Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-12 / 10. szám, szerda

2 , ÜJSZCf 1955. január 12. Feladatainkat ez évben is becsülettel fogjuk teljesíteni ü« j zemünkben időjében megkezd­tük a technikai-ipari és pénzügyi terv előkészítését és összeállítását. Eddig is Igyekeztünk olyan árufajtá­kat termelni, amelyek nagy választék­ban biztosítják fogyasztóink számára a jó, minőségű és mutatós árut. A jó minőségért folyó versenyben üzemünk dolgozói sikerrel szerepeltek az elmúlt . évben. Augusztusban megkezdtük az anya­gi-technikai ellátás tervének elkészí­tését és ennek keretében a mű­szaki-gazdasági normáknak, főleg a nyersanyag és üzemanyag fogyasztási normáknak ellenőrzését a valóságban elért eredmények alapján. Ezáltal meg­teremtettük gazdaságosságunk további megszilárdításának előfeltételeit, ami most nemcsak az ellenőrző számok be­mutatásában, hanem azok megszilárdí­tásában is visszatükröződik. Az anyag­fogyasztási normák ellenőrzése, ame­lyeket a dolgozók széles 1 részvételével végeztünk, főleg a fonó- és szövő osz­tályokon, azt eredményezték, hogy az 1954-ik évi termelésnél 200.000 koro­nát, a tüzelőanyagon pedig 30.000 ko­ronát takarítottunk meg. Az üzemben összesen három összüzemi aktívát és 12 műhelyaktívát tartottunk, amelyek­nek keretében dolgozóink megismer­kedtek az 1954-ik év sikereivel és hiá­nyosságaival, valamint az 1955-ik év­re vonatkozó termelési és gazdasági számokkal. Különösen az év végén voltak élénkek az aktívák, mivel ek­kor már konkrétan' elemezték az 1955. évi terv egész évre vonatkozó számait, szétírták azokat minden egyes gépre és dolgozóra. Ezzel meg­teremtődtek a kötelezettségvállalások megkötésének szilárd alapjai. A mai napig üzemünk dolgozóinak 80%-a tett szocialista kötelezettségvállalást. Ezek főképpen a munkatermelékenység emelésére, a minőség javítására, az anyaggal való takarékoskodásra és a termelés gazdaságosabbá tételére irá­nyulnak. Például Kuvik elvtárs vállal­ta, hogy tervét rendszeresen 5%-kal túlteljesíti. Kuvik elvtárs az if­júsági fonóműhely tagja és tudja, hogy a termelés menetét feltétlenül javíta­nunk kell, ha olcsóbban és jobb minő­ségű árucikkeket akarunk termelni. Ezért kötelezte magát, hogy csak jó minőségű fonalat termel, amely min­denben megfelel a minőségi követel­ményeknek, ezenkívül vállalta azt is, hogy munkahelyén a hulladékot 20%­kal csökkenti. Hasonló kötelezettség­vállalásokat tettek a fonóosztály többi dolgozói is, amivel hozzájárulnak a FELSŐ IMRE az Apátfalvi Poľana n. v. igazgatója minőségi brigádok eredményeinek, meg­javításához és a termelés gazdaságo­sabbá tételéhez. A szövőosztályon is a tervteljesí­tés megjavítását, a munkaidő jobb ki­használását és a minőség javítását tűzték ki célul. Mivel feltétlenül szük­séges, hogy a gépeknél a progresszív átvetések száma óránként legalább 2710 legyen és hogy csökkenjen a hímzési költség, Mária Sikarčíková szövőnő vállalta, hogy a napi tervet 29.720 vetés megvalósításával túltel­jesíti. Továbbá vállalta, hogy a hím­zési költséget 25%-kal, a hulladékot pedig 100%-kal csökkenti. Mária Ma­chalová elvtársnő, a dr. A. Čepička­nevű brigádból, amely már többször a i első helyre került a hímző osztá­lyon, vállalta, hogy a tervezett normát 110%-ra, a minőségi tervet pedig 100%-ra teljesiti. fj]ppen ezek a kötelezettségválla­lások, amelyeket május I. és hazánK felszabadítása 10. évfordulójának tisz­teletére tettek dolgozóink, biztosíté­kai annak, hogy az egész évi munkater­melékenység tervét nemcsak teljesítjük, hanem 1%-kal túl is szárnyaljuk, és közvetlenül a tervben 400.000 koro­nával növeljük az akkumulációt, a ki­adásokat pedig további 100.000 koro­nával csökkentjük. A termékeknek az ellenőrző számok által megsza­bott minőségét annak elle­nére is betartjuk, hogy a terme­lés 40%-a az 1954-ik évhez viszo­nyítva a kevésbé kényes árufajták­tól áttér a nagyon kényes, finom árufajtákra, mint például a fésült fonalból készült . ruhaszövetekre, amelyeknek gyártásánál túlnyomó rész­ben a legfinomabb fonalat fogjuk használni. Azokat az eredményeket, amelye­ket a technikai-ipari és pénz­ügyi terv alkalmazásával akarunk elérni, 100 újítási javaslattal támasz­tottuk alá, amelyeket dolgozóink 1954-ben nyújtottak be és amelyeket átviszünk az 1955-ik évbe is. Ezen­kívül nagy jelentősége van annak a tizennyolc technikai-szervezési in­tézkedésnek, amelyek • közül Bartha elvtársnak, a szövőosztály vezetőjének javaslata a legértékesebb. Technikai­szervezési intézkedéseink valóban tá­maszai a munkatermelékenység eme­lésének, termékeink minősége megja­vításának és dolgozóink munki , telei előnyösebbé tételének. De az elért eredményekkel még nem vagyunk megelégedve. Műhe­lyeinkben, munkarészlegeinken továb­bi előkészületek folynak, amelyek ter­melésünk további gazdaságosabbá té­telének előfeltételei lesznek és ame­lyek biztosítják a technikai-ipari és pénzügyi tervben elénk tűzött fel­adatok jó teljesítését és túlteljesí­tését. Ugyanúgy, mint a megelőző évek­ben, ebben az évben is az üzemi pártszervezet fontos szerepet tölt be munkánk irányításában. Az üzemi pártszervezet bizottsága már több íz­ben foglalkozott a techpromfin-terv előkészítésével és az üzem kommu­nistáit úgy irányítja, hogy az 1955-ik évi terv teljesítése minél sikeresebb legyen és a techpromfin-terv kidol­gozásában minél több dolgozó vegyen részt. Segítségére van az üzem ve­zetőségének az alapszervezetekben működő kommunisták, valamint a nép­nevelők útján a terv feladatainak megismertetésében, irányítja a szo­cialista munkaversenyt és az újító­mozgalom élén álló dolgozókat. A teehpromfin-terv összeállításában nagy része van a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak is. Az üzemi szck­szervezeti bizottság helyesen vezet n múhelytanácsokat és az összes szak­szervezeti tagokat hazánk felszabadí­tása 10. évfordulójának és a munka ünnepének tiszteletére tett kötelezett ségvállalásoknak a legidőszerűbb fel idatokra való irányításában. Az üzemi pártszervezet és a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom törődik azzal is hogy dolgozóink és főleg ifjúmunká­saink szak- és politikai műveltségre tegyenek szert. Ez a törekvés már az elmúlt év második felében is a jobb eredmények elérésében mutatkozott meg. Ifjúmunkásainknak ez év első napjaiban elért eredményei is szépek. Teljes mértékben bízunk abban, hogy köztársaságunkban az ütemek közötti versenyben ebben az évben is az el­ső helyekre kerülünk és ezzel nagy­mértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánkban a dolgozók anyagi és kul­turális színvonala emelkedjék. Tudjuk, hogy a terv túlteljesítésével hazánkat is erösebbé tesszük. Azzal az elha­tározással kezdtük meg az új évet, hogy minden erőnkkel harcolni fogunk s világbéke megőrzéséért és hisszük, hogy pártunk és kormányunk veze­tésével jó munkánkkal a békét meg­védjük. íl I & TÉVEDÉS Termelési tanácskozások és a tartalékok feltárása (Folytatás az 1. oldalról) Hasonló tapasztalataik vannak az ost­rava-karvini körzetben levő Antonín Zápotocký-bánya, a blanskói Metra­Ü7em, a hulini finommechanikai üzem és számos más üzem dolgozóinak is. Nincs kétség afelől, hogy a terme­lési tanácskozások szervezése a szak­szervezetek munkájának fő részét ké­pezi a technikai-ipari és pénzügyi tervek összeállításában és azok fő ré­szének, a technikai-szervezési terv­nek összeállításában. A termelési ta­nácskozásokon a dolgozók tudomást szereznek arról, hogy üzemüknek mi­vel kell hozzájárulnia népgazdaságunk további fejlődéséhez és a nép élet­színvonala emelésének biztosításához. Az üzem vezetősége a termelési ta­nácskozáson megtárgyalás céljából előterjeszti azokat a kérdéseket, ame­lyeket meg kell oldani, hogy a terme­lés jobb és tökéletesebb legyen. Min­den dolgozó aktívan részt vehet a termelés megjavításában, intézkedése­ket javasolhat a tervezett feladatok biztosítására. A célszerű javaslatokat aztán a technikai-szervezési intézke­dések tervébe kell beiktatni. A termelési tanácskozásokat a szak­szervezet szervezi, irányítja és hívja össze. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusainak tehát tudatosítaniuk kell azt, hogy az üzem­ben a termelési tanácskozások ter­melésük tükrét képezik, amelyben visszaverődik a szakszervezetek mun­kájának színvonala a termelés tökéle­tesítésével és megjavításával kapcso­latban. A termelés tökéletesítésétől teljes mértékben függ az előfeltéte­lek megteremtése a dolgozók élet­szükségleteinek egyre jobb kielégítése céljából. Természetes, hogy a termelési ta­nácskozások színvonalának emeléséhez hozzá kell járulniuk a pártszerveze­teknek is. Hiszen a termelési tanács­kozásokon oldják meg azokat az ügye­ket, amelyek minden kommunista első­rendű érdeke. Ez tehát megköveteli hogy ezeken a tanácskozásokon a kommunisták fellépése példaadó le­gyen a többi dolgozó számára. Éppen a párttagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a termelési tanácskozá­soknak helyes irányt szabjanak, hogy serkentsék a dolgozók kezdeménye­zését a terv teljesítésének biztosítá­sára. Tehát a pártszervezetek nagy segítséget nyújtanak a termelési ta­nácskozásoknak, ha maguk elé tűzik a következő jelszót: „A termelési ta­nácskozásokon legyenek a kommunis­ták a legaktívabbak." Ha azt akarjuk, hogy a termelési tanácskozások valóban hathatós esz­közzé váljanak a termelési felada­tok teljesítésében, akkor a párt- és szakszervezeteknek nem szabad meg­engedniük azt, hogy ezeket a ta­nácskozásokat politikai tízpercekkel pótolják, ahogyan ezt néhol még csi­nálják. Érthető, hogy a rövid rhunka­szünetekben nem lehet megoldani a termelés komoly problémáit. A párt- és szakszervezetekre nagy kötelesség hárul annak ellenőrzésénél, hogy mi történik a dolgozók azon ja­vaslataival, amelyeket a termelési ta­nácskozásokon tettek. Nem várhatjuk azt, hogy a munkás mindig olyan ja­vaslattal jöjjön, amelyben már min­den pontosan ki van számolva és rész­letezve, szóval — amint mondani szo­kás — csak el kell indítani, A mun­kások javaslatait föl kell dolgozni. És itt a technikusoknak, a mérnököknek kell szóhoz jutniuk. Az is a termelési tanácskozások újabb nagy pozitívu­ma, hogyha jól vannak irányítva, megszilárdul a munkások és techni­kusok együttműködése. A termelés­ben a tartós haladás ugyanolyan fontos, mint az élethez a só, hogy így az összes üzemekben az együtt­működés egyre jobb legyen. Hiba, ha az egyes gazdasági .dolgozók a ter­melési tanácskozásokon könnyedén ígéretet tesznek, de nem valósítják meg. Az ilyen eljárás aztán maga után vonja a munkások elkedvetlene­dését. Ennek a pártszervezet is oka, mivel nem törődik azzal, hogy a dol­gozók javaslatainak realizálása tel­jes mértékben biztosítva legyen. A párt- és szakszervezetek számá­ra a múlt évben a termelési tanács­kozások szervezésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok következtében kétszeresen érvényes az, hogy a ter­melési tanácskozásokat nem elegen­dő csupán bevezetni, hanem gondos­kodni kell az ellenőrzésről és arról is, hogy minden értékest, amit a terme­lési tanácskozásokon nyerünk, teljes mértékben felhasználjunk. Ha ezt minden üzemben elérjük, akkor a ter­melési tanácskozások az üzemek éle­tének nélkülözhetetlen részévé válnak. A termelési tanácskozásoknak az a fő célja és értelme, hogy hozzájárul­junk népünk életszínvonala további emelkedéséhez, megerősítsük hazánk védelmi képességét. Idő: délután öt óra, vagyis a csúcsforgalmi idő az üzletekben. Ilyenkor intézi el bevásárlásait a munkából hazasiető háziasszony, de nem ritka látvány, hogy a pul­tok előtt szép számban látunk fér­fiakat is. Ilyenkor van bizony egy kis sorbaállás. És így sorbaállás közben az emberek különféle típu­saival találkozhatunk. A türelmet­lennel, akinek a kiszolgálás so­hasem elég gyors, a parancsait, kívánságait kurtán osztogatóval, a kételkedővel, akinek kétszer kell mindent a mérlegre tenni, a gorom­bával, aki itt is tolakszik, és har­cias, sőt mi több, gorombáskodva bizonygatja, hogy ő előbb volt itt, mint a másik. Talán ezzel a bizo­nyos, goromba, tolakodó típussal' találkozunk legtöbbel vásárlásaink közben. \ A volt Manderla-ululetben va­gyunk, az üzlet tele van vásárlók­kal, kik néha türelmesen, de leg­inkább türelmetlenül várnak so­rukra. i Végre megvettük a kívánt hús­árut. Az eladók igazán gyorsan, udvariasan szolgálnak ki és me­gyünk. a pénztárhoz, ahol bizony még többen vannak, mint a pultok előtt. Az emberek itt is türelmetle­nek, pedig a pénztárosnő igazán gyorskezű teremtés. Egyszeresük izgatottságtól, sietségtől íciffulladt idősebb nénike furakodik előre a pénztárhoz. Azon nyomban persze közbekiáltások hangzanak, hogy: ; sc :ba ... sorba ... De a néni mit | sem törődik most ezzel és izgatott­ságtól remegő hangon magyarázza, hogy ő kevesebbet kapott vissza. Száz koronát adott, 25 koronáról szólt a blokk és a pénztárosnő nem százból, hanem ötvenből adott visz­sza. Ő nagyon sietett — magyaráz­za, zsebretette a pénzt és csak ak­kor vette észre a hiányt, amikor a Zdrojban akart vásárolni. Az elbe­szélés hevétől kifulladva nézett a pénztárosnőre, várta a választ. be az nem is válaszolhatott, mert eb­ben a pillanatban rhegnyerő kül­sejű, 30 év körüli fiatalember sie­tett a pénztárhoz és egy ötven ko­ronást, tett az asztalra. — Elvtársnő, 50 koronával adott vissza többet. Csak a kijáratnál vettem észre. Érdekes véletlen folytán a fiatal­ember blokkja szintén huszonöt koronáréi szólt és a pénztárosnő té­vedésből mivel a két ,vevő egy­szerre rakta a blokkokat és pénzt az asztalra, a két egymás mellett álló embernek rosszul adott vissza. Tévedni emberi dolog és ilyen nagyforgalmú helyen, ahol annyi türelmetlen, ideges . ember van, igazán nem csoda. Én, aki szintén ott álltam a sor-. ban, csak annyit mondottam \na­gamban ... nahát! ... És ebben a kis indulat-szócskában megbecsü­lés volt embertársam iránt, aki be­csületesen visszahozta a neki nem jaro pe sen rtzt. G. Á. A MARTINI NÉPBIRÔSÄG szená­tusa e napokban tárgyajta Anna Anu­šovának, a martini Zdroj elárusítóhely vezetőjének bűnügyét, aki nemzeti va­gyon eltulajdonításával 109.225.85 ko­rona értékű kárt okozott az államnak és népünknek. Anna Anušová, mint üzletvezető az árúért kapott pénz­összeget elköltötte és a rábízott árut elfecsérelte. Anna Anušovát a marti­ni népbíróság szenátusa három és félévi feltétlen szabadságvesztésre és a kár megtérítésére ítélte. A BRATISLAVAI V. I, Lenin-mú­zeum alapításától kezdve a nép leg­szélesebb rétegeinek iskolájává vált. Nem egészen egy év alatt 34.000 lá­togatója volt a munkások, szövetke­zeti tagok, dolgozó értelmiség, ifjú­ság soraiból, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja történelméből ta­nuljon és merítsen erőt további épí­tő, munkájához. AZ ISKOLAÉV KEZDETÉTŐL egész Szlovákiában nagy verseny folyik a nyersanyaghulladék gyűjtésében. Szeptember elejétől mostanáig a ta­nulók több mint 260.000 kg régi papírt gyűjtöttek össze és adtak át a, nyersanyaggyűjtő nemzeti vál­lalatnak. Ezzel 2100 fát mentettek meg a kivágástól. A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI FILM a földművelésügyi megbízotti hiva­tallal együttműködve megszervezi a legidőszerűbb mezőgazdasági szak­filmek bemutatását 350 szlovákiai ál­landó és vándormoziban. Ez az ak­ció, amely ,,a film a mezőgazdák ré­szére" jelszó jegyében folyik, ez év áprilisáig tart. A CSEHSZLOVÁK IFJÚSÁGI SZÖ­VETSÉG gazdag kultúrprogramot ké­szített kongresszusának napjaira. Csü­törtökön, február 3-án kezdődik a kongresszus s ebből az alkalomból a prágai Nemzeti Színház Smetana „Li­bušáját", a Központi Csehszlovák Hadseregszínház Kohout „Jő dal", a Realista Színház pedig Szimonov „Jó név" című darabját mutatja be. Szom­baton, február 5-én a prágai Július Fučík kultúra és pihenőparkban a' kongresszusi palotában a kongresszus küldöttei részére esztrádmúsort, va­sárnap, február 6-án pedig ifjúsági karnevált rendeznek. A KOHÓIPARI ÉS ÉRCBÁNYAÜGYI MINISZTÉRIUM 57 vállalatába vezet­ték be a múlt évben az üzemen belüli elszámolást, mégpedig 203 részlegen, 220 műhelyben^és csoportban. « Csehs&vákia és a Kínai Népköztársaság folytatják a két évvel ezelőtt meg­kezdett szoros kulturális együttműködést. Még az elmúlt év utoisi napjai­ban Prágába érkezett Pekingből két képzőművész, Lej Kuej Juan tanár iparművész és Csüng Ling karikaturista. Kéthónapos itt-tartózkodásuk alatt megismerkednek a csehszlovák képzőművészettel és előkészítik a kínai mű­vészeti kiállítást, amelyet február elején nyitnak meg Prágában. A kínai vendégek január 7-én ellátogattak a prágai művészt mozaik-üzembe. Az üzem dolgozói barátságosan üdvözölték őket. A kínai vendégek, az ezeréves képzőművészeti kultúrával bíró nemzet képviselői a műhely megtekintése után megcsodálták az üzem munkájának eredményeit. Távozásuk előtt azt írták a vendégkönyvbe: „A csehszlovák mozaik-művészettől sokat tanulha- • tunk". A képen Gus^ Nováková, a művészi mozaik-üzem dolgozója meg­ismerteti a kínai képzőművészeket a mozaikösszerakás munkamenetével.

Next

/
Thumbnails
Contents