Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-19 / 43. szám, szombat

4 UJSZ0 1955. február 19. A Kínai Népköztársaság elfogadta az ázsiai-afrikai konferenciára szóló meghívást Szasztroamidzsozso indonéz minisz­terelnök Csou En-lajnak, a Kínai Nép­köztársaság Államtanácsa elnökének meghívót küldött az ázsiai- és afrikai államok konferenciájára, amelyet 1955 április 18-án Bandugban kezdenek meg. Egyúttal a konferenciára vonat­kozó memorandumát is elküldte. A memorandum szerint az ázsiai-afrikai konferencia célja: 1. megerősíteni Ázsia és Afrika népei között az együttműködést, meg­vizsgálni és támogatni kölcsönös és közös érdekeiket, létrehozni és meg­erősíteni köztük a barátságot és a jó szomszédi kapcsolatokat; 2. megtárgyalni a résztvevő álla­mok közötti szociális, gazdasági és kulturális problémákat és kapcso­latokat; 3. megtárgyalni azokat a problé­mákat, amelyek különösképpen érin­tik az ázsiai és afrikai népeket, így a szuverenitás, a rasszizmus és a gyarmatosítás kérdéseit; 4. megvizsgálni Ázsia és Afrika népeinek mai helyzetét és azt, mily mértékben járulhatnak hozzá a vi­lágbéke és együttműködés megerő­sítéséhez. Az Új Kína sajtóiroda közlése sze­rint Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnöke távira­tot küldött Szasztroamidzsozsónak az Indonéz Köztársaság miniszterelnöké­nek, amilyben tudomására adja, hogy a Kínai Népköztársaság elfogadja a meghívást az ázsiai-afrikai konferen­ciára. Csou En-laj a táviratban a többi kö­zött a következőket mondja: „Az ázsiai-aírikai konferencia a történe­lemben az első a maga nemében, ame­lyet az ázsiai és afrikai országok együttműködésének megerősítésére hívtak össze. E konferencia összehí­vása kifejezi az ázsiai és afrikai or­szágok mindinkább erősödő kívánsá­gát, hogy sorsukat egyedül vegyék kezükbe. E konferencia összehívása jó alkalmat szolgáltat ahhoz, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző szo­ciális rendszerű ázsiai és afrikai or­szágok békében élhessenek egymás mellett. A Kinai Népköztársaság egyetért az ázsiai-afrikai konferencia céljaival és elhatározta, hogy a konferenciára küldöttséget küld." A fasiszták garázdálkodása Svájcban A moszkvai Pravda február 17-i sza­mában L. Tolkunov cikket írt, amely­ben leleplezte a fasiszta banditák ak­cióját, akik Bernben a Román Nép­köztársaság követségének épülete ellen fegyveres támadást intéztek. A cikk rámutat arra, hogy a banditák a kö­vetség épületében két napon át bün­tetlenül garázdálkodtak. L. Tolkunov a többi között ezt írja: A Román Népköztársaság követsége ellen intézett gaz támadást nyilván­valóan az amerikai kémszolgálat ter­vezte és szervezte, amely a második világháború óta Svájcban rendkívül in­tenzív tevékenységet fejt ki. Nem vé­letlen, hogy Allén Dulles, az USA köz­ponti hírszolgálatának vezetője a má­sodik világháború alatt törzskarát Svájcban helyezte el. A fasiszta ban­diták szoros kapcsolatai az amerikai hírszerzőszolgálattal azt bizonyítják, hogy a támadást Allén Dulles hivatala szervezte. A Román Népköztársaság követsége ellen intézett banditatámadást az amerikai hírszerzöszolgálat azért szer­vezte, hogy durva provokációkkal még inkább kiélezze az európai helyzetet és hogy más államokban is arra serkent­se az amerikai kémszolgálat védelme alatt álló emigránsokat, hogy hasonló banditatámadásokat és fasiszta provo­kációkat hajtsanak végre, hogy ezáltal további propaganda hadjáratot szervez­zen a demokratikus tábor országai el­len. A berni román követség ellen vég­rehajtott banditatámadással kapcso­latban előállott helyzetért a svájci kor­mányt rendkívüli felelősség terheli. A nyilvánosság elvárja, hogy a svájci hi­vatalok habár késlekedve, de megte­gyék a szükséges intézkedéseket, hogy a Román Népköztársaság követségének érinthetetlenségét biztosítsák és gon­doskodjanak a banditák méltó meg­büntetéséről. Adenauer legújabb trükkje: „üres szék' 1 Franciaországnak a Nyugateurópai Unióban A majdnem két hete tartó francia kormányválság és a párizsi szerződé-^ sek franciaországi ratifikálása körüli fokozó bizonytalanság nagy nyugta­lansagot és aggodalmat váltott ki bon­ni kormánykörökben. Adenauer részt vett a Szabad Demokrata Párt, vala­mint a Német Párt parlamenti cso­portjának ülésén és a Saar-egyezmény elfogadására igyekezett rábeszélni a képviselőket, Adenauer egyes képvi­selőknek a franciaországi politikai bo­nyodalmakkal kapcsolatos aggályait azzal a bejelentéssel próbálta eloszlat­ni, hogy kormánya az Egyesüli Ál­lamokkal és Nagy-Britanniával egyet­értésben „az üres szék politikájára" tér át, amennyiben Franciaországban túlságosan elhúzódnék vagy meghiú­sulna a párizsi szerződések ratifiká­lása. Eme politikának az az alapgondo­lata, hogy az USA, Nagy-Britannia. Olaszország és a Benelux-államok olyan magatartást tanúsítananak Nyugat-Németország irányában, mint­ha a párizsi szerződéseket már vala­mennyi érdekelt állam ratifikálta vol­na. Ugyanakkor az „ingadozó" Fran­ciaország számára „üres széket" tar­tanának fenn a Nyugateurópai Unió­ban. Ezt az „üres széket" Franciaor­szág bármikor elfoglalhatná. Politikai megfigyelők teljesen ész­szerütlennek és a tanácstalanság szü­leményének tekintik Adenauer új tervét. Mindenekelőtt azt tartják két­ségesnek, hogy Nagy-Britannia haj­landó Franciaország nélkül részt venni a Nyugateurópai Unióban. Másfelől rá­mutatnak arra. hogy az „üres szék politikájával" lehetetlenné váln-;k egész Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése. Ez esetben Adenauerék­nak le Wellene inondaniok a franca megszállási övezet remilitarizálásaról. A Frankfurter Rundschau hangsúlyoz­za, hogy az „üres szék politikája" az eddig két részre osztott Németorszá­got három részre szakítaná. A Tacsen-szigeteken a felszabadulás után Az Üj Kína hírügynökség különtudó­sítója jelenti: A kínai népi f elszabadító hadsereg műszaki alakulatainak nagy­mennyiségű szöges drótakadályt és ak­nát kellett eltávolítaniuk, mielőtt a harci egységek partra szálltak volna. Két nappal azután, hogy a sziget fel­szabadult, még mindig fekete füstfel­hők gomolyogtak és lángok törtek elő a nagy halmazokban égő hadianyagok­ból, amelyeket.a visszavonuló csany­kajsekista banditák felgyújtottak. A sziget főútvonala üres amerikai olajtartályokkal volt teleszórva. Tartal­mukat a polgári házakra, katonai lak­tanyákra, hadianyag-raktárakra, élel­miszerkészletekre, teherautókra és jee­pekre öntötték, amelyeket később szin­tén meggyújtottak. A házak berendezé­sét, a bútorzatot összetörték. A szigeten lévő csangkajsekista tü­zérségi állomások legtöbbjét a kinai népi felszabadító hadsereg hatalmas ágyútüze lerombolta. A lövészárkok és a gépfegyveres kiserődök a bombázá­sok következtében beomlottak. A szi­tává lőtt amerikai gyártmányú autók <. kínai népi felszabadító hadsereg légi­haderejének hatásosságáról tanúskod­nak. A kínai népi felszabadító hadsereg egységei sorra érkeznek a szigetre. A felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére A pótori bányászok túlteljesítik felajánlásaikat A kékkői szénbányák pótori üzemé­ből befutottak az első jelentések a szocialista kötelezettségvállalások tel­jesítéséről, amelyeket a bányászok hazánknak a hós szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordu­lója tiszteletére tettek. A Háj-bánya gépesített szénfalain csaknem az összes dolgozók vállalásokat tettek a tervezett fejtés túlteljesíté­sére. ígéretét példásan teljesíti Fajd Dezső tizenkéttagú fejtőcsoportja, amely február első ' dekádjában 220 tonna szenet fejtett terven felül. Egyenletesen túlteljesítik normájukat, a Bukovec-bánya kombájnfalának dol­gozói is. Dulaj András élmunkás ve­zetésével ebben a hónapban már több mint 2300 tonna szenet fejtettek, ami­ve' egyharmadával túlszárnyalták a gépesített fal normáját. A Dolina­bányában a munkaversenyben Hovorka György csoportja vezet, amely az ígért 88 méter folyosó áttöréséből már 40 métert teljesített. Mind több ércet fejtenek a hazafias műszakok keretében A szepesi vasércbányák luciabányai üzemének bányászai februárban is minden szerdán és csütörtökön haza­fias műszakot dolgoznak le a békéért és köztársaságunk felvirágoztatásáért. A februári hazafias műszakokban eddig 234 torma ércet fejtettek terven felül. Az üzemben a hazafias mozgalomba bekapcsolódtak az ércpörkölők is, akik ebben a hónapban a tervezett meny­nyiségen kívül még 16 tonna ércet dolgoztak fel. A hazafias Aűszakok és a szocia­lista munkaverseny eredményeit a lu-» ciabányai bányászok összüzemi gyűlés keretében értékelték ki. Januárban a versenyben Viktor Lindvaj gyorsfejtő csoportja volt a legjobb, amely 42 mé­ter folyosót tört át terven felül, to­vábbá František Slovenkaj csoportja, art.eiy 42 tonna ércet fejtett terven felül. A kéményhajtásban legjobb Jo­zef Ióan, aki 3,14 folyómétert tört át terven felül. . A MÁRKUSFALVAI BÁNYÁSZOK a februári hazafias műszakok kereté­ber újból nagyszerű eredményeket ér­nek el. Eddig 245 tonna ércet fej­tettek terven felül. Az utolsó hazafias műszakban kedden, • február 15-én a napi lejtés tervét 135,7%-ra telje­sítették. A hónap kezdetétől 1250/ 0-ra teljesítik a tervet. Három nappal előbb teljesítik a negyedévi tervet A Selmecbányái Pleta-üzem dolgozói között hazánk felszabadítása 10. év­fordulójának tiszteletére széleskörű verseny bontakozott ki. Az üzem dol­gozói több, mir.t 50J egyéni és nyolc­van kollektív vállalást tettek a terv­feladatok túlteljesítésének biztosításá­ra. Az egyéni felajánlások alapján ki­dolgozott összüzemi felajánlás célul tűzi ki az első negyedév tervének három nappal, a félévi tervnek pedig további egy nappal előbbi teljesítését. Az első negyedévben a munka ter­melékenységét a múlt évhez viszonyít­va 9 százalékkal fokozzák, a fűtök szakképzettségének fokozásával pedig megteremtik az alapját a szénszük­séglet 3 százalékos csökkentésének. Milliós értéket nyernek az eddigi kárbaveszett hulladék felhasználásával A CsKP X. kongresszusa fontos feladatként tűzte ki a nyersanyagalap és a behozott nyersanyagok gazda­ságosabb felhasználását. A zsolnai Slo­vena-üzem dolgozóit ez arra buzdítja, hegy figyelmüket teljes mértékben összpontosítsák erre a fontos feladat­ra és a nyersanyag gazdaságos fel­dolgozására lehetőségeket keressenek. Az említett vállalatban az anyago­kat nagyrészt a Szovjetunióból és a kínai népköztársaságból behozott gyap­júból készítik. A nyersanyag első fel­dolgozásakor sok volt a hulladék, amely nagymennyiségű értékes fonai­anyagot tartalmazott. A műszaki dolgozók kollektívája kö­vetkezetesen foglalkozott a hulladék felhasználásának kérdésével és a könnyűipari megbízotti hivatal texil­gyártási főosztályának segítségével új műszaki eljárást dolgozott ki, amely lehetővé teszi a hulladék további fel­dolgozását, ami 1955-ben 20.000 méter anyag előállítását és 1,100.000 koro­na jövedelmet jelent terven felül, anélkül, hogy újabb nyersanyagra és munkaerőkre lenne szükség. A vállalat dolgozói tudják, hogy nemcsak a könnyűipar üzemeiben, ha­nem a nemzetgazdaság tgyéb ágaza­taiban is a hulladék jobb felhasználá­sával, komplextakarékossággal — Li­dié Korabelnyíková módszere szerint — a műszaki eljárások javításával a termelést a nyersanyagalapra eső költ­ségek növelése nélkül is fokozni le­het. A zsolnai Slovena n. v. ezért felhívással fordult a többi vállalat­hoz, hogy a hulladékba kerülő anya­got az eddiginél jobban használják ki. Több mint ötezer tonna tüzelőanyagot takarítottak meg A bratislavai vasúti körzet moz­donyvezetői a fűtőkkel együttműköd­ve sikeresen valósítják meg célkitű­zésüket, a szénszükséglet csökkenté­sét. Az év első hónapjában több mint 5000 tonna szenet takarítottak meg. Legszebb eredményt Alexander Dugo­vics, a bratislavai főpályaudvar moz­donyvezetője ért el, aki közel 50 ton­na tüzelőanyagot takarított meg. Nehéztonnás szerelvényen Kassától Iglóig; K.assát könnyű ködtakaró és sötétség borítja. 4 fagy, amely a múlt héten erősen csípett, kissé felengedett. Az óramutató lassan halad az egyik számtól a másikig. A kassai állomás előtt egy fényesre tisztított, hatalmas, ötágú vörös csillaggal díszített mozdony áll. Ez a gép a legjobb cseh­szlovák mozdonyvezetők egyi­kének, Cesnek Béla nemzet­gyűlési képviselőnek mozdonya. A dolgozók képviselője Vlašek Mik­lós fűtövei az lgló—Kassa vonalon vezeti a nehéztonnás vonatot. Ha valaki betekint a mozdonyba, rengeteg műszert és féket lát. A mozdonyfűtő munkája megválto­zott. Valamikor állandóan kellett tüzelnie. Ma ezt a munkát gép vég­zi helyette, amely egyenletesen adagolja a szenet a tűztérbe. Ces­nek elvtárs a gőznyomást, a víz­állást és a kenést figyeli a Mano­méteren. Minden rendben van. A vonat indulásra készen áll. A ne­héztonnás mozdony vezetője a for­galmi irodába megy, ahol a disz­pécsertől átveszi az utasításokat. Ahogy a gépe felé közeldik. arca megelégedett. Ma 1650 tonnát szál­lít a szerelvény. A jelzőlámpa zöldet mutat. Az állomásról kivezető út szabad. Füttyszó hangzik, majd • lassan el­indul a szerelvény. Egyenletesen fokozza a sebességet. /. kassai ál­lomáson keresztülrobogva csak­hamar fokozott sebességgel rohan. Köröskörül sötétség. A lakóházakban sehol sem világí­tanak. Csak a jelzőberendezések­nél, alagútbejáratoknál égnek a lámpák. A szerelvény Kostolany n/Hernádon keresztül halad, aP.ol éjjeli műszakban salakot szórnak n dolgozók. Távolabb, a kiszaki állo­máson egy vasutasokból álló cso­port integet a mozdonyvezetőnek. A mozdony fujtatva nyeli a kilo­métereket a szövetségi vasútvonal munkaszakaszai mellett, ahol már újonnan épült házak, hidak, alag­utak, átjárók és újonnan lerakov sínek láthatók. Az S betűhöz ha­sonló kanyarban egy újonnan fel­épült viadukt emelkedik. Ctsneh. elvtárs kihajol a mozdonyból és úgy nézi ezt a müvet, amelyen oly soicáig dolgoztak Csizmadia István vezetésével a breznói munkások, építészek és kötörők, valamint egy tizenkéttagú vítkovicei dolgozók­ból álló csoport, köztük a Valder­testvérek, Mrkvica és Košáľ elv­társak. A nehéztonnás mozdony vezetője gondolatban a jövőben ka­landozik. A nehéztonnás szerel­vényt nemsokára már az új, a Csehszlovákiát a Szovjetunióval összekötő vonalon vezeti. A mozdonyvezető figyelmesen nézi a-• mozdonyt és a pályát. A fűtő is ezt teszi, s ha szabad a pá­lya, szól, vagy pedig int a fejével. Útközben csak akkor'beszélgetnek, amikor a mozdonyvezető utasítá­sokat ad. A mozdony hibátlanul működik. Cesnek elvtárs kihajol a mozdony kobinjából. A szél az ar­cába vág. A szerelvény több mim 50 vagonból áll. Az utolsó kocsikat csak a kanyarban látni. A vonat hossza ugyanis 700 méter sokkal nagyobb a normá­lisnál. Ez nagy megterhelés, de a mozdonyvezető már több ezer ton­nát is szállított. Most nyugodtan mosolyog és a gép működését fi­gyeli. Biztos benne, hogy a moz­dony a szerelvényt célhoz juttatja. A vonat a bujanovi alagúton ke­resztül a szövetségi vasútvonal megvilágított, margecani előtti sza­kasza mellett haiad el. A szövetseyi vasútvonal dolgozói földdel meg­rakott csilléket tolnak, de amint észreveszik a mozdonyt, megállnak és integetnek. Margecanyban nem áll sokáig a nehéztonnás szerel­vény. Vizet vesz fel. Vlaško elv­társ. a fűtő kilapátolja a kazánból a salakot, majd néhány lapát sze­net dob a tűzre, hogy a gépnek jobb gőznyomása legyen. Míg az állomáson áll a vonat, el­beszélgetünk Cesnek elvtárssal. Sok mondanivalója van. Az apja az első világháborúban esett el s édesanyja a többtagú čsalá'dot csak úgy tarthatta fenn, hogy munkábň iárt. éjjeí pedig varrt. A kiváló mozdonyvezető elgondolkozott, amikor qyermekeire terelődött a szó, akik semmiben sem szenved­nek hiányt, nem úgy mint valami­kor. Ő, amikor iskolába járt, a reg­gelije néha sültkrumpliból és ke­serű feketekávéból állott. Tizenkét éves korától mint kőműves dolgo­zott, majd később egy fűrésztelepen volt alkalmazva mindaddig, amíg meg nem kezdte a géplalca'osság tanulását. Cesnek elvtárs már 18 éve mozdonyvezető. Még tovább is beszélgettünk vol­na, de Cesnek elvtárs, ha szolgá­latban van, a jelzőlámpa szerint igazodik. A vörös fényt csakhamar•/ zöld váltotta fel. Az út szabaddá vált. Keze megragadja a gőzszabá­lyozót, éles fütty hasítja a levegőt, s a vonat folytatja útját. Az óra mutatója már túlhaladta az éjfélt. Üj nap kezdődik. A szerelvény a hernádvölgyi falvak tégla- és faházai között, az erdők alján halad. Az emberek még alszanak. De a vasutasok már szolgálatban vannak. Ök nem is­mernek különbséget nappal és éj­szaka között. A mozdonyvezető, a fűtő és a szerelvény vezetője a pá­lyán van. A forgalmista és az ügye­letes az állomáson, a vasúti őr az őrházban. Amint a nehéztonnás szerelvény elhalad mellette, meg­lengeti a lámpáját és köszön. O sem alszik. A diszpécser, aki az egész közlekedést irányítja, szintén ébren van. A távolból már Korom­pa lámpái világítanak. A villany­telep és a Kovohuty üzem reflekto­rok fényében úszik. Itt dolgoznak a kapitalista köztársaságkorabeli hős munkások utódai. Korompa is lassanként a vonat mögött marad, majd később Ktinovce és Spišské Vlachy is. Még egy kanyar és a célnál vagyunk. A mozdonyvezető és a fűtő leszáll a mozdonyról s megvizsgálja, nincs-e valami hiba. Majd az állomás hangszóróján fel­hívás hangzik, hogy a mozdonyt vigyék a gépházba. As előbbi mozdony helyét egy újabb, Iglón állomásozó mozdony foglalja el. amely üzemeinkbe az értékes szállítmányt szállítja. Ces­nek elvtárs, a nehéztonnás mozga­lom tagja a forgóhidon megfordítja gépét s rövid idő múlva visszafelé indul az igló—kassai szakaszon. PORUBSZKY DEZSŐ k

Next

/
Thumbnails
Contents