Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-08 / 297. szám, szerda

UJSZO 1954. december 8. UISZO PÁRTÉLET Pártokiatás a komáromi járásban Csak ezt akartam megmondani... A nagykeszi falusi pártszervezet törődik a tagjelöltek nevelésével A nagykeszi falusi pártszervezetnek jó a kapcsolata a lakossággal és a szövetkezet dolgozóival.-^-Megismertetik velük pártunk irányvonalát és politikáját, hogy a legjobb dolgozókat előkészítsék a pártba való felvételre. A pártbizottság és a párttagok nagy gondot fordítanak az új tagjelöltek nevelésére. A taggyűléseken rendszeresen foglalkoznak a tagjelöl; tikkel. Állandóan figyelik munkájukat, viselkedésüket, hogy megismerjék őket és mindenben segítő kezet nyújtsanak nekik. Tavaly sok pártonkívüli járt a pártoktatásra. Közülük többen tagjelöltnek jelentkeztek. Az idén is jól felkészültek a pártoktatásra, mert tudják, hogy ennek színvonalától függ a párttagok, a jelöltek és a pártoktatásra jelentkezett pártonkívüliek politiKai nevelése. Propagandistának Bakulár Lajos elvtársat jelölte ki a tf/ggyülés, aki mostanáig mindig jól és pontosan teljesítette feladatát. Bakulár elvtárs mindig lelkiismeretesen felkészült az előadásokra. Igyekszik meggyőzni a tagokat, hogy a pártoktatáson pontosan jelenjenek meg. A tagjelöltek eljárnak a taggyűlésekre, ahol különféle feladatokkal bízzák meg őket. így. nevelik őket felelősségteljes feladatok vállalására. A pártbizottság megismerteti a • jelölteket a programmal és a párt alapszabályzatával. hogy mindenben tájékozódva legyenek és teljesíteni tudják a rájuk bízott feladatokat. A szövetkezetben dolgozó párttagok és tagjelöltek szintén jól végzik feladataikat. Segítenek megszervezni a szocialista munkaversenyt és azon törekednek, hogy mindenkit végzett munkája után fizessenek. A párttá-, gok és a jelöltek jó példát mutatnak a szövetkezet tagjainak, mert a munkában mindig ők az elsők. Azért jó a munkafegyelem a nagykeszi szövetkezetben, mert a párttagok és l a jelöltek nem húzzák ki magukat a munkából. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet jó terméseredményeket" ért el és tervét a növénytermelésben túlteljesítette. Szép eredményt értek el a cukorrépatermelésben. A tervet magasan túllépték,., mert a tervezett 243 mázsa helyett 420 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként. A szövetkezeti tagok 1.500 korona pótjutalmat kapnak minden hektár cukorrépa után. A beadást általában jól teljesítik. Sertéshúsból eddig 1200 kg-ot adtak be terven felül. így biztosították azt, hogy á nagykeszi szövetkezet tagjai az elszámoláskor még 10 koronát kapnak minden ledolgozott munkaegységre. A falusi pártbizottság tagjai ál-»landóan figyelemmel kísérik a tagjelöltek munkáját és rámutatnak az elkövetett hibákra és fogyatékosságokra. A párttagok segítik a tagjelölteket feladataik teljesítésében és megmagyarázzák nekik, hogyan kell mindenben helyesen eljárniok. Szabó József elvtárs, a falusi párt szervezet elnöke a bizottság tagjaival együtt nagy figyelmet fordít »a falü.-i pártszervezet tizenegy tagjelöltjére Remélhető, hogy jő párttagok válnak belőlük. így neveli a nagykeszi pártszervezet tagjelöltjeit. Dolán Gyula. Qftem evßs&ak a „dilznéfa* kiéből. A Hetekből pedig különösen nem. Van nekem mit adni az állatoknak, csak azt akarom megmondani, hogy rosszul cselekedtem, amikor nem álltam közétek. Tudtam, hogy igazatok van, azt is tudtam, hogy többet termeltek mint én, habár nem vagyok utolsó gazda a faluban. Látom azt is, hogy a szövetkezetesek nem dolgoznak annyit, mint én, mégis jobban jönnek ki. Igazatok volt, hogy a gép sokat segít és hasznos valami. Csak ezt akartam mondani... — Ennyi az egész? — kérdezi az elnök. Az öreg fel sem üti a fejét, úgy válaszol: — Hát mi volna még? — bajsza alatt valamit dörmög, de azt már csak ő tudja, hogy mit. Az elnök azonban már tudja, honnan fúj a szél és megszólítja: — Mondd csak, még min,dig nem gondoltad meg a dolgot? Mikor akarsz végre közénk lépni? Vince bácsi felnéz az elnökre, világoskék szemeiben tűz ég, amikor megszólal: „Hát — bevennétek?" — Szívesen, Vince — szól az elnök. — Ilyen emberek előtt mint te, mindig nyitvg^tartjuk a szövetkezet kapuját. Sokszor megmondtuk már, hogy ilyen emberek kellenek ide. Vagyis éppen olyan emberekre van szükségünk, mint te vagy. Tudtuk, hogy . hiába csökönyösködsz annyit, egyszer mégis közénk állsz. És ez így van jól, Vince. Megvallva az igazat, a kocsmában azért is nem beszéltünk a szövetkezetről, mert így gondoltuk helyesebbnek, hogy te magad jöjj el hozzánk. A beszéd végén egymásra nevettek, mint két pajkos gyerek, s fiatalosan nagyot ütöttek egymás tenyerébe. — Még csak egy szót, Péter — veti közbe Vince bácsi. — Nemcsak •magam vagyok ám, de tizen szeretnének velem együtt belépni. — Azután ujjain számlálja a neveket, közben az elnökre kacsintgat. — Mit szólsz hozzájuk? — kérdi á végén: — Ha őket nem veszitek be, akkor én sem jövök, mert megígértem nekik, hogy az ö érdekükben is szólok. Az elnök most másodszor is üt Vince bácsi markába és keményen megrázza a keiét. — Gratulálék, te kópé, hogyan csináltad mindezt? Örültünk volna már annak is, ha csak magad is k'özénk lépsz és most tíz olyan derék embert ,,szabadítasz" ránk, mint amilyen te magad is vagy. No ezt igazán jól megcsináltad! Ami nekünk éveken át nem sikerült, te azt most egy szuszra elintézted. Még aznap este tízen írták alá a belépési nyilatkozatot. Másnap már munkába is álltak mindannyian és azóta egy napol sem hiányzik egyikük sem. Vince bácsi neki megfelelő munkaszakaszon dolgozik. Barta Pál fiával együtt a tehenek körül szorgoskodik és szép eredményeket ér el. Bátyás József. Kemény Mihály és a többiek is bent vantfok a szövetkezetben,,pedig ők voltak annak idején a legnyakasabbak. HALÁSZ AMBRUS / SOKAT BESZÉLŐNK ma a kötelességről, szabadjon tehát 'megjegyezni, hogy szerintünk és bizonyosan mások szerint is egyik legfontosabb kötelesség az, ha az előre kidolgozott munkatervet határidőre t«jesícjük. Mi, a felsőszeli egységes földművesszövetkezet tagjai termelési munkatervünket maradéktalanul teljesítettük, vagyis eléget tettünk beadási kötelezettségünknek és az őszi munkákat is határidőben és százszázalékosan elvégeztük. Több mint 300 hektáron vetettünk gabonát, 500 vagon répát, 146 mázsa kukoricát termeltünk. A répát a szeredi cukorgyárba, tehát 20 km távolságra szállítottuk. Répából 281 mázsa az átlagos hektárhozam. Még a fagy beállta előtt száz vagon takarmányrépát elvermeltünk. Ez is bizonyítja, hogy állatállományunk el van látva takarmánnyal. Nyolc kazal herénk és több száz köbméter silótakarmányunk van. Mindez a jól elkészített munkaterv teljesítésének eredménye. Mi bátran kimondhatjuk, hogy tagságunk egységes. Ahol azonban nem tudnak, vagy nem akarnak kötelezettségekét vállalni, ott a munka elvégzésével bijok vannak. Szövetkezetünkben minden hónapban rendesen megkapjuk a munka utáni jutalmat. Kilenc kőronát kapunk egy munkaegységre, s az már nálunk természetes dolog, hogy megkapjuk a természetbeni járandóságot is. A háztáji gazdaságukban nevelt állataik részére száraz herét, takarmányrépát és csöveskukoricát is kapnák a tagok. Igaz, ez csak úgy lehetséges, hogy többet termeltünk a tervezettnél. Mi sem bizonyítja ezt jobban,, mint az a tény, hogy akik ném érték el herénél a 45 mázsás, kukoricánál a 45 mázsás és burgonyánál a 250 mázsás hektárhozamdt, azok nem részesültek ebben a jutalomban. NÁLUNK A TAGSÁG megelégedett, mert a napnál is világosabb, hogy évről évre gyarapodunk. Ezt talán még a vak is látja. Voltak kilépő tagjaink is, akiknek kimértük a földet, úgy gondolván — nem erőszak a ),disznótor". Próbálják meg még egyszer az egyéni gazdálkodást, majd maguk rájönnek, hol volt jobb. A szövetkezetnek így is marad 2000 hektár földje, amelyen a jövőben is bő termést akarunk elérni. Kontár Jenő, Alsószeli azzal magyarázta, hogy tavaly Galló elvtárs körébe voltak beosztva a politikailag legfejlettebb elvtársak. Gallo elvtárs ezért az idei pértoktatási évben egy egészen más kört vezet — a tavalyihoz hasonló sikerrel. Galló elvtárs sikeres munkájának az a magyarázata, hogy minden órára alaposan felkészül. A Szovjetunió Kommunista Pártja történetének anyagát a gyakorlati életre, á mi viszonyainkra alkalmazza. Oktatását ezzel érdektssé, könnyen felfoghatóvá teszi. Szükség esetén szabad idejében is el beszélget hallgatóival a felmerülő problémákról. Ahol a politikai kör munkája nem elégséges, ott a járási párthizottság mielőbb megteszi a szükséges intézkedéseket. Ilyen eset fordult elő például a nyitrai péküzemek komáromi üzemében. A járási pártbizottsáy olyan elvtársat küldött oda propagandistának a Steiner Gábor-üzémből, akiről feltételezhet«, hogy a kört jól fogja vezetni. A megyercsi pártszervezet alapköreitől eltekintve, november végéig a_ ját ás minden körében megkezdődött az oktatás. A járási pártbizottság segítséget küldött a pártszervezetnek. Azokat az elvtársakat, akik a

; múlt évben elsajátították a marxista körök anyagát, járási esti iskolába osztották be. A járási esti iskolák vezetői szorgalmas tanulásra, a bírálat és önbírálat gyakorlására serkentik hallgatóikat. A nehezebb kérdések megvilágítására rendszeres csoportos 5s egyéni konzultációkat szerveznek. Ez egyben a tanulás ellenőrzésének s jól bevált módszere. Az önállóan tanuló elvtársak — akik egyben a jropagandisták lektorai is — előmeíetelét. rendszeres konzultáció kerekben ellenőrzik. Az elméleti tudás rendszeres elnélyítésének gyakorlati eredményei mgmutatkoztak a komáromi j^rás;an. A csallóközaranyosiak például a választások tiszteletére kötelezték nagukat, hogy az év végéig 6800 kg lertéshúst szolgáltatnak be terven elül. Az örsújfahjsiak 26.000 kg sereshúst. Az Ifjúsági Falu novembei 'égéig 20.000 kg sertéshúst, 1400 kg jaromfit, 10.000 liter tejet, 15.000 ojást, 1200 kg hüvelyest és 100.000 cg hántolatlan rizst adott be közillátási célokra ugyancsak terven feül. Száraz József oKuiva az eiozo pártoktatási évek hiányos megszervezéséből — a hatodik pártoktatási évet az eddigieknél alaposabban szervezte meg. Elsősorban is ügyelt arra, hogy az alapszervezetek a központi bizottság határozata alapján minden párttagot poli- • tikai fejlettségének megfelelően és lehetőleg olyan politikai körbe osz- ' szanak be, amilyenbe kéri magát. A 1 legfejlettebb dolgozóknak ugyancsak í lehetővé tették, hogy részt vehesse- , nek a pártoktatási év különböző fo- y kozatain. [ Minden alapszervezet kidolgozta a pártoktatási év tervét, melynek má- , solatát a járási pártbizottságra küld- r ték. Ez lehetővé teszi a járási párt- ^ bizottságnak, hogy bármikor ellen- d őrizhesse a pártoktatás menetét. t Az oktatási év elején a propagan- ,

c distákat mind elméleti, mind gyakor- g lati téren alaposan előkészítették. A a propagandistákat időközönként lekto- f rok és szemináriumi vezetők készítik elő előadásaikra. A szemináriumi r vezetők pedig k kerületi marx-lenini j, tanácsadó által a lektorok részére a szervezett előadásokon vesznek részt. g Hogy az alapszervezetek pártbizottságai részéről is biztosítva legyen a é pártiskolázás rendszeres menete, ri szükség esetén a járási pártbizottság t kultúrpropaganda-felelőse a járási páftinstruktorok rendes heti megbe- Z' szélésein ad instrukciókat. Hogy a járási pártbizottság a párt- h oktatási év rendszeres menetét az é, egész járásban biztosíthassa, havon- f, ként legalább egyszer tájékoztató jelentést kér a pártoktatási év folyá- is sáról. Október végén példáui az ok- U tatási év megkezdéséről tájékoztat- P

1 ték a járási pártirodát. n

i A járási pártapparátus részben az instruktorok és propagandisták jelentései, részben az alapszervezetek te- m vékenységéről adott rendszeres havi 111 jelentés alapján, időnként pedig személyes ellenőrzéssel szerez pontos ví áttekintést a pértoktatási év mene- ni térol. ' se A járás egyik legjobb propagandis- f

e tája Galló elvtárs, a gútai helyi nemZfti bizottság einöke. A Szovjetunió ví Kommunista Pártja történetét tanul- b; mányozö körök egyikét vezeti. to Az általa vezetett kör tagjai, rit- ki ki kivétejlel, minden iskolázáson el megjelentek. Több propagandista ezt lü Lenyűgöző látvány tárul a szemed elé a bánkeszi állomáséin, ahogy a vonatról lelépsz. A faluba vezető út mindkét oldalán terebélyes gesztenyefák terpeszkedve lugasra emlékeztetnek. Hűs pihenőt nyújt nyáron a munkában el/áradt embereknek, szabadságodat szívesen töltenéd lombsátraik alatt. Az egyik oldal&n a villanypóznák, a másikon a telefonoszlopok emelkednek az alacsony fák fölé. Az út gondozott, s ősszel sem kell itt sarat gyúrni. Időközönként apró kaviccsal szórják be, s meglátszik, hogy olykorolykor hengerezik. Egyik , ámulatból fel sem ócsudol, s máris a másikba esel. Pár száz méter gyaloglás után gyönyörű, villaszerű családi házak kötik le figyelmedet, s mindegyik előtt magas drótkerítéssel kerített virágos kertek díszlenek. Minden házból rádió hangja hallatszik az utcára. Csak itt a falun kívül legalább 60 családi ház épült, s kb. ugyanennyi félig kész, vagy lerakott házalapot is megszámláltam. A faluban ezenkívül több új ház is készül. Az utcán pirospozsgás gyerekek hancúroznak, s messzire hangzik vidám kacagásuk. Jó meleg téli ruhájukban fel sem veszik a kemény hideget. Pirosak, mint az érett alma és egészségesek, mint a makk. Életre kelt a régente sárbataposott munkás és kisemmizett paraszt Bánlcészin. A boldog élet a szövetkezet megalapításával együtt költözött a faluba, habár kezdetben nehezen is ment. [gaz az a mondás, hogy a parasztember eleinte idegenkedve fogadja az újat, de ha meggyőződik anruak előnyös- i ségéröl, örömmel dolgozik annak megvalósításáért. Krajcír Péter, a szövetkezet elnöke bizonygatja, hogy így vdlt ez Bánkeszin is a parasztsággal. Húzódoztak a közöstől, féltek, hogy elvesztik apáiktól öröklött vagy keservesen szerzett földecskéjüket. Sokan a kezdeti nehézségektől is visszariadtak. Nagy munka várt az első úttörőkre, hogy megmutas^ sák a parasztságnak, hogy boldogulásukat a szövetkezetben találják meg. Nappalonként a földeken dolgoztak, esténként a parasztokat látogatták, hogy meggyőzzék őket igazukról. Kévéi volt azonban a szép szó az egyénieknek. Eredményt akartak látni, magasabb hektárhozamokat az övéiknél. Látta ezt a tagság, látta, hogy addig kár mindden szóért, amíg teltekkel be nem bizonyítják, hogy jobb a szövetkezeti gazdálkodás, Munkához láttak hát, s már az első évben jóval szebb eredményt érlek el az egyélileg dolgozó parasztoknál. Szépen captak pénzt és gabonát a szövetcezet tagjai, s most már tiszta lelkiismerettel, szép eredményekkel ilíhattak az egyéniek elé. Ezt látva, rövid idő alatt sok zgyénileg dolgozó paraszt lépett a közösbe, de még mincfig akadt olyan, aki húzódozott a szövetkezettől. A harmadik évben már egy•e többen kérték felvételüket, s zet. A baj azonban ott volt, hogi éppen azok idegenkedtek a szövet kezettöl, akiket legtöbbször látogattak meg, s akiket legjobba szerettek volna megnyerni a közö gondolatnak. Sokat beszélgettek Brezik Vin cével, Bátyás Józseffel, Barta Pál lal és másokkal. Hiába volt minden szó, hiába az eredmény, semmi sen segített, csökönyösen visszauta sítottak minden ajánlatot. Hagyjatok minket békén — szokták volt mondani. — Megélünk m a magunk emberségéből is! Beadtuk áz előírt kontingenst, nem vagyunk adósai az államnak. — Ha nektek jó, csináljátok, — de mi így dolgozunk és nekünk így tetszik — szokta mondani Brezik Vince — Majd ha eljön az ideje, belépünk! Utolsók nem leszünk azért, faluban. így talán nem vagyunk olyan jó hazafiak, mint ti? — Hát hisz nem is erről van szó 'Vince bátyám — világosították fe őt a látogatók. — Nem kételkedünk abban, hogy becsületesen végzi munkáját és még többet is ad az államnak az előírtnál. Éppen ezért kellenek nekünk is ilyen emberek. Gondolja meg és álljon, közénk VÍJice bácsi. Brezik Vinte már tudta és érezte, hogy sigazuk van a szövetkeze teseknek, mégis csökönyösködött makrancoskodott, mint az efféle vénember. Azért nem haragudtak rája, mert világos volt előttük hogy becsületes kisparaszt ez a Vince bácsi és ezért továbbra is barátként bántak vele. Sőt jónéhányszor együtt borozgattak a kiskocsmában. Szó esett ilyenkoi mindenféléről, csak éppen a szövetkezetről nem beszéltek. Az emberek szándékosan nem hozták fel a dolgot, nehogy Vince bácsi azt gondolja, hogy kényszeríteni akarják a belépésre. Pedig látták az öregen, hogy szeretné tudni mint és hogy van náluk, de azért ő is kerülte ezt a kérdést. T elt-múlt az idő, az aratást is elvégezték, sőt az őszi munkák egy részét. Vince bácsiról talán már egészen megfeledkeztek. Egy szép napon azonban megjelent a szövetkezeti irodában, A teremben éppen ott találta Pétert, az elnököt, ne meg az agronómus Cselka István is itt tevékenykedett két könyvelővel. Vince bácsi szemlesütve közeledett az elnökhöz, s mintha valamilyen csínyt követett volna el, lelkiismeretfurdalással küzködve, megszólalt. — Bocsáss meg Péter, de ... Az elnök azonban nem engedte szóhoz jutni, hanem tréfásan megjegyezte: — Mi ae, Vince, talán rvssz fát lettél a tűzre, hogy mentegeted magad ? — Nem arról van itt szó, de ... Mondanivalóját megint nem fejezhette be, mert az elnök közbevágott. — Hát hisz ez néha megesik az imberrel, hogy beleesik egy kis hibába. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. — Hallgass meg már végre, — akadt ki Vince bácsi. — Semmiyen rossi fát nem tettem én a tüz-