Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-09 / 298. szám, csütörtök

1954. december 9. UJSZO 7 Fordítsunk minden üzemben nagy figyelmet az 1955. évi technikai, ipari, pénzügyi terv összeállítására Üzemeinkben most készítik elő az 1955-ik évi technikai, ipari, pénzügyi terveket. Az 1954. évre szőlő nemzetgazdasági fejlesztési terv feladatainak teljesítése mellett az 1955ik évi techpromfin-terv előkészítése dolgozóink legidőszerűbb feladata. Üzemeink techpromfin-terveinj" helyes összeállítása egyik feltétele azon feladatok sikeres teljesítésének, amelyek a CsKP X. kongresszusának az 1955-ik évi nemzetgazdasági fejlesztési állami terv összeállítására vonatkozó irányelveiből üzemeinkre hárulnak. Ezeknek az előkészületi munkáknak fő célja olyan jó techpromfin tervek összeállítása, amelyek részletesen és konkréten kifejezik az 1955ik évi nemzetgazdasági fejlesztési állami tervből üzemeinkre háruló öszszes feladatok biztosítását. Minden egyes üzemünk techpromfin-tervének tartalmaznia kell az üzem jövő évi teljes termelés-gazdasági tevékenységét. Tehát azt a tevékenységet, amelyet az üzem 1955-ben az állami tervből reáháruló feladatok alapján ki fog fejteni. Ez azt jelenti, hogy minden egyes üzemünk techpromfintervének konkretizálnia kell az üzem termelési feladatait, vagyis termelési tervét, továbbá a műszaki fejlesztési tervét, a műszaki-szervezési intézkedéseket, a műszaki ellátás tervét, a munkamenet, az önköltségek tervét és a pénzügyi tervet. Csupán az így összeállított komplex-terv biztosít reális alapot a munkatermelékenység sikeres emelésére. Következetesen figyelmet kell fordítani a techpromfin-terv felsorolt részei közti tökéletes összhangra és így megelőzni az esetleges aránytalanságokat az üzem gazdasági tevékenységében, amelyek érthetően kedvezőtlen hatást gyakorolnának üzemeink, sőt egész nemzetgazdaságunk tevékenységére. A, legutóbbi évek folyamán csaknem minden üzemben meggyőződhettünk arról, hogyan keletkezett például a techpromfin-terv legfontosabb része, a termelési terv és a műszaki anyagellátás terve közötti aránytalanság. A techpromfin-terv eme két része között fennálló ellentét okozta a vállalatok normán felüli készleteit és gyakran a túlméretezett készleteket is, ami sok esetben nemzetgazdaságunk feladatai összteljesítését veszélyeztette. Az 1954-ik évi tervfeladatok sikeres teljesítése, a műszaki-gazdasági normák pontos, tudományos és műszaki indokolása, üzemeink techpromfin-tervei egyes részeinek összehangolása és az összes, az 1955-ik évi tervfeladatok teljesítésének biztosítását célzó műszakiszervezési intézkedések megvalósítása: ezek jelenleg üzemeink dolgozóinak fő feladfetai. Ebben az irányban jó példát mutatnak az érsekújvári Elektrosvit dolgozói. Ebben az üzemben a vállalat vezetősége az. üzemi pártszervezettel és a tömegszervezetekkel karöltvé tervszerűen biztosítja a terv előkészítését és az üzem alkalmazottainak bevonásával megteremti a valóban helyes jövő évi techpromfin-terv összeállításához feltétlenül szükséges előfeltételeket. A techpromfin-terv előkészítésére nagy figyelmet fordítanak az Elektrosvit dolgozói. A vállalat vezetősége az üzemi pártszervezettel és a tömegszervezetekkel karöltve szétosztotta a techpromfin-terv előkészületi munkálatait az egyes szakosztályokra. kitűzte az egyes elvtársak konkrét feladatait, a teljesítés határidejét és biztosította a feladatok teljesítésének rendszeres felülvizsgálását, így például a műszaki-gazdasági tervezés szakosztályának vezetőjét megbízták, hogy 1954. X. hó 30-ig írja szét az egyes műhelyekre az 1955-ben teljesítendő konkrét feladatokat. így lehetővé tették az egyes műhelyek számára azt, hogy idejében és pontosan megismerhetik feladataikat, felkutathatják rejtett tartalékaikat és megtehetnek mindent a legmagasabb termelékenység és a termelés legjobb minőségének elérésére. A főtechnológusnak azt a feladatot adták, hogy 1954. december 31-ig biztosítsa a műszaki-szervezési intézkedések tervének az üzem dolgozói megfelelő javaslataival való kiegészítését, hogy ezáltal biztosítva legyen a munka jobb meg . ervezése. 1954. XII. hói l-ig az üzem alkalmazottainak széleskörű bekapcsolásával az üzemi pártszervezet a tömegszervezetekkel és a vállalat vezetőségével karöltve megteremtette a normák következetes megállapításának feltételeit és ezek tudományos és műszaki megokolását. A műszaki, adminisztratív és rezsiben dolgozó alkalmazottak munkamegszervezésének javítása érdekében az egyes szakosztályok vezetőit megbízták, hogy 1954. XII. 31-ig biztosítsák minden egyes alkalmazott pontos munkatervét úgy, hogy a munka célszerű elosztásával csökkentsék a termelési költségeket. A szervezési ügyosztály vezetőjét megbízták, hogy 1955. I. l-ig biztosítsa az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerének, a hozrascsotnak az egész üzembe való bevezetése előfeltételeit. A vállalat vezetősége az üzemi pártszervezettel és a tömegszervezetekkel karöltve már most megvizsgálja a techpromfin-terv minden része legjobb összehangolásának összes lehetőségeit és ezáltal előre elhárítja az esetleges aránytalanságokat az üzemben, és megteremti a tervfeladatok sikeres teljesítésének reális feltételeit. Az érsekújvári Elektrosvitben az elmúlt napokban, tehát az 1955-ik évi techpromfin-terv összeállításának idején, a vállalat vezetősége, az üzemi pártszervezet és a tömegszervezetek számos, a terv jó összeállítását biztosító fontos gazdasági és politikai javaslatokat fogadtak el. A techpromfin-terv ilyen előkészítése az új tervezési módszer helyes értelmezését, a feladatok és kötelességek helyes felfogását tükrözi vissza. Ez egyben az előfeltétele annak, hogy a vállalat a jövőben gazdasági-politikai tevékenységében nagy sikereket érjen el. Az üzemi pártszervezet tudatában van az üzemben kifejtett pártmunka fontosságának. Ezért a techpromfinterv összeállításának előkészületi munkálataiban nem érvényesíti szerepét csupán utasítások kiadásával, hanem az üzem vezetőségében, a tömegszervezetekben és egyebütt működő kommunisták útján bekapcsolódik ezeknek a feladatoknak tényleges biztosításába. A pártszervezet politikai szempontból v&eti az ifjúsági szervezetet és a szakszervezetet. A párttagok tevékenységét arra irányítja, hogy az üzem összes dolgozói aktívan bekapcsolódjanak az 1955. évi techpromfin-terv összeállításának előkészületi munkálataiba és tevékenységük a szocialista munkaverseny fejlesztésére, a munkamegszervezés tökéletesítésére, a mindenfajta tartalékok feltárására, a termelési kapacitás jobb kihasználására, a munkatermelékenység fokozására, az önköltségek csökkentésére és általában a legmagasabb takarékosság elérésére irányítsák. Nem véletlen, hogy az Elektrosvit dolgozói ebben a tevékenységükben példát nyújthatnak a többi üzemnek. Példás tevékenységüket bizonyítja az is, hogy az üzemet egy év folyamán háromszor tüntették ki. Egy alkalommal elnyerte a kormány, két ízben pedig a minisztérium zászlaját. Ezek a kitüntetések meggyőzően bizonyítják a pártszervezet, a tömegszervezetek és a vállalt vezetőségének jó munkáját. Üzemeink techpromin-terveinek helyes és valóban jő összeállítása mindenekelőtt attól függ, hogyan érvényesíti a pártszervezet a párt vezető szerepét és az üzem gazdasági tevékenysége feletti ellenőrzési jogát. Sok függ attól, hogy a pártszervezetek hogyan irányítják a kommunistákat úgy az üzemvezetésben, mint a termelésben, vagy a tömegszervezetekben a feladatok pontos, következetes, jó és idejében való teljesítésére. Épp úgy, mint politikai, gazdasági életünk minden szakaszán, a kommunistáknak üzemeinkben is példát kell mutatniok, a techpromfin-tervek össze állításának ezekben az előkészítő munkálataiban. "Ezért a pártszervezetek bizottságainak az a feladata, hogy ' a kommunistáknak az 1955-ik évi techpromfin-terv összeállítása előkészületi munkálataiban kifejtett tevékenységét következetesen ellenőrizze és így az üzem vezetősége szerepének helyettesítése nélkül biztosítsa az 1955-ik évi techpromfin-terv helyes összeállítását. Prom. ekon. Ján Koncir. Ezekkel a kakasokkal baj van... A múltkor különös lármára lettem figyelmes Csitáron. Mincér elvtárssal, a szövetkezet elnökével, meg egy barnaképű emberrel beszélgettünk az elnök Házának az udvarán. Egy kissé hideg volt, fújt a téleleji szél. A munkaegységek kifizetése körül tarthattunk, amikor a trágyadopib felől éktelen kakaskukorékolás hallatszott. Soha életemben ennyiféle hang nem ütötte meg fülemet egyszerre. Rikácsolt a kendermagos, mintha fuldoklott volna, a fehér tüntetőleg sípolt, mint valami mozdony, a harmadik szaporán emelgette a lábát, felváltva egymás után. És a negyedik? Az volt a legkisebb, de a legharciasabb is. Kapart irgalmatlanul, csak úgy szóródott a trágya jobbra-balra. — Micsoda kavarodás ez? — kérdezem csak úgy magamtól. A lárma olyan nagy volt, hogy mind a hárman felfigyeltünk rá. Az erdőkoszorúzta vén Csitár nem igen hallott ilyet, mióta enyhén emelkedő lejtőitől búcsút vett a jegesmedve. Az éktelen zaj kizökkentett egyensúlyomból. Mincér elvtárs hiába magyarázta aprólékosan a szövetkezet történetét, kezdve a megalakulásától, és hogy milyen eredményeket értek el a cukorrépa termelésében, meg hogy milyen kiváló dolgozók vannak a szövetkezetben. Egyre csak a trágyadomb felé tekintettem, ahol az aprójószág szemmelláthatólag sokasodott. .4 tyúkok bevonultak a kör közepébe, a kakasok meg a trágyadomb szélén körben forogtak, mint valamikor a rabok a fegyház udvarán. Befogtam a fülem, hogy ne hall jam a nagy rikácsolást. De a háziszárnyasok lármája már szinte kaparta a dobhártyámat. Mon dom Mincér elvtársnak — nézzük meg, ninc$-e. gtt valami kutya nem fogott-e meg egy tyúkot? Nem azért ez a nagy patália? Ök mosolyogtak, én meg csak néztem. Olyan pillanat volt ez, amikor az ember, különösen az idegen, nem tudja hányadán van. Ide is tekint, oda is néz, de csak nem ismeri ki magát. A szövetkezet elnöke, látván gyötrődésemet, s a szárnyasok népes gyülekezetét, megint csak mosolygott az orra alatt, félkézzel átölelve a veranda oszlopát. Majd lassan megszólalt: — Ne féljen semmit, nincs ott kutya — Hát akkor miért az a nagy lárma? — kérdem. ' Erre ő inkább komolyan, mint tréfásan, azt feleli: — A kakasok gyűlést tartanak. Mint a hideg zuhany, úgy hatottak rám a szavak. Csak bámultam, mint borjú az új kapura. Mert hát ki hallott már ilyet, ki látott már' kakasgyűlést? Soha a történelem, de talán még az állattan sem emlékezik meg erről. Az elnök észrevette, hogy csodálkozom s édesbús mosollyal az ajkán, megszólalt: — Ahogy mondtam, gyűléseznek. Én vagyok a programon. Engem szapulnak, vádolnak, hogy kipusztítom nemes fajtájukat, ingyen vesztegetem őket olyasmiért, amit nem kellene kétszer megfizetni. Azt vetik a szememre, hogy nem vagyok haladó, ósdi módszerekkel dolgozom, amelyek mellesleg alávalók is. — Nem így akartuk mi ezt — toldja meg. — Higgye el, nem dicsekedni való dolog, ez. Töprengtünk is rajta, megcsináljuk-e vagy nem. De hát mit tehettünk, muszáj volt. Több ember keresetéről volt szó. Muszáj volt megtenni és megkenni — mondja elnyújtottan olyan arckifejezéssel, mint beteg az operáció előtt. Eddig sem értettem kakasnyelven, nem tudtam, hogy mi az az ingyenvesztegetés, meg amit kétszer kell megfizetni. Hát még most, amikor azt hallja az ember, hogy muszáj volt megkenni, mert emberek keresetéről volt szó. Minden összekavarodott előttem. A kakasgyűlés, a vád, a kenés. Hirtelen nem tudtam volna megkülönböztetni a tejszínt a kocsiszíntől. Először azt gondoltam, amikor a kenésről beszélt, hogy valami gépről van szó, valamilyen olajhűtéses masináról, ami pénzkeresője a szövetkezetnek, és elromlott, mert olaj helyett vízzel töltötték meg. De erre azt mondta a szövetkezet elnöke: — Dehogyis, elvtárs, nem a gé* pet, hanem a szenet,, jobban mondva, a szén gazdáját kellett megkenni. Első pillanatra azt gondoltam, nem jól hallok. Megkérdeztem hát, mondják meg már, mivel kellett azt a szenet, meg a gazdáját megkenni. — Mivel? — ismétli [a kérdést. — Hát kakassal, tojással, meg mással, ami volt. — Furcsa szén, furcsa gazda! Döntsék el a vegyészek, milyen lehet az a szén, amelyet kenni kell, hogy égjen. Méghozzá Icakaszsírral, tojássárgájával, meg miegymással. Vagy milyen lehet az a gazda, aki úgy csinál reklámot az árujának, hogy kakaszsírral meg tojássárgájával keverteti meg és úgy adja oda kegyesen a vevőinek. így elmélkedtem magamban, amikor a barnaképű ember egyszerre csak megszólal: — És tudja-e azt, mennyire igényes az a szén, meg a gazdája? Csak úgy issza magába a kakast meg a tojást. — Hogy-hogy — mondom, — hisz ha már egyszer meg kellett kenniök és ha meg is kenték, az már érvényes legalább újesztendőtől karácsonyig? Nevetés volt a válasz. — Mit gondol, azt hiszi,. hogy a szén, jobban mondva, a gazdája. olyan mint a teve, hogyha egyszer teleszívja magát, hát jóidéig feléje sem néz a Nílusnak? Dehogyis — folytatta — ezek betartják a terminust, meg az arányt. — Kezdem megint nem érteni a dolgot — felelem. — Meghiszem azt. De ha itt élne közöttünk, akkor értené. Megértette volna azt is, miért tiltakoztak ma a kakasok. — Tiltakoztak? — csodálkozom. — Persze, hogy tiltakoztak — feleli. — Éppen amiatt, hogy a terminusok meg az arány ne keveredjenek a tojásos szénnel a kakasos ember örömére és a mi bosszúságunkra. — Nem értem, szavamra mondom, nem értem. <s — Hogy lehet, hogy nem érti? Hát nem figyelte meg, hogy a kákasok a gyűlésen arról is kukorékoltak, meglesz-e a munkaegység másik része. — No és meglesz? — kérdezem. — Hát éppen itt a bökkenő! Tudják, meg kellett kenni a szenet, jobban mondva a szén gazdáját. Kentük és mégis csak 45-ig jutottunk el. A 90 kemence mész helyett csak 40-et égettünk ki. Tovább már nem bírtuk kenni. Hisz tudja — az arányok. — Miféle arányok? — kapok a fejemhez. — Hát száz tojás, két vagon szénre utalvány, 50 tojás, egy vagon szénre utalvány. — No és a kakas-? — A kakas? — és fanyar arcot vág. —• Az csak úgy, a megegyezésre. Ugyanis a helyzet az volt, hogy mi csak beleegyeztünk a megállapított mennyiségbe. Igaz, .— folytatja — hálálkodni is kellett érte. Nem szólva, az olyan emberekről, mint Fégl, a bratislavai Uhlozbyt „élenjáró" dolgozója, akinél a szó csak hang. De egy kis bor; egy-két kiló kolbászka, amit itt megevett, vagy magával vitt, amikor itt járt az autóval, — az egészen más, annak szaga van. —• És még valami! — fordult felém Mincér elvtárs. — Tehetne egy szívességet. — Én ezt az esetet egyszer már felemlítettem Bratislavában, de úgy látszik nem találták eléggé érdekesnek. Pár nap múlva elmentem Fégl munkahelyére, ctz Uhlozbytre, hogy a megbízásnak eleget tegyek. Semmi különöset nem láttam ott. Fégl maga nem sovány ember, hisz a kakaszsír, meg a tojás nem is olyan rossz falat. Ef lehet rajta tengődni. Hogy meddig? A csitári kakasok azt kukorékolják, hogy nem sokáig, mert ez a módszer ma már nem tartozik egy szakmához sem. Tiltakoznak az ellen, hogy nemes fajtájúkat kenésre használják fel. Gérecz Árpád IIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIMHIIIIilllllllllllilllllillllllllllllllilllllMlllltlIIIIIII Az első ötéves terv folyamán — a párt és a kormány gondoskodásából — lényegegesen növekedett a főiskolák és így a főiskolai hallgatók számá. A legutóbb létesült főiskolák közé tartozik a zólyomi erdészeti főiskola. Ezt a főiskolát a kormánynak 1952ben kiadott határozata értelmében létesítették, mint a kassai mezőgazdasági főiskola egyik ágazatát. A napokban érdekkörök létesültek a főiskolán. Egyegy kör vezetője a katedra tagja, a kör minden egyes tagjának saját konzultánsa van. Az 1953—54-es. tanévben za erdészeti főiskolán néhány kísérleti akciót folytatnak le. Már 1951 óta dolgoznak a kopár- és kavicsos, köves talajú földek beültetésén, különösen Közép-Szlovákiában. — Arra is törekszenek, hogy a zólyomkörnyéki erdők vadáttomáityát megvédjék a kipusztulástól. Képünkön a főiskola egyik dolgozóját, Hronee György prep'arátort látjuk a szemléltető tanszerek készítése közben. A medvét, amelynek kitömését éppn most fejezi be, október közepén ejtette el egy vadász, önvédelemből.