Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-05 / 295. szám, vasárnap

Secemfe 3. msm NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ŐRE Eskütétel előtt Pár hét telt ország minden el aizóta, hogy az részéből a 20—21 éves ifjak otthagyták a gépet, a földet, az íróasztalt, s bevonultak a kaszárnyákba, hogy teljesítsék hazafias kötelességüket a dolgozó nép államával szemben. Kiszakadtak az építő munkából, s amit eddig építettek, termeltek, annak büszke őrzőivé váltak. Aki nem él közöttük, nem is hinné el, hogy ezek a fiatal fiúk, akik tegnap nlég nem tudták, hogy mi az a katonaélet, mily nagy lendülettel és iparkodással tesznek eleget kötelességüknek. Napról napra jobban, fejlődnek, katonákká válnak. Pár nap múlva nagy fordulat áll be életükben. Leteszik az esküt. Megígérik dolgozó népünknek, kormányunknak, hogy becsületes, fegyelmezett katonák lesznek, minden módon védeni fogják az országot, a hadsereg és a nép tulajdonát. A katona esküje, a néphadsereg tagjának alapvető kötelességeit tartalmazza. Eszerint kell élnie, s minden cselekedetét eszerint kell irányítania. A mi katonáink tudatában vannak annak, hogy békében kell elsajátítani a katonai műveleteket, tanulniok kell kitartással, s felkészülniük arra, hogy bármikor megvédjék szeretett hazánkat. A mi katonáink különbséget tudnak tenni a mi eskünk és a kapitalista államokban szolgáló katonák esküje között. Azok megesküsznek arra, hogy a kizsákmányoló osztály érdekeit fogják védeni, hogy saját osztályuk, a munkásosztály ellen is fegyvert fognak, csak azért, hogy a tőkések, a bankárok, a gyárosok profitja biztosítva legyen. A mi néphadseregünk katonáinak könnyű az eskü szerint élniök és tenniök, mert annak minden szava világos, érthető, teljesíthető. Teljesíthető elsősorban azért, mert az egyén célja és érdeke azonos az egész nép, az egész hadsereg érdekével. A mi katonáink ezért az eskü szavai szerint élnek. Ujváry László, őrvezető. Megtanulja a szolgálati nyelvet a politikai Egy verőjenyes őszi vasárnap délután a városka parkjában a padon üldögéltem. Újságot olvastam. Egyszerre csak valaki a vállamra tette a kezét és megszólított. — Tizedes elvtárs, nem zavarom? Meglepetve néztem hátra. Egy magas barna fiú állt mosolyogva mellettem. — Honnan tudja, hogy magyar vagyok — kérdeztem tőle. — Onnét, hogy az Uj Szót látom a kezében. Leült mellém s elmondotta, milyen jól esik neki, hogy itt messze a szülővárosától anyanyelvén elbeszélgethet valakivel. Elmondotta, hogy Nagy Bélának hívják s három éve Losoncról jött ide Csehországba dolgozni. Beszélgetésünk során a katonaságra terelődött a szó. Többek között megkérdezte, igaz-e az, hogy ma a katonaságnál egészen másképpen van minden, mint volt azelőtt a múlt rendszerben. Kíváncsi volt arra, hogy a katonának van-e szabad ideje a szórakozásra és olvasásra, s hogy van-e lehetősége tanülni. Én felvilágosí. tottam. Elmondottam, hogy bizony van idő szórakozásra, egy hatalmas könyvtár áll rendelkezésünkre, amelyben megtaláljuk a szépiroA sztálini nemzetiségi politika elvei néphadseregünk életében dalmi, klasszikus és könyveket egyaránt. Nagy Béla ' elmondotta továbbá, hogy bevonulása után nagyon szeretne altiszti iskolába menni, de attól fél, hogy nem tudja tökéletesen a szolgálati nyelvet s így szégyenben marad a tanulással. Erre is megfeleltem neki. — Amikor én a katonasághoz kerültem, alig beszéltem pár szót szlovákul. Én is féltem attól, hogy nem fog menni a tanulás. De min- \ den másképp történt. Az egyik cseh bajtársam látta, hogyan küzködöm a tanulással és segítségemre sietett. S ettől a perctől kezdve mindig együtt tanultunk. Neki is könnyebb volt és nekem is. Szabad időmet, még a délutáni pihenőidőt is arra használtam, hogy elővettem a szótárt s annak segítségével tanultam. csehül. S ma büszkéii mondhatom, hogy az iskolában az elsők között voltam. Nagy Béla, úgy láttam, megnyugodott. Amikor elbúcsúztunk egymástól, megköszönte a felvilágosítást s elhatározta, hogy 'minden szabad idejét arra fogja felhasználni, hogy még bevonulása előtt elsajátíthassa a szolgálati nyelvet. Surka Gyula tizedes Sztálin halhatatlan tanítása a nemzetiségi kérdésről, a nemzetek és nemzetiségek testvéri politikájának alapélve a Szovjetunióban és a népi demokratikus országiokban. Nagyjelentőségű, nagyhatású tanítás, amely a kapitalista, viszonyok között egymással szembenálló és a kizsákmányolóktól egymás ellen uszított nemzeteknek és nemzetiségeknek megmutatja az egyesülés és a testvéri összefogás útját. Megmutatja az utat, hogyan tömörüljenek a békeszerető szocialista államok hatalmas családjába. A legfőbb erkölcsi erő, amely megszilárdítja a különböző nemzetek és nemzetiségek egységét és testvériségét, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjével. Ezek az eszmék széleskörűen érvényesülnek hadseregünkben, ennek az újtípusú, a Szovjet Hadsereg mintájára épített néphadseregnek életében. A Szovjet Hadsereg, Sztálin által kiemelt három jellegzetességének egyike ugyanis a proletár nemzetköziség. A Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasizmus alól és lehetővé tette," hogy népünk maga döntsön sorsáról. Népünk a CsKP vezetésével óriási művet I . . valósított meg, felepitette igazi néRi demokratikus, hatalmas fejlett iparú és szövetkezetesített mezőgazdasági államát A párt bölcs politikája érvényesítve a nemzetiségi kérdésről szóló sztálini tanítást, a nemzetiségi kérdést is helyesen megoldotta. A magyar és német nemzetiségű polgárok államunk egyenjogú tagjai lettek. |Egyenlő jogokat élveznek, egyenlők a kötelességeik, mint a hazánkban élő tölbbd nemzetiségeknek. Népünknek a párt vezetésével elért sikerei egyúttal a hazánkban élő lengyel, magyar, ukrán és német, nemzetiségű polgárok sikerei is. E nemzetiségek fiai mind összetalálkoznak a hadseregben. Noha más nyelven beszélnek, megértik egymást, mert egy a céljuk: a nép szolgálata, a felkészülés államunk szabadságának és függetlenségének védelmére az imperialista intrikák ellen, a felkészülés nemzeti felszabadító harcaink és szocialista munkásmozgalmunk vívmányainak oltalmára. Ez minden egyes katona becsületbeli kötelessége nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül. Éppen a hadseregben. ahol különböző nemzetiségű polgárok élnek egymás mellett, mutatkozik meg kiemelkedően Sztálin tanításának • helyessége és bölcsessége. A kapitalista hadsereggel szemben, ahol. a más nemzetiségű katonákat kigúnyolták, zaklatták és embertelenül bántak velük, az új népi demokratikus hadseregben mindenki egyenlő jogokat élvez é

3 mindenkire egyenlő kötelességek hárulnak. Hadseregünkben egységes, oszthatatlan rendszabályElőször brigádon Bevonulásunk után gyakran gondoituiiK munkahelyünkre. Az uj környezet kissé szokatlan volt számunkra. Idővel azonban könnyebb lett a csizma, no meg a vezényszavak sem hangzanak ma már oly szokatlanul fülünkben. Egyszóval beleszoktunk abba a környezetbe, amely edzettebb, keményebb embereket követel meg. Nemrégiben brigádra hívtak bennünket. Szép, napsugaras vasárnap délelőtt volt. Szobánkban ültünk. Egyik levelet írt, a másik olvasott, valamelyik a gitárt pengette. Ki-ki saját gondolataival volt elfoglalva Mély nyugalmunkból a szobaparancsnok vigyázat vezénylő hangja riasztott fel bennünket.. Főhadnagyunk jött a szobába és munkába hívott bennünket. Egy pillanatra csend lett. Akadt köztünk olyan, aki a kezeit nézte, de amikor N. elvtárs terebélyes alakjára és két családjára hivatkozott, kitört a nevetés. A brigádra mégis eljött ő is. Az autóban kettőnek a helyét foglalta el. Víg nótánk az úton mogorva arcát mosolygósra változtatta. Kinn a répaföldön pedig, hogy a brigádoslányok előtt szégyenbe ne maradjon, versenyezve szedte velünk a répát. Dr. Császár "Béla közkatona. limimmmiimmiiimnimmiiin % Katonai szolgálatunk egyik legfontosabb része a politikai iskolázás. Katonáinknak — különösen azoknak, akik bevonulásuk előtt nem tanulmányozták rendszeresen a marxizmus-leninizmust — komoly nehézségeik vannak a tananyag elsajátításában. A nehézségek oka legtöbbször a hibás tanulási módszer. Az alábbiakban, tapasztalataim alapján, arról szeretnék beszámolni, hogy milyen módszer a legcélszerűbb a marxizmus-leninizmus tanulmányozásában és általában a tanulásban. Az előadásokon legfontosabb, hogy a hallgató aktívan figyeljen. Aktív figyelem alatt azt értem, hogy a hallgató ne fogadja be gépiesen az anyagot — mint ez igen gyakori esetben történik —, hanem a hallottakat gondolja át, kapcsolja össze eddigi ismereteivel, személyi élményeivel, tapasztalataival. Ez az aktív rigyelem természetesen nem könnyű dolog; alapos önfegyelmet és céltudatosságot követel. A sikeres munka másik fontos feltétele az előadások alatt" jó jegyzet készítése. A jegyzet nyújt segítséget az anyag feldolgozásában, megtanulásában, bevésésében és ismétlésében. Melyek a jegyzetkészítés legfontosabb szabályai? Ne igyekezzünk lejegyezni az előadó minden szavát, Ez a módszer a nagyon hamar kifáraszt, nem is tudunk mindent lejegyezni, értelmetlen félmondatokat írunk, nem vagyunk képesek aktívan figyelni az előadást, kapkodunk és emiatt írásunk is olvashatatlanná válik. Az ilyen jegyzetkészítés nem vezet eredményre. Éppen az aktív figyelem segít bennünket abban, hogy ki tudjuk ragadni az előadottak magvát, a legfontosabb részeket, mint aZ előadás alapgondolatát, egyes gondolategységeit, a kapcsolatokat, következtetéseket és tanulságokat. Ezeket jegyezzük le röviden, vázlatszerűen saját szavainkkal. A szabályokat azonban ajánlatos sáószerint leírni. Az indokolásokat, adatokat és alkalmazásokat elég egy-egy szóval jeleznünk. A jegyzetkészítés formái, de lényeges követelménye, hogy jegyzetünk áttekinthető legyen. A címeket, alcímeket írjuk külön sorba ág hagyjunk ki fölöttük egy-egy sort. A különálló gondolategységeket kezdjük új bekezdéssel. A füzet jobb, vagy bal szélén hagyjunk legalább hat centiméteres margót. Jegyzetünk kiegészítésénél és rendszerezésénél igen fontos, hogy leI gyen helyünk az új gondolatok bejegyzésére és a kapcsolatokra való utalásokra. Lehetőleg tintával írjunk, mert a ceruzaírás idővel elmpsóclik. olvashatatlanná válik. Áttekinthetőbbé teszi jegyzetünket, ha a fontos részeket színes ceruzával aláhúzzuk. A gyakran előforduló szavakat elég csak a szó kezdőbetűjével, vagy egy jellemző betűvel jeleznünk. A jegyzet megírása azonban még távolról sem biztosítja a tudást. Fontos, hogy lehetőleg még az előadás napján, de legkésőbb két napon belül átnézzük és kiegészítsük jegyzetünket- részben emlékezetünk alapján, főként azonban az előírt irodalom segítségével. Legcélszerűbb, ha először átnézzük jegyzetünket, közben átgondoljuk a téma fő gondolatait, összefüggéseit, az indokolásokat, stb. A fontos részeket ajánlatos színes ceruzával aláhúzni. Ezután fogunk hozzá a kijelölt irodalom tanulmányozásához. A paszszív, az úgynevezett „szemmel való" olvasás nem sokat ér. így csak keveset tudunk megjegyezni. Olvassunk ceruzával a kezünkben. Ha földrajzi, vagy történelmi vonatkozású könyvet olvasunk, feltétlenül használjunk térképet. Az olvasott anyagot osztályozzuk: fő gondolat, mellékgondolat, indokolás, alkalmazás, következtetés. Amikor már látjuk az olvasott anyag szerkezetét, akkor ellenőrizzük jegyzetünk helyességét. Szükség esetén módosítsuk, gazdagítsuk jegyzetünket. Helyes, ha az olvasott gondolategységet elemezzük, a fontos részeket aláhúzzuk és a könyv margóján vezérszóval jellemezzük. Gyakran előfordul, hogy ismeretlen, idegen szóra bukkanunk. Ilyenkor jó segít, séget nyújt az idegen szavak szótára, valamelyik marxista lexikon, vagy pedig maga az előadó. Sokaknak talán furcsának, vagy túlzottnak látszik az az állításom, hogy a marxizmus tanulmányozásához nélkülözhetetlen a napisajtó és a folyóiratok rendszeres olvasása. Márpedig a mától, a mai problémáktól elszakadt marxista tudós nem sokban különbözik az elefántcsonttoronyba zárkózó, a gyakorlati élettől elszakadt tudóstól. Az igazi marxista szoros kapcsolatot tart a gyakorlati élettel, tudását a gyakorlat próbakövén hitelesíti. Az igazi marxista tudásnak ereje van: formálja énünket, jellemünket, világnézetünket és magatartásunkat. Ezt pedig a munkásmozgalom, a szocialista építés és a kapitalizmus rothadásának állandó figyelemmel kísérése nélkül nem tudjuk elérni. Az eddig elmondottak elsősorban az anyag megértését szolgálták. Ez azonban a munkának csak az egyik fele. A másik — ugyanilyen fontos rész — a tananyagnak emlékezetünkbe vésése. Jegyzetünket és a kijelölt irodalmat szükséges többször átolvasnunk, átgondolnunk. Nagyon fontos a tananyag gyakori ismétlése is. Enélkül könnyen feledésbe merül .az a drága tudás, amit nehéz munka árán szereztünk meg. Szabó Imre, őrvezető ; zat van érvényben, egységes a fegyelem, amely kivétel nélkül mindenkire vonatkozikKatonáink büszkén vettek részt a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba tartott választásokon, ami a München előtti köztársaságban elképzelhetetlen volt a katona számára. Gondoskodás történt, hogy a katonák megismerjék a választási törvényeket, megértsék a választások jelentősegét, tudják, hogyan kell választani, stb. Egységünknél több nyelven állt rendelkezésünkre agitációs anyag, így magyar nyelven ís, hogy minden katona tisztában legyen a választásokkal. Természetesen az egyenlő jogok egyenlő kötelességekkel járnak. A rendszabályzat és a fegyelem betartásán kívül ez elsősorban a szolgálati — a cseh vagy szlovák nyelv elsajátítására irányuló törekvés. Minden más nemzetiségű katonának, akiknek nagy lehetőségük van a kulturális fejlődésre és művelődésre saját anyanyelvükön, egyenesen kötelessége, hogy minél előbb elsajátítsa a szolgálati nyelvet. Ezt a nép összpontosítottsága követeli meg. Egységes szolgálati nyelv nélkül lehetetlen volna a hadsereg sikeres, egységes irányítása. A hadseregben arról is gondoskodnak, hogy akiknek a letűnt kizsákmányoló kapitalista rendszer nem tette lehetővé az iskola látogatását, megtanuljanak írniolvasni. Alakulatunkban körök létesültek az Írástudatlanok oktatására Ezek a központilag irányított körök pontosan kitűzött terv szerint működnek. A körök oktatói ég vezetői időnként szemináriumokat tartanak, hogy kicseréljék tapasztalataikat és megjavítsák munkájukat. Az eredmény csakhamar megmutatkozik. Egyes írástudatlanok szorgalmas, kitartó munkával elérik, hogy karácsonyra már legalább szerény levélben köszönthetik hozzátartozóikat Az emberi öntudat ébredését, felemelkedését jelenti számunkra minden siker. A körök keretében az idegen nemzetiségű katonákkal is foglalkoznak. Említésre méltó tevékenységet fejt ki a német-cseh kör a szolgálati nyelv elsajátításában. Az írástudatlanok oktatásának megszervezésében nagy érdemet szereztek politikai dolgozóink és Studeny elvtárs. a körök vezetője, aki most tényleges szolgálatának letelte után mint tanító fog továbbműködni a polgári életben. A kiképzési év elején tartunk. Nagy feladatok várnak még ránk. Mindnyájunk kötelessége szilárdítani a hadsereg tagjainak barátságát és egységét, a nemzetek együttműködését a szocialista ha- . zaszeretet és a proletár nemzetköziség szellemében, mint erre Szitáldji elvtárs bennünket tanít Lőrincz László, közkatona. k. A feldíszített helyiségekben a va>ri lasztások jellege örömteli volt. A B- katonák is a szavazóurnákhoz járultak. örömmel vettek részt a g- nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemtő zeti Tanácsba való választásokban.