Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-19 / 43. szám, szombat

1955. február 19. UJSZÖ 3 A francia nemzetgyűlés még nem hagyta jóvá az új kormányt A szocialista párti Christian Pineau lényegében befejezte kormányának alakítását, habár még nem szemelte ki az igazságügyi, valamint a posta- és távösszeköttetésügyi minisztert. Eze­ket a tárcákat Co^niglton-Molinier tá­bornoknak és Ferrari, szocialista köz­társasági párti képviselőnek ajánlotta fel. Az ajánlatot mindkét jelölt visz­szautasította. Az összes miniszteri és államtitkári helyeket már betöltötték. Az új kormány összetétele a szo­cialista Pártnak a nemzetgyűlés jobb­szárnyával való megegyezéséről ta­núskodik: a kormányban 11 szocia­lista, 8 MRP párti. 8 radikális, 4 UDSR tag és 3 szocialista köztársasági párti foglal helyet. A kormány össze­tétele a szocialisták visszatérését je­lenti a hatalomhoz; a szocialistákat 1951 júliusában távolították el a kor­mányból. M e9jegyzendő. hogy a kormányba lépéssel 20 miniszter értett egyet, akik a múlt év augusztusában az „európai védelmi közösség" létesítése mellett szavaztak. Ezek között van Pineau miniszterelnök is. A „Le Mon­de" című napilap szerint ez a körül­mény az Antoine Pinay és a Paul Reynaud vezetése alatt álló szélsősé­ges jobboldali csoportok között nagy megnyugvást keltett, holott' ezek a csoportol< nincsenek a kormányban képviselve. Pierre Schneiter, a nemzetgyűlés elnöke összehívta a nemzetgyűlés képviselőit, hogy hagyják jóvá a Pi­neau-kormány programját és összeté­telét. A „Le monde" című napilap közli, hogy Pineau csak 270 szavazattal szá­molhat. Tekintettel arra. hogy a kor­mány programjának és összetételének jóváhagyásához most elegendő a nem­zetgyűlési képviselők szavazatainak vi­szonylagos többsége, a lap szerint a Pineau-kormányt jóváhagyhatják ab­ban az esetben, ha a képviselők egy része tartózkodni fog a szavazástól. Dulles beszéde New-Yorkban Az USA silamtitkára, Dulles, febru­ár 18-án a .külkapcsolatok szövetsé­ge" ebédjén New-Yorkban beszédet mondott. Dulles beszéde hemzsegett a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság elle­ni támadásoktól. Az államtitkár be­széde befejező részében minden módon igyekezett igazolni az USA agresszív külpolitikáját és végül megkísérelte, hogy az USA-nak Tajvan-szigete éš Penhu- szigete elleni akcióját mint „békés intézkedést" tüntesse fel. Az a nyilatkozat, amelyet Dulles a „külföldi kapcsolatok szövetsége" ebédjén New-Yorkban tartott, az ang­liai közvéleményben érdeklődést kel­tett. A sajtó egyes szervei, amelyek egyébként támogatják az USA ^gresz­szív külpolitikáját, kritizálják fezt a nyilatkozatot, leginkább azt a részét, amely a Távol-Keleten folytatott po­litikára vonatkozik. A „Times" szer­kesztőségi cikkében „sajnálatosnak" i tartja Dulles álláspontját a kínai szi­! getek kérdésében. \ Az olasz miniszterelnök Londonban tanácskozott Scelba olasz miniszterelnök és Mar­tino külügyminiszter február 15-én tanácskozásokat folytatott az angol miniszterekkel. S rjtójelentésekből ki­tűnik, hogy a tanácskozások folyamán foglalkoztak a „nyugatéul ópai unió", a „balkáni helyzet" és a „Földközi­tengeri" problémákkal. Sajtójelentések szerint ez a tanács­kozás kapcsolatban áll Nagy-Britan­menak azzal a törekvésével, hogy megerősítse helyzetét a „Nyugat­európai- Unióban" a nyugati orszá­gok katonai blokkjában, amely az USA felügyelete alatt áll. Az angol és olasz miniszterek első­sorban megtárgyalták a párizsi egyez­mények ratifikálásának és Nyugat­Németország felfegyverzésének kérdé­sét. A külföldi újságírók jelenlétében Scelba miniszterelnök kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifiká­lását „Olaszországban hamarosan meg­szavazzák' . Freiburghan füttykoncerttel fogadták Biankót Theodor Blank, a bonni kormány hadügyminiszterjelöltje kedden este megjelent a Keresztény-Demokrata Unió freiburgi szervezete által meg­hirdetett gyűlésen. Amikor Blank, a szónoki emelvényre lépett, a gyűlés részvevői fülsiketítő füttykoncerttel, szidalmak és gúnyos megjegyzések özönével fogadták. A hadügyminiszter­jelölt több mint negyedóráig nem tudta megkezdeni militarista propa­gandabeszédét. A rendőrség és a ren­i'ezőo'árda gumibotokkal durván meg­támadta és_hosszú dulakodás után el­távolította a teremből a párizsi szer­ződések elvetését követelő tüntetőket A qvűlésterem előtt tovább folyt a du­lakodás a rendőrök és a tüntető fia­talok között. A rendőrség végül könnyfakasztó bombákkal igyekezett szétoszlatni az újrafelfegyverzés ellen tiltakozó tömeget. Kilenc tüntetőt le­tartóztattak. Vlko Cservenkov a bolgár termelőszövetkezetek feladatairól Vlko Cservenkov, a minisztertanács elnöíce beszédet mondott a bolgár ter­melőszövetkezetek 4. értekezletén. Be­szédében részletesen jellemezte a Bol­gár Kommunista Pártnak és a kor­mánynak a mezőgazdaság fellendíté­sére tett. intézkedéseit. Foglalkozott a termelőszövetkezetek feladataival, a munka megszervezésének és a bé­rezésnek megjavítására, a termelő­szövetkezeti, valamint a gép- és trak­torállomási káderek képzésére vonat­kozó kérdésekkel. Indonéz lapok az USA Kína-ellenes politikájáról A „Merdeka". az „Indonisean Ob­server", a „Berita Indonézia" és más indonéz lapok cikkeket közöltek, amelyekben állást foglalnak a semle­ges ázsiai államoknak (a Colombo ál­lamoknak) részvétele mellett a Taj­van-kérdés megtárgyalásában. A „Mer­deka" ezt a kívánságot azzal indo­kolja, hogy a Csanr-kajsek-bandát tá­mogató Nagy Britannia és USA állás­pontja ellentétben áll az ázsiai orszá­gok többségének véleményével, mely szerint a Kínai Népköztársaság kor­NÉHÁNY SORBAN ROMÁNIÁBAN nagy lelkesedéssel folyik a Béke-Világtanáts vezetősége bécsi ülésén elhangzott felhívás érde­kében indított aláírást gyűjtő mozga­lom. A békevédők bizottságának veze­tői a városokban és falvakon megma­gyarázzák a lakosságnak a felhívás je­lentőségét és felhívják őket az aláírás­ra. AZ ANGOL SZAKSZERVEZETI és szövetkezeti szervezetek tiltakoznak az E vesült Államok agresszív politikája ellen Tajvan körzetében. A „Daily Wor­ker" című lap jelentése szerint Ren­l'rew városi bizottsága határozatot fo­gadott el, amelyben elítélik az ameri­kaiak beavatkozását a Kínai Népköztár­saság belügyeibe. A határozat azt ajánlja a brit kormánynak, hogy közöl­je az amerikaiakkal, hogy Anglia nem kíván beavatkozni az amerikai akcióba. A KÍNAI Népköztársaságban kihir­dették a Béke-Világtanács vezetősége felhívásával kapcsolatos aláírási akció kezdetét. Kína 25 tartományában és Belső-Mongólia autonóm területén tel­jes erővel folyik az aláírási akció. Az aláírási mozgalomba bekapcsolódott az összkínai Szakszervezeti Szövetség, a Kínai Ifjúság Üj Demokratikus Ligája A karlsruhei per és ami mögötte van MÁR NAPOK ÓTA folyik Karls­ruheben. egy nyugat-németországi vá­rosban a felújított bírósági eljárás Né­metország Kommunista Pártja ellen. Az alkotmánybíróság épületének bejá­rata előtt állandóan rendőrök és a titkosrendőrség emberei cirkálnak, hogy ^zemmel tartsák az épület előtt gyülekező munkásokat, akik már a per kezdetének első napjától százszámra érkeztek. Németország minden tájáról. Egységesen tiltakoztak a szégyenletes per folytatása ellen, amely Adenauer utasítására megfosztja a nyugatnémet népet utolsó demokratikus jogaitól is. A bonni kormány képviseletében ugyanazok az emberek követelik az NKP betiltását, akik húsz évvel ez­előtt is részt vettek azoknak a pártok­nak likvidálásában és elnyomásában, amelyek Hitlerrel szemben álltak. Vegyük szemügyre egy kissé, kik azok az emberek, akik a perben a vá­dat képviseli^ A bonni kormány fő képviselője itt von Lex. aki 1933-ban megszavazta Hitler „rendkívüli" meg­hatalmazását. Vezető szerepe volt a hitleri belügyminisztériumban is, amely annak idején célul tűzte ki a marxiz­mus teljes kiirtását. Ez a bürokrata jelenleg Karlsruheben arról szónokol, hogy a kommunista párttal szemben meg kell védeni a „szabad demokra­tikus rendszert." Érdemes megemlíteni, hogy Dicks, a vád képviselője, valamint maga a törvényszék elnöke, Win tr ich is a hitlerizmus éveiben szereztek „her­vadhatatlan érdemeket." Dickről még meg kell jegyeznünk, hogy ő volt az. aki a nürnbergi törvényszék előtt védte a nagy háborús bűnösöket., így pl. Schaehtot. Fricket. a hitlerista ágyúkirályok egyikét és az I. G. Far­benindustrie nem egy vezető tagját A Németország Kommunista Pártja elleni terrorpert a bonni kormány már két éve készítik elő. A 13. bírósági tár­gyalás után múlt év december 17-ről a tárgyalást január 31-re halasztották el. Erre azért volt szükség, hogy a bí­róságnak ideje legyen további bizo­nyító anyagot előterjeszteni, amely lehetővé tenné a Német Kommunista Párt betiltását. És ezen az új tárgya­láson a bonni kormány nevében Dicks vádló bizonyítékokat hozott fel arra, hogy a marxizmus-leninizmus, amely­nek irányát Németország Kommu­nista Pártja követi, tagadja a demok­ratikus elveket és hogy az NDK füg­gő viszonyban van a Szovjetunió Kommunista Pártjától. Sikertelen pró­bálkozása abban nyilvánult meg, hogy olyan idézeteket hozott fel Németor­szág Kommunista Pártja vezető funk­cionáriusainak beszédéiből, amelyeket összefüggésükből kiragadva, eltorzít­va idézett. A biróság minden igyeke­zetével azon volt, hogy Németország Kommunista Pártja vezető funkcio­náriusainak kijelentéseit elferdítse. NÉMETORSZÁG Kommunista Párt­jának képviselője, Walter Fisch, aki tagja a párt elnökségének, terjedelmes beszédben megcáfolta Dicks „bizonyí­tékait" és megvilágította Németor­szág Kommunista Pártja baráti kap­csolatait a Szovjetunióval. Miért olyan fontos az Adenauer kor­mánynak Németország Kommunista Pártja betiltása? Bonnban éppúgy, mint Washingtonban, nagyon jól tud­ják, hogy addig nem fog sikerülni Németország újrafelfegyverzése és addig nem lesz könnyű feladat az if­júságot az új Wehrmachtba tömöríte­ni, amíg Németország Kommunista Pártja létezik. Ezért megtesznek min­den erőfeszítést, hogy lehetetlenné te­gyék e párt működését. .A bátor han­got akarják elhallgattatni, amely min­den elnyomáson keresztül óva inti a német népet és az ifjúságot, hogy ne higyjen az áruló nyugatnémet politiku­soknak. Hogy milyen fontos Németor­szág Kommunista Pártjának fennma­radása. azt nagyon jól tudják Német­ország dolgozói. Amikor január 31-én újra kezdő­dött a tárgyalás, Karlsruheban a bí­róság épülete körül „felfegyverzett tábor légköre" uralkodott. De az el­len nem lehetett védekezni, hogy a Karlsruheba érkezett küldöttségek vé­leményét meg ne hallgassák, melyek tiltakoztak a per további folytatása ellen. Azóta is nap mint nap a dolgo­zók százai gyülekeznek a bíróság épü­lete előtt és állandóan tüntetnek a per folytatása ellen. A mostani perrel kapcsolatban eszünkbe jut múlt év november 30-a, amikor a bíróság megtagadta a szót Walter Fischtöl azon a címen, hogy az NKP vezetőségének tagja és nem hi­vatásos jogász. A törvényszék elnöké­nek ezt a nevetséges megokolását még a polgári újságírók is helytelenítették. Az egyik polgári lap tudósítója meg is jegyezte: „Még Dimitrovnak is lehe­tőséget adtak a beszédre a Reichstag felgyújtásának perében. Itt egyszerűen nem engedik szóhoz jutni a kommu­nistákat." És valóban azt látjuk a per folya­mán, hogy igyekeznek a védők felszó­lalásait elhallgattatni. Dr. Wintrich, a tanács elnöke már a tárgyalást is az­zal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy visszautasítja Németország Kommu­nista Pártjának javaslatát a per meg­szüntetésére.. Ugyancsak visszautasí­totta Németország Kommunista Pártja jegi képviselőjének, dr. Krögernek feb­ruár 5-én benyújtott bizonyítékait a marxizmus-leninizmus lényegéről. EZEK A MANŐVEREK azonban nem hallgattathatják el a német nép hang­ját amely egyre erősebben követeli, hogy a szégyenteljes pert szüntessék be. Egyben követeli az igazság megál­lapítását. amely napnál világosabban bizonyítaná, hogy Németország Kom­munista Pártja valóban a német nép javát akarja. V. I. és a Nők összkínai Bizottsága is. Ezek a bizottságok [elhívták tagjaikat az aláírási mozgalomban való aktív rész­vételre. A FRANCIA Általános Szakszervezet nyilatkozatot tett közzé, amelyben üd­vözli a Szakszervezeti Világszövetség felhívását, hogy március 10-ét nyilvá­nítsák a párizsi egyezmények és a né­met militarizmus elleni nemzetközi nappá, Németország mindkét része és egész P^urópa dolgozói szolidaritásának napjává. A LA TRIBÚNE DES NATIONS című párizsi újság hírt közöl a Nyugat-Német­ország és Franco-Spanyolország közötti megegyezésről, amely lehetővé teszi a nyugatnémet katonai kalandoroknak ez atomfegyver gyártását Franco Spanyol­országában. KAIRÓBAN befejeződtek a Nehru indiai miniszterelnök és Naszer egyip­tomi miniszterelnök közötti tanácsko­zások. A nyilvánosságra hozott nyilat­kozat ezekről a tanácskozásokról azt mondja, hogy India és Egyiptom mi­niszterelnökei „baráti" nem hivatalos megbeszéléseket folytattak, amelyen politikai, gazdasági és szociális kérdé­seket tárgyaltak meg, melyek a világ­béke problémájára vonatkoztak. Fog­lalkoztak a közép-keleti helyzettel, a délkelet-ázsiai problémákkal és a tá­vol-keleti kérdésekkel. A „Press Trust of India" jelenti, hogy Nehru indiai miniszterelnök február 17-én Kairóból Bombayba repült. AZ IRÁNI KORMÁNY, tekintettel az iráni Azerbejdzsan rossz gabonatermés­i re és az ország élelmezési nehézse­j geire, azzal a kéréssel fordult a szov­jet kormányhoz, szállítson 10 000 tonna búzát Iránnak. A szovjet kormány ele­get tett a kérésnek. A Szovjetunió irá­ni kereskedelmi képviselete február 15­én szerződést írt alá az iráni kereske­delmi társasággal. A szerződés értel­mében a Szovjetunió 10 000 tonna bú­zát ad el. A búza leszállítására 1955. februárjában és márciusában kerül sor. mánya törvényes kormány. Az „Indo­nesian Observer" hangsúlyozza, hogy a Csangkajsek-banda létezése veszé­lyezteti a távol-keleti békét. A lapok megjegyzik, hogy a tajva­ni körzet helyzetének komolyságát az amerikai gyarmatosító politika okozta. A „Berita Indonézia" szerint „Tajvan kérdése gyarmatosító probléma és a tajpehi úgynevezett kuomintang-kor­mány az USA gyarmati kormánya". A lap rámutat arra, hogy „ez a kor­mány már rég eltűnt volna a föld szí­néről, ha nem lettek volna Tajvan-szi­getén amerikai fegyveres erők." A lap végül megállapítja, hogy Tajvan kér­dése Kína belügye. A. Bevan a nyugati hatalmak politikájáról A „Monde" cimű újság közölte Aneurin Bevannak, a brit labour-párt ismert tagjának cikkét. Bevan elítéli a nyugati hatalmak ál­láspontját a német kérdésben, tudni­illik a nemzetközi ellenőrzés alatt tör­ténő német választások szovjet javas­latának visszautasítását. Bevan azt írja, hogy egyre több és több német jön rá arra, hogy nem lehet törekedni mind a két cél eléré­sére. Növekvő aggodalommal teszik fel a németek a kérdést, miért kell segíteni a nyugat háborús masinériá­ját, amikor ezzel csak országuk tar­tós szétszakítottságát szolgálják. Vé­gül már azok is, akik feltétel nélkül Nyugat-Németország felfegyverzése mellett álltak, kezdik megérteni, mit jelentene, ha Nyugat- és Kelet közötti bármely konfliktus esetén a németek egymás ellen harcolnának. A csangkajsekísta katonák „ és tisztek dezertálása A „Btitz" című újság honkongi táv­iratra hivatkozva írja: Taipehből hí­rek érkeznek, hogy akuomintang-had­sereg parancsnoksága amerikai kato­nai tanácsadókkal együtt különleges intézkedéseket hajt végre az egyre gyakrabban előforduló szökések ellen. Ezek a szökések Taipehban nagy iz­galmat keltenek, mivel a dezertálok között igen sok törzstiszt van, akik ismerik a titkos katonai terveket, amelyeket a koumintangista és ame­rikai vezetőség kidolgozott. Attól fél­nek leginkább, hogy a pekingi kormány tudomást szerez a megegyezésről, melynek értelmében további katonai egységeket kell Formózából Taiföldön keresztül Burmába küldeni, hogy ily módon szélesítsék ki burmai területen a koumintang ellenőrzést. Jemen a török-iraki paktum ellen Mohamed el Emeri, Jemen helyet­tes külügyminisztere nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. Emeri kijelentette, hogyha Törökország és Irak megköti a tervbevett katonai paktumot, Jemen — Egyiptomhoz és Sraud-Arábiához hasonlóan — kilép az arab államok kollektív biztonsági szerződéséből. A török-iraki paktum igazi háttere (B. Jefimov rajza.)

Next

/
Thumbnails
Contents