Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-05 / 295. szám, vasárnap

Secemfe 3. msm NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ŐRE Eskütétel előtt Pár hét telt ország minden el aizóta, hogy az részéből a 20—21 éves ifjak otthagyták a gépet, a földet, az íróasztalt, s bevonultak a kaszárnyákba, hogy teljesítsék hazafias kötelességüket a dolgozó nép államával szemben. Kiszakad­tak az építő munkából, s amit ed­dig építettek, termeltek, annak büszke őrzőivé váltak. Aki nem él közöttük, nem is hinné el, hogy ezek a fiatal fiúk, akik tegnap nlég nem tudták, hogy mi az a katonaélet, mily nagy len­dülettel és iparkodással tesznek eleget kötelességüknek. Napról napra jobban, fejlődnek, katonákká válnak. Pár nap múlva nagy fordulat áll be életükben. Leteszik az es­küt. Megígérik dolgozó népünk­nek, kormányunknak, hogy becsü­letes, fegyelmezett katonák lesz­nek, minden módon védeni fogják az országot, a hadsereg és a nép tulajdonát. A katona esküje, a néphadsereg tagjának alapvető kö­telességeit tartalmazza. Eszerint kell élnie, s minden cselekedetét eszerint kell irányítania. A mi ka­tonáink tudatában vannak annak, hogy békében kell elsajátítani a katonai műveleteket, tanulniok kell kitartással, s felkészülniük arra, hogy bármikor megvédjék szere­tett hazánkat. A mi katonáink kü­lönbséget tudnak tenni a mi es­künk és a kapitalista államokban szolgáló katonák esküje között. Azok megesküsznek arra, hogy a kizsákmányoló osztály érdekeit fogják védeni, hogy saját osztá­lyuk, a munkásosztály ellen is fegyvert fognak, csak azért, hogy a tőkések, a bankárok, a gyáro­sok profitja biztosítva legyen. A mi néphadseregünk katonái­nak könnyű az eskü szerint él­niök és tenniök, mert annak min­den szava világos, érthető, telje­síthető. Teljesíthető elsősorban azért, mert az egyén célja és érde­ke azonos az egész nép, az egész hadsereg érdekével. A mi kato­náink ezért az eskü szavai szerint élnek. Ujváry László, őrvezető. Megtanulja a szolgálati nyelvet a politikai Egy verőjenyes őszi vasárnap délután a városka parkjában a pa­don üldögéltem. Újságot olvastam. Egyszerre csak valaki a vállamra tette a kezét és megszólított. — Tizedes elvtárs, nem zava­rom? Meglepetve néztem hátra. Egy magas barna fiú állt mosolyogva mellettem. — Honnan tudja, hogy magyar vagyok — kérdeztem tőle. — Onnét, hogy az Uj Szót látom a kezében. Leült mellém s elmondotta, mi­lyen jól esik neki, hogy itt messze a szülővárosától anyanyelvén el­beszélgethet valakivel. Elmondotta, hogy Nagy Bélának hívják s három éve Losoncról jött ide Csehország­ba dolgozni. Beszélgetésünk során a katonaságra terelődött a szó. Többek között megkérdezte, igaz-e az, hogy ma a katonaságnál egé­szen másképpen van minden, mint volt azelőtt a múlt rendszerben. Kíváncsi volt arra, hogy a katoná­nak van-e szabad ideje a szórako­zásra és olvasásra, s hogy van-e lehetősége tanülni. Én felvilágosí­. tottam. Elmondottam, hogy bizony van idő szórakozásra, egy hatalmas könyvtár áll rendelkezésünkre, amelyben megtaláljuk a szépiro­A sztálini nemzetiségi politika elvei néphadseregünk életében dalmi, klasszikus és könyveket egyaránt. Nagy Béla ' elmondotta továbbá, hogy bevonulása után nagyon sze­retne altiszti iskolába menni, de at­tól fél, hogy nem tudja tökéletesen a szolgálati nyelvet s így szégyen­ben marad a tanulással. Erre is megfeleltem neki. — Amikor én a katonasághoz kerültem, alig beszéltem pár szót szlovákul. Én is féltem attól, hogy nem fog menni a tanulás. De min- \ den másképp történt. Az egyik cseh bajtársam látta, hogyan küzködöm a tanulással és segítségemre sie­tett. S ettől a perctől kezdve mindig együtt tanultunk. Neki is könnyebb volt és nekem is. Szabad időmet, még a dél­utáni pihenőidőt is arra használ­tam, hogy elővettem a szótárt s an­nak segítségével tanultam. csehül. S ma büszkéii mondhatom, hogy az iskolában az elsők között vol­tam. Nagy Béla, úgy láttam, megnyu­godott. Amikor elbúcsúztunk egy­mástól, megköszönte a felvilágosí­tást s elhatározta, hogy 'minden szabad idejét arra fogja felhasznál­ni, hogy még bevonulása előtt el­sajátíthassa a szolgálati nyelvet. Surka Gyula tizedes Sztálin halhatatlan tanítása a nemzetiségi kérdésről, a nemzetek és nemzetiségek testvéri politiká­jának alapélve a Szovjetunióban és a népi demokratikus országiok­ban. Nagyjelentőségű, nagyhatású tanítás, amely a kapitalista, vi­szonyok között egymással szem­benálló és a kizsákmányolóktól egymás ellen uszított nemzeteknek és nemzetiségeknek megmutatja az egyesülés és a testvéri össze­fogás útját. Megmutatja az utat, hogyan tömörüljenek a békesze­rető szocialista államok hatalmas családjába. A legfőbb erkölcsi erő, amely megszilárdítja a különböző nemze­tek és nemzetiségek egységét és testvériségét, a szocialista haza­fiság és a proletár nemzetköziség eszméjével. Ezek az eszmék széleskörűen ér­vényesülnek hadseregünkben, en­nek az újtípusú, a Szovjet Had­sereg mintájára épített néphadse­regnek életében. A Szovjet Had­sereg, Sztálin által kiemelt három jellegzetességének egyike ugyanis a proletár nemzetköziség. A Szovjet Hadsereg felszabadí­totta hazánkat a fasizmus alól és lehetővé tette," hogy népünk ma­ga döntsön sorsáról. Népünk a CsKP vezetésével óriási művet I . . valósított meg, felepitette igazi né­Ri demokratikus, hatalmas fejlett iparú és szövetkezetesített mezőgaz­dasági államát A párt bölcs poli­tikája érvényesítve a nemzetiségi kérdésről szóló sztálini tanítást, a nemzetiségi kérdést is helyesen megoldotta. A magyar és német nemzetisé­gű polgárok államunk egyenjogú tagjai lettek. |Egyenlő jogokat él­veznek, egyenlők a kötelességeik, mint a hazánkban élő tölbbd nem­zetiségeknek. Népünknek a párt vezetésével elért sikerei egyúttal a hazánk­ban élő lengyel, magyar, ukrán és német, nemzetiségű polgárok si­kerei is. E nemzetiségek fiai mind össze­találkoznak a hadseregben. Noha más nyelven beszélnek, megértik egymást, mert egy a céljuk: a nép szolgálata, a felkészülés államunk szabadságának és függetlenségé­nek védelmére az imperialista in­trikák ellen, a felkészülés nemzeti felszabadító harcaink és szocialis­ta munkásmozgalmunk vívmányai­nak oltalmára. Ez minden egyes katona becsületbeli kötelessége nemzetiségi különbségre való te­kintet nélkül. Éppen a hadsereg­ben. ahol különböző nemzetiségű polgárok élnek egymás mellett, mutatkozik meg kiemelkedően Sztálin tanításának • helyessége és bölcsessége. A kapitalista hadsereggel szem­ben, ahol. a más nemzetiségű ka­tonákat kigúnyolták, zaklatták és embertelenül bántak velük, az új népi demokratikus hadseregben mindenki egyenlő jogokat élvez é 3 mindenkire egyenlő kötelessé­gek hárulnak. Hadseregünkben egységes, oszthatatlan rendszabály­Először brigádon Bevonulásunk után gyakran gon­doituiiK munkahelyünkre. Az uj környezet kissé szokatlan volt szá­munkra. Idővel azonban könnyebb lett a csizma, no meg a vezény­szavak sem hangzanak ma már oly szokatlanul fülünkben. Egy­szóval beleszoktunk abba a kör­nyezetbe, amely edzettebb, kemé­nyebb embereket követel meg. Nemrégiben brigádra hívtak ben­nünket. Szép, napsugaras vasár­nap délelőtt volt. Szobánkban ül­tünk. Egyik levelet írt, a másik olvasott, valamelyik a gitárt pen­gette. Ki-ki saját gondolataival volt elfoglalva Mély nyugalmunk­ból a szobaparancsnok vigyázat vezénylő hangja riasztott fel ben­nünket.. Főhadnagyunk jött a szo­bába és munkába hívott bennün­ket. Egy pillanatra csend lett. Akadt köztünk olyan, aki a ke­zeit nézte, de amikor N. elvtárs te­rebélyes alakjára és két család­jára hivatkozott, kitört a nevetés. A brigádra mégis eljött ő is. Az autóban kettőnek a helyét foglalta el. Víg nótánk az úton mogorva arcát mosolygósra változtatta. Kinn a répaföldön pedig, hogy a brigádoslányok előtt szégyenbe ne maradjon, versenyezve szedte ve­lünk a répát. Dr. Császár "Béla közkatona. limimmmiimmiiimnimmiiin % Katonai szolgálatunk egyik leg­fontosabb része a politikai iskolá­zás. Katonáinknak — különösen azoknak, akik bevonulásuk előtt nem tanulmányozták rendszeresen a marxizmus-leninizmust — komoly nehézségeik vannak a tananyag el­sajátításában. A nehézségek oka leg­többször a hibás tanulási módszer. Az alábbiakban, tapasztalataim alapján, arról szeretnék beszámolni, hogy milyen módszer a legcélsze­rűbb a marxizmus-leninizmus tanul­mányozásában és általában a tanu­lásban. Az előadásokon legfontosabb, hogy a hallgató aktívan figyeljen. Aktív figyelem alatt azt értem, hogy a hallgató ne fogadja be gé­piesen az anyagot — mint ez igen gyakori esetben történik —, hanem a hallottakat gondolja át, kapcsolja össze eddigi ismereteivel, személyi élményeivel, tapasztalataival. Ez az aktív rigyelem természetesen nem könnyű dolog; alapos önfegyelmet és céltudatosságot követel. A sikeres munka másik fontos feltétele az előadások alatt" jó jegy­zet készítése. A jegyzet nyújt segít­séget az anyag feldolgozásában, megtanulásában, bevésésében és is­métlésében. Melyek a jegyzetkészítés legfon­tosabb szabályai? Ne igyekezzünk lejegyezni az elő­adó minden szavát, Ez a módszer a nagyon hamar kifáraszt, nem is tu­dunk mindent lejegyezni, értelmet­len félmondatokat írunk, nem va­gyunk képesek aktívan figyelni az előadást, kapkodunk és emiatt írá­sunk is olvashatatlanná válik. Az ilyen jegyzetkészítés nem vezet eredményre. Éppen az aktív figyelem segít bennünket abban, hogy ki tudjuk ragadni az előadottak magvát, a leg­fontosabb részeket, mint aZ előadás alapgondolatát, egyes gondolategy­ségeit, a kapcsolatokat, következte­téseket és tanulságokat. Ezeket je­gyezzük le röviden, vázlatszerűen saját szavainkkal. A szabályokat azonban ajánlatos sáószerint leírni. Az indokolásokat, adatokat és alkal­mazásokat elég egy-egy szóval je­leznünk. A jegyzetkészítés formái, de lé­nyeges követelménye, hogy jegyze­tünk áttekinthető legyen. A címe­ket, alcímeket írjuk külön sorba ág hagyjunk ki fölöttük egy-egy sort. A különálló gondolategységeket kezdjük új bekezdéssel. A füzet jobb, vagy bal szélén hagyjunk leg­alább hat centiméteres margót. Jegyzetünk kiegészítésénél és rend­szerezésénél igen fontos, hogy le­I gyen helyünk az új gondolatok be­jegyzésére és a kapcsolatokra való utalásokra. Lehetőleg tintával ír­junk, mert a ceruzaírás idővel el­mpsóclik. olvashatatlanná válik. Áttekinthetőbbé teszi jegyzetünket, ha a fontos részeket színes ceruzá­val aláhúzzuk. A gyakran előfordu­ló szavakat elég csak a szó kezdő­betűjével, vagy egy jellemző betű­vel jeleznünk. A jegyzet megírása azonban még távolról sem biztosítja a tudást. Fontos, hogy lehetőleg még az elő­adás napján, de legkésőbb két na­pon belül átnézzük és kiegészítsük jegyzetünket- részben emlékezetünk alapján, főként azonban az előírt irodalom segítségével. Legcélsze­rűbb, ha először átnézzük jegyze­tünket, közben átgondoljuk a téma fő gondolatait, összefüggéseit, az in­dokolásokat, stb. A fontos részeket ajánlatos színes ceruzával aláhúzni. Ezután fogunk hozzá a kijelölt iro­dalom tanulmányozásához. A pasz­szív, az úgynevezett „szemmel való" olvasás nem sokat ér. így csak ke­veset tudunk megjegyezni. Olvas­sunk ceruzával a kezünkben. Ha földrajzi, vagy történelmi vonatko­zású könyvet olvasunk, feltétlenül használjunk térképet. Az olvasott anyagot osztályozzuk: fő gondolat, mellékgondolat, indokolás, alkalma­zás, következtetés. Amikor már lát­juk az olvasott anyag szerkezetét, akkor ellenőrizzük jegyzetünk he­lyességét. Szükség esetén módosít­suk, gazdagítsuk jegyzetünket. He­lyes, ha az olvasott gondolategysé­get elemezzük, a fontos részeket aláhúzzuk és a könyv margóján vezérszóval jellemezzük. Gyakran előfordul, hogy ismeretlen, idegen szóra bukkanunk. Ilyenkor jó segít, séget nyújt az idegen szavak szótá­ra, valamelyik marxista lexikon, vagy pedig maga az előadó. Sokaknak talán furcsának, vagy túlzottnak látszik az az állításom, hogy a marxizmus tanulmányozá­sához nélkülözhetetlen a napisajtó és a folyóiratok rendszeres olvasása. Márpedig a mától, a mai problé­máktól elszakadt marxista tudós nem sokban különbözik az elefánt­csonttoronyba zárkózó, a gyakorlati élettől elszakadt tudóstól. Az igazi marxista szoros kapcsolatot tart a gyakorlati élettel, tudását a gyakor­lat próbakövén hitelesíti. Az igazi marxista tudásnak ereje van: for­málja énünket, jellemünket, világ­nézetünket és magatartásunkat. Ezt pedig a munkásmozgalom, a szocia­lista építés és a kapitalizmus rotha­dásának állandó figyelemmel kísé­rése nélkül nem tudjuk elérni. Az eddig elmondottak elsősorban az anyag megértését szolgálták. Ez azonban a munkának csak az egyik fele. A másik — ugyanilyen fontos rész — a tananyagnak emlékeze­tünkbe vésése. Jegyzetünket és a kijelölt irodalmat szükséges több­ször átolvasnunk, átgondolnunk. Nagyon fontos a tananyag gyakori ismétlése is. Enélkül könnyen fele­désbe merül .az a drága tudás, amit nehéz munka árán szereztünk meg. Szabó Imre, őrvezető ; zat van érvényben, egységes a fe­gyelem, amely kivétel nélkül min­denkire vonatkozik­Katonáink büszkén vettek részt a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba tartott válasz­tásokon, ami a München előtti köztársaságban elképzelhetetlen volt a katona számára. Gondosko­dás történt, hogy a katonák meg­ismerjék a választási törvényeket, megértsék a választások jelentőse­gét, tudják, hogyan kell választa­ni, stb. Egységünknél több nyel­ven állt rendelkezésünkre agitációs anyag, így magyar nyelven ís, hogy minden katona tisztában le­gyen a választásokkal. Természetesen az egyenlő jogok egyenlő kötelességekkel járnak. A rendszabályzat és a fegyelem betar­tásán kívül ez elsősorban a szolgálati — a cseh vagy szlovák nyelv elsa­játítására irányuló törekvés. Min­den más nemzetiségű katonának, akiknek nagy lehetőségük van a kulturális fejlődésre és művelő­désre saját anyanyelvükön, egye­nesen kötelessége, hogy minél előbb elsajátítsa a szolgálati nyel­vet. Ezt a nép összpontosítottsága követeli meg. Egységes szolgálati nyelv nélkül lehetetlen volna a hadsereg sikeres, egységes irányí­tása. A hadseregben arról is gondos­kodnak, hogy akiknek a letűnt kizsákmányoló kapitalista rend­szer nem tette lehetővé az iskola látogatását, megtanuljanak írni­olvasni. Alakulatunkban körök lé­tesültek az Írástudatlanok oktatá­sára Ezek a központilag irányított körök pontosan kitűzött terv sze­rint működnek. A körök oktatói ég vezetői időnként szemináriu­mokat tartanak, hogy kicseréljék tapasztalataikat és megjavítsák ­munkájukat. Az eredmény csakhamar meg­mutatkozik. Egyes írástudatlanok szorgalmas, kitartó munkával el­érik, hogy karácsonyra már leg­alább szerény levélben köszönthe­tik hozzátartozóikat Az emberi ön­tudat ébredését, felemelkedését je­lenti számunkra minden siker. A körök keretében az idegen nemze­tiségű katonákkal is foglalkoznak. Említésre méltó tevékenységet fejt ki a német-cseh kör a szolgálati nyelv elsajátításában. Az írástudat­lanok oktatásának megszervezésé­ben nagy érdemet szereztek poli­tikai dolgozóink és Studeny elv­társ. a körök vezetője, aki most tényleges szolgálatának letelte után mint tanító fog továbbműködni a polgári életben. A kiképzési év elején tartunk. Nagy feladatok várnak még ránk. Mindnyájunk kötelessége szilárdí­tani a hadsereg tagjainak barát­ságát és egységét, a nemzetek együttműködését a szocialista ha- . zaszeretet és a proletár nemzetkö­ziség szellemében, mint erre Szitá­ldji elvtárs bennünket tanít Lőrincz László, közkatona. k. A feldíszített helyiségekben a va­>ri lasztások jellege örömteli volt. A B- katonák is a szavazóurnákhoz já­rultak. örömmel vettek részt a g- nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nem­tő zeti Tanácsba való választásokban.

Next

/
Thumbnails
Contents