Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-12 / 301. szám, vasárnap

1954. december 19. j

snso , . * NÉPHADSEREGÜNK - A Az őszi honvédelmi v@rs@ny gr^dményei Méltóan a siésicsafák harcosaihoz. November hő végén a Hadsereggé! Együttműködők Szövetségének kerületi lovaregylete őszi honvédelmi versenyt rendezett. Ez a verseny nem volt ismeretes nálunk, míg a Szovjetunióban már régen az ifjúság kedvenc sportágai közé tartozik. A DOSAAF évente több ilyen versenyt rendez, melyen az ifjúság nagy számban vesz részt. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége a szovjet példának megfelelően rendezi a honvédelmi versenyt. A honvédelmi verseny általában két részből áll: első része a versenyzők kitartását, a második pedig testi ügyességüket és sportkészségüket teszi próbára. A verseny egyes részei az év nyári és téli időszakaiban váltakoznak. Nyáron az úszás, futás, a testgyakorlati sportágak, télen viszont a síelésen, jégkorongozáson van a hangsúly. A verseny második része honvédelmi szempontból fontos sportágakból. tehát céllövészetből, gránátdobásból, akadályfutásból áll. Hazánkban évente két nagy versenyt rendez a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége. Az egyik a duklai honvédelmi verseny, melyet a Duklánál elesett hősök emlékére rendeznek, a másik pedig a sokolovói honvédelmi verseny. A sokolovói versenyt ez idén már hetedszer rendezték meg. A honvédelmi versenyek mintájára rendezte meg a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének bratislavai lovaregylete az idei őszi versenyt is. Ez a verseny abban különbözött az eddigi versenyektől, hogy a céllövésen és a gránátdobáson kívül a verseny egyik fontos részét a lovaglás képezte. A lovasverseny 4000 méteres pályán folyt le és a pálya egyes szakaszait előre megszabott időben kellett a versenyzőknek megtenniök. A pályán a versenyzőknek nehéz akadályokkal kellett megküzdeniük. A lovakat csak egy órával a rajt előtt sorsolták ki a versenyzők között, ami azt jelenti, hogy az akadályversenyt nem belovagolt, hanem aránylag ismeretlen lovakon kellett Iefutniok. A nehéz feltételek ellenére a lovasszakosztály tagjai bebizonyították, hogy a versenyre jól felkészültek és a hosszú hónapokig tartó kemény és kitartó edzés nem volt i hiábavaló. ^ versenyben az első helyezést Pánik DA foglalta el 169 ponttal, a második helyen Kapec végzett 149 ponttal, a harmadik helyen pe- i dig Lautky 147 ponttal. Meg kell azonban említenünk, hogy a versenyzők 70%-a jó eredményekkel futotta le az akadályokkal telt pályát. Gyengébbek voltak az eredmények a verseny második részében, főleg a céllövészetben, ahol a legjobb versenyzők is csak 62 pontot értek el az elérhető 100 pontból. A versenyzők sportszerű magaviseletére jellem- . zó, hogy a verseny után, az értékelés keretében a tagok arra kötelezte! magukat, hogy a verseny folyamán feltárt hiányosságokat a legrövidebb időn belül kiküszöbölik. V. A. A céllövöszakosztaly tagjai verseny közben Egységünk életében az utóbbi időben több jelentős esemény zajlott le. A legfontosabb közülük egységünk i-észszervezetének megalakulása, d CslSz ezredkonferenciája, valamint ^.s nem utolsó sorban az újoncok felsorakozása a széncsaták mezején. Pártszervezetünk .megalakításánál nehézségekkel küzdöttünk, mivel nagy az aránytalanság a párttagok és a pártonkívüliek száma között. Az újonnan megválasztott elnökség elsőrendű feladatul a választások sikerének biztosítását tűzte ki. Egyes párttagok személyes agitációval megszervezték az egyes alakulatok manifesztációs felvonulását a választásokra. Petrik tiszt egysége 100 százalékos részvétellel járult hozzá a választások sikeréhez. Alakulatunk tagjai Novara elvMegtartotta ígéretét Mi, újoncok, úgy nézünk a példás katonákra, mint olyan emberekre, akiknek életmódja és szolgálati sikerei követésre méltók. Szívesen hallgatjuk, ha egy bajtárs, akinek a „példás katona" jelvény díszleg a mellén arról beszél, hogyan szerezte meg a jelvényt, milyen sikereket ért el a gyakorlótéren, vagy a politika: és az elméleti oktatásban. Még civilben voltam, amikor falum szövetkezetének gépész-kovácsa. Hullai József mellén megpillantottam a „példás tüzér" jelvényt. Lám, gondoltam, falunk első példás katonája. A második pedig én leszek, futott át az agyamon a gondolat. Bizonyosan nem én voltam az egyetlen, aki erre gondolt és ezért írorn le Kratina Jaroslav tizedes, példás katona esetét, ahogyan ő mesélte: — Szüleim egész életükben keményen dolgoztak, hogy biztosítsák nekünk, gyermekeiknek a megélhetést. Engem iskoláztatni akartak, de anyagi lehetőségeink ezt nern engedték meg. Csak felszabadulás után nyílott lehetőség számomra tanulni. Életem nagy eseményei azonban csak akkor kezdődtek, amikor 1953-ban bevonultam katonának. De még ezt megelőzően kötelezettséget vállaltam. hogy megszerzem a példás katona kitüntetést. A hazajött katonáktól már akkor is tudtam, hogy példá.s katonává lenni nem könnyű dolog. Az alapkiképzés után altiszti isko lába kerültem. Ez az iskola azonban különösnek tűnt. Nehéz volt megszokni nemcsak a tanulást, hanem a katonai rendet, a katonai életet '*s. Az első kiértékelésnél azonban már jól vizsgáztam. Kötelezettségvállalásom nem hagyott nyugton. Állandóan arra gondoltam, hogy mi lesz az év végén, elérem-e a kiváló eredményt. Éreztem, hogy kemény fába vágtam a fejszét. A foglalkozás alatt minden figyelmemet tanulásra kellett összpontosítanom. Az eskü szavai mindig eszemben voltak: „Esküszöm, hogy a katonai tudományt lelkiismeretesen fogom tanulni." Végre azt, amiért küzdöttem, amire minden szabad időmet szenteltem, el is ;értem. Október 6-án, hadseregünk napján mellemre tűzték a példás katona-jelvényt. Mikor Kratina elvtárs befejezte történetét, gondoltam, a tizedes elvtárs még nem mondott el mindent. Hiszen katona-élete még azután is folytatódott. Ezt már mindnyájan jól ismertük. Hiszen köztünk él, nevel, irányít bennünket. A gyengébbeket segíti, oktatja. Említést érdemel még az ifjúsági szervezetben végzett munkája is. Mint tapasztalt CsISz-tag, csoportunk lelke, habár saját kérelmére (hadd vezessék az újoncok a csoportot, hadd szerezzenek tapasztalatokat} nem is tagja a vezetőségnek, mégis minden munkában segít. Érdekköröket szervez, gondoskodik arról, hogy a kultúrmunkára szánt időt jól kihasználjuk. Kratina elvtárs munkájának megvan az eredménye. Ez az eredmény megbecsülést, kitüntetést, bizalmat jelent: Kratina elvtársat a kommu nista pártba jelölték. A gyűlésen amely egyhangúlag jóváhagyta felvetelét, a következőket mondotta. — Elvtársak, nagy megtiszteltetés ez számomra, nem is tudom, hogyan köszönjem meg ezt a bizalmat. Kijelentem azonban mindenki előtt: kötelezem magam, hogy a rám bízott szakasz katonáiból példás katonákat nevelek. Ezzel hálálom meg a párt bizalmát. Kratina elvtárs már egyszer betartotta szavát, és tudjuk, most is be fogja tartani. Jakubecz Tibor, közkatona. társat, a. karvinai Gottwald elnökbánya kiváló, Boriskin-módszerrel dolgozó elővájárját egyhangúlag nemzetgyűlési képviselővé választották. Katonai életünk első hónapjának másik kiemelkedő eseménye a CslSz ezredkonferenciája volt. Urbánek tiszt elvtárs, a CslSz ezredbizottságának elnöke beszámolójában rámutatott azokra a kiváló sikerekre, amelyeket katonabányászaink a szénfejtés biztosításában elértek és amelyekben a~ oroszlánrész a CsISz-tagokat illeti. Emellett rámutatott egyes CsISz-»^gok helytelen magatartására, mint például a műszakok kihagyására, a politikai oktatás elhanyagolására' stb. A beszámoló nagy hiányosságként említette a kollektív vezetés elvének be nem tartását. Az értekezlet határozata olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek elősegítik a kollektív vezetés érvényesülésének elmélyítését, a hadseregben végzett .politikai és általános nevelőmunka megjavulását. Mind a párt, mind a CsISz-szervezetünk ma nagy és felelősségteljes feladat előtt áll: biztosítania kell a szénfejtési terv egyenletes teljesítését alakulatunk idősebb évfolyamainak eltávozása után. Ez sem könnyű dolog, mert hisz az újoncok egy része eddig még soha sem végzett bányamunkát, azonkívül még elevenek a múlt csökevényei: a bányamunkával szembeni előítélet stb. Gondoskodni kell arról, hogy új katonabányászamk minél előbb elsajátítsák munkájuk technikai alapismereteit és teljes lendülettel belekapcsolódjanak a tárnak munkájába, nehogy az idősebb évfolyamok tagjainak eltávozása következ-r tében elmaradás álljon be a terv teljesítésében. Pártszervezetünk és s CslSz alakulatszervezetének tagjaira e téren sok feladat vár, s munkájuknak még csak a kezdetén vannak. Egységünknek arra kell törekednie, hogy méltó legyen Petrik tiszt eló'ző élmunkás-brigádjának hagyományaihoz és megtartsa a minisztérium vörös vándorzászlaját. Lőrincz László, közkatona Kedves Elvtársnő! Bizonyára meglep, hogy így ismeretlenül írni merünk Neked. Csak azt áruljuk el, hogy katonák vagyunk. Hogy miért írunk? A napi sajtó olvasásakor megláttuk fényképedet, amint munkatársaiddal a csehszlovák-szovjet barátsági hónap tiszteletére tett val*lalásodat írod alá. Nem lennénk jó katonák, ha katonai szolgálatunk teljesítése mellett nem kísérnénk figyelemmel városi és falusi/dolgozóink életét, munkájuk eredményeit, nem lelkesednénk velük, nem örülnénk sikereiknek. Hiszen mi is segítjük munkátokat, más módon ugyan, de végül is egy a célunk: felépíteni és ha kell. minden áron megvédeni köztársaságunkat. Ezért írunk. j:zért örülünk kötelezettségvállalásodnak. Bizonyára értékes vállalás volt, hiszen az, hogy példás dolgozó vagy, erre kötelez. Hisszük, hogy Te is szereted . köztársaságunkat, amelyet mi, katonák őrzünk, amelyben sok olyan leánynak, mint Te, álmái óvjuk. Ezért is írunk. Szedetnénk többet tudni rólad, a példás dolgozókról, műhelyetekről, eredményeitekről, az .új munkamódszeren alkalmazásáról. Többet al-.arunk tudni arról az üzemről, amelynek békés munkáját, őrizzük. Köszönjük eddig végzett munkádat. Továbbra is sok sikert kívánunk. , . Halada tizedes orse Hősek katona befejezte az írást és megcímezte a borítékot — A levelet az újságban feltüntetett üzem címére küldjük, Katót már biztosan ismerik a Danubiusban, ,— határozták el a fiúk. — Ha megjön a válasz, akkor, azKATÓ GONDJAI tán század legyen a talpán, ame lyik 'jobb faliújságot szerkeszt, mint mi i— szólt közbe Halada tizedes, "aki azonkívül, hogy parancsnok. faliújság felelős is. Már előre elképzelte, hogyan mondogatják a századnál: Ez a Halada őrse mégis a legkezdeményezőbb fiúkból áll. Ez különben igaz is. Mert például ki tud olyan rádiót összeszerelni, mint Hősek? Ki is nyerte meg az őrsök közötti sakkversenyt? Egyszer meg verseny indult, hogy melyik őrs teljesíti a legpontosabban a „Munkára, harcra kész" mozgalom jelvénye, valamint a „Fucik-jelvény" megszerzésére tett vállalását. A jelvények kiosztásánál melyik őrs állott a megjutalmazottak között? Természetesen a Haladáé. Ez már olyan összejátszott kollektíva, hogy amibe belekezd, azt megnyerik. Most a „Kié a legjobb faliújság" versenyben indulnak. . — És ha nem válaszol? Hirtelen nagy csend támadt a katonák között. Végül is Fuller katona törte meg a csendet: t— Akkor nem példás dolgozó! Ebben meg is állapodtak. Későre jár már az idő. A levél írói felváltják a szolgálatot teljesítő bajtársakat. A levelet otthagyják az őrs leváltott tagjainak — jóváhagyás végett. Néhány perc múlva már dolgoznak a megfigyelőállomáson. Az előbb még egy távoli üzem fiatal példás dolgozójával beszélgettek, igaz, hogy csak írásban. Nem vehetjük tőlük zokon, hogy erről megfeledkeztek és figyelmüket most csrk munkájukra összpontosítják. Hiszen a szolgálat felelősségteljes munka és egész embert Az egyik levélíró: Jozef Tlolka örvevezető, példás katona. kíván. Minden egyes repülőgépet jónéhányszor ellenőriznek. Egyetlen hibás jelentés sem csúszhat ki. Repülőbajtársaik életéről van szó. Vagy betolakodó garázda Ikodókról. Nem engedhetik jpeg hogy Kató ál

mát vagy talán éjjeli műszakát — megzavarják. Hajnalodik. Hrnek, Janícek és Tlolka elvtársak is fáradtak már. Éberségük azonban nem csökkent. Végül is felváltják az őrsöt. A kaszárnya felé vezető úton bedobják a levelet a postaládába. * * * Kató már fölébredt. Munkahelyére siet. Az autóbuszon, mint mindig, nagy a tolongás. Nem olyan egyszerű bejutni a 25-ös buszba. Az emberek lökdösik egymást, és Kató csak mosolyog. Ez a szokása. Azt hihetnénk azért, mert tudja, mi várja az üzemben. Pedig dehogy! Nem is sejti, hogy Halada tizedes, Hősek, Tlolka és David katonák egyáltalán a világon is vannak. Észre sem vette még, hogy a kéReslap leközölte fényképét. t— Levél? Nekem — kérdezte, amikor a gyárba jött. — Igen, gyere csak érte a kapushoz. Elment és elolvasta. Kedves, nagyon kedves levél — mondta, mintegy magának. — És az üzemünket akarják megismerni. Van is mit. A kormány vörös zászlajának birtokosa az üzemünk. Erről bátran, mindent meg lehet írni a katonáknak, nincs mit szégyelni. De mit írjon az ember önmagáról? Megírja a vállalását, hadd tudják meg, hogyan teljesíti. 99,8 százalékos minőség — tz menne, jobb a vállalásnál. Az is szép lesz, ha megírja, nogy a Tatrasvit részére dolgoznak minőségi brigádjukban. Ez azt jelenti, hogy jobbak lesznek a harisnyák, ha .jó fonalat készítenek a bratislavai Danubiusban, ahol Kató dolgozik. Ezt is meg kell magyarázni. Jaj, de sokat akarnak tudni... ' Járta az üzemet, a levelet már mindenkinek megmutatta a műhelyben. Együtt örültek a katonák érdeklődésének. Volt ugyan olyan leány is,' aki közönyös volt, akit nem érdekelt, hogy mit írtak a katonák. De az még nem kapott ilyen levelet, mit tudja ő, hogy mi ez! Az üzemi újság szerkesztője is elkérte már a levelet, „hogy mozgosítson" — mondta. A fiúk pedig várták a választ. Megtartjuk továbbra is a kormány vörös zászlaját. Ez volt körülbelül a válasz lényege. Hiszen a bratislavai Danubius dolgozói is van olyan jó kollektíva, mint Halada őrse. Ha egyszer valamibe belekezdenek, akkor azt be is fejezik. Amikor a harmadik negyedév végén az egész köztársaság kilenc legjobb üzeme közé kerültek, azt mondták: most az első helyre! És el is jött Málék miniszter, kogy a legmagasabb kitüntetést átadja nekik. A miniszternek megígérték, hogy megtartják a zászlót. Kató a katonáknak még külön megígérte. Lehet kétség talán a, győztest illetően? Most aztán jól kell ügyelni a munkára. A legközelebbi levélben nem lehet azt írni, hogy nem teljesítette a tervet vagy a minőséget, hiszen a katonák jó eredményekről írt levelet akarnak tenni a faliújságba. Dehogy is okoztak valamikor .gondot a katonák. Tudta ugyan, ahhoz,hogy munkáját nyugodtan végezhesse, jó katonák is kellenek, ákik határainkat őrizzék. De ez nem igen foglalkoztatta. Fontosabb kérdés volt számára természetesen az, hogy ma jó szilonfonállal fog-e dolgozni, vagy az a pelyhes gyapot kerül a kezébe. Meg aztán valljuk meg, ha táncról volt szó, mégis inkább a már civilben .járó Sanyival táncolt, mi'nt katonával. Ma mind a két kérdés egyformán foglalkoztatja. Sanyi alig ismer Katójára. Amint egy katona elmegy mellettük, Kató rámereszti szemét és minduntalan ezt kérdi: — Te Sanyi mit gondolsz, nem volt ez a Halada őrséből? Nyugtassuk meg Katót: ha nem „ is szolgál minden katona Halada tizedes őrsében, biztosan van mindegyiknek egy közös vonása a Halada-fiúkkal: a békét őrző csehszlovák hadsereg lagja. VILCSEK GÉZA