Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-07 / 296. szám, kedd

4 Hl %IŰ 1954. december 7. A moszkvai értekezlet záródekiarációjának világ-visszhangja Varsó A lengyel lapok vezércikkekben és szerkesztőségi cikkekben méltatják az értekezlet jelentőségét. „A nyugati reakciós propaganda — írja a „Trybune ludu" — megpróbálja elhallgatni az értekezlet eredményeit De nem sikerű! elhallgatni a nyolc európai ország deklarációját, amelyet a 600 milliós kínai nép is támogat. Még van idö és lehetőség arra, hogy letérjenek az új hitlerista hadsereg megteremtésének végzetes útjáról, ieszámoljanak a német militarizmus feltámasztására irányuló kísérletekkel. A moszkvai értekezlet feljogosítja erre a reményre az összes békére áhítozó európai és nemcsak európai népeket." Berlin A „Neues Deutschland" „Felhívás a békére és megegyezésre" című cikkében a többi között ezeket írja: „Mindenekelőtt hozzánk, németekhez szólnak a felhívás szavai, mive! a párizsi egyezmények mindenekelőtt Németországot fenyegetik. Németország újraegyesítése csakis oiyan körülmények között valósítható meg, ha elvetik Nyugat-Németország újrafelfegyverzését, ha maguk a németek veszik kezükbe országuk egyesítésének ügyét. Ezért minden német nemzeti követelése az, amit Otto Grottewohl miniszterelnök az értekezleten újból hangsúlyozott, „németek egy asztalhoz." Párizs A francia közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezlet munkáját. Ez a téma élénken foglalkoztatja mind a politikai, mind a sajtóköröket. A burzsoá sajtó azonban igen röviden számolt be az értekezlet eredményeiről és tartózkodott a kommentároktól is. A „L'Aurore" rövid jelentésben ismerteti a deklaráció aláírását. E hír élén a következő cím olvasható: „Egységes parancsnokság alatt egyesítik a szovjet tömb fegyveres erőit." A lap ugyanakkor rámutat, hogy „nyitvahagyták az ajtót a tárgyalások előtt." A . „Liberation" felveti, hogy a moszkvai értekezlet után most milyen álláspontra helyezkednek majd a nyugati hatalmak. „A remény még megvan — hangoztatja a lap. — Az értekezletre összeült keleti országok újabb javaslatokat terjesztettek elő. Azt szorgalmazzák, hogy velük együtt keressük meg a kollektív biztonságnak azt a formuláját, amely egyaránt biztosít bennünket a német veszély feltámadásával és a fegyverkezési verseny következményeként előálló nyomorral szemben. Az ünnepélyes és világos moszkvai megnyilatkozások után nincs többé helye a fecsegéseknek," — írja befejezésül a lap. London Az angol polgári lapok többsége vezető helyen számol be az európai béke és biztonság biztosításával fog Ifilkozó moszkvai értekezlet befeje zéséről és az értekezleten hozott határozatokról. A „The Times" és a .Daily Mail" első helyen közli a nyilatkozat aláírásáról szóló jelentéseket is. A „The Times" a Reuter-irodának a moszkvai rádió alapján közölt hírét felhasználva bőséges kivonatokban ismerteti a deklarációt. A többi lap a deklarációnak csak azt a részét közli, amely szerint az értekezlet részvevői abban az esetben, ha ratifikálják a párizsi egyezményeket, újabb intézkedésekhez folyamodnak biztonságuk biztosítása érdekében. Nyugat-Berlin A nyugat-berlini lapok december 3-án nyugati hírügynökségek rövid jelentéseit közölték az európai országoknak Moszkvában véget ért értekezletéről. -s A „Der Tag" és a „Neue Zeitung" megjegyzi, hogy a moszkvai értekezleten részt vett államok legfőbb cél-, ja a német kérdés megoldása volt, és hogy ha a nyugati hatalmak lemondanak Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséről, akkor valószínűleg megegyezés jöhet létre az össznémet választások 1955-ös megtartásáról. A „Neue Rheinzeitung" a moszkvai értekezlettel kapcsolatban kommentárjában így ír: Politikai szempontból a moszkvai értekezlet igen komoly. Nyugati politikusok számtalanszor kijelentették, hogy a párizsi . egyezmények ratifikálása uláh javulnak a német egység helyreállításának kilátásai. KétségbevonjuR, hogy egyáltalán helyes-e, ez az állítás a jelenlegi helyzetben. Az Angol Kommunista Párt politikai bizottságának felhívása Az Angol Kommunista Párt politikai felhívást intézett Anglia népéhez. „Az európai bizottság moszkvai értekezlete sürgős meghívással béketárgyalásokat követelt, mielőtt megtennék a német felfegyverzés ratifikálásának végzetes lépését — mondja a többi között a felhívás. — Angliának erre meg kell adnia a megfelelő választ. Az angol nép kényszerítheti kormányát arra, hogy tárgyaljon és vessen véget a háborúhoz vezető végzetes hajszának. Kényszeríteni lehet a kormányt, hogy Nyugat-Németország felfegyverzését és a nyugati katonai szövetségek tervét békepolitikával váltsa fel, amelynek célja áz egyesített, demokratikus Németország és kollektív biztonság Európa számára. A béke az angol nép tetteitől függ. Az ilyen béketettek menthetik meg Angliát a pusztulástól abban az atomés hidrogénbomba háborúban, amelyet az angol és amerikai katonai parancsnokok saját beismerésük szerint folytatni szándékoznak. , A felhívás így végződik: „Akadályozzuk meg a német fegyverkezést! Követeljük a haladéktalan tárgyalásokat a hatalmak között az európai kollektív biztonságról! Követeljük az atom- és hidrogénbombák eltiltását, a fegyverzetek egyezményen alapuló csökkentését! Mentsétek meg a békét, mentsétek meg Angliát!" Az UNESCO 8. közgyűlésének munkája Evans, az UNESCO főigazgatója megvizsgálás céljából az UNESCO közgyűlés adminisztratív bizottsága elé terjesztette az UNESCO titkárság tagjai felvételének és elbocsátásának szabályaihoz fűzendő módosítások tervezetét. A legfőbb módosítás annak a cikkelynek kirekesztését javasolta e szabályok közül, ^mely megtiltja olyan személyek felvételét az UNESCO titkárságába, akik kapcsolatban álltak fasisztákkal, nácikkal és agresszív militaristákkal. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az Ukrán SzSzK, a Bjelorusz SzSzK küldöttsége Evans javaslata ellen foglalt állást. A szovjet küldöttséget' támogatták Hollandia, Dánia, Belgium, Jugoszlávia, Franciaország és néhány más ország képviselői. A hoszszantartó vita megmutatta, hogy a főigazgató javaslata nem talált támogatásra a közgyűlés részvevői között. Erre való .tekintettel Evans kijelentette, I eláll javaslatától és visszavonja azt. Teheránban aláírták a szovjet—iráni határrendezési és pénzügyi egyezményt A Szovjetunió és Irán képviselői között a kölcsönös megértés jegyében folyt tárgyalások eredményeként december 2-án Teheránban aláírták a határrendezési és pénzügyi kérdésekben megkötött szovjet-iráni egyezményt. Az egyezmény alapján mindkét fél törekvése a Szovjetunió és Irán közötti jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére és megszilárdítására, valamint az a kívánság, hogy rendezzék a második világháború ideje óta megoldásra váró határrendezési és pénzügyi kérdéseket. Az egyezmény rámutat, hogy a Szovjetunió és Irán közötti határvonallal kapcsolatos összes kérdések most már megoldottnak tekinthetők és a feleknek nincsenek egymással szemben területi igényeik. Takarmányozás a téli időszakban Mint minden évben, úgy ez idén is az állatállomány átteleitetésére alapos gondot kell fordítani. Ez a tél is döntős jelentőségű az állattenyésztés jövő évi számbeli állapota szempontjából és ezért az állatgondozókon, a körzeti és kerületi zoctechnikusokon, a szövetkezetek elnökein, az állami gazdaságok igazgatóin múlik, hogy az állatállomány átteleltetése valóban a legnagyobb gondossággal történjék. A helyes átteleltetés a következő tényezőktől függ: Elsősorban az állatok rendes és m%leg istállóztatása és a helyes takarmányozás. Az állatállomány helyes istállőztatá sának előfeltétele, hogy kitisztítsák az istállókat, kihordják a trágyalét és a trágyát, beüvegezzék az ablakokai. kitisztítsák a szellőztető berendezést es lehetőség szerint az istállókat ki is meszeljék. Célszerű a folyosókat és más átjárókat az istállókban beszórni őrö!t oltott mésszel. A mész nemcsak fertőtlenít, hanem ki is szárítja a fölösleges párát és nedvességet, amelynek a téli időszakban az istállókba

1.! kedvezőtlen a hatása. Ha az állatállománynak az istállókban az áttelelést a lehető legkényelmesebbé akarjuk tenni, olyan környezetet kell teremteni, hogy az istállókban száraz és amellett meleg legyen. Különösen jó felételeket kell teremteni a borjú- é; a sertésfiaztatókban. Ha propagáljuk is a borjak rideg nevelését, azért fontos, hogy a borjak istállóiban 'a téli időszakban a levegő hőmérséklete semmi esetre se legyen a fagypont alatt. Különösen érzékenyek a téli időszakban az anyakocák. Mivel a kocáknak és főleg a kis malacoknak hiányos a szőrzetük, fontos, hogy elegendő szalma legyen alattuk és amennyiben lehetséges^ a sertésistállónak fapadlózata legyen. Ahol különösen hideg van és nedves a levegő, ajánlatos a fűtés. A szárazságot és a meleget nagyon jól helyettesítik az infravörös lámpák, amelyek főleg a fiatal malacoknál az utóbbi időben jól beváltak, ügyelni kell azonban arra, hogy az infravörös lámpák legalább 60 centiméteres magasságból sugározzanak a malacokra. Hogy megakadályozzuk az állatok túlzott érzékenységét a téli időszakban, ügyelnünk kell arra, hogy az állatokat naponta legalább néhány percre kihajtsuk. Azok az állatok, amelyek fegyban is kijutnak a friss levegőre, nem olyan érzékenyek is sokkal jobban bírják az istálló hőmérsékletét, mint azok, amelyek egyáltalán nem jutnak levegőre. Az állatállomány helyes átteleltetése nek másik fontos tényezője a takarmány összeállítása. Télen főleg kapásnövényekkel és száraz takarmánnyal etetünk. A kapásnövény ízletes, nedvdús takarmány, jó tápláló és diétikus tulajdonságokkal rendelkezik. A hagymák és gumók elkészítésének célja az állat számára való jobb felhasználás, egyben ugyanez korlátozza az állatok különféle betegségét. Fontos tehát a hagymákat és gumókat lemosni, mert. ezek felülete földes és homokos. A tisztátalan kapásnövényekkel az állatok gyomrába nagymennyiségű föld jut. Ennek hasmenés és a takarmányadag rosszabb kihasználása a következménye. Nem célszerű az állatokat fel nem vagdalt gumókkal és hagymákkal táplálni, mert ezek megrágására az állatoknak több energiára van szükségük, rosszabb a kérődzés és a falat benyálazása következtében a hagymák és gumók kihasználása 10—12 százalékkal kevesebb. A felvagdalással megkönnyítjük a kapásnövények más takarmánnyal való keverését is. Némelyik kapásnövényt takarmányozás előtt le kell forrázni. Ezek közé tartozik a burgonya és a sertésetetésnél a takarmány- és cukorrépa. A fejősteheneknek, igavonó ökröknek, juhoknak a burgonyát nyers állapotban adjuk. Rendkívül fontos a száraz, durva takarmány elkészítése. A száraz takarmányt elsősorban szecskázni kell. A fel nem vagdalt szalmával való etetés nem gazdaságos és veszteséggel jár. A marha részére készülő szecskát 25—35 mm hosszúságúra, a lovak és juhok részére 10—20 mm hosszúságúra vágjuk fel. A fiatal, egy-két éves fejőstehenek és ökrök, a hízómarhák és juhok takarmány adagjában nagymennyiségű szalma és pelyva van. Ezt ajánlatos a többi takarmánnyal való keverés előtt leforrázni. A forrázás a szalma és a pelyva megpuhítását és izletesebbé tételét célozza. A jóminöségű szénát nem szabad forrázni, mert a forrázással a vitaminok részben megsemmisülnek. A szalmát kibetonozott gödrökben forrázzuk és már néhány nappal a használat előtt elkészíthetjük. A forrázásnál 'egyszerűbb eljárás a szecska felmelegítése. A felvagdalt szalmát meglocsoljuk vízzel, amelyhez a lehetőség szerint 3—5 kg melaszt adunk 1 mázsa száraz szalmára, utána jól letapossuk. Jó eredményeket értek el a szalma élesztőzésével és lúgosításával is. A szalma élesztőzésénél először tápoldatot kell készíteni. A szalmából és pelyvából álló szecskát vagy tiszta kádba, vagy pedig tiszta padlóra helyezzük és egyenletesen locsoljuk a forró tápoldattal, egyidejűleg jól letapossuk. A felvágott szalmát rétegekbe rakjuk, a tápoldattal meglocsoljuk és ugyanakkor letapossuk. A szalma berakása után a tartályt deszkákkal, vagy öreg tiszta zsákokkal, mint nehezékkel letakarjuk. Az így elkészített cefrét 6 órán át nyugalomban hagyjuk, majd kiveszszük a kádból és szétszórjuk, hogy a cefrének a hőmérséklete 25—28° C-ra csökkenjen, utána ismét tiszta, be nem eresztett padlón rétegekbe rakjuk. A cefre minden rétegét egyenletesen meglocsoljuk a megmaradt 26—28° C meleg tápoldattal, amelyhez előzőleg friss élesztőt keverünk. 1 mázsa szalmára 1—3 kg élesztőt használunk. Az élesztőt már előbb elkeverjük egy kisebb edényben, amelybe beleteszünk egy kicsit a langyos tápoldatból és miután erjedni kezd, (erősen habzik) beönjük a kádba, ahol már előkészítettük a szalma és- cefre locsolásához szükséges tápoldatot: Csak a tápláló oldatnak az élesztővel való eikeverése után kezdjük a cefrét locsolni. A rétegezett, frissen meglocsolt cefrét 18 órán át erjedni hagyjuk, miközben hőmérővel figyeljük a hőmérsékletét. Ha 30° C-nál magasabbra emelkedik a hőmérséklet, akkor ismét szétszórjuk, majd megint felrétegezzük. Az élesztőzés a fejőstehenek, egy évesnél idősebb tenyészmarhák, ökrök, növendék és idősebb hízóállatok takarmányozásánál ajánlatos. Igavonó lovaknak, hasas állatoknak élesztőzött szalmát csak óvatosan, csökkentett napi adagokban, esetleg egyáltalán ne adjunk. A szalmát meszesítéssel és lúgosítással tesszük jobban emészthetővé. A szalmának lúgosítással való elkészítése a lúg mennyiségén múlik. Az idősebb marhák etetésére alkalmas , lúgosított szalmában és mésztartalmú tejben nagymennyiségű savanyú vegyihatású takarmány van. A mésztartalmú tejet a takarmányozásnál a következőképpen használtjuk fel: Először 1 kg oltott meszet elkeverünk 100 liter vízben. 1 mázsa felvágott szalmának meglocsolásához 250—300 liter mésztartalmú tejet használunk. A felvágott szalmát egy betontartályban leöntjük mésztartalmú tejjel (hogy ellepje) és bennhagyjuk egy órát, majd kivesszük és kb. 3 órán keresztül kicsit lejtős alapon feküdni hagyjuk, hogy a felesleges folyadék lecsöpögjön. Ezután ismét elhelyezzük a hordóba, vagy betontartályba és lefedjük. 24 óra eltelte után már felhasználható a fejőstehenek, egy évesnél idősebb marhák és juhok etetésére. A lúgosításnál a felvágott szalmát rétegezve egy faládába rakjuk és 2 százalékos lúgoldattal egyenletesen meglocsoljuk. A lúgoldatot már előzőleg egy fahordóban elkészítjük éspedig minden 100 liter vízre 2 kg lúgot adunk. 1 mázsa szalmára 200 liter 2%-os lúgot használunk. A meglocsolt szalmát befüllesztjük és 6—8 órát nyugalomban hagyjuk. Fejősteheneknek, igavonó ökröknek és lovaknak adjuk. A szalma elkészítésével járó tennivaló az egyes állatok takarmányadagjának összetételétől függ. Ha elegendő mennyiségű széna, kapásnövény és nedvdús takarmány áll rendelkezésünkre, akkor kevés szalma kell úgy, hogy elkészítése egyszerű (kivételt képez a szecska felvágása és összekeverése a többi takarmánnyal). Ezért célszerű, ha a helyiségben, ahol keverjük a takarmányt, helyet hagyunk a szalma elkészítéséhez szükséges legfontosabb eszközöknek, hogy rossz termés esetén a szalmát vegyi, fizikai és biokémiai módon elkészíthessük. Nem ajánlatos, hogy a forrázáshoz szükséges berendezés stabil jellegű legyen, megfelel az esetről-eset^•e való megoldás alkalmazása. K. L. Tettrekész emberek... Korán reggel indul az autóbuszom. Noha szemerkél az eső, mennem kell, mert Leleszen van dolgom. Nemzetgyűlési képviselőnkkel, Dobos elvtárssal szerétnék beszélni. Sajnos, nincs szerencsém, nem találom ott a képviselőt, s így felszállok egy alkalmi kocsira és eljutok egy latorcamenti kis községbe, Szolnocskába. Nyolcvanegy yháza van a falunak, járásunk területén ez a legkisebb község. Keresem a földművesszövetkezet irodáját. Szemben ül velem egy mokány kis magyar fiú, öt kérem, vezessen el az irodába. Nem jön velem azt mondja, a kultúrházban megtalálom az irodába. Nem jön velem, azt mondtott az öcskös, mert nem ott találtam, hanem feljebb, a negyedik házban. A szövetkezet irodájában Bajmusz József könyvelőn kívül senkit sem találok. Az elnököt ugyanis ritkán lehet Htt találni, mert ő mindig kint tanyázik a szövetkezeti tagok között. Velük van, velük dolgozik, úgy irányít. Mivel az elnököt keresem, a könyvelő segítségemre siet, hogy elvezet hozzá. Nem találtuk a tehénészeknél sem, a sertésetetőknél sem. A dohány pajtában leltük meg. Ott dolgozott két társával. Parolázás után beszélgetni kezdtünk Szabolcsik elvtárssal, •aki velünk tartva elmondotta, hogy ezelőtt három évvel 54 tag alakította meg a szövetkezetet. Tavaly azonban többen kiléptek, így most 26-an vannak. Ahogy ő mond ja,a ^kilépés nem ment a munka rovására, mert csakúgy dolgoznak tovább, mint azelőtt. Az irodában hellyel kínál az elnök és tovább beszél. Elmondja, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek száz százalékban eleget tettek. Igaz, egy kis hússal még tartoznak, de a lemaradást a legközelebbi napokban rendezik. Van erre fedezete a szövetkezetnek, mert a tervezett 22 tehén helyett 32, a tizennyolc anyakoca helyett 24 és 180 bárány helyett 314 van az istállóban. Ennyit mondhatnak a magukénak. így fest a szövetkezet képe. Tovább kérdezem: — Hogyan álltok az őszi munkákkal? Az elnök határozottan felel: — Száz százalékban elvégeztük, beleértve az őszi mélyszántást is. Egyre még nagyon kíváncsi vagyok és hogy őszinte legyek, azért is jöttem, hogy ezt megtudjam. így teszem fel a kérdést. — No és mennyit v keresnek a szövetkezeti tagok? Erre már nem Szabolcsik elnök, hanem Bajusz József, a könyvelő válaszol: — Vegyünk néhány tagot és nézzük meg a keresetét. Például Vajó Géza 12.000 korona készpénzt és 30 métermázsa terményt, Geri László 9.500 koronát és 25 mázsa terményt és Pikó Tibor 7.500 koronát és 20 mázsa terményt kaptak. A kiosztott termény búza és rozs vegyesen, mégpedig úgy, hogy háromnegyedrészben búza és egynegyed, részben rozs. A szövetkezet tagjai a ledolgozott munkaegységek szerint 8— 10 korona pénzbeli jutalomban részesülnek. Zelenák István, Perbenyík