Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-07 / 296. szám, kedd

4 Hl %IŰ 1954. december 7. A moszkvai értekezlet záródekiarációjának világ-visszhangja Varsó A lengyel lapok vezércikkekben és szerkesztőségi cikkekben méltatják az értekezlet jelentőségét. „A nyu­gati reakciós propaganda — írja a „Trybune ludu" — megpróbálja el­hallgatni az értekezlet eredményeit De nem sikerű! elhallgatni a nyolc európai ország deklarációját, amelyet a 600 milliós kínai nép is támogat. Még van idö és lehetőség arra, hogy letérjenek az új hitlerista hadsereg megteremtésének végzetes útjáról, ieszámoljanak a német militarizmus feltámasztására irányuló kísérletek­kel. A moszkvai értekezlet feljogo­sítja erre a reményre az összes bé­kére áhítozó európai és nemcsak eu­rópai népeket." Berlin A „Neues Deutschland" „Felhívás a békére és megegyezésre" című cikkében a többi között ezeket ír­ja: „Mindenekelőtt hozzánk, néme­tekhez szólnak a felhívás szavai, mi­ve! a párizsi egyezmények minde­nekelőtt Németországot fenyegetik. Németország újraegyesítése csakis oiyan körülmények között valósítha­tó meg, ha elvetik Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzését, ha ma­guk a németek veszik kezükbe or­száguk egyesítésének ügyét. Ezért minden német nemzeti kö­vetelése az, amit Otto Grottewohl miniszterelnök az értekezleten újból hangsúlyozott, „németek egy asztal­hoz." Párizs A francia közvélemény nagy ér­deklődéssel kísérte az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezlet munkáját. Ez a téma élénken foglalkoztatja mind a politikai, mind a sajtóköröket. A bur­zsoá sajtó azonban igen röviden szá­molt be az értekezlet eredményeiről és tartózkodott a kommentároktól is. A „L'Aurore" rövid jelentésben ismerteti a deklaráció aláírását. E hír élén a következő cím olvasható: „Egységes parancsnokság alatt egye­sítik a szovjet tömb fegyveres erőit." A lap ugyanakkor rámutat, hogy „nyitvahagyták az ajtót a tárgyalá­sok előtt." A . „Liberation" felveti, hogy a moszkvai értekezlet után most mi­lyen álláspontra helyezkednek majd a nyugati hatalmak. „A remény még megvan — hangoztatja a lap. — Az ér­tekezletre összeült keleti országok újabb javaslatokat terjesztettek elő. Azt szorgalmazzák, hogy velük együtt keressük meg a kollektív biztonság­nak azt a formuláját, amely egyaránt biztosít bennünket a német veszély feltámadásával és a fegyverkezési verseny következményeként előálló nyomorral szemben. Az ünnepélyes és világos moszk­vai megnyilatkozások után nincs töb­bé helye a fecsegéseknek," — írja befejezésül a lap. London Az angol polgári lapok többsége vezető helyen számol be az európai béke és biztonság biztosításával fog Ifilkozó moszkvai értekezlet befeje zéséről és az értekezleten hozott ha­tározatokról. A „The Times" és a .Daily Mail" első helyen közli a nyi­latkozat aláírásáról szóló jelentése­ket is. A „The Times" a Reuter-iro­dának a moszkvai rádió alapján kö­zölt hírét felhasználva bőséges ki­vonatokban ismerteti a deklarációt. A többi lap a deklarációnak csak azt a részét közli, amely szerint az értekezlet részvevői abban az eset­ben, ha ratifikálják a párizsi egyez­ményeket, újabb intézkedésekhez fo­lyamodnak biztonságuk biztosítása ér­dekében. Nyugat-Berlin A nyugat-berlini lapok december 3-án nyugati hírügynökségek rövid jelentéseit közölték az európai or­szágoknak Moszkvában véget ért ér­tekezletéről. -s A „Der Tag" és a „Neue Zeitung" megjegyzi, hogy a moszkvai értekez­leten részt vett államok legfőbb cél-, ja a német kérdés megoldása volt, és hogy ha a nyugati hatalmak le­mondanak Nyugat-Németország új­rafelfegyverzéséről, akkor valószínű­leg megegyezés jöhet létre az össz­német választások 1955-ös megtar­tásáról. A „Neue Rheinzeitung" a moszkvai értekezlettel kapcsolatban kommentárjában így ír: Politikai szempontból a moszkvai értekezlet igen komoly. Nyugati politikusok számtalanszor kijelentették, hogy a párizsi . egyezmények ratifikálása uláh javulnak a német egység hely­reállításának kilátásai. Kétségbevon­juR, hogy egyáltalán helyes-e, ez az állítás a jelenlegi helyzetben. Az Angol Kommunista Párt politikai bizottságának felhívása Az Angol Kommunista Párt politikai felhívást intézett Anglia népéhez. „Az európai bizottság moszkvai ér­tekezlete sürgős meghívással béketár­gyalásokat követelt, mielőtt megtennék a német felfegyverzés ratifikálásának végzetes lépését — mondja a többi kö­zött a felhívás. — Angliának erre meg kell adnia a megfelelő választ. Az angol nép kényszerítheti kormá­nyát arra, hogy tárgyaljon és vessen véget a háborúhoz vezető végzetes hajszának. Kényszeríteni lehet a kor­mányt, hogy Nyugat-Németország fel­fegyverzését és a nyugati katonai szö­vetségek tervét békepolitikával váltsa fel, amelynek célja áz egyesített, de­mokratikus Németország és kollektív biztonság Európa számára. A béke az angol nép tetteitől függ. Az ilyen béketettek menthetik meg Angliát a pusztulástól abban az atom­és hidrogénbomba háborúban, amelyet az angol és amerikai katonai parancs­nokok saját beismerésük szerint foly­tatni szándékoznak. , A felhívás így végződik: „Akadá­lyozzuk meg a német fegyverkezést! Követeljük a haladéktalan tárgyaláso­kat a hatalmak között az európai kol­lektív biztonságról! Követeljük az atom- és hidrogénbombák eltiltását, a fegyverzetek egyezményen alapuló csökkentését! Mentsétek meg a békét, mentsétek meg Angliát!" Az UNESCO 8. közgyűlésének munkája Evans, az UNESCO főigazgatója meg­vizsgálás céljából az UNESCO közgyű­lés adminisztratív bizottsága elé ter­jesztette az UNESCO titkárság tagjai felvételének és elbocsátásának szabá­lyaihoz fűzendő módosítások tervezetét. A legfőbb módosítás annak a cikkely­nek kirekesztését javasolta e szabályok közül, ^mely megtiltja olyan személyek felvételét az UNESCO titkárságába, akik kapcsolatban álltak fasisztákkal, nácikkal és agresszív militaristákkal. A Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, az Ukrán SzSzK, a Bjelorusz SzSzK küldöttsége Evans javaslata el­len foglalt állást. A szovjet küldöttsé­get' támogatták Hollandia, Dánia, Bel­gium, Jugoszlávia, Franciaország és né­hány más ország képviselői. A hosz­szantartó vita megmutatta, hogy a fő­igazgató javaslata nem talált támoga­tásra a közgyűlés részvevői között. Er­re való .tekintettel Evans kijelentette, I eláll javaslatától és visszavonja azt. Teheránban aláírták a szovjet—iráni határrendezési és pénzügyi egyezményt A Szovjetunió és Irán képviselői kö­zött a kölcsönös megértés jegyében folyt tárgyalások eredményeként de­cember 2-án Teheránban aláírták a határrendezési és pénzügyi kérdések­ben megkötött szovjet-iráni egyez­ményt. Az egyezmény alapján mindkét fél törekvése a Szovjetunió és Irán közötti jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére és megszilárdítására, valamint az a kí­vánság, hogy rendezzék a második vi­lágháború ideje óta megoldásra váró határrendezési és pénzügyi kérdéseket. Az egyezmény rámutat, hogy a Szov­jetunió és Irán közötti határvonallal kapcsolatos összes kérdések most már megoldottnak tekinthetők és a felek­nek nincsenek egymással szemben te­rületi igényeik. Takarmányozás a téli időszakban Mint minden évben, úgy ez idén is az állatállomány átteleitetésére alapos gondot kell fordítani. Ez a tél is dön­tős jelentőségű az állattenyésztés jö­vő évi számbeli állapota szempontjá­ból és ezért az állatgondozókon, a körzeti és kerületi zoctechnikusokon, a szövetkezetek elnökein, az állami gazdaságok igazgatóin múlik, hogy az állatállomány átteleltetése valóban a legnagyobb gondossággal történjék. A helyes átteleltetés a következő ténye­zőktől függ: Elsősorban az állatok rendes és m%­leg istállóztatása és a helyes takar­mányozás. Az állatállomány helyes istállőztatá ­sának előfeltétele, hogy kitisztítsák az istállókat, kihordják a trágyalét és a trágyát, beüvegezzék az ablakokai. kitisztítsák a szellőztető berendezést es lehetőség szerint az istállókat ki is me­szeljék. Célszerű a folyosókat és más átjárókat az istállókban beszórni őrö!t oltott mésszel. A mész nemcsak fer­tőtlenít, hanem ki is szárítja a fö­lösleges párát és nedvességet, amely­nek a téli időszakban az istállókba 1.! kedvezőtlen a hatása. Ha az állat­állománynak az istállókban az áttele­lést a lehető legkényelmesebbé akar­juk tenni, olyan környezetet kell te­remteni, hogy az istállókban száraz és amellett meleg legyen. Különösen jó felételeket kell teremteni a borjú- é; a sertésfiaztatókban. Ha propagáljuk is a borjak rideg nevelését, azért fontos, hogy a borjak istállóiban 'a téli időszakban a levegő hőmérséklete semmi esetre se legyen a fagypont alatt. Különösen érzékenyek a téli idő­szakban az anyakocák. Mivel a ko­cáknak és főleg a kis malacoknak hiányos a szőrzetük, fontos, hogy elegendő szalma legyen alattuk és amennyiben lehetséges^ a sertésistál­lónak fapadlózata legyen. Ahol külö­nösen hideg van és nedves a levegő, ajánlatos a fűtés. A szárazságot és a meleget nagyon jól helyettesítik az infravörös lámpák, amelyek főleg a fiatal malacoknál az utóbbi időben jól beváltak, ügyelni kell azonban arra, hogy az infravörös lámpák legalább 60 centiméteres magasságból sugároz­zanak a malacokra. Hogy megakadályozzuk az állatok túlzott érzékenységét a téli időszak­ban, ügyelnünk kell arra, hogy az állatokat naponta legalább néhány percre kihajtsuk. Azok az állatok, amelyek fegyban is kijutnak a friss levegőre, nem olyan érzékenyek is sokkal jobban bírják az istálló hő­mérsékletét, mint azok, amelyek egy­általán nem jutnak levegőre. Az állatállomány helyes átteleltetése nek másik fontos tényezője a takar­mány összeállítása. Télen főleg kapás­növényekkel és száraz takarmánnyal etetünk. A kapásnövény ízletes, nedvdús ta­karmány, jó tápláló és diétikus tulaj­donságokkal rendelkezik. A hagymák és gumók elkészítésének célja az ál­lat számára való jobb felhasználás, egyben ugyanez korlátozza az állatok különféle betegségét. Fontos tehát a hagymákat és gumókat lemosni, mert. ezek felülete földes és homokos. A tisztátalan kapásnövényekkel az álla­tok gyomrába nagymennyiségű föld jut. Ennek hasmenés és a takar­mányadag rosszabb kihasználása a kö­vetkezménye. Nem célszerű az állatokat fel nem vagdalt gumókkal és hagymákkal táp­lálni, mert ezek megrágására az ál­latoknak több energiára van szüksé­gük, rosszabb a kérődzés és a falat benyálazása következtében a hagy­mák és gumók kihasználása 10—12 százalékkal kevesebb. A felvagdalás­sal megkönnyítjük a kapásnövények más takarmánnyal való keverését is. Némelyik kapásnövényt takarmá­nyozás előtt le kell forrázni. Ezek kö­zé tartozik a burgonya és a sertés­etetésnél a takarmány- és cukorrépa. A fejősteheneknek, igavonó ökröknek, juhoknak a burgonyát nyers állapot­ban adjuk. Rendkívül fontos a száraz, durva takarmány elkészítése. A száraz ta­karmányt elsősorban szecskázni kell. A fel nem vagdalt szalmával való ete­tés nem gazdaságos és veszteséggel jár. A marha részére készülő szecs­kát 25—35 mm hosszúságúra, a lovak és juhok részére 10—20 mm hosszú­ságúra vágjuk fel. A fiatal, egy-két éves fejőstehenek és ökrök, a hízómarhák és juhok ta­karmány adagjában nagymennyiségű szalma és pelyva van. Ezt ajánlatos a többi takarmánnyal való keverés előtt leforrázni. A forrázás a szalma és a pelyva megpuhítását és izlete­sebbé tételét célozza. A jóminöségű szénát nem szabad forrázni, mert a forrázással a vitaminok részben meg­semmisülnek. A szalmát kibetonozott gödrökben forrázzuk és már néhány nappal a használat előtt elkészíthet­jük. A forrázásnál 'egyszerűbb eljárás a szecska felmelegítése. A felvagdalt szalmát meglocsoljuk vízzel, amelyhez a lehetőség szerint 3—5 kg melaszt adunk 1 mázsa száraz szalmára, utá­na jól letapossuk. Jó eredményeket értek el a szalma élesztőzésével és lúgosításával is. A szalma élesztőzésénél először táp­oldatot kell készíteni. A szalmából és pelyvából álló szecs­kát vagy tiszta kádba, vagy pedig tiszta padlóra helyezzük és egyenlete­sen locsoljuk a forró tápoldattal, egy­idejűleg jól letapossuk. A felvágott szalmát rétegekbe rakjuk, a tápoldat­tal meglocsoljuk és ugyanakkor leta­possuk. A szalma berakása után a tartályt deszkákkal, vagy öreg tiszta zsákokkal, mint nehezékkel letakar­juk. Az így elkészített cefrét 6 órán át nyugalomban hagyjuk, majd kivesz­szük a kádból és szétszórjuk, hogy a cefrének a hőmérséklete 25—28° C-ra csökkenjen, utána ismét tiszta, be nem eresztett padlón rétegekbe rakjuk. A cefre minden rétegét egyenletesen meglocsoljuk a megmaradt 26—28° C meleg tápoldattal, amelyhez előzőleg friss élesztőt keverünk. 1 mázsa szal­mára 1—3 kg élesztőt használunk. Az élesztőt már előbb elkeverjük egy kisebb edényben, amelybe beleteszünk egy kicsit a langyos tápoldatból és miután erjedni kezd, (erősen habzik) beönjük a kádba, ahol már előkészí­tettük a szalma és- cefre locsolásá­hoz szükséges tápoldatot: Csak a táp­láló oldatnak az élesztővel való eike­verése után kezdjük a cefrét locsol­ni. A rétegezett, frissen meglocsolt cefrét 18 órán át erjedni hagyjuk, miközben hőmérővel figyeljük a hő­mérsékletét. Ha 30° C-nál magasabb­ra emelkedik a hőmérséklet, akkor ismét szétszórjuk, majd megint fel­rétegezzük. Az élesztőzés a fejőstehenek, egy évesnél idősebb tenyészmarhák, ökrök, növendék és idősebb hízóálla­tok takarmányozásánál ajánlatos. Iga­vonó lovaknak, hasas állatoknak élesz­tőzött szalmát csak óvatosan, csök­kentett napi adagokban, esetleg egyál­talán ne adjunk. A szalmát meszesítéssel és lúgosí­tással tesszük jobban emészthetővé. A szalmának lúgosítással való elké­szítése a lúg mennyiségén múlik. Az idősebb marhák etetésére alkalmas , lúgosított szalmában és mésztartalmú tejben nagymennyiségű savanyú ve­gyihatású takarmány van. A mésztartalmú tejet a takarmá­nyozásnál a következőképpen használ­tjuk fel: Először 1 kg oltott meszet elkeverünk 100 liter vízben. 1 mázsa felvágott szalmának meglocsolásához 250—300 liter mésztartalmú tejet használunk. A felvágott szalmát egy betontartályban leöntjük mésztartal­mú tejjel (hogy ellepje) és bennhagy­juk egy órát, majd kivesszük és kb. 3 órán keresztül kicsit lejtős alapon feküdni hagyjuk, hogy a felesleges folyadék lecsöpögjön. Ezután ismét elhelyezzük a hordóba, vagy beton­tartályba és lefedjük. 24 óra eltelte után már felhasználható a fejőstehe­nek, egy évesnél idősebb marhák és juhok etetésére. A lúgosításnál a felvágott szalmát rétegezve egy faládába rakjuk és 2 százalékos lúgoldattal egyenletesen meglocsoljuk. A lúgoldatot már előzőleg egy fa­hordóban elkészítjük éspedig minden 100 liter vízre 2 kg lúgot adunk. 1 mázsa szalmára 200 liter 2%-os lú­got használunk. A meglocsolt szalmát befüllesztjük és 6—8 órát nyugalom­ban hagyjuk. Fejősteheneknek, igavo­nó ökröknek és lovaknak adjuk. A szalma elkészítésével járó ten­nivaló az egyes állatok takarmány­adagjának összetételétől függ. Ha ele­gendő mennyiségű széna, kapásnövény és nedvdús takarmány áll rendelkezé­sünkre, akkor kevés szalma kell úgy, hogy elkészítése egyszerű (kivételt képez a szecska felvágása és össze­keverése a többi takarmánnyal). Ezért célszerű, ha a helyiségben, ahol ke­verjük a takarmányt, helyet hagyunk a szalma elkészítéséhez szükséges legfontosabb eszközöknek, hogy rossz termés esetén a szalmát vegyi, fizi­kai és biokémiai módon elkészíthes­sük. Nem ajánlatos, hogy a forrázás­hoz szükséges berendezés stabil jel­legű legyen, megfelel az esetről-eset­^•e való megoldás alkalmazása. K. L. Tettrekész emberek... Korán reggel indul az autóbu­szom. Noha szemerkél az eső, mennem kell, mert Leleszen van dolgom. Nemzetgyűlési képvise­lőnkkel, Dobos elvtárssal szerét­nék beszélni. Sajnos, nincs sze­rencsém, nem találom ott a kép­viselőt, s így felszállok egy al­kalmi kocsira és eljutok egy la­torcamenti kis községbe, Szolnocs­kába. Nyolcvanegy yháza van a falunak, járásunk területén ez a legkisebb község. Keresem a föld­művesszövetkezet irodáját. Szem­ben ül velem egy mokány kis ma­gyar fiú, öt kérem, vezessen el az irodába. Nem jön velem azt mond­ja, a kultúrházban megtalálom az irodába. Nem jön velem, azt mond­tott az öcskös, mert nem ott talál­tam, hanem feljebb, a negyedik házban. A szövetkezet irodájában Baj­musz József könyvelőn kívül sen­kit sem találok. Az elnököt ugyan­is ritkán lehet Htt találni, mert ő mindig kint tanyázik a szövetke­zeti tagok között. Velük van, ve­lük dolgozik, úgy irányít. Mivel az elnököt keresem, a könyvelő segítségemre siet, hogy elvezet hozzá. Nem találtuk a tehénészek­nél sem, a sertésetetőknél sem. A dohány pajtában leltük meg. Ott dolgozott két társával. Paro­lázás után beszélgetni kezdtünk Szabolcsik elvtárssal, •aki velünk tartva elmondotta, hogy ezelőtt három évvel 54 tag alakította meg a szövetkezetet. Tavaly azonban többen kiléptek, így most 26-an vannak. Ahogy ő mond ja,a ^kilépés nem ment a munka rovására, mert csakúgy dolgoznak tovább, mint azelőtt. Az irodában hellyel kínál az elnök és tovább beszél. Elmond­ja, hogy beszolgáltatási kötelezett­ségüknek száz százalékban eleget tettek. Igaz, egy kis hússal még tartoznak, de a lemaradást a leg­közelebbi napokban rendezik. Van erre fedezete a szövetkezetnek, mert a tervezett 22 tehén helyett 32, a tizennyolc anyakoca helyett 24 és 180 bárány helyett 314 van az istállóban. Ennyit mondhatnak a magukénak. így fest a szövet­kezet képe. Tovább kérdezem: — Hogyan álltok az őszi mun­kákkal? Az elnök határozottan felel: — Száz százalékban elvégeztük, beleértve az őszi mélyszántást is. Egyre még nagyon kíváncsi va­gyok és hogy őszinte legyek, azért is jöttem, hogy ezt megtud­jam. így teszem fel a kérdést. — No és mennyit v keresnek a szövetkezeti tagok? Erre már nem Szabolcsik el­nök, hanem Bajusz József, a könyvelő válaszol: — Vegyünk néhány tagot és nézzük meg a keresetét. Például Vajó Géza 12.000 korona kész­pénzt és 30 métermázsa terményt, Geri László 9.500 koronát és 25 mázsa terményt és Pikó Tibor 7.500 koronát és 20 mázsa ter­ményt kaptak. A kiosztott termény búza és rozs vegyesen, mégpedig úgy, hogy háromnegyedrészben búza és egynegyed, részben rozs. A szövetkezet tagjai a ledolgo­zott munkaegységek szerint 8— 10 korona pénzbeli jutalomban ré­szesülnek. Zelenák István, Perbenyík

Next

/
Thumbnails
Contents