Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-18 / 15. szám, kedd

92 , ÜJSZ C f 1955. január 12. Karol Bacíleknek, a CsKP KB politikai irodája tagjának beszédéből Köztársaságunk felszabadulásának 10. évében győzzünk a széncsatában A. Novotný, a CsKP KB első titkárának a kladnói bányászaktíván mondott beszédéből Pénteken, január 14-én a Kladnóban tartott bányászaktíván Antonín Novot­ný, a CsKP KB vezető titkára tartott beszédet. Vitafelszólalásában többek között a következőket mondotta: „Elvtársak! Engedjétek meg, hogy a kladnói szénbányák bányászain'-)'* műszaki és egyéb dolgozóinak elsősor­ban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya elvtársi üdvözletét és őszinte köszönetét tolmácsoljam. Szép eredményekkel kezditek meg az űj évet, azt az évet, amelyben köztár­saságunknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulóját ünnepeljük. A ti sikeretek annál ér­tékesebb, mert 1945 óta először tör­tént meg, hogy a kladnói bányakörzet teljesítette az évi szénfejtési tervet, sőt még 5500 tonna szenet terven fe­lül is kifejtett. Ez az eredmény is bi­zonyítja, hogy mit jelent bányászaink és műszaki dolgozóink áldozatkész és fáradhatatlan munkája a szénfejtési terv teljesítéséért folytatott harc­ban." Antonín Novotný elvtárs vitafelszó­lalásának további részében hangsú­lyozta, hogy a szénipar a mezőgaz­daság fejlesztésének kérdése mellett továbbra is a nemzetgazdaság kulcs­ágazata marad. Azután foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Ezzel kap­csolatban befejezésül a következőket mondotta: — Természetes, hogy az új hábo­rúra való előkészületekkel szemben, amelyeket az amerikai monopolisták, a nyugatnémet fegyvergyárosok, a volt nácik koholnak, így akarva meg­valósítani borzalmas terveiket, — nem maradtunk és nem maradunk védtelenül. Jól tudjuk, hogy hazánk szilárd védelme s a legyőzhetetlen Szovjetunióval, valamint a többi népi demokratikus állammal való szoros szövetségünk erős bástya a háborús gyújtogatok ellen. Tudjuk, hogy a nyugat urai sokkal jobban értik a szót, ha látják, hogy olyan országgal van dolguk, amely felkészült s amely­nek népe el van szánva gyilkos háho­rús terveik meghiúsítására. Rendíthetetlenül haladunk tovább népünk életszíovonalánaf gazdaságunk fejlesztésével való emelésében, de egyidejűleg minden eszközt megte­remtünk hazánk honvédelmének foko­zására s az ellenség elleni védekezés megszilárdítására. E feladatok meg­valósítása a mi kezünkben van, s csak tőlünk, emberektől, áldozatkész, céltu datos munkánktól, a tervfeladatok teljesítésétől és túlteljesítésétől függ, hogy mindezt biztosítsuk. Dolgozó né­pünk hazája szocialista felépítésében már számtalanszor bebizonyította ön­tudat sságát, hazafias megértését és szilárd elszántságát, a dolgozók jobb A földművelésügyi minisztériumban I kétnapos szemináriumot tartottak a haladó mezőgazdasági módszerek be­vezetésével kapcsolatban. Ebből a célból Marek Smida föld­művelésügyi miniszter a vezető mező­gazdasági dolgozóknak utasítást adott az új termelési és haladó munka­módszereknek a mezőgazdaságban va­ló bevezetésére. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az idei téli időszakban a még hátralevő időt teljesen felhasználjuk, olyan mértékben, hogy ismertessük meg a szövetkezeti tagokat, a kis­és középparasztokat, az állami gaz­daságok és a gép- és a traktorállo­mások dolgozóit az Híj termelési és haladó agro- és zootechnikai módsze­rekkel, hogy még az idéft a lehető legnagyobb mértékben bevezethessék őket a gyakorlatba. A földművelésügyi miniszter , utasításában különösen a következő módszerekre hívja fel a fi­gyelmet: Az állati trágya helyes alkalmazá­sára ég gondozására, a szerves hul­ladékok kihasználásával komposztok létesítésére, a szerves-ásványi műtrá­gyák alkalmazására és a növények táp­anyagokkal való ellátására; és boldogabb életének megteremtésé­ben. Ennek világos bizonyítéka .bányá­szaink és a szénipar minden dolgozó­jának múlt, évi munkája. Hiszen nem kis feladatot teljesítettek. 1954-ben az előző évvel szemben 4.5 millióval több szenet kellett kibányászniok. A szénipar becsülettel megállta helyét és teljesítette 'feladatait. Örömmel ál­lapítjuk meg, hogy a kladnói bánya­körzet is, amelynek oly régi és nagy forradalmi tradíciója van — szintén tel­jesítse feladatait. Az elért sikerek azonban egy percre sem elégíthetnek ki bennünket, munkatörekvésünk nem csökkenhet, s nem vezethet arra, hogy babérainkon nyugodjunk, vagy ölhe­tett kézzel üljünk. Tudnunk kell, hogy ez idén még további és nagyobb feladatok várnak ránk s már az év elején végzett munkától függ a to­vábbi feladatok teljesítése. Az 1955. évi tervfeladatok nagyok mind az alapvető ipari ágakban, mind a könnyűiparban és élelmiszeriparban. E feladatok azonban teljesíthetők. Itt látnunk kell, hogy éppen az alapvető ágakból, amelyek közt elsőrendű for­tosságú a szénipar, — függ az egész nemzetgazdaság fejlődése, növekedése. Elvtársak, mire kell a szénért foly­tatott harcban elsősorban összponto­sítani a figyelmet? Elsősorban arra, hogy több szenünk legyen. Ezzel egy­idejűleg alaposan meg kell fontolni, mennyibe kerül a széntermelés, s úgy dolgozzunk, hogy ha több szenet fejtünk, nemcsak nemzetgazdaság­nak, hanem minden dolgozónknak, min­den bányászunknak is több haszna le­gyen ebből. Ezt csak a munkaterme­lékenység fokozásával és az önköltség csökkentésével érhetjük el. A munka termelékenységének növe­lését nem testi erővel, hanem ésszel, a munka helyes megszervezésével, a műszaki és egyéb gépek teljes mér­tékű kihasználásával, a bányakörzet minden dolgozójának széleskörű, al­kotó kezdeményezésével és aktivitásá­val akarjuk elérni. A bányásznak, a műszaki dolgozónak, de "mindenkinek is érdeke, hogy a munka termelékeny­sége növekedjék, hogy egy és ugyan­azon idő alatt ugyanannyi erőkifejtés­sel több szenet termeljük, ami az egész köztársaságnak, és minden dolgozó­nak jövedelmet jelent és visszatük­röződik az életszínvonal emelkedésé­ben és hazánk védelmi képességének megszilárdításában. A munkatermelékenység növekedé­sét akadályozó egyik további komoly ok az, hogy a munka szervezése né­ha sántít. A munka szervezése nem­csak annak a dolga, aki a munkát közvetlenül a munkahelyen szervezi, hanem az egész tröszté, mert ennek helyes igazgatásától, az egyes üze­a, takarmányalap bővítésére kuköri­catermő területek, kapásnövények és szudáni fű vetésterületeinek kiterjesz­tésével; a burgonya és kukorica fészkes­négyzetes ültetésére, heterózis vető­mag használatára s a gabonafélék sű­rű- és keresztsoros vetésére; egyéb termékeknél, mint i4pa, len és komlónál az agrotechnika haladó mód­szereinek alkalmazására, a répánál a proszineci mozgalomra; a sertéseknek Ljuskova módszere szerinti nevelésére; A Szlovák Politikai Irodalmi Kiadó az SzlKP Történeti Intézete kiadványaként megjelentette Klement Gottwald mü­veinek első kötetét magyar fordításban. A kötet az 1925—1929. éri cikkeket és beszédeket tartalmazza. E kötetben foglalt munkák átfogó képet adnak ar­ról a nagy harcról, amellyel Klement Gottwald nemcsak a CsKP, hanem a csehszlovák dolgozó nép történelmébe is beírta nevét. Ez a harc a CsKP va­lóban marxista-leninista irányzatáéit meknek nyújtott segítségtől, a műsza­ki problémák megoldásától és egyéb, a termelést elősegítő tényezőktől függ. A munka megszervezése több részből áll, amelyek a minisztériumtól kezdve a trösztökön és az üzem vezetőségén keresztül kell, hogy egymással szo­rosan összefüggjenek és harmonikus munkafeltételeket teremtsenek. Nem kis feladatok állnak elsősorban a tröszt előtt, amely a munkát irányítja. A munka szervezésében mutat­kozó hiányok egyike, hogy a munka­időből nemcsak sok értékes perc, de óra vész el, amely napokra számítható at. Ezzel kapcsolatban, elvtársak, ko­molyan kell hozzáfognunk a munkához való viszony kérdésének megvitatásá­hoz és könyörtelen harcot kell indíta­nunk a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. Alaposan kell gondolkoznunk a mun­kából való igazolatlan kimarad;' s magas százalékán, amely a leginkább gátolja a tervfeladatok rendszeres teljesítését. Állandóan arra kell törekednünk, hogy megerősítsük a bányászbüszkesé­get, fokozzuk a bányaipar iránti szere­tetet, hogy ezzel is szilárdítsuk az ön­tudatos munkaviszonyt, — ez az egyik fő feladat, amelynek nagy figyelmet kell szentelniök a párt-, szak- és ifjúsági szervezeteknek és minden becsületes bányásznak is. Megkezdtük az évet, amelyben ha­zánk felszabadításának 10. évfordulóját ünnepeljük. Ebből az alkalomból, ha­zánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulója tisztele­tére indufjon és terjedjen el a nemes szocialista versengés az egész bánya­körzetben, amelyben visszatükröződik a dolgozók kimeríthetetlen alkotó kez­deményezése és munkalendülete. A magasabb szénfejtésért indított szocia­lista verseny alapján terjedjenek a ha­ladó fejtési módszerek, az úiítők c:rzes bevált módszerei, használjuk ki a gé­pesítési és technikai vívmányokat és tegyünk meg mindent, hogy a kladnói bányakörzet a nemzetgazdaságnak még több szenet adjon. Hogy ez valóra váltható, azt világo­san bizonyítja az említett gyűlésen fel­szólaló dolgozók hozzászólása, amikor e'-'-es elvtársak, mint pl. a Václav No­sek-bánya dolgozói a szénfejtéssel kap­csolatos kollektív felajánlásaikat jelen­tették be, amelyek a bányászoknak ha­zánk felépítéséhez, a nemzetgazdaság szükségleteihez való viszonyát és népünk nagyfokú öntudatosságát bizo­nyítják, Ebben rejlik a nagy erő, amely biztosítja hazánk szocialista felépítését. Múlt évi tapasztalatok is azt bizo­nyítják, mennyit lehet tenni annak ér­dekében, hogy a tervfeladatok sikerrel teljesíthetők, a hiányok eltávolíthatók legyenek s a terv rendszeresen telje­s'" ^tő, sőt túlteljesíthető legyen. a sertéseknek Surikova módszere szerinti hízlalására; a borjak rideg nevelésére; a preventív zootechnikai intézkedé­sek betartására az istállókban és a legelőkön. A haladó munkamódszerek Megvaló­sítását elsőrendű feladatnak kell te­kinteni, mondja a földművelésügyi miniszter rendelete befejező részében. A haladó és új mezőgazdasági termelési módszerek megvalósítása nélkül nem építhetjük át falvainkat és nem biztosít­hetjuk a mezőgazdasági termelés ál­landó növekedését. folytatott harc volt, amely a párt V. kongresszusán 1929-ben győzelmet ara­tott. Klement Gottwald müveinek első kö­tete, valamint a további kötetek, ame­lyek magyar nyelven folytatólagosan megjelennek, nagy segítséget jelente­nek majd magyar dolgozóinknak, első­sorban a párt funkcionáriusainak. Az első kötet , n1 oldalas és nra .<á­.önkötésben 10/" korona. (Folytatás az 1- oldalról) pótalkatrészeket, amelyeket mi ma­gunk is elkészíthetnénk. Ez annyi, mintha a pénzt kidobálnők az abla­kon. Az ilyen bánásmód a gépekkel nem könnyíti meg a bányászok mun­káját. Ezért a jó munkamegszervezést, a meglévő gépejetek megfelelő kihasz­nálását, a helyes jutalmazás bevezeté­sét, valamint a prémiumok alkalma­zását mint a munkatermelékenység és a gazdaságosság fokozásának fontos tényezőjét, a jelenlegi idők legfőbb parancsának tartjuk. Karol Bacílek elvtárs vitafelszóla­lásának lényeges részében azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a pártszervezetek és a kommunisták — a szlovákiai szénbányák dolgozói előtt állanak. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: „A kommunista párt és a kommunista párt tagjai felelősek mindazért, smi ebben az államban történik. Felelősek vagyunk azokért a dolgokért is, amelyek a szlovákiai szénbányákban történnek. A szlovákiai szénbányák munkájának megjavítására kiadott szervezési irányvonalakat jó­váhagyta az SzlKP KB irodája. Min­den munkást meg kell győznünk ezen irányelvek és határozatok helyességé­ről, vagyis ez annyit jelent, hogy tö­megpolitikai munkát kell végeznünk, beszélgetnünk kell az egyes bányá­szokkal, a munkahelyeken tartott vi­tákkal biztosítanunk kell, hogy az igazgató utasításait következetesen teljesítsék. Nagyon fontos továbbá, hogy a Kom­munista Párt tagjai a fejtés szem­pontjából, a terv teljesítése szempont­jából döntő fontosságú szakaszokon dolgozzanak. A Kommunista Pártnak tagjai útján segítenie kell valamennyi szakaszon és fel kell hívni a figyelmet a hiányosságokra, hogy nť kerülhes­sen sor fegyelmezetlenségre és olyan jelenségekre, amilyeneknek az utóbbi időben tanúi voltunk. Az egyes sza­Bratislava Január 15-én. és 16-án tartották a bratislavai kerület CsISz-tagjaí a Ko­menský-egyetem aulájában a hetedik kerületi konferenciát. A konferencia teljes komolysággal foglalkozott az­zal a kérdéssel, hogy a fiatalság mi­lyen mértékben vesz részt a CsKP X. kongresszusa határozatainak teljesíté­sében és hogyan készül a CsISz II. kongresszusára. Az iparban elért sikerek mellett nagy hiányosságok mutatkoznak a me­zőgazdaságban dolgozó CsISz-tagok munkájában. Bebizonyult, hogy a CsISz-szervek és szervezetek elhanyagolták főként a falusi fiatalságot, pedig éppen ezt kell a leginkább szakmailag és elméletileg nevelni. A konferencia nagy figyelmet fordí­tott az iskolai és főiskolai CsISz-szer­vezetekre, ahol a CsISz-tagok szintén elhanyagolták az elméleti nevelést s a munkásokkal és parasztok életével va­ló összeköttetést.' Kassa A VII. kerületi konferencia a kassai kerületben értékelte az eddigi ered­ményeket és az ifjúság munkájában mutatkozó hibákat. Egyben elismerés­sel nyilatkozott az egyes ifjúsági szer­vezetek jó munkájáról. Karol Gör­ner, a Chemosvit-üzem dolgozója s az ottani CsISz-szervezet elnöke beszédé­ben rámutatott arra, hogy a fiatal munkások és munkásnők, az ifjúsági műhelyben dolgozó CsISz-tagok és a műselyemgyártó osztály alkalmazottai jóval túlteljesítették a CsISz II. kong­A nemzeti bizottságoknak, azon kor­mányhatározatok teljesítésében, ame­lyeknek célja a városok és falvak kül­sejének fejlesztése és szépítése köz­társaságunk felszabadításának 10. év­fordulója alkalmából, nagy segítsé­gükre vannak egész Szlovákiában a Ž sISz-szervezetek tagjai és az ifjúság Italában. A CsISz-szervezetek elsősorban a kertek, parkok, pihenőhelyek, köz­épületek, utak és járdák rendbehozu­kaszokra és egyes munkahelyekre be­osztott kommunistáknak fegyelmezett­ségükkel és áldozatkész munkájukkal példát kell mutatniok az összes töb­l>i dolgozóknak. 'A szlovákiai szénbá­nyákban működő üzemi pártszervezet nek rendszeresen új tagokat kell megnyernie a legjobb dolgozók sorai­ból." A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom feladataival kapcsolatban K. Ba­cílek elvtárs a következőket Mondot­ta: „Azokból a handlovai bányászok­ból, akik sztrájkokkal harcoltak a bér­emelésekért a kapitalista iCsehszlovák Köztársaság idejében, akik az úgyne­vezett Szlovák Állam alatt a fasiszták ellen harcoltak, azokból már csak egy maroknyi csoport van meg. Bá­nyáinkat új emberek töltik meg. Ne­velésükről gondoskodnunk kell. Tuda­tában kell lennünk, hogy a kommu­nisták nem végezhetnék ei a szlová­kiai szénbányák feladatait. Ezért egyik feladatunk kampányt folytatni, hogy minden egyes munkás, minden bá­nyász tagja legyen a szakszervezet­nek, hogy elérjük az összes munká­sok százszázalékos beszervezését a szakszervezetbe." Karol Bacílek elvtárs vitafelszóla­lása végén a következőket mondotta: „Meg vagyunk győződve arról, hogy a szlovákiai szénbányákban a dolgo­zók óriási többsége becsületes és áldo­zatkész bányász, olyan ember, akinek helyes a munkához való viszonya. Ha megmagyarázzuk nekik a szlovákiai szénbányák munkájának megjavításá­val és a szénfejtési terv teljesítésével összefüggő összes kérdéseket, akkor a bányászok nem kímélik erejüket és úgy fognak dolgozni, hogy ne okoz­zanak csalódást a pártnak és a kormány­nak. Tőlünk függ, hogy biztosítsuk számukra mindazt, amire szükségük van, hogy népünknek több meleget, tobb szenet adjanak és így járuljanak hozzá hazánkban a szocializmus fel­építéséhez, valamint országunk védel­mi képességének megszilárdításához. resszusa tiszteletére tett felajánlásal­kat. A termelési költségek csökkenté­sére törekedtek s így az operatív számvetéssel összehasonlítva csupán a 'múlt év utolsó negyedében 545.790.— koronát sikerült megtakarítaniuk. A konferencia részletesen foglalko­zott a gömöri és a szepesi vasérc­bányák, a gép- és traktorállomások, brigádközpontok dolgozóival és a mun­kaerőtartalékokkal, de főként a kassai kerület eddig kevéssé aktív falusi ifjúságával. A kerületben még sok olyan község van, ahol meg sem ala­kították az ifjúsági szervezetet. A konferencia további feladata volt, hogy behatóbban foglalkozzék a gazdaságos­ság fokozásának, az új munkamódsze­rek népszerűsítésének és az I. Orszá­gos Spartakiádnak kérdéseivel. A kassai kerület ifjúsaga örömmel készülődik a II. CsISz-kongresszusra. Ezt bizonyítják a kongresszus tisz­teletére és hazánk felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére tett fel­ajánlások. Eperjes Eperjesen január 15-én és 16-án tartották a CsISz VII. .kerületi kon­ferenciáját, amelyen értékelték a VI. kerületi konferencia óta eltelt idő­szak munkaeredményeit. Az ifjúságot a szervezetekben az alapfokú körökön kívül olvasókörök- " ben is előadásokkal, - vitákkal, tanul­mányi kirándulásokkal nevelik. Csu­pán a múlt évben 1236 fiú és leány szerezte meg a Fučík-jelvényt. Jelen­leg 347 olvasókör működik 2713 tag­gal. A kerületben 386 népművészeti együttese van a CsISz-nek. talával fognak törődni. A pi• ''rszer­vezetekkel együtt védnökséget vállal­nak a hazánk felszabadításáért el­esett hősök emlékművei fölött. A világifjúsági hét keretében és a tavasz tiszteletére a CsISz-szervezé­tek megvalósítják „a városok és fal­vak rendezésének tavaszi hetét". Ezen a héten munkájukat elsősorban a ro­mok és szemét eltávolítására összpon­tosítják, rendbehozzák a kézilabda- és más sportjátszótereket. A földművelésügyi miniszter utasítása a haladó termelési munkamódszerek bevezetésére a mezőgazdasági munkálatoknál Magyar nyelven is megjelent Klement Gottwald műveinek első kötete Segít az ifjúság A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi konferenciáiról

Next

/
Thumbnails
Contents