Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-08 / 297. szám, szerda

UJSZO 1954. december 8. Az NDK Moszkvából visszatért kormányküldöttségének sajtóértekezlete Az évi terv teljesítéséért A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amely Grotewohl miniszterelnök vezetésével részt vett a moszkvai értekezleten, szombaton délután a német és külföldi újságírók kérésére sajtóértekezletet tartott Berlinben. A sajtóértekezleten mintegy. 300 német és külföldi sajtótudósító vett részt. Otto Grotewohl miniszterelnök bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a csütörtökön befejeződött moszkvai tanácskozásokon hozott határozatok megmutatják Washington és Bonn jelenlegi politikájának teljes irrealitását és kilátástalanságát, s ezzel elősegítik Európa központi problémájának, a német újraegyesítés kérdésének békés, demokratikus és igazságos megoldását. A miniszterelnök kiemelte: tévednek, akik azt hiszik, hogy a moszkvai értekezleten képviselt hatalmak az „erőpolitika" híveinek példáját követ-' ve, fenyegető ököllel válaszolnak a nyugati monopoltöke szolgálatában álló kormányok békeellenes készülődéseire. A moszkvai értekezleten részt vett államok továbbra is a Szovjetunió javasolta összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért szálIanak síkra. A moszkvai értekezleten elfogadott nyilatkozat félreérthetetlenül rámutat, hogy a részvevők csak az esetben folyamodnak saját véderejük fokozásához és tömörítéséhez, ha ez a párizsi szerződések ratifikálásával elkerülhetetlenné válnék. A moszkvai értekezlet nem csapta be az ajtót a különböző társadalmi rendszerű államok megegyezése és a békés együttélés előtt. Ellenkezőleg, az eddiginél is nyomatékosabban világította meg, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésének útja, az egyenjogúság alapján folytatott tárgyalások útja az egyetlen, amely Európa és az egész világ valamennyi népének jólétéhez és felemelkedéséhez vezet — hangoztatta Grotewohl. Az újságírók ezután kérdéseket tettek fel a kormányküldöttség tagjainak. Grotewohl miniszterelnök a „New York Herald Tribune" tudósítójának kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a moszkvai értekezlet határozataival szétpukkant az utóbbi évek legnagyobb külpolitikai szappanbuboréka, az úgynevezett erőpolitika, amelynek most, a békeszerető országok tényleges, reális erőinek számbavétele után a le-r leplezett hatástalan blöffök lomtárában van a helye. Grotewohl ezzel kapcsolatban utalt a 600 millió lakosú Kínai Népköztársaság képviselőjének a moszkvai értekezleten elhangzott bejelentésére, hogy a népi, Kína a Szovjetunióval kötött kölcsönös segélynyújtási szerződés alapján egy csupán Európára korlátozott fegyveres összetűzés esetén is teljes ereje latbavetésével a béketábor országai mellé állna. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi békeszerető állam mérhetetlen erejének nagyobb mérsékletre és realitásra kell ösztönöznie az úgynevezett erőpolitika izgága irányítóit — hangsúlyozta a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. Bolz minisztelnökhelyettes és külügyminiszter a „Le Monde" című párizsi lap tudósítójának kérdésére a következőket felelte: A Moszkvában tanácskozó miniszterek meg voltak róla győződve, hogy az értekezleten nem képviselt országok' népei is rokonszenvvel tekintenek a moszkvai értekezlet céljaira és munkájára. Fokozott mértékben áll ez a francia népre, amely végeredményben nem fogja megengedni, hogy körmönfont és hazug szólamokkal elüssék annak a győzelemnek a gyümölcseitől, amelyet annyi hősiességgel, véráldozattal és szenvedéssel aratott a náci hordák felett s nem fogja tűrni, hogy fiai hitleri tábornokok parancsnoksága alatt katonáskodjanak. Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának első titkára a „Kölnische Rundschau" munkatársának kérdésére válaszolva rámutatott a párizsi szerződések tervbevett ratifikálása és a Németország Kommunista Pártja ellen indított terrorper közötti szoros összefüggésre. A két esemény azonos időpontja nem véletlen — mondotta, majd kijelentette, hogy a német nép egyre erőteljesebb ellenállása miatt Adenauer kénytelen mind nyíltabban a jogtiprás és parancsuralom eszközeihez folyamodni. Az az aljas, de egyben szánalmas vádirat, amelyet az Adenauer-kormány Németország Kommunista Pártja ellen kidolgozott és az . alkotmánybíróság elé terjesztett, mindennél hívebben tükrözi a „bonni demokrácia" igazi arcát. De Gaulle tábornok beszéde a nyugatnémet újrafelíegyverzésről és Franciaország függő helyzetéről De Gaulle tábornok december 4-én egy párizsi gyűlésen beszédet mondott. De Gaulle „nyolc év óta az egészséges fejlődés első jelének" nevezte azt a tényt, hogy Franciaország megtagadta az „európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálását. De Gaulle hangoztatta, hogy a londoni és párizsi egyezmények „magukban véve előnyösebbek" és ugyanakkor állást foglalt amellett, hogy tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunióval ezeknek az egyezményeknek ratifikálása előtt. Mielőtt hozzálátnának egy olyan rendszer megvalósításához, amely a többi közt olyan lényeges — és rendkívül sok előre nem látott következményt magában rejtő — tényezőt tartalmaz, amilyer Németország újrafelfegyverzése — mondta De Gaulle — pontos tárgyalások útján meg kell állapítani, vajon nem enyhíthetők a nemzetközi feszültség, aminek kritériuma, hogy mindenütt ellenőrizhetően korlátozzák a fegyverzet valamennyi fajtáját." De Gaulle rámutatott, hogy véle ménye szerint Németország felfegyverzése csak abban az esetben lesz indoi-olt, ha a feszültség enyhítése lehetetlen, majd így folytatta: „De ha ez a felfegyverzés lehetséges is, az emberiség, a civilizáció és Európa érdekében modus vivendit kell találni és a többi közt gondoskodni ke',1 arról, hogy nemzetközi alapokmány garantálja Németország szuverenitását, egységét és biztonságát is." De Gaulle a továbbiakban hangsúlyozta, hogy: „Franciaországnak kell kezdeményeznie ilyen tárgyalásokat, mivel elsősorban Franciaországot fenyegeti Németország újrafelfegyverzése. Franciaországnak elsősorban kell Oroszországhoz fordulnia a múltbeli szövetség, valamint' a francia-szovjet szerződés alapján. Éppen elsősorban Franciaországnak van történelmi, íöldrajzi és politikai indoka arra, hogy igyekezzék hidat építeni a keleti komplexum felé." De Gaulle a továbbiakban azt mondta, hogy az Atlanti Szövetség^atonai és politikai téren megfosztja Ftanciaországot az önállóságtól. „A NATO-nak (Északatlanti Szervezet) nevezett rendszerben Franciaországnak semmiféle eszköze sincs az önálló cselekvésre" mivel „idegen vezetők alá rendeli hadseregét, támaszpontjait és közlekedését" — mondta. „A függőség folytán külföldi ellenőrzés alá kerül mindeféle katonai, tehát politikai terve is, amelyet a társállamokban kíván végrehajtani." (De Gaulle Indokínára és Észak-Afrikára gondolt). De Gaulle kifejezésre juttatta elégedetlenségét amiatt, hogy „az Egyesült Államok mostanáig kezében tartja a fegyverek elosztását és a maga belátása szerint osztja el azokat a nemzetek között, ami ellentmond az európai szolidaritás szellemének." De Gaulle érintette a Saar-kérdést, amelynek végleges megoldása az ő véleménye szerint elengedhetetlen feltétele egy „európai szervezetnek" s hangsúlyozta, hogy milyen gyengék a Saar-vidékre vonatkozóan adott angol-amerikai „garanciák." SOK SZORGALMAS, tettrekész, ügyeskezű munkás dolgozik a nagyszombati Kovosmaltban, akik állandóan azon igyekeznek, hogy egyszerűsítéssel, jobb munkafogásokkal, újítások, ötletek és a szovjet munkamódszerek alkalmazásával, népszerűsítésével növeljék munkájuk termelékenységét. A gyár kollektívája évrőlévre becsülettel teljesítette a feladatokat. A dolgozók lelkes versenye mindenekelőtt a gépek módosítására és teljes kihasználására irányult és azt eredményezte, hogy a munkatermelékenység 1953 végén/1948-hoz viszonyítva 114.9%-kai emelkedett és az önköltség jelentősen csökkent. A munkatermelékenység fokozásának közvetlenül maguk a munkások látták használt, mert az átlagbér az elmúlt évek folyamán 63.8%-kal emelkedett. Az ötéves terv határidő előtti teljesítése után a szeptemberi kormánynyilatkozat újabb feladatok elé állította az üzem dolgozóit. Egyes árufajták gyártását beszüntették és újabb, keresettebb . cikkek gyártását kezdték meg. Így többek között bevezették a kisebb és nagyobb mosógépek készítését, ami iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Habár az üzemben minden lehetőt megtettek, hogy zökkenés nélkül történjék az átmenet az új árufajták gyártására, mégis hetekig, sőt egyes műveleteknél hónapokig tartott, míg olyan tapasztalatokat szereztek az előállításnál, hogy a tervet minőségben és mennyiségben teljesíthessék. A termelési csoportok é$ az egyes munkások a párt X. kongresszusa tiszteletére szocialista munkakötelezettségeket vállaltak, amelyeknek lényege az elsőrendű gyártmányok termelésének növelésére, az előállítási ár csökkentésére és a terv egyenletes teljesítésére irányult. A VERSENYBEN RÉSZTVEVŐ munkások, mint Vesely Ferenc, Csuda Václav, Pongrác Vince, Mokren Mária és sok más állandóan növelik tudásukat — technikai ismereteiket gyarapítják és elsajátítják a termelés tudományos alapjait, ami lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb mértékben alkalmazzák . a nagyobb termelékenységű gyártási módszereket. Megtanulják a technika teljes kihasználását és áttérnek magának a technikának, a gépek, szerszámok, készülékek gyakran gyökeres tökéletesítésére, ami idő, anyag, villanyerő, stb. megtakarításához vezet. A kongresszusi kötelezettségvállalás teljesítéséért való harcot siker koronázta. A kongresszusig nemcsak behozták a terv teljesítésében az év eleji lemaradást, hanem túl is teljesítették a tervet. Az üzem dolgozói továbbá kötelezték magukat arra, hogy az 1953-as évhez viszonyítva 13.000 koronával csökkentik a selejtet. Ezt a kötelezettségvállalásukat magasan túlteljesítették, 76.971 korona értékkel csökkentették a selejt mennyiségét. A normán felüli anyagkészlet csökkentésére tett kötelezettségvállalások valóra váltása már valamivel nehezebben ment. Számos értekezleten ismertették, sőt írásban is adták minden mesternek, miből mennyi van normán felül. Azonban ez mind eredménytelen volt, mert a mondottakat elfelejtették és a papirosokat addig rakosgatták ide-oda, amíg az íróasztal fiókjának fenekére nem kerültek. Az üzem vezetősége, a pártbizottság és az üzemi tanács ezért egy közös értekezleten arra a megállapodásra jutott, hogy ezt a problémát a normán felüli anyagkészlet kiállításának megrendezésével lehetne a legjobban megoldani. Az ötlet jó volt. A kiállításon mindjárt az első napon csak úgy hemzsegtek az osztályvezetők, mesterek és bizony mindenki talált műhelye és a műhelyben készített gyártmányok részére fontos dolgokat. Például Bohdán elvtárs 11 tonna 13 cm széles lemeszalagot, százezer darab anyacsavart használt fel. De nemcsak ő, hanem a többi mesterek és a munkások is több javaslatot adtak be a kiállított anyagok célszerű felhasználására, illetve értékesítésére. így sikerült a normánfelüli anyagkészletet négymillió koronával csökkentehi. Ezáltal 300.000 koronával teljesítették túl kötelezettségvállalásukat. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKAT teljesítették, de ma az a helyzet, hogy az egyes üzemrészlegek vezetőinek felelőtlensége következtében, akik rnegindokolatlanúl hónapokra előre akarnak maguknak biztosítani anyagot, újabb egy és fél millió korona normán felüli anyagkészlet halmazódott fel.» Többek között Volny Ferenc, az öntöde vezetője, Krocska Vilmos, az építészeti osztály vezetője és Nóvák Ferenc főenergetikus okozták az újabb normán felüli készletek képződését. Pedig éppen nekik, párttagoknak kellene harcolni az ilyen gazdálkodás ellen, mert a normán felüli anyagkészlet felhalmozása a dolgozók életszínvonalának emelését lassítja. Igaz, hogy ha Malovec Ferenc elvtárs, főtechnológus már kidolgozta volna az anyag és segédanyagok szükségletének normáit, meg lehetne akadályozni mindezt. Malovec elvtársnak a káderhiányra való hivatkozása bizonyos mértékben indokolt, azonban ha jobban körülnézne, biztosan találna megfelelő embereket, akik ellenőriznék és megakadályoznák a jogtalan anyagfelhalmozást. A gyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségekben új célokat tűztek'maguk elé: az évi tervet december 19-ig teljesítik és terven felül 6,173.000 korona értékű áruval termelnek többet, ebből 4,076.000 korona értékben közszükségleti cikkekkel gazdagítják a karácsonyi vásárt. Például „Club" 122. számú kályhából 7.217 darabot, ezenkívül 2169 „Perota" és 1000 „Verona" mosógépet gyártanak. A „Perobot" mosógépek gyártásának tervét száz százalékra teljesítik.. Azonkívül terven felül még különböző villanyfőzőket, sütőket, takaréktűzhelyeket készítenek. Repta elvtárs, az üzemi újság szerkesztője szorgalmasan gyűjti a kötelezettségvállalások teljesítésének eredményeit és a jelentések alapján már megállapították, hogy ez ideig két millió korona értékben teljesítették vállalásaikat. Igyekeznek teljesíteni a feladatokat még akkor is, ha az anyagot szállítóüzemek sok esetben később küldik a szükséges alkatrészeket. így volt ez októberben, amikor a hónap végén kapták meg a Perobot mosógépbe való motorokat. Az üzemrészleg szorgos dolgozói, Klacán Anna, Sloboda Pavla, Polacek Anna, Kotvas Mária és a többiek önként jelentkeztek, hogy 3Ű-án, ünnepnapon és 31-én, vasárnap beszerelik a . motorokat a már előkészített mosógépekbe, mert havi tervüket teljesíteni akarták. KERESETT, KÖZKEDVELT CIKK üzleteinkben a gyárban készített mosógép, Egyre többen vásárolják ezt a háziasszonyok munkáját nagyban megkönnyítő gépet, amelynek ára ma qjár mindenki számára elérhető. Azonban, nem egy esetben előfordul, hogy egyes üzletekből kifogy ez az árucikk. Az érdeklődőknek sokszor hetekig várniok kell, míg megérkezik az üzletbe az újabb szállítmány. Pedig a Kovosmalt dolgozói teljesítik a tervet, sőt terven felül is gyártanak mosógépet. Hogy néha mégis hiány van belőlük az üzletekben, ezt részben az is okozza, hogy az üzem nem kap elegendő vasúti kocsit a szállítás lebonyolítására. A Kovosmalt raktáraiban egymás fölé rakott hármas sorokban várnak elszállításra a mosógépek, növelve ezzel a heverő árukészletet, a vasárlóknak pedig sok esetben várniok kell a mosógépek és a kályháit beszerzésével. Ezekben a hetekben az évi terv és a kötelezettségvállalások teljesítéséért, az 1955-ös év , jó előkészítéséért vívott harcban sok kitűnő kezdeményezés születik a Ko.vosmaltban. Az üzem dolgozói magukévá tették pártunk X. kongresszusának irányelveit és a jövő évben előreláthatólag 28.6 százalékkal fogják növelni a termelékenységet és 11.8 százalékkal csökkentik az önköltséget. Az újítók és módosítók száma egyre növekszik. Vadovic József elvtárs javaslatára a Perobot mosógépek külsejét már nem három, hanem egy részből fogják készíteni, ami tartósabbá teszi a gépet, az előállítási időt is megrövidíti és 900.000 korona megtakarítást jelent a jövő évben. Ugyanabba a mosógépbe a motor beszerelését Bogdán elvtárs hozzáférhetőbbé tette, ami további 214.000 koroná megtakarítást jelent. így fel lehetne sorolni további ,sok kiváló dolgozót, akik kezdeményezésükkel hozzájárulnak az önköltség csökkentéséhez. Az igazságos bérezés terén is a munkások kezdeményezése alapján javulás van folyamatban. Suchon József, Szombati Mária és mások ezelőtt jogosán elégedetlenkedtek a normák tapasztalati úton történő megállapítása ellen, mert ez hibákra vezethet a norma megállapító ja részéről. A gyakori normafelülvizsgálat pedig bizalmatlanságot keltett a munkások soraiban a darabbérrel szemben, ami nem biztosított megfelelő ösztönzést a munkatermelékenység növelésében. Az elemző-számító normamegállapítás eddigi eredményei is azt igazolják már, hogy az új normák a szorgalmasabbak javát szolgálják és mozgósítják a kevésbé törekvőket a termelés fokozására. SZÉP EREDMÉNYEKET értek el j szorgalmas munkával a nagyszombati Kovosmalt dolgozói a termelésben. A kötelezettségvállalások teljesítését becsületbeli feladatuknak tartják és valóraváltásukért minden tőlük telhetőt megtesznek. Jól készülnek elő a jövő évi feladatok teljesítésére is. A termelésben elért kielégítő eredmények mellett azonban egyáltalán nem megnyugtatók a tömegpolitikaí munka eredményei. Jórészben az okozza ezt, hogy az alapszervezetek bizottságai nem elég aktívak. Például Vrzdák József elvtárs, a III. alapszervezet elnöke és a bizottság tagjai is belenyugodtak abba, hogy az utolsó taggyűlésen 30 párttag nem vett részt. Nem hívták egybe a pártcsoport bizalmiakat sem, hogy megbeszélték volna velük a szervezésben és a népnevelésben kiütköző hiányokat.' így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy az összüzemi gyűlésről is sokan hiányoztak. A hiba nem olyan nagy, hogy nem lehetne rövid időn belül kiküszöbölni, de ehhez szükséges, hogy mindenekelőtt az összüZemi pártbizottság nyújtson nagyobb segítséget az alapszervezetek bizottságainak, hogy jő szakemberek és politikailag fejlett dolgozók legyenek biztosítékai az újabb munkasikerek elérésének a jövő évben. Erdősi Ede. A komáromi hajógyár hatalmas csarnokaiban a magyar, szlovák és rseh dolgozók keze nyomán újabb és újabb hajók épülnek, amelyek a hazai és más országok vizein bizonyítják be a csehszlovák dolgozók ügyességét és gépiparunk fejlettségét. Számos itt készült hajó a Szovjetunió vizein úszik A „Rossia" az „Arménia" személyhajók több Komáromban készült vontatőX hajóval együtt a kommunizmus építkezésén, a Volga—Don-csatornán közlekednek. Képünkön a legutóbb elkészült hajók egyike a „Chariton Laptev" nevű vontatóhajó látható, amely a sikeres próbaúszás után elhagyta a komáromi hajógyárat, hogy a Szovjetunió felé vegye útját.