Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-23 / 310. szám, csütörtök

1954. december 23. BIS CVMr^W^ TÉLAPÓ NYOMÁBAN Utolsó előtti oldalon lapoztuk fel az 195 l-es év megfakult kalendáriumát. Gyárainkban, üzemeinkben még lázasan folyik a munka, hivatalainkban még zajosan kopognak az írógépek — a dolgozók szemeiben azonban már ott csillog az évvég legkedvesebb pihenőnapjának, az ajándékozás, a szeretet. a békesség ünnepének örömfénye. Karácsony hetének első napjait éli most Szlovákia fővárosa, s ezeknek az óráknak, ezeknek a napoknak minden izgalma, minden ünnepélyessége ott él, ott lüktet most Bratislava vásárlóktól zsúfolt utcáin. Am ha elvegyülünk a nyüzsgő, kavargó emberáradatban, ha egy kicsit jobban megfigyeljük a kisebb-nagyobb csomagokkal felszerelt férfiakat, asszonyokat, lányokat, mindjárt feltűnik, hogy a mostani karácsony előtti hangulat sokkal vidámabb az eddigieknél, s hogy az emberek arca szinte sugárzik a megelégedettségtől. Sorban állásnak sehol semmi nyoma, s még ott is ahol néha-néha összesűrűsödik a tömeg, csupa jókedv, és türelmesség tapasztalható. Vaj jön mi az oka ennek? Ne akarjunk most ezekre a kérdésekre találomra felelni, hanem kerekedjünk fel, nézzünk el egy pár olyan helyre, ahol a legtöbbször megfordul az öreg Télapó és maguktól a vásárlóktól, s »1adóktöl tudakoljuk meg kérdéseinkre a feleletet. * * * Kezdjük meg körsétánkat talán Bratislava egyik legfontosabb pontján, a Hurbán-tér sarkán. Előttünk szinte végelláthatatlan sorokban hullámzik, hömpölyög az embertömeg. Majdnem mindenki csomagot, ezüst-arany fonállal átkötözött dobozokat, vagy apró karácsonyfát szorongat a hóna alatt. Éppen mellettünk halad el egy hatalmas hintalovat cipelő férfi, használjuk hát ki az alkalmat s kérdezzük meg, vájjon milyen is lesz idén a karácsonya. A férfi nem haragszik meg kíváncsiságunkért, így aztán megtudjuk, hogy Kis Istvánnak hívják, a foglalkozása autószerelő, s nagyon megelégedetten néz az idei karácsony elé. — Négy éves Pista fiamnak viszem ezt a hintalovat — válaszolja büszkén, azonban más egyebet is hoz ám a Télapó. Olyan karácsonyfája lesz, hogy régen még a szolgabirók gyermekei is megirigyelhették volna. Kap' ezenkívül cipőcskét, ruhácskát, meg egy szájharmonikát is, melyen még a legszebb nótákat is ki lehet fújni. S hogy mért vagyok megelégedve az idei karácsonnyal? — fejezi be a beszélgetést Kis István. — Hát azért, mert jól Keresek, mert minden olcsóbb, mint tavaly, s mert olyan bőséges az áruválaszték, hogy mindegyik könnyen kiválaszthatja azt, ami bugyellárisának a leginkább megfelelő. * * * Következő útunk a Hurbán-tér 11 alatti cipőáruházba vezet. Mindenütt ember ember hátén, a legnagyobb forgalom mégis az elsőemeleti női osztályon van. Itt megtudjuk, hogy az áruház mindent elkövetett annak érdekében, hogy minél jobban kielégíthessék a dolgozók igényét. Csak a nöi osztályon több mint 150-féle cipőfajtát árusítanak, s olyan kézimunkaszerű divatcipőket is beállítottak karácsonyi vásárukba, mint a 250 koronába kerülő s teljesen budapesti formában készített „Budapest" nevű félcipő. Hogy pedig milyen nagy Itt a forgalom, azt mutatja pl. az, hogy Iván Irma, a női osztály egyik elárusítónóje, egymaga 1234 pár cipőt adott el december eleje óta. * * * Valamikor réges-régen olyan üzletben, mint a Mihálykapu utcai szörmeáruház, egyszerű munkásember még csak véletlenül sem fordulhatott meg. Ma gyári munkások, kis tisztviselők, kisüzemi dolgozók családtagjaival van tele az üzlet. Hideghéti Viktor, az üzlet szűcse, kérdésünkre elmondja, hogy naponta 100—»150 vevő is megfordul az üzletben, s december eleje óta már az egyik legdrágább bundaféléből, a mosómedve és a mormotabundákból is több darabot eladott. * * * A szőrmeüzletböl a Magyar Könyvesboltba látogattunk el. Sztanko Ella az üzlet vezetője, itt szintén azzal dicsekedett el, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb az idei forgalom a tavalyinál. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó és a budapesti könyvkiadók összefogásából megjelentetett nagyszerű könyvek: Jókai: A kőszívű ember fiai, Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Veres Péter: Almáskert, Arany Toldyja, azok n könyvújdonságok, amelyekért szinte verekednek a dolgozók. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó karácsonyi újdonságai közül különösen Hanzelka és Zikmund közismert afrikai útleírása fogy . nagy példányszámban. * * * A Leningrád utca 14. szám alatti csillogó ékszerüzletben egy kedves mosolyú finom fiatal asszony fogad. — Krajc Erika, az üzlet vezetője vagyok, mutatkozik be barátságosan, és már mutogatja is a tágas üzlet ragyogó kincseit. — Hogy vásárolnak-e nálunk a dolgozók ? — ismétli meg kérdésünket meglepődve. — Hiszen a legegyszerűbb emberek a legjobb vevőim! Örák, aranygyűrűk, nyakláncok, ezüst fésülködő készletek, karkötők, mind-mind gyakori keresleti cikkei dolgozóinknak. [gaz — folytatja felvilágosítását Krajc Erika — mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen üzleti forgalmunké Nálunk törvény az udvariasság, üzletünknek ragyognia kell nemcsak az ékszerektől, de a tisztaságtól is, kirakataink pedig olyanok — hogy most is mi nyertük meg a bratislavai nagy karácsonyi kirakatversenyt. Körsétánkat a Sztálin tér 34. szám alatti Duna áruháznak * meglátogatásával fejeztük be. Ebben az öt emeletet elfoglaló gigantikus üzletházban olyan nagy a tömeg, hogy az embernek szinte úgy kell átverekednie magát a tömör emberfalon. Szerencsénkre csakhamar előkerül azonban a vállalat technikai <és szervezési osztályának vezetője, Dankó János elvtárs, aki végig kalauzol bennünket ezen a szédítő emberörvényen, s a következő érdekes híreket közli olvasóink szán iára: Az áruház idei karácsonyi forgalma jóval felülmúlja az előzó évek karácsonyi forgalmát. Idei tervünket például máris túlteljesítettük, s az elmúlt „aranyvasárnap" forgalma pedig 50 ezer koronával, múlta felül a tavalyi aranyvasárnap forgalmát. Egy úgynevezett jó hétköznapon pedig csupán „csak" 12.760 blokkot adtak le vevőink a pénztáraknak. A legnagyobb forgalmat természetesen a földszinten levő fehérnemű osztály és a negyedik emeleti elektromos cikkek osztálya éri el. Ez utóbbinak vezetője, Csavanya Gyöngyi pélául csupán csak december 17-én 48 mosógépet adott el. S ami a dolgozók élet színvonalára a legjellemzőbb: ezek között a mosógépek között több olyan is volt, ami 2400 koronába került. A karácsonyi vásár alkalmából természetesen több áruújdonsággal is. kedveskedett a cég vevőközönségének. Így nagy örömet okozott a NDK-ból behozott játékáru és a gyönyörű Perion női fehérnemű. Hazai gyártmányaink közül a legújabb rádiókészülékek és a facsaró szerkezettel ellátott Romó nevű mosógépek az újdonságok. Hogy pedig a férfi népség se maiadjon hátrányban, bevezette a cég azt a dicsérni való újítást, hogy félkész férfiruhákat árusít, amelyeket aztán teljesen mérték szerint fejez be áruházzal e célból szerződésben lévő férfi-ruha szabóság. Késő estére járt már az idő, amikor végre befejeztük a Tél-apó nyomainak követését. És amikor hazafelé vezefo útunkon boldog ünnepeket kiáltott felénk égy arrafelé csatangoló ismerős, boldogan, szívből jövő meggyőződéssel harsogtuk felé a választ: Boldog ünr.eoeket Neumann János. A Rádió első nagy pályázatához Az első pályázati híradásoknál nagy kíváncsisággal, de csakhamar a belső melegség érzésével kapcsoltam be rádiónkat a pályázat egész tartama alatt. Nem lennék őszinte, ha azt állítanám, hogy nem gondoltam nyereményre a jól megoldott feladatok benyújtásakor. De mekkora meglepetés ért napról napra, hogy a rádióhallgatók nagy családja mennyire egyérzésű, amit a soknál is több önkéntes adományokban és a Rádióhoz írt melegszavú levelekben nyilvánítottak ki. Ki várta volna közülünk, hogy a Rádió első pályázatán ily nagy tömeg mozdul meg? Sok ember nem a nyereményre, hanem adományokra gondolt, no nemcsak gondolt, hanem azonnal meg is küldte ajándékát vagy felajánlását. Ki ne lágyult volna el egy vak. nénike adományára, vagy egy másik öregasszony 4 almájára és hímzett kendőjére és sokszáz embertársunk admakarására? Ismeretlenek az ismeretleneknek, éppen ezzel bizonyítva azt, hogy érző, mai emberek. Ha 'valaki keresgeti a nevét a nyertesek lajstromában és nem találja, néha nem sajnálja, mert akad ám ebben a lajstromban sok furcsaság is, mint például eperjesi nyertes 4 hónapig használhatja a pozsonyi nyári fürdőt, vagy komáromi polgár Bártfára járhat nyiratkozni és sok efféle furcsaság. A Rádió megoldotta ezt is. Ezek a nyertesek elcserélhetik nyereményeiket szabadon, korlátozás nélkül. Igen sok komoly és értékes nyeremény jutott .1 a nyertesekhez. Felemlítek egy középiskolást, aki lég «vágyott egy értékes könyvre. Hát éppen azt nyerte meg! Nagyon boldog és több öröme van belőle, mintha szüleitől kapta volna ajándékul. Hát igen, ez az első, a maga nemében óriássá nőtt pályázat megmutatta, hogy Rádiónk helyes úton jár. hogy hallgatóinak nagy-nagy családja egyetlen család, olyan család, amelyik meghallgatja a jó szót és megérzi a szív hangját, amely békére áhítozik és a ielebaráti megértés és szeretet fegyverével harcol a szép máért és a még szebbnek és jobbnak Ígérkező holnapért. G. Lukács Péter. Somorja a fejlődés útján Somorján több üzlethelyiség összevonásával megnyílt a Szövetkezeti Áruház,. Az elmúlt vasárnap ellátogattunk az új Áruházba. A délutáni órákban az eladás javában folyik és meggyőződtünk róla, hogy az elárusítók nagyon udvariasan viselkednek és igyekeznek a vevőközönség minden kívánságát teljesíteni. A hatalmas helyiség kellemesen fűtött és a vásárlóközönség szerint a somorjai „Kis-Teta", — ahogy az áruházat nevezik — közelebb hozza őket a nagyvároshoz. A lakosság nagyon elégedett, hogy többféle árut — amelyért eddig Bratislavába kellett utazni, — most már Somorján is beszerezhet, mégpedig majdnem minden árufélét egy helyen Nagy itt a választék úgy a vas-, mint az edényáruban, sőt kerékpárok és motorkerékpárok is vannak raktáron. Nagyon jól fogynak és nagy az érdeklődés a villanyáruk, mosógépek, varrógépek iránt is, sőt hangszerek is kaphatók gazdag választékban. Az áruház megnyitása óta a forgalom egyre emelkedik, — mondja Pammer elvtárs, az áruház vezetője. A legnagyobb forgalmat a vas- és villanyáru, motorkerékpárok eladásával bonyolították le. December folyamán eladtak kb." 20 mosógépet, több varrógépet, a villanyhálózatba újonnan bekapcsolt községek — Keszölcés és Csenke lakossága nagyban vásárolja a rádiókat és csillárokat. A szép nagy helyiség közepén van felállítva Télapó karácsonyfája. Ötletes, apró ajándéktárgyakkal díszítve, mely hozzájárul ahhoz, hogy a vevők könnyebben választhassanak. A másik helyiségben bőr-, díszműáru, üveg és porcelán kapható. A két elárusítónő, Gezsó és Méri elvtársnök hozzáértéssel és figyelmesen végzik feladatukat. Elégedettek is velük a vevők, ezt volt alkalmunk tapasztalni. Pammer elvtárs szerint az évi terv teljesítését a karácsonyi vásár forgalrrával — melyet december 17-től 23-ig a Korona nagytermében tartanak, reggel 8 órától este ,8-ig és vasárnap is — biztosítják. Az áruház vasárnapi forgalmával is meg van elégedve Pammer elvtárs. 15.000 korona értékű forgalmat bonyolítottak le. E napokban nagyon keresték a kályhákat és a rádiókat és szépen adtak is el ezekből az árukból. (<L. A.) Visszatértek a szövetkezetbe A galántai járásbeli nagymácsédi EFSz nem a legjobbak közé tartozik. Ezért fordulhatott elő tavasszal, hogy több szövetkezeti tag ki akart lépni az EFSz-ből. A nyári és az őszi munkáknál azonban elég jó eredményeket ért el a szövetkezet, aminek aztán egyik eredménye lett az is, hogy Bugyi Ignác 6.27 hektáros, Zsilák 'Márton 4.80 hektáros, Brezina János 3.88 hektáros és Szvoreny Mihály 5.77 hektáros, gazdák visszatértek a szövetkezetbe. Megértették, hogy kenyerük és boldogabb jövőjük csak a szövetkezetben van tökéletesen biztosítva. PRÁGAI LEVÉL Írja: KIS ÉVA A helyi gazdálkodás országos kiállításáról Vannak sokan, akiknek nincs tiszta képük arról, mi is az a helyi gazdálkodás, Gyakran összetévesztik a belkereskedelemmel, esetleg belkereske, delmi gazdálkodásnak nevezik. Pedig valamennyien jóformán naponta kapcsolatban vagyunk vele, szükségünk van szolgálataira, készítményeire, munkájára. A hajvágástól, tetőfedéstől, kéménytisztítástól kezdve a ruhavarratásig, cipőjavításlg minden a helyi gazdálkodás hatáskörébe tartozik. De nemcsak ez. A helyi gazdálkodás üzemeinek készítményei tulajdonképpen kiegészítik a nemzeti vállalatok termelését. Főként olyan cikkeket állítanak elő, amelyeknek, nagyban, sorozatban való gyártása nem szükséges, amelyeknek forgalomba hozatala azonban feltétlenül hozzájárul a választék bővítéséhez, a vásárló közönség fokozott igényeinek kielégítéséhez, az egyéni izlés érvényrejuttatásához, egyszóval a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való jobb ellátásához. Habár a helyi gazdálkodás szolgáltatási és termelő ágazata már 1950 óta működik, megfelelő elismerést azzal á ténnyel kapott, hogy a tavaly szeptemberi kormánynyilatkozat önálló helyi gazdálkodási minisztériumot létesített. Siroky elvtárs kihangsúlyozta, mennyire fontos a lakosság kényelmének biztosítása szempontjából, hogy a közüzemi szolgáltatás megjavuljon, hogy bővüljön a helyi forrásokat kihasználó közszükségleti cikkek gyártása. Azóta a párt és a kormány állandó figyelemmel kíséri, teljesíti-e a helyi gazdálkodás hivatását, kielégítően szolgálja-e a lakosság érdekeit a falvakon és a városokban. A helyi gazdálkodást központilag a minisztérium, azon belül pedig a kerületi nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási ügyosztályai irányítják. A járási nemzeti bizottság viszont járási viszonylatban vezető szerv és járási ipari kombinát név alatt összpontosítja a helyi üzemeket. Mivel a járási nemzeti bizottság ismeri a járás, a vidék hagyományait, évtizedek óta meghonosodott háziiparát, az a feladata, hogy biztosítsa e hagyományos ipar tetvszerű fejlődését és gondoskodjék a cikkek elhelyezéséről. A helyi gazdálkodás az utóbbi időben sokat fejlődött. Ma már jóformán az összes közszükségleti cikkek termelésébén részt vesz. Ezt a fejlődést mutatja be Prágának egyik rendkívül szép kiállítási csarnokában megrendezett első országos kiállítás. A kiállítás arra szolgál, hogy a prágai és a vidéki vásárlóközönség meggyőződjék a helyi gazdálkodásnak e fejlődéséről, sokoldalúságáról és megtehesse bíráló észrevételeit. A. kiállítás novemberben nyílt meg és december végéig tart. A vidéki látogatók 25 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. Belépve a kiállítás helyiségébe, Gottwald elvtárs örökigazságú szavait olvassuk a falon: „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden törekvésünk fő célja az ember, az ember javáról való gondoskodás." A kiállításon bemutatott tárgyak valóban az ember kényelmének, magasabb életszínvonalának elősegítésére szolgálnak. Köztársaságunk minden kerületének járási ipari kombinátja képviselve van cikkeivel. Kladnóban készült mosógép, vrchlabyi bútor, galántai cipő, banská bystricai kéknyomású vászon, hradec královei karácsonyfadísz, skalicai szőlőpermetező, vimperki csontbizsutéria, piesíani zsindely, prachaticei laboratóriumi kémlőcső stb. stb. Folytathatnók a felsorolást akár néhány oldalon keresztül, mert összesen nyolcszáz vállalat küldte el a kiállításra munkajának gyümölcsét. Több járási ipari kombinát olyan kitünö minőségű cikkeket készít, hogy termékeikkel export kereskedelmünket is gazdagítják. Ilyenek pl. a skalicai szőlőpermetezők, vagy a vlasimi ESSO jelzésű motorkerékpárba való motorok, az egész világon ismert elefántcsont utánzatú bizsutériák, a karácsonyfadíszek stb. A helyi gazdálkodás fontosságát bizonyítja, hogy Prágában és Bratislavában külön kutatóintézet működik, amely kizárólag a helyi gazdálkodás keretében dolgozó vállalatok által készített cikkek tökéletesítésével, szebb kiállításával, új gyártmányok bevezetésével foglalkozik. A prágai kutatóintézet a kiállításon kötöttáruval, gyerekszoba és víkendház berendezéssel, ipari célokra szolgáló műszaki üveggel, a bratislavai intézet művészi fafaragású dobozokkal, tányérokkal, tálakkal szerepel. A megrendelésre dolgozó és javításokat végző Obnova, Odévní tvorba és Odevni sluzba Ízléses táskákat, különféle bőrdíszmű árukat, ruhákat, kabátokat mutat be. A kiállítás valóban sikerült. A napi látogatók száma ezer körül mozog. A bemutatott tárgyakat a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel tekintik meg. Igen sokan válaszolnak a kiállításon kapott nyomtatott kérdőívekre: — 'Mely közszükségleti cikkek hiányoznak és melyeket kellene az Ön véleménye szerint előállítani? Mit lehetne javítani karbantartó és javító vállalataink munkáján? Mit és hogyan kellene javítani üzemeinknek a lakosság érdekében kifejtett szolgálatain? Szükség van-e további szolgáltatásokra? Hogy tetszett kiállításunk? E kérdések azt célozzák, hogy jobbak és kielégítőbbek legyenek a helyi gazdálkodás termelő és különböző szolgáltatást nyújtó ágai. A válaszok egyben útmutatóul szolgálnak a helyi gazdálkodás jövő évi tervére is. A megjegyzések legnagyobb része bíráló jellegű. A kiállítás vezetője, Hurrlpál Jaroslav szerint a bírálatok majdnem mindig helytállók és orvosolhatók. Egy tizenegy éves fiúcska pl. azt írja, miért nem gyártanak 175 cm-es ragasztott síléceket, valamint 3—4 számú kanada korcsolyákat. Sehol sem kaphatók. A válaszok tehát konkréten felhívják az illetékesek figyelmét a pótolható hiányokra. A helyi gazdálkodás kiállítása megérdemelt érdeklődést váltott ki. A bemutatott tárgyak megnyerték a prágai és a vidéki látogatók tetszését. A helyi gazdálkodás minisztériuma számára viszont jó alkalmat nyújtott, hogy megismerje a lakosság kívánságait. Valamennyien örülünk, hogy a helyi gazdálkodás készítményei gazdagabbá teszik a közszükségleti cikkekkel való ellátást. 1