Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-14 / 12. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! JitWW * • tyftít SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. január 14. péntek 30 fillér VIII. évfolyam. 12. szám A mai számban: \ gömöri vasércbányák dolgozói felkészültek az ež évi [eladatok teljesítésére (2- old.) Harc Nyugat-Németország felfegyverzése ellen (3. old.) Harcok Losoncért ol d ) Egy esztendő után (5­A Szovjetunió jégkorong-válogatottja legyőzte Csehszlo­vákiát 3:0 (2:0, 1:0, 0:0f[ arányban (6- old.) A csehszlovák tudományos dolgozók felhívása az atomfegyverek gyártásának betiltására A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia elnöksége a Csehszlovák tudomá­nyos dolgozók nevében az északatlan­ti paktumnak az atomfegyverek hasz­nálatáról szóló párizsi tárgyalásaival kapcsolatban a következő nyilvános felhívást adta ki: A 7 északatlanti paktum tanácsa múlt év decemberi ülésének, jelenté­séből nyilvánvaló, hogy a tanács u katonai parancsnokságnak megadta a jogot arra, hogy számításba veheti az atomfegyverek használatát. Ezen az alapon kell most megformálni az ag­resszív .atlanti tömb katonai szerve­zetét. Ez azt jelenti, hogy az Egye­sült Államoknak katonai segítségét szövetségesei számára az atomháború folytatására alkalmas felszerelés és fegyverek szállítására szervezik át. Végül általánosan ismert, hogy az Egyesült Államokban az atomfegyve­rek gyártását megkezdték és hogy Európában egyes alakulatokat mái­fölszereltek az atomháborúra. Ebből következik, hogy a megújított német militarizmust is — ha Nyugat-Német­országot befogadják az északatlanti paktumba — felszerelik amerikai fegy­vergyárakból kikerülő atomfegyverek­kel a pusztítás müvéhez. A tanács a párizsi egyezményekről kiadott jelentéseinek leplezett stilizá­lása ellenére is nyilvánvaló, hogy olyan döntésről van itt szó, amelynek következményei halálosan fenyegetnék az emberi civilizációt. Lehetetlen men­teni az atomfegyverek használatát az­zal a frázissai, hogy védelemre hasz­nálják. Hiszen az atomerők hatásának, mint katonai eszközöknek kutatása is káros hatással van földünkön az élet­re és előre nem látható zavarokat idéz elő az élő organizmusban és az atmoszférában. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy bekövetkezik az a dön­tő pillanat, amikor szükséges tömö­ríteni a/ világ összes békeszerető em­bereinek erejét, hogy leintsük és meg­hiúsítsuk az atomfegyverek beveze­tésére irányuló kísérleteket, amelyek nem végződhetnek másképpen, mint az emberi alkotások pusztulásával. Ha az atomfegyvereket egyszer fel­használnák, akkor az atomháború fel­tartóztathatatlanul megindulna. Egye­düli eszköz, amellyel meg lehet aka­dályozni azt a határtalan nagy ve­szélyt, az atomfegyverek betiltása, gyártásuknak nemzetközileg kötelező eltiltása. Meg vagyunk győződve árról, hogy az egész világ nemzetei egyetértenek abban, hogy visszautasítják a hábo­rút, mint a nemzetközi vitás kérdé­sek megoldásának eszközét. Ezért van, hogy az emberi ész és érzások olyan nagy mértékben lázadoznak a romlást hozó atomháború ellen. Az államfők és politikai vezetők szent kötelessége minden államban, hogy érvényesítsék ezt az akaratot, amely az egész világ népének akarata. Ezért fordulunk sürgető felhívással - Nyugat összes becsületes és derék tudomá­nyos dolgozóihoz, hogy országaik bé­keszerető embereivel egyetértve, te­gyék lehetetlenné az imperialistáknak a tudományos kutatások eredményei­vel való visszaélésre irányuló minden kísérletét és az összes országok bé­keszerető embereivel vívják ki az atomfegyverek gyártásának betiltását. Csupán így lehet az emberi munka gyümölcseit és a kultúra, valamint ci­vilizáció összes eredményeit megvé­deni. Aláírások: Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke Vilém Laufberger akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia első elnökhelyettese Jaroslav Böhm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia második elnökhelyettese František Šorni akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára. Felhívás a világ íróihoz A Csehszlovák írószövetség központi bizottságának üléséről, amelyet január 11-én és 12-én tartott Prágaban, a Béke-Világtanácshoz a következő hatá­rozatot intézték: „Abban a pillanatban, amikor az egész emberiséget, életét, munkáját és kulturális értékeit újból veszélyezteti az északatlanti paktum tanácsának azon döntése, hogy az emberiség ellen­ségeinek kezébe adják a tömegpusztí­tó fegyvereket az atomháború előké­szítésére, fordulunk mi, csehszlovákiai í/ók összes írótársainkhoz, legyenek bárhol a világon, hogy egyesítsék erői­ket a romlás elhárítására és a béke megőrzésére fordított harcra. Tudatosítsátok, hogy az emberiség nem élhet békében, amíg dalát a hábo­rús dobok szörnyű hangja zavarja! Tu­datosítsátok, hogy az emberiség addig nem örülhet munkája gyümölcsének, míg álmaira, örömeire és a ti könyvei­tek lapjaira is azon fegyveresek árnyé­ka vetődik, akik készen állnak a rom­lás elhinrtésére! Gondolkodjatok el efö­lött és tudatosítsátok, hogy ném kap­csolható egybe az íróknak, az élet és az élet legbecsesebb értékei megterem­tésén együttműködőknek küldetésével. hogy közömbösen nézzék azt, hogy mindent, ami az ember nevét viseli, pusztulás fenyeget. Eljött az idő, amikor valamennyiünk­nek külön-külön és együttesen hivatá­sunk, hogy helytálljunk amellett, amit valaha szerettünk és amit valaha alkot­tunk, hogy kiálljunk az atom-fenyfcge­tés ellen. Helyünk azok oldalán van, akik példátlan elszántsággal, nemzeti­ségi v és faji különbség nélkül védik a békét! Tudatosítsátok, hogy a békét nem kapjátok ajándékba sem ti. sem nem­zeteitek, a békét ki kell harcolni! Mi, csehszlovák írók, annak a nemzetnek tagjai, amely mindennapos munkájával gyarapítja az élet nagy gazdagságát és amely az ugyanolyan gondolkodású em­berek millióival a béke mérlegére rakja igyekezetének minden eredményeit, az­zal a lángoló felhívással fordulunk hoz­zátok, hogy csatlakozzatok harcunkhoz! Nemcsak mi, hanem nemzeteitek népe, anyáitok, asszonyaitok, gyermekeitek, valamennyien, akik az életet alkotják és szeretik, elvárják tőletek, hogy ki­tiltok mellettük a béke megvédésére'" A CSEHSZLOVÁK ÍRÓSZÖVETSÉG Befejezéshez közeledik a gép javítási murik r a homonnai traktorállomáson A homonnai gép- és traktorállomás javítói, akik elfogadták a mosóci gép­javítón versenyfelhívását a gépek és vontatott beréndp 'ések ' téli javítási ide jének lerövidítésére — sikerrel foly­tatják a versenyt. Tizenhét csoportban hosszabított műszakban dolgoznak. A szerelők és a csoportok tagjai v.-.v­senyben állanak egymással Január 10­ig a gépek és a vontatott berendezé­sek 86.20 százalékat megjavították, h traktorokat pedig 51.10 százalékra. Á palárikovó! állami gazdaság dolgozóinak kötelezettségvállalása felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére A CsKP X. kongresszusának irányelvei, amelyek a mező­gazdasági termelés lényeges emelésére irányulnak a leg­közelebbi két-három évben, megmutatták, mily nagy je­lentősége van a mezőgazdasági termelés további növeke­désének egész népgazdasagunk fejlődésére és hangsúlyoz­ták az állami gazdaságok feladatát is e jelentős feladat biztosításával kapcsolatban. Ezért a X. kongresszus határozatait megtárgyaltuk ai­lami gazdaságunk összes dolgozóival és az 1954. évi ter­melesi feladatok következetes teljesítésével igyekeztünk megteremteni a kedvező feltételeket az 1955. évre terve­zett feladatok sikeres teljesítésére. Ez a szocialista mun­kaverseny széleskörű fellendítésével és a dolgozók döntő többségének lelkes igyekezetével sikerült is. Mind ez a termelési feladatok összteljesítésében, valamint gazdasa­gunk gazdálkodásának pénzügyi eredményeiben mutatko­zott meg. A növényi termelésben a búzabe­adást ' 100%-ra, a rozsét 1020/ 0-ra, a kukoricáét 107%-ra, cukorrépáét 130 %-ra, a lenbeadást 145%-ra, a^ lenmag beadását 130%-ra, a többi ipari növények beadását pedig 100%-ra tel­jesítettük. Különösen szép eredményt értek el a növényi termelés dolgozói a kukoricában. A vetöterület. 19,5%-án ültettek el kukoricát négyzetes fészkes ültetéssel és a tervezett 23 mázsa he­lyett hektáronként 39 mázsát értek el. A cukorrépa vettíterületének 18%-át a prosenicei mozgalom alapelvei alapján gondozták, és a hektárhozamot a ter­vezett 203 métermázsáról 310 méter­mázsára emelték. Az állattenyésztési termelésben is túlteljesítettük a tervezett beadási feladatokat a termékek összes fajtái­ban. Tejben pl. 52.000 literrel, sertés­húsban 17.000 kg-mal, gyapjúban 950 kg-mal léptük túl a tervet. Egy anya­sertéstől évi átlagban 10,7 malacot ne­veltünk és teljesítettük a hasznos­ság többi tervezett értékmérőit is. A tervezett feladatok teljesítésével és túlteljesítésével a béralapok fel­használásának és az önköltségnek rendszeres ellenőrzésével, a munka szervezésének megjavításával és az elvégzett munkáért' járó személyes fe­lelősség betartásával a tervezett ön­költséget az előzetes eredmények alap­iár, 2,330.000 koronával csökentettük Emellett az év folyamán az állami gaz­daság menetében számos hiányosság fodult elő a gépek felhasználásába' a szállítás megszervezésében, a hajtó­anyagok és anyagok fogyasztásában, a generál- és a folyó javítások meg­valósításában, úgyhogy ezek kiküszö­bölésével a termelés gazdaságosságát tovább javíthatjuk. Ezért igyekeztünk az 1955. évi ter­melési-pénzügyi terv megtárgyalásánál az állami gazdaság minél több dolgo­zóját bekapcsolni a technikai-szerve­zési intézkedések tervének kidolgozá­sába, igyekeztünk szétírni a terme­lési feladatokat és megtárgyalni min­den dolgozóval, igyekeztünk még job­ban kiterjeszteni és minőségileg meg­javítani a szocialista munkaversenyt. A párt összüzemi bizottságának és a pártszervezeteknek, az üzemi tanácsnak és a muhelytanácsnak áz állami gazdaság egyes osztályain végzett aktív munkájával, a gazda­ság vezetőségének és az összes szjk­dolgozóknak hathatós támogatásá­val a felszabadít"sunk 10. «' • " lója tiszteletére indított szocialista munkaversenybe u dolgozók -a kapcsolódott be. Az osztályok, mun­kacsoportok és munkacsapatok 168 kollektív és 135 egyéni kötelezett­ségvállalást tettek. Ezek alapján kötelezzük magunkat, hogy az 1955. évben a következő eredményeket érjük el: I. A termelési és beadási feladatok teljesítésében: 1. A növényi termelésben terv kötelezettségv oszi búza 25.72 q 26.16 q őszi rozs 21.30 q 22.21 q tavaszi árpa 23.80 q 24.30 q zab 18.50 q 19.57 q kukorica 24.— q 26.29 q borsó 12.T- q 12.82 q dohány 13.5 q * 14.60 q cukorrépa 255.— q -274.60 q korai burgonya 124.— q 129.30 q takarmányrépa 330.— q 331.70 q A zöldség 16 termesztett fajtájánál 2.741 mázsával termelünk többet. A növényi termelésben tett kötelezettségvállalások értéke 1,537.070 ko rona. 2. Az állattenyésztési termelésben: terv Egy fejőstehénre eső tejhozam 2838 lit.. 100 tehéntől fölnevelt borjúk évi át­laga kötelezettségvállalás 2908.82 lit. Súlygyarapodás a borjúknál Súlygyarapodás a vágómarhánál Egy anyasertéstől fölnevelt malacok évi átlaga \ Egy tyúk tojáshozama 100 anyajuhtól fölnevelt bárányok száma Egjt juhról nyírott gyapjú A zöldtakarmány termesztésének 2150 mázsával való emelésével 33.40 mázsa silótakarmányt biztosítunk a téli időszakban egy fejlett állat s^;'. mára. Az állattenyésztési termelésben tett kötelezettségvállalások összéi tékp 813.792 korona. 3. A begyűjtési feladatokat a kö­vetkezőképpen teljesítjük: • Az őszi búzát 103 százalékra, d ro­zsot 104 százaikra, az árpát 101 szá­zalékra. a zabot 101 százalékra, a ko­rai burgonyát július végéig 112 szá­zalékra, a cukorrépát 108 százalékra. 76 \ 0.62 kg 0.65 kp 10 1.00 drb. 100 drb. 3.25 kg 76.3 0.65 kg 0.70 kg 11.54 J11 drb. 103 drb. 3.46 kg a tejbeadást az év végéig 103 száza­lékra, a marhahúst 104 százalékra, a sertéshúst 100.4 százalékra, a tojást 106 százalékra, a gyapotbeadást pedig 1955. október 15-ig 106 százalékra. E felemelt hektárhozamok és az állatállomány e hasznosságának eléré­se nemcsak az összes munkák jó mi­nőségű és agrotechnikai határidőkben való elvégzését, az allatenyésztési termelésben az összes zootechnikai intézkedések betartását követeli meg, hanem az összes technikai -szervezési intézkedések következetes teljesíté­sét. amelyek a dolgozók kezdeménye­zése folytán valósultak meg a terme­lési feladatoknak a munkahelyeken való megtárgyalásakor és a mezőgaz­dasági termelésben bevált haladó ta­pasztalatok további kiterjesztését. a) Ezért az összes gabonaféléket 1955. tavaszán és őszén kereszt- vagy sűrűsorosan vetjük el, a tavasziakat pedig szemcsés műtrágyával vetjük. A rozs és a lucerna pótbeporzását az egész területen elvégezzük, a ku­koricáét pedig 35 százalékban. b) Különösen nagy figyelmet fordí­tunk a cukorrépa, a kukorica, a ka­pás- és takarmánynövények hektárho­zamainak növelésére, amelyek az ál­lami gazdaság takarmanymérlegének túlnyomó részét képezik. A cukorré­pa vetését a terület 65 százalékán ja­rovizált vetőmaggal végezzük el és a prosenici mozgalom alapelveit a cu­korrépánál bevetett összterület 39 százalékán alkalmazzuk. A burgonya négyzetes-fészkes ülteté­sét 100 százalékra, a kukoricáét 35 százalékra, a zöldségét pedig 67 szá­zalékra valósítjuk meg. c) Gazdaságunkon az állattenyésztési termelés tervfeladatainak túlteljesíté­séhez jelentős hozzájárulást fog je­lenteni Surikova módszerének elter­jesztése a sertéshizlalás terén. Ezt a módszert a sertések 26,7 százalékanal vezetjük be. A. J. Ljuszková tapasz­talatait az anyasertések 17 százaléká­nál alkalmazzuk és P. A. Malinyim módszerét pedig a tehenek 39 sza­zaiékánál. Különösen nagy figyelmet szentelünk az állatorvosi intézkedések betartására elsősorban az istállókban és az istállók környékén a tisztaság betartásával, fertőtlenítjük az istálló­kat és környéküket, az állatokat pe­dig idejében beoltjuk a különféle ra­gályos betegségek ellen. Gazdaságunk valamennyi munkahe­lyén értékes kötelezettségvállaláso­kat tettünk a tervfeladatok túltelje­sítésére. Josef Morvái csoportja a palárikovói osztályon például kötele­zettséget vállalt, hogy a búza hek­tárhozamait 26,7 mázsáról 28,2 má­zsára emeli, a tavaszi árpáét 24,5 má­zsáról 26,5 mázsára, a cukorrépáét 260 mázsáról 330 mázsára. Kmef elv­társ csoportja a csfúzi osztólyon a reá bízott munkaterületen 250 mázsával több cukorrépát és 15 mázsával több dohányt termel, mint amennyit a terv megállapít. Az állattenyésztési termelés terén ts az egyes dolgozók és csoportok példás kötelezettségvállalásai mutat­ják, milyen eredményeket érhetünk el állami gazdasagunkban. A csúzi osztályon dolgozó Ján Koŕ- keš csoportja 225 anyasertéstől egyen­ként 13 malacot növel és az egy ma­lacra eső költséget 220 koronáról 150 koronára csökkenti. A degesi osztáiyon dolgozó Sikovanec elvtárs csoportja a tejbeadási tervet 39.000 literrel ha­ladja túl. Mindezen kötelezettségek teljesítése egyben az önköltségek csökkenésé*, is jelenti és e//el mfeg­javul az egész gazdaság termelésének gazdaságossága. ' (Folytatás a 2 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents