Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-05 / 295. szám, vasárnap

1954. december 3. 151 SIM Háziállataink meddősége elleni küzdelem helyes takarmányozással és q higiénia ehe in eh betartásával írfaj Dr. BRAUNER SVÁN akadémikus, a braSisSaval Bloveia igazeatósa Állattenyésztésünkben, szarvas­marhaállományünknál, sertéseink­nél és tenyészkancáinknál a leg­nagyobb nemzetgazdasági kárt a meddőség okozza, nemcsak azzal, hogy szaporuiatcsökkenés áll be, hanem a teheneknél a tejhozam is lényegesen csökken. A meddőséget kiváltó okokat ál­talában két főcsoportra oszthatjuk: I. a takarmányozási, tartási és ápolási hiányosságok csoportja, II. a fertőző betegségek csoport­ja­A jelen esetben a meddőséget ki­váltó, nem fertőző eredetű okokkal akarok foglalkozni. Azért tartom ezt a csoportot fontosabbnak, mert pont a téli istállózás idején főkép a takarmányozásban fordulnak elő ezek a nagy hibák, amelyek a med­dőséghez vezetnek. Ilyenkor a ta­karmány mennyiségével (kalória értékével a nem arányos fehérje és keményítő) csökkent mennyisé­gű ásványi anyagtartalommal és az elégtelen vitaminmennyiség ada­golásával súlyosan megkárosítjuk a szervezetet. Közismert dolog, hogy a minőségileg és mennyiségi­leg hiányos takarmányozás hatásá­ra az ivarzási folyamatok rendel­lenesen jelentkeznek. A fedeztetett állatok sokszor nem fogamzanak, sokszor az ivarzási ciklus eltolódik, vagy teljesen kimarad. A hiányos takarmányozásnak a fentebb felso­rolt meddőségi tünetek megnyilvá­nulásán, kívül sokkal. súlyosabb következményei vannak az ivar­szervekre, mert a petefészkek tü­szőké-szlete nagy számban elpusz­tul, s így hosszabb időre van szük­ség ahhoz, hogy a csírahám mélyén lévő őspetesejtekből érett pete fej­lődhessék. Ez a magyarázata an­nak, hogy a fogamzás hosszú hó­napokig kimarad még aztán is, mi­után az állat takarmányozását megjavítottuk. A méhnyálkahártya hámja is súlyosan sérül, a hámsej­tek egy része elpusztul, az embrió táplálását biztosító mirigyek elfa­julnak, s így ném működnek. így ha történik is fogamzás, az embrió elpusztul, s az állat néhány hét múlva elvetél. A működésében megzavart méhnyálkahártya ellen­állóképessége kisebb és így a kí­vülről bejutó baktériumok is el­szaporodhatnak benne, minek kö­vetkeztében méhhurut keletkezik. Ilyen esetekben már okvetlenül szükséges, hogy a helyes takarmá­nyozás mellett a meddő állatokat állatorvossal gyógykezeltessük. Röviden vázoltam a helytelen takarmányozás közvetlen következ­ményeit a nemi szervekre, de, az egyéb súlyos, káros elváltozásokat, amik az állat más szerveiben kelet­keznek, fel sem soroltam. A felso­roltakból is világosan látszik, hogy a helytelen takarmányozás, az ás­ványi só és a vitaminok elégtelen­sége milyen súlyos nemzetgazdasá­gi károkat von maga után állat­tenyésztésünkben. Most még idejé­ben megelőzhetjük ezen betegségek keletkezését, ha ismerjük az etetés és állattisztántartás követel­ményeit és ezeket betartjuk. Szük­ségesnek tartom felhívni állatgon­dozóink figyelmét arra, hogy nagy körültekintéssel legyenek az egész téli száraz-takarmányozás idején arra, hogy idén számítaniok kell a mészsó hiányára a takarmányban, akár silótakarmánnyal etetnek, akár száraztakarmánnyal, mert az idei abnormális csapadékmennyi­ség befolyással volt takarmányaink mészsó tartalmára. Ezenkívül a siló erjedésénél is fokozottabban csökken a silózott takarmány mész­mennyisége is. Magának a mészsó­elégtelenségnek azonkívül, . hogy súlyos csontlágyulást vált ki az ál--' latoknál, még súlyosabb következ­ménye, hogy az állati szervezetben felborul a foszfornak és a mésznek az aránya, ami egymagában véve is súlyos, káros elváltozásokat vált ki az állat összes szerveiben Ezért külön kiemelem, hogy a takarmány ásványi anyag tartalmának hiányá komoly meddőségi tényező. A takarmányt ma már általáno­san szénsavas takarmánnyal egé­'szítik ki. Ellenben kevésbé ismere­tes, hogy a takarmány foszfortar­talmát is szükséges sok esetben ki­egészíteni. Foszfort általában a korpával adagoljuk és azért ott, ahol nincs módjukban állatgondo­zóinknak . elegendő mennyiségben korpával etetni, s mint már emlí­tettem,' hogy a szálas takarmány rossz betakarítása következtében (vagy elvénüjt, vagy többször meg­ázott) a takarmány ásványi anya­gok összetételében elégtelenség ál­lott be. Éppen ezért okvetlenül szüksé­ges, hogy ilyen esetben a foszfor­tartalom pótlását biztosítsuk, mert a foszfornak az általános anyag­cserén kívül fontos szerepe van a fehérjék és szénhidrátok asszi­milációjában, az egyes vitaminok képződésében, valamint az enzi­mek hatásában. A csírahám műkö­désében is fő fontosságú szerepe van a foszfornak. A világszerte végzett kísérletek arra utalnak, hogy a takarmány helyes ásványi összetételének és főleg a foszfor mennyiségének biz­tosítása a meddőség elleni küzde­lemben fontosabb szerepet játszik, mint maga a fehérjeszükséglet biz tosítása. Legelő marháinknál és zölddel etetett állatainknál nyár elején az ásványi sók és vitaminok biztosítva vannak, de a nyári hő­ségben égett legelőn az állatok már nem kapják meg a szükséges fosz­formennyiséget. Ez a magyarázata annak, hogy állatainknál a fogam­zás május és június hónapokban rohamosan emelkedik, eléri sokszor a 80 százalékot, míg aztán fokoza­tosan csökken és koratavasszal el­éri a mélypontot, mikor állataink egyes eseteket kivéve, ivarképtele­nek. Ez arra utal, hogy a csírahám és egyáltalán a nemi szervek mű­ködésének egyik legfontosabb fel­tétele az ásványi só és vitaminok elégséges mennyisége. Természete­sen biztosítanunk kell a fehérje és szénhidrátok legalább minimális mennyiségben való adagolását is. A takarmányozás elégtelenségén kívül nagy mértékben fokozza a meddőséget még az is, hogy állat­állományunkat a hosszú téli hóna­pok alatt állandóan isféllókban tartjuk, pedig a szervezetnek feb tétlenül szüksége van a rendszeres mozgásra, és arra a kevés napfény­re, ami a téli napokon érheti ál­latállományunkat, mert a fontos D-vitamin képzése a bőr fe­lületén a napsugár hatására törté­nik. Ezenkívül a szervezet egész anyagcseréiét lényegesen -befolyá­solja a napsugár és a levegő. Az el­mondottakból , következik, ho^v a meddőség elleni eredményes har­cot csak akkor tudjuk biztosítani, ha állatainkat a téli hónapokban nem éheztetjük és mennyiségileg, minőségileg is biztosítjuk a rendes takarmányozást, az ásványi anya­gok és vitaminok adagolását, az is­tálló mindennapi szellőztetését és kivéve a viharos zord időt, álla­tainkat lehetőleg naponta egy-két órán át megjártatjuk. . Ezen cikkemben iparkodtam egé­szen röviden felhívni állatgondo­zóink figyelmét, hogy a felsorol­tak betartásával megkezdjük a meddőség elleni küzdelmet és így­összes dolgozóinknak biztosítjuk az életszínvonal emelkedéséhez szükséges tej, vaj, hús és zsírter­mékeket. Tolvajokat ítélt @S a zselízs népbírőság A CsKP X. kongresszusa megálla­pította, hogy a mezőgazdasági terme­lés színvonala mindmáig nem kielé­gítő, elmaradt - nemzetgazdaságunk fejlődése mögött és nem tudja fe­dezni' a lakosság növekvő szük­ségleteit. A zselízi járásban, ahol a falvak szocializálása terén igen szép ered­ményt értünk el, a szövetkezet tag­jai s a mezőgazdaságban dolgozók valamennyien készek a CsKP X. kong­resszusának irányelveit munkahelyü­kön valóra váltani. De ahogy a me­zőgazdasági termelés fejlesztése köz­ben találkozunk olyan szövetkezeti tagokkal, akik helyesen ismerték fel, hogy a termelés további fokozásának alalia a nagyüzemi gazdálkodás, akadnak olyanok is, akik rendszerünk rosszakarói, ellenségei, akik csak a maguk jólétével törődnek, lopkod­ják a szocialista tulajdont és szö­vetkezeteinket megkárosítani igye­keznek. A zselízi népbíróság a napokban ilyen ügyet tárgyalt. Bűncselekményt amely a társadalomra veszélyes, mert megkárosította a szocialista tulajdont, így a szövetkezet valamennyi tagját, aláásta a munkafegyelmet és így csök­kentette a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Gál Gyula kissalói la­kosról van szó, akit a III. típusú szövetkezet vezetősége 1952-ben a pénztárosi funkcióval bízott meg. A szövetkezet pénzét kezelte. Gál Gyula a tagok közös vagyonát kamrájában egy faládában helyezte el. Mit sem törődött ázokkal ' a rendeletekkel, amelyek az EFSz pénztári kezelésé­re vonatkoznak. Nem gondolt arra sem, hogy gondatlansága az EFSz pénzügyi gazdálkodásában zavart okoz­hat és azoknak a meggazdagodását segíti, akik vajmi keveset dolgoz­nak. így történt aztán, hogy amikor na­gyobb összegű pénzt hozott haza, idősebb Lehnerné és Fico Gizella ház­tartásbeli, kissallói lakosok, Gál Mag­dával, a pénztáros leányával, valamint a CSD forgalmistájával együtt a fa­ládából öreg pénzben 16.000 koronát és a pénzbeváltás utan 1953 júniusá­tól 5.500 koronát, 1954. szeptember 27-én pedig 27.585 koronát tulajdo­nítottak el. Nevezettek a pénzen különféle ru­házati és egyéb cikkeket vásároltak, mint montgomerákokat, női kabáto­kat, szoknyákat, nylonkendőket, ha­risnyákat, tarsolyokat, cipőket, barát­nőik számára nászajándékokat, cu­korkákat, konzferveket, italokat stb. A főtárgyaláson a bíróság a vádlot­tak tagadása ellenére megállapította, hogy mi történt az EFSz pénzével. A népbíróság tagjai úgy döntöttek, hogy az első és második szárhú vádlottnak, akik a járás legjobb EFSz-ét károsí­tották meg, szüksége van nevelés­re. Ezért büntetésük letöltésének idejét olyan helyre jelölték ki, ahol munkájukkal és viselkedésükkel be­bizonyítják, hogy szabadulásuk után a rendes dolgozó ember életét fogják élni és végérvényesen leszámolnak a kapitalista gondolkodás átkos marad­ványaival. A népbíróság idősebb Lehnernét és Ficő Gizellát 4—4 évi szabadságvesz­tésre, polgári jogaik ötévi felfüggesz­tésére; Gál Magdát három évi sza­badságvesztésre és polgári jogainak öt évi felfüggesztésére; Gál Gyulát, J,­EFSz pénztárosát pedig funkciójának hanyag teljesítése miatt hat hónapi szabadságvesztésre ^ítélte. A tárgyaláson résztvevők nagy megelégedéssel vették tudomásul az Ítéletet, mely a kiskorú , vádlottaknak, feltételes büntetést szabott ki, A bí­róság ugyanis azon a nézeten volt. hogy ők a büntetés végrehajtása nél­kül is rendes életet fognak élni és a népbíróság nevelő szellemének is ez felel meg. Egyetlen helyes űt — a szövetkezeti gazdálkodás útja Szocialista mezőgazdaságunk év­ről-évre nagyobb feladat elé állít bennünket. Dolgozó népünk élet­színvonalát csak abban az esetben tudjuk emelni, ha a mezőgazdasági termelésre nagyobb gondot fordí­tunk, s ezen a téren mindenben ele­get teszünk a ránk-háruló felada­toknak. Tekintsünk vissza az elmúlt esztendőkre, amikor még az a fel­adat állt előttünk, hogy dolgozó parasztjainkat rávezessük a nagy­üzemi termelés útjára. Nem könnyű dolog volt ez. Odaadó, felvilágosító munkával kellett megnyernünk földműveseinket a szövetkezeti gon­dolatnak. Dolgozó parasztjaink meg­értették az új idők szavát s az*, hogyha könnyebben akarnak élni, és ha többet, jobbat akarnak ter­melni, akkor be kell lépniök az egységes földművesszövetkezetbe. Ezt földműveseink meg is tették­A szövetkezetek megalakulásának évében ezrével írták alá a belépési nyilatkozatukat. Az egységes föld­művesszövetkezetek rövid két év alatt nagy utat tettek meg. Megerő­södtek, meggazdagodtak. Bizony nem volt könnyű ez az út. A szövetkezetben azonban még ma is találkozunk olyan emberek­kel, akik az előforduló hiányossá­gok okát nem magukban, hanem a szövetkezetben keresik. De ez sem akadályozta meg a szövetkezetek továbbfejlődését. Ha figyelemmel kísérjü)' a szö­vetkezetek működését, azt látjuk, hogy ahol jó a vezetés, a munka megszervezése, ott egyre szebb eredményeket érnek el. Ha akad ember, aki kétségbevonja azt a tényt, hogy hazánk épül, szépült annak csak egyet ajánlhatunk: nyissa ki a szemét és lássa meg azt az óriási fejlődést, amely nálunk pár év alatt végbement. A felépí­tett üzemek, villanyerőművek, a gyönyörű, egészséges lakások mind, mind azt bizonyítják, hogy legfon,­tosabb célunk az emberről való gondoskodás. Pártunk és kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy emelkedjék a nagyüzemi termelés. Hathatós segítségben részesíti me­zőgazdaságunkat. A X. kongresszus komolyan foglalkozott mezőgazdasá­gunk kérdéseivel és három évre szóló tervet dolgozott ki fejlesztésé­re. Ebben a három évben kötelessé­günk mind a -növényi, mind az ál­lattenyésztési terv túlteljesítése. E tervek végrehajtása egységes föld­művesszövetkezeteinkben nagy szakértelmet kíván. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy a terv meg­valósítható legyen. Szalai N., Nagymegyer A rozsnyói járásban két hatal­mas mészkőhegy között lapul meg Szalóc község. Dolgozó parasztjai még 1949-ben megalakították a szövetkezetet. A földeket tagosi­tották, a szövetkezetnek 150 hek*> tár szántója van. Az utóbbi két évben a szövet­kezet tagjaj igen nagy gondot for­dítanak az állattenyésztési terme­lés növelésére. Nagy dolog ez Sza­lócon, mert a kezdet kezdetén nagy nehézségek voltak az állattenyész­tésben. Például a szarvasmarha­állományt a pelsőci legelőkre kel­lett kihajtaniok, ahol 600 méter­rel a tenger színtje felett nincs ivóvíz. A múlt évben még ötösé­vel, tízesével istállózták a faluban az állatokat. Az idén már az együttes erővel felépített új istállóba összponto­sították az állatállományt. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy tehén ma már naponta átlag 7 liter tejet ad. Bastur Ilona tehéngondozónő 24 tehenet fej naponta. A szövetkezeti tagok gondoskodtak arról, hogy rövid időn belül bevezethessék az elektromos fejést és még az idén felszerelhessék ezt a berendezést, amivel a munka lényegesen köny­nyebb lesz. Görcs Sándor és Haj­dú László tehéngondozók 80 te­hénnel törődnek. A nyár folya­mán a megáradt víz elvitte a 1 szé­nát, s így nagy gondjuk volt, hogy mivel etetik majd az állatokat té­len. Básti István, a növényterme­lés vezetője gondoskodott arról, hogy minden egyes jószág számá­ra 25 "mázsa kukoricakórót silóz­zanak el télire. Nagy gondot fordítanak a ser­tések nevelésére is. A szövetkezet­nek nagy jövedelmet biztosít, hogy sertésállományuk 110 százalékkal nagyobb a tervezettnél. Az idén terven felül ' harminc 100 kg-os sertést adtak be. A jövő év első negyedében még további harminc sertést szolgáltatnak be. » Dember Gizella sertésgondozónő 114 állatról gondoskodik. Napi 0,60 kg-os súlygyarapodást ér el a ser­téseknél. Évente 12 malacot választ el egy-egy anyaállattól. Vodecky Júlia harminc anyasertést etet, s igen száp eredményeket ér el. Az év elejétől 110 százalékra tel­jesítette a seríésiiústseadási ter­vét. A szövetkezet az idén a be­adott sertéshúsért több mint 154 ezer koronát kapott. Zsudela István, Bartók Béla és Pázmányi András ács-csoportja a 200 férőhelyes új sertésól mielőbbi befejezésén munkálkodnak. Dem­ber és Vodecky etetők sertései már az idén új sertésólban telelnek ki. Fejlesztik a juhtenyésztést is. Amíg a szövetkezeti tagok egyéni­leg gazdálkodtak, a községben csak 180 juh volt. Ma már a szövetke­zetnek 300 báránya van. Az idén 120 fiatal állatot, a jövő évben a terv. szerint 140-et nevelnek fel. Ilyenmódon a réteket százszázalék­ban kihasználják. Lőrincz Sándor és Hercskó Já­nos juhtenyésztők szerint kifi­zetődik az említett állatok te­nyésztése, ugyanis az idén 712 kg gyapjút adtak be és így a tervet 200 százalékon felül telje­sítették. A beadott gyapjúért 36.000 koro­nát, s a H mázsa sajtért 20.000 koronát kaptak, s egyben így pó­tolták 10.000 liter tej beadását. A szövetkezetet az idén hagy kár érte, s ezért a ledolgozott munka­egységeknél csak 10 koronát fi­zettek ki előlegként, de megvan­nak a feltételek arra, hogy a még hátralévő összeget is kifizetik a dolgozóknak. Dember Gizella 366 munkaegységért 3.660 koronát ka­pott készpénzben és 10 mázsa ga­bonát. Básti Lajos feleségével együtt 678 munkaegységért előlegként 6.780 — koronát kapott, de az év, végéig még egyszer ennyit fizet­nek ki neki. Azonkívül még 22,5 mázsa természetbeni juttatásban is részesült gabonából. Hercsko János és Lőrincz Sándor átlag 1.800 koronát kapnak havonta, a természetbeni juttatást is pénz­ben számítjuk. Ezenkívül még minden egyes szö­vetkezeti tag 10—20 kg diót, né­hány kiló mákot kap, azonkívül sertést és tyúkot nevelnek fel saját szükségletükre. Básti István valaha Andrási Emánuel grófnál volt napszámos. Tizenkétéves korától robotolt, de azonkívül, vhogy egy évben egy­szer egy rend ruhát és ellátást ka­pott, soha pénzhez nem jutott. Ma van elég kenyérgabonája és pén­ze is! Az így keresett pénzből újabb berendezési tárgyakat, bú­torokat vásárol. Ma már 60 éves, de jól bírja a.munkát. A szalóciak az idén yillanyt is kaptak, magszóró darút ' vásárol­tak, befejezték az új sertésistálló építését, de még további felada­tok várnak rájuk. A jövő évben' halastavat létesítenek. A szalóci szövetkezeti tagok tud­ják. hogy ha jól gazdálkodnak az állattenyésztésben, nagy jövede­lemhez jutnak. Krho László, Kassa. A fegjobb jövedelmi forrás az áSlattenyéifési termelés

Next

/
Thumbnails
Contents