Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-18 / 15. szám, kedd

6 IIJSZ0 1955. január t8. Korompa is bekapcsolódik a hazafias versenybe A korompaiak elhatározták, hogy a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére megszépítik városukat, melyben a felszabadulás óta hatalmas fejlődésnek indult az ipari és lakóházépítés. A városuk fejlesztésére Vonatkozó tervek kidolgozásánál elsősorban StaráMaša, Korompa legrégibb városrészének szépítését tartják szem előtt. Itt zajlott le valaha a korompaiaknak a kapitalisták elleni forradalmi harci mozgalma,. Itt volt a mozgalmak főfészke. A város közepén a városi parkot kiterjesztik a Slovina-patakon túl és egyúttal a patak medrét is kitisztítják. A Killer-parkot és kastélyt rendbehozzák. Korompa újonnan felépített városnegyedében, ahol a felszabadulás óta a családok százai kaptak kényelmes, modern lakásokat, gyermekjátszóteret létesítenek. A Szövetkezeti és a Hernád-utcán füves szegélyt létesítenek. A szabad térségeken gyümölcs- és díszfákat ültetnek, amelyek az utca képét előnyösen megváltoztatják. Nem feledkeztek el a katonai sírok és a sportpályák rendbehozataláról sem. ^

g y tanító életéből Szürke felhők gomolyogtak az égen, egész nap esett az eső. Bizony, szomorú látvány a falu ilyenkor. Ebben Feketenyék sem kivétel. Az utcákon sártenger, az ember csak hatalmas békaugrásokkal éri el a kevésbé lucskos helyeket. Az utcán egy aszszony jött velem szemben. Feje felett hatalmas fekete esernyőt tartott. Kicsit gyanakodva nézett rám, mint a falusi emberek általában az idegenre. Megszólítottam: — Mondja csak kedves nénike, hol lakik Kaprinai elvtárs? — Ott ni, abban a feketekapus házban, — felelte készségesen és hogy jóindulatának kifejezést adjon, elkísért egészen az utcaajtóig. Belülről kutyaugatás hallatszott. Tétovázva megálltam. — Menjen csak be nyugodtan lelkem, a Kormos nejn harap, — bíztatott a nénike. Benyitottam. Kormos elémjött. Illett a név a kiskutyára. A fekete szőrcsomó alól csak a szemei csillogtak fényesen felém. El-elvakkantotta magát, de ez korántsem volt veszélyes. Az ugatásra egy kedvesarcú, idősebb asszony jött elém. — Jónapot kívánok. Kaprinai tanító elvtársat keresem. Idehaza van? — kérdeztem. — Tessék, tessék csak beljebbjönni. A férjem itthon van. Ebédutáni šzunyókálásában zavartam meg az idős tanítót. A barátságos, meleg konyhában leültünk az asztal mellé. Elmondottam, mi járatban vagyok. Kaprinai elvtárs gondolkodott egy pillanatig és beleegyezően bólintott. — Ha érdemesnek találja, hogy rólam írjon, hát tessék. Sok-sok gonddal teli, munkás múltra tekint vissza Kaprinai Sándor. Ma már 66 éves és 46 éve tanító. — Egészen fiatal tanító voltam, amikor Feketenyékre kerültem. A diploma a zsebemben volt, mégis nagyon nehéz volt az elhelyezkedés. Kérvényt kérvény után küldözgettem, míg végre sikerült állásba jutnom. Szüleim pár hold földön gazdálkodtak, kell.itt a kereset. Két évig tanítottam, amikor kitört a világháború. Végigharcoltam Doberdót, voltam a Piavenál, a francia, az orosz fronton, bejártam a félvilágot. A nagy világégésből épen, egészségesen kerültem haza. Üj munkakedvvel fogtam ismét a tanításhoz. A háború utáni években nagy volt az éhség, a nyomor szerte az országban. Kis diákjaim rongyosak, éhesek voltak. Nem egyszer az egész kis fizetésemet rájuk költöttem. Volt egy kis kertecském, ahol különféle zöldségféléket termeltem. Többnyire azt is szétosztogattam az éhező családok között. Az idős tanítóból ömlöttek a szavak. Elmondotta, hogy az első köztársaságban milyen nyomorúságos volt a tanítók élete. Az 1930-as években megismerkedett a marxista tanokkal, megismerkedett a kommunista párt céljaival és bekapcsolódott a pártmunkába. Ezért a faluban a kulákok és a birtokosok körében ellenséget szerzett magának. 1938-ban, amikor Horthy csapatai hazánk déli részeit elfoglalták, Kaprinai Sándort, mint kommunista tanítót, állásából elbocsátották. Fiát, Sándort, a galántai középiskolából eltanácsolták, mert egy kommunista gyermeke a Horthyrendszerben felsőbb iskolába nem jár-, hatott. A galántai középiskola igazgatója akkoriban Szántó László elvtárs volt, aki ifjabb Kaprinai Sándort, mint az iskola egyik legjobb tanulóját, nagy nehézségek árán, visszavette az iskolába. Kaprinai Sándor ma orvos, minden tudásával a dolgozók egészségvédelmét szolgálja. Kisebbik gyermeke, Edit pedig fogtechnikus. Kaprinai elvtárs, mint jó pedagógus, nagyon szerette a gyermekeket. Nevelésük és sorsuk szívén feküdt. Látta, hogy a Horthy-rendszer szolgálatában álló tanítók hogyan vezetik tévútra a gyermekeket, hogyan mételyezik meg a gyermekek leikát a hamis burzsoá tanokkal. S nagyon fájt neki, hogy ezen nem segíthetett. A második világháború idején idősebb kora ellenére ismét behívták. Mint megbízhatatlant, a zsidó munkásszázadhoz osztották be. A háború borzalmai aláásták idegrendszerét és csakis törhetetlen életkedvének köszönhette, hogy átvészelte a kritikus időket. A felszabadulás után Lackovára, epy kis árvamegyei falucskába került. Három évig tanította a kis szlovák elsőosztályosokat. A gyermekek szerették, a falu egyszerű dolgozó

1 megbecsülték. Sokszor tanácsért is hozzáfordultak. Jólesett Kaprinai elvtársnak a bizalom és szeretet, amivel körülvették. Ügy hálálta meg hogy minden tudását a nevelésbe és tanításba öntötte Munkatársai, a szlovák imít'ik. is értékelték tudását, átvették tapasztalatait a gyermeknevelés terén s viszont segítettek neki, hogy a szlovák nyelvet tökéletesen elsajátítsa. — Egy alkalommal, — meséli csillogó szemekkel Kaprinai elvtárs, — munkatársaim kedves meglepetésben részegítettek. Sokévi tanítóságon- alatt talán ez a legkedvesebb emlékem Egy értékes könyvvel ajándékozták meg, melyet ma is őrzök és ha kezembe kerül, melegséggel olvasom el a sorokat, amelyeket emlékül beleírtak. 1949-ben, mint magyar tanítót, Alsószelibe helyezték. Fájó szívvel vált meg a kis szlovák falucska apró tanulóitól. Vigasztalta azonban az, hogy ismét együtt lehetett szeretett családjává' A magyar községekben ta-iítóWiány volt. Ezért 129 gyermeket tanítót'. Az iciós tanító naponta zöty igő autóbuszon utazgatott Feketenyékről munkahelyére, Alsószelibe. De munkakedvét ez sem törte meg. M a ismét a falujában tanítja a kis elsőosztályosokat. Féltő szeretettel ápolja az ifjú emberpalántákat, segíti őket első lépéseiknél, amelyekkel az életbe lépnek. Ismeri és szereti őket, hiszen már az apjukat, sőt a nagyapjukat is ő tanította meg a betűvetésre. A kis diákokban sokszor felismeri a szüleiket, akiket valamikor nehéz körülmények között tanított. — Ha a katedráról végigtekintek az osztályomon, a sok jóltáplált rendes öltözetű, pirospozsgás kisdiák buksi feje mellett sokszor felrémlik előttem a múlt rothadt rendszerének kisdiákja, a rongyos, éhes, mezítlábas gyermek, akinek éhségtől eltorzult arcocskája nem tudott mosolyra nyíinv Ha visszaemlékszem legjobb tanulóimra, a Jurik Istvánokra, akik 35 évvel ezelőtt az öreg, penészes, hideg iskolában fogvacogva, lázas szemekkel hallgatták szavaimat, önkéntelenül is arra gondolok, hogy párturk nem h'ába harcolt éveken át, mert eljött az idő, amikor az ember igazi emberi életet élhet, eljött az idő, amikor a Jurik Istvánok fiai a főiskolában tanulhatnak, amikor a szülők mindent megadhatnak gyermekeiknek. meleg otthont, ajándékot, minden szépet és jót, amikről ők valamikor psak álmodni mertek. K. aprinai elvtárs 46 éves tanítóskodása alatt gazdag tapasztalatokat szerzett. Hosszú tanítóskodásának ideje alatt kialakult benne egy egyéni módszer,- amely szerint ma is tanítja a gyermekeket. — A gyermek szelleme nagyon fogékony. Fogékony a jóra, de a rosszra is. A tanítótól függ aztán, hogy a gyermek jelleme melyik felé hajlik inkább. Ha egy új osztályba kerüLum tanítani, első dolgom az volt, hogy megismertem a gyermek otthoni körülményeit, mert ez sokban megkönynyítette a munkámat. Az iskola a gyermekek második otthona és ezért úgy kell a tanítónak viselkednie, mint egy sokgyermekes családfőnek. Módszereim közé tartozik az is, hogy sohasem ismertem a kivételezést, a „kedvenc" szó hiányzott a szótáramból. Nekem egyformán kedves minden gyermek. Mindig nagy súlyt fektettem arra, hogy a tanítási anyagot az életből vett példákkal színezzem. A múltban ez nehezebb feladat volt, mint ma. Hogy csak egy példát említsek, nehéz volt a kisdiáknak megmagyarázni, hogy az édesapja miért munkanélküli, miért nincs otthon kenyerük stb. Ha az igazat mondtam, számítanom kellett azzal, hogy állásomba kerülhet, mert az iskolában mindig voltak gazdag gyermekek, akik nem ismerték a nélkülözést, s elmesélték esetleg szüleiknek, akiknek befolyásuk volt az iskola felsőbb szerveiben. Viszont, ha hazudnom kellett, vagyis azt a kis, rongyos gyermeket félrevezetnem, nekem fájt a legjobban, sokat tépelődtem és szenvedtem emiatt. Mennyivel könnyebb a mai tanító helyzete. Ma becsületesen feltárunk a gyérmekek előtt mindent, szabadon beszélünk a múltról, a jelenről és lelkesen a jövőről. — Egyéni módszereim mellett nagyon sokat segítenek a szovjet pedagógusok gazdag tapasztalatai. Én Makarenko módszereit alkalmazom szívesen és eredménnyel, de a többiekét is tanulmányozom és adott esetekben felhasználom. Sztálin elvtárs egyes műveiben is találtam részeket a gyermeknevelésre vonatkozóan, amelyek sokat segítenek különösen a fiatal tanítóknak, akiknek nincs meg a kellő élettapasztalatuk. — Sztálin elvtárs müvében, ahol a gyermekneveléssel foglalkozik, különösen egy részlet ragadta meg a figyelmemet, amely arról szól, hogy a tanító csak akkor nevelhet szocialista szellemben, ha őt magát is áthatja a szocialista szellem és ha szívében ott hordja az új világ felépítésének fontosságát és az ehhez az építéshez szükséges alkotó embert úgy formáiig, hogy az mindenkor és mindenben becsületesen megállja a helyét. Lassan besötétedett. Meleg kézszorítással búcsúztam el Kaprinai elvtárstól és elgondolkodva ballagtam az autóbuszmegállóhoz. Bepillantást nyertem egy ember, egy tanító életébe. A haj ősz, arcát ezernyi ránc barázdálja, valamikor délceg alakja megroggyant. De akarata erős és még számos éven át akarja tanítani a z új kor új hajtásait, az elsőosztályosokat." Homolya Irén A Kerületi és járási Spartakiádok megmutatják tömegsportunk magas színvonalát A testnevelési és sportbizottság szlovákiai tagozatának üléséről Szombaton, január 15-én tartotta közgyűlését az Állami Testnevelési és Sportbizottság szlovákiai tagozata, amelyen jelen volt az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke, Václav Pleskot és az I. Országo/ Spartakiád szervező bizottságának elnöke, dr. Jaroslav Šterc is. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták meg dr. Viktorvnak, az Állami Testnevelési és Sportbizottság szlovákiai elnökének beszámolóját az I. Országos Spartakiád előkészületeinek mai állásáról és azokról a módokról, miként volna lehetséges az előkészületeket minden tekintetben javítani. A vita során a felszólalók kimerítő beszámolók alapján cs számos példa felsorolásával igyekeztek megadni az utat a felmerült hiányok mielőbbi kiküszöbölésére. Az ülés befejezéséül az egybegyűltek határozati javaslatot fogadtak el, amelynek alapvető irányvonalát további munkájukban érvényesítik és így biztosítják mind a' járási, mind a kerületi és az I. Országos Spartakiád sikeres megválasztását. Dr. Viktory, az Állami Testnevelési és Sportbizottság szlovákiai tagozatának elnöke beszédének jelentős részét a Spartakiádoknak szentelte, amelyek folyó év májusában kerülnek lebonyolításra Szlovákia vahunenn

yi j.irásában. Ezek a Spartakiádok nagy sportpolitikai tömegmegmozdulás jk lesznek és kifejezésre juttatják hálánkat és szeretetünket a szovjet hadsereg iránt, amely tíz évvel ezelőtt meghozta számunkra a felszabadulást. Ezek a Spartakiádok, amelyeken a gyakorlatozók az I. Országos Spartakiádra szánt szabadgyakorlatokat mutatják be, minőségi fokmérői lesznek a sportolók jó felkészültségének a legnagyobb sportmanifesztációra, a Prágában megtartandó 1. Országos Spartakiádra. Azonkívül a járási Spartakiádok arról is tanúskodnak, menynyire készültek fel testnevelési dolgozóink a szervezésre. A járási Spfirtakiádok sikeres megrendezése szempontjából szükséges hangsúlyozni, hogy a járási testnevelés' sportbizottság szervezeteinek ki kell dolgozniok munkatervüket és ezt állandóan ellenőrizniök kell. Szükséges, hogy munkájukba beavassanak más áldozatkész és tehetséges munkatársakat is, akik a szervezés, a technikai kérdések és más font-sabb teendők dolgában mindenkor segítségükre állhatnak. Továbbra is szükséges a gyakorlatozók állandó toborzása, biztosítanunk kell számukra az oktatókat, meg kell rendeznünk rendszeresen az oktatók összejöveteleit és szakkiképzésükről gondoskodnunk kell. A magasabb testnevelési szervezetek tagjai arról gondoskodnak, hogy személyes ellenőrzésükkel emeljék a közöl. fellépések magasabb színvonalát és minőségét. Február hónapjában valamennyi járásban és kerületben ünnepélyes sportakadémiákat tartanak, amelyek a jó megszervezés és helyes műsorválasztás alapján hathatós propagandájává válhatnak a Spartakiádnak. Mindezeket az előintézkedéseket a nemzeti bizottságokkal karöltve és a Nemzeti Front támogatásával kell végrehajtani. A felszólalók beszédjeiről Kitűnt, hogy azokon a helyeken, ahol ezt már. megvalósították, a Spartakiád előkészületei igen szépen haladnak előre. Ennek alátámasztására példákat is soroltak fel, amikor pl. Stará Ľubovňa, vagy pedig Komárom járási nemzeti bizottságának elnökei átvették a védnökséget a járási Spartakiád felett és a szervezési munkálatokban személyesen segédkeztek. A helyes, közös akarat megnyilvánult Dúnaszerdahelyen i?, ahol a testnevelési dolgozók a helyi nemzeti bizottsággal, az üzemek bizottságaival, valamint a CsISz képviselőivel karöltve azon dolgoztak, hogy a dunaszerdahelyi járásban jelentősen emeljék a gyakorlatozók számát. Ez a kitartó tevékenységük eredménnyel is járt, mivei ma üzemeikben már 176 és 9 Sokol egyesületben 156 a gyakorlatozók szňma. Még azokban a községekben is. ahol testnevelési egyesület nincsen, foglalkoznak a Spartakiáddal kapcsolatos előkészületekkel, így például Csécsénypatonyban, ahol 10 sportoló készül az I. Országos Spartakiádra. A vita folyamán felszólalt Václav Pleskot, az Állami Testnevelési es Sportbizottság elnöke is, akinek beszédét a hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta. Pleskot elvtárs a tervbevett kerületi és járási Spartakiádok megrendezését nagy örömmel üdvözölve megjegyezte, hogy ezeknek igen nagy jelentőségük van és meggyőződése szerint nagy hatással lesznek a testnevelési mozgalom tömegesítése szempontjából. Hangsúlyozta a járási nemzeti bizottságok ós a CsíSz-sze. vezetek elnökeinek szoros együttműködését és utalt a sportmozgalom népszerűsítésére fiatalságunk köré ben. Beszédének befejező részében érdekes adatokat közólt az I. Országos Spartakiád előkészületeiről. A gyűlés a szlovákiai testnevelési dolgozókban még növelte érdeklődést éš arra buzdítja őket továbbra is, hogy minden erejükkel é> t-dásukkai f 1. Ország"os Spartakiad hibanélküli lefolyását biztosítsák. Gyorskorcsolyázóink újabb sikerei Alma-Atában Alma-Atában folytatták a gyorskorcsolyázók nemzetközi vetélkedését, melynek során a csehszlovák gyorskorcsolyázók újabb, sikereket arattak. Az 500 méteres távon indult külföldi versenyzők közül Doubek érte el a legjobb időt 44,4 másodperccel, míg 5000 méteren a magyar Kónya bizonyult legjobbnak 8:32,4 perces idővel. Kolár ezen a távon beállította a fennálló csehszlovák csúcsot 8:34 perces teljesítményével. Az 1500 méteres távon színeink képviselői közül Jauris érte el a legjobb helyezést, amennyiben 2:21,4 perces idővel negyedik lett. Január 19—20-án bonyolítják le a Szovjetunió bajnokságait, amelyeken valószínűleg több külföldi versenyző is indul. Sporthíradó Az osztrák-labdarúgó-válogatott tavaszi műsora: március 27-én Prágában lesz a Csehszlovákia—Ausztria találkozó, ugyanazon a napon Bécsben a Práterstadionban -a B-csapatok mérkőznek. Április 24-én ugyancsak Bécsben sor kerül a 99-ik osztrák-magyar mérkőzésre, a B-csapatok találkozóját pedig Budapesten bonyolítják le. Május elsején Bernben vagy Zürichben Svájc ellen áll ki a legjobb osztrák együttes, végül május 19-én Bécsben a skótokkal játszik visszavágót az osztrák válogatott labdarúgó-csapat. A holland labdarúgó-válogatott 1955. évi naptára: márčius 13-án Dánia ellen Amsterdamban, április 3-án Belgium ellen ugyancsak Amsterdamban, május elsején Írország ellen Dublinban és május 19-én Svájc ellen Rotterdamban. Eddig JÓ ország: Anglia, Olaszország. Ausztria. Csehszlovákia, Franciaország. Hollandia, Lengyelország, Ny ugat-Németország, Svájc és Magyarország jelentette be, hogy versenyzőt indít a budapesti műkorcsolyázó Európa-bajnokságon. Az eddig befutott nevezé^sW alapján az egyes versenyszámokban így oszlik meg a részvevők száma: Női egyéni: 7 ország összesen 17 versenyzővel. Férfi egyéni: 6 ország 12 versenyzővel. Páros: 5 ország 6 párral. Jégtánc: 8 ország, 12 párral. Olaszország—Belgium 1:0 (1:0). Baribán találkozott a két ország válogatott labdarúgó-csapata. Az otthoniak csak nehezen győztek a-kitűnően játszó belgák felett. A mérkőzés egyetlen gólját Boniperti szerezte a 43. percben. \ ŰJ SZÔ" kiadta Szlovákia Kommunista Pártjának Központ. Bizottsága Szerkeszti a szerkesz .ohuottsáq Felelős telefon 347-16 352-10. Kiadóhivatal Bratislava. Gorkého «. telefon: 337-28 fih

0 4-60025 n

á' kézbesítőnél Nvomás Pravda Szlovákia havonta Kčs 6.60 Kommunista Pártja Központi Lőrincz Gyula főszerkesztő Szerkesztőség Bratislava Jesenského H-10, Terieszti a Posta Hírlap szolgálata MI Ihető minden DOUHMIVHIHIBizottsáqanak kiadóvallalata Bratislava 4 / I