Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-13 / 11. szám, csütörtök

8 111SIÖ 1955. január 13. Háziállataink mételykórja és az ellene való védekezés módja írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, a bratislavai Bioveta igazgatója Ma már minden állattartó függetle­nül attól, hogy szocialista nagygazdasá­gokról, szövetkezetekről, vagy közép­és kistenyésztők állatairól van szó, tisztában van azzal, hogy azon sok­féle ártalom közül, melyek háziállata­ink egészségét veszélyeztetik, igen fontos szerepet játszik a mételykór. Állattartóink azt is tudják, hogy a mételykór veszélye közvetlen követ­kezménye az időjárási viszonyoknak. A csapadékdús években mindig felüti a fejét A mételykor előidézője A mételykórt kérődző állataink má­jának epeútjaiban megtelepedő két­három centiméter hosszú, egy-két centiméter széles levélalakú féreg, úgynevezett májmétely idézi elő. A mai állatorvosi tudomány már teljes pontossággal isrperi és kikutatta azo­kat a körülményeket is, amelyek ma­gának a mételynek az állati szerve­zetbe való jutását elősegítik. Ahhoz, hogy valamely legelőn, vagy kaszálón mételycsírák előfordulhassa­nak, bizonyos feltételekre van szük­ség. Legelsősorban fontos a nedvesség. (Ez a fő feltétel az idén megvolt.) További feltétel, hogy a legelőre mé­telypeték jussanak ki és végül ugyan­csak fontos körülmény, hogy a mé­tely gazdájául szolgáló apró csi­gafélék, az úgynevezett iszapcsiga is előforduljanak. Csapadékdús esztendő­ben és a víz alá került területeken bő alkalom nyílik a csigák elszaporo­dására és mindazok a körülmények, amelyek a mételycsirák elterjedésének kedveznek, nagyobb mértékben érvé­nyesülhetnek. A legelőn járó állataink az egész legeltetési idő alatt métely­petéket ürítenek és így megteremtik az összes szükséges feltételt, hogy a mételykór gyors ütemben ellepje le­gelőinket. , A betegség terjedése Különbséget kell tennünk mételyes fertőzöttség és mételykór között. A mételyes fertőzöttségnél az állat má­jában vannak ugyan mételyek, de csu­pán kis számban, s az állat sokáig nem mutatja a fertőzés jeleit. Ezeket az állatokat nevezzük mételyhordozók­nak. Ha azonban a 'májban többszáz, esetleg többezer métely telepszik meg, akkor káros hatásuk következménye­képpen súlyos bántalom, a mételykór lép fel. A mételykór terjesztésében a lappangó fertőzött állatok jelentik a veszedelmet, mert bár a májukban, illetve epeutaikban kisszámú métely van csak jelen, de ha tudjuk, hogy ilyen májmétely fejlődése során 30— 40.000 petét rak s ezek a peték az epéből a belekbe, s a belekből a bél­sárral a legelőre kerülnek, elképzel­hetjük, hogy egy-két fertőzött állat hatalmas legelőterületet képes egész rövid időn belül megfertőzni. Az így kijutott peték három-négy hét alatt miracidiumnak nevezett ébrénnyé fejlődnek és ezen ébrény a víz segít­ségével tokjától megválik és beleke­rül a réteken, legelőkön lévő iszapcsi­ga testébe, ahol ismét két-három hé­tig továbbfejlődik és szaporodik, majd innen kijiítva, ha a legelőn víz van, a vízen úszva a testét bevonó raga­dós anyag segítségével a fű szálára ragad. A víz emelkedésével vagy apa­dásával a fűszál különböző magassá­gában tapad meg a pete. Az ilyen petékkel fertőzött füvet az állatok lelegelik, a peték bejutnak a gyomorba és innen az epevezetéken keresztül a májba. Az így bejutott petékből a májban három hónap alatt fejlődik ki az érett mételyféreg. A mételyfertőzés rendszerint ilyen mételyes petét tartalmazó fűvel, vagy az ilyen petéket hordozó víznek az ivásával történik. Történhet a fertő­zés istállóban is, ha fertőzött takar­mánnyal etetjük állatainkat. Normális, száraz években csupán a mélyfekvésű, mocsaras legelőterületek, fűvel benőtt árkok és lassan folyó kanálisok vagy patakok partja veszedelmes, de bő csapadékű években, mint amilyen az idei volt, nemcsak a fent felsorolt helyek veszedelmesek, hanem a mé­tely petéi a különben ettől mentes vi­dékekre is elsodródnak, széjjelhurco­lódnak a kiáradt folyóvizek által. Egyben pedig a legelő füvének egyen­kénti fertőzöttsége is fokozódik, mert a vízállásnak ilyen körülmények kö­zötti folytonos ingadozása következ­tében jóformán a szálnak minden ma­gasságában tapadhatnak hozzá métely­peték. Ebből érthető, hogy a máskülönben csak bizonyos vidékekhez vagy terü­letekhez kötött mételykór nedves, víz­áradásos években nagy területeken, mint országos járvány is felléphet. A fertőzés az év bármely szaka­szában előfordulhat és így ugyanannál az állatnál többször ismétlődhet. A megbetegedés lefolyása A fű szálára tapadt petéket az állat lelegeli, így a pete bejut a gyomorba, ahol a gyomorsav hatására a pete tok­ja megreped és a belőle kijutó métely­álca átfúrja a bél falát, s rájutva a hashártyára, ezen elmászik a májhoz, amelybe befúrja magát. Ritkább esetben a gyomor vérerei­be jutnak be, vagy még ritkább, mi­kor közvetlenül az epevezetéken ke­resztül jutnak be a májba. így a májba jutó fiatal mételyek az útjukba eső májszövetet és epeveze­téket roncsolják, minek következté­ben máj- és epevezetékgyulladás ke­letkezik. A epevezetékbe jutott mé­telyek belevájják szívójukat a epeve­zeték falába és innen szívják táplálé­kukat, miközben testükből egy káros anyag válik ki, amely aztán megmér­gezi a májat s ezáltal lényegesen csökken a vérképződés is. Nincs rendes táplálkozás és az egész bél­rendszer megbetegszik. A felsorolt kó­ros bántalmak, amelyeket a májmé­tely úgy roncsolással, mint a testéből kiadott mérgével kivált, már magában súlyos betegséget kiváltó ok. De ezen­kívül a vérrendszer megbetegedése bélhuruttal és hasmenéssel jár, ennek aztán, közvetlen következménye az. hogy az elfogyasztott takarmányból lehetetlenné van töve a bélcsatoi.iában a vitaminok és ásványi anyagok felszí­vódása. Tehát a máj, epevezeték és bélgyulladáson kívül vérszegénység, vitaminhiány és ásványi sók elégte­lensége is súlyos alakban jelentkezik a fertőzött áljánál, aminek természe­tes következménye az álla* gyors so­ványodása, a tejhozam csökkenése és súlyos esetekben teljes leromlás mellett az állat elhullása. Sok esetben, ha a májban lévő mételyek száma nem éri el a kétszázat, az állat nem pusz­tul el, de tejhozama 50—70 százalék­kal csökken. Erősen leromlik, szőre hosszú és borzas lesz, vérszegénnyé válik és bűzlő bélsár ürítése mellett tengeti át életét a téli hónapokban, s javulás csak a késő tavaszi hónapok­ban jelentkezik, mikor a mételyek el­pusztulnak vagy eltávoznak a májból. t A májmétely gyógyításT Hosszú évszázadokon keresztül egész Európa területén a mételykór követ­keztében elhullott birkák és szarvas­marhák száma sok milliót tett ki, nem beszélve a tejhozam csökkenéséről és az állatok súlyveszteségeiről. Fordu­lópontot jelent az 1925-ös év, amikor Budapesten sikerült Dr. Marek egye­temi tanárnak megbízható gyógyszert előállítani, melyet nálunk is jól is­mernek „Disztol" név alatt. Ma már minden állattartó tisztában van azzal, hogy a fejlett állatorvosi tudomány nemcsak minden esetben biztosan meg tudja állapítani kérődző állatainknál a mételykórt, hanem ha a biztosan ható gyógyszer idejében van alkalmazva, azaz, amikor az állatoknál még nem állott be nagymértékű leromlás, úgy minden esetben tökéletes gyógyulást biztosít. Éppen ezért szükséges, hogy állattartóink ne várják meg, amíg az állat leromlik, hanem az első gyanús tünet jelentkezésekor azonnal fordul­janak állatorvoshoz. Mert az állator­vos vagy helyszíni vizsgálattal, vagy amennyiben ez nem volne elegendő, úgy a bélsárnak $ diagnosztikai inté­zetbe való beküldésével teljes pon­tossággal meg tudja állapítani a bajt. A rendelkezésünkre álló hazai és az említett „Disztol" gyógyszer teljes garanciát nyújtanak, hogy fertőzött állatainkat nemcsak az elhullástól tud­juk megvédeni, hanem idejében alkal­mazva, a tejhozam csökkenését és a lesoványodást is meg tudjuk akadá­lyozni. Ezen írásomat azért választottam erre 5z időszakra, mert most még meg tudjuk menteni állatainkat a be­következhető betegségektől. Minden állattartó függetlenül attól, hogy szo­cialista nagytermelő-e, vagy kisgazda, elsőrangú kötelességének kell hogy tartsa, hogy minden állatát, amelynél a mételykór legkisebb gyanúja fenn­áll, vizsgálatnak vesse alá és ha beiga­zolódik, hogy mételykórról van szó, gyógykezelésben részesítse. Ha ezt nem teszi, nemcsak magát, hanem egész népgazdaságunkat és minden dolgozónkat súlyosan károsítja, a tej, vaj és húsellátásban. Kedvezményben részesülnek azok a szakképzett dolgozók, akik más munkahelyről a mezőgazdaságba mennek át A mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három éven belüli fejlesztésének biztosítására a köztársaságban 320.000 dolgozót kell szereznünk a mezőgazdaságba. Azoknak, akik megértve a mezőgazdaság fejlesztésének szükségességét, a különféle termelési ágakból a gép- és traktorállomásokra, az EFSz-ekbe, állami gazdaságokba mennek dolgozni, — a párt és a kormány messzemenő előnyöket nyújt. A mérnökök és a magasabb és alacsonyabb ipari ki­képzésben részesített műszaki dolgozók és építészeti technikusok, akik a mezőgazdaságba mennek dolgozni, vagy mar ,1954. január 1. óta 9 kormány irányítása alap­ján a határmenti járások gép- és traktorállomásain dol­goznak, egyszeri toborzási járulékot, 3.000.— koronát kapnak* Kétezer korona egyszeri toborzási járulékban része­sülnek azok a gépészmérnökök, műszaki dolgozók és építészeti technikusok, akik a gép- és traktorállomasok alkalmazottai lesznek, de nem járhatnak mindennap munkába. Azok, akik lakóhelyükön lépnek munkába, vagy naponta bejárhatnak munkahelyükre, 1.000.— korona já­rulékot kapnak. A főiskolát, vagy mezőgazdasági szakiskolát végzett mezőgazdasági szakértők, akik a határmenti járásokban 1954. jahuár 1. óta léptek be, vagy lépnek be a gép- és traktorállomásokra, vagy pedig műszaki szakértők, akik 1954. június 15-én léptek az állami gazdaságokba, 2.000 — koronás egyszeri járulékra jogosultak. A többiek, akik nem határmenti gép- és traktorállomásokra, vagy ál­lami gazdaságokra jelentkeztek és nem járhatnak be naponta, 1.200.— koronás egyszeri járulékot kapnak. Hutszá? koronát kapnak azok, akik naponta bejárhat­nak a munkába. A mezőgazdasági gyakornokok, a rövid időtartamú mezegazdasági iskolák és tanfolyamok végzettjei, akik ismét mezőgazdaságban t'ognak dolgozni és 1955. végéig a mezőgazdasági mesteriskolákat látogatják, az iskola kezdetekor egyszeri 1.500.— koronás járulékot kapnak. Azoknak a dolgozóknak, akik egyéb termelési ágakból a szövetkezetekbe lépnek, egyszeri, maximálisan a leg­utóbbi háromhavi bérüknek megfelelő járulékot kap­nak. A gép- és traktorállomások és állami gazdaságok új dolgozóinak az illetékes gép- és traktorállomások és állami gazdaságok, a szövetkezetek dolgozóinak pedig a kerületi nemzeti bizottságok földművelésügyi igazgató­ságai fizetik ki a toborzási járulékot. Az érsekújvári labdarúgók is csatlakoztak a trnavai Spartak felhívásához A trnavai Spartak labdarúgóinak felhívása bebizonyította, hogy a labda­rúgók nemcsak a zöld gyepen, a lab­darúgásban akarnak kitűnni, hanem elsők akarnak lenni a Spartakiád meg­rendezésében is. Országunk sportkörei sorra csatlakoznak , a nagyszombatiak felhívásához, egy sem akar lemaradni. A nyitrai kerületben a tapolcsányi Spartak elsőként fogadta el a felhí­vást. A tapolcsányiak e lépésükkel bebizonyították magas erkölcsi fejlett­ségüket. Túltették magukat labdarúgó­csapatuk sikertelenségein, összefogtak s ma az elsők között vannak a Spar­takiád előkészületeiben. Érsekújvárott is nagy tömegeket mozgat meg az .előkészület. Mindkét sportkör, a Spartak és az egyesített Slavoj-Dynamo értekezleteiken mag­tárgyalták a trnavai felhívást és egy­hangúlag elfogadták. A gyakorlatokat tornatermi edzésekkel kapcsolják egy­be és már mostantól kezdve folynak az előkészületek. Érsekújvárott a Spartak egyesüle­tének keretében eddig 60 női és 76 ifjúsági versenyző, a Slavojnál 15 női versenyző, a Slovan OÚNZ sportkör­nél 40 nő, a Munkaerőtartalékoknal 60, a Hadsereggel Együttműködők Szövetségénél 32 és az iskoláknál 2551 versenyző készül a Spartakiád gyakor­lataira. A járási sportbizottság 17 ok­tatóval rendelkezik, akik az általános előkészületeket irányítják. A Spartakiád gyakorlatain kívül újvári labdarúgók már most nagy gon­dot fordítanak a tavaszi előkészüle­tekre. Mindkét csapat szerepel a ke­rületi bajnokságban. A Slavoj máso­dik csapatát a kerületi verseny „B" csoportjába osztották be. A Spartak csapatánál több erősítést is tervbe vettek. Az Elektrosvit-gyár vezetősége és üzemi bizottsága min­den támogatást megad labdarúgóink­nak és valamennyi sportolónak. Az üzemi bizottság havonta ellenőrzi az edző munkáját. Az egyesített Slavoj Dynamo, amely most már mint Slavoj szerepel, az idén jobb eredményekkel örvendezteti meg a közönséget, mint tavaly. Szovjet gyorskorcsolyázónő világcsúcsa Az alma-atai netnzetközi gyorskor­csolyázó versenyeken, melyek a kazah­sztáni szovjet szocialista köztársaság minisztertanácsának díjáért folynak, a női számban Tamara Rylova az 500 m­es futás világcsúcsát 45,6 mp-re javí­totta. Ez az eredmény 0,8 mp-el jobb, mint a norvég Schou Nilson 1937-ben felállított világcsúcsát. Ezzel a teljesít­ménnyel immár valamennyi női gyors­korcsolyázó világcsúcs a szovjetek birtokában van. A japán úszók előretörése „A japán úszósport eresebb lesz, mint a múltban bármikor volt" cím­mel a La Gazetta dello Sportban ér­dekes cikk jelent meg Furio Letticn tollából. Az olasz szakíró beszámol a japán úszók elmúlt évi eredményeiről, amelyek egy része Európában eddig nem volt ismeretes. A tokiói adatokból kiderül, hogy amíg a múltban Japán úszói főleg a gyorsúszószámokban értek el kiemel­kedő eredményeket, újabban a többi úszónemben is előretörtek. 1954-ben öt japán úszó ért el l:10-en belüli időt a 100 m-es hátúszásban: Hase 1:06,9. Kurcsa 1:09, Ashidi 1:09,4, Ja­masita 1:09,8. (Az eredmények 50 m-ete uszodában születtek.) Az olasz sportlap a távúszás nagy eseményének könyveli el Sintaku 1&:29,2 mp-es 1500-as idejét, amely­ről eddig Európának nem volt tudo­mása. Ez a harmadik legjobb idő a világon ezen a távon. A cikkíró végül ezt a megjegyzést fűzi az eredményekhez: „1932-ben Los Angelesben a japánok meglepték a sportvilágot. Edzőjüket, Matzusavát akkor valóságos „varázslónak" tartot­ták, pedig csak a szakértelme volt nagyobb a többinél. Negyedszázad múltán Melbourne-ben újabb Los An­gelesnek lehetünk tanúi..." Világcsúcsokat hitelesített a Nemzetközi Úszószövetség A Nemzetközi Úszószövetség az év elején tartott ülésén több úszóvilág­csúcsot hitelesített. Ezek között van Tumpek 1:02,1 mp-es világcsúcsa is. (Az l:02-es eredményt még nem hite­lesítették.) A hitelesített világcsúcsok: 200 m férfi mellúszás: Tanaka (japán) 2:35,2, 100 m férfi pillangóúszás Tum­pek (magyar) 1:02,1, 200 m férfi pil­langóúszás Nagaszava (japán) 2:21,6, 400 m férfi vegyesúszás: Sztruzsanov (szovjet) 5:15,4, 4X100 m férfi vegyes­váltó: Japán (Hase, Tanaka, Nagaszava, Tani) 4:17,2, 400 m női vegyesváltó: Hollandia (Bruins, Kok, De Körte, Wie­lema) 5:02,1, 100 yard női gyors: Al­derson (USA) 58,1, 100 m női pillangó­úszás: Mann (USA) 1:14. Tumpek, Sztruzsanov és a holland női váltó eredménye egyúttal Európa-csúcs is. Külföldi lúrek és eredmények A „Daily Mirror" sportvezetője, Pe­ter Wilson, keserűen állapítja meg hosszabb cikkében, hogy a szokásos új­évi kitüntetettek sorában egyetlen ak­tív angol sportoló sem szerepel. így nem tartották kitüntetésre érdemes­nek sem Bannistert, sem Matthews-t, sem Chataway-t és még több olyan ki­váló angol sportolót, akiknek teljesít­ményeit a cikkíró szerint külföldön is nagyra értékelték. A mellőzést annál is különösebbnek tartja Wilson, mert a dominiumok több neves sportolója, így többek között az ausztrál Landy, az új­zélandi Williams magas kitüntetést ka­pott. A német úszó- és vízilabdasport egységéért száll síkra a „Deutsches Sport Echo"-ban Heinz Kitzig, a volt sokszoros német műugróbajnok, az NDK úszószövetségének alelnöke. Az öt pontból álló program legfontosabb része a Nyugat-Németországban és az NDK-ban lévő úszószövetség szoros együttműködését, az egységes bajnok­ság kiírását és az egységes olimpiai előkészületek megszervezését javasolja. Alex Jany, a francia úszósport egy­kori csillaga mint úszó már nem szá­mít a nemzetközi élvonalba. Jany azon­ban újabban más sportágban tűnik fel. Először kerékpározott, most pedig mint kézilabdázó igyekszik hírnevet szerezni magának. Helyet kapott egy délfranciaországi teremkézilabda-válo­gatottban is. Húsz sportágban tartanak versenye­ket a varsói VIT-en. Az 1955. évi vi­lágifjúsági találkozót Varsóban, a len­gyel fővárosban rendezik meg, augusz­tus 1—14. között. A VIT-en húsz sportágban kerülnek sorra sportese­mények. A tervek szerint az alábbi sportágakban lesznek baráti verse­nyek: atlétika, torna, röplabda, úszás, műugrás, vízilabda, evezés, kajak-ke­nu, vívás, ökölvívás, súlyemelés, ke­rékpár, labdarúgás, kosárlabda, kézi­labda, tenisz, asztalitenisz, gyeplabda, íjlövészet és motor. Az Adelaideben rendezett dél^auszt­ráliai nemzetközi tenisz-bajnokság férfi egyes döntőjében az amerikai Seixas 6:3, 7:5, 8:6 arányban legyőzte a svéd Bergelint. Az elődöntőben Seixas az ausztrál Roset, Bergelin pedig az an­gol Beckert győzte le. A férfi páros döntőjének eredményei: Seixas, Rose— Becker, Barret (Anglia) 8:10, 6:8, 7:5, 6:3, 6:3. 363 pályázat az olimpiai himnuszra. Az olimpiai himnuszra 40 országból 363 pályázat érkezett a Nemzetközi Olim­piai Bizottsághoz. A bíráló bizottság felül vizsgálja a beérkezett pályamű­veket. Végleges döntést csak április végén hoznak Monte Carlóban. „ŰJ SZÔ" kiad.ia Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős' Lörincz Gvula főszerkesztő. Szerkesztőség Bratislava, Jesenského 8—10, telefon. 347-16. 352-10. Kiadóhivatal Bratislava, Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivatal­A-60020 nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. i,

Next

/
Thumbnails
Contents