Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-18 / 15. szám, kedd

1955. január 18. Mi %7M 3 A Szovjetunió kormányának nyilatkozata a német kérdésről A Szovjetunió kormánya az alábbi nyilatkozatot tette a német kérdésről: Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, valamint a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormánya az utóbbi időben mindent elkövet a párizsi egyezmények ratifikálása érdekében. Ennek során nem akarnak törődni azokkal a hátrányos következményekkel, amelyek a ratifikálás folyamányaként Európa valamennyi népére es az egyetemes béke ügyére hárulnának. A Szovjetunió kormánya szükséges nek tartja újból felhívni a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Németország új rafelfegyverzését előíró pprizsi egyezmények erősen bonyolulttá teszik az egész európai helyzetet. Ez nemcsak a Szovjetunió kormányának véleménye, hanem Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, valamint a Kínai Népköztársaság és néhány más állam kormányáé is. Mindenki tudja, hogy azokban az államókban is, amelyeknek kormánya támogatja a párizsi egyezmenyeket, a nép többsége rendszerint a párizsi egyezmények ellen van. Ezen egyezmények ratifikálása esetén sor kerül Nyugat-Németország újra felfegyverzésére és a Német Szövetségi Köztársaságot bevonja az olyan katonai csoportosulásokba, mint amilyen a nyugat-európai katonai szövetség és az északatlanti tömb. Nemcsak a Szovjetunió, hanem egész sor más európai és nem európai ország is agresszív katonai csoportosulásnak tekinti a Nyugat-Európai Uniót és az Északatlanti Tömböt. A Német Szövetségi Köztársaság belépését ezekbe, a Szovjetunio és más békeszerető államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba olyan lepésnek minősítik, amely új európai háború veszélyének fokozódására vezet. A párizsi egyezmények nem hozhatnak semmi jót Németország és a német nép számara sem. Ellenkezőleg, ezek az egyezmények, amelyek d nyugat-németországi militarizmus újjáteremtésére irányulnak, véglegesen bevonják a Német Szövetségi Köztársaságot egy új háború előkészítésének kalandor terveibe. Az ilyen tervek mindig ellentétben állottak és állanak a jövőben is a népek érdekeivel, így a német nép érdekeivel is. A párizsi egyezmények különösen azért ellentétesek a német nép érdekeivel, mert hosszú időre rögzítik Németország kettészakítottságát, és akadállyá válnak Németország egysége békés helyreállításának útjában. Teljesen nyilvánvaló, hogy a békeszerető Német Demokratikus Köztársasag és a felfegyverzett, katonai csoportosulásokba bevont Német Szövetségi Köztársaság egyesítése lehetetlen. A párizsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németországnak egységes, békeszerető államként való helyreállításával. Az utóbbi időben a Német Szövetségi Köztársaságban, valamint Angliában, Franciaországban és néhány más országban olyan állításokat terjesztenek, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása nem akadályozza, sőt elősegíti a tárgyalásokat a német kérdésben és más megoldatlan nemzetközi kérdésekben. A szovjet kormány már rámutatott, hogy az ilyenfajta állításoknak nincs semmiféle alapjuk és csak a közvélemény félrevezetésére alkalmasak. Ezeket az állításokat azért terjesztik, hogy mindenáron keresztülerőszakolják a párizsi egyezmények ratifikálását egyes országok parlamentjelben. A nyugati hatalmaknak azok a körei teszik ezt, amelyek fő feladatukul tűzték ki a német militarizmus talpraállítását és ennek érdekében feláldozzák Németország nemzeti egységének helyreállítását. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának ez az álláspontja durva ellentétben van az említett országok azon nemzetközi kötelezettségeivel, amelyekben vállalták, hogy Németországot egységes, békeszerető és demokratikus államként állítják helyre. Ezen álláspont miatt Németország egyesítése most is mindenekelőtt maguktól a németéi lé' a né met nép álláspontjától függ. Ismeretes, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlésben februárra kitűzték a párizsi egyezmények végleges megtárgyalását. A szövetségi gyűlés döntésétől függ nagy mértékben Németország jövője. Ezzel világosan számotvetnek Nyugat-Németországnak legnagyobb pártjai és szakszervezetei is, amelyek közelebb állnak a néphez, a nemet munkásosztályhoz és a párizsi egyezmények ratifikálása ellen foglalnak állást. A párizsi egyezmények ratifikálása esetén a szövetségi gyűlés súlyos felelősséget vállal Németország kettészakítottságának fenntartásáért, valamint azért a nem egyenjogú helyzetért is, amelybe a Német Szövetségi Köztársaság lakossága hosszú évekre kerül. Ma még vannak kiaknázatlan lehetőségei annak, hogy megegyezés jöjjön létre Németország egyesítésének kérdésében a német nép jogos érdekeinek kellő tekintetbe vételével és arról, hogy 1955-ben e célból össznémet szabad választásokat tartsanak. Ilyen lehetőségek vannak, ha kiküszöbölik a Németország újraegyesítésének útjában álló fő akadályt: Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének és katonai csoportosulásokba való bevonásának tervét. A német népnek egész Németországban — beleértve Berlint is — tartandó általános, szabad választások útján lehetőséget kell kapnia arra, hogv kifejezze szabad akaratát, hogv az egységes Németország újjászülessék mint nagyhatalom és elfoglalja méltó helyét más hatalmak között. Ezeken a választásokon biztosítani kell a német állampolgárok demokratikus jogait. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság választási törvényeinek tekintetbevételével előkészített választási törvénynek e választásokon biztosítania kell minden választó számára a szabad akaratnyilvánítást, minden demokratikus párt és szervezet számára pedig a választási agitáció szabadságát egész Németországban, továbbá azt, hogy szabadon állíthasson jelölteket és jelöltlistákat. A szovjet kormány az említett választások megtartására vonatkozó megállapodás megkönnyítése érdekében — amennyiben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya beleegyezik ebbe — lehetségesnek tartja, hogy megállapodjanak az össznémet választások lebonyolításának megfelelő nemzetközi ellenőrzésében. Ennek során Németország semelyik részének sem szabad kötve lennie semmiféle olyan különegyezmény feltételeihez, amelyek alapján katonai csoportosulásokban vesz részt. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy az egyesített Németország jövendő államrendjének kérdését magának a német népnek kell eldöntenie és más államoknak az a feladata, hogy elősegítsék, hogy Németország szilárdan a békeszerető és demokratikus fejlődés útjára lépjen. A szabad, össznémet választások lebonyolítása és Németország egységének helyreállítása megteremtené a német békeszerződés megkötésének feltételeit is. Ez a békeszerződés végl"g rögzítené az egységes Németország függetlenségét, szuverenitását • és egyenjogúságát. A békeszerződés feljogosítaná az egységes Németországot saját nemzeti fegyveres erői megszervezésére is, amely szükséges Németország biztonságának biztosításához. A német népnek választania kell, melyik úton halad. Az egyik út Németország egységének helyreállításához és az Európa összes államaihoz íűződő normális kapcsolatok újjateremtéséhez vezet. Ez az út kizárja azt, hogy Németország bármelyik része más államok ellen irányuló katonai csoportosulásokban vegyen részt, és legjobban úgy biztosítható, ha Németország részt vesz az európai kollektív biztonsági rendszerben. A második út, amelyre a párizsi egyezmények taszítják — Németország kettészakítottsága rögzitésén?i;, a nyugat-németországi militariznvis feltámasztásának az útja. Ez az út JZ j háború előkészítésének terveit>e aló belevonásához vezet. Nem leh-ít kétséges, hogy a német nép túlnyomó többsége elutasítja ezt a militarista utat, az új reménytelen háborús kalandok útját, amelyet Németország már többször megpróbált es amely új, még súlyosabb szenvedéseken kívül semmit sem tartogat a német nép számára. Németország fejlődése a múltban militarista úton haladt Ezzel szemben Németország újraegyesítése és nz európai kollektív biztonsági rendszerben való részvétele a legkedvezőbb lehetőségeket nyújtja számara a német békegapdaságnak (és Németország fejlett iparának fellendítésére, arrí, hogy Németország széleskörű gazdasági kapcsolatokat fejlesszen ki mas országokkil, különösen a kelet-európai országokkal és az ázsiai országokkal, amelyek igen népes lakossággal és kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkeznek. Ha Németország ilymódon a béke és a más államokhoz fűződő széleskörű gazdasági kapcsolatok feltételei között fejlődnék, ez ipara szamára megteremtené az annyira szükséges kiterjedt piacokat, biztosítaná lakosságának foglalkoztatottságát és elősegítené a német nép életszínvonalának emelését. Németország fejlődésének ez az útja megfelel mind a német nép nemzeti érdekeinek, mindpedig az európ li és az egész világbéke megszilárdítása érdekeinek. Az elmondottak lehetővé teszik, hogy a szovjet kormány az alábbi következtetésekre jusson: 1. A német l'érdés rendezése szempontjából a legfontosabb és leghalaszthatatlanabb feladat Németország egységének helyreállítása. E feladat megoldásához tárgyalásokra van szükség az Amerikai Egyesült ÁUamok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió között arra vonatkozóan, hogv Németország egységét össznémet szabad választások megtartása alapján állítsák helyre. Az ilyen tárgyalások céltalanokká és lehetetlenné válnak, ha a (párizsi egyezményeket ratifikálják. 2. A Szovjetuniónak jó kapcsolatai vannak a Német Demokratikus Köztársasággal. A szovjet kormány kész rendezni a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közti kapcsolatokat is. A jelen körülmények között a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közti kapcsolatok rendezése egyben a jobb kölcsönös megértést és a Németország egységének helyreállítása felé vezető sikeresebb utak keresését is elősegíthetné. 3. Ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, új helyzet adódik, amelybi-n a Szovjetunió nemcsak a Német Demokratikus Köztársasághoz fűzött baráti kapcsolatok további erősítéséről gondoskodik, hanem arról is, hogy a békeszerető európai államok közös erőfeszítéseivel elősegítsék az európai béke és biztonság megszilárdítását., 1955. január 15. A TASzSz közleménye az atomenergia békés felhasználásáról tartandó nemzetközi értekezletről Mint ismeretes, 1954. július 1-én hivatalos közleményt adtak ki arról, hogy a Szovjetunióban üzembe helyezték az j első, atomenergiával működő ipari vil| lanytelepet és az már adott is elektroI mos áramot a környező területek ipara és mezőgazdasága számára. A szovjet kormány elismeri az atomenergia békés célokra való felhasználásának nagy jelentőségét, és arra törekszik, ho§y elősegítse a nemzetközi együttműködést ezen a területen, ezért kész átadni a Szovjetunióban összegyűjtött, megfelelő tudományos technikai tapasztalatokat. E célból a szovjet kormány hajlandó az ENSz-közgyűlés 9. ülésszakán hozott határozat értelmében az atomenergia békés felhasználásának kérdésével kapcsolatban, 1955-ben összehívandó nemzetközi értekezlet elé jelentést terjeszteni a Szovjetunió első ipari atomvillanytelepéről és ennek munkájáról. Az említett értekezlet összhívásának ügyében az ENSz közgyűlése által kiküldött tanácskozó bizottságba a Szovjetunió képviselőjéül D. V. Szkobelcin akadémikust nevfezték ki. Szkobelcin akadémikus megbízást kapott, hogy egy megfelelő pontnak felvételét javasolhassa az értekezlet napirendjére. * * * Mint a sajtó már közölte, az ENSzközgyüljjs 9. ülésszakán, 1954. december 4-én egyhangúlag határozatot hoztak „Nemzetközi együttműködés az atomerő békés alkalmazása terén" címmel. Ez a határozat előírja, hogy legkésőbb 1955. augusztusára hívjanak össze az atomenergia békés felhasználásának kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezletet. A közgyűlés határozata az értekežlet előkészítésére tanácskozó bizottságot létesített a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Brazília, India és Kanada képviselőiből. Az említett bizottságnak szakvéleményt kell adnia az ENSz főtitkárának az említett értekezlet szervezési és napirendi kérdéseiről. Mint a főtitkár által előzetesen szétküldött okmányokból kitűnik, a megtartandó értekezlet munkájában a főhangsúlyt terv szerint olyan kérdések megtárgyalására helyezik, mint az atomerő ipari előállításának technológiája. Itt nyert értesülések szerint a tanácskozó bizottság január 17-én kezdi meg munkáját. A szovjet kormány atom-javaslatának nyugati visszhangja „A legtöbb megfigyelő örömmel üdvözölte a Szovjetunió lépését az atomeredmények feltárásával kapcsolatban" — jelenti a Reuter-iroda azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió nemzetközi atomértekezleten kész ismertetni a szovjet atomvillanytelep működésének és berendezésének adatait. A SZOVJET JAVASLAT ÁLTALÁBAN NAGY FELTŰNÉST KELTETT NYUGATON A Press Association szerint „Londonban nagyon gondosan tanulmányozták azt a jelentést, hogy a Szovjetunió hajlandó a világ rendelkezésére bocsátani atomerőtelepével kapcsolatos tapasztalatait." Az angol atomerőhatóságok szóvivője „rendkívül érdekes fejlemény"-nek nevezte a szovjet javaslatot. Lewis Strauss, az amerikai atomerőbizottság elnöke pénteken délután az Eisenhower elnökkel folytatott tárgyalások után kijelentette az újságíróknak, hogy a szovjet javaslat „olyan kezdeményezés, amely összhangban van Eisenhower elnöknek az atomenergia békés célokra való közös felhasználásával kapcsolatban tett javaslatával..." Jules Moch, az ENSz leszerelési bizottságában helyet foglaló francia kúldött nyilatkozatot tett, amelyben örömmel üdvözli a szovjet javaslatot. „Az az ajánlat — hangzik Moch nyilatkozata —, hogy az augusztusra tervezett nemzetközi értekezleten ismertetik az atomerő békés felhasználásának módját a Szovjetunióban, példa nélkül álló téiiyt jelent." Az angol sajtó vezető helyen foglalkozik a szovjet javaslattal. A jobboldali lapok egy része igyekszik bizalmatlanságot kelteni a szovjet nyilatko? it iránt, a lapok többsége azonban igen figyelemreméltónak nevezi a javaslatot. A News Chronicle véleménye az, hogy „az információnak nagy értéke lehet olyan országok számára, amelyek igyekeznek iparilag felhasználni az atomerőt, a/onban nincsen kellő technikai tudásuk." Két konzervatív lap, a Yorkshire Post és a Glasgow Herald vezércikket szentel a hírnek. A Glasgow Herald kevésbé bizakodó húrokat penget, s várakozó álláspontra helyezkedik. A Yorkshire Post azonban hangoztatja, hogy „a javaslat jelentőségét... nem szabad lebecsülni." „Az együttműködési javaslat megcsillantja a reményt" — írja a lap, s hozzáfűzi: „Lehet, hogy jó eredményre számíthatunk. Ehhez azonban megfelelő légkörre van szükség. Oktalanság volna szkeptikus bírálatot qyakorolni és ezzel dermesztő légkört teremteni." A német közvélemény nagy figyelmet szentel a szovjet kormány nyilatkozatának A szovjet kormánynak a német kérdésről tett nyilatkozata a berlini demokratikus sajtó figyelmének középpontját képezi. A lapok teljes egészében feltűnő helyen közlik a nyilatkozatot. A „Neues Deutschland" című lap hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények fokozzák a háború veszélyét és hogy a Szovjetunió négyhatalmi konferencia összehívását javasolja Németországnak a szabad választások alapján való egyesítése kérdésében. A „Berliner Zeitung" „A Szovjetunió szabad választást javasol", a „Neue Zeit" „A német népnek egyedül kell határoznia" cím alatt közlik a nyilatkozat teljes szövegét. Az USA monopolistái meggazdagodnak a lázas fegyverkezésekből Az amerikai fegyveres erők keretén Belül a katonai repülőgépek gyártására előirányzott költségvetési öszszegek emelése az amerikai repülőgépgyártó konszernek számára lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb nyereségeket söpörjenek be. Az „Ecomonic Notes" gazdasági kimutatása, amit tudományos kutató társaság ad ki, a repülőgépgyártó konszernek nyereségének növekedéséről' közöl adatokat az 1954. év i kilenc hónapjáról. Ezen adatokból kitűnik, hogy a' „Douglas Aircraft" repülőgépgyártó konszern, amely 1950-ben az aktíváihoz viszonyított 18%-os nyereséget mutatott ki, 1954-ben elérte a 84%-ot. A második legnagyobb repülőgépgyártó konszern, a „Boeing" nyeresége az aktíváihoz viszonyítva 52 százalékról 94 százalékra emelkedett. A többi konszern nyeresége ez ' időszak alatt a következőképpen emelkedett: „North American" 28-ról 71 százalékra és a „Lockhead Aircraft" 32-ről 64 százalékra. A gazdasági jegyzék megállapítja, hogy a repülőgépgyártó . konszernek nyereségének színvonala 3-, illetve 4-szeresen felülmúlja az USA többi ipari konszernei nyereségének színvonalát. Nyugatnémet vezető szociáldemokrata a szovjet kormány nyilatkozatáról Az Associated Press ügynökség bonni tudósítója jelentése szerint Fritz Heine, a Német Szociáldemokrata Párt sajtó- és propagandaszolgálatának vezetője kijelentette, hogy a szovjet kormány nyilatkozata újabb bizonyítéka annak, hogy a nyugati hatalmaknak meg kellene kezdeni az oroszokkal való .tárgyalást a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó egyezmények ratifikálása előtt. Heine kijelentette, — fűzi hozzá a tudósító — hogy a Nyugat-Németprszággal való kapcsolatok rendszeresítésére vonatkozó szovjet javaslatot gondosan kell áttanulmányozni. Mendes-France XII. Pius , pápánál tett látogatása során arra kérte a pápát, hasson oda, hogy az MRT támogassa kormányát és Róbert Schuman lépjen be a kormányba. Az Osztrák Népi Ellenzék elnöksége elhatározta, hogy 1955. március 13-ra összehívja Bécsben Ausztria egységének és függetlenségének kongresszusát.