Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-29 / 25. szám, szombat

6 UISZ0 1955. jariüár 2§.| D. V. Szkobelcin akadémikus válaszai Sfarobeen amerikai újságíró kérdéseire Starobeen amerikai újságíró az atomerő felhasználásának problémájával kapcsolatban több kérdést tett fel D. V. Szkobelcin akadémikusnak, az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult ENSz-bizottság szovjet képviselőjének. Az alábbiakban közöljük az amerikai újságíró kérdéseit és D. V. Szkobelcin akadémikus válaszait. 1. Kérdés: Mi a jelentősége az atomerő kérdésében össteülő nemzetközi konferenciának? Válasz: Az atomerő békés felhasználásának kérdésével foglalkozó konferencia összehívása — a konferencia munkájának helyes iránya esetén — lehetővé teszi a tudósok erőfeszítéseinek összpontosítását olyan utak felkutatására, amelyek révén az atomerőt nagy arányokban lehet felhasználni az emberiség jólétének emelésére, nem pedig emberek elpusztítására. A tudomány fejlődése csakis a tudósok érintkezése, - tudományos kérdések széleskörű megvitatása mellett lehetséges. Egy ilyen nemzetközi konferencia összehívása, amelyen sok ország tudósai vennének részt, a különböző iskolákat és irányzatokat képviselő tudósok előadásai nem fékezni fogják a tudomány fejlődését, hanem előmozdítják ezt a fejlődést. 2. Kérdés: Mi a kapcsolat egyrészt az atomerö békés felhasználására irányuló nemzetközi erőfeszítések, másrészt az atomfegyver eltiltásának szükségessége között? Válasz: Az atomerö békés felhasználására irányuló nemzetközi erőfeszítések csakis abban az esetben lehetnek teljes értékűek, ha megtiltják az atom- és hidrogénfegyver alkalmazását. Az atomerő békés célokra való felhasználását szolgáló munka egyik legfontosabb iránya, villamosenergia előállítása az atomreaktorokban magreakciók révén létrejövő atomenergiából. Az atomreaktorok azonban más célra is szolgálnak — plutónium — 239 és urán-233 elnevezésű veszélyes hasadóanyagok előállítására, amelyeket az atomfegyverekhez használnak. Mind a villamosenergia előállítására, mind pedig a veszélyes hasadóanyagok nyerésére szolgáló atomreaktorok felépítésénél ugyanazokból az általános tudományos és műszaki adottságokból kell kiindulni. Ezért világos, hogy az atomerö békés felhasználása területén teljes értékű munkára és az idevonatkozó adatok teljes felfedésére csakis azután kerülhet sor, ha megtiltják az atomfegyver alkalmazását és szigorú nemzetközi ellenőrzést létesítenek e tilalom betartása fölött. Ha az atomfegyvert eltiltanák és azokat az óriási anyagi eszközöket, továbbá azokat a kiváló atomtudós- és mérnök-erőket, amelyeket és akiket jelenleg az atomerő háborús célokra való alkalmazása végett foglalkoztatnak, az atomerő békés alkalmazását célzó munka fejlesztésére irányítanák, ez kétségtelenül óriási sikerek elérését tenné lehetővé valamennyi ország gazdasági fejlődésében és a népek jólétének emelésében. 3. Kérdés: Egyes amerikai lapok továbbra is azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió ellenzi az olyan megállapodást, amelynek értelmében megfelelő nemzetközi ügynökség ellenőrizné az atomtermelést. Mi az ön errevonatkozó véleménye ? Vála— 'lyesféle kijelentések minden alapot Ulöznek. A Szovjetunió az atomkérúea ENSz-vitájának első napjaitól kezdve javasolta az atomfegyver eltiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés létrehozását e tilalom betartása fölött. A Szovjetuniónak ugyanez az állásfoglalása jutott kifejezésre egész sor javaslatban, amelyeket az ENSz-közgyűlés ülésszakain 1946 óta minden évben beterjesztett. A Szovjetuniónak ez az állásfoglalása tükröződött abban a javaslatban is, amelyet a Szovjetunió küldöttsége 1954-ben terjesztett a közgyűlés 9. ülésszaka elé a fegyverzet csökkentésére, az atom-, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyverfajta eltiltására vonatkozó nemzetközi szerződés megkötésére. 4. Kérdés: Vázolhatná-e általános vonásokban a Szovjetunió eredményeit az atomerő békés felhasználása területén? Válasz: A Szovjetunióban nagyarányú munka folyik az atomerő békés felhasználására. Mint közölték, 1954 nyara óta működik az 5.000 kw hasznos teljesítőképességű, ipari áramot adó kísérleti atom-villanytelep. Munkálatok folynak mintegy 100.000 kw hasznos teljesítőképességű atom-villanytelep megépítésére. A Szovjetunióban sikerrel alkalmazzák a rádióaktív izotópokat, egyebek között a rádióaktív kobaltot, jódot, foszfort és nátriumot diagnosztikai és kezelési célokra. Angioma és más bőrbetegségek gyógyítására rádióaktív foszfort, pajzsmirigy-megbetegedések gyógyítására pedig rádióaktív jódot használnak. Többszáz kórházban és klinikán használják a rosszindulatú daganatok kezelésére a rádióaktív kobaltot. A rádióaktív kobalttal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunióban igen széles körben alkalmazzák gépipari, hajóipari, kohászati, építőipari és egyéb anyagvizsgálati módszereknél. A rádióaktív kobalt alkalmazása a drága rádium és a nagy helyet elfoglaló röntgenkészülékek helyett, lehetővé tette elsőrendű minőségű ellenőrzési módszer moghonosítását az iparban. A rádióaktiv izotópok felhasználása módot adott olyan biológiai, vegyi, agrotechnikai és egyéb jelenségek tanulmányozására, amelyeket más módszerekkel nem vizsgálhatnak. Az atomerő békés felhasználásával kapcsolatos kérdések megtárgyalására az ENSz által összehívandó nemzetközi konferencián e munkák néhány eredményét ismertetni fogják a szovjet tudósok. 5. Kérdés: Mi a küszöbönálló konferencia jelentősége a gazdaságilag elmaradott országok szempontjából? Válasz: Az atomerö békés felhasználásának kérdésében összeülő nemzetközi konferencia fontossága a gazdaságilag elmaradott országok szempontjából mindenekelőtt abban rejlik, hogy e konferencia kellő megszervezése esetén a gazdaságilag elmaradott országok hozzájuthatnának az atomerő békés felhasználásával kapcsolatos igen sok, őket érdeklő információhoz. Tájékoztatást kaphatnának arravonatkozólag, milyen mértékben és milyen feltételek között nyújthatnának nekik tudományos és technikai segítséget az atomerő békés felhasználására azok a hatalmak, amelyek az atomerő előállításában gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. 6. Kérdés: Mi a szovjet kormány álláspontja az atomerőre vonatkozó tudományos anyagok nemzetközi cseréjének lehetőségét illetően? Válasz: A Szovjetunió küldöttsége raír 1946. június 19-én javaslatot terjesztett az ENSz atomügyi bizottsága elé a tudományos tájékoztatás kicserélésével foglalkozó bizottság megalakításáról, abból a célból, hogy ez a bizottság dolgozzon ki javaslatokat az atommag-hasítással összefüggő tudományos felfedezésekre és a békés célokat szolgáló atomerő előállításával kapcsolatos egyéb felfedezésekre vonatkozó tájékoztató közlemények kicserélésének megszervezésére. A szovjet kormány állandóan az államok közötti átfogó kölcsönös tudományos tájékoztatás mellett foglalt állást és — nagy jelentőséget tulajdonítva az atomerő békés felhasználásának — éppen a napokban úgy határozott, hogy tudományos és műszaki segítséget nyújt több országnak a magfizikai kutatások fejlesztését és az atomerő békés felhasználását szolgáló tudományos és kísérleti intézmények létrehozásában. Ezen országok tudósai és mérnökei számára lehetővé teszik, hogy megismerkedhessenek az atomerö békés felhasználása területén a Szovjetunióban folyó tudományos kutatómunkával. Az emiitett tudományos és kísérleti intézmények létrehozása ezeknek az országoknak lehetővé teszi, hogy nagyarányú magfizikai tudományos kutatómunkát folytassanak és a kísérleti atommáglyákban elegendő mennyiségű rádióaktív izotópot állítsanak elő orvostudományi, biológiai, valamint egyéb tudományos és műszaki célokra, továbbá tudományos kádereket és mérnököket képezhessenek ki az atomerő békés felhasználására Irányuló munkák továbbfejlesztésére. Az atomerő békés felhasználása területén munkálatokat indító más államok megfelelő szakembereinek kiképzésében is segítséget nyújthat a Szovjetunió. Tanulmányozzák azon országok körének kibővítését, amelyeknek a Szovjetunió szintén nyújthat támogatást és segítséget az atomerő békés felhasználására szolgáló tudományos és kísérleti munkák fejlesztésében. Churchill a ratifikálás előtti tárgyalásokat követelő interpellációk pergőtüzében A brit parlament egyhónapos karácsonyi és újévi szünet után ismét összeült. Az alsóházba vezető folyosó kapuja előtt már több órával az ülés megnyitása előtt hosszú sorokban várakoztak az ország minden részéből Londonba sereglett küldöttségek és egyes választók, hogy a folyosón elhaladó képviselőket Németország felfegyverzésének ellenzésébe bírják. Az alsóházban az ellenzék négyhatalmi konferenciát sürgető kérdéseket intézett Churchillhez. Az interpellációk pergőtüzében részt vett a munkáspárt mindkét szárnya. N: Dodds és Hectcr Hugher munkáspárti képviselők a nagyhatalmak kormányfőinek találkozójával kapcsolatban tettek fel kérdést, különös tekintettel Churchill és Malenkov találkozójára. Churchill így válaszolt: „Hajlandó vagyok Malenkovval találkozni közös megegyezéssel meghatározandó helyen." De hozzátette a közös feltételt: „Ha eljön a kellő idő és alkalom." Dodds: „A január 15-i szovjet nyilatkozat (a német kérdésről) új helyzetet teremtett. Nem volna-e itt az ideje, hogy a miniszterelnök teljes személyes figyelmét a • nemzetközi feszültség enyhítésének szentelje? Miért nem teszi meg, amíg még nem késő, azt, amit évekkel ezelőtt tenni akart: megbeszéléseket legmagasabb fokon, mihelyt lehetséges?" Churchill kitért a kérdés elől s csak ennyit felelt: „Válaszomhoz nincs hozzátennivalóm." Churchill a további kérdésekre azt felelte, hogy az angol kormány hajlandó négyhatalmi konferencián részt venni, de csak a párizsi egyezmények ratifikálása után. További felszólalások: Harold Davies (munkáspárti): Sajnálattal hallom, hogy a miniszterelnök merev csökönyösséggel ragaszkodik a párizsi egyezményekhez a jelen pillanatban, midőn szabad választásokat ajánlottak. Bevan: Nem érti-e meg a miniszterelnök, hogy válaszai, amelyeket az imént adott, a lehető legszerencsétlenebb benyomást fogják kelteni magéban Németországban? A német nép nagy részében azt a meggyőződést fogják kelteni, hogy Anglia teljesen közömbös Németország békés egyesítése iránt. Tudja-e a miniszterelnök, hogy a német közvélemény igen nagy és legfontosabb része már határozottan kifejezte azt a kívánságát, hogy találkozni kell a Szovjetunióval a pá rizsi egyezmények ratifikálása előtt? PÁRTELET Pótoljuk a pártok tatásban az elmaradást Pártunk Központi Bizottsaga és a X. kongresszus is nagyon sokat foglalkozott a . párttagok ideológiai nevelésének szükségességével. Sose tudjuk eléggé hangsúlyozni az ideológiai munka jelentőségét. Munkánk sikere és annak eredménye mindig attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk emelni dolgozóink és párttagjaink politikai és szaktudását. Éppen ezért kell nagy súlyt fektetnünk a pártoktatásra. A szenei járási pártbizottság nagy súlyt fektetett a pártoktatásra. Még a pártoktatás megkezdése előtt aktívát tartottunk a járásban lévő propagandisták, magántanulók és az esti pártiskola hallgatóinak részvételével. Ezen az aktíván megbeszéltük az iskolázás jelentőségét és a legszükségesebb teendőket. Azóta is tartottunk egy aktívát, amelyen az .egyénileg tanulók, a szemináriumi tanulók, valamint a járási esti iskola hallgatói vettek részt. Ezen az aktíván a magántanulókkal megvitattuk a tanulás terén felmerült nehézségeket. Egy másik aktíván a járás összes propagandistái vettek részt. Itt már konkréten foglalkoztunk az oktatás menetével. Megtárgyaltuk az eredményeket és a felmerülő hiányosságokat. Kiemeltük azokat a szervezeteket, ahoi jól folyik az oktatás, de rámutattunk azokra is, ahol még meg sem kezdték až oktatást. A propagandisták beszámoltak eredményeikről és tapasztalataikról. Egyik ilyen jó felszólaló Gábriska elvtárs volt Rétéről, aki foglalkozott a propagandista nagyjelentőségű szerepével, valamint azzal, hogy milyen nagy fontossága van annak, ha jól felkészül az előadásra és milyen szükséges, hogy a propagandista is képezze magát. Mindezeket konkrét példákkal támasztotta alá és így nagyban hozzájárult az aktíva sikeréhez. Az aktívákon kívül nagy segítséget kapnak a propagandisták a heti szemináriumokon is. A szemináriumok tervét minden propagandista előre megkapja. Tehát előre tudja, miről lesz szo az előadáson. Nagy hiba, hogy vannak olyan propagandisták is, akik lebecsülik a szeminárium jelentőségét. Sok propagandista azt gondolja, hogy már nincs szüksége tanulásra, vagy pedig, hogy többet tud, mint az előadó. Ennek eredménye azután meg is látszik, mert az ilyen propagandisták elhanyagolják az oktatást, mint pl. Suplata Simon Sárfiáról és Krajcsirovics elvtárs Csata jról. Ahol a propagandisták rendszeresen eljárnak a szemináriumra, ott az oktatás is jól folyik. Ilyenek pl. Fecske elvtárs Egyházfáról, Hajkó elvtárs Szencről, Szabó elvtárs Rétéről és Vácsó elvtárs, a JNB propagandistája. Ezek az elvtársak maguk mutattak rá az aktíván, hogy milyen nagy segítség számukra a szeminárium. Hiba aztán az is, hogy több esetben változnak a propagandisták. Ez természetesen a tanulás rovására megy. Az esti iskola is nagyon nehezen indult. Különösen a magyar nyelvű, _ A mivel kevés hallgatója volt s ezér* több esetben meg sem lehetett tarta-i ni az oktatást. A járási pártbizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel és úgy határozott, hogy újabb elvtársakat kefl felvenni az iskolába. Ezt a határozatot megvalósítottuk. A magántanulók közül egyesek még mindig nem adták be tanulási tervüket és a szemináriumra se járnak rendszeresen. Itt legjobb a politikai gazdaságtan köre, melynek vezetője Ďorday elvtárs. Ebben a körbea rendszeresen megtartják a laavi szemináriumot. A járási pártbizottság havonta értékeli a pártiskolázás menetét. A decemberi értékelés után olyan hata* rozatot hozott, hogy mindazon propa-< gandisták, akik nem járnak rendszeresen a szemináriumokra, vagy az esti iskolára, vagy nem adták be tanulási tervüket, egy rendkívüli bizottsági ülésen fognak beszámolni, miért hanyagolták el kötelességeiket és hagy a jövőben hogyan akarják pótolni mulasztásaikat. ť Ugyanezt teszik az alaajSfcrvezeteli is. A minap tanúi voltunk ttShák, ami* kor a gurabi pártszervezet azokat a£ elvtársakat, akik nem járnak rendszer resen az oktatásra, bizottsági ülésre hívta meg. Ezen az ülésen megkérdezték, hogyan akarják fejleszteni marxista tudásukat, ha elhanyagolják a tanulást. Szükséges, hogy minden pártszervezet hasonlóképpen törődjön a pártoktatás menetével. Megállapíthatjuk, hogy vannak még hibák. A pártoktatás megkezdésekor egyes elvtársak nagyon el voltak foglalva a választásokkal és az iskolázásra nem tudtak elég súlyt fektetni. Most már nehéz behozni a lemaradást De a járási pártbizottság a pártszervezetekkel karöltve mindent elkövet, hegy javítson a helyzeten. A járási pártbizottság most kidolgozott egy tervet, melynek alapján minden egyes szervezetnél állandó ellenőrzést fognak végezni. Ugyanekkor segítségére is leszünk a szervezeteknek. A járási pártbizottság eddigi munkájának éppen az volt a hibája, hogy ezt nem tette. Későn jött rá, hogy egyes szervezetekben elhanyagolják, vagy még meg sem kezdték a pártoktatást. Járásunk területén a politikai kérdéseket tanulmányozó körök a leg-» gyengébbek. Itt kell, hogy kritizáljuk a felsőbb szerveket is, mivel az egy hónapra jóváhagyott anyagot sok esetben csak a hónap végén kapjuk meg. A decemberi anyagot pl. még most sem kaptuk meg. Többszöri sürgetésre azt a választ kaptuk, hogy még nincs kinyomtatva. Láthatjuk, hogy van mit javítani a pártoktatás terén, ha meg akarunk küzdeni azokkal a nagy feladatokkal, amelyeket pártunk X. kongresszusa tűzött elénk. Ezért a járási pártbizottság a jövőben is mindent elkövet, hogy a pártoktatás eredményesebb legyen és hogy a párttagok, valamint összes dolgozóink ideológiai színvonala állandóan emelkedjék. Csandal István. Tervszerűbb pártmunkát Dernó'n A dernöi helyi pártszervezet évzáró taggyűlésén a beszámoló és.a vita feltárta a kommunisták egész évi munkájának eredményeit és hibáit. A pártszervezet, habár a nemzeti bizottságokba való választások alkalmával és egyéb akciók lebonyolításakor tudta is mozgósítani a kommunistákat az egyes feladatokra, azok elvégzésére, mégis azt mondhatjuk, hogy a pártszervezet egész évi munkája gyenge volt. A járási pártbizottság sem segítette eléggé a pártszervezetet. A pártbizottság tagjai egész évben mindössze háromszor látogatták meg a helyi pártszervezetet. Az évzáró taggyűlés foglalkozott t •következet munkájával. Az elhangzott bírálat jogos volt. A sertésállomány gondozásában ugyanis hibák mutatkoztak. Nem fordítottak rá gondot, mert más haszonforrásokat helyeztek előtérbe. A beszámoló megemlítette, hogy a szövetkezet fő kereseti forrása a mészégetés és a juhtenyésztés. Ez helyénvaló, de a helyi pártszervezetnek többet kell dolgoznia a szövetkezet talpraállításáért. A tömegszervezetek közül egyedül a CsISz végzett említésre méltó munkát. Aratás idején hat községben kultúrprogramot adott elő. A fiatalokat Balogh Gyula tanító és Schvirian Borbála elvtársnö segítették. Az évzáró taggyűlés foglalkozott a kommunisták egész évi munkájával. Kiderült, hogy egyes elvtársak, mint pl. Karczagi Boldizsár, a szövetkezet brigádvezetője, az év folyamán többször hiányoztak a taggyűlésekről. Természetes, hogy a tagság egy részének hiányzása még jobban gyengítette a pártmunkát, akár a szövetkezetről, akár a helyi nemzeti bizottságról, vagy a tömegszervezetek valamelyikéről is volt szó. Az évzáró taggyűlés határozata arra irányul, hogy a kommunisták a számukra kijelölt munkahelyen az év folyamán többször is beszámoljanak végzett feladataikról, hogy a pártszervezet segíthesse őket. Ez az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy a pártbizottság kellőképpen értékelhesse az egyes feladatokat, azok elvégzését, éirányíthassa a pártmunkát. K. L. i