Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-05 / 295. szám, vasárnap

1954. december 3. 151 SIM Háziállataink meddősége elleni küzdelem helyes takarmányozással és q higiénia ehe in eh betartásával írfaj Dr. BRAUNER SVÁN akadémikus, a braSisSaval Bloveia igazeatósa Állattenyésztésünkben, szarvasmarhaállományünknál, sertéseinknél és tenyészkancáinknál a legnagyobb nemzetgazdasági kárt a meddőség okozza, nemcsak azzal, hogy szaporuiatcsökkenés áll be, hanem a teheneknél a tejhozam is lényegesen csökken. A meddőséget kiváltó okokat általában két főcsoportra oszthatjuk: I. a takarmányozási, tartási és ápolási hiányosságok csoportja, II. a fertőző betegségek csoportjaA jelen esetben a meddőséget kiváltó, nem fertőző eredetű okokkal akarok foglalkozni. Azért tartom ezt a csoportot fontosabbnak, mert pont a téli istállózás idején főkép a takarmányozásban fordulnak elő ezek a nagy hibák, amelyek a meddőséghez vezetnek. Ilyenkor a takarmány mennyiségével (kalória értékével a nem arányos fehérje és keményítő) csökkent mennyiségű ásványi anyagtartalommal és az elégtelen vitaminmennyiség adagolásával súlyosan megkárosítjuk a szervezetet. Közismert dolog, hogy a minőségileg és mennyiségileg hiányos takarmányozás hatására az ivarzási folyamatok rendellenesen jelentkeznek. A fedeztetett állatok sokszor nem fogamzanak, sokszor az ivarzási ciklus eltolódik, vagy teljesen kimarad. A hiányos takarmányozásnak a fentebb felsorolt meddőségi tünetek megnyilvánulásán, kívül sokkal. súlyosabb következményei vannak az ivarszervekre, mert a petefészkek tüszőké-szlete nagy számban elpusztul, s így hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a csírahám mélyén lévő őspetesejtekből érett pete fejlődhessék. Ez a magyarázata annak, hogy a fogamzás hosszú hónapokig kimarad még aztán is, miután az állat takarmányozását megjavítottuk. A méhnyálkahártya hámja is súlyosan sérül, a hámsejtek egy része elpusztul, az embrió táplálását biztosító mirigyek elfajulnak, s így ném működnek. így ha történik is fogamzás, az embrió elpusztul, s az állat néhány hét múlva elvetél. A működésében megzavart méhnyálkahártya ellenállóképessége kisebb és így a kívülről bejutó baktériumok is elszaporodhatnak benne, minek következtében méhhurut keletkezik. Ilyen esetekben már okvetlenül szükséges, hogy a helyes takarmányozás mellett a meddő állatokat állatorvossal gyógykezeltessük. Röviden vázoltam a helytelen takarmányozás közvetlen következményeit a nemi szervekre, de, az egyéb súlyos, káros elváltozásokat, amik az állat más szerveiben keletkeznek, fel sem soroltam. A felsoroltakból is világosan látszik, hogy a helytelen takarmányozás, az ásványi só és a vitaminok elégtelensége milyen súlyos nemzetgazdasági károkat von maga után állattenyésztésünkben. Most még idejében megelőzhetjük ezen betegségek keletkezését, ha ismerjük az etetés és állattisztántartás követelményeit és ezeket betartjuk. Szükségesnek tartom felhívni állatgondozóink figyelmét arra, hogy nagy körültekintéssel legyenek az egész téli száraz-takarmányozás idején arra, hogy idén számítaniok kell a mészsó hiányára a takarmányban, akár silótakarmánnyal etetnek, akár száraztakarmánnyal, mert az idei abnormális csapadékmennyiség befolyással volt takarmányaink mészsó tartalmára. Ezenkívül a siló erjedésénél is fokozottabban csökken a silózott takarmány mészmennyisége is. Magának a mészsóelégtelenségnek azonkívül, . hogy súlyos csontlágyulást vált ki az ál--' latoknál, még súlyosabb következménye, hogy az állati szervezetben felborul a foszfornak és a mésznek az aránya, ami egymagában véve is súlyos, káros elváltozásokat vált ki az állat összes szerveiben Ezért külön kiemelem, hogy a takarmány ásványi anyag tartalmának hiányá komoly meddőségi tényező. A takarmányt ma már általánosan szénsavas takarmánnyal egé'szítik ki. Ellenben kevésbé ismeretes, hogy a takarmány foszfortartalmát is szükséges sok esetben kiegészíteni. Foszfort általában a korpával adagoljuk és azért ott, ahol nincs módjukban állatgondozóinknak . elegendő mennyiségben korpával etetni, s mint már említettem,' hogy a szálas takarmány rossz betakarítása következtében (vagy elvénüjt, vagy többször megázott) a takarmány ásványi anyagok összetételében elégtelenség állott be. Éppen ezért okvetlenül szükséges, hogy ilyen esetben a foszfortartalom pótlását biztosítsuk, mert a foszfornak az általános anyagcserén kívül fontos szerepe van a fehérjék és szénhidrátok asszimilációjában, az egyes vitaminok képződésében, valamint az enzimek hatásában. A csírahám működésében is fő fontosságú szerepe van a foszfornak. A világszerte végzett kísérletek arra utalnak, hogy a takarmány helyes ásványi összetételének és főleg a foszfor mennyiségének biztosítása a meddőség elleni küzdelemben fontosabb szerepet játszik, mint maga a fehérjeszükséglet biz tosítása. Legelő marháinknál és zölddel etetett állatainknál nyár elején az ásványi sók és vitaminok biztosítva vannak, de a nyári hőségben égett legelőn az állatok már nem kapják meg a szükséges foszformennyiséget. Ez a magyarázata annak, hogy állatainknál a fogamzás május és június hónapokban rohamosan emelkedik, eléri sokszor a 80 százalékot, míg aztán fokozatosan csökken és koratavasszal eléri a mélypontot, mikor állataink egyes eseteket kivéve, ivarképtelenek. Ez arra utal, hogy a csírahám és egyáltalán a nemi szervek működésének egyik legfontosabb feltétele az ásványi só és vitaminok elégséges mennyisége. Természetesen biztosítanunk kell a fehérje és szénhidrátok legalább minimális mennyiségben való adagolását is. A takarmányozás elégtelenségén kívül nagy mértékben fokozza a meddőséget még az is, hogy állatállományunkat a hosszú téli hónapok alatt állandóan isféllókban tartjuk, pedig a szervezetnek feb tétlenül szüksége van a rendszeres mozgásra, és arra a kevés napfényre, ami a téli napokon érheti állatállományunkat, mert a fontos D-vitamin képzése a bőr felületén a napsugár hatására történik. Ezenkívül a szervezet egész anyagcseréiét lényegesen -befolyásolja a napsugár és a levegő. Az elmondottakból , következik, ho^v a meddőség elleni eredményes harcot csak akkor tudjuk biztosítani, ha állatainkat a téli hónapokban nem éheztetjük és mennyiségileg, minőségileg is biztosítjuk a rendes takarmányozást, az ásványi anyagok és vitaminok adagolását, az istálló mindennapi szellőztetését és kivéve a viharos zord időt, állatainkat lehetőleg naponta egy-két órán át megjártatjuk. . Ezen cikkemben iparkodtam egészen röviden felhívni állatgondozóink figyelmét, hogy a felsoroltak betartásával megkezdjük a meddőség elleni küzdelmet és ígyösszes dolgozóinknak biztosítjuk az életszínvonal emelkedéséhez szükséges tej, vaj, hús és zsírtermékeket. Tolvajokat ítélt @S a zselízs népbírőság A CsKP X. kongresszusa megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala mindmáig nem kielégítő, elmaradt - nemzetgazdaságunk fejlődése mögött és nem tudja fedezni' a lakosság növekvő szükségleteit. A zselízi járásban, ahol a falvak szocializálása terén igen szép eredményt értünk el, a szövetkezet tagjai s a mezőgazdaságban dolgozók valamennyien készek a CsKP X. kongresszusának irányelveit munkahelyükön valóra váltani. De ahogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése közben találkozunk olyan szövetkezeti tagokkal, akik helyesen ismerték fel, hogy a termelés további fokozásának alalia a nagyüzemi gazdálkodás, akadnak olyanok is, akik rendszerünk rosszakarói, ellenségei, akik csak a maguk jólétével törődnek, lopkodják a szocialista tulajdont és szövetkezeteinket megkárosítani igyekeznek. A zselízi népbíróság a napokban ilyen ügyet tárgyalt. Bűncselekményt amely a társadalomra veszélyes, mert megkárosította a szocialista tulajdont, így a szövetkezet valamennyi tagját, aláásta a munkafegyelmet és így csökkentette a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Gál Gyula kissalói lakosról van szó, akit a III. típusú szövetkezet vezetősége 1952-ben a pénztárosi funkcióval bízott meg. A szövetkezet pénzét kezelte. Gál Gyula a tagok közös vagyonát kamrájában egy faládában helyezte el. Mit sem törődött ázokkal ' a rendeletekkel, amelyek az EFSz pénztári kezelésére vonatkoznak. Nem gondolt arra sem, hogy gondatlansága az EFSz pénzügyi gazdálkodásában zavart okozhat és azoknak a meggazdagodását segíti, akik vajmi keveset dolgoznak. így történt aztán, hogy amikor nagyobb összegű pénzt hozott haza, idősebb Lehnerné és Fico Gizella háztartásbeli, kissallói lakosok, Gál Magdával, a pénztáros leányával, valamint a CSD forgalmistájával együtt a faládából öreg pénzben 16.000 koronát és a pénzbeváltás utan 1953 júniusától 5.500 koronát, 1954. szeptember 27-én pedig 27.585 koronát tulajdonítottak el. Nevezettek a pénzen különféle ruházati és egyéb cikkeket vásároltak, mint montgomerákokat, női kabátokat, szoknyákat, nylonkendőket, harisnyákat, tarsolyokat, cipőket, barátnőik számára nászajándékokat, cukorkákat, konzferveket, italokat stb. A főtárgyaláson a bíróság a vádlottak tagadása ellenére megállapította, hogy mi történt az EFSz pénzével. A népbíróság tagjai úgy döntöttek, hogy az első és második szárhú vádlottnak, akik a járás legjobb EFSz-ét károsították meg, szüksége van nevelésre. Ezért büntetésük letöltésének idejét olyan helyre jelölték ki, ahol munkájukkal és viselkedésükkel bebizonyítják, hogy szabadulásuk után a rendes dolgozó ember életét fogják élni és végérvényesen leszámolnak a kapitalista gondolkodás átkos maradványaival. A népbíróság idősebb Lehnernét és Ficő Gizellát 4—4 évi szabadságvesztésre, polgári jogaik ötévi felfüggesztésére; Gál Magdát három évi szabadságvesztésre és polgári jogainak öt évi felfüggesztésére; Gál Gyulát, J,EFSz pénztárosát pedig funkciójának hanyag teljesítése miatt hat hónapi szabadságvesztésre ^ítélte. A tárgyaláson résztvevők nagy megelégedéssel vették tudomásul az Ítéletet, mely a kiskorú , vádlottaknak, feltételes büntetést szabott ki, A bíróság ugyanis azon a nézeten volt. hogy ők a büntetés végrehajtása nélkül is rendes életet fognak élni és a népbíróság nevelő szellemének is ez felel meg. Egyetlen helyes űt — a szövetkezeti gazdálkodás útja Szocialista mezőgazdaságunk évről-évre nagyobb feladat elé állít bennünket. Dolgozó népünk életszínvonalát csak abban az esetben tudjuk emelni, ha a mezőgazdasági termelésre nagyobb gondot fordítunk, s ezen a téren mindenben eleget teszünk a ránk-háruló feladatoknak. Tekintsünk vissza az elmúlt esztendőkre, amikor még az a feladat állt előttünk, hogy dolgozó parasztjainkat rávezessük a nagyüzemi termelés útjára. Nem könnyű dolog volt ez. Odaadó, felvilágosító munkával kellett megnyernünk földműveseinket a szövetkezeti gondolatnak. Dolgozó parasztjaink megértették az új idők szavát s az*, hogyha könnyebben akarnak élni, és ha többet, jobbat akarnak termelni, akkor be kell lépniök az egységes földművesszövetkezetbe. Ezt földműveseink meg is tettékA szövetkezetek megalakulásának évében ezrével írták alá a belépési nyilatkozatukat. Az egységes földművesszövetkezetek rövid két év alatt nagy utat tettek meg. Megerősödtek, meggazdagodtak. Bizony nem volt könnyű ez az út. A szövetkezetben azonban még ma is találkozunk olyan emberekkel, akik az előforduló hiányosságok okát nem magukban, hanem a szövetkezetben keresik. De ez sem akadályozta meg a szövetkezetek továbbfejlődését. Ha figyelemmel kísérjü)' a szövetkezetek működését, azt látjuk, hogy ahol jó a vezetés, a munka megszervezése, ott egyre szebb eredményeket érnek el. Ha akad ember, aki kétségbevonja azt a tényt, hogy hazánk épül, szépült annak csak egyet ajánlhatunk: nyissa ki a szemét és lássa meg azt az óriási fejlődést, amely nálunk pár év alatt végbement. A felépített üzemek, villanyerőművek, a gyönyörű, egészséges lakások mind, mind azt bizonyítják, hogy legfon,tosabb célunk az emberről való gondoskodás. Pártunk és kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy emelkedjék a nagyüzemi termelés. Hathatós segítségben részesíti mezőgazdaságunkat. A X. kongresszus komolyan foglalkozott mezőgazdaságunk kérdéseivel és három évre szóló tervet dolgozott ki fejlesztésére. Ebben a három évben kötelességünk mind a -növényi, mind az állattenyésztési terv túlteljesítése. E tervek végrehajtása egységes földművesszövetkezeteinkben nagy szakértelmet kíván. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy a terv megvalósítható legyen. Szalai N., Nagymegyer A rozsnyói járásban két hatalmas mészkőhegy között lapul meg Szalóc község. Dolgozó parasztjai még 1949-ben megalakították a szövetkezetet. A földeket tagositották, a szövetkezetnek 150 hek*> tár szántója van. Az utóbbi két évben a szövetkezet tagjaj igen nagy gondot fordítanak az állattenyésztési termelés növelésére. Nagy dolog ez Szalócon, mert a kezdet kezdetén nagy nehézségek voltak az állattenyésztésben. Például a szarvasmarhaállományt a pelsőci legelőkre kellett kihajtaniok, ahol 600 méterrel a tenger színtje felett nincs ivóvíz. A múlt évben még ötösével, tízesével istállózták a faluban az állatokat. Az idén már az együttes erővel felépített új istállóba összpontosították az állatállományt. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy tehén ma már naponta átlag 7 liter tejet ad. Bastur Ilona tehéngondozónő 24 tehenet fej naponta. A szövetkezeti tagok gondoskodtak arról, hogy rövid időn belül bevezethessék az elektromos fejést és még az idén felszerelhessék ezt a berendezést, amivel a munka lényegesen könynyebb lesz. Görcs Sándor és Hajdú László tehéngondozók 80 tehénnel törődnek. A nyár folyamán a megáradt víz elvitte a

1 szénát, s így nagy gondjuk volt, hogy mivel etetik majd az állatokat télen. Básti István, a növénytermelés vezetője gondoskodott arról, hogy minden egyes jószág számára 25 "mázsa kukoricakórót silózzanak el télire. Nagy gondot fordítanak a sertések nevelésére is. A szövetkezetnek nagy jövedelmet biztosít, hogy sertésállományuk 110 százalékkal nagyobb a tervezettnél. Az idén terven felül ' harminc 100 kg-os sertést adtak be. A jövő év első negyedében még további harminc sertést szolgáltatnak be. » Dember Gizella sertésgondozónő 114 állatról gondoskodik. Napi 0,60 kg-os súlygyarapodást ér el a sertéseknél. Évente 12 malacot választ el egy-egy anyaállattól. Vodecky Júlia harminc anyasertést etet, s igen száp eredményeket ér el. Az év elejétől 110 százalékra teljesítette a seríésiiústseadási tervét. A szövetkezet az idén a beadott sertéshúsért több mint 154 ezer koronát kapott. Zsudela István, Bartók Béla és Pázmányi András ács-csoportja a 200 férőhelyes új sertésól mielőbbi befejezésén munkálkodnak. Dember és Vodecky etetők sertései már az idén új sertésólban telelnek ki. Fejlesztik a juhtenyésztést is. Amíg a szövetkezeti tagok egyénileg gazdálkodtak, a községben csak 180 juh volt. Ma már a szövetkezetnek 300 báránya van. Az idén 120 fiatal állatot, a jövő évben a terv. szerint 140-et nevelnek fel. Ilyenmódon a réteket százszázalékban kihasználják. Lőrincz Sándor és Hercskó János juhtenyésztők szerint kifizetődik az említett állatok tenyésztése, ugyanis az idén 712 kg gyapjút adtak be és így a tervet 200 százalékon felül teljesítették. A beadott gyapjúért 36.000 koronát, s a H mázsa sajtért 20.000 koronát kaptak, s egyben így pótolták 10.000 liter tej beadását. A szövetkezetet az idén hagy kár érte, s ezért a ledolgozott munkaegységeknél csak 10 koronát fizettek ki előlegként, de megvannak a feltételek arra, hogy a még hátralévő összeget is kifizetik a dolgozóknak. Dember Gizella 366 munkaegységért 3.660 koronát kapott készpénzben és 10 mázsa gabonát. Básti Lajos feleségével együtt 678 munkaegységért előlegként 6.780 — koronát kapott, de az év, végéig még egyszer ennyit fizetnek ki neki. Azonkívül még 22,5 mázsa természetbeni juttatásban is részesült gabonából. Hercsko János és Lőrincz Sándor átlag 1.800 koronát kapnak havonta, a természetbeni juttatást is pénzben számítjuk. Ezenkívül még minden egyes szövetkezeti tag 10—20 kg diót, néhány kiló mákot kap, azonkívül sertést és tyúkot nevelnek fel saját szükségletükre. Básti István valaha Andrási Emánuel grófnál volt napszámos. Tizenkétéves korától robotolt, de azonkívül, vhogy egy évben egyszer egy rend ruhát és ellátást kapott, soha pénzhez nem jutott. Ma van elég kenyérgabonája és pénze is! Az így keresett pénzből újabb berendezési tárgyakat, bútorokat vásárol. Ma már 60 éves, de jól bírja a.munkát. A szalóciak az idén yillanyt is kaptak, magszóró darút ' vásároltak, befejezték az új sertésistálló építését, de még további feladatok várnak rájuk. A jövő évben' halastavat létesítenek. A szalóci szövetkezeti tagok tudják. hogy ha jól gazdálkodnak az állattenyésztésben, nagy jövedelemhez jutnak. Krho László, Kassa. A fegjobb jövedelmi forrás az áSlattenyéifési termelés