Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-14 / 302. szám, kedd

1954. december 14. Hl SZ0 5 PARTÉL

ET SIKERES INDULÁS A kékkői bányaüzem pártszervezete összüzemi taggyűlésen foglalkozott a széntermelés emelésének kérdésével.. Az üzemi pártszervezet bizottsága ismertette az utóbbi hónapokban elért eredményeket, a jelenlegi helyzetet, illetve a legközelebbi feladatokat — Népgazdaságunk továbbfejlesztéséhez feltétlenül emelnünk kell a széntermelést — hagzott a pártbizottság beszámolója. Az ehhez szükséges korszerű technikai berendezések nagy részben megvannak. A bukoveci üzemben már régebben szénkombájnnal fejtenek. A múlt hónapban pedig a Háji-üzemben is beszereltek egy szovjet gyártmányú Donbasz típusú kombájnt. Hogy m::g mindig nem Sikerült az állandó ciklusos gíafikon szerinti termelést bevezetni, ennek okát a pártbizottság a munka hiányos megszervezésében, a?, alacsony munkaerkölcsben, a hiányos felelősségérzetben, illetve a pártszervezet elégtelen munkájában látják. A bolsevik alapelvekkel ellen»tétben az alapszervezetek nem végezték elég alapossággal a dolgozók meggyőzésének és vezetésének munkáját a terv teljesítéséért folytatott harcban, az akadályok és nehézségek leküzdésére. A pártszervezetek nem vezették rá a munkásokat arra, hogy munkahelyeik igazi gazdáivá váljanak. A vitafelszólalások erősen birálóak voltak. Többen rámutattak a hiányosságok okaira és konkrét javaslatokat tettek a termelés megjavítására. Néhány felszólaló foglalkozott a gépi üzemzavarok kérdésével. Volt olyan vélemény például, hogy a szállítószalagok gyengék, azért szakadnak el olyan gyakran. A többség azonban a karbantartókban látja a hibát. Nem ellenőrzik elég lelkiismeretesen a szállítószalagokat és nem tesznek kellő intézkedéseket az üzemzavarok megelőzésére — mondották. Turcan mérnök megállapította, hogy a már említett hibák mellett a dolgozók nemzeti tulajdonhoz való viszonya, sem kielégítő: — Sztahanov például minden műszak előtt ellenőrizte munkahelyén a gépeket és az egész technikai berendezést — mondotta. Ne várjunk mindent a gépkarbantartóktól és a mechanikusoktól. Vigyázzunk mindnyájan a gépekre. A szállítószalagok azért is szakadoznak, mert nincsenek tisztán tartva. A folyosók helyenként úgy tele vannak szénnel és más hulladékkal, hogy akadályozzák a szalagok alatt lévő hengerek forgását. A túlfeszített szalagok a súrlódás következtében elégnek, elszakadnak. A gépkarbantartók főleg azért halasztják több esetben későbbre az üzemzavarokat megelőző intézkedések végrehajtását, mert a bányagépek javításánál előbb 2—3 óra hosszat maguknak kell a szenet eilapátolniok, hogy a gépet szabaddá tegyék és csak azután végezhetik a tulajdonképpeni javítási munkálatokat. Nagy elvtárs javasolta, hogy a bunkert, ahol a kombájn dolgozik, nagyobbítsák meg olyan nagyra, hogy a szállítószalag elszakadása esetén legyen annyi hely, hogy két-három vagon szén is elférjen és ne kelljen a vájással várni, amíg a szállítószalagot megjavítják. Ajánlja továbbá, hogy a szénfejtést minél előbb két falból indítsák meg. Sürgeti az üzemen belüli önelszámolás bevezetését és az érdem szerinti jutalmazást, hogy a munkások- érdekeltté legyenek téve a termelésben. A pártszervezet feladatn új típusú bányászok nevelése. Hasson oda a pártszervezet, hogy bányászaink Sztdhanovhoz hasonlóak legyenek. A pártés a tömegszervezeteknek feladata meggyőzni minden bányadolgozót a gép- és technikai berendezések megkíméléáének fontosságáról. Az összes felszólalók egyetértettek abban, hogyha eltávolítják, vagy legalábbis csökkentik az üzemzavarokat és megjavítják a munkaerkölcsöt, akkor a terv ciklusos grafikon szerinti teljesítéséhez megvan minden előfeltétel. Révai elvtárs bírálta az üzem igazgatóját és a főmérnököt. — A munkások .azt beszélik — mondotta -t-, hogy gyűlést gyűlés után tartunk, de az igazgató és a főmérnök hetekig tiem jönnek le a bányába. Ha pedig mégis lejönnek, felírják valamelyik gép számát és utána marad minden a régiben. A feljegyzéseket a legtöbbször el is felejtik. — Nem foglalkozunk eleget az újonnan felvett munkásokkal sem szakmailag, sem politikailag — állapította meg Révai elvtárs. Moravcík elvtárs a fával való takarékosságra hívta fel a figyelmet. — Nálunk a fatermelés is tervezve van. Lehetetlen állapot, hogy pl. | a Háji-üzemben a fa mindenfelé szétdobálva hever és rothad Felvetette a párttagok közötti összmunka fontosságának kérdését is. — Gyakori a viszály, a nézeteltérés a párttagok között. A pártonkívüliek ezt látják, s nem a legjobb véleménnyel vannak róluk. Ez nagyon kihat a munkafegyelemre is — mondotta. Befejezésül a taggyűlés megállapította, hogy a kékkői bányákban az egyenletes termelést legjobban veszélyeztető akadályokat kiküszöbölték. A falak megvannak. Most minél nagyobb százalékban ki kell használni a technikai berendezések termelőképességét. Ki kell -használni a kombájnokat. A pártszervezetnek oda kell hatnia, hogy a termelőmunka jobban meg legyen szervezve, mint a múltban. A fiatal aknászok segítségére kell sietni. Jobban ki kell fejleszteni a dolgozók egyéni felelősségérzetét. Minél előbb be kell vezetni az üzemen belüli önelszámolási. Szorgalmazni kell a — „Minden munkás gazda o maga munkahelyén" — elvet. Anyagilag is érdekeltté kell tenni a bányászokat a takarékosságban. Az elrontott, eldobált anyag munkát, pénzt jelent. Ha a bányász megkapja a megtakarított robbantóanyag, vagy a fa értékének néhány százalékát és emellett még politikai nevelésben is részesül, nagy részben meg fog szűnni a nemzeti vagyonnal való pazarlás, a hűtlen gazdálkodás. Az agitácíót és főképpen a személyes agitációt nemcsak a kommunistáknak kell .végezni. Be kell kapcsolni minden becsületes dolgozót ebbe a tjnunkä.ba, elsősorban a termelőmunkát végzőket. Ugyanis hatásosabb, ha a Boriszkin-mődszer mellett pl. egy vájár agitál. A vájár szavai feltétlenül eredményesebbek. A munkaerkölcs megjavításában sokat tehetnek az előtezését, mégpedig a merinóit keresztezzük a sztavropolíval. Különleges gondot fordítunk a takarmány termelésére. Minden egyes fejőstehén számára egy évre 16 mázsa jó minőségű szénát, 50 mázsa silózott takarmányt és 40 mázsa kapásnövényt biztosítunk. Bevezetjük a zöldta-karmány állandó etetését. Minden juh számára biztosítunk 1,5 mázsa szemes takarmányt, 1,5 mázsa szénát és 4,5 mázsa kapásnövényt. Hogy még jobban megjavítsuk takarmányalapunkat, a távlattervben új növényfajták termesztését is tervbe veszszük. Tudatában vagyunk annak, hogy még többet kell tanulnunk, hogy mindezt elérhessük. Szövetkezeti munkaiskoláink hallgatói tagjai a Micsurin-körnek, ahol a kísérleti telepeken különféle növénykeresztezéseket végeznek. A jó eredményeket, mint amilyeneket a kukoricánál is elértünk, nagy területeken érvényesítjük. Kapcsolatban vagyunk az összes kísérleti intézetekkel, melyeknek dolgozói gyakran ellátogatnak hozzánk, mi meg ő hozzájuk. Sokféle vetőmagot is adiiak nekünk és így kölcsönösen együttműködünk. Ez az együttműködés jó eredményekkel jár. Most hat kukoricafajtát küldenek nekünk kísérleti célokra Hároméves tervünk alapján lényegesen növeljük a hektárhozamokat, ezek Szerint 1957-ben előzetes számításaink alapján a munkaegység értéke 36 korona lesz. Távlattérvünk azt mutatja, hogy egyre nagyobb lehetőségek és szebb élet áll előttünk. Szövetkezetünk, amely tíz egykori terméketlen, elhanyagolt területeken létesült, évtől évre gazdagabbá válik, a szövetkezeti tagok pedig módosabbak lesznek." Hasonló jó eredményeket ért el az imelyi szövetkezet is, amelyről agronomusa, Böjtös András számolt be az aktíván. Többek között elmondotta, hogy a 'vövetkezet sokkal jobb eredményeket ért el, mint az egyénileg dolgozó pamunkások, akár párttagok, akár pártonkívüliek azok. A bányákban az agitációt úgy kell kifejleszteni hogy a bányászok, mérnökök, technikusok és a szénipar többi dolgozói is tudatára ébredjenek népgazdaságunk és a lakosság zavartalan tüzelőanyag-ellátásáért viselt felelősségüknek. A taggyűlés elhatározta, hogy a kommunisták állandóan harcolni fognak munkahelyeiken a munkafolyamatok megjavításáért. A feladatok teljesítésében a pártonkívüli dolgozók példaképévé lesznek, hogy mindannyian helyes lendülettel dolgozzanak a terv teljesítéséért. A részlegszervezetek részletesen foglalkoznak majd a kimaradások és munkaerőhullámzások kérdésével, a munkafegyelem megbontóival, hogy megszilárduljon a munkafegyelem. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek bizottságai naponként ellenőrizzék a technikai berendezések karbantartóinak munkáját. A taggyűlés megbízza az üzemi pártbizottságot, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a döntő fontosságú munkahelyekre, a fejtési falakra, a gépberendezésekre a legjobb kommunisták kerüljenek. Az üzemi tanács kommunista tagjai előkészítik és biztosítják a legjobb falfejtési, a legjobb gépkarbantartó-cscport stb. címéért folyó szocialista munkaversenyt és annak sikerét. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetében dolgozó kommunisták biztosítják a kulturális élet megszervezését a különféle érdekkörök megszervezése útján. Ugyancsak biztosítják a testnevelést és a sporttevékenységet is, melyet egyben az I. Országos Spartakiádra fognak irányítani. A bírálat és önbírálat bolsevik módszerének érvényesítése érdekében a párttagok és a tagjelöltek munkahelyeiken kritikusan rá A tolmácséi Sz. M. Kirov-üzem dolgozói legutóbbi gyűléseiken a moszkvai értekezlet nagy jelentőségéről beszéltek. A Csehszlovák Köztársaság kormányának miniszterelnökségéhez intézett táviratukban az Sz. M. Kirovüzem dolgozói örömmel üdvözlik az értekezleten részt vett országok által aláírt deklarációt: „A párt és a kormány köré tömörülve — írják többek között táviratukban — tántoríthatatlanul haladunk előre a kitűzött úton a szociarasztok. „Amíg az egyéniek marharépából 250 mázsás termést értek el hektáronként, mi 600 mázsát termeltünk ki, burgonyából négyzetes fészkes ültetéssel 200 mázsát. Az egyénileg dolgozó parasztok eddig egyik legjobb eredménye 100 mázsa. Ugyanígy a gabonafélékből is nagyobb a hektárhozam nálunk, mint a magánszektorokban." Böjtös András ezenkívül beszélt még az állattenyésztésben elért sikereikről. A komáromi járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a járásban folyó előkészületeket a hároméves fejlesztési terv kidolgozásával kapcsolatban. A mezőgazdasági osztály hathatós segítséget nyújt a járás szövetkezeteinek azzal, hogy az Ifjúsági Falu hároméves fejlSsztesi tervét tanulmányozás céljából még augusztusban szétküldte a járás összes szövetkezeteink, hogy ezt alapul véve segítsen terv összeállításában. A járás mezőgazdasági oktatói alaposan áttanulmányozták ezt a térvet, hogy segítsenek az egyes szövetkezeteknek. Egyes helyeken a hároméves fejlesztési terv kidolgozása közben rájöttek arra, hogy a nevezett járás szövetkezeteiben nem jól gazdálkodnak a földterülettel. Sok helyütt a legelők, a rétek nem elég termékenyek és sokkal több haszon lenne belőlük, ha felszántanák és bevetnék őket. A keszeg falusi EFSz tagjai elhatározták, hogy 35 hektár legelőt és rétet feljavítanak azokon a területeken, amelyeket a víz állandóan el szokott önteni és gyümölcsfákat ültetnek oda. A járásban a szövetkezeti tagok maguk is javasolták azt a hároméves tervbe belefoglalni, hogyan lehet jobb munkaszervezéssel növelni a terméshozamot. Nagy problémát jelent még a járásban az a kérdés, hogy nem folyik elég gyors ütemben a vizenyős földterületekről a víz lec-sapolása és a szárftóföldek öntözése. Az egyes EFSz-ek meg nem eléggé veszik figyelembe ennek nagy előnyét és terveikben ezekkel a munkákkal nem számítanak. A jövőben fognak mutatni a hiányosságokra. Harcolni fognak a hiányok és a hibák eltávolításáért, a bírálat és önbírálat meghonosításáért. Leleplezik azokat, akik bármilyen módon megkísérelnék a kritika elnyomását. A taggyűlés "határozatának nagy hiánya, hogy annak ellenére, hogy a pártcsoportok munkája nagyon gyenge, megjavítására vonatkozólag nem hozott semmiféle határozatot. Ha a kékkői bányákban megvalósíts ják, ezeket a határozatokat, akkor a december első napjaiban elért sikeres indulási eredményt, amikor az egész üzem 104.48 százalékra teljesítette a tervet (ebből a Háji-üzem 113,13 százalékra), nemcsak megtartani, de még fokozni is fogják. Ha Fuzík Jakab, Bakk János és Fajd Dezső Háji-üzemi munkacsoportjaihoz hasonlóan, akik az első napokban 134,03, 140,16 illetve 144 százalékos átlagos tervteljesítést értek el, a többi munkacsoportok is bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe, akkor hosszabb idő után ismét fényleni fog a kékkői bányák felett a terv teljesítését jelző vörös csillag. * * * A pótori bányászok a termelés fo-' kozása mellett elhatározták, hogy lakásaikban a legmesszebmenően takarékoskodni fognak a szénnel és a villanyárammal. Kövessük példájukat, mert a széntermelés fokozása egymagában nem biztosíthatja a tüzelőanyag-alap kibővítését és a szénellátás megjavítását. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak öszszes polgártársainkat meg kell nyerniük arra, hogy takarékosan gazdálkodjanak a szénnel, villanyárammal, és minden olyan termékkel, amelyet szénből nyerünk. Ez a feladat minden üzem, minden hivatal és minden ház^ tartás ügye. | Száraz József. lizraus felé. Nincs a világon olyan erő, amely megállíthatná előrehaladásunkat." A lévai katlanüzem dolgozói a béke "megőrzéséért folytatott harcukat kötelezettségvállalásokkal támasztották alá. Michal Hasis CsISz-tag kollektívája november 26-ig teljesítette . tervét és megfogadta, hogy December 19-ig 30 darab „Károssá" jelzésű tartályt ké-; szít el terven felül. a járás területén 400 hektár területű rizsföldet szándékoznak létesíteni és ezer hektárnyi földön megvalósítani a csatornázást. A mezőgazdasági osztály dolgozói kötelezettségvállalást tették, hogy segítenek minden EFSz-nek a hároméves fejlesztési tervet kidolgozni. A többi felszólaló is hasonlóan be-: szélt a hároméves fejlesztési terv fontosságáról és ismertették eddigi ta-: pasztalataikat ezen a téren. Az EFSz-ek hároméves fejlesztési tervének végrehajtásában nagy segítséget nyújthatnak az egyes üzemek, amelyek védnökséget vállaltak a szövetkezetek felett. Konkrét példa erre az apátfalvai Pol'ana-üzem, amely 9 munkást irányított a járás szövetkezeteibe, hogy segítséget nyújtsanak a terv kidolgozásában. Sokat segíthet a terv összeállításában, ha kellő súlyt helyeznek az új munkamódszerek és a szovjet tapasztalatok elsajátítására. A Szovjetunió mezőgazdaságának gyors fejlődését bizonyítja, hogy 1953. évhez viszonyítva ebben az évben a Szovjetunióban már másfémillió tehénnel 2,6 millió sertéssel, 3,4 millió juhhal van több mint az elmúlt évben. Ebben az évben a cseljabinszki és rjazanszki kerület kolhozai és szovhozai jól felkészültek az állatállomány teleltetésére. Egyre jobban terjed a szocialista munkaverseny, az állatállomány jó teleltetésére és az 1955. évi állattenyésztési terv teljesítésére. Elmondottuk a legfőbb okokat, hogy miért fontos a tervezés nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Égetően fontos tehát, hogy ahol elmaradtak a hároméves fejlesztési terv kidolgozásában, ott kövessenek el mindene a munka meggyorsítására, mert a hároméves fejlesztési terv helyes összeállításától s annak minden szakaszon való teljesítésétől függ jórészben, milyen arányban tudjuk növelni a mezőgazdasági termelést, mennyivel több mezőgazdasági terméket tudunk adni országunknak. Horváth Sándor mertette a szövetkezet fejlődését. „S?övetkezetünk, amely 1949-ben ala

7 kult meg, megmunkälatlan, gazzal benCtt, talajvizes földeken, az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1953-ban sokkal jobb termést értek el, mint a kezdeti években:' zabból 18,50 mázsát, kukoricából 73' -mázsát, cukorrépából 336 mázsát, és marharépából 980 mázsát hektáronként. 1954-ben

i még nagyobb volt a hektárhoz&m, zabból 21,79 mázsa, csöves kukoricából 80 mázsa, cukorrépából 465 mázsa, marharépából 1050 mázsa, búzából 26 mázsa, árpából 32,70 mázsa termett hektáronként. Ezeket a szép eredményeket a haladó agrotechnika alkalmazásával, a nemesített vetőmagokkal, amelyeket magunk termeltünk ki kísérleti földjeinken, — értük el. Az állattenyésztésnél jól bevált a borjak ricipg nevelése, amellyel megakadályoztuk. elhullásukat és ma már 100 tehéntől évente 85 borjút nevelünk fel. amelyeknek súlya háromhónapos korukban 120—130 kg. Ezekből aztán kiválasztjuk azokat, amelyek alkalmasak továbbtenyésztésre. A hároméves fejlesztési terv kidolgozásánál figyelembe vesszük, hogy amit betervezünk, az száz százalékban meg is valósuljon, mert csak így biztosíthatjuk a tagok számara a tervezett munkaegység értékének kifizetését. Ebben az évben a pótjutalrr.azást úgy vezettük be, hogy a növénytermelési és állattenyésztési csoportok az elért eredmény után kapják a jutalmat. Amennyivel túlteljesítik a tervet, annyival emelkedik a munkaegység értéke és a termé^ szetbeni járandóság. így teszik érdekeltté a tagokat a terv túlteljesítésébe^ akik aztán igyekeznek az új módszerekkel minél jobb eredményeket elérni. Hároméves fejlesztési tervünk még nincs is teljesen elkészítve, mégis már beszélhetünk az egyes kérdésekről. Az elkövetkező három évben is az eddigiekhez hasonlóan nagy figyelmet fordítunk majd a haladó agrotechnikai és zootechnikai intézkedések érvényesítésére. Meggyőződtünk arról, hogy még nagyobb hektárhozamokat érhetünk el, ha állandóan az új munkamódszerek bevezetésére törekszünk és kísérleteket teszünk arra, hogyan érhetjük el a legnagyobb termést és a legnagyobb hasznot. Búzából a hároméves távlatterv alapján 20 hektárnyi területen hektáronkén! 45 mázsás hozamot akarunk elérni, árpából pedig az clomouci mozgalomba való bekapcsolódással 50 mázsás hektárhozamot, a kukoricából 40 hektárnyi területen 65 mázsás hektárhozam$t, a cukorrépából 10 hektárnyi területen, mivel bekapcsolódtunk a proszinyeci mozgalomba, annyi cukorrápét akarunk termelni, hogy minden egyes hektárról 150 mázsa cukrot adjunk a közellátásnak. A lomnici mozgalomba való bekapcsolódással pedig négy hektárnyi területen 300 mázsa burgonyát akarunk termelni hektáronként. Az állattenyésztési termelésben a hároméves terv alapján nem növeljük az állatállomány számát, mert már túlléptük, hanem állandóan" növelni iogjul; hasznosságukat. Például az 1955. évre tervezett tejhozamot, ami egy-egy fejőstehénnél egy évre 2.400 litert tesz ki, 1957-ben 3.200 literre emeljük. 1955-ben 100 anyajuhtól 100 bárányt nevelünk, 1957-ben pedig 110 darabot. A tojáshozamot az évi 105 darabról 120 darabra emeljük. Hogy gyorsabb ütemben növelhessük a tejhozamot, 1955-ben 60 fejőstehénnél alkalmazzuk Malinyinova fejési módszerét, 1957-ben pedig 100 fejőstehénnél. 1957-ben 110 tehénnél vezetjük be a borjak rideg nevelését, 75 anyasertésnél pedig a Ljuszkovmödszer alkalmazásával választjuk el a malacokat, 500 malacnál bevezetjük a Surikov-féle etetési módszert, 45 növendékbikánál pedig a gyors hízblásí módszert. A tenyészállatok nevelésében bevezetjük a juhok kereszJó munkával erősítik a békét