Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-01 / 291. szám, szerda

1954. december í. UJSZÖ 5 BIZALOM ES EGYSÉG JEGYÉBEN Választ Kosút népe (V. I.) Ezen az őszi, kissé ködös vasárnapon a kosúti utcákon mindenütt sűrű csoportokat Máthatunk. Mind egyirányba igyekeznek, a választóhelyiségek felé. Szavaznak a kosúti dolgozók. Ott, ahol 1931-ben csendőrsortüzek dördültek és sebesültek, halottak maradtak az utcán, ott most a felszabadult és boldog nép képviselőit választja. A választási helyiségből szakadatlanul áramlik ki a nép. Egy idősebb házaspárra leszünk figyelmesek. A férfi még délceg, magas ember, az aszszony már bizony csak botra támaszkodva tud járni. Mindegyikükön látszik, hogy jó pár évtized nyomja vállukat. Molnár. Gyula és felesége már mindketten túljárnak a hatvanon. A férfi az állami birtokon dolgozik, az asszony azonban már csak otthon, a ház körül tud tenni-venni. Fiatalos lelkesedéssel beszélnek a mai nap jelentőségéről, s vissza-visszakalandoznak a múltba, ahogy már az ilyen korú embereknél szokásos. Megtudjuk, j hogy mindketten régi harcosai a munkásmozgalomnak. A férfi a múltban 150 ember bizalmijaként szép munkát végzett a szakszervezetben. A felesége is nők bizalmija volt azokban az években. Az első köztársaság idején maguk is részesei voltak a földmunkásság nehéz küzdelmeinek, harcainak. Beszélnek az emlékezetes 1931-es csendőrsortűzröl is, a helyet is megmutatják, hogy éppen ezen a helyen, ahol mi állunk, dördültek el a végzetes lövések. A választásokkal kapcsolatban Molnárné csendesen megjegyzi: — Látjuk, hogy ez a rendszer megvalósítja mindazt, amiért mi valamikor ' harcoltunk. Eljöttünk választani, mert bízunk rendszerünkben és jelöltjeinkben. Molnár elvtárs még hozzáteszi: — Ennek a rendszernek megvan minden' előnye. Soha olyan jó dolga nem volt a dolgozónak, mint éppen most. Jelöltjeink mind a dolgozó népből származnak, üzemi munkások, földművesek, értelmiségiek. Ismerjük őket és tudjuk azt, hogy megválasztásuk esetén mindig a dolgozó nép érdekeit fogják szem előtt tartani. Első a szavazásnál is... (E. E.) Ligetfalu a nyomortanyák, a keserű arcú, nélkülözéstől meggyötört emberek, mosolytalan gyermekek legnagyobb faluja volt a kapitalista Csehszlovákiában. Ma Bratislavának egyik része, utcáin jókedvű embereket kacagó, jólöltözött gyermekeket láthatunk. Vasárnap reggel alig van hét óra és már özönlenek az emberek mindenfelől a szavazóhelyiségek felé. A 44-es körzet választási helyisége előtt Jozef Sefcovic, a Szlovák Nemzeti Felkelésben szerzett kitüntetéssel a mellén várakozik. Első volt a fasiszták elleni harcban hazánk felszabadulásánál, első a munkahelyen a munkában, első akar lenni a szavazásnál is. — A szabadságért való harcban elvesztettem jobblábamat — mondotta, — de népi demokratikus államunk nem koldusbotot adott kezembe, mint a kapitalsita államok' a rokkantaknak, hanem szakmunkás lettem, speciális gépeket javítok az Erdészeti Megbízotti Hivatal mechanikus műhelyében, Szépen keresek, boldogan élek családommal, három gyermekem nem ismeri, mi az a nincs. Azzal, hogy ma a Nemzeti Front jelöltjeire szavazok, a békére, gyermekeim és mások gyermekei boldogabb jövőjére szavazok. A 80 éves Afagy Gyula megnyugodott 'Amikor Nagy Gyula '80 éves nyárasdi lakos tudomást szerzett a szavazás napjáról, .nem nyugodott, míg meg nem tudta, mi lesz az öregekkel, hogyan fognak azok szavazni, akik nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe. Erős elhatározása volt, hogy amiatt, hbgy a soksok esztendő az ágyhoz láncolta, nem, mond le erről a jogáról és ha addig él is, ezen a nagy napon ő is leadja szavazatát a nép jelöltjeire. Már hogy maradna ki ebből, amikor egész életén keresztül éjt nappallá téve, küzdött a jobbért, dolgozott . szakadásig, de a nyomorúság mégis csak mindennapos vendég volt nála. Jobb sora csak azóta van, hogy a dolgozó nép maga irányítja sorsát és maga formálja jövőjét.' . Ö ugyan munkájával már nem igen tud segíteni, de úgy gondolta, azért a sokoldalú gondoskodásért, amelyben ma az öregek részesülnek, sokkal tartozik a népi demokráciának• Hátha már dolgozni nem tud, legalább szavazatával erősítse a hazát, a békét. Na meg nagyon jól ismeri a képviselője.löiteket. Árvay elvtársat is, akinek életcélja • volt harcolni a nép szabadságáért. Livinka Józsefet ugyan csak pár éve isjneri, de azért, mégis tudja,, milyen ember, hisz hallotta már hírét a csicsói szövetkezetnek, amelynek Livinka elvtárs az elnöke. A család megnyugtatta Nagy báLEVÉL FÜLEKRŐL November 11-én lapunk népszerű rovatában a „Prágai levélben^ közzé tettük Jó Sándor tollából a „Kirakatban a kályha" című cikket. A cikk keretében kivonatosan közöltük a nSvét práce" című lapban megjelent kritikát, amely bírálja a füleki Kovosmalt dolgozói által készített „Peter" nevű kályhák minőségét. A cikk lapunkban való közlésével fel akartuk hívni a füleki dolgozók figyelmét arra, hogy az eddiginél még nagyobb figyelemmel harcoljanak a selejt ellen, az ijizemből kikerülő termékek minőségének javításáért, nehogy a jövőben a gyártás és az ellenőrzés hibájából esetleg piacra kerülő meg nem felelő minőségű áru csorbítsa a füleki Kovosmalt dolgozóinak jó munkájával a bel- és külföldi piacon kivívott, megbecsült hírnevét. A bíráló' cikkre a füleki Kovosmalt dolgozói nevében elsőnek Kiss József elvtárs, az üzemi szakszervezeti tanács tagja válaszolt. Többek között a következőket írja: „Üzemünk dolgozói mindig elfogadták a bírálatot, főképpen, ha az előforduló hiányosságokat megszüntetni segítő, jóakaratú bírálatról van szó. Második műszakban dolgozom, mely délután két órakor kezdődik. Amikor november 11-én, csütörtökön műszakváltáskor beléptem az üzembe, látom, hogy a műhely csaknem összes dolgozójának a kezében ott van az Űj Szó. Figyelmesen olvassák és közben egymás között élénken megvitatnak valamit. Gondoltam, hogy rólunk ír az újság, átfutom én is rögtön — tettein fel magamban. Figyelmesen elolvastam a cikket.'A „Svét práce" című lapból közölt kivonatot újra meg újra átfutottam. Az első gondolatom az volt, hogy ezután még jobban kell dolgoznunk, hogy a jövőben megelőzzük a hasonló bírálat megismétlődését. Aztán sokat gondolkoztam a bírálaton. Legfőképpen azon törtem a fejemet, hogyan történhetett meg. hogy a mi igazán szigorú minőségi ellenőrzésünk átengedett ilyen hibás kályhát, melynek ajtaját nem lehet kinyitni. Mint szakember azt sem értettem meg teljesen, hegy lehetett a kályha ajtaját úgy bezománcozni, hogy az megakadályozza az ajtó kinyitását. Nálunk az üzemben ugyan a kályhaajtót a kerettel együtt égetik ki, de küiön zománcozzák és az égetés után a szerelőműhelyben külön szerelik rá a keretre az ajtót és az szinte lehetetlen, hogy a zománco^ás hibájából az ajtó ki ne nyíljék. Mi, a füleki Kovosmalt dolgozóiúem akarjuk és nem is fogjuk lerontani, a szlovákiai ipar jó hírnevét. . Napról napra igyekszünk gyártmányaink minőségét javítani és ezen törekvésünkben már szép eredményeket értünk el. Dolgozóinknak ez a sikere annál dicséretreméltóbb, mert ma még elég nehéz munkakörülmények kö%ptt régi gépekkel dolgozunk. Igaz, épülnek már az új műhelyek, a hatalmas, korszerű, zománcozok. Eredetileg úgy tervezték, hogy már ezelőtt két évvel az új zománcozóban fogunk dolgozni. De vagy a tervezés hibájából, vagy más okból az építkezés nagyon lassan halad előre. Fedig valamennyien szeretnénk már az új üzemben dolgozni, ahol jobb munkakörülmények között még jobb, eredményesebb munkát végezhetnénk. Néhány .szóval be szeretnék számolni a terv teljesítéséről. Az év folyamán mintegy negyven fajta új cikk gyártását kezdtük meg. Mi ezt örömmel tettük, mert az árufajták bővítésével segítünk hazánk dolgozóinak állandóan növekvő igényét kielégíteni. Emellett természetesen nagy gondot, fordítunk a termékek minőségére is. A megA választások napja a kassai kerületben A nagyrőcei járásban levő Sirken 210 dolgozó szavazott, köztük Ondrej Laciak nyugdíjas, aki 42 évig dolgozott a bányában, saját bőrén tapasztalva a kapitalisták kizsákmányolását. Fzért ma a többiekkel együtt a boldog jövőre, a békére szavaz A gömöri bányászok Ján Jarabekre és Krbavec elvtársakra szavaznak. A gölnici választók is eleget tettek állampolgári kötelességeiknek. Az elsők között adta le szavazatát Mária Scholcová villanyszerelő, aki épp most töltötte be 18. életévét és büszkén szavazott a Nemzeti Front képviselőjelöltjeire. Most szavazott először Helena Pavliková 18 éves CsISz-tag is. /A kassai járás községeiből újabb és újabb hírek érkeznek, amelyek a választásokban való 100 százalékos részvételről szólnak. A kassai járásban Nova Polhora község már reggel 8 óra előtt jelentette, hogy minden választó leadta szavazatát. A község lakói Július Durisra és Vojtech Törökre szavaztak. Kassa utcáin egész nap élénk a forgalom. A kassai kerület dolgozóinak tízezrei a Nemzeti Front jelöltléire, a béke győzelmére, a kassai, kerület felvirágoztatására szavaztak. Lipták László, Kassa Pethő elvtárs szavazott A zászlókkal feldíszített Diószeg utcáin vasárnap kora délelőtt ünneplőbe öltözött emberek igyekszenek a 25. választási központ felé. Sok anya gyermekét kézen fogva vezeti és jön szavazni, mert hiszen- gyermekük boldogságára és jövőjére szavaznak. A csípős őszi szél pirosra festi orcájukat, bele-belekapaszkodik ruhájukba és a házak tetején levő fehér-kék-piros lobogókba. Jó kedvvel, vidám arccal járulnak a szavazóurnához, hogy leadják szavazataikat jelöltjeikre, Lukacovic építésügyi megbízottra és Hrajnoha Istvánra, a pálőci szövetkezet agronómusára, akiket a szavazók nagyon jól ismernek. Pethő Rudolf, állami útmester és felesége együtt jöttek szavazni. Emíékeztes és örömteljes nap ez részükre, annál is inkább, mert Pethő Rudolf elvtárs egész életében azért harcolt, hogy szabad országban a munkásnép maga igazgathassa életét, munkáját és jobb sorsát. Lassan már a 60. életévéhez közeledik, de egyenes termetében még mindig fiatalos mozgás van, amikor odalép a szavazóbizottság élé, hogy átvegye a szavazólapokat. 18—20 évvel ezelőtt őt is kétszer választották meg Diószeg lakosai kommunista bírónak. 19 szótöbbséggel. Mindig dolgozó népünk érdekeit tartottá szem előtt és erre nevelte kicsi koruktól gyermekeit is. Mikor Pethő elvtárs a virágokkal feldíszített helyiségben leadja szavazatát, kifelé indulva azt mondja feleségének: örülök, hogy ezt a napot is megélhettem. Képek a téli könyvvásárról Bratislavában a Leningrád utca sarkán már napok óta tart a könyvvásár. Különösen a délutáni, koraesti órákban nagy a forgalom, mikor az emberek munkahelyükről hazafelé tartanak vagy sétálnak, meg-megállva a kivilágított csillogó kirakatok előtt, hiszen már mindenki nézegeti, tervezgeti, milyen ajándékkal lepje meg szeretteit. Közeledik a karácsony, ilyenkor legnagyobb a vásárlókedv. A könyv'mindig az egyik legnépszerűbb ajándékozási tárgy volt. Nincs is a, könyvsátor előtt hiány érdeklődőkben. Állandóan kisebbnagyobb csoportok verődnek össze, állnak meg a könyvesbolt előtt. Különösen, mikor a hangszóró jelenti, hogy aznap melyik író, költő látogatja meg a könyvsátrat, hogy aláírásával lássa el könyvét. Az írók is örömmel élnek az al kalommal, hogy ily módon is közelebbi kapcsolatba jussanak az olvasókkal. Jóleső örömmel látom, hogy ez a kapcsolat már nálunk is mindszorosabb. A vásárlók között a nők, férfiak minden korosztálya képviselve van.. Munkások, értelmiségiek, minden foglalkozási ág, de meg-, figyeltem, hogy különösen az ifjúság, a diákok, főiskolások azok, akik rendszeresen látogatják a könyvtárat. Valamelyik nap figyelmes lettem egy kislányra és egy fiúra. Úgy 13 —14 évesek lehetnek. Minden délután ott állnak a sátor előtt, hogyha megérkezik az író, ők legyenek az elsők, akik aláírást kapnak. Megtakarított pénzüknek jelentős részét áldozzák most könyvekre. Olyan bájos ez a két fiatal, ez a két kis irodalomrajongó. Vannak, más rendszeres látogatói is a vásárnak, de megint két diákot ragadok ki. Ott állnak a könyvek előtt, s vágyódva nézték a kiállított műveket. Végül döntött az egyik, rámutatott egy könyvre, s kérte az eladót, hogy csomagolja be. A könyvet már félig be is csomagolták, mikor az ára után érdeklődött a fiatal vevő. Az árat hallva szemmel láthatóan zavarba jött, mert zsebében bizony kevesebb volt a pénz. Társa máris segítségére sietett és buzgón rakosgatták össze a koronákat, hogy megvehessék a könyvet. De nem így történt. Sajnos, kettőjük pénze sem volt elég. A könyv visszakerült a pultra, a két fiú pedig megnyúlt arccal távozott. Kedves fiúk, én azt hiszem, hogy hamarosan együtt lesz pénzetek, hogy a könyvet megvehessétek. És hiszem azt is, hogy rövidesen siker, rel jár az a törekvés, hogy a könyvek olcsóbbak legyenek. Érdeklődtem, hogy a közeli napokban az írók közül ki vesz részt a téli könyvvásár akcióban. Megtudtam, hogy szerdán, december 1én Egri Viktor államdíjas írónk látogat el a könyvsátorba. hogy este 7-től 8 óráig könyveit aláírja a vásárlóknak. A sátor előtti élénk forgalom arra vall, hogy karácsonykor sok-sok szép könyv tulajdonosa örül majd a •szép ajándéknak. O. Kj 1 csit, hogy ne féljen, ha nem is tud járni, aklcor is. szavazhat. De erre , csak legyintett az öreg, végül teljesen csak akkor nyugodott meg, amikor Lőrincz Ádám elment hozzá a hordozható zöld urnával. A meghatottságtól alig tudta fogadni Lőrincz köszönését. Majd ícis csend után az öreg, reszkető kezével boldogan csúsztatta a szavazócédulát az urnába. Megköszönte Lőrincz Ádámnak, hogy nem feledkeztek meg róla és hogy ilyen figyelmesek ma az öregek iránt. Búcsúzóul még hozzáfűzte, hogy szeretne olyan fiatal, erős lenni, mint valaha és az erejét teljes egészében a szebb életért folyó küzdelemben felhasználni. M. F. b növekedett feladatok teljesítése fo- z kozott munkát követel meg üze- k münk dolgozóitól. A gépek, kernen- i< cék kapacitását sok esetben csak ugy tudjuk biztosítani, hogy önkéntes éjjeli brigádokat szervezünk. Mezőgazdaságunk megsegítésére számos jól begyakorolt szakmunkást szabadítottunk fel fő- j, ként aratás és-cséplés idején. Az j új munkaerők betanítása átmeneti ^ nehézségeket okozott a terv teljesí- e tésében, hasonlóképpen nehézséget t okozott az új cikkek gyártási fo- á lyamatának begyakorlása is. Az év t elejétől néhány százalékkal el va- z gyünk maradva a terv teljesítésé- ^ vei, azonban eltökélt szándékunk c és ez minden bizonnyal sikerülni is fog, hogy ezt az elmaradást az b év végéig pótoljuk, sőt a tervet még túl is teljesítjük. s Mielőtt befejezném az írást, fel- ^ hívom dolgozó társaimat, hogy ír- é janak ők is munkájukról. A sajtó 1: a mi rr^unkánkat segíti, a mi cél- á jainkat szolgálja. Segít a jobb, bol- L dogabb élet megteremtésében. ]; Kiss József, Fülek", g r Munkatársunk a füleki dolgozok válaszára meglátogatta a prágai háztartási cikkeket árusító üzletet és a k vállalat műszaki ellenőrének segít- 1' ségével megállapította, hogy a bí- s rálő cikkben említett kályha ajta- e ját valóban nem lehetett kinyitni, s a hiba azonban nem a zománcozás- f ban rejlett, mint ahogy azt helyte- s lenül a bíráló cikk írója megjegyez- r te, hanem az ajtó hibás felszereié- f sében. A bírálat mindenesetre fel- j hívta a füleki dolgozók figyelmét arra, — és reméljük meg is teszik ezt — hogy az eddiginél még következetesebb harcot indítanak a selejt ellen, még nagyobb figyelem- e mel végzik munkájukat. Az adott esetben célszerű lenne, ha a füleki i; Kovosmalt megbízottai személye- h sen is meggyőződnének a bírálat a helyességéről. í A borús és a zord őszi reggelen vidám induló hangjaira ébredtek vasár- 2 r.ap Kassa lakói. Három üzem zene- I kara ébresztette a dolgozókat, hirdet- z ve, hogy elérkezett a nemzetgyűlésbe t és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való E választások napja, amelyre hazánk j dolgozói már régóta oly lelkesen ké- r szültek. Az őszi köd ellenére, ma vi- e dámabb és örömteljesébb a hangulat, mint az elmúlt napokban. Kassán, i Rozsnyón és Iglón az indulók pattogó 1 ütemére mosolygóarcú emberek vonul- ( nak az utcákon. Különböző irányba 1 tartanak, de mindnyájan egy céllal; i a.szavazóhelyiségbe mennek, hogy ele- 1 get tegyenek hazafias kötelességük- 1 nek. A kassai 23. számú választókörzet i első szavazói között ott látjuk Juraj ! Burtovsky 85 éves aggastyánt, aki a ' Svefrna utcából gyalogolt ide, hogy le- i adja szavazatát Jozef Fogel nemzet- i gyűlési jelöltre és Helene Mitrovára, a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölt képviselőre. Ugyanitt szavazott a Pedagógiai Főiskola 100 hallgatója is. Mindegyikük a Nemzeti Front jelölt- | jeit választotta, hogy ezzel is bebizonyítsa a kormány iránti szeretetét és odaadását, az ifjúságról való mindenirányú gondoskodásáért.