Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-30 / 26. szám, vasárnap

NÉPHADSEREGÜNK A BÉKE ŐRE Szovjet katonák jártak erre A szovjet tudósítószolgálat 1945. január 30-i jelentése: ...Az Ols­týntól északkeletre fekvő térség­ben seregeink sikerrel visszaverték az ellenség gyalogságának és harc­kocsiosztagának támadásait, amely megpróbálkozott nyugatra, Elblag irányába áttörni... Az egész Európán keresztülhúzódó front összes szakaszaihoz hasonlóan a szovjet katonaság északon is elő­rehalad. Már azon a területen van, amelyet az ellenség Kelet-Poroszor­szágnak nevezett és néhány helyen már áttört a tengerhez — éppen ott, ahol évekkel ezelőtt a második világ­háború kezdődött. Kelet-Poroszországban szélvihar dúl. A szél minden pillanatban változtat­ja Irányát. Éles, és teljesen kimarja az arcokat, az apró hópelyhek elva­kítják a szemet. Kocsinkba láthatat­lan nyílásokon hatol be a porhő és fehér lepellel borít be bennünket. Autóval megyünk azon az úton, ahol alakulataink támadtak és ahol áttörtek a tengerhez. Velünk jön a harckocsialakulat parancsnokságának tagja is. Ráfutunk a széles vasbeton­hidra. amely a folyót átíveli. — Tudjátok-e, hogy ez a gyönyörű híd miért maradt meg? — kérdezi a kocsivezető. — Ez valóban tanulságos eset. Elmosolyodott és pillanatnyi haligatás után mesélni kezdett: — Alakulatunk mélyen behatolt Poroszországba. A német alakulatok és az előttünk, valamint a szárnya­kon lévő alakulatok is elvesztették az irányt. Tőlünk elindult egy elszállá­soló csoport Maljavin őrnagy vezeté­sével, hogy a parancsnokság részére alkalmas helyet keressen. Az egyik német falu szélén géppisztolytűz tar­tóztatta fel őket. Nagy meglepetés volt ez, mivel éppen itt haladtak ke­resztül nemrégen tankjaink. De nem A GDANSKI ÖBÖL FELE 3a Haufy CooemcKyto * ^.őiiny ui.HiPA.n,iii,tn npr.vtt is "mlnro m n m hcttpctoa r.nKm Cfp volt idő a hosszú fontolgatásra. Mal­javin a többiekkel együtt elfutott a legközelebbi házhoz. Kinyitotta az aj­tót és látja: az asztal mögött német katona ül, aki ugy megijedt, hogy azonnal megadta magát. Kitűnt, hogy egyedül van a házban s a falu­ban az aknázószakasz parancsnoksága van. A csoporttal lévő tolmács be­szélt a német katonával és megtud­ta, hogy a németek aláaknázták a hidat és levegőbe akarják röpíteni. Maljavin agyában merész ötlet szü­letett. így szólt a fogolyhoz: — Maga német ezredes lesz, érti! Visszavonulóban van és m;gát köve­tik alakulatai a harckocsikkal Kap­csolatba lép a zászlóalj parancsnoká­val és utasítást ad neki, hogy vár­jon a híd felrobbantásával addig, amíg az ön alakulatai áthaladnak rajta. A német valóban pontostul megtett mindent, amit parancsoltak neki. Az árkászok beszüntették a munkát és így tankjaink váratlanul behatoltak a faluba. A hitleristákat hátbatámad­tuk és a híd alá helyezett aknákat kiemeitük. A faluban, a mieink na­gyon gyorsan szót értettek a híd őr­ségével és így a híd egészben maradt. ... Német tanyák, falvak és városi házak mellett haladunk el. Mindenütt magas, hegyes tetőket látunk. Kez­detben teljes üresség fogad, de minél jobban behatolunk Poroszország bel­sejébe. egyre több emberrel találko­zunk. A legkülönbözőbb nemzetek tag­jai ezek, amelyek felszabadultak a hitleri igából. Lengyelek, litvánok és oroszok üdvözölve integetnek bennün­ket. Amikor egy pillanatra megállunk, mindjárt nagy tömeg vesz körül, egye­sek sírnak örömükben. Itt-ott ter­mészetesen németekkel is találkozunk. A lakott negyed szélén vannak a német tisztek Jaktanyái. Egész sor helyiség van itt, amelyek gazdagon el vainnak látva mindennel. Ha meg­nézed az összegyűjtött dolgokat, meggyőződsz róla, hogy több, mint felét Európa legkülönbözőbb orszá­gaiból lopkodták össze. A magas asz­talkán, amely Franciaországból szár­mazik, egy arannyal díszített már­ványóra áll. Az órának szintén fran­cia jelzése van. Az ablakon gyönyö­rű függöny — Hollandiában gyártot­ták. Ivan Naigyin kocsivezető az ágytakaró hímzését nézegeti. Vörös­színű, hosszú, vékony fonalakból ké­szült. — Ilyeneket az én otthonomban hí­meznek — mondta a kocsivezető. — igen, ez orosz minta. Az ellenséges tisztek lakásaiban láthatók voltak a gyors és eszeve­szett menekülés nyomai. Az egyik tábornok a szekrényben h:.gyta egyen­ruháját, katonaköpenyét, és magas­szárú fényes csizmáját. Jellemző, hogy a lakásokban sehol sem voltak láthatók könyveit, csupán az egyik hálószoba éjjeliszekrényén feküdt Hitler „Mein Kampf"-ja. De a tiszti helyiségek mindegyikében megtaláltad a kártyát, a francia bort, a likőröket, vagy pálinkát... Letértünk a főútról, amely a ten­gerhez vezetett. Az Olstýntól észak­ra fekvő körzettől jobbra folytak a legádázabb harcok. A szovjet ala­kulatoknak kitartóan kellett harcolniok minden faluért, minden telepért. A hóvihar sem tudta eddig elta­karni a fasisztáknak az út mentén fekvő holttesteit. Mindenütt romok, autók és harckocsik roncsai voltak láthatók. Egyes házak égtek, másokat a tüzérség pusztított el. Rémülten szétfutott birkanyáj bégetése hang­zott minden oldalról. Az utcákon te­henek, tyúkok és más háziállatok fut­kosnak. A fasiszták gyorsan ittnagy­tak mindent, amit nemrégen összera­boltak és elmenekültek, hogy meg­mentsék puszta életüket... A félig elpusztított faluban szov­jet tiszttel találkoztunk, aki a kezén megsebesült. Teherautóval a tábori kórházba igyekezett s itt megállt, hogy vizet merítsen a kútból. — Ezt a falut — mondja — me­netelő ezredünk támadta meg. Még alig haladtunk egy kilométert, amikor támadott a hitleri gyalogság harcko­csiktól és rohamágyúktól támogatva. A harc két óráig tartott. A fasiszták meghátráltak és ellentámadásba men­tek át. Sokkal kevesebben voltunk, mint az ellenség, de nem hátráltunk meg. Aztán befutottak további ala­kulataink és a hitleristák felmorzso­lása után tovább haladtunk előre. Láncait csörtetve egy rohamágyú érkezett. A toronyból kiemelkedett a parancsnok és bűnbánó arccal mondta: — Hiba esett a motorban. Akármit is csináltunk, lemaradtunk alakula­tunk mögött. De utolérjük őket. Mondják meg kérem, messze van-e még a tenger? A harckocsizó tiszt mosolyogva vá­laszolt: — Eléggé megkéstek. Katonáink már régen a tengernél vannak. — Nos, mit lehet tenni. Mi is el­jutunk oda. Az összes porosz utak a tengerhez vezetnek, — mondotta a parancsnok és tovább indult. (Krasznaja Zvezda 1945 február.) Szocialista kötelezettségvállalásokkal indulunk az új évi fóunkaversenyben Egy lövészeti konferenciáról Az 1955-ik évi \ terv szerint szén- | fejtésünknek 6%­kal keil növeked­nie. A feladat meg­követeli, hogy az illetékes szervek a minisz tóriumoktól kezdve a bánya­igazgatóságig min­dent megtegyenek a kitűzött feladat biztosítása érdeké­ben. Fontos, hogy a kezdeményezés­ben szakszerveze­teink vegyék át a vezető szerepet és a pártszervezetek hathatós, sokoldalú támogatással biztosítsák a szocialis­ta munkaverseny nagyvonalú kibonta­kozását, ami a teljesítésre váró fel­adat végrehajtásának legfontosabb eszköze. Alakulatunk párt- és ifjúsági szer­vezetei egységenként foglalkoztak oz előttük álló új feladatok megvalósí­tásának kérdésével. Részszervezetünk taggyűlése határozatot hozott, amely az összes párttagok és tagjelöltek kötelességévé teszi, hogy biztosítsak katonáink legnagyobb mértékben va­ló bekapcsolódását a szocialista mun­kaversenybe. Egyes párttagok konkrét megbízást kaptak, melynek teljesítése elősegíti a szocialista munkaverseny megindítását alakulatunk katonabá­nyászainak munkahelyén — a karvini Béke-bányában. Plášek elvtárs például, akt poli­tikai tiszt, azt a megbízást kapta, hogy tárgyalja meg az üzem vezető­ségével a bányában felmerült s kato­nabányászaink által észlelt hiányos­ságokat. hogy ezek kiküszöbölésével "'§ . i -S t is minden akadály elháruljon a mun­kaverseny megindulásának útjából. Egységünk CsISz-szervezete ezután nyilvános gyűlést rendezett, amelyen egységünk tagjai merész szocialista felajánlást tettek. A felajánlások kö­zül említésre méltó Novák elvtárs kommunista kötelezettségvállalása, hogy régť^ftjanyag felhasználásával a bányafai alátámasztásánál havonta 1000 koronát takarít meg az üzem­nek. A többi felajánlások a terv 5, 10, 15, sőt 50%-os túlteljesítésére vonat­koztak. Némec és Pastucha altisztek kötelezettséget vállaltai., hogy a Had­sereg-napjáig tíz-tíz példás katonát nevelnek egységük soraitól. A CsISz-szervezet nyilvános gyű­lésén több felajánlást tettek a kultúr­élet fellendítésére, az írástudatlanok számának felszámolására. Katonáink azzal a lelkes elhatáro­zással kezdték meg munkajukat, hogy adott kötelezettségvállalásaikat meg­valósítják és a tervfeladatok túltelje­sítésével hozzájárulnak hazánk védel­mi képességének megszilárdításához. Lőrincz László, közkatona (V. G.) Egyik ma­gasabb egységünk keretében lövészeti konferenciát ren­deztek. A konferencián részt vettek az egyes alakulatok parancsnokai, a „példás lövész" jelvényt viselő altisz­tek és közkatonák. A résztvevők a konferencián átadták tapasztalataikat a lövészeti kiképzés terén elért ered­ményekről és kicserélték kiképzési módszereiket. A konferencia keretében értékes kiállítást rendeztek, amelyen az egyes alakulatok a legújabb szemléltető és gyakorlati segédeszközöket kiállítot­ták. A kiállítás nagy érdeklődésnek örvendett. Az egyes parancsnokok a helyszínen bemutatták a segédeszkö­zök alkalmazását is. A kiállításon be­jutatott segédesz­közökkel végzett kiképzésnél nagy­mennyiségű lőszert takarítanak meg az egységek és amellett a katonák kitűnően elsajátítják a lövészet min­den részletét. Az elért eredmények az új segédeszközökkel végzett ki­képzés nagy előnyeit mutatják. A kiállítás igazolta, hogy egységeink parancsnokai csak úgy, mint kato­nái szívükön viselik a lövészeti ki­képzés ügyét. Kezdeményezéseikkel, új segédeszközök szerkesztésével és alkalmazáséval katonáink tömegesen bekapcsolódtak a harci kiképzés to­vábbi fokozása érdekében folyó nagy mozgalomba. Egységünk életéből A kultúrszobán mindenki előtt fü­zet van. A folyosón csend, mindenki tanul. Egyesek a testnevelés terén érzik magukat gyengéknek. Ezek a téli tornateremben vannak és szorgal­masan gyakorlatoznak a nyújtón, kor­láton. A gyengébb lövők a szabadban vannak és kisöblű puskával célbalőnek. Parancsnokaink megmagyaráznák min­den hibát, amit a bemérésnél és elsü­tésnél elkövetünk. Némelyikünknek például nem fekszik rendesen a fegyver a vállán, mások behúnyják a szemű­ket az elsütésnél, vagy eröset ránta­nak a ravaszon. Mindezek a hibák or­vosolhatók és parancsnokaink el is távolítják azokat. A legutóbbi éleslövészetre nagy elő­készületek folytak. Egységünk elérte a jó osztályzatot. Lenner Egon, aki civilben tanító, már kezdetben nagy szorgalommal tanult. Minden tan­tárgyból kitűnőre vizsgázott. Az éles­lövészeten is kitűnő osztályzatot ért el. Lenner közkatona a kaszárnyaélet­ben is példaképe a többieknek. Az if­júsági szervezetben jelentős funkciót tölt be, s mint agitátor is jól meg­állja helyét. Szívós munkája elisme­réseképpen dicséretet és jutaftnat ka­pott: egységünk parancsnoksága érte­sítette Lenner közkatona falujának nemzeti bizottságát, hogy az elvtárs példásan teljesíti katonai feladatait. Orem József rendszeres gyakorlato­zással elérte, a legutóbbi éleslövésze­ten a kitűnő osztályzatot. Falusi fiú, s otthon nem igen volt alkalma és kedve tanulni. Amint maga is emle­gette, „politikával" sohasem foglalko­zott azelőtt. A hadseregben pedig már elérte az átlagos „jő" osztályzatot. Egységünkben vidáman foiyik az élet. Örülünk az elért eredményeknek. Az örömöt legjobban dallal fejezzük ki. Egyszer egy könyvben olvastam, hogy „amely század nem tud daloln 1, azon kifognak a többiek, s ha tud da­lolni, úgy a többi fölé emelkedik." Vi jó század akarunk lenni, hát dalolunk is. i Jakubec Tibor közkatcnk Juhelka tizedes példás egységet nevel A CsISz II. kongresszusa tisztele­tére egységünk CsfSz-tagjai kötele­zettséget vállaltak, hogy meggyőző és felvilágosító munkával elérik egysé­günk minden tagjának beszervezését a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe. Évzáró gyűlésünk legértékesebb kö­telezettségvállalása Juhelka tizedesé volt, aki a „példás katona"-jelvény viselője. Juhelka tizedes rámutatott a példás katona-mozgalom jelentősé­gére hadseregünkben és ünnepélye­sen kijelentette, hogy egységéből pél­dás egységet nevel. Ahogy mi ismer­jük Juhelka tizedest, értékes ígéretét szószerint- betartja. Kicsindy Károly, szakaszvezető A parancsnokok ismerkednek ír.ás egységek lövészén segédeszközeivel Készülünk a spartakiádra Egységünknél a spartaklád-gyakor­latok második részének megtanulását is hamarosan befejezzük. A gyakor­latozást a téli időszakban sem szakí­tottuk meg. A legutóbbi ellenőrzésnél egységünk dicséretben részesült a spartakiád­gyakorlatok jó betanulásáért. Külö­nösen kitűntek Tóth, Mráz, Hornyák, Lovas, Gápel, Jacsman, Kozák, vala­mint Bogdányi elvtársak, akik kez­dettől fogva kitűnően végzik, a gya­korlatokat és -segítenek a többieknek. Altisztjeink is hathatós segítséget nyújtanak a gyakorlatok elsajátításá­nál. Sova, Kovaŕik, Hejtmann, Kuče­ra altisžt-elvtársak mindent megtesz­nek, hogy a spartakiádon méltókép­pen képviseljék egységünket. Pölhös Miklós, közkatona

Next

/
Thumbnails
Contents