Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-29 / 25. szám, szombat

1955. január 29. I II sz o 3 A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülése Január 21 és 24-e között tartótra meg Varsóban III. teljes ülését a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága. Az ülés meghallgat­ta és megvitatta Boleslaw Bierutnak, a párt Központi Bizottsága első tit­kárának beszámolóját. A beszámoló a pártnak a dolgozó tömegekkel való kapcsolata megszilárdításáért folyó harcával és az 1955-os gazdasági fel­adatokkal foglalkozott. Boleslaw Bierut elvtárs kiemelte Lengyelországnak azt a törekvését, hogy nemcsak, hogy meg akarja tar­tani a baráti országok iránti kötele­zettségeit, hanem rámutatott arra is, hogy milyen nagy erőfeszítéseket j tesznek a kapitalista államokkal való békés együttélés megvalósításáért is, valamint a gazdasági és kulturőli • kapcsolatok kiszélesítéséért. A választások előtti kampánnyal kapcsolatban és a választások ered­ményeiről szólva a következőket mon­dotta: „A mostani időknek legfonto­sabb feladata javítani a nemzeti bi­zottságok összes fokozatainak munká­ját. Ennek a célnak elérése érdeké­ben minden irányba kiterjedő harcot kell folytatnunk a papírháború és a nemzeti bizottságok apparátusában lé­vő bürokratizmus ellen és el kell ér­nünk, hogy a nemzeti bizottságok és a dolgozók széles rétegei között ál­landó kapcsolat fejlődjön ki." E feladatok megvalósításával a pártszervezetek nagyban segíthetik a nemzeti bizottságokat, amelyeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tanácsok munkájára. Az atomenergia az emberiség érdekeit fogja szolgálni A plénum egyhangú határozatot fo­gadott el a pártélet irányelveinek tel­A Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára azután beszédében foglal­kozott az 1955-ös népgazdasági prob­lémákkal és rámutatott arra, hogy a legfontosabb feladatok közé tartozik a szénfejtés tervének emelése, az elektromos energia termelésének fo­kozása, a nyersanyagalap kiszélesítése. Bierut elvtárs ezután arról beszélt, milyen fontos, hogy a technikai hala­dás és újítójavaslatok legszélesebb eredményeit az iparban alkalmazzák. „A Szovjetunió segítsége lehetőve teszi számunkra munkánk meggyorsí­tását és atomreaktorok kiépítését, és lehetőségünk nyílik azoknak a káde­reknek iskoláztatására, amelyekre az atomenergia békés célokra való fel­használásánál szükség van. — mon­dotta. jes betartásáról, a kollektív vezetés­ről, a párt és az államapparátus mun­kájában meglevő bürokratikus elhaj­lások leküzdéséről, az állambiztonsági szervek munkájáról, az állambizton­sági szervek felett gyakorolt párt­ellenőrzés fokozásáról, az 1955 évi alapvető gazdasági feladatokról és a gazdasági munka módszereinek meg­javításáról. Mivel Wladislaw Dworakowskit, a Központi Bizottság titkárát az Állam­biztonsági Bizottság elnökévé nevez­ték ki és a Központi Bizottság titkár­ságának létszámát öt főre emelték, a plénum a Központi Bizottság titkárai­vá választotta Wladislaw Matwint és Jerzy Morawskit. A DIVSz titkárságának nyilatkozata a Béke-Világtanács Irodájának határozatairól A DIVSz titkársága nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza: b Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség 85 millió ifjú nevében magáé­vá teszi a Béke-Világtanács irodájá­nak határozatait a Németország remi­litarizálása ellen vívott harc folyta­tásáról, s az atomháború előkészítése elleni széleskörű kampány megszer­vezéséről. , Felszólítjuk az egész világ ifjúsá­gát, hogy minden erejét vesse lat­ba e határozatok teljes sikerének biztosítására. A fiatalok nem nyugodhatnak bele abba, hogy tönkretegyék életüket. Élni akarnak, biztonságban akarnak a jövő felé haladni és békében akarnak dolgozni, hogy a jövőt minél szebbé tegyék. Az Atlanti Szövetség tanácsának és egyes kormányoknak határozatai az atomfegyverek használatáról, a német militarizmus újrafelfegyverzése, a SEATO-hoz hasonló agresszív szer­ződések megkötése — mindez ellen­tétben áll az ifjúság e nagy törekvé­seivel. E tettek az atomháború előké­szítését célozzák, amely borzalmas megsemmisülésbe taszítaná az embe­riséget. A népek és az ifjúság egységes ak­ciója, hatalmas nemzetközi mozgalom kibontakozása lefoghatja az atomhá­ború szervezőinek és a német újra­fdlfegyverzés szítóinak kezét. Így biz­tosíthatjuk minden népnek és ifjúsá­gának a békés fejlődést, a szabadsá­got, a n.emzeti függetlenséget, a haza felvirágzását. E nemes célok szellemében a DIVSz felhívja a világ valamennyi lt­ját: Támogassák és fejlesszék az atom­háború megszervezése elleni aláírás­gyűjtést és a nagy hadjáratot az összes országok atombombakészle­teinek elpusztítására, az atombom­bák gyártásának azonnali megszün­tetésére. A DIVSz felhívja az összes helyi, országos és nemzetközi ifjúsági szer­vezeteket, ezek vezetőit és mindazo­akikre az ifjúság életéért és jö­vőjéért felelősség hárul, hogy tárna­gassák ezt a hadjáratot. Ennek a követelménynek megfele­lően a DIVSz titkársága elhatározta, hogy február 25-től 28-ig Berlinbe összehívja a DIVSz végrehajtó bizott­ságát. Az értekezlet középpontjában az ifjúságnak az atomháború veszélye el­len folytatott harca áll. A német nép harca veszélyezteti a konszernek hatalmas nyereségeit A nyugatnémet sajtó közölte a „Hüttenwerk Oberhausen A. G." vál­lalat mérlegét, amelynek dolgozói, amint ismeretes, elsőként sztrájkoltak azok ellen a kísérletek ellen, amelyek szakszervezeti jogaik megcsorbítását célozták. A mérlegből kitűnik, hogy ez a vállalat az utolsó négy évben 135 millió márka nyereséget ért el. Ez az összeg megfelel az alaptőke 130 szá­zalékos kamatozásának. A dolgozók kizsákmányolása ugyanazon idő alatt 37 százalékkal emelkedett. A nyugatnémet nehézipar egyéb vál­lalatai is hatalmas nyereségre tettek szert. így a „Farbwerke Höchst"­üzem. amely valaha az I. G. Farben kortszernhez tartozott és rövidesen visszakerül hozzá, oly magas nyere­séget ért el, hogy részvénytőkéjét csaknem 100 millió márkával 385 mil­lió márkára emelhette. Egy más ve­gyiüzem, a „Salzdetfurth A. G." Han­noverben évi 4 millió márka nyeresé­get ért el, ami a kifizetett bérek négyszeresére rúg. A párizsi egyezmények ratifikálása esetén a fegyvergyártás még inkább megnövelné a nyugatnémet monopo­listák nyereségeit és ezért teljesen érthető, hogy a vállalatok már régeb­bi időtől fogva arra törekednek, hogy a szakszervezeti jogokat meg­csor-bítsák. Hogy mi erről a munká­sok véleménye, azt a bányászok és a fémmunkások nemrég lezajlott álta­lános sztrájkja mutatta meg. Ez a sztrájk a nyugatnémet börzét alap­jaiban rendítette meg. A sztrájk első két napján naponta 5—7 ponttal esett az árfolyam, főképp a bánya-, a fém­és a vegyiipari vállalatok részvényei­nél. Az általános sztrájk riadalmat keltett különösen a • külföldi monopo­listák között, akik a nyugati ügynök­ségek hírei szerint „minden áron" meg akartak szabadulni részvényeik­től; A brit külügyminisztérium képviselőinek nyilatkozata A brit központi sajtóiroda jelentése szerint a brit külügyminisztérium kép­viselője a Szovjetunió és Németor­szág közötti hadiállapot megszűnésével kapcsolatban feltett kérdésre udott válaszában annak a kijelentésére szo­rítkozott, hogy a brit kormány „hi­vatalosan 1951. július 9-én szüntette meg a hadiállapotot Németországgal." A brit külügyminisztérium képvise­lőjének kijelentése jellemző a nyu­gati propagandára, amely gondosan kerüli a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége határozatának lényegét Hatojama japán miniszter­elnök a Szovjetunióval és Kínával való kapcsola­tokról A tokiói rádió közölte, hogy január 27-én, első Ízben a japán parlament feloszlatása óta, Hatojama japán mi­niszterelnök 3000 hallgató előtt nyil­vános beszédet mondott. Hatojama foglalkozott Japánnak a Szovjetunióval éš a Kínai Népköztár­sasággal való kapcsolatai kérdésével és kijelentette: „Ha a Kínával és a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megújí­tását lehetetlennek vagy veszélyesnek fogjuk tartani, a világpolitikában köny­nyen a szárazra dobott hal szerepére leszünk kárhoztatva. Véget kell vet­ni a Szovjetunióval való ellenséges vi­szonynak és meg kell indítani Kíná­val a kereskedelmi kaocsolatokat — ez Japán jelenlegi elsőrendű felada­ta." Hatojama továbbá azt mondotta, hogy a japán kormány a legrövidebb időn belül megteszi az intézkedése­ket, hogy összefogja a japán vállalko­zókat, akik Kínával kereskedelmi kap­csolatokat folytatnak és így igyekszik bekapcsolódni a Kínával való keres­kedelmi kapcsolatok fejlődésébe. Amerikai provokációk Kelet-Kína partvidékén Az amerikai hetedik flotta fokozza provokációit Kelet-Kína partjainál. Január 23. óta az amerikai hete­dik flotta több hajója a Fülöp-szi­getekről, Hongkongból és Japánból a keletkínai partvidék vizeire futott ki, keleti és délkeleti irányban a Tacsen­szigetektől, ahol gyakorlatot tartot­tak. Ezek a „Yorktown", „Kearsarge", „Essex" és „Wasp" repülőgépanyaha­jók és a „Helena" nevű, valamint más két csatahajó és mintegy 10 torpedó­romboló voltak. Az elmúlt napokban a Tacsen-szi­getektől keletre levő vizeken a repü­lőgépanyahajókról az amerikai tengeri repülőgépek nagy mennyisége repült fe! és gyakorlatozott. A kínai megfigyelők megjegyezték, hogy az amerikai hivatalok — azáltal, hogy elrendelték, a hetedik flottának, hogy folytassa e provokációt ismételten leleplezik az amerikai imperialisták arra irányuló rosszindulatú szándékát, hegy fokozzák törekvésüket, amellyel a kínai népet meg akarják akadá­lyozni Taivan és a partmenti szigetek felszabadításában. A nagy kínai nép azonban nem riad vissza a fenyegeté­sektől és továbbra is kitart azon tö­rekvése mellett, hogy elérje Taivan végleges felszabadítását és felszámol­je a Csang Kaj-sek-klikket. Csang Kaj-sek tajvani szerepe A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága január 27-én foly­tatta teljes ülését. A délelőtti ülésen Waldeck-Rochet, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága poli­tikai irodájának tagja tartott beszá­molót a tárgysorozat második pontjá­ról, a kantonális választásokról. Meg­jegyezte, hogy a kantonális választá­sok, vagyis a megyei főtanácsok tag­jainak megválasztása április havában 1.488 kantonban zajlik le, vagyis a francia kantonok 50 százalékában. Ezeknek a választásoknak nagy jelen­tősége lesz a kommunista párt mű­ködésére, mert e választások után to­vábbi választások következnek: a köz­társasági tanács tagjai felének meg­választása. A következő választási kampányban — mondotta Waldeck­Rochet — a kommunista párt fő célja az lesz, hogy egyesítse a munkásosz­tályt a városok és falvak dolgozóinak tömegével, a nemzeti függetlenségért, a békéért, a szocialista haladásért és a demokratikus szabadságért való harcban. Waldeck-Rochet továbbá hangsú­lyozta, hogy a kommunista párt a múlt évben hathatós mértékben hoz­zájárult a francia nép mozgósításához az indokínai háború megszüntetésé­ért és az „európai védelmi közösség" javaslata ellen folytatott harcra a nemzet és a béke érdekeinek védel­mében. A jelenlevők nagy figyelmet szen­teltek a kommunista párt feladatai­nak a falvak dolgozói körében végzett munka terén. Waldeck-Rochet rámutatott arra, hogy a kommunisták végső feladata a szocializmus győzelméért folytatott harc. A kommunista párt legközeleb­b. feladatait a választási kampányban úgy határozta meg, hogy a francia nép széles tömegei akcióegységének elérése a béke és nemzeti független­ség politikájának megvalósítása érde­kében képezi a párt fő feladatát. Meg kell győzni a népet — mondotta Wal­de:k-Rochet —, hogy cselekedeteivel elérheti a kívánatos politikai változá­sokat. Waldeck-Rochet beszédének záró rejzében rámutatott arra, hogy a vá­lasztási kampányt már most meg kell kezdeni és már most össze kell kap­csolni a párt egész működésével, vagyis belevonni ezt a kampányt ab­ba a nagy harcba, amelyet a kommu­nista párt a néptömegek élén vezet a német militarizmus felújítása, az imperialisták által előkészített atom­gaztett ellen, a béke, a függetlenség, a dolgozók kenyere és a demokrati­kus szabadság védelmében. Minden előfeltétel meg van arra, — mondotta Rochet —, hogy pártunk nagy győ­zelmet arasson. A siker a párt mű­ködésétől függ. Tüntetés a brit parlament épülete előtt A dolgozók határozott szava az újrafelfegyverzés ellen A parlament ülésszakának megkez­désekor, január 25-én a Békevédők Brit Bizottságának kezdeményezésére az alsóház épületéhez a szavazók ezrei jöttek, hogy találkozzanak a képvise­lőkkel és követeljék tőlük a Nyugat­Németország felfegyverzése elleni ha­tározott akciók megindítását. Az ösz­szegyűlt tömeg a parlament épülete előtt hangosan ismételte jelszavait a béke védelmére és a német militariz­mus felújítása ellen. A „Daily Express" burzsoá lap dip­lomáciai megfigyelője írja, hogy ez volt az utolsó húsz év legnagyobb tünteté­se a westminsteri körzetben, melyben a parlament épülete áll. A „Press As­sociation" ügynökség jelentette, hogy egyes adatok szerint a tüntetők száma elérte a 17.000-et. A tüntetők ellen lovasrendőrséget küldtek ki, amelynek egy néhány ösz­szetüzés után sikerült a tüntetőket az alsóház bejáratától visszaszorítania. A rendőrség beavatkőzása ellenére sok küldöttségnek és egyes választóknak sikerült meglátogatni képviselőiket. Vietor Collins munkáspárti képviselő a választókkal folytatott beszélgetése után kijelentette, hogy mind ő, mind a parlament további tagjai minden le­hetőt megtesznek arra, hogy a mun­káspárt parlamenti csoportja újból megtárgyalja Németország felfegyver­zésének kérdését. A Nyugat-Németország felfegyver­zése elleni népi tiltakozó mozgalom éreztette hatását a parlamentben is. A „Press Association" ügynökség közlése szerint 12 munkáspárti kép­viselő határozatot terjesztett elő, amelyben kijelentik, hogy a Szovjet­uniónak az a javaslata, amely Német­országnak nemzetközi ellenőrzéssel le­folyó szabad, demokratikus választá­sok megejtése alapján való egyesíté­sére vonatkozik, alapul szolgálhat a négyhatalom tárgyalásai felújítására. A határozati javaslat a többi között így szól: „A parlament felhívja a kor­mányt, hogy javasolja a többi érdekelt hatalmaknak a konferencia összehívá­sát, mielőtt a londoni és párizsi egyez­mények ratifikálása megsemmisít min­den reményt." Harc Olaszországban Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Az olasz nép harca a Nyugat-Né­metország felfegyverzésére irányuló párizsi egyezmények ratifikálása és az atomháború veszélye ellen az olasz nép körében egyre nagyobb hullámo­kat ver. Az „Unita" című lap közlése sze­rint a Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen tiltakozó római polgáro< sok küldöttsége keresi fel az olasz szenátust, ahol rövidesen megkezdik a párizsi egyezmények tárgyalását. A küldöttségekben, munkások, hivatal­nokok, a tanuló ifjúság és háztartás­beli nők vannak. A Róma melletti Acilia városában 800 építömunkás két órán keresztül sztrájkolt a párizsi egyezmények rati­fikálása elleni tiltakozása jeléül. A sztrájkolok gyűlésükön határozatot fogadtak el, amelyben felhívják a ró­mai tartomány valamennyi építőmun­kását, hogy tömörüljenek a párizsi egyezmények elleni harcra. Több római gyár munkásnöi. akik­nek hozzátartozóit a hitleristák gyil­kolták meg, felhívta az összes rómei munkásnőket, hogy írják alá a Béke­Világtanács elnökségének a világ né­peihez intézett felhívását. A térni tartomány tanácsa határo­zati javaslatot hagyott jóvá, amelyben követelte az összes miglevö atom­fegyverek betiltását. A határozati ja­vaslat mellett szavaztak a kommunis­ták, a szocialisták és a keresztény de­mokraták. Hasonló határozati javasla­tokat fogadtak el a Bari-tartomány­beli Giovinazzo, a Catanzaro-tartomány­beli Nicastro, és a Florencia-tarto­mánybeli Vinci város tanácsai. KÜLFÖLDI HÍREK A kormány megközelítő becslése szerint Franciaországban 315.000 hek­tár került viz alá, 60.000 személyt la­koltattak ki, 1.400 üzemet zártak be és az árvíz következtében 50.000 dol­gozó vesztette el munkáját. *** Francia-Marokkóból érkezett jelen­tés szerint 2.000 csendőr és reniőr szerdán valóságos embervadászatot indított annak a 21 marokkói hazafi­nak felkutatására, aki a mogadm-­börtönből kedden megszökött. Hét foglyot már kedden elfogtak es meg­gyilkoltak Egy kiadott közlemém szerint négy vagy öt fogoly öngyilkos lett. Raghavan, India pekingi nagykövete az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott, amelyen több mint 300 meghívott vendég vett részt, élükön Csou En­lajjal, az Államtanács elnökével. A fo­gadás meleg baráti légkörben zajlott le. *** A „Zsenmindzsibao" című újság je­lenti, hogy a pekingi népi törvényszék a múlt hét péntekén két csangkaise­kista kémet ítélt halálra, illetve élet­fogytiglani fegyházra. A kémeket li ;.gkongból irányították a Kínai Népköztársaságba.

Next

/
Thumbnails
Contents