Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-19 / 43. szám, szombat

1955. február 19. U1SZÖ 5 A talaj szerkezete és a helyes trágyázás EFSz-eink és állami gazdaságaink szocialista mezőgazdasági nagytermelése előtt a szovjet agronómia felismeréseinek és a szovjet földművelők tapasztalatainak érvényesítésével, a gépesítési eszközök teljes mérvű kihasználásával, a gép- és traktorállomások hathatós együttműködésével és a munka helyes megszervezésével példátlan lehetőségek nyílnak m^g a sokkal magasabb és állandóan fokozódó hozamok elérése terén, a termelési költségek egyidejű csökkentése és ezzel a mezőgazdasági munka termelékenységének növelése mellett. Ezzel megteremti az egész dolgozó nép életszínvonala emelkedésének feltételeit. A növénytermelés agrotechnikai intézkedéseinek műszaki alapját a füves vetésforgó képezi, mely azoknak az agrotechnikai alapintézkedéseknek összességét jelenti, melyek a talaj termőképességének állandó fokozására irányulnak, s a nagy és egyben növekvő terméseknek alapfeltételeit teremtik meg. A mezei- és takarmányfüves vetésforgók rendszeres bevezetésének — amelyekbe évelő lucerna, vagy herefüves keverékeket sorolnak be rendszeresen — az a célja, hogy a talaj morzsalékos szerkezetét javítsa, a földet gyomtalanítsa, a talajt szerves anyagokkal, humusszal, nitrogénnel gazdagítsa, a tápanyagokat az alsóbb rétegekből felhozza, s a talajban levő mikroorganizmusok fokozott életműködését elősegítse. A talaj rendszeres megművelésével a termények gondozásával, a tarlóhántásnak és az elöhántós ekével való szántásnak általános végrehajtásával javítjuk a talaj szerkezetét és elősegítjük gyomtalanítását. Nagyon fontos a trágyázás módja is, melyben főként az állati trágyát kell kihasználnunk a tápanyagok kiegészítésére, a talajban levő szervezeteknek szerves anyagokkal való táplálására, s a talajreakció szabályozására. Kívánatos továbbá, hogy a trágyázás új módszereit alkalmazzuk, hogy gyakrabban és kisebb adagokban trágyázzunk istállótrágyával elsősorban olyan terményeket, amelyek azt a legjobban felhasználják, hogy jobban használjuk ki a komposztokat, a zöld- trágyázást és főként a trágyalével való trágyázást, hogy szerves ásványi szemcséstrágya keverékkel trágyázzunk a vetés előtt és vetéskor, s hogy többet póttrágyázzunk a fejlődés idején, amikor a növényeknek a megfelelő tápanyagokra a legnagyobb szükségük van. Éppoly fontos, hogy a talaj kedvező, enyhén savas, vagy semleges reakcióját gyakoribb kisebb adagolású meszesítéssel szabályozzuk legalább egyszer egy vetésforgó alatt. A füves vetésforgós rendszernek további fontos része a természeti feltételek megváltoztatása a helyi éghajlati viszonyok megjavítása céljából. Szóba jöhet itt az árterületek és meredek lejtők befásítása, szélvédő erdőövek. úgynevezett széltörők létesítése, szakadékok, vízpartok beültetése, víztárolók alakítása, halastavak felújítása és öntözőberendezések létesítése. A füves vetésforgős rendszer mindezen alapvető intézkedéseinek az a célja, hogy szabályozzák és megjavítsák az egész környezet külső feltételeit, biztosítsák a növénytermesztés részére a legjobb fejlődési lehetőségeket. A füves vetésforgó hozzájárul ahhoz, hogy a termények ésszerű váltásával a talajban minél több hatékony, vagyis összetartó humusz képződjék, amely biztosítja a szemcsék alakulásának újjáélesztését és ezzel egyben a talaj szerkezetének megjavítását és a növények sikeres fejlődésének feltételeit A morzsalékos, humuszos, levegőtől jól átjárt és megnedvesített talaj a növények tökéletes kifejlődésének és táplálásának minden feltételét egyesíti magában. A talajnak eme előnyös összetétele azonban csak rövid ideig tart. A szemcsék egy éven belül szétesnek, elporződnak, az eső szétveri őket, s a talaj leülepszik, elveszti vízáteresztő képességét, működése a termények sikeres fejlődésének rovására csökken. Ezért a termőföld talaját sarabolással, kapálással, töltögető szántással porhanyósítjuk. A talaj morzsalékos szerkezetének fó megújítását aratás után végezzük, hogy következő termés újri a legjobb feltételek közt fejlődhessék. Ez a tarlóhántásnak, a rákövetkező mélyszántásnak s a talaj vetést-megelózö előkészítésének feladata. ' Ha a következetesen megdolgozott talajt megtrágyázzuk, gondot fordítunk a vetőmagra, s kellő gondozásban részesítjük a fejlődő növényt, lényegesen növeljük a mezőgazdasági termények hozamát. Fokozott íig,,^met kell fordítanunk a növények megfelelő táplálására; ezt trágyázással biztosítjuk, ami lényegében a növényeknek és a talajban levő mikroszkopikus lényeknek (baktériumoknak stb.) tápanyagokkal való ellátását jelenti. Az állati, főként istállótrágyák, húgylé, komposztok, zöldtrágya mellett, melyeket maqa a mezőgazdaság termel ki s leggazdaságosabb kihasználásukról gondoskodik, rendelkezésünkre áll a trágyák másik, nem kevésbé fontos csoportja, melyet vegyi-, kohó- és bányaiparunk termel. E csoportot koncentrált vagy műtrágyák néven szoktuk megjelölni. Ahhoz, hogy jól trágyázzunk, ismernünk kell a trágyákat, ismernünk kell különböző fajaikat, tulajdonságaikat, az egyes növények tápanyag és talajszerkezeti igényeit stb. Istállótrógycval mindenekelőtt olyan termények alá trágyázunk, melyek a legnagyobb mértékben kívánják és értékesítik azt. Ilyenek főként: a cukorrépa és takarmányrépa, a cikória, a murokrépa, a burgonya, a kórós növények, a kukorica, a repce, a kender, a komló és a dohány. Nem kevésbé fontos állati trágya a húgylé, mellyel azonban sok helyütt mind ez ideig helytelenül gazdálkodnak. A húgylével való gazdaságos trágyázásra legalkalmasabb a főszántás előtti idő, a kapásnövények utáni puha talajba, vagy a gabonafélék utáni tarlóhántásra. A húgylét éppúgy, mint az istállótrágyát, szétfuvarozása után azonnal be kell szántani. A prágai kerületben levő pitkovicei állami gazdaság dolgozói egy termékeny dűlő hektárján 1675 mázsa takarmányrépa termést értek el főként azzal, hogy a fontos agrotechnikai alapelvek betartásán kívül a termékeny dűlőt 460 hl higítatlan húgylével megtrágyázták. A mezei komposztokba a munkaszünetek idején értékes hulladékanyagokat is kifuvarozhatunk, amilyenek pl. a cu korgyári és szeszgyári hulladék, tőzegföld, fenolmész ,a bőrfeldolgozó üzem hulladékai, gipszhulladék, csatornaiszap, hamu, utak és gödrök iszapja stb. Az istállótrágya értékes kiegészítése a zöldtrágyázás. A zöldtrágyázásra szánt növényeknek rövid fejlődési dő alatt minél több szerves anyagot kell kialakítaniok a levegőből, minél több nitrogént felvenniök. Ilyenek főként a pillangós növények — akár herefélék, mint alávetés, akár hüvelyesek, mint tarlóvetemény. A hektárhozamok növelésének fontos tényezője a meszezés. A mész nemcsak a növény szilárdságára és ellenállóképességére hat, hanem a talaj működésének is pótolhatatlan tényezője. A meszezésre az őssi főszántás előtti idő a legalkalmasabb. Leghatásosabb mésztrágya az égetett oltott mész, könynyebb talajnál a mészpátot részesítjük előnyben. A mésztartalmú trágyáknak géppel vagy lapáttal való szétszórását csak száraz időben végezhetjük. A mű (tömény) trágyák nagyobb mennyiségű egy vagy egyidejűleg több fötápanyagot tartalmaznak. A műtrágyákat a talaj és a termény minősége, valamint a trágyafajták tulajdonságai szerint alkalmazzuk. A savas, mésztelenített talajnak a túlnyomóan alkalikus tartalmú trágyák felelnek meg, amilyenek pl. a thomasz-liszt, a foszforos liszt, a mésznitrogén. A nehéz, kevéssé tevékeny talajt szuperfoszfáttal, káliumszulfáttal trágyázzuk. A könnyű, homokos vagy kavicsos talajnál olyan trágyákat kell használnunk, melyeknek tápanyagai lassabban mozognak a talajban, mint mésznitrogént, ammioniumszulfátot, csontlisztet, thomaszlisztet. A nitrogéntartalmú trágyák, salétromok gyorsan hatnak, ezért főként a tavaszi levéltrágyázásra használjuk őket. A műtrágyák alkalmazásának fő elve az, hogy a trágyázás mindig bőséges legyen, mely kellő arányban szolgáltassa a növény részére az öszszes szükséges tápanyagokat. Fontos, hogy a trágyákat idejében használjuk és helyesen, szabályszerűen keverjük. Viliams akadémikus, a füves vetésforgós-rendszer megteremtője azt az alapelvet hangsúlyozta, hogy a műtrágyával csupán a növényt, ne pedig a talajt tápláljuk. Liszenkó akadémikus ezért azt javasolta, hogy a trágyákat szemcsés-magvas formában alkalmazzuk. A talajban minden magocska növényi tápanyag-gócot képez, s ha a trágyázás a vetéssel egyidőben történik, minden csírázó növényke azonnal felhasználhatja a kellő tápanyagokat. A magocska szerves része azokat a talajban élő mikroorganizmusokat is táplálja, melyek bomlasztó tevékenységükkel lehetővé teszik a termelt növény részére a talajban lévő tápanyagok felvételét. Szerves-ásványi összetételű szemcsés trágyák felhasználásával néhányszoros trágyaadagokat takarítunk meg hektáronként és növeljük valamennyi terményünk hozamát. A mezőgazdasági termelés lényeges fokozására irányuló össfces agrotechnikai intézkedések úgy, einint azt a CsKP X. kongresszusának irányelvei elrendelik, egyformán fontosak és oszthatatlan egységet képeznek. Valamennyit rendszeresen és szabályszerűen kell végrehajtanunk, mert hatásukban kölcsönösen támogatják, erősítik egymást, s teljes érvényesülésükkel nagyon- kedvező eredményeket hoznak. Céljuk a talaj termőképességének szüntelen felfrissítése, karbantartása és további megjavítása, ami megteremti a bőséges termések elérésének feltételeit. Jiri Zikula, a földművelésügyi minisztérium dolgozója 9? Bár ne tettem volna" Az idő estére hajlott, ahogy végigballagtam a község főutcáján. Itt-ott már a lámpák is égtek a lakóházakban. Bizonytalanul nézelődtem széjjel, bár évekkel ezelőtt egész jól ismertem a községet. De hát két év elég hosszú idő s azóta sdk minden megváltozott, többek között Csicser község is. Volt ott már EFSz is. S most újra magángazdálkodás folyik. A kíváncsiság nagy dolog, nem hagy nyugtot az embernek. így történt, hogy utamat Bodnár Jánosék felé vettem arra gondolva, majd csak megtudok egyet-mást az utóbbi évek alatt lefolyt eseményekről. Szerencsémre éppen együtt van az egész család. Csendes, meghitt családi hangulat. Ott. van az idősebb Bodnár, a fia, a felesége, a menye, meg a 80 éves édesanyja és Gyurika, a kis unoka, aki már a jó dagadt dunyha alól kukucskál felénk. A beszélgetés nehezen indul. Az idősebb Bodnár vontatott hangon kezd bele s igyekszik a beszélgetést hangulatossá tenni. E törekvésében segítségére sietek s a mezőgazdaságra terelem a szót. Erre ö is nekibátorodik, s kissé halkan, de annál határozottabban kezd njondókáíjába. — Hát biz a, nekünk nem megy úgy, mint a szövetkezetben — bátorodik neki a beszédnek. — Halljuk, hogy a szomszéd községben, ahol EFSz van, sokkal nagyobb hektárhozamokat és nagyobb hasznosságot érnek el az állattenyésztésben — fűzi tovább. — Ezelőtt el sem hittem volna, hogy egy tag húsz-harmincezer korona pénzjutalmat is tud keresni o szövetkezetben — folytatja nagy komolyan. — Dehát ez való, meggyőződtem róla. A II. országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére Az Ifjúsági Falu egységes földművesszövetkezetének elnöke, Túréin József a nyitrai kerület egyik küldötte a II. országos szövetkezeti kongresszusra. A kongresszust értékes szocialista felajánlásokkal üdvözli. Az Ifjúsági Falu szövetkezeti tagjai a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a tervezett hektárhozamokat és az állatok ' sznosságát növelik és többet, termelnek az évi termelési tervben előirányzottnál Ezt úgy érik el, hogy munkahelyeiken még következetesebben betartják a szovjet tapasztalatokat és munkamódszereket, továbbá az agrotechnikai határidőket és igyekeznek a legjobb munkát felmutatni. A mezei munkacsoportok tagjai kötelezték magukat, hogy a tervezett hektárhozamot búzából 2 mázsával, kukoricából 12 mazsával, árpából 1 mázsával, lucernából 10 mázsával, burgonyából 15 mázsával, cukorrépából 150 mázsával és takarmányrépából 200 mázsával növelik. A tehéngondozók kötelezettséget vállaltak, hogy az idén minden egyes tehéntől 2400 liter tejet termelnek a 2000 literrel szemben, a sertésgondc::Ck pedig elhatározták, hogy egy-egy anyasertéstől a tervezett 12 darab helyett 15 malacot választanak el. A felajánlások értéke, amelyeket az Ifjúsági Faht szövetkezetesei a kongresszus tiszteletére tettek 1876 976 koronát tesz ki. Felteszem a kérdést, hogy annaU idején mi történt a csicseri szövetkezettel, hogy olyan könnyen szétesett. Bodnár János kissé összevonja szemöldökét s elgondolkozik, mint aki pontosan vissza akar emlékezni a dolgokra, majd határozott hangon beszélni kezd. — Bizony, könnyelmű lépés volt, hogy az első kezdeti nehézségektől megijedve kiléptünk a szövetkezetből. Ha ez nem történik meg, ma már itt is virágzó szövetkezet lehetne. Én a legutolsókkal léptem ki. Bár ne tettem volna — fejezte be szavait. Újból felteszem a kérdést, hogyan boldogul a magángazdálkodásban. Erre a kérdésre megköszörüli a torkát és folytatja. — Ami a gazdálkodást illeti, igyekszem kihasználni az állam által nyújtott minden lehetőséget, hogy államrendszerünk célkitűzéseinek valóra váltásához én is hozzájárulhassak. Bodnárék elismerten szorgalmas emberek Csicser községben. Alkalmazzák a modern, haladó munkamódszereket. Rendszeresen műtrágyáznák, a talaj minőségét állandóan javítják. A múlt évben 20 mázsás hektárhozamot értek el búzából. Nem is maradtak adósai az államnak még egy dekával sem. Nem kell őícet figyelmeztetni kötelezettségeik teljesítésére. Erre az évre már 2 mázsa marhahúst es 125 kg sertéshúst adtak be. Adójukat is az utolsó fillérig kiegyenlítették. Pontosság és rend a jelszavuk. Meg is nézheti bárki a Bodnárék házatáját. Azt tartják, meg kell adni a földnek és a növénynek is, ami jár. Az állattenyésztési tervüket is túlszárnyalják, mert három szarvasmarhával tartanak többet, minť amennyit a terv előír. K. I. Szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó földműveseink kötelezettségvállalásokkal köszöntik hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját A hazánk felszabadulása 10. évfordulójának és a szövetkezetek II. országos kongresszusának tiszteletére tett felajánlási mozgalom napról napra nagyobb sikereket ér el a falvakon a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok között. A mezőgazdasági termelés növelése, u dolgozók élelmiszerrel és a könnyűipar nyersanyaggal való ellátása; a városok, falvak és telepek szépítése — ez a városi és falusi dolgozók célkitűzése a köztársaság jubiláris évében. * * » A bratislavai kerület myjavai járásában nyolc szövetkezet tagjai tettek felajánlást, hogy hazánk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletéi e az év végéig nagy mennyiségű terméket szolgáltatnak be a kötelező beadáson felül. A vadovcei szövetkezet tagjai még jobban kihasználják a haladó módszereket, különösen a sürűsoros vetést, a burgonya fészkes ültetését és az állattenyésztés haladó módszereit, s a közellátásnak terven felül 360 mázsa gabonát, 50 mázsa sertéshúst, 15 000 liter tejet, 20 000 tojást és 70 mázsa burgonyát adnak Hasonló felajánlásokat tettek a vrbovcc-i, krajnai, košariskai és más szövetkezetek. A myjavai járás szövetkezetei összesen 390 mázsa sertéshúst, 121 000 liter tejet és niég egyéb 1050 000 korona értékű terméket adnak be terven felül. A myjavai járás egy kisebb községében, Podkylaván egy nyilvános gyűlésen — amely a mezőgazdasági termelés haladó munkamódszereinek alkalmazásával és a termelés fokozásának lehetőségeivel foglalkozott — az egyénileg gazdálkodó parasztok felajánlották, hogy a kötelező beadáson felül is beadnak termékeket. Pavol Bielko kéthektáros kisparaszt elhatározta, hogy az eddigi munkában szerzett tapasztalatokat és a haladó mód

: szereket még nagyobb mértékben alkalmazza. Kötelezettséget vállalt, hogy 200 kg sertéshúst és 100 tojást ad be terven felül. Hasonló felajánlásokat tett sok kis- és középparaszt is. Az idén összesen 32 mázsa sertéshúst, csaknem 2 000 liter tejet, 2 700 tojást, 42 mázsa gabonát és 18 mázsa burgonyát adnak a köt-'lezö beadáson felül. A trencséni járásban az opatovcei egyénileg gazdálkodó parasztok kötelezettséget vállaltak a tavaszi gabenavetőmag tisztítására és csávázására. Felajánlásukat már február 15-ig teljesítették. Továbbá vállalták, hogy a vetőgépeket a sűrűsoros vetésre is alkalmassá teszik. Június 8-ig nyolc silógödröt ásnak, amelyekbe 60 köbméter takarmányt silóznak el. Április l-ig szerződést kötnek tizenkét 150 kg-os sertés és hat szarvasmarha hízlalására. Április l-ig 280 gyümölcsfacsemetét ültetnek ki, s a proszineci mozgalom elvei szerint, agrotechnikai határidőben három hektáron megművelik a cukorrépát. Chocholnán a szövetkezeti tagok a háztáji gazdálkodás keretében több sertést hizlalnak. Štefan Adamčik 220 kg sertéshúst, 150 tojást, Ondrej Juriček egy 150 kg-os sertést, 22 malacot és 50 tojást, Michal Margetin ugyancsak egy 150 kg-os sertést, nyolc malacot és 50 tojást ad be terven felül. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok felajánlásaik egy részét a község szépítésére nyújtandó segítségre fordítják. Štefan Žuúin, ahorná-sučai helyi nemzeti bizottság elnöke, Ján Chupáfi és Viktor Ondraška a község szépítésére indított munkák keretében 100—100 brigádórát dolgoznak le. A malackai járási Plavecky-Peteren a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére 31 egyénileg gazdálkodó paraszt tett felajánlást, amely szerint az ev végéig 12,20 mázsa sertéshúst, 8,20 mázsa marhahúst adnak be terven felül. Ezenkívül még 800 liter tejet és 600 tojást szolgáltatnak be.