Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)
1955-01-30 / 26. szám, vasárnap
NÉPHADSEREGÜNK A BÉKE ŐRE Szovjet katonák jártak erre A szovjet tudósítószolgálat 1945. január 30-i jelentése: ...Az Olstýntól északkeletre fekvő térségben seregeink sikerrel visszaverték az ellenség gyalogságának és harckocsiosztagának támadásait, amely megpróbálkozott nyugatra, Elblag irányába áttörni... Az egész Európán keresztülhúzódó front összes szakaszaihoz hasonlóan a szovjet katonaság északon is előrehalad. Már azon a területen van, amelyet az ellenség Kelet-Poroszországnak nevezett és néhány helyen már áttört a tengerhez — éppen ott, ahol évekkel ezelőtt a második világháború kezdődött. Kelet-Poroszországban szélvihar dúl. A szél minden pillanatban változtatja Irányát. Éles, és teljesen kimarja az arcokat, az apró hópelyhek elvakítják a szemet. Kocsinkba láthatatlan nyílásokon hatol be a porhő és fehér lepellel borít be bennünket. Autóval megyünk azon az úton, ahol alakulataink támadtak és ahol áttörtek a tengerhez. Velünk jön a harckocsialakulat parancsnokságának tagja is. Ráfutunk a széles vasbetonhidra. amely a folyót átíveli. — Tudjátok-e, hogy ez a gyönyörű híd miért maradt meg? — kérdezi a kocsivezető. — Ez valóban tanulságos eset. Elmosolyodott és pillanatnyi haligatás után mesélni kezdett: — Alakulatunk mélyen behatolt Poroszországba. A német alakulatok és az előttünk, valamint a szárnyakon lévő alakulatok is elvesztették az irányt. Tőlünk elindult egy elszállásoló csoport Maljavin őrnagy vezetésével, hogy a parancsnokság részére alkalmas helyet keressen. Az egyik német falu szélén géppisztolytűz tartóztatta fel őket. Nagy meglepetés volt ez, mivel éppen itt haladtak keresztül nemrégen tankjaink. De nem A GDANSKI ÖBÖL FELE 3a Haufy CooemcKyto * ^.őiiny ui.HiPA.n,iii,tn npr.vtt is "mlnro m n m hcttpctoa r.nKm Cfp volt idő a hosszú fontolgatásra. Maljavin a többiekkel együtt elfutott a legközelebbi házhoz. Kinyitotta az ajtót és látja: az asztal mögött német katona ül, aki ugy megijedt, hogy azonnal megadta magát. Kitűnt, hogy egyedül van a házban s a faluban az aknázószakasz parancsnoksága van. A csoporttal lévő tolmács beszélt a német katonával és megtudta, hogy a németek aláaknázták a hidat és levegőbe akarják röpíteni. Maljavin agyában merész ötlet született. így szólt a fogolyhoz: — Maga német ezredes lesz, érti! Visszavonulóban van és m;gát követik alakulatai a harckocsikkal Kapcsolatba lép a zászlóalj parancsnokával és utasítást ad neki, hogy várjon a híd felrobbantásával addig, amíg az ön alakulatai áthaladnak rajta. A német valóban pontostul megtett mindent, amit parancsoltak neki. Az árkászok beszüntették a munkát és így tankjaink váratlanul behatoltak a faluba. A hitleristákat hátbatámadtuk és a híd alá helyezett aknákat kiemeitük. A faluban, a mieink nagyon gyorsan szót értettek a híd őrségével és így a híd egészben maradt. ... Német tanyák, falvak és városi házak mellett haladunk el. Mindenütt magas, hegyes tetőket látunk. Kezdetben teljes üresség fogad, de minél jobban behatolunk Poroszország belsejébe. egyre több emberrel találkozunk. A legkülönbözőbb nemzetek tagjai ezek, amelyek felszabadultak a hitleri igából. Lengyelek, litvánok és oroszok üdvözölve integetnek bennünket. Amikor egy pillanatra megállunk, mindjárt nagy tömeg vesz körül, egyesek sírnak örömükben. Itt-ott természetesen németekkel is találkozunk. A lakott negyed szélén vannak a német tisztek Jaktanyái. Egész sor helyiség van itt, amelyek gazdagon el vainnak látva mindennel. Ha megnézed az összegyűjtött dolgokat, meggyőződsz róla, hogy több, mint felét Európa legkülönbözőbb országaiból lopkodták össze. A magas asztalkán, amely Franciaországból származik, egy arannyal díszített márványóra áll. Az órának szintén francia jelzése van. Az ablakon gyönyörű függöny — Hollandiában gyártották. Ivan Naigyin kocsivezető az ágytakaró hímzését nézegeti. Vörösszínű, hosszú, vékony fonalakból készült. — Ilyeneket az én otthonomban hímeznek — mondta a kocsivezető. — igen, ez orosz minta. Az ellenséges tisztek lakásaiban láthatók voltak a gyors és eszeveszett menekülés nyomai. Az egyik tábornok a szekrényben h:.gyta egyenruháját, katonaköpenyét, és magasszárú fényes csizmáját. Jellemző, hogy a lakásokban sehol sem voltak láthatók könyveit, csupán az egyik hálószoba éjjeliszekrényén feküdt Hitler „Mein Kampf"-ja. De a tiszti helyiségek mindegyikében megtaláltad a kártyát, a francia bort, a likőröket, vagy pálinkát... Letértünk a főútról, amely a tengerhez vezetett. Az Olstýntól északra fekvő körzettől jobbra folytak a legádázabb harcok. A szovjet alakulatoknak kitartóan kellett harcolniok minden faluért, minden telepért. A hóvihar sem tudta eddig eltakarni a fasisztáknak az út mentén fekvő holttesteit. Mindenütt romok, autók és harckocsik roncsai voltak láthatók. Egyes házak égtek, másokat a tüzérség pusztított el. Rémülten szétfutott birkanyáj bégetése hangzott minden oldalról. Az utcákon tehenek, tyúkok és más háziállatok futkosnak. A fasiszták gyorsan ittnagytak mindent, amit nemrégen összeraboltak és elmenekültek, hogy megmentsék puszta életüket... A félig elpusztított faluban szovjet tiszttel találkoztunk, aki a kezén megsebesült. Teherautóval a tábori kórházba igyekezett s itt megállt, hogy vizet merítsen a kútból. — Ezt a falut — mondja — menetelő ezredünk támadta meg. Még alig haladtunk egy kilométert, amikor támadott a hitleri gyalogság harckocsiktól és rohamágyúktól támogatva. A harc két óráig tartott. A fasiszták meghátráltak és ellentámadásba mentek át. Sokkal kevesebben voltunk, mint az ellenség, de nem hátráltunk meg. Aztán befutottak további alakulataink és a hitleristák felmorzsolása után tovább haladtunk előre. Láncait csörtetve egy rohamágyú érkezett. A toronyból kiemelkedett a parancsnok és bűnbánó arccal mondta: — Hiba esett a motorban. Akármit is csináltunk, lemaradtunk alakulatunk mögött. De utolérjük őket. Mondják meg kérem, messze van-e még a tenger? A harckocsizó tiszt mosolyogva válaszolt: — Eléggé megkéstek. Katonáink már régen a tengernél vannak. — Nos, mit lehet tenni. Mi is eljutunk oda. Az összes porosz utak a tengerhez vezetnek, — mondotta a parancsnok és tovább indult. (Krasznaja Zvezda 1945 február.) Szocialista kötelezettségvállalásokkal indulunk az új évi fóunkaversenyben Egy lövészeti konferenciáról Az 1955-ik évi \ terv szerint szén- | fejtésünknek 6%kal keil növekednie. A feladat megköveteli, hogy az illetékes szervek a minisz tóriumoktól kezdve a bányaigazgatóságig mindent megtegyenek a kitűzött feladat biztosítása érdekében. Fontos, hogy a kezdeményezésben szakszervezeteink vegyék át a vezető szerepet és a pártszervezetek hathatós, sokoldalú támogatással biztosítsák a szocialista munkaverseny nagyvonalú kibontakozását, ami a teljesítésre váró feladat végrehajtásának legfontosabb eszköze. Alakulatunk párt- és ifjúsági szervezetei egységenként foglalkoztak oz előttük álló új feladatok megvalósításának kérdésével. Részszervezetünk taggyűlése határozatot hozott, amely az összes párttagok és tagjelöltek kötelességévé teszi, hogy biztosítsak katonáink legnagyobb mértékben való bekapcsolódását a szocialista munkaversenybe. Egyes párttagok konkrét megbízást kaptak, melynek teljesítése elősegíti a szocialista munkaverseny megindítását alakulatunk katonabányászainak munkahelyén — a karvini Béke-bányában. Plášek elvtárs például, akt politikai tiszt, azt a megbízást kapta, hogy tárgyalja meg az üzem vezetőségével a bányában felmerült s katonabányászaink által észlelt hiányosságokat. hogy ezek kiküszöbölésével "'§ . i -S t is minden akadály elháruljon a munkaverseny megindulásának útjából. Egységünk CsISz-szervezete ezután nyilvános gyűlést rendezett, amelyen egységünk tagjai merész szocialista felajánlást tettek. A felajánlások közül említésre méltó Novák elvtárs kommunista kötelezettségvállalása, hogy régť^ftjanyag felhasználásával a bányafai alátámasztásánál havonta 1000 koronát takarít meg az üzemnek. A többi felajánlások a terv 5, 10, 15, sőt 50%-os túlteljesítésére vonatkoztak. Némec és Pastucha altisztek kötelezettséget vállaltai., hogy a Hadsereg-napjáig tíz-tíz példás katonát nevelnek egységük soraitól. A CsISz-szervezet nyilvános gyűlésén több felajánlást tettek a kultúrélet fellendítésére, az írástudatlanok számának felszámolására. Katonáink azzal a lelkes elhatározással kezdték meg munkajukat, hogy adott kötelezettségvállalásaikat megvalósítják és a tervfeladatok túlteljesítésével hozzájárulnak hazánk védelmi képességének megszilárdításához. Lőrincz László, közkatona (V. G.) Egyik magasabb egységünk keretében lövészeti konferenciát rendeztek. A konferencián részt vettek az egyes alakulatok parancsnokai, a „példás lövész" jelvényt viselő altisztek és közkatonák. A résztvevők a konferencián átadták tapasztalataikat a lövészeti kiképzés terén elért eredményekről és kicserélték kiképzési módszereiket. A konferencia keretében értékes kiállítást rendeztek, amelyen az egyes alakulatok a legújabb szemléltető és gyakorlati segédeszközöket kiállították. A kiállítás nagy érdeklődésnek örvendett. Az egyes parancsnokok a helyszínen bemutatták a segédeszközök alkalmazását is. A kiállításon bejutatott segédeszközökkel végzett kiképzésnél nagymennyiségű lőszert takarítanak meg az egységek és amellett a katonák kitűnően elsajátítják a lövészet minden részletét. Az elért eredmények az új segédeszközökkel végzett kiképzés nagy előnyeit mutatják. A kiállítás igazolta, hogy egységeink parancsnokai csak úgy, mint katonái szívükön viselik a lövészeti kiképzés ügyét. Kezdeményezéseikkel, új segédeszközök szerkesztésével és alkalmazáséval katonáink tömegesen bekapcsolódtak a harci kiképzés további fokozása érdekében folyó nagy mozgalomba. Egységünk életéből A kultúrszobán mindenki előtt füzet van. A folyosón csend, mindenki tanul. Egyesek a testnevelés terén érzik magukat gyengéknek. Ezek a téli tornateremben vannak és szorgalmasan gyakorlatoznak a nyújtón, korláton. A gyengébb lövők a szabadban vannak és kisöblű puskával célbalőnek. Parancsnokaink megmagyaráznák minden hibát, amit a bemérésnél és elsütésnél elkövetünk. Némelyikünknek például nem fekszik rendesen a fegyver a vállán, mások behúnyják a szeműket az elsütésnél, vagy eröset rántanak a ravaszon. Mindezek a hibák orvosolhatók és parancsnokaink el is távolítják azokat. A legutóbbi éleslövészetre nagy előkészületek folytak. Egységünk elérte a jó osztályzatot. Lenner Egon, aki civilben tanító, már kezdetben nagy szorgalommal tanult. Minden tantárgyból kitűnőre vizsgázott. Az éleslövészeten is kitűnő osztályzatot ért el. Lenner közkatona a kaszárnyaéletben is példaképe a többieknek. Az ifjúsági szervezetben jelentős funkciót tölt be, s mint agitátor is jól megállja helyét. Szívós munkája elismeréseképpen dicséretet és jutaftnat kapott: egységünk parancsnoksága értesítette Lenner közkatona falujának nemzeti bizottságát, hogy az elvtárs példásan teljesíti katonai feladatait. Orem József rendszeres gyakorlatozással elérte, a legutóbbi éleslövészeten a kitűnő osztályzatot. Falusi fiú, s otthon nem igen volt alkalma és kedve tanulni. Amint maga is emlegette, „politikával" sohasem foglalkozott azelőtt. A hadseregben pedig már elérte az átlagos „jő" osztályzatot. Egységünkben vidáman foiyik az élet. Örülünk az elért eredményeknek. Az örömöt legjobban dallal fejezzük ki. Egyszer egy könyvben olvastam, hogy „amely század nem tud daloln 1, azon kifognak a többiek, s ha tud dalolni, úgy a többi fölé emelkedik." Vi jó század akarunk lenni, hát dalolunk is. i Jakubec Tibor közkatcnk Juhelka tizedes példás egységet nevel A CsISz II. kongresszusa tiszteletére egységünk CsfSz-tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy meggyőző és felvilágosító munkával elérik egységünk minden tagjának beszervezését a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe. Évzáró gyűlésünk legértékesebb kötelezettségvállalása Juhelka tizedesé volt, aki a „példás katona"-jelvény viselője. Juhelka tizedes rámutatott a példás katona-mozgalom jelentőségére hadseregünkben és ünnepélyesen kijelentette, hogy egységéből példás egységet nevel. Ahogy mi ismerjük Juhelka tizedest, értékes ígéretét szószerint- betartja. Kicsindy Károly, szakaszvezető A parancsnokok ismerkednek ír.ás egységek lövészén segédeszközeivel Készülünk a spartakiádra Egységünknél a spartaklád-gyakorlatok második részének megtanulását is hamarosan befejezzük. A gyakorlatozást a téli időszakban sem szakítottuk meg. A legutóbbi ellenőrzésnél egységünk dicséretben részesült a spartakiádgyakorlatok jó betanulásáért. Különösen kitűntek Tóth, Mráz, Hornyák, Lovas, Gápel, Jacsman, Kozák, valamint Bogdányi elvtársak, akik kezdettől fogva kitűnően végzik, a gyakorlatokat és -segítenek a többieknek. Altisztjeink is hathatós segítséget nyújtanak a gyakorlatok elsajátításánál. Sova, Kovaŕik, Hejtmann, Kučera altisžt-elvtársak mindent megtesznek, hogy a spartakiádon méltóképpen képviseljék egységünket. Pölhös Miklós, közkatona