Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-14 / 12. szám, péntek

2 Ml SZÖ 1955, január 14. (Folytatás az 1. oldalról) El. Á gépesítés fokozása és a gépek kihasználása terén: 1. 1955-ben a gabona aratását a ga­bonaföldek összterületének 47%-án kombájnnal végezzük el és a cukorré­pa begyűjtését az összterület 7,6%­án. Az 1956-os évre a nyert tapasz­talatok alapján kedvező feltételeket teremtünk a begyűjtési munkák gé­pesítésének további kiterjesztése ér­tlekében. 2. Egy gabonakombájnnál 180 hek­tár átlagos teljesítményt érünk el az 1954. évi 155 hektárral szemben. Egy traktoregységnél 1955-ben 347 átlag­hektár teljesítményt érünk el az 1954. évi 327 átlaghektárral szemben. 3. Az üzemanyagl'ogyasztást a terv­vel szemben 2,53 százalékkal csök­kentjük és ezáltal 14.000 liter üzem­anyagot takarítunk meg. A szocialista kötelezettségvállalások értéke e téren 38.000 korona. A műhelyek dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalásai biztosítják, hogy idejében elvégzik a gépek és vonta­tott szerszámok összes javítási mun­kálatait mind a tavaszi munkák, mind pedig az aratási és őszi munkák szá­mára. IH. Áz építkezési beruházások megvalósítása keretében: a limiten felüli beruházásokat — csi­kónevelő istálló építését és az idény­munkások szállását — 1955. december 31-ig befejezzük. Május 30-ig befejezzük a tehénis­tálló építését a mikulási osztályon és a kutak gépi berendezését a Mária Csalát-osztályon. 1955. október 31-ig befejezzük 14 lakásegység építését, ebből hat egy­séget a mikulási osztályon és nyolc egység építését a palárikovói osztá­lyon. IV. Á munkatermelékenység fokpzása és a termelés gazdaságosabbá tétele terén: A munkatermelékenység fokozása a palárikovói állami gazdaságon meg­mutatkozik mind a termékek meny­nyiségé'ben, mind pedig a gazdaság egy dolgozójára eső piaci termelésé­ben is. 1. 1955-ben a vállalat szocialista munkakötelezettségek teljesítésével elérjük az egy dolgozóra eső 29 má­zsa gabona és 2117 liter tej termelé­sét, míg az 1954-es évben a gazda­ság egy dolgozójára 24,5 mázsa gabo­na és 2041 liter tej termelése esett. Az egy dolgozóra eső piaci termelés az 1954. évi 12,197,14 koronával szem­ben 1955-ben 12,823.94 koronára emelkedik, vagyis 626.80 koronával lesz több. 3. Mig az 1955-ik évre vonatkozó termelési feladatok magasabbak let­tek, a birtok tervezett költségei az 1954-ik évhez viszonyítva 3,461.538 koronával, vagyis több mint 10%-kal csökkennek. A tervezett feladatok túl­teljesítését célzó szocialista kötelezett­ségvállalásokkal, a munkaszervezés megjavításával és a termelés gazdasá­gosságát célzó intézkedésekkel az 1955-ik évben a tervezett önköltséget további 590.000 koronával csökkent­jük. 4. A gazdaságosság fokozására irá­nyuló törekvésünk keretében egyúttal meggyorsítani igyekszünk a forgalmi eszközök körforgását a gazdaság ter­melésének biztosítása céljából. A havi elszámolás helyett a tejcsarnok min­den tíz napban 90%-os előleget ad a beszolgáltatott tejért. Ezzel a forgal­mi eszközök körforgását csupán ezen a szakaszon 360.000 koronával gyor­sítjuk meg havonta és további lehető­ségeket fogunk keresni ebben az irányban. Állami gazdaságunkon a munkater­melékenység tartós fokozásának és a termelés további gazdaságosságának elérése érdekében több intézkedést va­lósítunk meg a birtok irányításának megjavítására, a termelési feladatok teljesítésének ellenőrzésére, az elszá­molási nyilvántartás megjavítására, a munkaszervezés és a munkáért való jutalmazásnak lehetőleg az elvégzett munka minősége és mennyisége alap­ján való bevezetése érdekében. * Az ' osztályok, a növénytermelési csoportok, a farmok és az egyes mun­kacsapatok vezetői személyes felelős­segének fokozására és a béralapok fel­használásának és az önköltség napi ellenőrzésének megvalósítására az ösz­szes osztályokban bevezetjük a napi feladcLtok jegyzékét. Az osztályok ve­zetői, a csoportok és, farmok veze­tőinek részvételével naponta kidolgoz­zák a munkafeladatokat a következő napra és a béralap megfelelő össze­gét az eredménynormák szerint oszt­ják szét. A csoportvezetők és egyes munka­csapatok vezetőinek kimutatásai alap­ján naponta ellenőrzik a munkafel­adatok teljesítését és a béralapból va­ló. fogyasztást. Az osztály nevében a napi* eredményeket naponta jelentik a biftok vezetőségének úgy, hogy itt is naponta megvalósul a munkamenet és pénzügyi eredmények ellenőrzése. A gazdaság igazgatója a technikusok­kal együtt naponta rövid munkata­nácskozást tart és biztosítja a hiá­nyosságok operatív megoldását azon­nal, ahogyan azok valamelyik osztá­lyon felmerülnek. Az önköltség csökkentéséhez hoz­zájárul a gazdaság egész szállításának felosztása az egyes osztályokon belüli termelés biztosításának közvetlen szál­lításaira és az egész gazdaság üzemé­mének teherszállítmányaira. Mindezen intézkedések megszilárdítják és elter­jesztik gazdaságunkban az üzemen be­lüli elszámolás bevezetését. Mindennek sikeres elvégzéséhez rendszeresen gon­doskodni kell az összes alkalmazottak, de elsősorban a termelésvezető dolgo­zók politikai és szakismereteinek növe­léséről. Ezért osztályonként kétszer hetenként, hétfőn és pénteken két óra oktatást tartunk a csoportvezetők, a farm- és csapatvezetők számára a könyvelési nyilvántartás alapjairól, a kimutatások kitöltéséről és más sürgős kérdésekről. Azonkívül a birtokokon 10 napos szemináriumot tartunk részük­re. A gazdasági kötelezettségvállalás minél sikeresebb teljesítésének biztosí­tása és az állami, gazdaság termelése gyorsabb fokozásának biztosítása vé­gett a zselízi állami gazdasággal ver­senyszerződést kötünk a fentemlített elvek és értékjelzők szerint. E versenyszerződés keretén belül nemcsak arra fogunk törekedni, hogy a vállalt kötelezettségeket minél job­ban teljesítsük és ezzel az 1955-ös év­re szóló terv teljesítésében minél jobb gazdasági eredményeket mutassunk fel, hanem arra is, hogy mindkét gazdaság élmunkásai a nyert tapasztalatokat köl­csönösen átadják egymásnak, segítsék egymást a termelési és szervezési ne­hézségek megoldásában és szocialista versenyünket értékesebbé tegyék. Mindkét állami gazdaság pártszer­vezetei, üzemi és műhelytanácsai ifjúsági szervezetei és vezetősége na­pi munkájában harcolni "fognak a vál­lalt szocialista kötelezettségek telje­sítéséért és ezzel a termelés további fejlődéséért és gazdaságosságáért az állami gazdaságokon és a pártunk X. kongresszusa által kitűzött irányvona­lak teljesítésének biztosításáért. Záhončík, az ÜB elnöke, Višnak, az üzemi pártszervezet elnöke Matejov, az állami gazdaság igazgatója, a zselízi állami gazdaság nevében: Tóth, az ÜB elnöke, Ilorka, az üzemi pártszervezet elnöke, Gregor, az állami gazdaság igazgatója. Ä gömöri vasércbányák dolgozói jól felkészültek az ez évi feladatok teljesítésére A gömöri vasércbányák dolgozói elé az 1955. évi állami tervben kitűzött feladatok nagyok, de reálisak és tel­jesíthetők, Minden egyes bánya terv­feladatait a vállalatunkhoz tartozó összes üzemek műszaki dolgozóival megtanácskožtuk. Az egyes bányák tervéről külön megbeszélést tartot­tunk a bánya összes dolgozói rész­vételével, hogy ily módon felhasznál­juk a dolgozók kezdeményezését az állami gazdasági tervben kitűzött Öszr­szes feladatok teljesítésére. A terve­zett munkák helyes megszervezése és a dolgozók kezdeményező részvétele ezekben a munkákban kezessége az ez évi feladatok teljesítésének. Nagy mozgató ereje a terv telje­sítésének a rozsnyói bányaüzemhez tartozó Szadlovszky bánya dolgozói­nak hazafias mozgalma,, amely elter­jedt a gömöri vasércbányák összes többi üzemeiben is. Ez évben a legnagyobb gondot a fejtési terv egyenletes teljesítésére fordítjuk. E cél elérésére a munkaidő jobb kihasználását lehetővé tevő he­lyesebb munkaszervezésen kívül új, korszerűbb fejtési módszereket ve­zetünk be minden olyan munkahelyen, ahol ezek bevezetését a geológiai fel­tételek megengedik. A raktározásra való fejtést, a szintközötti fejtést, több helyen siklófejtést és más új írta: SÁNDOR BARNABÁS főmérnök fejtési módszereket vezetünk be. Ugyancsak kiszélesítjük üzemeinkben a Boriszkin módszer meghonosítását és a ciklusos grafikon szerinti mun­kaszervezést. Két üzemben bevezet­jük a gyorshajtást. A további gépesftést főleg a leg­fárasztóbb fizikai munkák megszün­tetésére irányítjuk. A fejtési munka­helyeken mindenütt, ahol erre ked­vező feltételek vannak, ez év végéig nagyszámú kaparó berendezést állí­tunk be. A folyosók előhajtásánál gé­pi rakodó berendezést alkalmazunk. Szállító berendezések, szállító szala­gok és akkumulátoros bányászmozdo­nyok fogják segíteni a kitermelt vas­érc elszállítását. A külszíni munkálatok megkönnyí­tésére körforgó csilledöntőt állítunk be és rtéhány külön akcióval nemcsak a legfárasztóbb munkákat szüntetjük meg, hanem munkaerőket is felsza­badítunk más munkára. Szakemberek­ből álló bizottság minden munkasza­kaszon megvizsgálja a gépesítés le­hetőségeit és folyamatosan besorolja őket a végrehajtandó technikai-szer­vezési intézkedésekbe, hogy a tervet ne csak teljesítsük, hanem terven fe­lül'is termelhessünk és állandóan fo­kozzuk a munka termelékenységét. Számolunk itt kisebb gépesítésekkel is, olyan technikai intézkedésekkel, amelyeket újítóink nyújtanak be. Az összes módosítások arra irányulnak, hogy az önköltséget a lehető legna­gyobb mértékben csökkentsük. Ter­mészetes, hogy emellett nagy figyel­met szentelünk az anyag leggazda­ságosabb kihasználására, a tüzelő­anyaggal és a villanyárammal való' takarékoskodásra, valamint a béralap betartására, hogy ezzel is emeljük vállalatunk rentabilitását. Hogy az idei feladatokat sikeresen teljesítsük és az egyes munkahelye­ken biztosítsuk és ellenőrizhessük a gazdaságos termelést, bevezetjük az üzemen belüli önálló elszámolást. Va­lamennyi üzemünkben tanfolyamokat tartottunk az önálló elszámolásról, amelyen részt vettek az összes műsza­ki dolgozók és hivatalnokok. Hogy az üzemen belüli önálló elszámolás beve­zetése minél sikeresebb legyen az ennek bevezetésére megalakult bizott­ság az egyes üzemekben egy munka­szakaszt választott ki először az ön­álló elszámolás bevezetésére és az így nyert tapasztalatok alapján vezetik azt be a többi szakaszokon is. X'öbb mint egy évvel ezelőtt, 1953. december 16-án boldogan fogal­mazta meg az igazgató, az üzemi párt­szervezet és az üzemi tanács elnöke a táviratot, amelyben a fuleki Kovos­malt dolgozói örömmel jelentették, hogy aznap teljesítették az ötéves terv feladatait. Valóban ünnepi eseménye ez a gyár kollektívájának, amikor öröm­teli szívvel állapithatja meg, hogy mindent megtettek a terv teljesítésé­nek érdekében. Az üzem dolgozói, amíg az Ötéves terv időelőtti teljesítésén dolgoztak, nagy érdeklődéssel tanulmányozták a szeptemberi kormánynyilatkozatot, amely a közszükségleti cikkeket gyár­tó üzemeknek feladatává tette: több, jobb és olcsóbb árut termelni dolgozó népünk számára. Ennek alapján az 1954. évi terv az üzem dolgozóit újabb feladatok elé állította, mert a lakos­ság jobb ellátása érdekében sok új termékfajta gyártását kellett bevezet­ni. Azonkívül az üzem régi gyártmá­nyai közül néhány, mint például a tűzhely és a kályha minősége már, nem elégítette ki a vásárlók igényeit, és a tüzelőanyaggal való takarékosság szempontjából sem volt megfelelő. Ezért szükséges volt a követelmé­nyeknek megfelelően szebb kivitelű és jobb tűzhelyet és kályhát gyártani. A múlt év s folyamán 9 új termék­fajta gyártását kezdték meg 50 kü­lönböze méretben és színváltozatban. Többek között horgonyzott fazekat né.gy különböző nagyságban, háromféle tejeskannát, négyfajta burgonyaparo­lót, kétféle húsőrlőt, habverő üstöt, gyümölcsprést és számos más árut, amit ezelőtt nem gyártottak, vagy ha gyártottak is, nem olyan nagy válasz­tékban, mint most. Nem állíthatjuk^ hogy az új ter­•k gyártásának bevezetése simán, minden nehézség nélkül ment. Megvál­tozott a munkafolyamat, a megszokott fogások helyett újabb módszerek kere­sése vált szükségessé a munkában. De ha megnézzük az üzemben készült Neo-Lux tűzhelyet, ami valóban na­gyon szép és ízléses, akkor azt kell mondanunk: érdemes volt fáradozni, mert mindazok, akik ezt a tűzhelyet megvásárolták, elmondhatják, hogy a füleki Kovosmalt dolgozói tudnak szép és jó árut gyártani. Vagy a kétaknás népkályha, amelyet a kályhagyártás nemzetközi tapasztalati* alapján szer­kesztettek meg. Kis kályha, de me­legítési hatásköre aránylag kevés tü­zelőanyag felhasználása mellett nagy. Vagy azok a zománcozott edények, amelyek bizonyára kielégítik a házi­asszonyok igényeit. figyelemreméltó az üzem dolgo­zóinak törekvése a selejt csökkenté­sére, amely az év elején 4—4.5 szá­zalék között volt.. Az év második fe­lében 2,9 ázázalékra csökkentették, ami jóval alacsonyabb az előzetes szá­mításnál. Ezen a téren jó munkát vé­geztek a minőséget ellenőrzők, Omaszta Milán elvtárssal az élen, akik minde­nekelőtt a megelőző ellenőrzésre ügyelnek, vagyis, hogy ne kerüljön a gyártásba hibás anyag, ami selejtet okozna. Beszélgetésünk során, amelyet a munkásokkal és a technikusokkal folytattunk, erősödött bennünk az az érzés, nagy feladatok megoldására képes az a kollektíva, amely figye­lembe veszi a dolgozók kezdeménye­zését és lelkesedését az új iránt. Šte- fánik Béla, az öntödei csiszoló mű­hely egyik dolgozója arról beszélt ne­künk, hogy „Hulita úr", a volt gyár­igazgató még a szemétből is kiválo­gattatta a vasdarabokat azzal a meg­jegyzéssel „azt hiszik, lopom a pénzt". Pedig valóban lopta a pénzt, mert éhw bérért dolgoztatott. Közben pedig nőtt, gyarapodott Hulitáék vagyona. Ma 1 minden egyes dolgozó munkája után, érdem szerint kapja a jutalmat, mondja Štefánik elvtárs. — Ezért kell vigyáznunk közös vagyonunk min­den kis darabjára. — Štefánik elvtárs í egyike azoknak, akit az év végén I szorgalmáért rádiókészülékkel és ér­' tékes könyvekkel jutalmaztak meg. Végh Mária elvtársnő, ez a szorgal­mas dolgozó azzal büszkélkedik, hogy egész évben 150 százalékra teljesítette munkatervét és kerékpárt kapott ju­talmul, amire éppen nagy szüksége volt, hogy gyorsabban bevásárolhas­sa a háztartáshoz szükséges dolgokat. Az ipari tanulók közül Takács Jánost és Vincze Istvánt, a legszorgalmasabb tanulókat is megjutalmazták. Ha a dolgozókkal hosszabban beszél­getünk, kiderül, • hogy még sok javí­tani való van az üzem munkájaban. Bántják és nyugtalanítják őket ' 4 hi­bák. Nincsenek megelégedve például a műhelyek és az egyes munkások nyersanyaggal való ellátásának mostani megszervezésével. A termelési érte­kezleteken sokat beszélnek az anyag­ellátás terén még meglévő hiányossá­gokról, de eddig senki se orvosolta őket. A határozatok magukban nem szüntetik, meg a hibákat. Régi igaz­ság az, hogy minden határozat any- 1 n.vit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. S ok nehézség forrása az anyag­ellátás hiányossága. Hriny András, az egyik prés kezelője jó munkás, sze­retne még jobban dolgozni és több pénzt hazavinni. De hogyan végezzen jobb munkát, ha sokszor saját ma­gának kell a gépéhez hordani az anya­got. Ez a munka rendszerint tovább tart, mint az anyag feldolgozása. A munkások egyenlőtlen anyagellátásá­ból ered az a hiba is, hogy a munka­verseny sem olyan eleven az üzem­ben, mint amilyennek lennie kellene. Pedig szeretnek vetélkedni a dolgo­zók, melyikük a jobb, ügyesebb mun­kás. Az ötéves terv idején sok nagy­szerű verseny folyt az üzemben. A hiányos anyagellátás fékezi, hátrál­tatja a dolgozók . versenykedvét. Mindenekelőtt az üzem vezetőségének, a pártszervezetnek, az üzemi tanács­nak és a műhelyek vezetőségének kel­lett volna a verseny elől minden aka­dályt elhárítani. Akkor.egész biztosan nagyobb lendülettel bontakozott volna ki a szocialista munkaverseny az el­múlt évben és a terv teljesítése nem 98.5 százalék lett volna, hanem tel­jesítették, illetve túlteljesítették vol­na a tervet úgy, mint az előző évek­ben. Amint már fent említettük a dol­gozók beszélnek a hiányosságok okai­ról. Szója József energetikus például az önköltség csökkentésének lehető­ségeiről beszél, amit sajnos az elmúlt évben túlléptek. Sok esetben a gépek üresen futnak, kopnak és fogyasztják az áramot, mely oly értékes nemzet­gazdaságunk számára. A jelentések elkallódnak, talán az íróasztalok fe­nekén hevernek, mert nem történt semmi intézkedés ezen állapot meg­szüntetésére. Szojka elvtárs azonban bízik abban, hogy ez évben az üzem' vezetősége és az újonnan választott üzemi tanács nagyobb gondot fordít majd arra, hogy a gépek kezelőit az árammal való takarékosságra neveljék. Ľz bizonyára csak az egyik oka annak, hogy az önköltség növekedett, ahelyett, hogy csökkent volna. De ha a vezető­ség, az üzemi pártszervezet bizott­sága, és az üzemi tanács a tömegek­kel való kapcsolatot tovább fogja fej­leszteni és okulni fog azokból a hi­bákból, amelyek a lemaradást előidéz­ték, minden lehetőség megvan arra, hogy az 1955-ös évi feladatokat tel­jesítsék, sőt túlteljesítsék. Erdősi Ede Äpaíárikovói állami gazdaság dolgozóinak kötelezettségvállalása felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére Hasznosítsák az elmúlt év tanulságost az idei terv teljesítésének biztosítására

Next

/
Thumbnails
Contents