Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-07 / 296. szám, kedd

3 Veszélyes játék a tűzzel 1954. december 7. IlJSZg A szovjet javaslatok megmutatják a béke biztosításához vezető egyedüli helyes utat Vsliam Siroky miniszterelnök válaszai a „Novoje Vremja" levelezőjének kérdéseire Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke a „Novoje Vremja" című moszkvai hetilap levelezőjének az európai béke és biztonság biztosítására vonatkozó l^rdéseire a következő válaszokat adta. Kérdés: Milyen feladatok állanak a békeszerető európai államok előtt a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása esetén? Válasz: Ügy vélem, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén a békeszerető európai államok előtt három feladat állana: 1. Tovább fokozni saját erejüket és védelmi képességüket. A békeszerető európai államok gazdasági rendszerének gazdag belső forrásai és kölcsönös együttműködése lehetővé teszik számukra védelmi erőik gyors és hatalmas további fokozását népgazdaságunk állandó fejlesztése és a nép életszínvonalának emelése mellett. 2. A védelmi erők és parancsnokságuk megszervezése terén koordinálni kell védelmi intézkedéseinket. A békeszerető európai államok szorosabb együttműködése és egysége a védelem terén lehetővé teszi számukra, hogy az agresszorral szemben együttesen legyőzhetetlen akadályt állítsanak és biztosítsák magukat bármilyen veszéllyel szemben. A támadó német militarizmus felújítása elleni együttműködésről előre gondoskodnak a szövetségi szerződések, amelyeket a békeszerető államok egymás között kötöttek. 3. Tovább kell fokozniuk az európai és a világbéke fenntartásáért és megszilárdításáért folytatott harcukat. A békeszerető eúrópai államoknak fáradhatatlanul folytatniuk kell azt a törekvésüket, hogy valamennyi európai nemzetet meggyőzzék arról a veszélyről, amely szabadságukat és függetlenségüket' fenyegeti a nyugatnémet militarizmus felújítása és annak támadó katonai csoportosulásokban való részvétele felől. Harcolniuk kell e veszély elhárításáért, az összes" európai országok biztonságának közös biztosításáért a kollektív biztonsági rendszer keretében. Kérdés: A nyugati hatalmak propagandája megkísérli azt állitani, hogy Európa a jövőben csak két egymással szemben álló államok csoportjából állhat. Mi az állásfoglalása Csehszlovákia nemzeteinek és a Csehszlovák Köztársaság kormányának ezzel az állítással kapcsolatban? Válasz: Csehszlovákia nemzetei és a Csehszlovák Köztársaság kormánya úgy véli, hogy az ilyen állítás teljesen helytelen é§_ ellentétben áll az európai nemzetek óhajával és érdekeivel. Minden azt bizonyítja, hogy éppen ennek az ellenkezője az igaz; ha Európa a jövőben békében akar élni, mindörökre véget kell vetnie az egymással szemben álló tömbök megteremtésére irányuló politikának. Amint ismeretes, a múltban új kölcsönösen ellenséges csoportosulások kialakítása mindig háborúhoz vezetett. Ennek a cáfolhatatlan ténynek az összes európai kormányokat, amelyeknek fontos a bíke fenntartása, arra kellene intenie, hogy ne ismételjék meg ezt a politikát, ha el akarják kerülni e politika következményeit. Az a tény, hogy különféle társadalmi rendszerű államok léteznek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy kölcsönös kapcsolataik tekintetében két ellenséges táborra kell oszlaniok. A béke védelmének ügyében az összes európai országoknak, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, egyetlen táborba kellene egyesülniük. Teljes határozottsággal el kell ítélni néhány európai államnak „antikommunizmus" jelszava alatt támadó tömbök összetákolására irányuló kísérleteit, amint arra a párizsi egyezmények törekednek. Itt is, mint a háború előtti „Komintern elleni szerződésben" arról van szó, hogy ezen egyezmények igazi jellegét, vagyis az agresszív erők összeesküvését a béke és az európai nemzetek szabadsága ellen álcázzák. Az európai nemzetek nem óhajtják a kettészakítást; Európa kettészakításának politikáját az USA uralkodó körei és az őket kiszolgáló nyugatnémet militaristák rákényszerítik némelyik európai kormányra háborús terveik megvalósításának megkönnyítése érdekében. Nincs ok arra, hogy az összes európai államok ne egyezhessenek meg a békés egymás mellett élés alapelveiben, ahogy azt már megtette néhány különböző társadalmi rendszerű ázsiai állam. Ha az európai államok megegyeznek ezekben a fő alapelvekben, akkor nem áll nagy akadály az egyes vitás, vagy megoldatlan kérdések megoldásának útjában. A kollektív biztonsági rendszer megteremtésére tett szovjet, javaslatok megmutatják az európai országok békéjének és biztonságának biztosításához vezető egyetlen helyes utat, mert ez a biztonsági rendszer hozzáférhető valamennyi európai ország számára kivétel nélkül és nem irányul semmilyen állam ellen sem. Á Szovjetunió párt- és kormányképviselőt me^.«^ az állandó Össz-szövetségi Építkezési Kiállítást - és a moszkvai új építkezéseket December 4-én a Szovjetunió pártós kormányképviselői N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsev, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, és V. M. Molotov elvtársak K. M. Szokolov, a Szovjetunió Minisztertanácsa építkezésügyi állami bizottsága elnökének, P. A. Jugyinnak, a Szovjetunió építőanyagipari miniszterének és I. V. Kapitanovnak, az SzKP moszkvai bizottsága titkárának, J. A. Furcevának, az SzKP moszkvai városi bizottsága titkárának és más személyeknek kíséretében meglátogatták az Össz-szövetségi Építkezési Kiállítást. Az egész Szovjetunióban állandóan nagy gyűléseket és manifesztációkat tartanak a munkások, kolhozparasztok és az értelmiség tagjai. A szovjet emberek egyhangúlag jóváhagyják az európai országok moszkvai értekezletén aláírt nyilatkozatot és teljesen egyetértenek a békeszerető államok elszántságával, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket haladéktalan intézkedések megvalósítására, hogy a nyugati hatalmak katonai tömbjének agresszív erőivel szemben álljon a békeszerető államok egységes hatalma biztonságuk biztosításának érdekében. A Balti-vidék gyáraiban'és üzemeiben tartott manifesztációkon az Eszt, Rio de Janeiróban, Brazília fővárosában befejeződött Latin-Amerika húsz állama és az Egyesült Államok gazdasági- és pénzügyminisztereinek konferenciája. A konferencia az USA j és a latin-amerikai államok közötti komoly ellentétek légkörében zajlott le. Sajtójelentés szerint Latin-Amerika küldöttei azért jöttek el erre a konferenciára, hogy itt két lényeges kérdést oljanak meg: Elsősorban országaik gazdasági fellendítése végett pánamerikai pénzügyi szervezetet szándékoztak létesíteni, másodsorban a kiviteli árucikkek árának stabilizálására vonatkozó szerződést akartak nyélbeütni. Ez a második kérdés Latin-Amerika országai számára rendkívüli jelentőségű. Ezen országok sajtója megállapítja, hogy mialatt a beA kiállításon a párt és a kormány képviselői megtekintették a kiállítás anyagát, amely a szerelt vasbeton és nagy tömbök alkalmazását szemléltetik, az ipari-, lakás- és mezőgazdasági építkezésben. Megtekintették továbbá azokat a gépeket, és gépezeteket, amelyeket az építkezési és gépipari minisztérium üzemei, valamint a kohó- és Vegyiipari vállalatok építkezési minisztériumai és más minisztériumok vállalatai gyártanak és amelyek lehetővé teszik az építkezési és szerelőmunkák nagyméretű gépesítését. A párt és a kormány képviselői a lakás- és mezőgazdasági építkezés pavilonjában megtekintették a lakóházak, mezőgazdasági épületek tipizált tervezését és építkezési módszereit, valamint a nagy vasbeton alkatrészekből és tömbökből készült konstrukciókat. Nagy figyelmet szenteltek az építkezési anyagipar pavilonjának. A párt és a kormány képviselői azután elmentek a „Peszcsanije utcán" és az Októberi téren lévő lakóházak építkezéseire, ahol megtekintették a nagy lakóházépítkezéseket. A moszkvai „Pravda" december 4-i számában közölte Vasziljevszkij marsallnak „ Veszélyes játék a tűzzel" című alábbi cikkét: Katonaember lévén, nem mehetek el közömbösen olyan kijelentések mellett, amelyek külföldi katonai szakemberek szájából hangzanak el, különösen akkor, ha ezek a kijelentések a hazám elleni tervekkel kapcsolatosak. Néhány szót kell tehát mondanom ezzel kapcsolatban. Az késztet szólásra, hogy Montgomery tábornok, aki az Északatlanti Szövetség állományába tartozik és mint ismeretes, Gruenther amerikai tábornok parancsnoksága alatt áll, nyilatkozatot tett közzé a külföldi sajtóban. Montgomery tábornok az utóbbi időben elég gyakran tesz nyilvános nyilatkozatokat, amelyekben állhatatosan követeli, hogy katonai konfliktusok esetén a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, a békeszerető népek ellen használjanak atom- és hidrogénfegyvert. Október 8-án Ankarában tudósítók előtt kijelentette: „Mivel fegyveres erőink nem egyenlő erejűek, az ellenségével ... kénytelenek leszünk atomfegyvert használni". Október 21-én ezt mondotta: „A szövetségesek főparancsnokságán már készülnek az atom- és thermonucleáris fegyver alkalmazásának tervei". November 11én Ottawában az atomfegyver korlátlan alkalmazása mellett foglalt állást. Végül november 30-án Los-Angelesben atom- és más fegyverek alkalmazásával fenyegetődzve Montgomery felszólította az amerikai haderők parancsnokságát, jelentse be az oroszoknak, hogy „munkát adunk nekik". Nem titok előttem, hogy Montgomery már ezelőtt is számtalan alkalommal hangoztatta, hogy a jövőben háborús konfliktus esetén elkerülhetetlen, sőt szükséges, az atom- és hidrogénfegyver alkalmazása. A tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetődzés Montgomerynél olyan notórius jelleget öltött, hogy számos angol azt a kérdést intézte önmagához: vájjon nem szenved-e Montgomery atommániában. Montgomery még 1949 végén a következő kijelentést tette: Az új háború „valóságos ünnep lesz számunkra, és az embereket tömegesen fogjuk meggyilkolni". Minálunk, a szovjet emberek körében, csak úgy, mint valamennyi békeszerető nép körében, mély felháborodást keltenek Montgomery atomháborúra uszító makacs felhívásai. Az atombombával fenyegetődző felelőtlen amerikai kongresszusi tagok esztelen kijelentéseit talán úgy is lehet felfogni, mint olyan kijelentéseket, amelyeket anélkül tettek, hogy értették volna, mit mondanak. De amikor egy angol tábornok atomháborúra uszít, akinek világosan kell tudnia, milyen borzalmakkal jár ez, különösen olyan országok számára, mint Anglia, azt már nem lehet egyszerűen meggondolatlanságnak nevezni. Éz már sokkal súlyosabb annál. Nekem, a Szovjetunió marsalljának, aki találkoztam Montgomeryvel és ismertem őt mint hadvezért, ezzel kapcsolatban a következőket kell kijelentenem neki: KÜLFÖLDI HÍREK A saarvidéki Nemzeti Front felhívással fordult a saarvidéki német lakossághoz, amelyben a párizsi szerződések ratifikálásának, valamint a Saar-egyezmény megvalósításának megakadályozására szólít fel. « * * * Az Indiába utazó. Tito jugoszláv köztársasági elnök szombaton reggel Port Szaidba ^rkezett. • * * Megnyílt Prágában a Bányaipari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének (a Szakszervezeti Világszövetség szakmai tagozata) második értekezlete. * * * Dr. Sen Huan-csang kuomintangista miniszterhelyettes az amerikaiakkal kötött paktum során kijelentette: „A nemzeti Kína alapvető politikája " továbbra is az, hogy visszaszerezze a kínai. szárazföldet". * * * A Keihan című lap közli, hogy az ellenzéki tevékenységgel vádolt iráni tisztek közül két vádlottat 15 évi, kettőt pedig 10 évi, egyet 7. és kettőt 3 évi börtönbüntetésre, egy ezredest, két kapitányt és egy hadnagyot halálra ítéltek. Tábornok, ön is és én is, katonaemberek vagyunk. Mindketten tudjuk, mi az a háború és manapság eléggé világosan elképzelhetjük magunknak az atom- és hidrogénfegyver romboló erejét, valamint az atomháború borzalmas következményeit. Furcsállnom kell azt a könnyedséget, amellyel ön az atomháborúról beszél, amelyet az emberek sorsa iránt érez és amely lehetővé teszi önnek, hogy az atomháború szükségességét hirdesse. Megdöbbentően hat rám az, milyen szenvedélyesen hirdeti az atomháborút és fenyegetődzik az atomfegyverrel. Ami Önnek azt a kijelentését illeti, hogy „adjatok az. oroszoknak munkát", rá kell mutatnom önnek arra, hogy e kívánság valóra váltása mindig akadályokba ütközik. Ön valószínűleg emlékezik arra, hogy 1944— 1945 telén a németek „munkát adtak" az amerikai és angol hadseregnek az Ardennes-ekben. Akkor ön, tábornok, sürgős segítséget kért a szovjet parancsnokságtól és ez a segítség megmentette önöket Belgiumban „egy második Dunkerque" teljes pusztulásától. Ügy gondolom, hogy önök akkor nem érezték magukat túl jól. Erre is gondolnia 'kellene akkor, amikor „munkát akar adni az oroszoknak". Emlékeztethetném önt ezzel kapcsolatba^ arra, hogy az oroszok maguk is „tudnak munkát adni" mindazoknak, akik megkísérlik megzavarni őket békés munkájukban. És abban az esetben, ha valaki háborút merészelne kirobbantani, aligha találná magát irigylésreméltó helyzetben. A második világháború tapasztalatai túlságosan élénken élnek mindenki emlékezetében ahhoz, hogy szükséges volna arra emlékeztetni, mivel végződött a. hitleri Németország számára a Szovjetunió ellen indított hf.djárat. Időközben viszont hatalmas változások történtek és — ön előtt ez ismeretes — a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha. Ma együtt tart a Szovjetunióval a 600 milliós Kína és a többi népi demokratikus ország. Önnek tudnia kell, hogy a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas és egységes táborát valamennyi . békeszerető nép tevékenyen támogatja. Ami pedig a hadviselés technikai oldalát illeti, önnek természetesen számolnia kell azzal, hogy a Szovjetunió tíz esztendő alatt hatalmas sikereket ért el e téren. Noha ez közismert dolog, mégis figyelmeztetni akarom rá önt, mivel az ön nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem fordít kellő figyelmet a tenyekre. Tábornok, ön velem együtt egész életét a hadügyeknek szentelte. Alkalmunk volt látni, hogyan vált a háború egyre rombolóbbá és tudjuk,. hogy a rombolások lehetősége ma a szokottnál is nagyobb. Rajtunk, katonaembereken nyugszik a felelősség azon százmilliók életéért, akik egy • esetleges háborúban elpusztulnának, reánk hárul a felelősség azoknak az ipari és kulturális centrumoknak a szétrombolásáért, amelyeket háború esetén letörölnének a föld színéről. Az a romboló erő, amelyet a tudomány, a hadviselés kezébe adott, olyan hatalmas, hogy mi katonaemberek feltétlenül kötelesek vagyunk megérteni az atomfegyver betiltásának és egy eredményes nemzetközi ellenőrző szerv létrehozásának szükségességét. Mindketten nagyon jól tudjuk, hogy a városok lerombolására és a békés lakosság tömeges pusztítására alkalmas atom- és hidrogénfegyver különcsen veszéllyel fenyegeti a kisterületű, de népes országokat. Hogyan hirdetheti ön, tábornok, olyan könnyelműen az atom- és hidrogénfegyver alkalmazását? Hogyan próbálja ön elaltatni a közvélemény morális érzéseit, előkészítve a közvéleményt az atomháború elkerülhetetlenségére, sőt szükségességére? Vájjon nem világos ön előtt, hogy aki az atomháború borzalmaiba taszítja az emberiséget, az közönséges bűnöző? Katonaemberhez illően, becsületesen, egyenesen és nyíltan kijelentem ön elótt, lelkem mélyéig felháborítottak az atomháborút hirdető kijelentései. Az ön meggondolatlan nyilatkozatai arra késztetnek engem, hogy figyelmeztessem: veszélyes tűzzel játszik ön. „Ki szelet vet, vihart arat" — mondja a híres közmondás. Nem tanácsolnám önnek tábornok, hogy az atomháború magvetőjének szerepét játssza. Áz agresszoroknak a szabad nemzetek békés élete megzavarására irányuló kísérletei kemény ellenállásra találnak lett és litván nép tüntetett az öszszes nemzetek békéje és barátsága mellett és a szovjet ország hatalmának további megszilárdításáért. Az egyik rigai rádiógyárban felszólalt Kudzin, a műszaki osztály vezetője. A lett nép — mondotta — jól emlékszik a múlt háború borzalmaira. Aránylag rövid idő alatt a történelem folyamán városainkon és falvainkon két ízben haladtak át a német militaristák' csapatai. A békeszerető nemzetek szilárdan eltökélték, a béke megvédését és a háborús gyújtogatok terveinek meghiúsítását. Ha az agresszorok megkísérelnek háborút indítani, ugyanolyan vereség vár reájuk, mint amilyent a hitleri klikk szenvedett. A tallini „Baltiszkája Manifaktura" • textilkombinátban Csernovová a műhelytanács elnöke a következőket mondotta: Éppúgy, mint a szovjet nők millióit, engem is mélyen felháborítanak az új háború kezdeményezőinek — az emberiség esküdt ellenségeinek intrikái. Üjból meg akarják zavarni békés életünket, de ez nem sikerül nekik. A békszeretö nemzetek még szívósabban fognak harcolni az európai kollektív biztonság I megteremtéséért. es az Latin-Amerika húsz állama Államok konferenciája hozatali ipari készítmények ára állandóan emelkedik, addig a kiviteli nyersanyag és áru értéke fokozatosan csökken. Az Egyesült Államok mindkét kérdés megoldásában visszautasította részvételét. „Latin-Amerika országainak küldötteit — írja az „El Lider" című argentin lap — hideg zuhany érte a gazdasági konferencián. Az Egyesült Államok elutasította a pánamerikai bankrendszer megalakításának tervét. Az Egyesült Államok viszszautasította a kávé árának stabilizálására irányuló nemzetközi, egyezmény megkötését is." E kérdések és más fontos kérdések megoldása helyett az USA nyomására a konferencián" jóváhagytak egy határozatot, amely — „a New York Times" tudósítója szerint — csak a nyugati félgömb fontosabb gazdasági problémái átvizsgálására szorítkozik. z azonban semmit sern változtat Latin-Amerika jelenlegi helyzetén, mert ez ország sajtója szerint hasonló „tanulmányozást" már hosszabb idő óta folytatnak, de a helyzet ugyanaz maradt. Az Amerikai Egyesült Államok egyúttal határozatot fogadott el a konferencián az amerikai tökeberuházóknak Latin-Amerika országainak nyújtandó további engedményekről, főkép a tőkeberuházásokból eredő jövedelmi adó csökkentése terén. Az Egyesült Államok kívánságára ezenkívül tisztán katonai jellegű határozatot hagytak jóvá, beleértve Latin-Amerika országai kereskedelmi flottája háború esetére történő mozgósításának tervét.