Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-21 / 308. szám, kedd

6 UJSZ0 1954. december 2Í. Szovjet diplomáciai lépés Stevenson amerikai tábornok nyilatkozatával kapcsolatban A. F. Dobrin, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője az Egyesült Államokban december 16-án felkereste H. Hoower urat, az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettesét és a következő tartalmú nyilatkozatot tette előtte: „Az angol sajtó jelentése szerint Stevenson tábornok, az Angliában állomásozó 49. amerikai légihadosztály parancsnoka december 10-én a bentwatersi (Anglia) repülőtéren kijelentette, hogy hadosztálya keretébe tartoznak olyan bombázógépek, amelyek rendeltetése atomtámadást intézni a Szovjetunió ellen, továbbá, hogy ezt a feladatot már két és fél évvel ezelőtt állították a hadosztály elé. Minthogy az Egyesült Államok fegyveres erői hivatalos képviselőjének ez a kijelentése összeegyeztethetetlen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló normális viszonyokkal, a szovjet kormány szeretne magyarázatot kapni az Egyesült Államok kormányától arra vonatkozóan, megfelelnek-e a valóságnak a sajtóbejelentések Stevenson tábornok nyilatkozatának jellegéről és ha megfelelnek, hogyan értékeli az Egyesült Államok kormánya ezt a nyilatkozatot. N. D. Bjelohoszhtyíkov, a Szovjetunió ideiglenes nagybritanniai ügyvivője felkereste I. Kirkpatrick urat, NagyBritannia külügyi államtitkárát és az előtte tett nyilatkozatban érdeklődött, hogyan értékeli Nagy-Britannia kormánya az Anglia területén állomásozó 49. amerikai légihadosztály parancsnokának nyilatkozatát. Feszült légkörben, széleskörű népi tiltakozás közepette készül a francia kormány a ratifikációs vitára A francia kormányhoz intézett szovjet jegyzék, — amely hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen a francia—szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel — mély benyomást keltett a francia társadalmi és politikai körökben. A párizsi lapok bőven kommentálják a jegyzéket. A jobboldali sajtót rendkívül aggasztja az a hatás, amelyet a jegyzék kelthet a francia közvéleményben és a nemzetgyűlés képviselőiben. A FIGARÖ-nak a szovjet jegyzék komoly érvelése okoz gondot. A COMBAT rámutat: tévednek azok az államférfiak, akik „őszintén hiszik, hogy a tárgyalások újrafelvétele Kelettel könnyebb lesz, ha a Nyugat szilárd katonai védelmet teremt, vagyis, ha Németországot felfegyverzik." A LE MONDE írja: „Felfegyverezni Nyugat-Németországot Németország egyik fő legyőzőjének akarata ellenére annyit jelent, mint hivatalosan törvényesíteni a szövetség felmondását. Az oroszok teljes joggal állíthatják, hogy a párizsi egyezmények által előidézett ilyen „helyzetváltozás" összeegyeztethetetlen az 1944-es szerződés cikkelyeivel. Hogyan lehet beszélni egy olyan ország felfegyverzésének „védelmi" jellegéről, amelyne|s határait még meg sem állapították hivatalosan?" A baloldali lapok közül a l'HUMANITÉ így ír: „A francia képviselők előtt csupán két út van: a londoni és" párizsi egyezmények elvetésének útja, a tárgyalásokhoz vezető út, j amelyen haladva Franciaország' a Szovjetunió barátságára támaszkodva elfoglalhatná az őt megillető helyet a nagyhatalmak között, vagy pedig a ratifikálás útja, amely Franciaország elszigetelődéséhez vezet, éppen akkor, amikor szemben áll a német militarizmussal. Harmadik út nincs." A LIBERATION vezércikkében írja: „A ratifikálás a francia-szovjet szerződés érvénytelenítésével járna. A Szovjetunió tehát nem lenne többé köteles segítséget nyújtani Franciaországnak, ha utóbbit Németország részéről támadás érné. Ily módon pontosan akkor, amikor Németország megkezdené a fegyverkezést, mi elveszítenénk az egyetlen komoly katonai garanciát a németek negyedik franciaországi betörésével szemben ..." Két szavazat mentette meg Mendes-Franee-ot a nemzetgyűlésben a bukástél A francia nemzetgyűlés pénteken este szavazott az indokínai társállamokkal kapcsolatos költségvetésről, melyet a kormány terjesztett elő. Mint ismeretes, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ezt a költségvetést elutasította. A nemzetgyűlés 301 szavazattal 291 ellenében, szintén elvetette a költségvetést, ami az első komoly kudarcot jelenti a nemzetgyűlésben Mendes-France részére. A kormány ekkor elhatározta, hogy felveti a bizalmi kérdést egy „újabb" költségvetéssel kapcsolatban, amely azonban csaknem teljesen azonos az elvetett költségvetéssel. A pénzügyi bizottság ismét összeült és ismét elutasította — 22 szavazattal 17 ellenében és 4 tartózkodás mellett — ezt az „új" költségvetést. A nemzetgyűlés ezután a pénzügyi bizottság elutasító jelentése fölött szavazott. A szavazás eredménye a következő: a pénzügyi bizottság jelentése mellett (vagyis a kormány ellen) szavazott 293 képviselő, a bizottság jelentésé ellen (vagyis a kormány mellett) szavazott 295 képviselő. A MendesFrance-kormány tehát mindössze két szavazattöbbséggel menekült meg a bukástól. Az arab országok közvéleménye elítéli a katonai blokkok összetákolásának amerikai politikáját December 14-én kezdődött Szíria fővárosában, Damaszkuszban a közelkeleten akkreditált amerikai diplomaták konferenciája. A konferencia vezetésére megérkezett Damaszkuszba Georg Allen, az USA államtitkárának helyettese, aki előzőleg több amerikai ország fővárosát látogatta meg. A szíriai és a libanoni sajtó jelentései szerint az amerikai diplomaták ki akarják dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel az arab országokra rá tudnák kényszeríteni az amerikai katonai és gazdasági segítséget, be tudnák kapcsolni az ara' országokat az agresszív török-pakisztáni blokkba és ki tudnák szélesíteni az amerikai propagandát ezekben az országokban. Az arab közvélemény minden erejével ennek a konferenciának a megrendezése ellen van. Az „Al Hadara" és az „Al Ayam" című szíriai újságok jelentették, hogy a szíriai egyetemek diákjai és Damaszkusz lakossága a szíriai hivataloknak nyilatkozatot küldtek, amelyben tiltakoznak az amerikai diplomaták konferenciája ellen és követelik annak betiltását. A szíriai diákok nyilatkozatukban rámutatnak arra, hogy az amerikai diplomaták konferenciájának célja előkészíteni egy összeesküvést az arab államok és Szíria ellen, hogy szerződésekkel legyenek kötve a nyugati országok agresszív köreihez. A nyilatkozat ezekkel a szavakkal végződik: „Amerikaiak, takarodjatok ki országainkból!" Hasonló nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra a damaszkuszi és homeszi ügyvédek, a hamai építészek és orvosok, Lattskie és mas szíriai városok lakosai. Az „An Nasr" című újság jelentése szerint Homes városban a tanuló ifjúság nagy tüntetést rendezett a konferencia elleni tiltakozásul. Ennek a tüntetésnek a részvevői feliratokat vittek, amelyeken nagy betűkkel az állt, hogy az amerikai diplomaták konferenciájának célja „az arabok bekapcsolása az imperialista blokkokba." A konferencia megnyitásának napján Damaszkuszban röpiratokat terjesztettek, melyekben a konferencia ellen tiltakoztak. A „Telegraf" című libanoni újság a konferenciával foglalkozó hírmagyarázatában ezt a konferenciát úgy jellemzi, mint az USA beavatkozását az arabok belügyeibe. Az „As Sarha" című szíriai --újság a konferencia megnyitása alkalmából karikatúrát közöl, amely az amerikai diplomatákat ábrázolja, amint késsel a kezükben feldarabolják „az arabok testét." Az „Al Faiha" című szíriai újság december 15-én ezt írta: „Az arabok Szíriában és más országokban gyűlölik az amerikai politikát!" Más szíriai újságok közül pl. az „Afel Ba" című újság a konferencia második napján ezt írta: „...Ha tényleg problémákkal akartok foglalkozni, higgyétek el, hogy ti magatok vagytok a probléma ... az összes problémák szervezői vagytok... Az arabok, akik saját bőrükön tapasztalták az angol uralom borzalmait, nem akarják, hogy ezt felváltsa az amerikai uralom ... Ezt akartuk mondani a konferencia összes részvevőinek .. ." A sajtójelentések szerint megerősített rendőri egységek védelmezik a damaszkuszi nagykövetséget és az „Qmajjiak" szállodáját, ahol az amerikai diplomaták, akik a konferenciára érkeztek, laknak. Áz albán nép üdvözli a moszkvai konferencia határozatát Az albán nép egyhangúlag támogatja az európai országoknak a béke és Európa biztonságának biztosítására vonatkozó moszkvai konferenciája határozatait. Az egész országban gyűléseket és összejöveteleket tartanak, amelyeken a dolgozók elítélik a párizsi egyezményeket és kifejezésre juttatják elhatározásukat, hogy ellenállnak az agresszív körök minden kísérletének, mely új háború kirobbantására vonatkozik. Az albán szakszervezetek központi tanácsának vezetősége és az Albán Békevédők vezetősége gyűlést tartott, amelyen megtárgyalták a moszkvai konferencia eredményeit. Az elfogadott határozatban kiemelik, hogy az albán dolgozók szolidárisak a moszkvai konferencia határozataival és készek az összes békeszerető államok népeivel együttesen védeni a békét, a szabadságot és országuk függetlenségét. Az év végi zárszámadás nagy napjai elolt Az esztendő vége felé közeledünk. Ilyenkor minden jó gazda számvetést csinál egész évi munkájáról.' Néhány hét múlva az év végi zárszámadáson szövetkezeteseink is elvégzik a számvetést. A zárszámadás mindig nagyjelentőségű dolog szövetkezeteink életében. Nagyjelentőségű, mert a zárszámadási taggyűléseken összegezik az egész esztendei eredményeket, sikereket, feltárják a hibákat, fogyatékosságokat. Azt meg tapasztalatból tudjuk, hogy ha már egyszer elkövettük a hibát, abból nemcsak kárunk van, hanem egyúttal tanulunk is belőle, s másodszor egész bizonyosan megfontoljuk, hogy mit hogyan végezzünk úgy, hogy ne kára, hanem haszna legyen a szövetkezetnek, s haszna legyen az egész országnak is. A zárszámadás tehát nemcsak arra szolgál, hogy feltárja egy esztendő munkájának eredményeit és hibáit, hanem arra is, hogy egy sor egyéb fontos tényező elemzése folytán ieszürje a szükséges tanulságokat és jelenti egyben azt, hogy az új esztendőt az elmúlt év tanulságaival kell megkezdeni. Több termés, nagyobb jövedelmezőség Az egységes földművesszövetkezetek tagjai nem először végeztek zárszámadást, hisz jó néhány éves múltra tekinthetünk vissza a szövetkezeti mozgalomban. Mégis az idei esztendő zárszámadása sokban különbözik majd az eddigi zárszámadásoktól. Különbözik, mert már most meglátszik szövetkezeteinkben és azok fejlődésében a párt és kormány intézkedéseinek nyoma Alig fél esztendő telt el a X kongresszus óta s ma már elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink a kormány nagyarányú támogatásával sokat fejlődtek. Egész sor olyan szövetkezet van, amelyekben az idén sokkal nagyobb a munkaegység ertéke, mint tavaly, tehát nagyobb a jövedelmezőség, több jut a közösből egyegy tagnak. Mi tette ezt lehetővé? Elsősorban is a becsületes jó munka. Bármerre járunk az országban, mindenfelé azt tapasztaljuk, hogy azok a szövetkezetek fejlődnek rohamosan és leginkább azok boldogulnak, amelyekben á tagok becsülettel helytállnak a munka frontján. Ezenkívül ne feledjük, hogy a párt és a kormány jelentős anyagi és politikai segítséget nyújtott az EFSz-eknek. A beadási normák csökkentése, a beruházási és hosszúlejáratú kölcsönök visszafizetési határidejének meghosszabbítása, a modern gépi segítség, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy szövetkezeteink lényegesen növeljék a hektárhozamokat,' fokozzák az állattenyésztési termékek előállítását. S ahhoz aztán máinem kell külön magyarázat, mindenki megérti, hogy ha többet termelnek a szövetkezetben, többet tudnak eladni, nagyobb a bevétel, nagyobb a jövedelem. Magától értetődő az is, hogy ha van elég takarmány, ha van bőven kukorica, nehezebbre hízik a disznó, ha van elegendő szálastakarmány és szemestakarmány, több tejet adnak a tehenek. Mindez annyit jelent, hogy több terméket tudunk a piacra adni, több pénz kerül a közös kasszába, év végén pedig több osztalék a szövetkezeti tagok zsebébe. Ahhoz sem fér kétség, hogy itt már döntő az is, hogy ki hogyan dolgozott az egész éven át, mennyire volt lelkiismeretes, milyen mértékben óvta a közös vagyont, mert ennek arányában részesül a közös javakból. Egyszóval arról van itt szó, hogy amely szövetkezetek megragadták az alkalmat, jól gazdálkodtak, éltek a párt és kormány nyújtotta segítséggel, szép eredményt értek el. Egy év jövedelme 28.000 Kcs és 56 mázsa gabona Vegyünk csak egy pár példát szövetkezeteink gazdasági eredményeiből. Az ipolyviskiek például egész esztendőben csaknem -minden terményből elérték a tervezett hozamot, a tagok rendesen megkapják a munkaegységre tervezett előlegeket, s az eddigi eredmények szerint ' minden bizonnyal a zárszámadáskor sem mennek üres zsebbel haza. Már hogy is mennének, hiszen ebben a szövetkezetben azzal is törődtek, hogy a nagycsaládos szülők minden 15 éven aluli gyerekre havonta 50.— korona családi pótlékot kapjanak. Ezt az összeget a jövő esztendőben 100.— koronára emelik. Az ilyen szövetkezet jó példamutató, s majd a közeljövőben a zárszámadáson tűnik ki igazán, s a napnál is világosabban, mik az eredményei a tagok jó munkájának, összetartásának. E szövetkezet tagjai tudják, hogy az általuk kitermelt termékek gazdája közvetlenül ők maguk, a tagság, s példája azt mutatja, hogy ha növekszik a közös jövedelem, ugyanolyan arányban több gabona, pénz jut részesedésképpen a tagoknak. Egészen pontosan még nem ismerjük a szövetkezetek idei gazdasági eredményeit, hisz még csak a közeli napokban készülnek el a leltározással, s végzik el a zárszámadás előtt a legfontosabb tennivalót, a könyvelési áttekintéseket. Azonban úgy. ahogy a jó gazda körülbelül tudja már. hogy áll a szénája az év vége felé, úgy a szövetkezetekben is, ha hajszál pontosan nem is, de hozzávetőlegesen már tudják, hogyan zárul az esztendő. Menjünk most át az Ipolysági járásból a komáromiba. Itt találjuk a járás egyik messze környékén ismert legjobb szövetkezetét, a csallóközaranyosit. Egész évben a tagok 11.— korona előleget kaptak egy-egy munkaegységért. Az eddigi feltevések pedig azt mutatják, hogy 7.— korona részesedés jut majd a tagoknak az év végi zárszámadáskor. Ahogyan ezt a szövetkezet vezetőségi tagjaitól megtudtam, „ez még nem fix, tehát lehet több is, de kevesebb semmi esetre sem!" Na már most vegyünk csak kézbe ceruzát és papírt és számítsuk ki, mennyit keres egész esztendőben a csallóközaranyosi szövetkezetben egy olyan tag, akinek ezernél több munkaegysége van. Vegyük Runa Jánosékat. A Runa-család az év végéig kb. 1.600 munkaegységet szerez. Előlegül az év folyamán 11.— koronát kaptak minden egységre. Ehhez adjunk hozzá még 7.— koronát (ennél még több is lehet!) s könnyen megkapjuk az eredményt. Az említett tagnak tehát ebben az esztendőben 28.000 korona pénzbeli és 56 mázsa természetbeni (búza, kukorica, burgonya stb.) a jövedelme. A gyengébb tanuljon az erősebbtől A csallóközaranyosihoz hasonló gazdag zárszámadás vár az élenjáró EFSz-ekre. Szép jövedelemre számíthatnak a jól gazdálkodó szövetkezetek tagjai. Mindenki tudja azonban, hogy a szövetkezet és szövetkezet között különbség van a gazdálkodás jövedelmezősége és a tagok becsületessége tekintetében. Ismert tény az is, hogy ma már a csallóközaranyosihoz hasonló, sőt nála még jobbak is! — több száz jól gazdálkodó szövetkezetünk van. Hogy csak egy párat említsünk állításaink megerősítésére: Tany; a munkaegység értéke több mint 40 korona, Nagykeszi: 20 koronát terveztek egy munkaegységre és most minden jel arra mutat, hogy jut még 25.— koronáig is. De jól gazdálkodnak ám a nagykesziek' Itt vannak aztán a továbbiak: Ekecs, Lelesz, Tőre, Pálóc, Balázsfa, Mihályfa, Imely, Andód és még sorolhatnánk tovább is, hisz nagyon örvendetes dolog. hogy szövetkezeteink egyre gyorsabban fejlődnek, erősödnek. A jók mellett azonban sok olyan szövetkezetet találunk, amelyek mind gazdaságilag, mind pedig belső életüket vizsgálva nagyon gyenge lábon állnak és sem a termelési eredmények, sem a hektárhozamok és az állattenyésztés hasznosságának színvonala nem éri el a kívánt magasságot. Ez annyit jelent, hogy ezek a szövetkezetek még rosszul gazdálkodnak, s ebből következik aztán, hogy a többi szövetkezetekhez viszonyítva alacsony a tagok jövedelme. Itt az alkalom tehát arra, hogy majd a zárszámadások elvégzése idején a gyengébb szövetkezetek sokat tanuljanak a jól gazdálkodóktól és erősebbektől. Pártunk és kormányunk nem tesz kivételt szövetkezet és szövetkezet között. Minden EFSz előtt nyitva' az út: Szakszerű, gondos gazdálkodással, az egész ország sokoldalú segítségének okos felhasználásával az élre törhetnek, megteremthetik boldogulásukat, s lerakhatják jövőjük szilárd alapkövét. Ne gondoljuk azonban, hogy elég az üdvösségre, ha csak az országtól várjuk a segítséget. Nem repült még sült galamb soha senkinek a szájába. Mert hiába kap a szövetkezet akármilyen nagy támogatást, ha a tagok egy-két ember kivételével mit sem törődnek a közös üggyel, elherdálják a nép vagyonát, s csupán saját, egyéni hasznukat látják a szövetkezeti mozgalomban.