Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-18 / 306. szám, szombat

1954'. december 18. Ili SZ0 5 Megtelt a kamra és a ssírosbüdön Telnek a napok, közeledik a karácsony. A határban elnémul a munka zaja. A falvakban ebben az időszakban készülődnek a disznóöiésre, a fiatalok pedig kézfogásra, lakodalomra. Kiforrt már az új bor, amely jókedvet varázsol az emberbe. Minden háznál megvan már a hízó, és a szövetkezeti tagok udvarában sok helyen kettő is röfög az ólban. Megveszik a sót, paprikát. elkészítik a fokhagymát, kifenik a késeket, s megkezdődik a nagy nap, a disznóölés napja. Ilyenkor előkerül a koma, a sógor, após, anyós, keresztkoma és mindegyiknek tele a keze munkával. A szomszéd gyerekek nagy számban jönnek bámészkodni a perzselésre, s frissiben ropogtatják a disznó fülét és a farkát, amelyektől megcsonkítva a disznó úgy néz ki, mint egy jól megtermett kövér uborka. így volt ez a múlt napokban Haris István szentpéteri szövetkezeti tagnál is, aki éppen házassága 18. évfordulójára ölt egy 250 kilós hízót. Mostanában már minden évben ilyent szokott ölni — a múlt év kivételével —, nem úgy mint valaha, amikor mint maga mondja — egy vakaréknyi malacért ugyanannyi súlyú szalonnát kellett visszadnia a nagygazdáknak, amennyi a malac volt. Az udvar alsó végében éppen perzselték a nagy disznót, amikor betértünk. Nagy sürgölődés, forgolódás volt a hízó körül, a sok gyerek bámészkodva leste Kelkó bácsinak Haris bácsi apósának munkáját. Sok disznót ölt ő már életében, tudja hát, mit hogyan kell csinálni. — Ugorj csak fiam, hozz még csak egy kis szalmát, te meg eredj vizért — adja ki a parancsot Kelkó bácsi a körülötte álló gyerekeknek. Hej, de sok tréfa, mennyi jókedv, öröm sugárzik ilyenkor az embereken. Sokáig elhallgatnánk az incselkedő beszédet, I, mert a paraszthumor talán éppen a legkedvesebb emlékeket idéz fel bennük. — Jól kifente a kést Kelkó bácsi — ingerkedik az egyik gyerek az öreggel. — No, mutasd csak a bögyörödet, hadd próbáljam ki, — mondja komolyan a lurkónak, aki már közben eliramodott, nehogy az öreg beváltsa a szavát. Közben a háziasszony körbe jár a boroskancsóval és kínálgatja a segítőket. — Amikor az első világháború után Galíciából hazajöttem — pödri meg bajszát az após, — hát egyszer megtörtént, hogy amíg bementünk egy pofa pálinkára megmelegedni, megszökött a disznó az égő szalma alól. — No, azt biztos maga szúrta meg, ha így történt '— mondja Somogyi István, Haris sogóra, aki szintén itt van a segítők között. — Várj csak, várj, ne szólj közbe, hadd mondjam tovább, — szégyenkezik az öreg. — Jó, jó, sok beszédnek sok az alja — vág közbe a háziasszony. — Igyon előbb édesapám. — Nem hagyjátok az embert beszélni — mondja az öreg sértődötten és lenyeli a pohár bort. — Mondd csak komám, aztán mit fog sz te csinálni ezzel a sok szalonnával — mutat Somogyi szomszéd a tenyérnyi vastag szalonnára. — Talán el se kel, — kérdi incselkedve a gazdát, — de a gazda már így volt, nem volt bor sem a hordóban és hízó sem az ólban, mint ma. De az igazi mulatság csak este kezdődött, amikor már minden rendjén meg volt. Olyan murit csaptak, hogy csak úgy zengett bele a ház. Három cigány Bakos-Lali vezetésével olyan csárdásokat húzott, hogy még a háziasszony is táncra perdült. „Jó bor, jó egészség, szép -asszony feleség, szép asszonynak jónak, jójárású lónak kár megöregedni." így dalolta Haris István, de amikor ismét kezdte, hogy „asszony te csak hallgass", erre már Haris néni is felfigyelt és erélyesen kijelentette, hogy ezt már PÁRTÉLET Áz apátlalysi Poíana-iiiem ifjú kommunistái teljesítik a pártfeladatokat Nagy a disznó. Lesz bőven hús, zsír, hát még spnka! Egy-egy láb 23 kg-os. jókedvben van és tréfásan válaszol: — Majd elkenem a csizmára, meg aztán meghívom az angol császárt ozsonnára. Ha meg marad, akkor adok neked is egy kicsit a bajszodra, hogy jobban nőj jön, mert igen silány. — A körülállók nagyokat nevetnek, Kelkó bácsi pedig közben kiosztja a gyűszűket a gyerekeknek, a kis Pistinek, akinek pedig nem jutott, meg ígéri, hogy neki majd a gyűrűt. adja. Serényen sürgölődnek, dicsérik a szalonnát, sódarait és a háziasszony pedig sietve hozza a teknőt, fazekat, mosogatót, mert még kolbászt, sajtot és hurkát is. kell ám csinálni. — Ne beszélj már annyit te aszszony — inkább tölts a sógornak egy pofányi bort — mondja feleségének a gazda. Vastag a disznó szalonnája, lesz zsír is és töpörtyű a túrós csuszára. Közben beviszik a szétdarabolt szalonnát, a nagy sódarokat a házba. Kint az udvaron még van sok munka. Kimossák a beleket, Habara néni pedig a nagy kondérban vizet melegít és a tüzet kezeli, hogy minél hamarább felforrjon. Az első házban már, nyugodtabban folyik a munka, az öregebbek mesélik a tapasztalataikat' és bizonyítják, hogy régen b'zony nem nem. Kelkó bácsi sorjában megforgatta az asszonyokat, unokáját is, aki éppen most készül lakodalomra. Mindenei elfelejtette napi gondjait, mulattak, jól érezték magukat. Megsült a máj, amely után jól csúszott a szentpéteri bor. Jókedv, zene, tánc, minden volt ebben a házban, s ami a fő, a házigazda az egész családdal együtt talán még soha sem volt úgy megelégedve a disznóöléssel és torral, mint most. Horváth Sándor Példásan teljesítik a beadást Az ilavai járásban lévő Borcsicének 500 lakosa van. Ebben a kis faluban is sok minden megváltozott a felszabadulás óta.. Az utakat megjavították és sok új családi ház épült vagy épülőfélben van. A leglátogatottabb hely a helyi nemzeti bizottság. A falu dolgozó parasztjai itt, beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat. Augusztin Janik, a helyi nemzeti bizottság titkára szerint a község az ilavai járásban első helyen áll a beadásban. A zsolnai kerületben elsőnek -teljesítették a gabonabeadást és a burgonyát is közvetlen a földekről adták be. Az apátfalusi Pol'ana-üzem CsISzszervezetében dolgozó ifjúkommunisták sikeresen valósítják meg pártunknak a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségre vonatkozó határozatait. Elsősorban sikeresen mozgósítják a termelési feladatok teljesítésére az üzemben dolgozó ifjúságot. Szükség esetén a pártszervezet segítségével megteszik a kellő lépéseket, hogy az ifjúságnak minél jobb munkafeltételeket biztosítsanak és hogy az üzem minél több szakmai tudást adjon nekik. Tudatában vannak az ifjúság nevelése fontosságának. Tudják, hogy a CsISz feladata ifjúságunkat a szocializmus lelkes, odaadó és öntudatos építőivé r;e,velni, hogy a szocializmus építése az ifjúság fő célja. Ez a legmeggyőzőbb, legjobban bevált nevelési módszer. Az ifjú kommunisták munkahelyeiken is igyekeznek hatni a CsISz-tagokry és a többi fiatalokra. Rámutatnak az önzés káros hatására és igyekeznek felébreszteni az ifjúságban a köztulajdonhoz való helyes viszonyt, megismertetik velük a kollektív erőt és annak közösségi hasznosságát. Megtanítják az ifjúságot arra, hogy az üzem munkaterve mindnyájunk tör venye, melyet minden körülmények között teljesíteni kell. Az ifjú dolgozókat a • munka szeretetére, szak tudásuk gyarapítására és az üzemük e való büszkeségre nevelik. Eddigi munkájuk eredménye meg mutatkozott pl. abban, hogy az üzem az 1954-es év harmadik negyedében elnyerte a könnyűipari minisztérium vándorzászlaját. A negyedévi munkát kiértékélve, megállapították, hogy az ifjúság átlagosan 110 százalékra teljesítette munkatervét. Vannak azonban olyan ifjak, akik 120—130 százalékos eredményeket érnek el. Ilyenek pl. Morongoyá Terézia és Mackó János a szövődébe^. Munkalendületükkel magukkal ragadják nemcsak a fiatalokat, de általában az üzem öszszes dolgozóit. Mackó János fiatal párttag, egyébként a szövőműhely CsISz alapszervezetének elnöke, nemcsak a termelőmunkában, de a tanulásban is jó példával jár elő. A CsISz oktatási évben egy politikai kör propagandista funkcióját .is betölti. Mackó János, Karácsonyi Zoltán és a többi ifjú kommunista nemcsak kezdeményezői, de; propagátorai is a szocialista munkaverseny módszereinek. Reájuk és az üzem CsISz-szervezetére számíthat a párt és az üzem vezetősége az új termelési módszei bevezetése esetén. Most is, amikor munkaszakaszokat szerveznek, amelyek lehetővé teszik a termelés egyékó minden nemzet és nemzetiség tagjára. A Szlovák Nemzeti Tanács — mint a nemzetgyűlés — törvényhozó testület, de nem országos, hanem szlovák nemzeti törvényhozó testület, törvényhozó hatalma ugyanis korlátozott. Korlátozottsága kétirányú. Egyrészt területi, mert a SzNT által hozott törVenyek csak Szlovákiában érvényesek, másrészt tartalmi, mert a SzNT csak nemzeti, vagy regionális jellegű törvényt, vagyis csak Szlovákiára, vagy a szlovák nemzetre vonatkozó törvényt hozhat. De ezzel a SzNT hatásköre nincs kimerítve. A SzNT-nak joga van pl. figye lemmel kísérni és ellenőrizni a Megbízottak Testülete — mint a SzNT végrehajtó szerve — ténykedését, tárgyal és határozatot hoz arról, hogyan hajtja végre a Megbízottak Testülete Szlovákiában a kormány politikáját és hogyan valósítja meg Szlovákiában a szocializmus építését. Továbbá joga van figyelemmel kísérni és ellenőrizni a nemzeti bizottságok ténykedését Szlovákiában. A SzNT-nak is joga van feliratok és határozatokat hozni, tehát joga van Szlovákia dolgozó népe nevében álláspontot foglalni államunk különböze fontos kérdéseiben. Látjuk tehát, hogy a SzNT alkotmányos hatáskörében jelentős feladatokat és funkciókat végez. Eddigi tevékenységéből kiviláglik, hogy az nem becsülhető le. A SzNT a május 9-i alkotmány alapján — amely megszabta a jelenlegi hatáskörét — működött. Az SzNT pl. az alkotmány törvényesítése óta 26 törvényt hozott. Ezek között voltak a Szlovákia kulturális életére vonatkozó fontos törvények, mint a szlovák nemzeti képtárról, a martini és bratislavai múzeumok államosításáról szóló, a szlovák filharmóniára vonatkozó törvény, néhány főiskola, pl. a zene- és képzőművészeti főiskola létesítésére vonatkozó, továbbá a Szlovákia tudományos fejlődését célzó, a Szlovák Tudományos Akadémiáról szóló törvény. Ezek tehát a SzNT és a nemzetgyűlés feladatai és jelentősége. Vannak még egyéb központi, illetve regionális állami szervek, mint a köztársasági elnök, a kormány és a Megbízottak Testülete. Milyen a jellege és a helyzete, ezen szerveknek államunk legfelső, illetve területi szervei rendszerében? Ami a köztársaság elnökét és a kormányt illeti, nem lehet őket — végrehajtó tevékenységi jellegük mialt — az államhatalom legfelső szerveinek nevezni, hanem csak az állami igazgatás szerveinek. Mivelhogy azonban eme állami szervek működése szorosan összefügg a nemzetgyűlés ténykedésével és eme szervek az államhatalom gyakorlásánál hatékonyan együttműködnek a nemzetgyűléssel, besorozhatok az állami szervek kategóriájába. így pl. a köztársaság elnöke írja alá a nemzetgyűlés által jóváhagyott törvényeket és a nemzetgyűlés által már elfogadott törvényt —. ellátva azl megjegyzéseivel — ismételt megvitatás céljából visszaadhatja a nemzetgyűlésnek. A kormány is részt vesz az államhatalom gyakorlásában, egyrészt azzal, hogy előkészíti és a nemzetgyűlés elé terjeszti a törvénytervezeteket, másrészt azzal, hogy egyes esetekben joga van törvényerejű rendeleteket kiadni. Ezeken az ú. n. rendes állami szerveken kívül van még egy állami szervünk, amely szintén — ámbár csak bizonyos esetekben — részt vesz az államhatalom gyakorlásában. Ez a nemzetgyűlés elnöksége, melynek joga van olyan időben, amikor a nemzetgyűlésnek nincs ülésszaka, kiadni Intézkedéseket, a nemzetgyűlés elnökségének ú. n. halaszthatatlan intézkedéseit, amelyek kiadásához egyéb ként törvény volna szükséges. Ezek az intézkedések azonban csak ideig lenes érvényűek. Ha ugyanis ezeket az intézkedéseket a nemzetgyűlés ket hónapon belül nem hagyja jóvá, érvényüket vesztÍK. E halaszthatatlan elnökségi intézkedések a nemzetgyűlés jóváhagyása után törvényerőre emelkednek. Ami a Megbízottak Testületét illeti, helyzete a Szlovák. Nemzeti Ta náccsal szemben nem azonos a kor mánynak a nemzetgyűléssel szembeni helyzetével. A Megbízottak Testülete ugyanis az államigazgatás szlovákiai szerve. De a Megbízottak Testülete nemcsak a SzNT végrehajtó szerve, hanem az országos igazgatás regio nális szerve, vagyis a kormány vég rehajtó szerve. Dr. Pavol Mrázek. nenkénti ellenőrzését. A fonódában bevezetik a műhelyen belüli önelszámolási. Ez azt jelenti, hogy minden dolgozót . külön kiértékelnek. A CsISz üzem; szervezete kezdeményezésére az üzem vezetősége és az üzemi pártbizottság beleegyezésével, a CsISz második kongresszusa tiszteletére a fonodában december elején ifjúsági műhelyrészt alapítottak. Ebben a műhelyrészben bevezetik az üzem sztahanov- és technikai skolájában elsajátított módszerek szerinti termelést. Az üzem iskolájában tanult új módszerek segítségével gyorsabban és jobb minőségű árut e;,ártanak, sokkal gazdaságossabban termelnek, az ifjúsági fonodá-m'íhc lyrész célja az eddigi szocialista m;nkaversenyík módszereinek állandó javítása. A munkatermelékenység állandó fokozása mellett a gazdaságosabb és jöbb minőségű termelés és a terv egyenletes teljesítése. A műhelyrésznek minden ifjú dolgozó, valamint a többi üzemrész, esetleg más testvérüzemek példaképévé keil fejlődnie. A CsISz politikai köreit, amelyekben nemcsak CslSz-tagok tanulnak, ugyancsak ifjú kommunisták vezetik. A CsISz oktatási év elején a politikai körök vidéken lakó hallgatóinak nagyrésze a délelőtti műszak befejeztével az állomásra sietett. Az oktatáson való részvétel alig 50—60 százalékos volt. A CsISz-ben dolgozó kommunisták meglátogatták ezeket a hallgatókat, elbeszélgettek velük. Meggyőző munkájuk jó eredménnyel végződött, A politikai korok hallgatói azóta minden oktatáson 90—38 százalékban vesznek részt. Ebből a munkából főként Dmisová elvtársnő vette ki a részét. Az üzemi munkaerőtartalék-iskola, Poprádi Katalin és a CsISz más kommunista tagjai kezdeményezésére olvasókör alakult, melynek 50 tagja a Fucík-jelvényt szerző versenybe jelentkezett. Az üzemi klubban mindennap 30— 40 fiatal dolgozó szórakozik. A táncokat és jeleneteket ifjú párttagok irányítják. Ügyesen használják ki a képletes agitáció különféle módszereit. Például minden műhelyben van külön CsISztábla, amelyen állandóan iel van tüntetve a termelésben legjobb eredményeket elért CslSz-tagok névsora. Tizennégynaponként lefényképezik a legjobb eredményeket elért első négy iljúmunkást s fényképeiket a dicsőség táblára teszik. Száraz József. Ellenőrizzék rendszeresebben a pártoktatást A pártoktatási évben sok párttag és pártonkívüli dolgozó sajátítja el a marxizmus-leninizmus elveit. Megállapíthatjuk, hogy az idén sokkal több pártonkívüli vesz részt a pártoktatáson, mint tavaly. A' előadások színvonala is magasabb. Megvan a lehetőségünk, hogy a pártoktatási év keretében uj kádereket neveljünk. Szép dolog a tanítás és tanulni is nemes cselekedet. Azonban ahhoz, hogy a propagandisták jól végezhessék munkájukat, fontos, hogy az alapszervezetek bizottságai sag ítsék, tanácsokat adjanak nekik és bírálják munkájukat. Az előírt anyagot úgy kell előadniok, hogy felkeltsék a hallgatók érdeklődését az egyes problémák iránt, hogy azok szívesen járjanak az oktatásra. Fontos az is, hogy a propagandista érthetően magyarázza meg az anyagot, hogy azt minden hallgató világosan megértse. A múlt évben egyes propagandisták nem tudták megmagyarázni a hallgatóknak a nehezebb kérdéseket. Többször megtörtént, hogy a propagandista helytelenül felelt a feltett kérdésre. Ha a propagandista a feltett kérdésre nem tud azonnal válaszolni, akkor mondja meg a hallgatóknak, hogy ezt a kérdést a következő oktatáson fogja megvilágítani. A pártbizottságok ügyeljenek arra, hogy a pártoktatási körökben rendszeresen megtartsák az előadásokat, mert ezen a téren hiányosságok vannak. Például az érsekújvári járásban levő Andódon eddig havonta csak egyszer tartottak pártoktatást. Hasonló a helyzet az érsekújvári járás több szervezetében is. Némely falusi pártszervezetben kevés, pártonkívüli vesz részt a pártoktatáson. Pl. Kürtön egyetlen pártonkívüli sem jár a oártoktatásra. A pártbizottságoknak^ ezzel a kérdéssel is foglalkozniuk kell. hogy minél több pártonkívülit nyerjünk meg. a pártoktatás számára. A járási pártbizottságok többet foglalkozhatnának az egyéni tanulókkal. Az érsekújvári járásban pl. több egyéni tanulónak még nincs kidolgozva a tanulási terve. A pártoktatási év már eddig is szép eredményeket hozott. Ahol a pártbizottságok rendszeresen ellenőrzik és segítik a propagandisták munkáját, ott az oktatáson való részvétel is jő. Tehát szükséges, hogy a járási pártbizottságok es az alapszervezetek bizottságai nagyobb gondot fordítsanak erre a kérdésre, hiszen az elméleti tudás a gazdasági sikerek alapja. B. J.