami beadásra 50 kg húst ad be. A korompai asszonyok — egyénileg gazdálkodó parasztok szintén értékes felajánlásokat tettek. BUGO Mária két juhhal többet nevel fel mint a múlt évben, egy hektárnyi legelőt gondoz, 10 gyümölcsfát ültet, egy 25 köbméteres mintatrágyadombot létesít. Beadási kötelezettségének ^-október l-ig eleget tesz. Kcmtros Aíma két sertéssel és három juhhal nöreü adatállományát, s a terven reiül 30 kg marhahúst ad be. 99 Nekem is több a több éí Mészáros Béla p eredi középpata&zt kötelezettség válla fása Kora reggel van még, a nap alig bújt elő a felhők mögül s Pered utcáin mégis mozgalmas az élet. Hangoskodó embereket, szaladgáló gyerekeket látsz az utcán. A falu lakói kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgetnek. Ügy látszik, igen fontos dolgokról tárgyalnak. Egy-egy csoport közepén két-két ember izgatottan magyaráz, szinte kézzel-lábbal bizonygatnak valamit. A többiek csak mosolyognák, vagy bólogatnak, és egynéhányan kérdéseket intéznek a magyarázókhoz. Csak később tudtuk meg, hogy akik a csoport közepén viszik a szót: agitkettősök. A falu egyénileg dolgozó parasztjait látogatják, s türelmes felvilágosítással győzik meg a földműveseket, hogy milyen feladat hárul rájuk a mezőgazdasági többtermelés terén. — A jólétet csak közös erővel tudjuk megteremteni — hallatszik az egyik embercsoportból. Egy középmagas, 35 év körüli fiatalember mondja ezt, nyilván az agitkettősök egyike. Majd továbbfűzi szavait: „Égy a cél. A szövetkezetesek és az egyénileg dolgozó parasztoké is ugyanaz, a termelés növelése. Nagyobb darab kenyeret és több húst az asztalra, bőven kielégíteni országunk minden dolgozóját, kiépíteni a szocializmust és közelebb vinni falvaink dolgozóit a városi munkássághoz. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy minden egyénileg dolgozó paraszt is a légibb tudásával járul hozzá országos ügyünk megvalósításához, alkalmazza az új munkamódszereket, kihasználja az új technikát, földv jét jól megműveli. Sokáig beszélgetnek még. a földművesek hehfeselnek, majd lépteiket a községháza felé irányítják, ahol papírt és ceruzát véve kézbe, nehézkes írással vetik papírra, mit fognak tenni azért, hogy megteremtsék a boldogobb jövőt. Kötelezettségvállalásaikat egyenként rakják a helyi nemzeti bizottság elnökének asztalára. Tekintetük elárulja, hogy adott szavuk hiteléül becsületesen fognak dolgozni, hogy ígéretük valóra váljon. Nemcsak az utcákon, de a házakban is ugyanilyen beszélgetések folynak. Délfelé jutnak el az agitkettősök Mészáros Béla középparaszthoz. Éppen az udvaron teszvess, mikor benyitnak hozzá. Már előre tudja, hogy miről lesz szó. Hiszen látta az utcákon az embercsoportokat, hallotta a beszédet is, meg aztán a Momseéd is tájékoztatta már. Munkáját abbahagyja. Vendégeit a szobába tessékeli, ahol aztán megindul a beszélgetés. Mosolyogva hallgatja a két. embert, majd mikor kifáradtak a beszédben, ő veszi át a szót. — Hát hiszen én is ascm vagyok, hogy minél többet kihozzak a földjeimből. Nekem is több a több. Tudom azt, hogyha a beadáson felüli termékeimet szabadpiacon adhatom el, milyen szép pénzt kapok értük. Azután huncutul az agitkettősökre néz és így szól: — Megfontoltam már jóelőre mindent és meg is tettem az előkészületeket. Tudják meg hát, elhatároztam, hogy mindenből emelem a hektárhozamokat. Mert lehet ám többet termelni, ha az ember \ akar. nem sajnálja a földtől, ami bele való, s érzi, hogy az egész ország törődik munkájával, életével. Ezután füzetet vesz elő, melyben számadást csinált és abból magyarázza, hogy mit és hogyan kell elvégeznie. Hogy a búza hektárhozamát egy mázsával emelni tudja, háromszor szántott és műtrágyát használt, s a magot időben elvetette. Az árpa héktárhozamát szintén egy mázsával emeli. A földeket már elő is készítette. Az árpa alá is használ műtrágyát, mert tudja, hogy az a pénz, amit a műtrágyába fektetett, többszörösen megtérül csépléskor. Mészáros Béla az állattenyésztésről sem feledkezik meg. különösen a sertéstenyésztésre fordít. nagy gondot. Márpedig, ha növelni akarja sertései számát, ehhez kukorica is kell. Számol ő mindennel. Ügy gondolja, hogy több kukoricát vet, mint a múlt esztendőben. Ha elegendő istMlótrágyát ad a kukorica alá, hektáronként 2—3 mázsával is több terem. Persze ezen felül még a talajelőkészítő munkákat is jól el kell végezni. Ezért szántott négyszer a kukorica alá, mégpedig jó apróra és mélyen. Mészáros Béla kötelezettséget vállalt a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére, hogy beadási tervén felül még 20 tojást, 50 kiló búzát, 50 kiló árpát éš egy 150 kgos sertést ad be. Minden kötelezettségének szeptember közepéig eleget tesz. A peredi földművesek megértették kormányunk politikáját és százszámra tettek Mészáros J Bélához hasonló szép kötelezettségvállalásokat. Halász Ambrus Váltsuk valóra az EFSz-ek II. országos kongresszusának határozatait Az egységes földművesszövetkezetek II: országos kongresszusa véget ért. A másfélezer küldött, a közös mezőgazdasági termelés bevált szervezői, a szövetkezeti földek és állattenyésztőtelepek élenjáró dolgozói a kongresszuson értékelték az eddigi eredményeket, amelyeket falvaink szocialista újjáépítésében elértünk. A CsKP KB februári plenáris ülésének határozata alapján a kongresszus megvitatta a szövetkezetek további megszilárdításának és felvirágoztatásának fontos kérdéseit és a tanácskozásokat befejező határozatban jóváhagyta szövetkezeteink munkájának legfőbb elveit, a CsKP X. kongreszszusán kitűzött irányvonalak megvalósításában, a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 évben való lényeges növelésére irényuló törek vésekben. A kongresszus tanácskozásai elejétől végig meggyőzően bizonyították a szövetkezeti mozgalom nagy erejét Igazolták, hogy falvainkon a szövetkezeti mozgalom mély< és elpusztít hatatlan gyökereket vert. Megmutatta, hogy országunkban egyre több kisés középparaszt ismeri fel, hogy a szocialista átépítés az egyetlen út, amelyen elérhetik, hogy munkájuk egyre örömtelibb, életük egyre jobb legyen, és hogy a paraszt valóban az általa megművelt föld szabad gazdájává váljék. Két évvel ezelőtt, amikor az EFSzek I. országos kongresszusa lefolyt, országunkban 5848 magasabb típusú szövetkezet volt. Számuk a két kongresszus között eltelt időben 6502-re emelkedett. De össze sem hasonlíthatjuk az akkori szövetkezeteket a mai szövetkezetekkel. Sok azok kö-» zül, amelyekben az I. kongresszus idején a kis- és középparasztok csak tanulgatták a közös gazdálkodást, ma országunk legjobb szövetkezeteinek sorában foglal helyet. Megcáfolhatatlan bizonyítéka ez annak, hogy szövetkezeti tagjaink megtanulták, hogyan kell kihasználni a közös nagytermelés előnyeit és jelentős sikereket érnek el a szövetkezeti földeken és a szövetkezeti istállókban. Szövetkezeti parasztjaink 1954-ben nagyobb átlagos hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, mégpedig búzában 3,7 százalékkal, rozsban 4,3 százalékkal, árpában10,1 százalékkal, zabban 12 százalékkal. 1953-ban a szövetkezeti földeken a cukorrépa hektárhozama még egy mázsával kevesebb volt, mint a többi parasztgazdaságban, tavaly azonban a szövetkezeti tagok egy hektárról átlag 308 métermázsát takarítottak be, vagyis 19 mázsával többet, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Megnőtt az egységes földművesszövetkezetek részesedése az állati termékek beadásában is. A kétszáz szövetkezeti tag között, akiket a kongresszuson „az EFSz érdemes dolgozója" jelvénnyel tüntettek ki, vannak állattenyésztők is, akik tavaly jelentős sikereket értek el munkájukban. Pavlina Šedová, volanovói szövetkezeti tag 15 anyasertéstől átI 21 malacot neveit fel, Ján Horáček, a karlovicei EFSz tagja 130 sertést gondoz és 77 dekagramm napi átlagos súlygyarapodást ért el egy állatnál, a vitinkai szövetkezeti parasztasszonyok munkaközössége 66 fejőstehéntől állatonként átlag 3600 liter tejet fejt az elmúlt évben. Ezeknek az élenjáró dolgozóknak az eredményei tanúsítják, mit érhetünk el a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelésben. Jelžfk az utat, amelyen a nagytermelés továbbfejlesztésében valamennyi szövetkezetünk haladni fog. Újból bebizonyosodott, hogy a termelés növekedésével és a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdulásával emelkedik a szövetkezeti tagok életszínvonal^ is. Erről tanúskodnak a földművelésügyi minisztérium részéről nyilvánosságra hozott számadatok is, amelyek szerint tavaly az EFSz-ek 39 százaléka ért el 16 koronánál nagyobb munkaegységet, míg 1953-ban a szövetkezeteknek csupán 27 százaléka mutathatott fel hasonló eredményt. Noha még számos olyan szövetkezetünk van, amelyek nem értek el kielégítő eredményeket, állandóan csökken az olyan szövetkezetek száma, amelyek az elmúlt években alacsony munkaegységet mutathattak ki. Ma már nem kivétel az olyan szövetkezet, ahol a munkaegység értéke magas, ellenkezőleg, ilyen szövetkezeteket köztársaságunk majdnem minden járásában találhatunk. Ezerszámra akad olyan EFSz, ahol a részesedés ugyan még nem éri el az élenjáró szövetkezetek színvonalát, a tagok jövedelme és ezzel életszínvonala azonban szüntelenül emelkedik. A kongresszuson megállapított vitathatatlan és jelentős sikerek mellett a küldöttek nem rejtették véka alá azokat a fogyatékosságokat sem, amelyek mind ez ideig akadályozták a szövetkezeti termelés nagyarányú fellendülését, fékezik fejlődését és a CsKP X. kongresszusán kitűzött irányelvek megvalósításának útjában állnak. Szövetkezeti tagságunk azonban egyre inkább megérti, hogy a szövetkezetek jövőjéről, tagjainak jobb életéről elsősorban ők maguk döntenek. Felismerik, hogy rajtuk áll, hogy megszüntessék a szövetkezetek gazdálkodásának fogyatékosságait és megteremtsék a közös munka további sikereinek biztos alapját. Nem véletlen, hogy a vitafelszólalók nagyobb része foglalkozott a pótjutalmazás kérdésével. Ez csupán további megnyilvánulása annak, hogy szövetkezeti tagjaink felismerték, elsősorban ők dönthetnek a szövetkezet dolgáról. Nem minden EFSz-ünkröl mondhatjuk el, hogy jól gazdálkodik. Vannak rossz szövetkezeteink is. Az eddigi munka eredményei azt mutatják, hogy ez elsősorban az olyan szövetkezetekre vonatkozik, amelyek nem tartják be a saját maguk által megállapított irányvonalakat és elveket, és nem tanulnak a többiektől, akik helyrehozták a hibákat és sikerrel küszöbölik ki a fogyatékosságokat. Antonín Zápotocký elvtárs, köztársaságunk elnöke, aki a párt nevében üdvözölte a kongresszust, rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek döntő fontosságúak EFSz-eink munkájának megjavításában, a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés fejlesztésével kapcsolatos további feladatok teljesítésében. Elsősorban a munka helyes megszervezése, ellenőrzése, a régi ismeretek kihasználása és kiegészítése, ez a korszerű mezőgazdasági tudomány és kutatás új módszereivel és tudományos eredményeivel, valamint a szovjpt tapasztalatokkal. A második döntő tényező a végzett munka fontossága, lelkiismeretessége és eredményei szerinti díjazás elvének következetes érvényesítése, a megfelelő normák és pótjutalmazások bevezetése. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök a kongresszuson igen fontos megállapítást tett EFSz-eink pénzügyi politikájáról. „Helytelen volna azt képzelni, — jelentette ki beszédében — hogy a jutalmazás nagyságától függ, hogyan végzik el a munkát. Ennek az ellenkezője igaz. A végzett munka eredménye és minősége legyen mércénk a jutalom megállapításánál." Az előre megállapított nagy jutalom semmiképpen sem biztosíthatja szövetkezeteink tagjait afelől, hogy az év végén megkapják a munkaegység tervbevett értékét. Ellenkezőleg, csakis ott, ahol a szövetkezeti tag több és jobb minőségű terméket termel, lehet és kell is nagyobb jutalmat kapnia. Ött, ahol a jutalmazásban ezt az elvet követték, az EFSz jó gazdasági eredményeket ért el. Erről is sok konkrét bizonyítékot tártak a kongresszus elé. A termelés további növelésének harmadik döntő elve a szövetkezet helyes vezetése. AÄ EFSZ helyes vezetése nélkül, a szövetkezeti funkció- • náriusok, elsősorban az elnök jó szervező munkája nélkül nem vezethetjük be és nem alkalmazhatjuk sikerrel sem a jó munkaszervezést, sem pedig a helyes díjazást. Ezzel kapcsolatban előtérbe lép a szövetkezeti elnök funkciója. Az „EFSz érdemes dolgozója" jelvénnyel kitüntetett szövetkezeti tagok között van 11 szövetkezeti elnök is, ezek méltán foglalnak helyet azok között, akik már az elmúlt években hozzájárultak ahhoz, hogy szövetkezetük jó gazdasági eredményeket érjen el. Bartolomej Dorko, a nagygéresi „Győzelmes Október" elnevezésű szövetkezet elnöke, aki 1400 hektáron gazdálkodó EFSz-et vezet, Václav Kórsa, České Mezifíčí- Ostrov-i (Hradec Králové-i kerület) EFSz-ből, Stanislav Slepička, a kobilei (Karlovy Vary-i kerület) EFSzből, Václav Smid, a Mladé Smolivce-i EFSz (folytatása a 2. oldalon.)