Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-04 / 3. szám, kedd

A francia nép tovább harcol a remilitanzálás ellen A Francia Kommunista Párt politikai irodájának nyilatkozata akik a ratifikálás mellett szavaztak és ezáltal a népükön és a béke ügyén elkövetett gonosztett részesei. Min­den demokrata és minden hazafi lát­ja, hogy az atlanti egyezmény, amely­nek nevében Mendes-France kormá­nya igazolni akarta a szavazást, olyan egyezmény, amely hódító célokat kö­vet és amely a nyílt agresszív politika eszköze a német revansisták területi követeléseinek érdekeiben némely ál­lammal szemben, beleszámítva Fran­ciaországot is. ÜJ HELYZET ÁLLT ELŐ A Francia Kommunista Párt, amely kezdettől fogva Nypgat-Németor­szág felfegyverzése ellen harcolt, egyedül maradt meg a nemzetgyűlés­ben olyan pártnak, amely ^megőrizte a nemzeti érdekek iránti hűségét. A nemzetgyűlésben lefolyt szavazás új helyzetet teremt. Felújítja a már is­mert veszélyt, mely a német revan­sisták és militaristák, hazánk hóhérai részéről fenyeget. A szavazás az 1944-ben kötött francia-szovjet szer­ződés megszegése; e szerződésben a a mi országunk arra kötelezte ma­gát, hogy soha sem lép semm'féle koalícióba a Szovjetunió ellen, amsiy népünket felszabadította a Hitler-'já­rom alól. A felfegyverzéssel kapcsolatos po­litika népünknek sok nehézséget és szenvedést okoz. A francia vezető té­nyezők meg akarják valósítani azt a jelszót, ami a fasiszták jelszava volt ezelőtt: „Vaj helyett puskát!" A katonai hitelek összege, amelye­ket rögtön a ratifikálás után jóvá­hagytak az 1955-ik év első két hó­napjára, már túlhaladja az 1954. évi hitelek magasságát. A NEMZETI ERŐK SZÖVETSÉGÉNEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT Az imperialisták minden lehetőt meg fognak tenni, hogy elnyomják a demokratikus szabadságot, amely ösz­szeférhetetlen a gyorsított katonai előkészületekkel. Avégből, hogy meg lehessen hiúsítani a párizsi egyez­mények ratifikálásét, össze kell fog­niok a nemzeti és demokratikus erők­nek egy szilárd szövetségben, amely­nek alapját a munkáspárt akcióegy­sége, valamint a szocialisták és a kommunisták egységes frontja képe­zi. Az utolsó időben ezen egység ki­építésében jelentős sikereket köny­velhetünk el ^ — nagymértékben emelkedett ama községek és vállala­tok\ száma, amelyekben ez az akció­egység létrejött. A békeharcban nagy és pozitív szerepet játszottak egyes szocialisták. Ma keserűséggel ébred­nek arra, hogy a szocialista párt po­litikája és a szocialista párt képvise­lőinek nagyobb része segítő kezet nyújtott ahhoz hogy Németország felfegyverzését 6 nemzetgyűlésben jó­váhagyták." A Francia Kommunista Párt politi­kai irodája hangsúlyozza, hogy a vita során éppen Guy Mollet, a Francia Szociálist* Párt főtitkára lépett fel, mint a párizsi egyezmények legma­kacsabb védője és nem riadt vissza a Szovjetuniót rágalmazó támadásoktól sem, hegy lehetővé tegye Németor­szág felfegyverzésének megszavazá­sát és ezáltal meggátolja az általános lefegyverzésre vonatkozó egyezmény lehetőségének kibontakozását. A nyilatkozat végezetül ezt mond­ja: „A harc tovább folyik. A francia nép soha sem ismeri el a párizsi egyezményeket, amelyeknek megsem­misítő hatása volna és még inkább meg­szilárdítja akcióegységét és fokozza a béke védelmére irányuló harcát." A francia népet mélységesen felháborította a nemzetgyűlés határozata Nehru miniszterelnök kalkuttai nyilatkozata Kalkuttából érkező jeletések_ szerint Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterel­nök január 1-én kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy az áprilisra terve­zett ázsiai-afrikai konferencia a béke megerősödését szolgálja. Az elkövetke­ző konferencia célja nem új blokk megalakítása — mondotta. Célja, hogv az országok kölcsönösen ismerjék meg egymást és a legszorosabb együttmű­ködést érjék el, még akkor is, ha néhény kérdésben ellentétes a vélemé­nyük. Az újságírók kérdésére Nehru mi­niszterelnök újra kifejezte sajnálko­zását, hogy a Kínában elítélt 11 ame­rikai kém ügyében az Egyesült Nem­zetek kitérő határozatot hoztak. A ha­tározat azt állítja, hogy ez megszegése a koreai fegyverszüneti egyezménynek. Nehru továbbá kijeléntette: „Kínai vélemények szerint ezeknek az embe­reknek nincs semmi közösségük a ko­reai háborúval és nem hadifoglyok. Ez ténybeli kérdés, amelyet a tények alap­ján lehet eldönteni." Nehru ehhez hoz­zátette, hogy nem lehet arról beszélni, hogy Kína megszegte a fegyverszüneti feltételeket. Létezik azonban — mon­dotta — egy probléma, amelynek Kína igen nagy jelentőséget tulajdonít, ugyanis „néhány ezer, a koreai háború­ba küldött kínai hadifogoly esete, aki­ket Formoza szigetére küldtek." A semleges államok repatrációs bizottsága „érthetően kérte, hogy ezeket a fog­lyokat ne küldjék Formozára," jelen­tette ki Nehru — és hozzátette, hogy az ő nézete szerint ezt a fegyverszünet megsértésének lehet tekinteni. Szasztroamidzsozso a bogorai konferencia sikereiről Az Üj Kína sajtóiroda jelentése szerint Szasztroamidzsozso indonéz miniszterelnök a január 2-án megtar­tott sajtókonferencián kijelentette, hogy a bogorai konferencia sikerei a kínai Népköztársaság, valamint az ázsiai ' és afrikai országok közeledé­sének szempontjából a béke győzel­mének tekinthető. A békés együttélés öt elvére vonat­kozó kérdésre Szasztroamidzsozso a következőket felelte: „Határozottan eme elvek mellett foglalok állást, nem hinném, hogy bárki is ellenezhetné eme elveket." Szasztroamidzsozso a nyugati országok azon kísérleteit, hogy kritizálják és lekicsinyeljék a bogo­rai konferencia, valamint az ázsiai és afrikai országok konferenciájának jelentőségét, „felelőtlennek és a nem­zetközi politikai ügyek ignorálása meg­nyilvánulásának minősítette." Szasztroamidzsozso bejelentette, hogy az ázsiai és afrikai országok konferenciáját Bandungban fogják megtartani és már megkezdték az előkészítő munkálatokat a konferencia titkárságának megszervezésére, amely­ben az összes rendező ^államok kép­viselve lesznek. Hozzáfűzte, hogy ama határozat, hogy 25 államot fognak a konferenciára meghívni, végleges és j meghívókat rövidesen széjjelküldik. A fasiszták aktivizálása Ausztriában A l'Humanité című lap közölte a a Francia Kommunista Párt politikai irodájának nyilatkozatát a Nyugat­Németország felfegyverzésére vonat­kozó párizsi egyezmények ratifikálá­sáról a francia nemzetgyűlésben. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a washingtoni és londoni kormány dur­va nyomása következtében a francia nép akarata ellenére csak 287 szava­zattal a 627 közül fogadták el a ra­tifikálásra vonatkozó határozatot, ami azt bizonyítja, hogy még megvan a lehetőség arra, hogy a német mili­tarizmus feltámasztásának híveit ha­tározott csapás érje és hogy a fran­cia népnek megvan minden eszköze arra, hogy a béke győzelmét bizto­sítsa és saját biztonságát megvédje. A nemzetgyűlési vita idején egész Franciaország területén több millió aláírást gyűjtöttek azokra a tiltako­zó petíciókra, amelyek a bonni revan­sisták felfegyverzése ellen irányultak, tiltakozó gyűléseket tartottak és a nemzetgyűléshez állandóan érkeztek a lakosság összes rétegének küldöttei, ami a békeszerető erők egységéről és hatalmáról tanúskodik. A NÉP SOHA SEM TÖRŐDIK BELE A DIKTATÚRÁBA A nyilatkozat a továbbiakban így szól: „A mi népünk soha sem ért egyet az amerikai imperialisták által a Mendes-France kormányának diktált politikával, azzal a politikával, amely arra törekszik, hogy a nemzetközi fe­szültséget növelje, az agresszív at­lanti tömböt erősítse és a békét alá­ássa." Senki és semmi sem mentheti fel a felelősségtől azokat a képviselőket. A párizsi egyezményeknek az Ame­rikai Egyesült Államok és Anglia dur­va nyomása által a nemzetgyűlésben kierőszakolt ratifikálása egész Fran­ciaországban a tiltakozás mozgalmá­nak hatalmas hullámait váltotta ki. A „Liberation" „A harc tovább fo­lyik" cím alatt cikket közöl ezzel a tartalommal: Franciaország népe mély felháboro­dással értesült arról, hogy a nemzet­gyűlésben olyan többség alakult ki, amely megszavazta Nyugat-Németor­szág felfegyverzését és olyan kor­mánynak szavazott bizalmat, amely ezt a felfegyverzést támogatja. A tör­ténelem feljegyzi majd a 287 képvi­selő nevét éppúgy, mint ahogyan fel­jegyezte annak az 569 képviselőnek nevét, akik 1940. július 11-én Vichy­ben elárulták Franciaországot. A lap hangsúlyozza, hogy a bonni revansisták felfegyverzéséről szóló határozatot a bonni parlamentre meg nem engedett módon gyakorolt rryo­más következtében hagyták jóvá. Ang­lia, az Egyesült Államok és Nyugat­Németország kormányai a nyomás, a fenyegetések, a zsarolás és megvesz­tegetés minden eszközét felhasználták ahhoz, hogy az egyezmények ratifiká­lását keresztülvigyék. December 30-án kezdődött meg Madraszban a béke és az ázsiai szoli­daritás érdekében rendezett összindiai kongresszus, melyet az összindiai bé­ketanács rendez. Mint a „Press Trust of India" hír­ügynökség jelenti, a kongresszuson a békemozgalomnak több mint ezer ak­tív tagja vesz részt, akik különféle pártokat és szervezeteket képviselnek, Vendégként részt vesznek: John Bernal professzor és dr. Andrea Andrin, a Béke-Világtanács tagjai, valamint Ausztrália, Franciaország és Ceylon békevédőinek vezetői. A Kínai Népköz­társaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és más országok béke­védó bizottságai a kongresszusnak^ üd­vözlő táviratot küldtek. Franciaország ezen szavazással nem tekinti magát lekötöttnek — írja a lap. — A harcot mindaddig folytatjuk, amíg a szégyenteljes párizsi egyezmé­nyeket széjjel nem tépik. — A német támadó jellegű hadse­reg felújítása — írja a „l'Humanité" — gaztett Franciaország és a béke el­len. — A német militarizmus feltámasz­tásának hívei még távolról sem mond­hatók győzteseknek — írja a lap —, csak elkerülték azt a vereséget, amely jkz egész ország akaratát fejezte vol­na ki. — A párizsi egyezmények ra­tifikálására vonatkozó határozatot a francia nemzetgyűlés képviselőinek kisebbsége hagyta jóvá, az USA és Anglia egyenes beavatkozásának hatá­sa alatt. A lap szerint országszerte tiltako­zó sztrájkokat tartanak a német mili­tarizmus felélesztése ellen. A párizsi Bagnolet előváros szocia­lista és kommunista pártszervezetei­nek egységes akcióbizottsága kiált­ványt intézett a lakossághoz, amelyben hangsúlyozza, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása sérti a francia munkásosztály érzelmeit. A kiáltvány felszólítja a dolgozó népet, hogy fo­kozza harcát a párizsi egyezmények ellen. Az elnöklő dr. Saifuddin Kicslú be­vezető beszédébén megállapította, hogy a kongresszus alfcan az időben jön ősz­sze, amikor a világközvélemény több­sége támogatja az indiai és kínai kor­mányelnöknek az együttműködésre vo­natkozó öt pontját. A koreai és az in­dokínai háború beszüntetése — folytat­ta Kicslu — a békevédök erőfeszítései­nek köszönhető. Dr. Kicslu kijelentette, a távolkeleti helyzet, leginkább pedig Taivan szige­tének katonai támaszponttá való átala­kítása, a békének nagy veszélyezteté­sét jelenti. Az a katonai paktum, ame­lyet az USA és a kuomintangisták kötöttek, olyan helyzetet terem­tett, amel.v háborúba torkolhat. A kongresszus négy napig tart. Olienhauer nyilatkozata a francia nemzetgyűlési szavazásokról Mint a „Telegraf" című újság jelenti, Olienhauer, a Német Szociáldemokrata Párt vezetője a francia nemzetgyűlési szavazásokkal kapcsolatos kommentár­jában kijelentette, hogy a párizsi egyezmények az ellentétek és meg nem értés csíráit hintik szét a szomszédos országok között, elsősorban Nyugat­Németország és Franciaország között. Azt mondotta, hogy a francia nem­zetgyűlés határozata nem tudja meg­változtatni a német szociáldemokraták álláspontját, akik elutasítják a párizsi egyezményeket. Lengyel sajtóvélemények a francia nemzetgyűlési szavazásokról A lengyel sajtó vezető helyeken kom­mentálja a francia nemzetgyűlési sza­vazások eredményét. A „Trybuna ludu" a szavazás eredményéről azt írja: „Nem, ez nem Franciaország akara­tai Nem, ez nem Európa akarata! Az USA és Anglia nyomása alatt a legdur­vább nyomás mellett, amely csak elő­fordulhat kontinensünk háború utáni történetében, a francia parlament igen kis többséggel megszavazta Nyugat­Németország újrafelfegyverzését. El­fogadták azt a határozatot, amelynek alapján az atlanti „békevédők" és a „szabadság védői" újra talpra akarják állítani a német militarizmust és újra fel akarják támasztani a Wehrmachtot, amelyet az európai népek úgy gyűlöl­nek. Mendes-France és segítőtársai — folytatja a „Trybuna ludu" — azt kí­vánnák, hogy a szavazás egyben végét jelentené a Németország újrafelfegy­verzése elleni küzdelemnek. Ezek a kí­vánságok azonban hiábavalóak. A fran­ciaországi események azonban megmu­tatják, hogy a francia népnek és Euró­pa összes nemzeteinek harca a békéért és a biztonságért csak fokozódik." Hammarskjöld, az ENSz főtitkára elindult pekingi útjára. Utjának első állomása London volt, ahol Eden kül­ügyminiszterrel tanácskozott. Ezután Üj-Delhibe replil, ahol Nehru minisz­terelnökkel tárgyal, majd innen to­vább megy Pekingbe. Az „österreichische Volksstimme" cikket közölt, amelyben felhívja a fi­gyelmet az úgynevezett „európai szo­ciális mozgalom" (nemzetközi fasiszta szervezet) ausztriai működésére A lap megemlíti, hogy e szervezet élén, melynek célja a „nemzetközi bol­sevizmus elleni harc", olyan személyek állanak, akik azelőtt Hitlert támogat­ták. Többek között Per Engdahl (Svéd­ország), Leon Degrelle, aki a múltban a belga fasiszta vezérek egyike volt, Ru­/ del, a Hitler légierők volt ezredese és mások. A lap kitér arra, hogy „az európai szociális mozgalom" minden erővel ar­ra törekszik, hogy fokozza befolyását Ausztriában. Ügy hírlik, hogy Rudel, a volt Hitler légierők volt ezredese, nemrégiben fel­kereste Salzburg városát, ahol „az eu­A moszkvai Pravda „Mit mutatott a francia nemzetgyűlés vitája" cím­mel megfigyelőjének cikkét közli. A cikkben többek között azt írják: Az utóbbi napokban európai és az Európán kívüli országok közvéleménye figyelmének középpontjában a francia nemzetgyűlésnek a párizsi egyezmé­nyekkel foglalkozó vitája állt. Mit mutatott ez a vita? Elsősorban azt a megcáfolhatatlan tényt, hogy a francia nép a párizsi egyezmények é» Nyugat-Németország militarizmusának felújítása ellen van. Az új Wehrmacht támogatói ennek teljes mértékben tudatában voltak és mindent megtettek annak érdekében, hogy a nemzetgyűlésben lévő burzsoá ^lekszijnak, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának kineves­se alapján Borisz, az Aleuták és Észak-Amerika érseke elindult New­Yorkba, hogy > moszkvai pátriárKa amerikai exarchájának tisztségében betöltse az elhúnyt Germogen metro- polita helyét. * * • 1954-ben az Egyesült Államokban 3450 sztrájk volt. *** A jugoszláv szövetségi parlament megszavazta az 1955. évi szövetségi költségvetést, amelynek tételei 234 milliárd 410 millió dinárt tesznek ki — jelenti a Tanjug. *** A Nyugat-Németországból áttele­pültek száma az 1954. évben 13 400 köztük 8250 olyan, aki annak idején elhagyta a Német Demokratikus Köz­társaságot. rópai szociális mozgalom nyugatauszt­riai helyi szervezetének megalakításá­ról tárgyalt." Bécsben Per Engdahl és e szervezet más vezetői az osztrák belügyminiszter engedélyével neofasiszta gyűlést ren­deztek. Ausztriában „az osztrák szociá­lis mozgalom szervezetiben tömörült" európai szociális mozgalom hívei „Auf­bruch" címen Saját lapot indítottak, amely elszánt neofasiszta és pénger­mán propagandát folytat. Az „österreichische Volksstimme" cikkének befejezésében azt írja, hogy ez az állandóan ^erősödő ausztriai neo­fasiszta működés nem talál az osztrák hivatalok és különösen a belügyminisz­térium ellenállására, amelynek pedig kötelessége bárminemű pángermán és neofasiszta propaganda megszünte­tése. pártok képviselői többséget szerez­zenek és így hallgattassák el a fran­cia nép hangját. A francia kormány miniszterelnöké­nek beszédéből ki lehetett érezni, hogy a reakciós körök éppen ezt a felada­tot bízták rá. December 22-én a mi­niszterelnök kijelentette a parlament­ben: Ünnepélyesen kijelenthetem, hogy a párizsi egyezményeknek a nemzet­gyűlésben csekély szavazattal való el­fogadása a jövő hetekben ugyanolyan jelentőségű lesz, mint a visszautasí­tás." A francia kormány így előre elismerte, hogy a párizsi egyezmé­nyeknek csekély többséggel való elfo­gadása egyenlő annak megtagadásá­I val. A laoszi királyi kormány és a pa­tet-laoi ellenállási kormány küldöttei politikai értekezletet tartottak Khangkhajban. Az értekezlet elsősor­ban annak a közös politikai bizottság­nak szervezési kérdéseivel foglalko­zott, amelyekre majd az országos vá­lasztások ellenőrzése hárul. *** Az afgán sajtó pagy megelégedéssel ír a Kabul környékén folyó ásvány­olajraktár-építkezésről, amelyet szov­jet szaketftberek irányítanak. *** A teheráni,amerikai kolónia létszáma a közeljövőben mintegy 300 ameri­kai tanácsadóval növekszik. A már Iránban tartózkodó katonai misszió és a nagy létszámú katonai tanácsadó munkája révén az Egyesült Államok részére lehetővé válik az egész Iráni hadsereg ellenőrzése. Megkezdődött a béke és az ázsiai szolidaritás érdekében rendezett összindiai kongresszus Mit mutatott a francia nemzetgyűlési vita KÜLFÖLDI HÍREK é

Next

/
Thumbnails
Contents