Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-19 / 16. szám, szerda

/ Világ proletár jai egyesüljetek! • 1 Ľ. : F . i J A mai számban: SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. január 19. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 16. szám Tíz évvel ezelőtt (2. old.) líz éve szabadult tel Kassa (3- old.) Dicső és hősi éveket éltünk 1945-től 1955-ig (4. old.) A német nép nem akar vérezni a monopolisták érdekeiért (5. old.) Hadseregünk tagjai jelentős eredményeket értek el a tömegsport terén • (6- old.) / Kassa és Eperjes tíz éve szabad „A negyedik ukrán front csapatai offenzívát indítva, a Kárpátok nehéz hegyes terepén január 20-án felszabadították a lengyelországi NovýSonč városát és Csehszlovákia területén felszabadították Eperjes, Kassa és Bártfa városokat, a németek fontos közlekedési gócpontjait és védelmi központjait. E győzelmek tiszteletére a Nový-Sonč, Eperjes, Kassa és Bártfa városok felszabadításáért folytatott harcokban kitűnt egységeket „eperjesi" és „kassai" alakulatoknak nevezik el és érdemrendekkel tüntetik ki." — így hangzott Sztálin generalisszimusz főparancsnok parancsának az a része, amelyet a negyedik ukrán front csapataihoz intézett melyek az I. Csehszlovák Hadtest tagjaival együtt tíz évvel ezelőtt kiharcolták a három fontos kelet-szlovákiai város szabadságát. És a szabadsággal együtt itt új élet kezdődött. Kassa a Népi Demokratikus Csehszlovák Köztársaság kormányának ideiglenes székhelyévé vált. E kormány a Gottwald elvtárs által kidolgozott kassai kormányprogram alapján világos célokat tűzött ki: kisajátítani az árulók, kollaboránsok és a külföldi kizsákmányoló tőkések vagyonát, megkezdeni az ipar, a bankok és a pénzügy államosítását, megvalósítani a nagyméretű földreformot és az ország újjáépítésével és hatalmas felépítésével gazdasági, kulturális és szotiális szakaszon biztosítani a hazánk területén élö nemzetek és nemzetiségek igazi egyenjogúságát. A reakciós pártok képviselőinek minden törekvése, intrikája és mesterkedése ellenére ez a politika a kommunista párt vezetésével és a Szovjetunió egyre nagyobb segítségével az utolsó betűig megvalósult. Erről kifejezően meggyőz bennünket a mai valóság azokban a kerületekben, amelyeknek székhelyei tíz évvel ezelőtt felszabadultak. Kelet-Szlovákiából, a nyomor, az éhség, a kivándorlók hazájából, a szociális betegségekben szenvedőknek a kizsákmányolók által nyomorgatott kerületeiből hazánk viruló része lett. Ha egész köztársaságunk egy nagy lépést akar tenni előre, akkor Szlovákiának a tőkések által hátrahagyott örökség következtében két léprst kell tennie és Kelet-Szlovákiának négyet — ez volt országunk gazdasági egyenjogúsításának alapelve. w És Kelet-Szlovákia ezt a négy lépést fokozatosan végzi. Az ipar -fejlődése átalakítja a kassai és eperjesi kerület gazdasági struktúráját. Erős és öntudatos munkásosztály nő így fel, amely szilárd szövetségben a kis- és középparasztokkal, valamint a dolgozó értelmiséggel teljesíti a szocializmus felépítésének feladatait. A kassai kerületben a kiveszőben lévő bányásztelepek helyébe takaros külsejű, modern lakótelepek nőttek az űj Rudňanyban, Krompachyn, Železníken, Ľubeníken, Nižná-Slanán, Švábovcén, Kišovcén és Mlynkyben. Majdnem négyszer annyi ember dolgozik és keres itt, mint a München előtti köztársaságban. Az energetikai művek nehéz- és könnyűipari üzemeinek egész sora épült és épül itt. Ma közvetlenül a Torna—Rozsnyó vasútvonal megnyitása előtt állunk, amely a legrövidebb úton köti össze Dél-Szlovákiát Kelet-Szlovákiával. Befejezéshez közeledik a Szövetségi Vasútvonal .építése is. Az ipar mellett, hála a nagyméretű gépesítésnek, nagyot haladt előre a kassai kerület mezőgazdasága is, amelyben állandóan erősödik a szocialista szektor. Csaknem 800 traktor és 50 kombájn könnyíti meg a kassai kerület szövetkezeti tagjainak, valamint kis- és középparasztjainak munkáját. Az eperjesi kerület is, amely súlyos károkat szenvedett a háborúban, új arculatot ölt. Székhelye, Eperjes ma az ipari vállalatok egész sorával rendelkezik, amelyek a dolgozók ezrei számára tartós munkalehetőséget és jó keresetet biztosítanak. Szninán felépült a büszke féWzem, Hencovcén a fafeldolgozó kombinát, Bystrén hatalmas cementgyár épült ' és az egész kerületben az új családi házak ezrei nőttek fel. Számos új kórházi épület, gyermekbölcsőde, tanácsadóhely és a különböző fokú iskolák egész sora épült. A mezőgazdaság, amely fokozatosap áttér a szövetkezeti termelésre, mindörökre elűzi az évszázados nyomort e kerület községeiből. Büszke ez a mérleg, de még szebbek Kelet-Szlovákia e két kerületének a kilátásai. Az ipari termelés további bővítése, tóvábbi segítség a szövetkezeti tagoknak valamint a kis- és középparasztoknak, a hektárhozamok fokozása, az állattenyésztési termelés növelése, nagyméretű beruházások az iskola, a szociális és egészségügyi intézmények hálózatának kibővítésére — ez a Nemzeti Front kormányának szilárd programja. Mindezek felett el kell gondolkozniuk nemcsak Kassa és Eperjes polgárainak, akik városuknak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítását ünneplik, hanem a kelet-szlovákiai kerületek és egész hazánk összes többi lakosainak is: a szovjet partizánok voltak, akik a felkelésben megtanítottak bennünket arra, hogyan kell megverni a fasisztákat. A szovjet katona áldozatteli hősi harcából született meg a mi szabadságunk. A Szovjetunió tíz év óta rendszeres segítséget nyújt országunknak minden téren. 1947-ben, a nagy szárazság idején éppúgy, mint a tudomány szakaszán, az ipari üzemek felépítése és tökéletesítése terén, segítséget nyújt a mezőgazdaság'gépesítésében, önzetlenül és valóban testvéri módon adja át hosszúéves tapasztalatait. Végül nagy fontosságú az a tette, hogy tudományos műszaki és termelési segítséget nyújt országunknak az atomenergia békés felhasználása terén végzett kutatások fejlesztésében is. Tíz évvel ezelőtt a „szövetségesei" által minden téren szabotált Szovjetunió a hitleri fasisztákat saját barlangjukban győzte le. Ma, amikor az atomfegyvert gyártó imperialisták őrültségükben új háború kirobbantására törekednek, hatalmas gátként áll itt a Szovjetunió a nagy Kínával, a népi demokratikus országokkal és az egész világ békeszerető embereivel együtt szívós harcban a béke megőrzéséért: Csupán békében érhetünk el mi is további, újabb sikereket saját életszínvonalunk emelésében. Csupán békében élhetünk boldogan. Nem akarjuk, hogy a háborúban elpusztuljanak gyermekeink, asszonyaink, öregeink és férfiaink. Ma már valóban van mit vesztenie. Csehszlovákia dolgozó népének. Éppen ezért megsokszorozza erőit a munkahelyeken, a terv teljesítéséért folytatott harcban. Valóban ma mindnyájunkra szükség van. Mindannyiunk munka és polgári kötelességeinek teljesítése fontos helyet foglal el a béke megőrzéséért vívott nagy harcban. Ezért legsajátabb érdekünkben mindnyájan törekedjünk arra, hogy nazánk felszabadításának jubileumi éve még áthatóbb sikerek éve legyen valamennyi szakaszon, olyan év, amely országunkat a béketábor még erősebb támaszává teszi, amely a háborús gyújtogatók gonosz kezét leveri. Szépítik a tátrai üdülőket A városok és falvak szépítéséért és fejlesztéséért folytatott ffazafias versenyben a magas-tátrai városi nemzeti bizottság

; is részt vesz. Ennek vezetésével a tátraiak több mint száz különböző akciót terveztek, amelyek megvalósítása során mindent megtesznek, hogy a Tátra még kellemesebbé váljék és a látogatók ott még jobban érezzék magukat. Az előzetes tervek szerint valamennyi tátrai lakos részt vesz magaslati központunk szépítgetésén és fejlesztésén. Hogy hazafias törekvésükben minél szebb eredményeket érjenek el elhatározták, hogy versenyre hívják a Karlovy Vary-i és a többi fürdővárosok és rekreációs helyek dolgozóit. E verseny feltételeit a következőképpen szabták meg: bővítik az elszállásolási és étkezési kapacitást, fejlesztik a fürdő- és rekreációs helyeket önsegély útján, bevezetik a jobb gazdálkodást és kiszolgálást, a fürdő és rekreációs helyeken javítják a kulturális és sportlehetőségeket. A tátrai vendéglátó helyek fejlesztéséhek tervében a hazafias verseny keretében figyelmüket főként a fel-' ső- és alsótátrafüredi és tátralomnici újabb parkok létesítésére, gyermekjátszóterek felépítésére fordítják és az utak mentén dísznövényeket ültetnek. A Tátra egyes helyein alpíniumokat létesítenek. Nem feledkeztek meg a tátrai községekről Stóla, Zdiar és Javorlnáról sem. A tipikus ždiari tátrai architektúra megőrzésén kívül a ždiari patakon át hidat s az antošovi csúcsra és a Bachled völgybe utat építenek. Javorirán befejezik a nemzeti iskola felé vezető utat, rendbehozzák a LisaPolona-i parkot és a podspadi útkereszteződést. A CsISz kongresszusa előtt Ha értékelni akarjuk ifjúságunk munkaját a CsISz-szerve/etben, meg kell állapítanunk, hogy ifjúságunk a CsISz I. kongresszusa óta hatalmas fejlődésen ment át. Az eredmények megmutaíkoznak ^>ban,' hogy járásunk ifjúsága megértette pártunk és kormányunk határozatát és irányvonalát a mezőgazdaság fejlesztésével /és megerősítésével kapcsolatban és sok CsISz-tagunk vált a mezőgazdaság dolgozójává. * Járásunkban minden egyes CsISzszervezet kötelezettségvállalásokat tett a II. kongresszus tiszteletére. Ezek a vállalások nagyon értékesek. A kötelezettségvállalások egyik legét tékesebb pontja az, hogy járásunk valamennyi alapszervezete vállalta, hogy a CsISz II. országos kongresszusáig 500 új taggal emelik szervezeteink létszámát. A dunaszerdahelyi Dunostrov és a baromfifeldolgozó üzem CsISz-szervezetének dolgozói vállalták a minőség és az önköltségcsökkentés megjavítását, a szocialista munkaverseny kiszélesítését, amellyel az üzemi tervet túlteljesítik és az üzemi szakszervezettel karöltve minden fiatalt megnyernek az üzemben az 1. Országos Spartakiádra való előkészületnek. A pódatejedi szervezet tagjai vállalták, hogy a tavaszi munkáknál az EFSz-ben segíteni fognak, mégpedig 200 munkaegységet dolgoznak le munkaidő után. A kertiek szintén vállalták, hogy a téli időszakban kultúrfellépéseket fognak megszervezni és á Spartakiádra 30 tagot szerveznek be. A dunaeperjesiek vállalták, hogy az orosz nyelvtanfolyam hallgatóinak számát növelik, újabb 15 tagot nyernek meg a tanfolyam hallgatására. A bősiek megnyerik a még be nem szervezett ifjúságot a CsISz-nek. A traktorállomás CsISz-tagjai Csallóköznádasdon kötelezettséget vállaltak, hogy 25 fiatalt biztosítanak a Spartakiádra és február 10-ig elvégzik a gépek téli javítását. Gyurcsík József, Dunaszerdahely Teljesítették felajánlásaikat A nagymegyeri Járási Ipari Kombinát üzemi pártszervezetének évzáró közgyűlésén a pártbizottság beszámolójában részletesen foglalkozott a pártszervezet munkájával, az elért eredményekkel és az előforduló hiányosságokkal. A beszámoló kiemelte, hogy az üzem dolgozói az elmúlt év folyamán tett kötelezettségvállalásaikat teljesítették. A lakatosipari dolgozók a vashulladék összegyűjtésére tett ígéretüket valóraváltották. A kolozsnémai szövetkezetet, amely fölött az "üzem dolgozói védnökséget vállaltak, az aratási és betakarítási munkák idején brigádmunkával seí gítettek, ugyancsak segítettek a nagymegyeri szövetkezeti tagoknak is az aratásban, a dohány és a kukorica betakarításában. Az asztalosműhely dolgozói 80 órát dolgoztak le az EFSz-ben a cukorrépa és dohány betakarításánál. A szódagyár dolgozói, a fodrászok, a betonozok és más szakaszok dolgozói is valóraváltották felajánlásaikat. Szép eredményt értek el az üzemben a tüzelőanyag megtakarításában is. Az üzem dolgozói szorgalmas munkájuk eredményeként múlt évi tervüket 113.2%-ra teljesítették. Az asztalosműhely legjobb dolgozója Majer István volt, a lakatosmühelyé Verbo István, a szabóműhelyé pedig Belner Gyula. Ruzgó Vince, Nagymegyer A békéért harcol Fink Erzsébet A. napokban a bratislavai „Március 8"-üzem szakszervezeti irodájában nagy volt a sürgés-forgás. Az üzem múlt évi legjobb munkásnőit kitüntetésre terjesztették fel a műhelytanácsok megbízottai. A kitüntetésre felterjesztett sok dolgozó között találjuk Fink Erzsébetet is, az üzem egyik legjobb dolgozóját. A fonoda nagytermében dübörögnek a gépek. A zajtól egymás hangját sem hallják a dolgozók. Itt dolgozik Fink Erzsébet is. A két hatalmas szárnyas gép mellett szinte elvész az alacsony, őszülőhajú asszony. Harmincegy éve dolgozik a fonodában. Magas kora ellenére még mindig fürgén mozog: Tervét állandóan 200—220 százalékra teljesíti. Ezt a kimagasló eredményt a szovjet módszerek alkalmazásával éri el. Korabelnyikova, Uszanovä, Vorosin és Csutkich módszerét eredményesen alkalmazza. Azok közül való, akik elsőnek vezették be a szovjet módszereket. Munkatársnőit is oktatja, a könyveket pedig amelyekből tanul, átadja munkatársainak, hogy ők is tanulmányozzák. A gyakorlatban is állandóan segít nekik. A fiatal új munkaerőket tanácsokkal látja el és még arra is jut ideje, hogy ellenőrizze njunkájukat. Mindnyájan meg is becsülik Erzsi nénit, aki jó példával jár elő. Reggel fél hatkor ő az első a műhelyben. Kitisztítja, rendbehozza gépeit, hogy zavarmentesen dolgozhassák. Még egyszer sem fordult elő, hogy géphiba miatt megakadt volna a munkában. 1948-ban belépett a pártba és" azóta mint agitátor és propagandista szép munkát fejt ki az űzőmben. Erzsi néni élete — amint beszélgetésünk során kitűnt — nem volt mindig rózsás. A múltban mint gyári munkásnő sok keserves évet élt át. A német megszállás alatt különösen nyomorúságos volt az élete. Férjét, aki német nemzetiségű békeharcos volt, mint kommunistát üldözték és bebörtönözték. Őt mint megbízhatatlant elbocsátották a gyárból. Hat évig volt munka nélkül és csak a legnagyobb nehézségek árán tudta két gyermekét felnevelni. Lakásából kidobták, Püspökin az ismerősöknél talált a család menedéket. A felszabadulás után jöttek vissza otthonukba. Azonnal jelentkezett régi munkahelyén, ahol az új vezetőség mint szakmunkást szívesen fogadta. így került ismét a fonodába, régi munkahelyére. — A felszabadulás óta magaménak érzem a gyárat és azért dolgozom kitartóan, becsületesen, mert érzem, hogy életünk egyre szebb és gazdagabb lesz — mondja Erzsi néni — és ezt a szebbé vált életünket nem engedjük soha többé megzavartii, tönkretenni. B. eszélgetésünk során önként rátér mai életünk fontos problémájára, a béke és háború kérdésére. — Igazán csak most tudjuk, mit jelent békében élni és dolgozni — mondja, — ha arra gondolok, hogy vannak emberek, akik vagyonuk szaporítása érdekében új háborúra spekulálnak, akik a világot ismét lángtengerré akarják változtatni, mély megvetéssel és gyűlölettel ítélem el azokat, akik aljas módon igyekeznek a ketrecbe zárt fenevadat, a gyilkos Wehrmachtot kiszabadítani és a békés népekre uszítani. És mint egyszerű munkásnő, mint anya tiltakozom, hogy a nyugatnémet hadséreget felfegyverezzék, mert a magam, családom és barátaim szenvedésein keresztül megismertem a hitleri SS-legények brutális, gyilkos uralmát. Reánk, becsületes munkásokra vár, hogy a békét, amelyet oly nagy áldozatok árán harcolt ki a szovjet hadsereg — megvédjük és megtartsuk. Nem könynyű feladat ez. Éppen ezért minden i egyes dolgozó legyen tisztában azzal, 1 hogy munkahelye frontszakasz, ahol a többtermeléssel, a minőség javításával a béke ügyéért harcol. Megkértem, beszéljen arról, hogyan harcolnak ők, a fonoda dolgozói, milyen kötelezettségeket vállaltak a béke megvédése érdekében. — A mi üzemrészlegünk — mondotta Fink Erzsébet — a béke megvédésének érdekében szép kötelezettségvállalásokat tett. Sok egyéni felajánlás is született. Együttesen vállaltuk, hogy az év első negyedévében 5000 koronát megtakarítunk. Ezt úgy érjük el, hogy a szovjet módszereket minden fonónő átveszi, kihasználjuk a nyolc órai munkaidőt s még jobban harcolunk a selejt ellen. — Az én egyéni vállalásom az, hogy még behatóbban fogok foglalkozni a fiatal munkaerőkkel, különösen azokkal,. akik még ez ideig nem érik el a 100 százalékos _ teljesítményt. Beavatom őket módszereimbe, segítem őket, hogy a legrövidebb időn belül 100%os teljesítményt érjenek el. A selejt elleni harcot elmélyítem, hogy részlegünkről csakis a legjobb minőségű anyag kerüljön ki. / Erzsi néni arca beszélgetésünk alatt egyre jobban kipirul. Ha valaki kint hallgatódzott volna, könnyen azt hihetné, hogy az elmondottakat valamiből felolvasta. Nem, ezek az o szavai, amelyek szíve mélyéből törtek fel. Egy anya, egy becsületes munkásnő szavai, akit megtanított az élet tisztán látni, akit a párt nevelt azzá, amivé lett: a „Március-8"-üzem többszörösen kitüntetett élmunkásnőjévé. Himolya Irén.