Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-30 / 26. szám, vasárnap

1955. ianuár 30. UIS7Ö 3 V. M. Molotov fogadta az indiai chargé d'affairesl A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK KÖZLEMÉNYE V. M. Molotov a taivani eseményekkel kapcsolatban tagadta a kii nagykövetet Pénteken, január 28-án V. M. Molo­tov, a Szovjetunió külügyminisztere saját kérelmére fogadta Hayter urat, Nagy-Britannia nagykövetét. Hayter nagykövet arra hivatkozott, hogy a pekingi brit charge d'affaires ugyanezen a napon a Kínai Népköz­társaság kormányának nyilatkozatot ad át a Taivan szigetének körzetében és más kínai partvidéken fekvő kínai szigeteknek helyzetéről. Hayter nagy­követ továbbá megmagyarázta a nyi­latkozat tartalmát. Rámutatott arra, hogy az újzélandi kormány az ENSz biztonsági tanácsában elő akarja ter­jeszteni a „kínai partvidék környé­kén" lévő szigetek körzetében folyó katonai akciók kérdését és kijelentet­te, hogy Nagy-Britannia kormányát „nyugtalanítja a nagyon veszélyes helyzet", amely ebben a körzetben kialakul. A kormány állandó kapcso­latokat tart fenn az amerikaiakkal abban a kérdésben, hogy enyhíteni kell a feszültséget és szilárdan meg van győződve arról, hogy e körzetben fennálló feszültség enyhítését óhajt­ják. A feszültség enyhítésében azon­ban csak akkor lehet haladást elér­ni — amint erre Sir Anthóny Eden Csou En-lajhoz intézett nemrégi üze­netében rámutatott —, ha a jelenlegi helyzet alapján mindnyájan készek lesznek ehhez hozzájárulni. Őfelsége kormánya nem látja okát, hogy a szi­getek partvidékén folyó katonai ak­ciók kérdésének a biztonsági tanács elé való terjesztése megkárosítaná egyik vagy másik fél igényeit. A nagykövet továbbá kijelentette, hogy a brit kormány nézete szerint különbség áll fenn Taivan és a Pcn­huletaorszigetek (Pescador-szigetek) statútuma között és másrészt a többi partmenti szigetek statútuma között. A nagykövet megemlékezett e szigetek jelentőségéről és azt mondotta, hogy „nagyon veszélyes volna, ha a kínai kormány abból az előfeltételéből in­dulna ki, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői semmilyen körülmények között sem jönnek nacionalista szö­vetségeseik segítségére e szigetek Heves vita az Anthony Eden brit külügyminiszter szerdán az alsóházban nyilatkozatot tett Taivan kérdéséről és az amerikai kormánynak ezzel kapcsolatos leg­utóbbi lépéseiről. Eden támogatta Eisenhower álláspontját és ő is „vé­delmi jellegűnek" igyekezett feltüntet­ni az amerikai-kliomintangista paktu­mot. A brit külügyminiszter az alsóház előtt azt mondotta, hogy Taivan kér­déséről kormánya tárgyalásokat foly­tat érdekelt partnereivel. Eden nyilatkozatát heves vita kö­vette. Elsőnek Attlee, a munkáspart vezetője beszélt, aki pártja képviselő­inek viharos helyeslése közepette han­goztatta: i „Teljesen világos, hogy Taivannál beavatkoznak a kínai polgárháború­ba. Világos, hogy ez az Egyesült Államok akciója és nem az ENSz-é. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának teljes ülése január 28-án véget ért. Maurice Thorez, a kommunista párt főtitkára tartott be­szédet a záróülésen. A teljes ülés több határozatot fogadott el, többek között a politikai helyzetre, a kommunista párt feladataira és a kantonális válasz­tásokra vonatkozó határozatot. A politikai helyzetre vonatkozó ha­tározat a jelenlegi franciaországi helyzettel foglalkozik. Magába foglalja a párt feladatait a nemzeti független­ség, a béke és a dolgozók jobb élet­feltételei harcában. Az ülés hangsú­lyozza, hogy a francia nép a párt XIII. kongresszusa után nagy sikert ért el a békeharcban, ami megnyilvánult az indokínai háború beszüntetésében és az európai védelmi közösség javasla­tának visszautasításában a parlament­ben. A párizsi egyezmények jóváhagyása a nemzetgyűlésben, és az északatlanti körzetében, őfelsége kormánya azon­ban úgy véli, hogyha a feszültséget enyhítik, ez a probléma békés és ki­elégítő megoldás tárgyét képezheti. Ezért hangsúlyozottan ajánlja mind­azoknak, akiket ez érint, hogy a le­hető legnagyobb tartózkodást nyilvá­nítsák mind akcióikban, mind nyilvá­nos megnyilatkozásaikban és hogy minden lehetséges intézkedést megte­gyenek, hogy ne kerüljön sor semmi­lyen incidensre, amely általános ka­tonai akciókhoz vezethetne." A nagykövet ugyancsak kijelentet­te, hogy Nagy-Britannia kormánya és Üjzéland kormánya támogatják a Kí­nai Népköztársaság meghívását, hogy részt vegyen e kérdés megtárgyalá­sán a biztonsági tanácsban és amel­lett rámutatott arra, hogy a brit kor­mány információi alapján így akar tenni az Egyesült Államok kormánya is. Végezetül a nagykövet kijelentette, „hogy tekintet nélkül arra, kinek van igaza és ki a bűnös ebben a dolog­ban, a jelenlegi helyzet komoly ve­szélyt jelent a békére nézve és mind­nyájunknak, a kínaiaknak is érdeke biztosítani azt, hogy a veszély ne .fo­kozódjék. Őfelsége kormánya Üjzéland kezdeményezését a biztonsági tanács­ban reális és komoly kísérletnek tartja arra, hogy megtalálják a prob­lémák békés megoldását anélkül, hogy bármelyik fél igényei kárt szenved­nének. Ezért hangsúlyozottan ajánlja a kínai kormánynak, hogy fogadja el a meghívást, ha azt megkapja. A nagykövet azután a kormány ne­vében annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a szovjet kormány le­hetségesnek fogja tartani, hogy a Kí­nai Népköztársaság kormányának azt tanácsolja, hogy tartózkodóan visel­kedjék és kitérjen bármilyen incidens elől, amely — „általános katonai ak­ciókhoz vezethetne". A nagykövet ugyancsak reményének adott kifeje­zést, hogy a szovjet kormány azt ta­nácsolja a Kínai Népköztársaság kor­mányának, hogy fogadja el a meghí­vást e kérdésnek a biztonsági tanács­ban való megtárgyalására. (Üjabb helyeslés.) Miután nagyon is szükséges az ellenségeskedés meg­akadályozása és a béke rendezése, az lenne a helyes lépés, hogy Kínának megadnák jogos helyét az Egyes'ilt Nemzetek Szervezetében." Eden Attlee felszólalására azzal a teljesen képtelen állítással válaszolt, hogy „Formóza ebben az évszázadban nem volt Kína része." Ezt követően hosszú szócsata ala­kult ki a külügyminiszter és a mun­káspárt vezetője között. Végül is Att­lee a következőket szögezte le: „Eden elhallgatta azt a döntőfon­i tosságú tényt, hogy Kínát Japán tá­madása fosztotta meg Formóza bir­tokától és a háború végén kijelen­tették, hogy Formoza Kína alkotó része. paktum tanácsának az atomfegyver felhasználására vonatkozó határozata azonban meggátolja a nemzetközi fe­szültség enyhülését. A párizsi egyezmények ratifikálása, hangzik a határozat, komolyan veszé­lyeztetné Franciaország biztonságát. A francia népen — élén a munkásosz­tállyal — van az egyezmények elleni harc nagy felelőssége. A francia nép mind határozottabb tiltakozása a pá­rizsi egyezmények ellen, amelyek ösz­sze nem egyeztethetők Franciaország és a béke érdekeivel, lehetővé tette ezen egyezmények ratifikálásának meg­akadályozására irányuló mozgalom szé­leskörű kifejlesztését. A nép minden törekvésének most oda kell irányulnia, hogy elérje a párizsi egyezmények ratifikálásának elvetését a köztársasági tanács által. A plénum emlékeztet arra, hogy a háború elleni harc és a Franciaország nemzeti függetlenségéért folytatott V. M. Molotov az angol nagykövet nyilatkozatéhoz megjegyzéseket fű­zött. Rámutatott, hogy a szovjet kor­mány, amint ismeretes, a béke meg­szilárdítására és a feszültség eny­hítésére törekszik a Távol-Keleten éppúgy, mint mindenütt, ahol ez szük­séges és kész olyan intézkedéseket tenni, amelyek valóban e célra irá­nyulnak. V. M. Molotov az angol nagykövet beszámolójával kapcsolatban továbbá kijelentette, hogy ez a beszámoló ép­pen úgy, mint Eden úrnak alsó­házban tett nemrégi nyilatkozata telje­sen megkerüli a Taivan körzetében fenn­álló feszültség valódi okainak kérdését. Taivan elválaszthatatlan része a kí­nai nemzeti területnek, amit már ki­mondott a kairói és a berlini deklará­ció is, melyeket Nagy-Britannia kor­mánya és az USA kormánya is alá­irtak. Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy e feszültség okai az Amerikai Egye­sült Államoknak Kína belügyeibe va­ló durva beavatkozásában, Taivannak Kínától való elszakítására irányuló törekvésében rejlenek. Az USA-nak ezek az akciói agressziót jelentenek a Kínai Népköztársaság ellen, amely­nek minden joga megvan Taivanra és a Penhuletao-szigetekre (Pescador­szigetek) Az Egyesület Államoknak és az általuk támogatott Csang Kaj-sek­klikknek akciói azonban a nemzetközi feszültség fokozódását okozzák a Távol-Keleten és az új háború veszé­lyét rejtik magukban. Ha az USA beszüntetné agresszív akcióit Taivan körzetében, ez hozzájárulna a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez. V. M. Molotov emellett arra fi­gyelmsztette az angol nagykövetet, hogyha Anglia nem támogatná az USA-t e körzetben folytatott agresz­szív akcióiban, az USA nem szánná el magát ilyen akciókra. Végül V. M. Molotov bejelentette Hayter űrnak, hogy beszámolóját a szovjet kormány megtárgyalja. Ezt senki sem hangoztatta erélyeseb­ben, mint maga Csang Kaj-sek. Az a körülmény, hogy őt egy másik kormány váltotta fel- a hatalmon, semmit sem változtat a tényen. Teljesen biztos vagyok abban, hogy az ENSz-ben a Kínai Népköz­társaságnak van joga a képviselet­hez, nem pedig a formózai roncs maradványainak." William Warbey munkáspárti kép­viselő megkérdette ezután a külügy­minisztertől: „Hajlandó-e megértetni az Egyesült Államokkal, hogy az an­gol nép nem tánfögatná kormányának olyan eljárását, ami az amerikai kor­mány javaslatára háborúba döntheti Nagy-Britanniát Kínával?" Eden a kérdés elől általános, sem­mitmondó válaszokkal tért ki. küzdelem szorosan összefügg a dol­gozók gazdasági követelményei érde­kében vívott harccal. A határozat rámutat, hogy meg kell szilárdítani a munkásosztály akcióegy­ségét, egyesíteni kell a hazafias erő­ket és hangsúlyozza, mily nagy szere­pük van a kommunista párt szerveze­teinek e cél megvalósításáért vívott küzdelemben. A politika megváltoztatását, amelyet az egész ország óhajt, el lehet érni és elérjük — mondja a határozat — a kommunista párt részvételével, amely a munkásosztály akciőegységének el­érésére törekszik és még nagyobb eréllyel kell erre törekednie, mert az egységes frpnt valamennyi nemzett és demokratikus erői egyesítésének elő­feltétele, s jelenleg ez a legfontosabb kérdés. A határozat záró részében a párt szervezési és propagandatevékenysége elmélyítésének szükségességéről beszélt. 1 Pénteken, január 28-án V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta P. N. Kault, az Indiai Köz­társaság szovjetunióbeli charge d'af­fairesjét, aki az indiai kormány meg­bízásából V. M. Molotovnak, mint a genfi konferencia egyik elnökének be­számolót adott át a vietnami és kam­A szakszervezetek az utolsó napok­ban egész Észak-Rajna-vidék—Vest­fáliában gyűléseket tartottak, amelye­ken a szakszervezeti tagok tiltakozó akciókat- követeltek az Adenuer-kor­mány új háborús tervei ellen. így a lelchlingeni kohászok felhívták az op­ladeni járási szakszervezeti vezetősé­get, hegy a párizsi egyezményeknek a bonni parlamentben való második olvasása előtt tartsa meg a szakszer­vezeti tagok tiltakozó felvonulását a járás székhelyéből Bonnba. A NYUGATNÉMET NÉP HANGJA , A dolgozók számos határozati ja­vaslatot, amelyekben népszavazást kö­veteltek, a remilitarizáció ellen, vagy amelyekben tiltakozó sztrájkokat java­soltak, küldtek a Baden-Würtsnber­gi-i szakszervezeti országos konferen­ciára, amelyet február 25-én és 26-án tartanak meg Freiburgban. Penzberaben, egy délbajor városban január 25-én mintegy ezer polgár ren­dezett tüntető fáklyásmenetet Nyugat­Németország felfegyverzése ellen. A menet élén haladó fiatal munkások „Szüntessétek meg a németek közötti határokat!" feliratú táblákat vittek és felhívták az összes penzbergi polgá­rokat a Nyugat-Németország újbóli felfegyverzése elleni harcra. A Rajna-menti kölni Ford-üzemek dolgozói a bonni parlamentnek tilta­kozó . határozatot küldtek a párizsi egyezmények ellen. Ebben a határozat­ban a kölni Ford-üzemek 3.500 dol­gozója azt követeli, hogy a nyugat­német ipari üzemek termelése kizá­rólag csak békés célokat szolgáljon. bodzsai nemzetközi felügyelő és ellen­őrző bizottság 1954. augusztusától szeptemberig' végzett tevékenységéről. N. P. Kaul kijelentette, hogy ugyan­ilyen okiratot még aznap átadnak A. Eden brit külügyminiszternek is, aki szintén elnöke volt a genfi konferen­ciának. AZ NDK DOLGOZÖI ÜDVÖZLIK A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁ­CSA ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATÁT A Legfelsőbb Szovjet Elnökségének a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről szőlő ha­tározata^ a Német Demokratikus Köz­társaság lakosságának minden rétegé­ben nagy lelkesedést váltott ki. A hallei körzeti Mücheln 4.500 bá­nyásza a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségéhez levelet intézett, amelyben köszönetét fejezi ki a Szov­jetuniónak a Németországgal való ha­diállapot megszüntetéséért. A Wismari ,,Mathias-Thesen"-hajó­gyár dolgozói gyűlésükön egyöntetűen telkesen üdvözölték a Legfelső Ta­nács Elnökségének határozatát. A Szovjetuniónak Német Demokra­tikus Köztársaság-beli nagykövetsége és konzulátusai naponta sok levelet kapnak, amelyekben az NDK lakossá­ga a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének köszönetét fejezi ki a ha­diállapot megszüntetéséért. A „National Zeitung" című lap ja­nuár 28-i számában beszámolt arról, hogy a Német Nemzeti Demokrata Párt vezetősége január 27-én Berlin­ben külön ülésen tárgyalta meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének határozatát. „A hadiállapot megszüntetése a Szovjetunió és Németország- között hozzájárul Németország békés egyesí­téséhez és a békeszerződés megköté­séhez egész Németországgal", hangzik a Nemzeti Demokrata Párt vezetősé­génelf nyilatkozata. „A Szovjetunió­nak ezen új, békeszerető lépése meg­felel az össznémet nép érdekeinek." Befejeződött a Francia SCommunisfa Párt Központi Bizottságának teljes ülés© Német asszonyok a párizsi egyezmények ratifikálása ellen angol alsóházban Tasvan kérdéséről Fokozódik a német nép harca a remilitarizáció ellen A bonni militaristák képviselőit, akik a nyugatnémet nép között népsze­rűsíteni igyekeznek az új Wehrmacht ot, egyre-másra vereség éri. Gróf Eaudissin, a bonni Blank-hivatal legjelentőségteljesebb verbuválója a nyu­gat-berlini dolgozók és Ifjúság tiltakozásainak nyomása alatt kénytelen volt lemondani nyugat-berlini útjáról, ahol előadást kellett volna tartania a jö­vő nyugatnémet hadseregről. A nyugatnémet dolgozok hatalmas tii itctósekben tiltakoznak a remilitari­záció ellen I

Next

/
Thumbnails
Contents