Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-11 / 9. szám, kedd

£~ 0 1955. január 11

. ||J SZ0 Egy héttel a zársžámadás előtt Megtalálták számításaikat a csallóközaranyosiak AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Többtermeléssel válaszolnak a nyugati imperialisták mesterkedéseire CSIPÖS SZÉL söpri végig a , vékony höréteggel fedett utat. A trágyával megrakott szekerek kerekei nyikorognak a fagyos, jeges úton. A szekereken hidegtől kicsípett arcú szövetkezeti tagok ülnek. Ostoruk hegyével néha-né^a gyorsabb ütemre biztatják a kényelmesen cammogó lovakat. — Mozogjatok jobban, a teremtését — mordul a lovakra a kocsisor elén haladó deresbajszú, kajlakalapj kocsis — ma még lagalább kétszer szeretnék térni — _ s ostora hegyévei meg-meglegyinti a lovak farát. Amíg a tagok nagy ŕésze a trágynhordással van elfoglalva, a szövetkezet irodájában is folyik a munka. Készülnek január 18-ára. Ez igen nagy ünnep lesz a csallóközarányosi szövetkezet életében. Ezen a napon végzik ei a zárszámadást. Ezen a napon számol be a vezetőség az egész évi gazdálkodás eredményeiről, ekkor kapják meg a szövetkezeti tagok, ki-ki érdeme szerint a jutalmazást. AZ EDDIG ELKÉSZÍTETT kimutatások, számadások már világosan bizonyítják, hogy lesz min osztozkodni, lesz miről beszélni a gyűlésen. A papírra vetett számok, az összeadásokból és kivonásokból' származó erecfc mények arról tanúskodnak, hogy úgy, mint minden évben, az idén is jól gazdálkodtak a szövetkezeti tagok. Az év elején egy ledolgozott munkaegységre 22 korona pénzbeli jutalmat terveztek. Az év végi elszámoláskor pedig még 8 koronát fizetnek ki minden munkaegységre. Az olvasó' joggal vethetné fel a kérdést, mi annak az oka, hogy bár a szövetkezet jól gazdálkodott, mégsem tudják teljes egészében kifizetni a munkaegységekre tervezett 22 korona másik felét. Ennek az az oka, hogy egyes növényfajtákból nem tudták elérni a tervezett hektárhozamot és a sertésállományból sem bírták kihozni azt az összeget, amit a tervben lefektettek. Egész évi termelési tervükben 23 mázsás átlagos búzatermést terveztek. A Duna áradása és a talajvíz feltörése következtében ez a szám 20-ra csökkent. így 543 mázsa búzával, termett kevesebb.. A zöldségtermelés sem hozta meg a kívánt eredményt. A sertéstenyésztésből a beadási kötelezettségeket hiánytalanul teljesítették, s még terven felül is adtak be búzát és sertéshúst is, de nem annyit, amennyit szerettek volno, amennyit a tervük előirányzott. így ezen a téren a tervezett bevétel 648.000 koronával csökkent. A termelés egyes ágazataiban azonban a tervbe foglalt termésátlagot túl is lépték. Kukoricából pl. a tervezett 38 mázsás átlagtermés helyett átlag 50 mázsát takarítottak be minden egyes hektárról. A cukorrépa tervezett hektárhozamát is magasan túl„ szárnyalták, így ezen a téren a tervezett bevételen felül még 146.000 koronával gazdagodott a szövetkezet. 1954. december 31-éveI elvesztette érvényességét a házi disznóölésről szóló hirdetmény. Az új hirdetmeny, amely 1955. január 1-én lépett életbe és e napokban jelenik meg a Hivatalos Közlönyben, az eddigi rendelkezésekkel szemben lényeges változásokat hoz, amelyek további engedményeket jelentenek az ölési engedélyek kiadásának feltételeiben. Az alapfeltétel, — amelynek teljesítése után a kérvényezőnek igénye van a házi disznóölés engedélyezésésére — az, hogy az előző disznóölésre kiszabott zsír és bőr beadásán kívül teljesítse a sertéshús beszolgáltatását. A házi disznóölés január és februárban olyan személyeknek engedélyezhető, akik a múlt évben teljes mértékben teljesítették sertéshús beadási kötelességüket. Azonkívül annyi és olyan súlyú sertést kell nevelmök, hogy teljesíthessék az 1955. I., II. és III. negyedévi előírt sertéshúsbeadást. Az ölési engedélyt az említett feltételeken kívül egyéb feltétel teljesítésétől nem szabad függővé tenni. Ha valaki márciusban kér ölési engedélyt, úgy igazolnia kell, hogy az 1955. évi első negyedévi sertéshúsbeadást már teljesítette. A szövetkezeti tagoknál és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál, Most már kiszámíthatjuk, hogy a két összeg között lévő különbség okozta azt, hogy 3 koronával csökkent a munkaegységek értéke a tervben előirányzott összeggel szemben. A szövetkezeti tagok azonban még így is gazdagok, még így is oLyan a jövedelmük, amilyennel nem sok szövetkezetben dicsekedhetnek. A kukorica és cukorrépa termelés terén elért s2ép eredmények a szakszerű megművelésen kívül annak tudhatók be, hogy a kukorica- és cukorrépaföldeket felosztották a tagok között megművelés céljából. Ez azonban még nem mozgósította volna teljes mértékben a tagokat az előirányzott hektárhozamok elérésére, sőt túlszárnyalására. Hogy a szövetkezeti tagok személyileg is érdekeltté legyenek" téve a hektárhozamok túllépésében, bevezették a terven felül termelt termékekből a pótjutalmazást. Farkas Sándor pl. |a részére kiosztott kukoricaföldön a tervezett 38 mázsás hektárhozam helyett 62 mázsát termelt. Ezzel az eredménnyel a .közös vagyon gyarapodását is elősegítette és pótjutalmazás címén 8,5 mázsa kukoricát kapott. Az. a 'tudat, hogy a terven felül termelt termény bizonyos százaléka az ó tulajdonába megy át,. Farkas Sándort arra serkenti, hogy a jövő évben már ne 62 mázsás hektárhozamot érjen el, hanem még többet, mert személyes érdeke is a terméshozam növelése. A 66 ÉVES OLAJOS LAJOS is kitett magáért. Magas ^ kora ellenére 70 ár cukorrépa megművelését vállalta. Olajos bácsinak a 70 ár földön 170 mázsa cukorrépát kellett vofiia kitermelnie. A pótjutalmazás bevezetésének kihirdetése után gondolt egj nagyot. Jól emlékezett az elnök szavaira. Aki terven felül termel répát, nem bánja meg, mert a többlet árá- | nak á0 százaléka az illető markát üti. Olajos Lajos úgy ápolta a 70 ár cukorrépáját, mint virágkertész az ibolyát, vagy szegfűt. Meg is csodálta mindenk<_ az öreg szorgalmát, meg a szép cukorrépát. A betakarítás után kiderült, hogy nem hiába fáradozott, mert a tervezett 170 mázsa helyett 310 mázsát takarított be. A szövetkezet vezetősége is betartotta szavát. A terven felül termelt cukorrépa árának 40 százalékát nyombar. ki fizette Olajos Lajosnak. 1.532.— koronát kapott még pótjutalmazás címén. Ezen felül még cukrot is kapott annyit, hogy alig győzte hazahordani. A pótjutalmazáson kívüi még 93 kg cukrot is kapott. Az idős ember munkaegységet is szép számmal szerzett. Az év végéig 460 egységet írtak a könyvébe. Mindért- egyes ledolgozott egység • :án előleg/be 11 koronát kapott és az elszámolásnál még 8 koronát fog kap^i. Ezen felül 3 kg terményt és fél kilő A felsőpéli szövetkezet szép eredményeket ért el az elmúlt évben. Ennek elsősorban a szövetkezeti tagok veszik hasznát. Az olyan tagoknak, akik becsületesen kivették részüket a munkából, nincs okuk a panaszra. Lovci Mihály is megvan elégedve. Egész éven keresztül szorgalmas munka árán 794 munkaegységet szerzett. krumplit kapott minden munkaegységre. i Olajos Lajos meg van elégedve a szövetkezettel. Mindene megvan, amire egy embernek szüksége lehet. MOLNÁR JÄNOS, a szövetkezet juhásza is becsületesen kitett megáért. Az év végéig kereken 1000 munkaegységet szerzett. Feltehetné valaki a kérdést, hogyan lehetséges egy év alatt 1000 munkaegységet szerezni. A válasz egyszerű. Aki olyan munkát végez, mint Molnár János, meg is érdemli az ezer munkaegységet. Mint juhász 233 juhot gondoz. A szövetkezet terve szerint 569 kg gyapjút kellett volna kitermelnie. Ő azonban 917 kg gyapjút nyírt le a juhokról. Nem csekélység ez! A terven felül 384 kg gyapjúval járult hozzá a közös vagyon gyarapításához. Az sem csekélység, hogy a szövetkezet tervével szemben 8 százalékkal lépte túl a szaporodási tervet. Ez anynyit jelent, hogy a szövetkezet 100 anyajuh után 90 bárányt tervezett. Molnár János pedig 100 darab anyajuhtól 98 bárányt nevelt lel. Molnár János nagyban hozzájárul a szövetkezet vagyonának növeléséhez. •Szorgalmáért a szövetkezet gazdagon jutalmazta. Az egész évi bevétele meghaladja a 27.000 koronát. Molnár János ki is jelentette: „Míg egyénileg gazdálkodtam, ilyen jövedelmem soha^m volt." 'Horváth Sándor még csak fél éve dolgozik a szövetkezetben, de ez a fél év elég idő volt arra, hogy saját mega győződjék meg arról, hogy ha valaki szívvel-lélekkel végzi a munkáját, boldog megélhetést teremthet magának. Horváth Sándor a sertésekkel bajlódik. Fél év alatt már 670 munkaegységet szerzett. Ezenfelül már , mostanáig pótjutalmazás címén 13 darab maj lacot kell kapnia. A szövetkezet termelési terve előírja, hogy egy anyadisznótól 11 darab malacot kell felnevelnie. Horváth Sándor már elérte a lí-es átlagot. A terven felül elért malacokból kap 13 darabot. Ez az eredmény nem született magától. Szükség volt arra, hogy Horváth Sándor becsületesen dolgozzék. A szövetkezet agronómusa szerint, mikor észrevette, hogy valamelyik anyadisznó közel áll a malacozáshoz, még az éjszakára sem ment haza. Feleségének utána kellett vinni a vacsorát a munkahelyére. AZ ITT FELSOROLTAK teljes egészében azt bizonyítják, hogy a csalloközaranyosiak megtalálták számításukat a szövetkezetben. A közös gazdálkodás új embereket nevel. Hősök kerülnek ki közülük, olyan hősök, akik a munka frontján hazánk építésében, dolgozó népünk egyre növekedő kielégítése terén szereztek érdemeket. Szarka István. Szabó Béla sem tétlenkedett a múlt évben, azt a 978 munkaegység bizonyítja a legjobban. Előleg címén 8.862.— koronát vett fel. Kapott 29 mázsa gabonát (árpát, búzát), 49 mázsa kukoricát és'978 kg krumplit, i itt felsorolt jutalmakhoz, még az év végi zárszámadás után is kerül majd valami. Szabó István, Alsópél. Évvégi konferenciára gyűltek össze a zselízi állami birtokok legjobb munkásai, valamint az összes gazdaságok vezetői. A konferencián képviseltette magát az állami birtokok főigazgatósága, a pártvezetőség központi bizottsága, a kerületi és járási pártbizottságok, a besztercebányai állami birtokok kerületi felügyelősége stb. A konferenciát a zselízi .Marx-Leninotthonban Gregor Mátyás igazgató nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte azokat a dolgozókat, akik az 1954. esztendőben hozzájárultak a birtok többtermelésének eléréséhez. Majd Cipak Pál igazgatóhelyettes olvasta fel a nyolcezer hektáros birtok egész évi eredményeit. Rámutatott természetesen a hiányosságokra is. • A gazdasági és pénzügyi beszámolók -után felolvasták azoknak a dolgozóknak a neveit, akik szorgalmukkal bizonyságot tettek szocialista hazánkhoz való hűségükről. A 13 gazdaság közül a többtermelésben és a beadási kötelezettségek teljesítésében Málas vívta ki a vezető rhelyet. Csery Sándor, a gazdaság vezetője, ismertette a konferencia előtt, miként alkalmaišta a szovjet módszereket a cukorrépa és egyéb gazdasági növények termelésénél. Kiemelte azt is, I hogy milyen fontos, ha egy-egy gazela- | Mar megértem jónéhány telet, mert hiszen már közelebb vagyok a kilencvenhez. mint a nyolcvanhoz, de még életemben nem volt szerencsém ilyen, vagy csak ehhez hasonló telet is megérnem. Végigmentem az utcán és nem láttam rongyos gyereket: bizony nem tudtam volna megkülönböztetni, hogy melyik is a szegény gyerek és melyik az, ajti talán tehetősebb családból való. Lehet, hogyha azt mondanám.' hogy fiatal koromban még a legényember sem tudta, hogy mi az a nagykabát. sokan kinevetnének De erre nemcsak egyedül én emlékszem, hanem sokan az idősebbek közül. Ma teljesen lehetetlennek látszik, hogy nagykabátr^ sem jut a szülőknek. Pedig így uoit, mert az a kis pénz, ami a házhoz jött másra kellett: az élet fenntartására. Ma öröm és boldogság tölti el szívemet. amikor látom, hogy nincs egy ember serri, aki éhezne vagy fázna. A Vöröskereszt abafalusi helyi csoportja, amelynek 30 cigány nemzetiségű tagja van, a múlt év december 4-en tartotta meg rendes évi taggyűlését a JNB helyiségében. Bari Kálmán, a csoport elnöke beszámolt a múlt év munkáiról és konkréten rámutatott azokra a hibákra, amelyeket a qsoport vezetősége a múlt évben elkövetett. Továbbá köszönetét fejezte ki pártunk és korfnányunk és a Vöröskereszt járási vezetőségének # cigányok között mind a kultúra, mind az egészségügy terén kifejtett munkájukért. Rámutatott arra is, hogy a cigányság az elmúlt kapitalista társadalomban mindenki által kitaszított kisebbség volt, akik tudatlanságban és nyomorban élték le életüket, mocsaras területeken, ahová az akkori községi vezetőség letelepedni engedte őket. A gyűlés befejezése előtt értékes 1955. január 9-én, vasárnap délelőtt tartotta a Csemadok szenei járási aktíváját, ahol a megjelent szervezetek küldöttei foglalkoztak többek között Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével és a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdésével. Az aktíva részvevői mélységes felháborodásuknak adtak kifejezést afelett, hogy a nyugati imperialisták újból életre akarják kelteni a fasiszta Wehrmachtot, mely annyi sok szenvedési zúdított az emberiségre a múlt világháborúban. Teljes mértékben egyetértenek a Moszkvában tartott értekeziet sági részlegben a dolgozók között biztosítva van az összetartas, a köicsonos megértés a szocialista munka szellemében. Garamszentgyörgy, Lekér, valamint Karolina is kitett magáért, főként a cukorrépa, a tejtermékek és a hús be*szolgáltatásában. A többi gazdasági részlegeknél adódtak hibák, de ezen a konferencián ígéretet tettek a dolgozók, hogy az 1955. évben minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a termelésben és a beszolgáltatásban országos viszonylatban is az élvonalba kerülhessenek. A zselízi állami birtokok valamennyi részlege kötelezettséget vállalt, hogy az 1955. évben többtermeléssel és lendületes munkával akar válaszolni a nyugati imperialisták háborús gyujtogatására. „Az atom- és hidrogénbombáknak nem szabad felrobbaniok" — mondta Kristofiči kerületi igazgató. Mi tisztességgel és becsülettel akarunk dolgozni családjainkért, gyermekeinkért és jövőnk biztosításáért. Nem, akarunk vérontást! A konferenciát azzal a szilárd elhatározással fejezték be, hogy napról napra fokozott munkával fognak harcolni a háború ellen és teljes elszántsággal I megvédik drága hazánk békéjét. \ Patyolat Sándor, Qroszka Azonban az emberek még nem tudatosítják annak, igazi okát, hogy miért élnek emberhez méltó módon és nem úgy, mint azelőtt. Azt hiszem, állandóan hangsúlyozni kell: ezt csak annak köszönhetjük, hogy dolgozó népünk lerázta nyakáról a kizsákmányoló osztályt. Köszönhetjük ezt a dicső szovjet hadseregnek, mely megmutatta, hogy a legnagyobb áldozatok árán is kész megszerezni a többi ország dolgozói számára is a szabadságot/ Ma, amikor 86. évemet töltöm be, kívánom az új nemzedéknek, melynek dolgozó népünk már szép jövőt biztosít, hogy becsüljék meg azt, amiért oly sok áldozatot hozott pártunk. A fiatalok előtt most gyönyörű jövő áll. Használják ki és vessék latba minden erejüket, hogy törekvéseinket végső győzelemre vigyék. Gubis János, Nagymegyer kötelezettségvállalást tettek a helyi csoport tagjai: a község javára brigádmunkával ledolgoznak az 1955. évben £00 munkaórát, továbbá, hogy a járásban három faluban megszervezik a cigánysága között a PZÔ tanfolyamot és állandóan látogatni fogják cigány polgártársaikat, egészségügyi és tisztasági előadásokat tartanak számukra. A 30 cigány tagnak megvan a PZO vizsgája. A legszebb kötelezettségvállalást a tanítók tették, akik megígérték, hogy azokat, akik a múltban nem járhattak iskolába, megtanítják írni és olvasni. A. JNB elnöke ígéretet tett, hogy a tanítókkal együtt fogja oktatni a cigányokat. A Vöröskereszt tornaijai járási vezetősége ez úton mond köszönetet az abafalusi haladó szellemű tanítóknak, akik ezt a nemes munkát vállaltak. GajdoS András, Tornaija határozataival, melynek a célja az, hogy a népi demokratikus államok a Szovjetunió vezetésével biztosítsa^ államaik biztonságát a támadó imperializmus esetleges támadásai ellen. Egyben elhatározták, hogy még aktívabban fognak dolgozni szervezeteik megerősítésén. A magyar dolgozók kulturális nevelésével fogják hazánk szocialista felépítését még fokozottabban segíteni. Ezzel is hozzájárulnak dolgozé népünk életszínvonalának emeléséhez, országunk biztonságának és a világbékének megerősítéséhez. A házi disznóölések szabályozása az 1955. évre akiknek földje fél hektárnál nem több, még nagyobbak a kedvezmények. Ezeknél az első ölési engedély kiadásakor egyáltalában nem Veszik tekintetbe, hogy a folyó évben beadtak-e már bizonyos mennyiségű húst az előírottból. Csupán a második és a további ölési engedélyek kiadásakor követelik meg tőlük, hogy előbb az állami beadásra a folyó évre előírt húsmennyiséget adják be. A házi ölésből beadandó zsírra is lényeges engedmények vonatkoznak. Kényszérvágás esetén, ha a tulajdonos saját háztartása számára hagyja meg a sertést, nem állapítanak meg zsírt állami felvásárlás céljaira még akkor sem, ha a húst korlátlanul felhasználhatónak (ninősítették, feltéve, ha az állat holtsúlya nem több 50 kgnál. A kérvényhez a helyi nemzeti bizottság végrehajtó szervének az állat holtsúlyáról szóló igazolását kell mellékelni. Hasonlóképpen mentesek a zsír beszolgáltatása alól a naptári év~ első házi ölésből azok a kérvényezők, akiknek ötnél több 15 éven aluli gyermekük van. Í

leg kell említenünk még, hogy 5. január 1.-től a nvúzáS és a bőr beadása nem vonatkozik a mangalica fajta és a kiselejtezett tenyészkanok házi ölesére. Elvárható, hogy azok, akik ez idén házi disznóölést szándékoznak vége/ni, az új szabályozást megelégedéssel togadják s további segítséget és engedményeket látnak benne. Miština Miroslav, Bratis!iva. Sikeres esztendő után A Csemadok szenei járási aktívája Amit a fiatalok nem tudnak.,. Cigány polgártársaink is tanulni akarnak