Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-24 / 311. szám, péntek

VM g prdetálftí egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. december 24. péntek 30 fillér VII. évfolyam, 311. szám A mai számban: A Központi Szakszervezeti Tanács levele a francia szakszervezeti központokhoz (2. old.) Harc a párizsi egyezmények ratifikálása ellen (3. old.) Pártunk történetének múzeuma (4. old.) Szebb, jobb jövőnk építője (5. old.) Atlétikai edzőink közös értekezletéről (6. old.) Készítsük elő teljes gondossággal az egész évi termelési terveket Az egységes földműve;;szövetkeze­tek hároméves fejlesztési tervo ki­dolgozásának határideje a vége felé közeledvén, mindinkább előtérbe ke­rül a további rendkívül fontos soron­levő feladat: a szövetkezetek évi termelési tervének előkészítése. Míg a hároméves fejlesztési tervnek min­den szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó földműves előtt fel kell tárnia a legközelebbi 3 év távlatait, addig az évi termelési terveknek részletezniök kell azokat a felada­tokat, amelyek a jövő évben az egy­séges földművesszövetkezetekre vár­nak. Ezért kell újra hangsúlyozni, hogy ennek a feladatnak teljesítésé­hez minden szövetkezetnek, szövet­kezeti tagnak, mezőgazdasági dolgo­zónak a legkomolyabban, a legna­gyobb felelősségérzettel kell hozzá­látnia. Az előkészületi munkák mór tu­lajdonképpen folyamatban vannak. El­sősorban a szövetkezeti vagyon lel­tározására gondolunk. Pontos leltá­rozás nélkül nem is lehet kidolgozni megbízható tervet. Ezért kell nagy gondot fordítani erre a feladatra. Ez annál is inkább szükséges, mivel e feladat teljesítésének üteme elma­radt a tervezett mögött. Habár az EFSz-ek többségében már megkezd­ték a leltározást, az igen lassan ha­lad, úgyhogy nem alakulnak ki ked­vező feltételek arra, hogy az évi ter­melési tervnek előkészületeivel újév után rögtön azután foglalkozhassanak, hogy befejezték a hároméves táv­lati terv kidolgozását. Javulást el­írni e téren, meggyorsítani a leltá­í«zást és biztosítani pontosságát, ez « falvakon dolgozó kommunisták, a nemzeti bizottságok és a védnök­ségi üzemek egyik felelősségteljes feladata. Az évi termelési tervek kidolgo­zása keretében értékelni kell a szö­vetkezetek ez évi gazdálkodásának eredményeit. Ez kapcsolatban áll mindannak megvitatásával, ami a szövetkezetek második országos kong­resszusának anyagát képezi. A szö­vetkezeti tagok felmérik, (hogy ez év­ben milyen hektárhozamot értek el, milyen volt az állatállomány hasz­nossága, hogyan teljesítette a szö­vetkezet beadási kötelezettségeit, mi­lyen volt a jövedelme, milyen volt a szövetkezeti munka megszervezése, érdekeltek-e a szövetkezeti tagok a termelés növelésében, megfelelnek-e a munkanormák a mezőgazdasági mű­veletek gépesítése jelenlegi állapo­tának. stb. A járási pártbizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek, a mező­gazdasági szervekben és a falvakon dolgozó kommunistáknak e feladatok sikeres teljesítésében kell látniok az évi termelési terv jó kidolgozásának kulcsát. Hiszen ez év, s az elmúlt Jvek valamennyi tapasztalata egyön­tetűen azt bizonyítja, hogy nrm le­het jó évi termelési tervet kidolgoz­ni olyan szövetkezetben, amely nem létesített állandó munkacsoportokat, amelyben nem helyesek a normák, amelyber 8 jutalmazás nincs össz­hangban a termelés fokozásában va­le anyagi érdekeltség elvével, amely­ben nem mérik ki helyesen a ház­táji gazdálkodásra juttatott fold te­rületét és az állatok számát, s amely­ben nem tartják be az EFSz-ek minta­alapszabályzatának egyéb elven Ez irányban még sokat kel! javí­tanunk szövetkezeteinken. Ezt bizo­nyítják a nyitrai kerületből meríte i adatok is. Ez év őszén még 109 olya' szövetkezet volt itt. amelyek nem te­remtettek rendet a háztáji gazdálko­dás kérdésében. 140 szövetkezetben a tagoknak a mintaalapszabályzattól eltérően a megengedettnél nagyobb volt az állatállománya. 84 szövetkezet­ben nem teremtették még meg a nö­vénytermelési állandó munkacsopor­tokat, 137 szövetkezetben pedig nincs még állandó állattenyésztési mun­kacsoport. Ebben kell látnunk egyik fő okát annak, miért nem volt a nyitrai kerület szövetkezeteinek egész sorában jól kidolgozott évi termelési ti-:rv és hogy gazdasági eredményeik, különösen pedig munkaegységük ér­téke miért nem érte el még ez évben sem a kívánatos színvonalat. E hiá­nyok kiküszöbölése az új évi terme­lési tervek kidolgozásával kapcsolat­ban az egyik döntő feladat. Az EFSz-ek termelési terveinek ki­dolgozása során szerzett eddigi tapasz­talatok még egy igen fontos tényre hívják fel figyelmünket. Csak a telje­sen reális tervek értékesek. Nincs semmi értelme annak, hogy légvárakat építsünk. Ezt azért kell hangsúlyozni, mivel a múltban nem volt ritkaság az olyan tervezés, amely csak a munka­egység értékét tartotta szem előtt, ugyanakkor azonban elfeledkezett ar­ról, hogy a kérdésben nemcsak a jó­akarat, vagy a buzgó kívánság dönt, hanem, elsősorban- és főleg az elért hektárhozamok és az állatállomány hasznossága. Helytelen volna figyelmen kívül hagyni azt, hogy egyes szövetké­zetek az elmúlt években olyan jöve­delmekkel számoltak — különösen a szabadpiacból —, amelyeket nem tá­masztott alá megfelelő nagy állatállo­mány, sem a haladó zootechnika alkal­mazása és a feltételezett magas hek­tárhozamot sem támasztotta alá meg­felelő agrotechnika. Sok tervben csak azért szerepelt a magas jövedelem, hogy túlméretezett előleget fizethes­senek a munkaegységekre. A szövet­kezeti tagok azonban kezdik már meg­érteni, hogy az ilyen tervezés, amely csak a bankot akarta félrevezetni, hogy kifizesse az előleget, téves volt, mivel nem támasztották alá a munka jó meg­szervezése és jó termelési eredmények. Sokkal helyesebben jártak el azok a szövetkezetek, amelyek a termelési le­hetőségekből kiindulva inkább alacso­nyabb értékű munkaegységgel számol­tak,és ma — hála a termelési terv túl­teljesítésének — annak értékét növel­hetik. Arról van most sző, hogy a jövő év­ben az ilyen szövetkezetek a döntő többséget alkossák. Ezt akkor érjük el, ha a hároméves távlati tervek és a részletes évi termelési tervek kidolgo- j zása nemcsak valamennyi szövetkezeti tag, hanem egész nyilvánosságunk ügyévé válik. Kerületi és járási párt­bizottságainknak ma elsőrendű felada­tuknak kell tekinteniük azt, hogy a távlati tervek és a termelési tervek kidolgozásánál nemcsak a nemzeti bi­zottságok szakembereinek, hanem a védnökségi üzemek, az állami gazdasá­gok, a kutatóintézetek, az iskolai gaz­daságok segítségét is biztosítsák, mivel ezeknek a tervezés terén nagyobb ta­pasztalataik vannak. Ne felejtsük el, hogy a jő évi termelési tervek kidol­gozásának kérdése szövetkezeteink to­vábbi fejlesztésének és szilárdításának egyik döntő kérdése. A jó termelési tervek szövetkezete­inket a CsKP X. kongresszusa irány­elveinek teljesítése útján fogják ve­zetni hozzájárulnak ellátásunk javítá­sához. falvaink szebb életéhez, kor­mányunk gyönyörű építőprogramjának teljesítéséhez. ERŐS KÉZZEL VÉDJÜK A BÉKÉT Nem engedjük! Mindazok, akik közvetlen szem­tanúi voltunk a német fasiszta koncentrációs táborokban uralko­dó rendszernek és saját testünkön éreztük a haláltábor borzalmait, teljes erővel harcolni fogunk min­dig a fasiszta hadsereg újrafel­fegyverzése ellen. Örökre emlékezetemben marad a tíz év előtti karácsony. A flos­senburgi koncentrációs tábor 18-as barakkjának voltam akkor lakója, s az ott szerzett benyomások kész­letnek ma afra. hogy erről a ka­rácsonyról beszéljek. Embertelen bánásmódban volt itt részünk. A barakkokban össze­zsúfoltan laktunk, sokféle nemze­tiség volt itt együtt, franciák, cse­hek, szlovákok, lengyelek és ma­gyarok s valamennyiünknek egy volt a sorsa. Karácsony első nap­ján hazagondoltunk, meleg csalá­di otthonunkra. Könnyeink kicsor­dultak az ebéd, kiosztásánál, ami­kor takarmányrépalevest adtak elénk.. Emlékszem arra a napra, amikor az egyik barátomat, Ko­vács Istvárí Nagyorosziból való kőművest, a táborparancsnok va­lamennyiünk szemeláttára kipo­fozta és összerugdosta, csak azért, hogy a szomszéd barakkban ba­rátját meg akarta látogatni. A po­fonokat azonban még ötven bot­ütés követte, amit. nem is bírt ki. Agyonütötték. A kutyának na­gyobb becsülete volt itt, mint az embernek. Ezen a napon láttam azt is, ami­kor teherautókon behordták a lá­gerba a lerongyolódott, megfagyott foglyokat, akik közül többen még életben voltak, azonban ezek a szerencsétlenek is' bekerültek a krematóriumba, mint a megfa­gyottak. Ha mihdezekre rágondo­lok, szinte a hideg borzongat, hogy ezek a hóhérok újból az em­beriség pusztítására készülnek, de ezt nekünk megengednünk nem szabad! Mondok Gábor, Dunaszerdahely Kötelezettségvállalásukkal fejezik ki békeakaratukat A komáromi kikötő Dunahajózási vál­lalatának dolgozói lelkesen kivették részüket a szocialista munkaverseny­ből, határidő előtt teljesítették a Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulójára tett felajánlásaikat, eleget tettek a munkafegyelem követelményeinek. A jól megszervezett munka meg is hozta gyümölcsét: a komáromi kikötő dolgo­zói e hó elején teljesítették évi tervü­ket, sőt december 21-ig 2.48 százalék­kal túl is lépték azt. E napig a moszk­vai konferencia tiszteletére tett további kötelezettségvállalásukat is teljesítet­ték. mivel a tervezettnél 30.000 tonná­val több árut raktak át. Példás ered­ményeket értek el az önköltség csök­kentésében is, mivel 103.575 koronát takarítottak meg és az akkumuláció tervét 614 százalékra teljesítették. A munkacsoportok szocialista versenyé­ben Bednár István csapata győzött, amely 10 százalékkal lépte túl tervfel­adatát. Ezekről az eredményekről, sikerek­ről számoltak be a december 21-én megtartott összüzemi gyűlésen. A Dunahajőzási vállalat dolgozói azonban nem pihennek a babérokon és mér most igyekeznek megteremteni minden előfeltételét annak, hogy a jövő évben teljesítsék tervüket. Ehhez békére van szükségünk. Ezért fejezik ki a párizsi egyezmények ratifikálása és a nyugat­német Wehrmacht feltámasztása elleni tiltakozásukot határozatukban, amely többek között a következőket állapítja meg: „Harcbaszállunk mindenkivel, aki szabadságunkra törne. Békeharcunk: a munka termelékenységének állandó fokozása, az önköltség csökkentése. A moszkvai nyilatkozattal valő egyetér­tésünk kifejezéseképpen kötelezzük magunkat, hogy a jövő év első két ne­gyedében az átrakodás tervét minden értékjelzőben 20 nappal a határidő előtt I teljésítjük." Az ünnepi üzemi gyűlés záróbeszédé­ben az üzem 13 legjobb dolgozóját dip­lomákkal és más jutalmakkal tüntették ki. A tudomány az emberiség javát szolgálja A Kassai Műegyetem tanárai, hall­gatói és alkalmazottai levelét intéz­tek a nyugat-németországi Aacheni Műegyetem dolgozóihoz. Levelükben felhívják ennek az egyetemnek taná­rait és hallgatóit, hogy kapcsolódja­nak be a. béke megőrzéséért folytatott harcba s né engedjék a német mili­tarizmus felújítását, ami új világ­égést, az emberiség újabb szenvedé­sét jelentené. A trnavai fémmunkások levele a párizsi Renault-üzem dolgozóihoz A trnavai Kovosmalt dolgozói de­cember 19-én ROH-csoportjuk évi köz­gyűlését tartották, ezen az elmúlt idő­szak szakszervezeti tevékenységét ér­tékelték és új üzemi tanácsot válasz­tottak. A szakszervezeti tagok kezde­ményező munkájukkal elérték, hogy az üzem az egész évi termelési tervet de­cember 19-ére teljesítette és 30.000 mosógéppel többet készített, mint amennyit az üzem alkalmazottai Anto­nín Zápotocky elvtárs, köztársasági el­nökünk születésnapjának tiszteletér vállaltak. A nemzetközi politika an. tuális kérdéseinek megvitatása után, amelyben az üzem dolgozói a legna­gyobb felháborodással és ellenszenvvel szólaltak fel az imperialisták békeelle­nes akciói ellen, a gyűlésről levelet küldtek a párizsi Renault-üzem alkal­mazottaihoz és ebben felhívták őket a Nyugat-Németország felfegyverzése el­• leni és a béke melletti közös harcra. Meg tudják védeni munkájuk gyümölcsét Nemrégen a komáromi dolgozók körében többször elhangzott az, hogy felesleges a civil védelmi szervezet tagjának lenni. Ez az alaptalan állí­tás azonban mihamar hitelét vesztet­te, eleinte kevesen, később már tö­megesen kezdtek érdeklődni a szer­vezet munkája iránt. Fiatal fiúk és lányok, idősebb asszonyok és férfiak egyaránt megszerették a civil v|del­mi szervezetet. A dolgozók szélesi tö­mege rádöbbent arra, hogy nem elég­séges csak építeni és növelni a köz­tulajdont, hanem feltétlenül szüksé­ges megtanulni azt meg is védeni. Ma már sok tagja van ennek a szer­vezetnek, a tagság majdnem minden egyes embere aktívan bekapcsolódott a szervezet munkájába. Alig pár hó­napi működés után mind a Komárom városi szervezet, mind a hajógyár ta­gozata szép eredményekkel dicseked­het. A hajógyár számos dolgozója ápolónő vagy sebkötöző lett munka­helyén. Magától értetődik, ahol any­nyi munkás dolgozik, mint ebben az üzemben, a legmodernebb védelmi eszközök és a legnagyobb elővigyáza­tosság ellenére is előfordulnak bal­esetek. Üzemi balesetek alkalmával a -ivil védelmi szervezet tagjai nagy segítségét nyújtanak munkatársaiknak. De nemcsak ápolók és sebkötözők ezek a dolgozók munkahelyeiken, ha­nem kiváló tűzoltók is. A szervezet csaknem minden egyes tagja kitűnő­en elsajátította a tűzoltóság mester­ségét, a hidrantok, a minimax és a motorfecskendők kezelését. Vannak egyéb különféle körei is a civil vé­delmi szervezetnek, amelyekben a dolgozók napi munkájuk után képez­hetik és fejleszthetik tudásukat. — Hazánk védelmére nem sajnálunk semmi fáradságot — mondotta be­szélgetésünk közben az egyik mun­kás, Celhoffer Alex. A csaknem 60 éves Celhoffer elv­társ magas életkora ellenére is a CV­szervezet példás tagja, a gyár ?gyik legjobb művezetője. — Negyven éve dolgozom itt a gyárban, de mondhatom, hogy ily munkakedvet és építő akaratot soha­sem észleltem munkatársaim életében, mint éppen az elmúlt években. Meg­jegyzem azonban — mondja Celhof­fer elvtárs — az új társadalmj élet körülményei nemcsak építeni tanítot­tak meg minket, hanem megtanítottak minket védeni is munkánk gyümöl­csét. — Talán mindenki emlékszik a jú­liusi nagy esőzésekre — folytatja be­szédét Celhoffer elvtárs — a Duna vize megáradt, Komáromot veszély fe­nyegette, a hajógyár egy részét víz Shtötte el. A civil védelmi szervezet tagjai összefogva többmilliós károk­tói védték meg a gyárat. Éjjel-nappal dolgoztak, minden anyagot, amely az árterületen volt, idejében védett he­I lyekre szállították. Ennek az odaadó munkának köszönhető az is, hogy négy I nappal meghosszabbították a termelési ' munkafolyamatot. — Egyes munkások még életüket és egészségüket sem kímélték a gyár védelmében, — mondotta Mihálik elv­társ. — Hoderich és Táras elvtársak bátor magatartására sokáig fognak emlékezni a gyár dolgozói. — A két elvtárs bátran ereszkedett a hét és félméteres gyors és nagy­nyomású víz hömpölygő hullámai alá, hogy lezárják a lefolyó víz csatorná­it. Ezzel az odaadó munkájukkal az elvtársak megmentették az üzemel a bekövetkezhető katasztrófától. Szük­ségesnek tartom megemlíteni azt is, hogy a CV-szervezet tagjain kívül óriási munkát fejtettek ki azok a dolgozók is, akik a szervezeten kí­vül állnak. Az irodai alkalmazottak, technikusok, mérnökök valamennyien részt vettek az árvíz által veszélyez­tetett anyag mentésében. A CV-szer­vezet tagjai a víz leapadása után is óriási munkát végeztek. Klórmésszel fertőtlenítették az üzemnek azon ré­szeit, amelyek az árvízkor víz alatt álltak. A komáromi dolgozók öntuda­tossága arra vall, hogy ma már nemcsak építeni tudnak, hanem meg is tudják védeni a köztulajdont bár­mily veszély ellen. ^tJrbán Józses

Next

/
Thumbnails
Contents