Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-29 / 25. szám, szombat

4 m szó 1955. január 29. Fš 10. ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE • ,, * g§& ­- • - • , Ai ISiáä. évi műszaki-ipari es pénzugji terv össze. liításába a bra­tislavai Slovnaft üzemben az összes munkaszakaszok dolgozói tevékenyen bekapcsolódtak. A terv helyes összeállítása megkövetelte az egész üzem­ben a" munka menetének felülvizsgálását. A 342-es részlegen, amelynek mestere Csonka Vince, a terv összeállításáról folyó vitában a részleg dol­gozói több értékes javaslatot tettek. Többek között a részleg gőzzé! való ellátásának megjavítását jivasolták, mert ez a múltban sok nehézséget okozott a terv teljesítésében. Egyúttal kérték a műszaki dolgozókat, hogy a gazdaságosabb munka érdekéhen pontosan állítsák össze a nyersanyag­normákat. Teljesítették kötelezettségvállalásukat A kékkői szénbányák valamennyi üzemének bányászai abban az igyeke­zetükben, hogy segítsenek a CsISz­tagoknak adott szavukat megtartani, vasárnap hazafias műszak megtartá­sát vállalták. A bányászok a hazafias műszakban szép eredményeket értek el a Rukovec- és Háj-bányákban. Ezen ere. ínyek elérésével sikerült a CsISz-tagok felajánlását 458 tonna szénnel túlteljesíteni. A kötelezettségvállalás túlteljesíté­sében nagy érdeme van a Bukovec­bánya 32. sz. szénfalán dolgozó kol­lektívának, valamint a Háj-bánya 44-es számú munkahelyén dolgozó vá­járcsoportnak. A Bukovec-bánya 230­as szénfalán dolgozó Spring Rudolf csoportja a reggeli műszakban Don­basz-kombájnnal több mint 40 mé­teres előrehaladást ért el és terven felül 266 tonna szenet fejtett ki. A Háj-bánya 32. számú szénfalának 2'-tagú kollektívája a napi teljesít­ménynormát 125,29 százalékra teljesí­tette és így az e hónapra tervezett feladatok teljesítését 2,5 százalékkal túlteljesítette. A gépesített 44-es szá­mú elövájaton dolgozó vájárok a ter­vezett feladatokat 119 százalékra tel­jesítették és 25,4 tonna szenet fej­tettek ki. Ezzel elérték a kékkői szén­bányák elővájatain az eddig legmaga­sabb teljesítményt. Ján Uváček, Pótor. Túlteljesítik a fejtési tervet A gömöri vasércbányák dolgozói tudják, hogy a béke biztosításához a vasércf ejtési ter/ teljesítésével já­rulhatnak a legjobban hozzá. Ez fűti a dernői bányászokat is, akik azzal az elhatározással léptek az új évbe, hogy tervüket az első naptól kezdve egyen­letesen teljesítik. E cél eléréséért a bányászok és a műszakiak lelkes ver­senyben dolgoznak. Az eddigi eredmé­nyek bizonyítják, hogy a dernői bá­nyászok beváltják szavukat. Januári tervüket már 100 százalékra teljesí­tették. A Szadlovszky-bánya bányászainak hazafias felhívását elfogadták a der­nőiek is. Szombaton délután valameny­nyi bányász részt vett a hazafias mű­szakban, sok tonna vasércet szállítva felszínre. A munkaversenyben leg­jobban kitűnt Vanyo János, Longauer Ferenc és Anna Ferenc fejtőcsoport­ja. Normájukat 120%-ra teljesítet­ték. A rozsnyói bányaüzemhez tartozó Mária-bánya bányászai is szép ered­ményeke értek el a felszabadulás 10. évtordulója tiszteletére folyó verseny­ben. A második dekád tervét 110%-ra teljesítették. A sikerek eléréséhez nagyban hozzájárultak Magyar István, Bodnár László és Filicki János cso­portjai Tervüket 120%-ra teljesítet­ték. A további fejtési munkahelyek előkészítésében sikeres munkát vé­geztek Ambrus István, Majoros István és Manko Benjámin folyosóhajtásnil dolgozó csoportjai. K. L. Ä terv szétírása elősegíti a feladatok teljesítését (k. I.) A gömörhorkai Cellulőze­üzem dolgozói büszkén tekinthetnek vissza az elmúlt évre. A cellulóze terme­lését 101,1 százalékra, a papír termelését pedig 101,6 százalékra teljesítették. Az önköltséget az 1953. évhez viszo­nyítva 1,84 százalékkal csökkentették, amivel 655.000 koronát takarítottak meg. Elért sikereiket és eredményeiket főleg a szocialista munkaversenynek köszönhetik a dolgozók. Az üzem vezetősége és a techniku­sok most minden erejüket arra össz­pontosítják, hogy a dolgozók segítsé­gevei együtt, biztosítsák ez évi tervük sikeres végrehajtását. így a tervezési, a műszaki és a pénzügyi osztály vezető technikusai az utóbbi napokban főfigyel­müket a techpromfin-terv kidolgozására és a terv szétírására fordították. Ar üzem vezetősége különösen nagy súlyt fektet arra, hogy az egyes osztályok­ra, műhelyekre és munkásokra szét­írt tervfeladatokat mindenki megis­merje, hogy ezek a feladatok teljesít­hetők legyenek minden egyes munka­szakaszon. A folyamatos termelés legfontosabb előfeltétele az anyagi és műszaki ellátás helyes megszervezése A műszaki- ipari és pénzügyi terveket úgy kell összeállítani, hogy minden vállalat a lehető leg­kisebb önköltséggel teljesítse az állami tervben kitűzött feladato­kat, mind mennyiségileg ,mind minőségileg. A műszaki- ipari és pénzügyi terv neveli és arra vezeti a dolgozókat, hogy munkájukban a leggazdagasságosabb termelési módszereket alkalmazzák és moz­gósítsák a vállalatban meglévő ösz­szes tartalékokat. Ahhoz, hogy a vállalat teljesít­se a tervezett feladatokat, szüksé­ges, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyag, segédeszköz, fűtőanyag, villamosenergia és félárukészlet álljon rendelkezésre. Ezek az anya­gok az anyagi-műszaki ellátás ter­vébe vannak foglalva. Ez a terv a műszaki- ipari és pénzügyi terv egy részét képezi A terme­léshe 1 szükséges anyagok késedel­mes beszerzése a termelés mene­tében zavarokat okoz és a terv nem teljesítését hozza magával. Az any~ t oi- műszaki ellátás helyes meg­szervezése arra vezeti a vállalato­kat, hogy egyenletesen teljesítsék a termelési tervet nemcsak a ter­melés bruttóértékében, hanem az árufajták és minőség terén is. Az anyagi-műszaki ellátási terv arra készteti a dolgozókat, hogy gyor­sabban sajátítsák el a gazdaságo­sabb technológiai munkafolyama­tokat és hogy szélesebb körben gépesítsék és ésszerűsítsék a ter­melést. Az anyagi-műszaki ellá­tás tervében azzal is számolni kell, hogy mennyi szinesfémat lehet mű­anyaggal, üveggel és más pótanyag­gal helyettesíteni. A jól megszer­vezett anyagi-műszaki ellátás a munkatermelékenység fokozáséra és a munkaidő jobb kihasználásá­ra is megteremti az előfeltétele­ket. A helyesen kidolgozott anyagi­műszaki ellátás terve a vállalat gazdasági tevékenységére és pénz­ügyi állapotára is kihat. Arra kész­tet, hogy a dolgozók gazdaságosan bánjanak az anyaggal és azt ered­ményezi, hogy csökkentsék az önköltségeket, s általában növe­kedjen a tiszta haszon. Nem kis mértékben hat ki a normán felüli készletek felszámolására és meg­akadályozza azok további felhal­mozódását. Ezen készletek csök­kentésével növekszik a forgalmi eszközök forgásának sebessége is és így a vállalat pénzügyi álla­pota is javul. A terv kidolgozásánál figyelem­be kel! venni a szállítás gazdasá­gosságát is. A helyesen szétosz tott megrendelések közelebb hoz­zák az eladót a fogyasztóhoz es segítenek kiküszöbölni a feleslege­sen hosszú szállítást. Hozzásegít továbbá a szállítóeszközök jobb kihasználáséhoz is. Az anyagi-mű­szaki ellátás terve szorosan ösz­szefügg a műszaki- ipari és pénzügyi terv többi részévéi is; az önköltségek csökkentésének tervével, a pénzügyi tervvel, a műszaki fejlődés tervével és a beruházási tervvel is. Az anyagi-műszaki ellátás sok nehézséget szokott ojípzni az év elején. Ezek a nehézségek főleg azért keletkeznek, mert még van­nak clyan vállalataink, ahol azt hi­szik, hogy akkor gazdálkodnak jól, amikor a vállalat részére olyan nagy mennyiségű készleteket sze­reznek be, amelyeket nem tudnak felhasználni. Ezzel szemben van­nak olyan vállalatok, amelyeknek ennek következtében nincs megfe­lelő mennyiségű készletük a ter­melés biztosítására. Továbbá hiány az, hogy némely vállalat még nem tisztázta eléggé termelési felada­tait és az első negyedévre még nem készítette el helyesen az anyagi-műszaki ellátás tervét. Az anyagi-műszaki ellátás ter­vének összeállításánál a haladó normákból kell kiindulni, amelyek az anyagtakarékosságra, a nyers­anyaggal, villamosárammal és más anyagi és műszaki eszközökkel va­ló takarékosságra vannak aiapozva A jól, a tudományos, haladó mű­szaki gazdasági normák alapját összállított anyagi-műszaki ellát.*< terve nagy kihatással van a váll; lat egész évi tervének teljesítő A SZOVJET DOLGOZÓK TAPASZTALATAIBÓL Milyen tartalékaink vannak a munkatermelékenység emelésére A szovjet ipar példátlan fejlődése megköveteli az összes szovjet kábel­gyártó vállalatoktól, hogy állandóan gyorsítsák a termelés ütemét. Ezzel kap­csolatban elég, ha közöljük azt, hogy a „Moskabel-üzem" most tízszer töb­bet termel, mint a forradalom elátt Ennek a szovjet főváros legrégibb üzemének dicső múltja van. Az öt­éves tervek megvalósításában mindig az élen járt. Az üzem dolgozói a há­ború utáni időszakban fokozták har­cukat a belső tartalékok jobb felhasz­nálásáért. Termelésének mennyisége az 1953. évben az 1946. évhez viszo­nyítva 2,4 szeresével emelkedett. A termelési menetek jobb technológiá­jának és gépesítésének alapján az üzem dolgozói 1954-ben az 1951. év­hez viszonyítva a munka tsormeiékenv­ségét 17,5 százalékkal emelték. Igj az üzem 6 százalékkal többet terme'­hetett, mint ahogyan azt a terv meg­szabta. Csökkentették a termelés JO­költségét, értékes pótanyagok beve­zetésével több száz tonna ólmot, rezet és nagymennyiségű nyersselymet ta­karítottak meg. Mindezek a sikerek a dolgozók kezdeményezésének és harmonikus munkájának eredményei. A zománcozó osztály bizonyos .de g nem teljesítette a termelési tervet. Az összes dolgozók igyekezte!: meg­oldani a kérdést, hogyan egyenlítsék ki a lemaradást. Oslová, Pekssva, Ma­nujlová és Gorosinová élenjáró zo­máncozok Arnautová és Rasvázsejev­ská technikai dolgozókkal együttmű­ködve megkísérelték a huzal gyorsabb zománcozását. A kísérletek sikerültek. Az említett dolgozók javaslatot tet­tek, hogy indítsanak versenyt a zo­máncozás gyorsaságának fokozásáért. A szakszervezet aktivistái és a mes­terek megmagyarázták az osztály dol­gozóinak a javaslat jelentőségét és konkrét példákkal bizonyították, hogy ha egy gép egy perc alatt 3—4 mé­terrel több drótot készít, akkor az osztályban évente néhányszáz tonna dróttal többet termelhetnek. így aztán az osztály összes dolgozói fokozato­san rátértek a gyorsabb munkaütem­re. Az üzem igazgatósága kénytelen volt megoldani a gépek módosításának kérdését, ugyancsak meg kellett vál­toztatni a lakkozógépek szerkezetét is. A zománcozó osztály és a kísér­leti intézet dolgozói nagy gondot for­dítottak e problémák megoldására. Ennek következtében a zománcozó osztály összes berendezéseinek 80 szá­zalékát állították át a gyorsabb ütem­re. Grosinová zománcozó már három­szor fokozta gépének gyorsaságát és az egy perc alatti 17 méter zomán­cozásról áttért 30 méter zománco­zásra. A gyorsasági módszerek hozzá­járultak ahhoz, hogy a zománcozó osztály egy év alatt 517 tonna drót­tal többet zománcozott. De ezzel az eredménnyel a zo­máncozok nem elégedtek meg. A mű­helyben sok a régi gép, amelyeken nem lehet fokozni a gyorsaságot és a termékek minőségét sem lehet javí­tani. Mi itt a teendő? Pótolni ezeket a gépeket másokkal? De a tipusgépek beállításával a termelés eredménye csökkenne, mert 320 menet helyett csupán 140—170 volna beállítható, így aztán a legjobb dolgozók aktív részvételével összeállították a régi gé­pek alapvető átépítésének tervét. Két átszerkesztett gép már üzemben van. A menetek számának fokozása után kapacitásuk a drótgyártásnál megkét­szereződött. Az üzemben kidolgozták a szerve­zési-technikai intézkedések tervét a termelés mennyiségének fokozúsn ér­dekében a termelési terület minden egységére. Hogyan állították össze ezt a tervet? Az üzem vezetősége a szakszer­vezet műhelybizottságajvai együtt fél évvel ezelőtt felhívta az összes mun­kásokat, hogy figyelmesen tanulmá­nyozzák munkájukat, keressenek le­hetőségeket a munkatermelékenység további fokozására. A termelési ta­nácskozásokon aztán megtárgyalták az ötletes javaslatokat, amelyeket a munkások és technikai mérnökkáderek­nek benyújtott. Az üzem igazgató­ga a javaslatok egész sorát elfogad­ta. így lehetőség nyílt eddig Kihasz­nálatlan nagy tartalékok feltárására és mozgósítására. Az egyik osztályon, ahol a gépek gyorsaságát fokozták, a kábelek termelése tíz kilométerrel emelkedett egy műszak alatt. A gyor­sasági munkamódszer jó eredménye­ket hozott a hengerosztályon és a drótkészítő osztályon is. A drótkészítő osztályon a munkások ugyanazon a termelési területen négy géppel töb­bet állítottak be, úgy, hogy a terme­lés eredményét 55 százalékkal emal­ték. Az erőkábelek osztályán ugyan­azon termelési terület mellett a ter­melés eredménye 10—12 százalékkal emelkedett. A termelés számára nagy segítség volt az újítók munkája. Javaslataik­kal évente több millió rub»it takarí­tottak meg az üzemnek. A kész drótkötegeket még nemré­gen kézzel csomagolták, gyék^nyfona­tokba és rézdrótokkal kötték át. En­nek a csomagolásnak kellett a drótot megvédeni a szállításnál a megron­gálódástól. E nehéz testi munkát ha­marosan egy csomagológép fogja vé­gezni, amely az egész munkát 14—17 másodperc alatt végzi el. A csomago­lógépet Csucserin és Csuburkov laka­tosok szerkesztették meg Frutov esz­tergályossal és Markov főiskolai hall­gatóval együtt, aki az üzemben gya­korlaton volt. A múlt évi tíz hónapja alatt újító­ink több mint 600 javaslatot nyújtot­tak be, ami az üzem részére tobb mint négymillió rubel évi megtaka­rítást jelent. A z üzem dolgozói mérlegelték az összes termelési lehetőségeket és el­határozták, hogy az ötödik ötéves ter­vet 1955 szeptemberig teljesítik. A már elfogadott kötelezettségvállalá­sokat a dolgozók kibővítik, a munka­versenybe napról napra újabb uszta­lyok, brigádok és a legjobb dolgozók kapcsolódnak be. K. Kucoval, a „Moskabel-üzem" igazgatója Sikeresen folyik a munka a téli építkezéseken A kassai kerület összes építkezé­sein, amelyek be voltak véve a téli építkezési tervbe, teljes ütemoen fo­lyik a munka. Harcot indítottak a tél ellen a kassai Stavomontáž-územ bá­dogosai is František Petti mester ve­zetésével. A nehéz munkafeltételek mellett is folytatják a tetőfsdési mun­kákat a poprádi járásban a családi házak építésénél. így van ez a tóbbi építkezéseken is Iglón Jozef Kulbach festő és mázoló csoportjának tagjai a kemény fagyok ellenére is dolgoznak, hogy meggyorsítsák a bányászok be­költözködését az új, kényelmes laká­sokba. A sacai lakásépítkezésekan a szerelők között' látjuk Grantner Jó­zsef újítót is. Bár munkáját a fagy megnehezítette, mert a homok meg­fagy, mégis mosolygós, jókedvű. Nem csinál magának gondot abból, nogy kint kemény hideg van. Bent az épít­kezésen hála a II. szerelési igazgató­ság dolgozóinak, akik idejében befe­jezték a központi fűtés munkálatai! kellemes meleg van. Grantnar elvtá rs minden helyzetben feltalálja magát. Rájött arra, hogy a munkából való távozás előtt előkészíti a szükséges anyagot másnapra és ezt a fűtött he­lyiségben hagyja, úgyhogy reggel, ami­kor megérkezik a munkába, zavarta­lanul megkezdheti a munkát. A kassai Stavomontáž üzem vezető­sége az üzemi tanáccsal együtt gon­doskodott arról is, hogy a szerelők melegen legyenek öltözve. Az építka­zésen dolgozó egyes csoportok 'észére meleg zubbonyokat és nemezcsizma­kat biztosított. A. II. szerelési gaz­gatóság dolgozói minden téren yye­keznek a szerelési munkálatokat befe­jezni, hogy lehetővé tegyék a munka további folytatását, a kőművesek, ke­rámikusok, asztalosok, festők és má­zolok részére. A nagy fagyok köze­pette is légnyomáspróbákat végeznuk a vízvezetékben és a központi fűtés vezetékeiben. Mindezt természetesen nagy elővigyázatossággal snálják. Lipták László, Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents