Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-09 / 298. szám, csütörtök

\ VMg proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A mai számban: Népünk elitéli a nyugati háborús uszítókat (2- old.) Az ENSz politikai bizottságának ülése (3- old.) Az Uj Szó postájából (4. old.) A zétényi kiskirály meg a komaság (

5- ol

d > Fecskefészek (6- old.) Fordítsunk minden üzemben nagy figyelmet az 1955 évi technikai, ipari, pénzügyi terv összeállítására (7. old.) Skócia—Magyarország 2:4 (1:3) (

6- nld ) Bratislava, 1954. december 9. csütörtök 30 fillér VII. évfolyam 298. szám Nagyobb mértékben érvényesítsük az eiienörzés jogát Üzemeink dolgozói fokozzák igyekezetüket, hogy idejében és jól. teljesítsék tervezett feladataikat. Egyes üzemekben feladataikat már teljesítették és terven felül termelnek. D? vannak olyan üzemeink, bányáink és építkezéseink is, amelyek már hoszszabb idő óta lemaradnak a tervteljesitégben s ezzel nehézségeket idéznek elő más munkahelyeken. Azon utak egyike, amely lehetővé teszi a dolgozók politikai aktivitás3nak fokozását, az alulról jövő kritika fejlesztését és a hiányosságok rugalmas kiküszöbölését, a pártszervezet ellenőrzési jogának helyes érvényesítése a vállalat vezetőségének tevékenysége fölött. Az üzemi pártszervezetek bizottságainak törödniök kell azzal, hogy ezt a jogot helyesen használják, hogy ez a pártmunka részévé váljék a tervteljesítés biztosításában az összes termelő vállalatokban, a gépés traktorállomásokon és az állami birtokokon. Az utóbbi időben számos üzemi pártszervezet értékes tapasztalatokra tett szert az ellenőrzési jog érvényesítésében. Főleg azok a pártszervezetek tettek szert jó tapasztalatokra, amelyeknek bizottságai gondosan követik a terv teljesítését, megismerkednek a nehézségekkei és megszervezik a tömegpolitikai munkát. Az ellenőrzési jog érvényesítésének jelentőségéről a vállalat vezetőségének tevékenysége fölött meggyőződtek a nuváki vegyiüzemek pártfunkcionáriusai is. A pártszervezet bizottsága nemrég sn tartott ülésén meghallgatta az üzem igazgatójának a tervteljesítér»röl tett jelentését. Bebizonyosodott, hogy az egyes műhelyekben helytelenek voltak az anyagfogyasztási és az energiafelhasználási normák. Hiányosságok voltak az egyes termikek. technológiai menetében is. A karbidtermelés lemaradt^ A kommunisták kezdeményezése folytán számos olyan hiányosságot küszöböltek ki, amelyet az üzem vezetősége egymaga nem tudott megoldani. A bizottság tagjai a bizottság által megbízóit kommunistákkal és a technikai osztály dolgozóival felülvizsgálták a helyze • tet, tanácskoztak az emberekkel közvetlenül a munkahelyeken és javaslatokat dolgoztak ki az anyag- .s energiafogyasztás normáinak csökkentésére. Már a dolgozók együttműködésével megvalósított ellenőrzés folyamán nagyon sok tartalékot tártak fel.. Egyes műhelyek kötelezettséget vállaltak, hogy 150.000 korona értékű anyagot takarítanak meg. Ezeket a kérdéseket, főleg a karbidgyártás. terve teljesítésének biztosítását a párt taggyűlésén is megtárgyalták. A kommunisták tudatára ébredtek a terv teljesítésével járó felelősségüknek. A nováki vegyiüzem pártszervezete munkájának példája azt mutatja, hogy az ellenőrzési jog helyes érvényesítése segít megoldani a munkahelyeken a legkomolyabb problémákat is. Ilyen példát, ahol már következetesen megkezdték az ellenőrzési jog érvényesítését az egész vállalat munkájának megjavítása érdekében, sokct tudnánk felhozni. De nem húnyhatunk szemet afölött sem, hogy az egyes üzemekben, gép- és traktorállomásokon és állami birtokokon a pártszervezetek nem értették meg teljes terjedelmében az ellenőrzési jog lényegét és csak formálisan érvényesitik. Az esetek túlnyomó részében azonban megkövetelik az igazgatóktól és más gazdasági vezetőktől, hogy u bizottság ülésein jelentést tegyenek a tervteljesítésről. A hiba abban van hogy a jelentéseket meghallgatják, megkritizálják a vezető dolgozókat, esetleg indítványozzák a vállalat vezetőségének, hogy á javasolt intézkedéseket valósítsa meg és ezzel az ügyet befejezettnek tekintik. A pártbizottságok számos tagja nem tudatosítja azt, hogy az igazgató jelentésének meghallgatásával és a hiányosságok bírálásával az ellenőrzési jog még nem merül ki. Megfeledkeznek saját feladatukról — a tömegpolitikai munka szervezéséről, ami fő eszköze a megállapított hiányosságok kiküszöbölésének. Nemcsak bírálnunk kell — ezzel még nem küszöbölnők ki a hiányosságokat — hanem biztosítanunk kell azt, hogy az agitátorok, az összes kommunisták beszéljenek minden egyes munkással, technikussal, hogy j szakszervezet és a CsISz fokozza aktivitását és így küszöbölődjenek ki a terv teljesítésében előforduló akadályok. Hiszen a handlovai és nováki szénbanyák üzemi pártszervezeteinek bizottságai is hányszor meghallgatták már a szénfejtés terve nem teljesítésének okairól szóló jelentést és miyel a jelentések után nem összpontosítják egész igyekezetüket a pártpolitikai munka megjavítására, a hiányosságok továbbra is megmaradnak úgy, amint azokat megállapították. Helyesen jár el a pártszervezet, a bizottság, ha például a jelentés meghallgatása előtt összeállít egy kommunistákból, pártonkívüli szakemberekből, tapasztalt munkásokból és mesterekből álló bizottságot, amely a pártbizottság tagjainak részvételéve! az egyes problémákat közvetlenül a munkahelyen megtárgyalja. így a bizottság az igazgató jelentésének meghallgatásakor helyesen dönthet afelől, melyik munkaszakaszra kell összpontosítani a figyelmet és a politikai munka milyen módszereivel kell biztosítani az igazgató utasításainak teljesítését, amelyeket a felelős gazdasági dolgozóknak ad. De a pártszervezet bizottsága még így sem teljesítené feladatát. Helyes az, ha elosztja az egyes feladatokat, megbízza velük a bizottság egyes tagjait, akik aztán a bizottság határozata szellemében összehívják az agitátorokat és felvilágosítják őket arról, mely munkaszakaszokra kell összpontosítaniuk a meggyőző munkát, hogyan kell hozzáférkezniük az emberekhez. Hasonló módon ismertetik meg a bizottság határozataival a kommunistákat az üzemi tanácsban, a CsISz üzemi szervezetének bizottságában és gondoskodnak arról, hogy az üzemi rádió küldései, az üzemi folyóiratok cikkei és a faliújságok a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére fordítsák a fő súlyt. A bizottság ilyen összpontosított pártpolitikai és szervezés:" munkájával aktivizálni lehet az összes kommunistákat

1 és segítségükkel be lehet vonni az üzem összes alkalmazottait és biztosítani lehet a hiányosságok kiküszöbölését, amelyek fékezik a terv teljesítését az egyes értékjezőkben. Üzemeink nagy feladatok előtt állanak. Arról van szó, hogy az év végéig teljesítsék feladataikat és felkészüljenek a jövő évi feladatok teljesítésére. De az év végéig már nem egészen egy hónap van hátra. Ez a körülmény a pártszervezetek munkájára nagy követelményeket ró. Az ellenőrzési jog következetes érvényesítése, amely elősegíti a tömegek kezdeményezésének nagyméretű kifejlesztését, egyike azoknak az utaknak, amelyen haladva biztosíthatjuk, hogy üzemeink, vállalataink, állami birtokaink, valamint gép- és traktorállomásaink tiszta számlával kezdjék meg az új évet A CsKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata az 1955. évre vonatkozó terv szétírásával és a technikai, - ' . . if • ipari és pénzügyi tervek kidolgozásával kapcsolatban A CsKP X. kongresszusa kitűzte köztársaságunk gazdasági felvirágoztatásának és a dolgozók életszínvonala további emelése biztosításának alapvető feladatait. A CsKP KB 1954. október 6- és 7-én kelt határozata megszabta azokat a feladatokat, amelyeket az adott helyzetben teljesíteni kell a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megvalósítása érdekében. Ezek a feladatok konkréten ki vannak fejezve a népgazdaság fejlődésére irányuló 1955. évi állami tervben. Attól, hogyan teljesül az állami terv összes mutatóiban, függ a munkások, földművesek és többi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további fejlődése. Az 1955. évi terv teljesítésének fontos előfeltétele a technikai, ipari és pénzügyi tervek összeállítása és az üzemekben a kollektív szerződések megkötése^ a munkások és a többi alkalmazottak széles tömegeinek részvételével. I. Biztosítani kell a dolgozóknak legszélesebb részvételét az üzemi terv kidolgozásában, ellenőrzésében és teljesítésében A CsKP KB és a köztársaság kormánya megállapították az érvényben levő határozatok teljesítése ellenőrzésének alapján, hogy a technikaiipari és pénzügyi tervek mai színvonala nem biztosítja gazdaságunk fölemelt feladatait az 1955. évben. 1. a technikai-ipari és pénzügyi tervek teljesítésének kidolgozásában és ellenőrzésében alapvető hiányosság a dolgozók csekély részvétele. Kismértékben vesznek részt kidolgozásukban a technikai tanácsok, nincsenek kihasználva más üzemek újítóinak tapasztalatai, a tudományos és kutató intézetek munkájának eredményei. A tervnek munkahelyekre való szétírása, ami föltétele a dolgozók széles kezdeményezése "kifejlődésének, még sok üzemben nem vált szabállyá. 2. Az állami terv az egyes főosztályok és vállalatok számára még nem vált törvénnyé. Előfordultak olyan esetek, amikor a tervet még nem Írták szét egészen az üzemekre és nem tiíttek idejében intézkedéseket annak teljesítésére. A technikai, ipari és pénzügyi tervek kidolgozásával kapcsolatos munkákat későn végezték el, e tervek jóváhagyása a minisztériumokban sok esetben formális volt, a hathatós intézkedéseket nem érvényesítették rendes ellenőrzéssel. 3. Az ágazatok túlnyomó részében nem értették meg teljes mértékben a technikai-szervezési intézkedések tervének jelentőségét. Ezt a tervet a technikai, ipari és pénzügyi terv fő feladataival való szilárd kapcsolat nélkül dolgozták ki, nem biztosította a munkatermelékenység konkrét emelkedését és az önköltségcsökkentést, nem sorolta fel az egyes intézkedések hatékonyságát és így nem tette lehetővé annak ellenőrzését, hogy elérték-e a feltételezett hatást. Az év folyamán a technikai-szervezési intézkedések terveit nem egészítették ki a dolgozók soraiból kikerülő új javaslatokkal. Ezért a szocialista munkaverseny nagyon gyakran fejlődött oly irányban, hogy mellőzte a technikai, ipari és pénzügyi tervekből eredő feladatokat, de főleg nem biztosította a technikai-szervezési intézkedések teljesítését. E fő hiányosságok kiküszöbölése nélkül nem lehet biztosítani az 1955. évi állami terv feladatait, sem pedig az életszínvonal állandó emelését. Szükséges, hogy a terv alkotásánál és teljesítésénél, a tártaiékok feltárásánál utat nyissunk dolgozóink alkotó kezdeményezésének népgazdasá gunk gyorsabb fejlődése érdekében. 'II. A technikai szervezési intézkedések tervét a technikai, ipari és pénzügyi tervek fő részévé kell tenni 1. Az állami tervfeladatoknak a vállalatokra idejében való és teljes szétírása feltétele a tökéletes technikai, ipari és pénzügyi tervek összeállításának, az állami és szövetkezeti kereskedelem vállalataiban a Kereskedelmi-pénzügyi tervek összeállításának. A szétírást az összes mutatók kölcsönös összhangba hozásával 1954. december 23-ig kell megvalósítani a minisztériumoknak és a központi szerveknek. 2. A vállalat igazgatója és az iífem vezetője felel azért, hogy az üzemben a dolgozók szervezeteivel együttműködve biztosítják a technikai, ipari és pénzügyi tervekben az állami terv összes feladatait. A terv kidolgozásába bekapcsolják az üzem öszszes technikusait, a technikai tanácsokat, újítókat, mestereket és a dolgozók legszélesebb rétegeit. 3. A minisztériumok a lehető legnagyobb mértékben megbízzák fejlett dolgozóikat, hogy személyesen segítsenek a technikai, ipari és pénzügyi tervek összeállításában a nagyfontosságú vállalatokban. A minisztériumok kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a fejlett üzemekben tovább mélyítsék a gazdaságosság fokozását célzó módszereket, főleg az üzemen belüli önelszámolás bevezetésével. 4. A technikai, , ipari és pénzügyi tervek fő feladatai az állami terv feladataiból folynak minden ágazatra vonatkozólag. Mindenekelőtt az alábbiakra kell figyelemmel lennünk: a) a munkatermelékenység növelésére, amit az új technika bevezetésével, az eddigi berendezések jobb kihasználásával. a gépek átszerelésének csökkentésével, a javítások idejének megrövidítésével, az újítók tapasztalatai alapján új munkamódszerek bevezetésével, a munkaszervezés és irányítás megjavításával, a dolgozók szakminősítésének emelésével és a munkaidő jobb kihasználásával lehet elérni; a munkatermelékenység állandó növekedését hónapról hónapra, negyedévről negyedévre biztosítani kell; b) az önköltségek csökkentésére a nyersanyag-, anyag- és energiafogyasztás normáinak, a teljesítmény normáknak, a kapacitás kihasználási normáinak pontosabbá tételével és állandó alakításával, a technológia; fegyelem megszilárdításával fokozni kell a minőséget és csökkenteni kell a selejt következtében keletkezett veszteségeket, valamint az üzemi és adminisztratív költségeket; c) a bérfegyelem megszilárdítására a jutalmazás szocialista elveinek következetes betartásával az elvégzett munka minősége és mennyisége alapján. Helyesen kell alkalmazni a jutalmazás rendszerét, amely a dolgozók anyagi érdekeltségének elvére támaszkodik; . d) a Vnunkaerők helyes szétosztására s felmentésükre azon ágazatokba, ahol hiány van állandó munkaerőkben és a nők további megnyerésére a termelésbe; e) az anyagi-technikai ellátási tervnek a fogyasztás progresszív normáival való megokolására. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben a figyelmet a kereskedelmipénzügyi terv összeállításánál a falusi lakosságnak főleg ipari termékekkel való jobb ellátására kell fordítani és az árúalapokat a helyi ipar árucikkeivel kell kiegészíteni. A gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok tervében el kell érni azt, hogy a termelési-pénzúgyi tervet a technikusok, zootechnikusok, agronómusok és a legjobb dolgozók aktív részvételével állítsák össze. Biztosítani kell az agrotechnikai és zootechnikai határidők betartását és a legjobb dolgozók, a legjobb munkacsoportok és a traktoros brigádok példás központjai haladó tapasztalatainak érvényesítését. 5. A munkatermelékenység növekedését és a technikai-ipari és pénzügyi terv által megszabott önköltségcsökkentést a technikai-szervezési intézkedések tervével kell biztosítani. A technikai-szervezési intézkedések terve olyan rendszer, amelyet a dolgozók egész kollektívája részvételével dolgoztak ki, amely szem előtt tartja a kitűzött célt és biztosltja aj üzem termelési és gazdasági tevékenysége mutatóinak teljesítését és túlteljesítését. A technikai-szervezési intézkedések terve magában foglalja: a) a felsőbb szervek irányelveiből folyó intézkedéseket, b) a tudományos és kutatóintézetek munkájának eredményeit, c) más üzemek újítómődszerei terjesztésének és a tapasztalatok kölcsönös kicserélésének alapján tett intézkedéseket, d) az üzem összes dolgozóinak szervezési-adminisztratív javaslatait, hogy ezáltal teljes mértékben érvényesüljön a munkások és technikusok kezdeményezése. A technikai-szervezési intézkedések az általános intézkedésektől, eltérően javulást hoznak a technika és a munkaszervezés eddigi állapotába; ezért a technikai-szervezési intézkedések tervében számokkal kell kifejezni, hogy ezek megvalósításával milyen mértékben emelkedik a munkatermelékenység, milyen mértékben csökken az önköltség. A technikaiszervezési intézkedések tervének előkészítésében, a javaslatok összegyűjtésében, azok magyarázatában, feldolgozásában és megvalósításában az üzemek és vállalatok vezetői azt a bevált elvet érvényesítik, hogy a jó tervezés feltételezi a munkásoknak, valamint a gazdasági és technikai dolgozóknak a tervezésben való legnagyobb részvételét. Az üzemek és vállalatok vezetői a tervet az új javaslatok, az újítójavaslatok és más (Folytatás a 2. oldalasa