Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)
1954-12-18 / 306. szám, szombat
Iff szo Í954. giecemSer M< 'í Megnyílt a szovjet írók II. kongresszusa December 15-éri Moszkvában, a Kreml-palotában megnyílt a szovjet irők II. kongresszusa. A kongreszszus alkalmából Moszkvába érkeztek a szovjet szövetséges és autonóm köztársaságok, a határterületek és kerületek írószervezeteinek képviselői, köztük hírneves írók, akiknek a nevét már húsz évvel ezelőtt, az első írókongresszus idején is széles körben ismerték a szovjet olvasók táborában, továbbá fiatal prózaírók, költök és drámaírók, akik az utóbbi években indultak el az irodalom útján. A kongresszusra sok külföldi vendég érkezett Kínából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Bulgáriából, a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Angliából, Franciaországból, Indiából, Jugoszláviából, Finnországból, Brazíliából, Libanonból és más országokból. A kongresszus megnyitásán a moszkvai társadalmi élet képviselői is megjelentek: munkások, tudósok, művészek, építészek. A küldöttségek tagjai és a vendégek lelkesen üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a kongresszus elnökségébén megjelent vezetőit: N. A. Bulganyint, L. M. Kaganovicsot, G. M. Malenkovot, A. I. Mikojant, V. M. Molotovot, M. G. Pervuhint, M. Z. Szaburovot, N. Sz. Hruscsovot, N. M. Svernyiket, P. N. Poszpjelovot, M. A. Szuszlovot és • N. N. Satalint. A kongresszust Olga Fors, a legidősebb szovjet irónö nyitotta meg. Olga Fors művei nemcsak a Szovjetunióban, hanem annak határain túl is széles körben ismeretesek. Olga Fors javaslatára a megjelentek felállással adóztak J. V. Sztálin emlékének. Olga Fors azt is javasolta, hogy felállással emlékezzenek meg Makszim Gorkijról, a szovjet irodalom megalapítójáról, valamint az első és második kongresszus közötti időszakban elhunyt írókról. — Az első kongresszus óta eltelt húsz esztendő alatt — mondotta Olga Forst — a szovjet nép sok dicsőséges és hősies tettet hajtott végre. A szovjet dolgozók a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben az egész világ előtt bebizonyították bátorságukat és egységüket. Hősiességet tanúsítottak, amikor a háború után újjáépítették országukat. Ez alatt a húsz év alatt a szovjet irodalom állandóan együtt volt a néppel, erejéhez mérten elősegítette a szovjet nép nagy munkáját. Olga Fors hangsúlyozta: a szovjet irodalom ereje abban rejlik, hogy együtt él a nép érdekeivel. Ennélfogva az irodalom hatalmas_ fegyver a szovjet dolgozók kezében a kommunizmusért vívott harcukban. A szovjet irodalom szenvedélyesen harcol a békéért, a népek barátságáért. Az imperializmus sötét erői az utóbbi időkben arra törekszenek, hogy egyesítsék soraikat egy új, véres háború érdekében. Gonosz szándékukkal nekünk jóakaratunkat, a ragyogó jövőben hívő emberek erejét kell szembeállítanunk. Ezen a téren nagy szerep vár irodalmunkra. Velünk van a világ egész haladó irodalma, amelynek legjobb képviselői közül ma sokan itt vannak kongresszusunkon — mondotta. j Olga Fors, a szovjet írók nevében •testvéri, baráti üdvözletét tolmácsolta a külföldi vendégeknek. A megjelentek lelkes tapssal üdvözölték a vendégeket. A szovjet írók II. kongresszusát megnyitottnak jelentem ki — mondotta ezután Olga Fors. A kongresszus szerdai ülésén Konsztantyin Fegyin, az ismert szovjet prózaíró elnökölt. A küldöttek megválasztották a kongresszus díszelnökségét. A díszelnökség tagjaivá egyhangúlag az SzKP Központi Bizottságának tagjait választották. Eután megválasztották a kongreszszus elnökségét: Az elnökség tagjai írók, kiváló művészek, tudósok lettek: Szurkov, Tyihonov, Fagyejev, Nyeszmejanov, Turszun-Zade, Solohov, Hrennyikov, Erenburg, Fors, Fegyin és mások. A kongresszus megválasztotta a titkárságot, továbbá a mandátumvizsgáló és a szerkesztő bizottságot. P. N. Poszpjelov, az SzKP Központi Bizottságának titkára felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságától a kongresszushoz érkezet üdvözletét. A kongreszus napirendjén a következő beszámolók szerepelnek: „A szovjet irodalom helyzete és feladatai", „A szovjet gyermek- és ifjúsági irodalom", „A szovjet költészet", „A szovjet széppróza", „A szovjet drámairodalom", „A szovjet filmdráma» irodalom", „A Szovjetunió népeinek irodalmából készült műfordítások", „A szovjet irodalmi bírálat alapvető kérdései", „A mai haladó^ilágirodalom". A kongresszus 11 napig tart, megvitatja és megerősíti, a Szovjét írószövetség új szervezeti szabályzatát, megválasztja a Szövetség vezető szerveit. A szerdai ülésen a szovjet irodalom helyzetéről és feladatairól Alekszej Szurkov, a Szovjet írószövetség vezetőségének első titkára mondott beszámólót. A nyugati országok a párizsi egyezmények ratifikálása ellen Duties, Eden és Mendes France párizsi tanácskozása December 15-én Dulles, az USA államtitkára Párizsba érkezett, hogy résztvegyen az északatlanti paktum bizottságának ülésén. Az ülés kezdete előtt Dulles, Eden és Mendes Fance megbeszélést tartottak. A megbeszélés Eden megérkezése után december 16-án folyt le a francia á$ülügyminisztériumban. Rögtön Párizsba érkezésekor Dulles az amerikai nagykövetségen ülést tartott, amelyen résztí vettek: Gruenther tábornok, az északatlanti paktum fegyveres erőinek európai legfelsőbb parancsnoka, Radford tengernagy, az USA vezérkari főnökei karának elnöke, Anderson az USA hadügyminiszterének helyettese, Humphrey az USA pénzügyminisztere és Etassen, a külügyi operációk amerikai hivatalának főnöke. A párizsi sajtő jelentése szerint a három külügyminiszter december 16-i tanácskozási programján a következő kérdések szei4peltek: A párizsi egyezmények által kialakult diplomáciai helyzet, a Saar-kérdés, az indo-' kínai helyzet, az északafrikai események és egyebek. Francia demokratikus körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy Dulles, Eden és Merides France megbeszélése elsősorban azt a célt szolgálja, hogyan lehétne biztosítani a párizsi egyezmények ratifikálását a írancia nemzetgyűlésben. „Az amerikai államtitkár — írja a l'Humanité című lap | — nem riad vissza semmiféle beavatkozástól és kényszertől, hogy keresztül vigye a párizsi egyezmények ratifikálását, amelyek a Wehrmachtot visszaadják a német militaristáknak." KÜLFÖLDI HÍREK Martinelli olasz külkereskedelmi miniszter, Jugoszláviában tett látogatása után kijelentette: „Elutazásom nemcsak azt tette lehetővé, hogy érintkezésbe lépjek a jugoszláv politikai, gazdasági és ipari élet vezetőivel, hanem egyben azt is, hogy megvessük a jóval szélesebb gazdasági eovüttműködés alapjait Jugoszláviában." A párizsi szerződések ratifikálása elleni tiltakozó mozgalom során Solingen, Wanne-Eickel, Hamburg, Essen, Recklinghausen üzemi munkásai elhatározták, hogy megtagadják mindenfajta hadianyag előállítását. Bonnban a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ötezres tömege tüntetett néma felvonulással az újrafelfegyverzés ellen. PÄRIZS A „France Observateur" című hetilap kérdést intézett a nemzetgyűlés néhány képviselőjéhez, hogy fejtsék ki álláspontjukat a londoni és párizsi egyezményekkel kapcsolatban. Edouard Daladier volt miniszterelnök, a radikális szocialista párt egyik legjelentősebb tényezője kijelentette: „Mélyen megvagyunk győződve arról, hogy a francia nép most ugyanolyan határozottan állást foglal a párizsi egyezmények ellen, ahogy állástfoglalt az európai védelmi közösség megalakítása ellen is. Elvitathatatlan, hogy tisztán nemzeti jellegű, tisztán francia jellegű okok vezetnek, amikor Németország újrafelfegyverzése ellen foglalunk állást. A mi határozottan ellenséges magatartásunk az újrafelfegyverzéssel szemben, amely a párizsi egyezményekben jut kifejezésre, abból a mély meggyőződésből fakad, hogy ezek az egyezmények egész Európát új felfegyverzés felé vezetik... és lehetséges, hogy végezetül a harmadik világháborúba sodorják...' Edouard Daladier felemlítette a hivatalos francia politikai tényezőknek egykori ígéreteit, hogy sohasem egyeznek bele abba, hogy Németország területi kívánságai elismerése mellett újra fel legyen fegyverkezve és az atlanti tömb szervezetébe be legyen fogadva. „És- most, a bonni miniszterek, köztük volt magasrangú nácik, nem szűnnek meg területi követeléseikről beszélni. Mintegy hatmillió német munkás, a német ifjúság jelentős része, az egész Szociáldemokrata Párt, igen sokan a katolikusok közül és az evangélikus egyház tagjai fellépriek Németország újrafelfegyverzése ellen és minden erőfeszítést megtesznek hazájuknak egységéért és szabadságáért" — jelentette ki E. Daladier. „Választani kell a békés megegyezés és a felfegyverzés, a nemzetközi egyezmények tijzteletbentartása és azok megszegése, Európa egysége és kettészakítása között." Gilbert de Chambrun képviselő (Haladó Köztársaságiak Szövetsége) is határozottan elítéli. Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének tervét. Kijelentette, hogy „Franciaország nélkül nem lehetséges semmiféle katonai M<oalíció, amelyben részt venne a felfegyverzett Németország." De Chambrun állást foglalt az azonnali tanácskozások mellett „a leglényegesebb . kéidésekben, melyektől függ a béke az egész világon". Philippe Barres képviselő („Szociális Köztársasági Párt) a hetilap szerkesztőségének kérdésére kijelentette, hogy „az egyezmény ratifikálásával, Németország felfegyverzésére vonatkozólag, határozatot fogadnánk el an * nak minden következményével, anélkül, hogy a Szovjetunióval való tárgyalás lehetőségeit felhasználnánk.. < Beleegyeznénk abba, hogy az újráíelfegyverzésnek olyan formát adjanak, amelyik még jobban kiélezné a helyzetet." LONDON Ealing, londoni negyed városházán gyűlést tartottak, amellyel megkezdődött az angol nép mozgósításának kampánya Nyugat-Németország felfegyverzése" ellen. Ezt a kampányt a Kommunista Párt vezeti. Hasonló gyűléseket tartanak Nagy-Británnia szerte január közepéig. Harry Pollitt, Nagy-Británnia Kommunista Pártjának főtitkára beszédében kijelentette: „Ha sor kerül a ratifikálásra, akkor majd nem lesznek semmilyen újabb tárgyalások. Ha Nyugat-Németországot remilitarizálják, miről lehet akkor még Európában tárgyalni? A párizsi egyezmények ratifikálás? értelmetlenné teszi a Németország egyesítéséről való tárgyalásokat és kizárja annak lehetőségét, hogy ebben a kérdésben megegyezés jöjjön létre." Pollit kijelentette, hogyha az angol nép megérti a jelenlegi helyzet veszedelmességét, akkor gyorsan mozgósítani lehet harcra a párizsi egyezmények ratifikálása ellen. Ebben a harcban az angol népnek értékes szövetségesei vannak Németország, Franciaország és más országok munkásosztályában, akiket épp úgy nyugtalanít a Nyugat-Németország remilitarizálásából származó veszély, RÖMA Az olasz dolgozók tevékenyen támogatják a haladó pártok képviselőinek harcát a parlamentben a párizsi egyezmények ratifikálása ellen. A római tartományban levő Nettuno városában nagygyűlést tartottak, ameiyről tiltakozó határozatot küldtek a párizsi egyezmények ratifikálása és Németország felfegyverzése ellen. Bajorország új tartománygyülésének keddi, ülésén 197 szavazattal 112 ellenében a szociáldemokrata Högnert, az eddigi tartományi belügyminisztert választották tartományi miniszterelnökké. A tartományi kormányban a Szociáldemokrata Párt, a Bajor Párt, az Áttelepültek Pártja és a Szabad Demokrata Párt képviselői foglalnak helyet: A Keresztény-Szociális Unió kiszorult a kormányból. * * * A Bulletin for Industry, az angol pénzügyminisztérium lapja, cikket közöl arról, hogy Nyugat-Németország több hagyományos értékesítési piacáról kiszorítja Angliát. ÄCsehszlovák Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szervei Köztársaságunkban minden hatalom a népé. „A nép az államhatalom egyedüli forrása", mondja a május 9-i alkotmány I. törvénycikke. A nép azonban ezt a hatalmat nem közvetlenül, hanem közvetve, képviseleti szervei közreműködésével gyakorolja. Kétféle képviseleti szervünk van' helyi képviseleti szervek és központi, vagy legfelsőbb képviselet! szervek. A helyi képviseleti szervek a nemzeti bizottságok. A legfelsőbb képviseleti szerv a nemzetgyűlés. Ezenkívül van még területi, regionális, vagy másképpen szlovák nemzeti képviseleti szerv, a Szlovák Nemzeti Tanács, amelynek hatásköre Szlovákia területére terjed. A nemzetgyűlés államunkban a legfelsőbb képviseleti szerv. Ebből ered | a nemzetgyűlés kettős jellege. A nemzetgyűlés népünk képviseleti szerve — ami azt jelenti, hogy' a nép nem közvetlenül, de a nemzetgyűlés közvetítésével gyakorolja hatalmát. A nemzetgyűlés, másrészt pedig a legfelsőbb képivseleti szerv. Ez annyit jelent egyrészről, hogy a nemzetgyűlésnél állami szerveink rendszerében nincs magasabb szerv és hogy az öszszes állami szervek, még a legmagasabbak is, mint a köztársasági elnök és a kormány hatáskörüket belőle merítik, másrészt, hogy a nemzetgyü. lés határoz az államunkat érintő legI fontosabb gazdasági, politikai és állaI n'i kérdésekben. Mi a nemzetgyűlés feladata és funkciója A nemzetgyűlésnek elsősorban joga van törvényeket hozni — vagyis a legfontosabb állami és törvényhozó ténykedést gyakorolni —, amelyek általános, vagyis mindenkire kötelező cselekvési szabályokat tartalmaznak, amit minden állami szervnek, hivatalos személynek és polgárnak feltétlenül teljesíteni kell. A nemzetgyűlés .tehát államunk törvényhozó szerve — és országos vonatkozásban — kizárólagos • törvényhozó szerve, mivelhogy senki más, semminemű állami szerv a nemzetgyűlés mellett nem adhat ki egész államunkra érvényes törvényeket. De nem ez az egyedüli feladata a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlésnek joga van határozni államunk más fontos kérdéseiben is. A nemzetgyűlés hagyja jóvá pl. államunknak más államokkal kötött nemzetközi szerződéseit és egyezményeit, melyekkel államunk különféle gazdasági, politikai, esetleg katonai jellegű nemzetközi kötelezettségeket vállal. A nemzetgyűlés letárgyalja és jóváhagyja a népgazdasági terveket, az állami költségvetést és zárszámadásokat, megválasztja a köztársaság elnökét, jóváhagyja a kormányt és annak programját és ha a kormány nem teljesíti rendesen kötelességeit, joga van bjzaliii.atiaa%49.ot szavazni a kormánynak. Gfeupán a nemzetgyűlésnek van joga más államnak hadat üzenni. Ezenkívül a nemzetgyűlésnek joga van ellenőrizni az összes állami szerveket, főleg a kormányt és a kormány közvetítésével a köztársaság elnökét is. Joga van felülvizsgálni gazdasági, politikai, vagy állami életünk bármely szakaszát. A nemzetgyűlés feliratok és határozatok formájában a különbözőbbel- és' külpolitikai kérdésekben hivatalos — az egész államra nézve kötelező — álláspontot foglalhat el. Látjuk tehát, hogy a nemzetgyűlés valóban az államhatalom legfőbb szerve; olyan központ, amelyben összpontosul minden gazdasági, -politikai és állami hatalom; gyújtópont, amelyből — az egész állam- és • jogrend ered. Annak, — hogy ez tényleg így van — bizonyítéka a nemzetgyűlés eddigi ténykedése. A volt nemzetgyűlés — amelyet 1948. májusában választottak meg — nagymértékben hozzájárult társadalmi, állami berendezésünk és népi demokratikus jogrendünk kiépítéséhez. ^ A nemzetgyűlés első nagyobb' politikai cselekménye volt Klement Gottwald elnökké választása, majd az első munkáselnök halála után utódjának, Antonín Zápotockynak, a második munkáselnöknek megválasztása. Államunk történelmében még eddig egy törvényhozó testületnek sem volt olyan nagy része az állam és jogrend kiépítésében, mint ennek a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés nagyon fontos törvényeket szavazott meg (számszerint összesen 326-ot), amelyek egész társadalmi és állami berendezésünk alapját alkotják. Például olyan fontos törvényeket szavazott meg, mint' az első ötéves tervről, a pénzreformről szóló törvények, az állami költségvetésre vonatkozó hat törvény, a mezőgazdasági termények beadási kötelezettségére és a felvásárlásra vonatkozó törvény, egyéb gazdasági és pénzügyi törvények, amelyek gazdasági és pénzügyi rendszerünk alapjai. A nemzetgyűlés továbbá jóváhagyott olyan törvényeket, mint az új állampolgársági törvény, a -családi jog és a büntető törvénykönyv, a polgári és büntető bírósági perrendtartás, amelyek jogrendünk pillérei. A nemzetgyűlés jóváhagyta továbbá a bíróságról és ügyészségről, a nemzeti bizottságokról szóló, törvényeket, a nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizottságokba való választások törvényeit, amelyek segítségével lényegesen hozzájárult áljami berendezésünk következetes demokratizálásához. Az iskolákról, a tudományos akadémiáról és más kulturális intézményekről szóló, továbbá az egészségügyi és szociális törvényekkel a nemzetgyűlés hathatósan hozzájárult a dolgozók élet- és kulturális színvonala további emeléséhez. A volt nemzetgyűlés hatékonyan bekapcsolódott a nemzetközi politikai tevékenységbe. Azzal, hogy jóváhagyta a béketörvényt és hogy egynéhányszor külpnböző alkalmakkor (koreai háború, az ú. n. európai védelmi szövetségre vonatkozó szerződés, a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó londoni és párizsi segyezmények aláírása), szót emelt a háborús uszítók ellen és az európai államok kollektív biztonsága mellett — amelyet p Szovjetunió javasol — hatékonyan bekapcsolódott az új háborúval fenyegető veszély ellen és a békéért folyó harcba. Mi a Szlovák Nemzeti Tanács és mik a feladatai? Államunkban a második, nagyon fontos képviseleti szerv a Szlovák Nemzeti Tanács. A SzNT szintén képviseleti szerv, de nem országos, hanem területi, (regionális), egyszersmint pedig — az alkotmány szerint — szlovák nemzeti képviseleti szerv, amelynek hatásköre Szlovákia területére szorítkozik. A Szlovák Nemzeti Tanács az államhatalom legfőbb szerve Szlovákiában, amelynek segítségével gyakorolje Szlovákia dolgozó népe államhatalmát. A SzNT azonban nem önálló, senkitől sem függő államhatalmi szerv. A SzNT az egységes állam szerve, melynek-, segítségével Szlovákia dolgozó népe a többi állami szervvei összhangban gyakorolja hatalmát. A SzNT nemcsdk a szilvák nemzet szerve, vagyis hatásköre nemcsak a szlovák nemzet tagjaira vonatkozik, de illetékes a Szlovákia területén lai