Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-27 / 23. szám, csütörtök

III szo Nagy nap lészen itt ma — az év végi zárszámadás napja immár a negyedik gazdag zárszámadást tartották meg a nagykesziek — Minden munkaegységre 15 korona osztalék jutott — Majdnem hárommillió jövedelemmel zárták az évet — Samu Mihály a múlt évben 1955. január 27. csaknem 50.000 koronát keresett Až alkonyat sötétszürke fátyollal vonta be a falut, a fák koronáit, az •Ivó természetet. Csípős, hideg szél nedves párát hoz a Duna felől. A házak ablakai fénytelenül merednek a sötétségbe. Egyetlen ablakban sem akar most felvillanni a lámpa fénye, annál több zseblámpa fénye villan fel az utcán. A csizmás lábak alatt mállik a gyengén fagyott sár. Óvatosan lépkednek az emberek, mert egy-egy vigyázatlan lépés után könnyen felszökik a sár a fényesre tisztított csizmaszárakra. Azt pedig senki sem akarná, hogy sáros csizmával állítson be a kultúrházba. Nem ám, mert nagy ünnep lészen itt ma. Olyan ünnep, amilyen egy évben csak egyszer fordul elő Zárszámadás. A nagykeszi szövetkezet tagjai hetek óta készülnek erre a napra. A nagykeszi szövetkezet már négyéves múltra tekinthet vissza. Négy év kemény, megfeszített munkájának az eredménye az, amivel most dicsekedhetnek, amire büszke a szövetkezet apraja-nagyja. A nagykeszi földművesek és kommunisták irányítása mellett 1949-ben alakították meg a szövetkezetet. Ekkor még kisebbségben volt a szövetkezet a faluban. A gazdák nagy része várakozó álláspontra helyezkedett. Az 1950-es év a falu életében történelmi jelentőséggel bírt. Ekkor vette kezdetét a sok-sok nehéz év után a boldogabb, szebb élet. Szemerei Fe- ' renc irányítása mellett évről-évre gazdagodik, szaporodik a szövetkezet A múlt évi zárszámadáskor 9.50 koronát tudtak kifizetni a ledolgozott munkaegységek után. Szemerei Ferenc 58 éves fejjel most, a negyedik zárszámadáson is bátran áll a szövetkezeti tagok elé, hogy ezámot adjon az év eredményeiről. Arca piros, szemei csillognák, ďOs ösz bajsza kipödörve, már ahogy az illik ilyen nagy ünnepre. A tagság figyelmesen hallgatja elnöke szavát. — A múlt évben 50 fillér híjával már ki tudtuk fizetni a munkaegységre tervezett pénzösszeget, de az idén már tovább mentünk. Ma már azzal dicsekedhetünk, hogy a tervezett pénzösszegen felül még 5 koronát tudunk fizetni, vagyis a tervezett 20 korona helyett 25 koronát kapunk minden egyes munkaegységre. Az első félévben előleg címén a tagok 10.— ltoronát kaptak egységekként. A másik tíz koronát most kellett volna megkapniok. Jó munkájuk, no meg a termelési terv túlteljesítése azonban lehetővé tette, hogy 10 korona helyett 15 koronát adhatnak a szorgalmas munkával szerzett munkaegységekre. Ezenfelül 89.000 koronát pótjutalmazás címén osztottunk szét. Az elmúlt évek folyamán a szövetkezetesek megtanultak tervszerűen gazdálkodni. A tervet nem hasból vett számokkal töltötték meg, hanem nagy súlyt helyeztek arra, hogy a terv valóban reális legyen. Az 1954es évben elért sikereik titka a szorgalmas munkán kívül a reális tervezésben rejlik. Ha meg akarjuk érteni, hogy a tervezett 20 korona helyett hogyan tudtak 25 koronát fizetni munkaegységenként, a tervezésből kell kiindulnunk. Az év elején 2,367.900 korona bevételt terveztek. Ehhez mérten állapították meg a munkaegységek értékét is. A jó munkaszervezés, a tagok lelkiismeretes munkája, a haladó módszerek alkalmazása (kereszt- és sűrűsoros vetés, a pótjutalmazás bevezetése) lehetővé tették, hogy a tervezett 2,367.900 korona helyett 2,762.698 korona bevétellel büszkélkedhetnek Egy pár példán szeretném most bemutatni, minek az eredménye az, hogy most, a zárszámadáskor nem 10, hanem 15 korona jutott minden munkaegységre. Vegyük példának először a gabonaféléket. A terv szerint gabonafélékből 662.000 korona bevételnek kellett volna lenni, a valóságban azonban 990.000 korona futott be a közös kasszába. Hogy ez hogy lehetséges? Ügy, hogy túllépték a tervezett hektárhozamokat és a tervben lefektetett mennyiséggel szemben többet tudtak szabadpiaci áron eladni az államnak. Búzából például 2 vagont terveztek szabadpiaci eladásra, de három és fél vagont adtak be. Ebből kifolyólag 36.700 koronával több volt a bevételük a tervezettnél. Árpából a tervezett bevételt 135.000 koronával szárnyalták túl, rozsból 167 mázsával tudtak többet szabadd' piaci áron értékesíteni, mint amenynyit a terv eredetileg meghatározott. Kitűnő eredményeket értek el a cukorrépa termesztése terén is. Cukorrépából eredetileg 180.000 korona bevételt terveztek, a tényleges eredmény azonban 377.000 koronára emelkedett, mivel a tervezett 240 mázsás hektárhozam helyett átlag 415 mázsás hektárhozamot értek el Az említett összegen kívül pótjutalmazás címén még 89.000 koronát osztottak szét. Kitűnő eredményekkel dicsekedhetnek az állattenyésztés terén is. A gazdálkodás eme ágazatából a terv szerint 808.000 koronának kellett volna a közös kasszába befolyni, a tényleges eredmény azonban 991.000 koronára rúgott. Ez annak az eredménye, hogy a szabadpiaci eladásra tervezett 100 mázsa disznóhús helyett 120 mázsát adtak el, marhahúsból pedig szabadpiaci áron 30 mázsával többet értékesítettek a tervezettnél. Ezenfelül 200 malacot értékesítettek a terven felül. A juhtenyésztés is 15 ezer koronával többet jövedelmezett. Az itt felsorolt eredmények természetesen nem valósultak meg maguktól. Ahogyan már említettük is, ehhez szükséges volt a tagok odaadó munkája, a munka helyes megszervezése. A szövetkezeti termelés sikeres előrehaladásában és az eredmények elérésében nagy részük volt a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak. A pártbizottság hetenként ülésezett és minden egyes alkalommal foglalkozott a terméshozam növelésének kérdéseível. A szövetkezetben dolgozó kommunisták kezdeményezésére megindult a munkaverseny az egyes termelési ágak között. Ezenkívül a szövetkezet az idén párosversenyben volt az' ekeli- szövetkezettel. A pártszervezet gondoskodott arról i is, hogy a haladó agrotechnikai alapelvek a legnagyobb mértékben érvényesüljenek. Ezt a szövetkezet vezetőségében és a munkacsoportokban dolgozó kommunistákon keresztül vitték be a szövetkezet életébe. Minden kommunistának feladatul adták, hogy a munkahelyen a pártonkívüli szövetkezeti tagok között népszerűsítse a sűrüsoros vetési módszert és a munkák rendes időbeni elvégzésének fontosságát. A kommunisták példamutatása nyomán a szövetkezet tagjai elvállalták a cukorrépa egyéni megművelését, így elérték azt, hogy minden egyes szövetkezeti tag felelősségteljesen végezte a munkát a ráeső területen és megteremtették az alapját a "Üekt'árhozamok lényeges növelésének. Hogy ez a lépésük mennyire helyes volt, már az előbbiekből tudjuk. A szövetkezeti tagok sem bánták meg, hogy jó munkát iparkodtak végezni. A pótjutalmazást mindannyian megkapták. A jó munkáért gazdagon fizetett a föld. Molnár Mihály csupán pótjutalmazás címén 1.845.— koronát vágott zsebre. Ezenfelül még 37 kg cukrot is kapott 50 százalékos áron. A pótjutalmazás bevezetésének az eredménye az állattenyésztésben is megmutatkozott. Békécky János sertésgondozót is ez serkentette arra, hogy az állatok szaporulata terén a tervet túlhaladják. A gondjaira bízott állatoktól a tervezett 840 helyett 880 darabot választott el. A terv kidolgozásánál a szövetkezet vezetősége nemcsak a darabszámot, hanem az átlagos súlyt is meghatározta az elválasztott malacoknál úgy, hogy a malacoknak az elválasztáskor el kell érniök a 10 kilogrammot. Békécky János a malacok átlagos súlyánál is túllépte az előirányzott számot, azért a ledolgozott munkegységek után járó jutalmazáson kívül még 1125 koronát kapott pótjutalmazás címén. A zsúfolásig megtelt teremben ott szorong Samu Mihály is. Bajszát nol jobbra, hol balra simítja. Egyszer csak oldalbalöki a szomszédját: — Hallod, viszket a tenyerem... A szomszéd mosolyogva válaszol: — Azt hiszem pénzt kapsz, Mihály. Igaza is volt. Valóban kapott és nem is keveset. 18.150 koronát számláltak le a markába Samu Mihály harmadmagával dolgozik a szövetkezetben. Egész éven át 1.210 munkaegységet szereztek. Az előleg címén felvett pénzösszeg és a zárszámadáskor kapott összeg együtt 30.250.— koronát 'tesz ki. Ehhez még hozzáadhatjuk a 2.000.— koronát is, amit pótjutalmazás címén kapott a család a terven felül termelt cukorrépáért. A 120 kg cukor sem megvetendő dolog, amit feleáron kapott a cukorgyártól. Ezenfelül természetbeni jutalmazásként 47 mázsa gabonát kapott Ha az egész évi jövedelmet pénzösszegben akarjuk kifejezni, olyan összeget kapunk, amilyennel csak becsületes, szorgalmas szövetkezeti tagok dicsekedhetnek. Samu Mihálynak a múit évben 47.000 korona bevétele volt. Ez az összeg pár korona híjával megfelel a 4.000 koronás havi fizetésnek. Ezek után azt hiszem nem is kell magyarázni, hogyan él Samu Mihály és családja. Dávid Erzsébet sem bánta meg, hogy bekapcsolódott a szövetkezeti munkába. A zárszámadáskor 4.410 koronát kapott. El is határozta, hogy varrógépet vesz, a megmaradt pénzét pedig ruhára költi. A gyűlést kötelezettségvállalások tételével, éhes gyomorral és száraz torokkal fejezték be. Nem sokat kellett várniok. A malacpaprikás rövidesen ott párolgott az asztalokon. A poharak is megcsendültek. A zenészek keresztbetették a szárazfát. Hamarosan táncra perdült kicsinye-nagyja, vénje. Ezek a munkától keménykezű emberek nemcsak dolgozni, hanem vígadni is tudnak. Közös munkájuk eredményét boldog örömmel ünnepelték meg. Szarka István A felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa által, kitűzött irányelvek megvalósítása a mezőgazdasági termelés növelése terén megkövetelik, hogy minél nagyobb mértékben alkalmazzuk a haladó agro- és : zootechnikai intézkedéseket. Az új termelési módszerek széles méretű alkalmazásával lényegesen növelhetjük a munkatermelékenységet, hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. A X. pártkongresszus irányelveinek megvalósítását a nádszegi EFSz dolgozói is magukévá tették. Az állattenyésztésben dolgozók értékes kötelezettségvállalásokat tettek az állatok hasznosságának növelésére. A 41 éves Csóka Boldizsár 1952 óta tagja a szövetkezetnek. Belépésekor mindjárt az állattenyésztéshez kéredzkedett. Azóta is ezen a munkaszakaszon dolgozik. Az említett elvtárs a múlt évben 15 tehenet gondozott. Az állatok részére maga *készítette elő a takarmányt. Bevezette Malinyinova módszerét is. A várt eredmény nem is maradt el. Az 1954-es évben a gondjaira bízott állatokból 33.000 liter te-jet fejt ki, vagyis egy tehéTj, évi lejhozama 2.200 liter volt. E szép eredmény elérésében az is segítette, hogy végzeit munkájának megfelelően részesült jutalmazásban. A múlt évben 1.057 munkaegységet kapott. Előleg címén 10.413 koronát vett fel évközben. Ezen felül 33 mázsa 70 kg gabonafélét, sőt még takarmányt is kapott a ledolgozott munkaegységeknek megfelelően. A kötelezettségvállalás tételében Csóka elvtárs nem maradt egyedül. Farkas elvtárs szintén hasonló kötelezettségvállalás tételével/yá}a$zolt Csóka elvtárs kezdeményezésére. A két szövetkezeti tag versenyre kelt. Bízunk abban, hogy Csóka és Farkas elvtársaknak több követője is lesz. Csóka elvtársat a múlt év novemberében nagy meglepetés érte. A nádszegi kommunisták soraikba fogadták. Ilyen emberekre van ott szükség, ahol szorgalmas munkájukkal tanúbizonyságot tettek arról, hogy fáradhatatlan építői a szocializmusnak. Sárkány Maximilián ; Calánta ! A fertőző sertésbénulás Irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, a bratislavai Bioveta igazgatója li. Egy héttel ezelőtt megjelent cikkemben röviden elmondottam a legfontosabb tudnivalókat a fertőzéses sertésbénulás keletkezéséről, terjedéséről, és azt, hogy milyen tünetekbon nyilvánul meg és hogyan lehet biztosan felismerni. Az, hogy e betegség ragályanyaga igen könnyen és messze vidékre -elhurcolható, ellenállőképessége talán az összes kóranyagok.között a legszívósabb, szükségessé teszi, hogy a védekezést és a baj megelőzését jól megszervezve és az állategészségügyi előírásokat betartva végezzük. Tudományos dolgozók a sertésbénulás megakadályozása ellen 1952. évben a bratislavai Bioveva szakemberei egy biztosan ható ártalmatlan oltóanyagot állítottak elő és hoztak forgalomba és még az emiített év őszén és 1953 tavaszán egész szlovákiai oltási akció ment végbe, amely megmutatta, hogy ezzel az új oltóanyaggal eredményesen lehet felvenni a sertésbénulás ellen a harcot. A sertésbénulás terjedése főképp a késő őszi, téli és korai tavaszi hónapokban éri el a tetőfokát. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a betsgség kórokozója az idegrendszerben, azaz agy- és gerincvelőben szaporodik és itt van a legnagyobb mértékben jelen az állatban. Mivel a házi vágások erre az időszakra esnek és a vírus a hideg által konzerválódik, a lappangóan fertőzött és levágott sertések agyvelejéből és gerincvelőjéből a kóranyag a külvilágra kerül és az előbbi előadásomban elmondott módon széthurcolódik messze területekre. Főképp evés közben jut az állat orrnyálkahártyájáról, a szaglóideg közvetítésével az agyvelőbe és innen a gerincvelőbe az a kórokozó anyag, amely ai állat ivóvizében vagy eleségében van. Az ilyen úton felvett fertőző anyag az agyban és gerincvelőben gyulladást idéz elő. Hogyan védekezzünk a sertésbénulás ellen ľ 1. Meg kell személyeknek való bejutását. akadályoznunk idegen a sertésszállásainkba mert mint már említettem, nagyon könnyen lehet a fertőzést lábon behurcolni. 2. Sertésszállásunk bejárata előtt legyen elhelyezve fertőtlenítő láda, de lehetőleg úgy, hogy abba mindenkinek, aki be- vagy ki akar menni, bele kelljen lépnie. 3. Amint a legkisebb tüneteit veszszük észre a sertésbénulásnak, az állatot azonnal különítsük el a többitől, mert a betegség kezdeti szakaszán üríti magából a legnagyobb mértékben a kóranyagot. 4. A fertőzött állatot ne vágjuk le a sertésszállás közvetlen közelében, leghelyesebb kényszervágásra a vágóhídra szállítani, de ha mégis otthon válik szükségessé az ilyen állat kényszerlevágása, végezzük lehetőleg távol a szállásoktól. Az egész gyomrot és bélszerveket ássuk el mélyen, erős, hamulúgos, vagy szódás, meszes oldattal leöntve. Az állatot daraboljuk fel úgy, hogy a hátgerinccsatorna és az agyüreg ne legyen feltárva. 5. Ahol a sertésbénulást megállapítottuk, ott az állat fekvőhelyét és kifutóját legalább háromszor, háromnégynapos időközökben fertőtlenítsük. A fertőtlenítéshez használjunk 10 százalékos fahamulúgot, vagy 4 százalékos lúgkőoldatot, s tekintve, hogy a betegség főképp télen fordul elő, a fertőtlenítő oldatot használjuk felmelegítve. 6. Sertéstrágyát ne hordjunk ki kcimposztolás nélkül a földekre és sohase trágyázzunk sertéstrágyával olyan földeket, amelyekről tudjuk, hogy sertéseinket rövid időn belül oda kihajtják. 7. Idegenből vett sertéseket legalább 30 napig tartsunk elkülönítve és megfigyelés alatt, hogy így megelőzzük a sertésbénulás behurcolását. 8. Azokban a községekben és járásokban, ahol a sertésbénulás előfordult, minden malacot először lehetőleg még a szoptatás idején, majd az elválasztás utáni hónapban oltassuk sertésbénulás ellen. 9. Azok a gazdaságok vagy szövetkezetek, amelyek kórházak, vaoy nagyüzemi konyhák ételmaradékát etetik, nc hagyják egyetlen állatukat sem oltatlanul, mert az innen származó ételmaradékok gyakran fertőzöttek. 10. A sertésbénulásban megbetegedett állatoknál ne számítsunk és ne várjunk gyógyulásra, mert csak igen kis százalék gyógyul meg, de ez sem egész tökéletesen, majdnem mindig valamelyik végtag béna marad, ezzel szemben megfertőzi vele együtt lévő társait. Hogy olvasóimat konkrét adatokkal nyomatékosan meggyőzzem, hogy milyen eredményt lehet elérni akkor, ha betartjuk az előbb felsorolt intézkedéseket és az oltást, felhozom a következőket: a múlt évben az eperjesi kerületben 368 község 2458 udvara volt fertőzve. Az előírt intézkedések szigorú betartásával, valamint a jól megszervezett és végrehajtott oltási akcióval az oltás befejezését követő egy hónap múlva csak egy község egy udvarában fordult elő fertőzéses sertésbénulás. Azt hiszem, hogy ezek a számok nem kívánnak magyarázatot. Jól táplált egészséges áilatokot neveljünk Ebből azonban nem szabad arra következtetnünk, hogy a sertésbénulás egész problémáját egy injekcióval el lehet intézni. Mert mint minden fertőző betegségnél, itt is fennál az általános természeti törvény, hogy csak az egészséges, jól táplált, jól fejlődött állatot lehet eredményesen o'tással ellentállóvá tenni. Csak az egászséges, vitaminokkal és ásványi anyagokkal ellátott szervezet képes tökéletesen reagálni a testébe bevitt oltóanyagokra. Ennek az új sertésbénulás elleni oltóanyagnak a forgalombahozása után, amelyet már kb. egymillió sertésen jó eredménnyel kipróbáltunk, boldogan és büszkén mondhatjuk el, hogy a tudománynak ismét sikerült győzedelmeskednie egy új makacs és felbecsülhetetlen értékeket pusztító fertőző betegség felett.