Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-17 / 305. szám, péntek

6 1954. dumber 17. Még egyszer Mindenrekész István -ról Nem felháborodás, nem bosszúálló szándék és nem elégedetlenség adta kezembe a tollat, hogy megírjam ezt a cikket. Nem is szándékszom vitába szállni a cikk írójával, mert nincs meg a megfelelő képzettségem ahhoz, hogy a cikk írójával, egyik tehetséges fiatal költőnkkel vitatkozzam. Csak egysze. ű szavakkal azt az érzést szeretném le­írni, amit a cikk olvasása közben érez­tem. Csak egyszerű szavakkal, úgy, ahogy az egyszerű emberek, a parasz­tok, a munkások beszélnek, csak ilyen szavakkal szeretném megvilágítani a cikkben egynéhány, szerintem tévesen feltett kérdést, csak ilyen szavakkal szeretném leírni azt, ami fáj. Én egy vagyok a sok Mindenrekész István kő; ül. Talán jóravaló és kedve? ember is vagyok, talán a hajam is úgy kunkorodik a homlokomra, mint a bá­rány gyapja. Egész nap lótok-futok, gyűlésezem, agitálok, emberekkel be­szélek — szóval rám illenek azok a jel­zők, amelyeket a cikk írója a Minden­rekész Istvánra ráillesztett. Részt ve­szek a tyúkoltásokon, a kutyaoltáson, én ijesztgetem a borbélyokat a köz­üzemben. Talán néha szőrösen, gyűrött ruhában járok, talán az irodalmi vitát is úgy szervezem, ahogy azt a cikk írója megírta. Talán pár könyvet el sem olvastam'és jelentést sem küidtem a kerületre. S a dolgok teljességéért legyen igaza a cikk írójának abban is, hegy én a szocializmust építem, csak , éppen nem szocialista kulturával. Talan mindenben találnak rám a cikk kifogá­sai. Egyszerű parasztember vagyok, mint amilyen legtöbb van. Egész életemen át dolgoztam, túrtam a földet, mint ahogy azt a többiek tették. Nekem mint sok más embernek, a múlt társa­dalom nem adta meg azt a lehetőséget hogy bizonyos iskolai végzettséget szerezzek magamnak. Nekem a Cse­madok Kutykurutty járási funkcióját azzal a végzettséggel kell ellátnom, amit a hat elemi adott. Ezekkel az is­mereteimmel ültem az íróasztal meilé. Ezekkel az ismeretekkél kellett meg­kezdenem a kultűrmunkát. El tudja-e képzelni a cikk írója, milyen 'nehezen ment ez nekem? El' tudja-e képzelni a cikk írója, hogy az én agyondolgozott kérges kezem milyen nehezen fogta meg a ceruzát, hogy az én ujjaim mi­lyen nehezen szokták meg az írógép billentyűit. El tudja-e képzelni a cikk írója, mennyit kellett dolgoznom, gyöt­rődnöm, míg a kuszált, hányt-veteti szavak sokaságából összeállítottam egy-egy jelentést, milyen nagy és ne­héz munka közepette született meg az első beszámolóm, az első beszédem? Tudja-e a cikk írója, milyen fájdalmas érzés van az emberben akkor, amikor szakmájába vágó kérdésre nem tud megfelelő választ adni? Hogy mennyire fájt nekem, amikor valamilyen kérdést meg akartam magyarázni és nem talál­tam rá megfelelő szavakat, odaillő ki­fejezéseket? Hej, nagyon nehéz és fáj­dalmas dolgok voltak ezek! De ennek ellenére mégis dolgoztam. Akartam dolgozni, segíteni akartam a többi dol­gozóinknak úgy, aho&y tőlem tellett. Segíteni akartam hazánknak, segíteni akartam pártunknak, segíteni-'akartam minden becsületes dolgozónak, aki ve­lünk együtt halad. Egyszerű szavaim­mal, egyszerű tudásommal és egyszerű tapasztalataimmal, de minden erőm­mel dolgoztam azon, hogy a sok-sok egyszerű paraszt és munkás arcára vidámságot varázsoljak. Tudom én azt, hogy főleg kezdetben sok hibát követtem el. Beismerem, hogy munkamódszereim még csiszolat­lanok és még sok rajtuk a javítani­való. Beismerem azt is, hogy sokszor olyan munkát is elvégeztem, amelyet mint a Csemadok járási titkárának nem kellett volna megtennem. • De kérdem a .cikk íróját, hogy bűn-e ez? Olyan nagy bűn-e, hogy talán ez­zel rászolgáltam arra, hogy egy cikken keresztül nevetségessé tegyen engem, hogy egy cikken keresztül a nyilvános­ság előtt szőrös állatnak és tetvesnek nevezzen engem. Talán annyira rosszul dolgoztam, hogy mást nem érdemlek? Igen? Ha igen, akkor tovább kérdezem a cikk íróját. Ha látta, hogy tényleg olyan rosszul dolgozom és bizonyos kérdéseket rosszul látok, miért nem jött segítségemre? Hisz többször itt járt közöttünk, többször felkeresett bennünket. Miért nem segített akkor, miért nem írt szép, okos cikkeket az én munkámról. Miért nem írt olyan cikkeket, amelyekből tanulhattam volna és amelyek alapján megjavíthattam' volna munkámat. Miért nem írt igazi, szívből jövő segítő kritikát rólam? És tovább kérdezem a cikk íróját. Talán minden komoly alap nélkül irt rólam? Talán témahiányban szenvedett és kiragadott éppen engem és éppen én feleltem meg legjobban erre a célra és éppen az én személyem adta meg az ihletet a cikk írójának az íráshoz? Jaj, pedig mennyi téma van, mennyi égető, sürgető és fájó problémáról kellene írni. Mennyi igazi, szívből jövő őszinte kritikára lenne szükség. És tovább kérdezem a cikk íróját. Miért nem írt elért eredményeimről, miért nem írt arról, hogy annek elle­nére, hogy mi, Mindenrekész Istvánok egyszerű.emberek vagyunk, mégis mi­lyen hatalmas eredményeket értünk el, miért nem írt arról, hogy ebben az év­ben előadásainkat több mint negyven­ezer ember hallgatta végig, miért nem írt arról, hogy országos méretben több mint kétszáz tánc- és énekegyüttesünk, több mint négyszáz színjátszoegyütte­sünk működik," vagy arról, hogy ebben az évben több mint száz helyen ren­deztünk irodalmi vitát. Miért nem írt arról, hogy most legutóbb Kassán ren­deztünk mi, Mindenrekész Istvánok egy Bábi nevezetű költő könyvéről jól sike­rült irodalmi vitát. Erről talán í, cikk írója nem tud, vagy nem akar tudni? Vagy el akar siklani eredményeink fe­lett, nem akarja megírni, hogy mi egy­szerű emberek is tudunk dolgozni, nem akarja megírni, hogy ezekben az ered­ményekben a mi munkánk is benne van, a Mindenrekész Istvánok munkája. Vagy talán nem hiszi el a cikk írója, hogy ilyen szép eredményeink vannak? Talán nem tudja elképzelni azt, hogy az alatt a pár év alatt mennyit tanul- , tunk, mennyit fejlődtünk? Talán ez hi­hetetlen a cikk írója számára? Ha igen, hát jöjjön el majd a cikk írója a közgyűlésünkre és győződjék meg ezekről. Jöjjön el és lássa meg, hogy milyen örömmel és milyen igaz szív­ből beszélnek azok az egyszerű pa­rasztok, munkások az eredményeikről, akiket helyi csoportjaink jelöltek a , közgyűlésre, hogy milyen örömteli arccal számolnak be sikereikről. Jöjjön el a cikk írója és győződjék meg a tényekről. Jöjjön el és lássa meg azokat az -itcokat, me­lyek talán felszólalásaikban éppen se­gítséget fognak kérni s bizonyos irá­nyítást a kultúrmunkában. Jöjjön el és lássa meg a cikk írója, nogv ezek az egyszerű emberek tényleg segítséget várnak és győződjék meg arról, hogy ezek az egyszerű Mindenrekész Istvá­nok szívesen fogadják az őszinte, szív­ből jövő, segíteni akaió kritikát, de nem olyat, mint amilyet a cikk írója megirt. Fáj, nagyon fáj, hogy ilyen cikk je­lent meg rólam. De még jobban fáj, hogy ezt a cikket épper. Bábi Tibor írta. A Mindenrekész Ist'-ánok nevében: K. I. Chelsea—Vörös Lobogó 2:2 (2:1) Szerdán este az Angliában tartóz­kodó Vörös Lobogó villanyvilágításnál játszott a Chelsea csapatával. A pá­lya nagyon rossz és csúszós voit a mérkőzés azonban mégis magas színvonalon és gyors iramban folyt le, mert mindkét csapat technikailag, taktikailag fejlett labdarúgást muta­tott be. Az első félidőben a mezőny­ben a magyarok voltak fölényben, amit a 17. percben Hidegkúti gólja tanú­sított. Ezután az angol csapat nem tudott érvényesíteni egy büntetörú­gást, azonban a félidő végefelé két gólt ért el és ezzel átvette a veze­tést. Rögtön a szünet után a magyar csapatnak alkalma lett volna kiegyen­líteni, azonban Lantos büntetőrúgása a kapu mellé ment. Kevéssel utóbb máris a Chelsea játékosa szintén el­hibázott egy büntetőrúgást. A Vörös Lobogó csapata ezután fölénybe ke­rült és a 14. percben Palotás góljá­val kiegyenlített. A játék vége felé a Vörös Lobogónak volt néhány jó : al­kalma gólszerzésre, azonban a kemény angol védelem a magyarok kísérleteit mindig idejében ártalmatlanná tette. A mérkőzést 65.000 ember nézte vé­gig­A Spartak íabdaragói Jugoszláviába Szerdán éjjel Jugoszláviába utazott a Spartak Praha Sokolovo labdarúgó bajnokcsapata, ahol két mérkőzésen vesz részt: vasárnap, dec. 19-én Zág­rábban az ottani Dinamóval, szerdán, december 22-én pedig Splitben, a Hajdúk Splittel. A küldöttség vezetője M. Tovara, játékosai: Houska, Rocek, Senecky, Zuzánek, Hejsky, Koubek, Procházka, Stary, Svoboda, Krizák, Crha, Pesek, Sirotek, Preis, Jarps. Ed-, ző: A. Ry.gr. Moszkvában tovább építik az űj fe­dett uszodát, amelynek 50 méter hosszú és 20 m széles medencéje, 10 m magas ugrótornya és 2.500 nézőt befog-dő nézőtere lesz. Ezt az uszo­dát 1955 novemberében nyitják meg a legkiválóbb európai úszók részvéte­lével tartott nemzetközi versennyel. Csehszlovákia-Svédország a prágai Téli stadionban A svéd válogatott jégkorongcsapat pénteken és szombaton, december 17­én és 18-án a prágai Téli Stadionban két találkozón mérkőzik Csehszlovákia cs itával. A mérkőzés mindkét na­pon 19 órakor kezdődik. A mérkőzé­sek befejezése után az első napon az utánpótlási serleg-mérkőzés döntőjét játsszák a Spartak Smíchov Tatra— Spartak Královo Pole utánpótlási csa­patok, a második napon pedig a har­madik helyért küzdenek, a Spartak Praha Motorlet és Dinamó Pardubice. A svéd jégkorongcsapat szerdán este repülőgépen érkezett Prágába. A cso-; port vezetője Bergstörm, edzői Titen­stedt és Edemock, játékvezető Ax­berg. A csoportban a következő játé­kosok érkeztek: I. Johansson, -T. Björkman, Lars Björn, Lars Petters­son, Erik Johansson, Bengt Larsson, Sven Tumba Johansson, Rolf Petters­son, Gösta Johanson, Ake Elgström, Sven Thumman, Gőte Almquist, Gőte | Blumqüist, Stig Carlsson és Stig Sjös­tan. Szlovákiai országos tornaverseny Rózsahegyen A rózsahegyi kerületi testnevelési és sportbizottság szombaton és va­sárnap megrendezi a szlovákiai orszá­gos egyéni- és csapat-tornaversenyt, — férfiak, nők, valamint a fiú és leány utánpótlás között. Ebben a sportágban bár lassan, de mégis észerevehetően szaporodik a szakképzett oktatók által az összes szlovákiai kerületek ifjúsági sportiskoláiban kiképzett versenyzők száma. Ezért az ez idei verseny fel­adata lesz megmutatni, hegy meny­nyire emelkedik a szlovákiai tornászok képességi színvonala. Tavaly a Svitben megtartott szlo­vákiai országos tornaversenyen 98 fér­fi és női tornász vett részt. Akkpr legjobbak a bratislavai kerület torná­szai voltak, akik. mind a négy csoport­ban megnyerték a csapatversenyt és ezenkívül az egyéni versenyekben a férfiak közül Kolár, a nők közül Cízi­ková és a leány utánpótlásból Ruzicko­vá győzött. A fiú utánpótlásban tavaly az eperjesi kerületből való Gajdos győzött. Az ez idei versenyre a kerületek négytagú csapatokat küldenek, mind­egyiket két tartalékkal. Valamennyi kategória hattusában versenyez. A fiú utánpótlás és a férfiak versenyében kötelező számok: a talajtorna, lő szél­tében, nyújtó, gyűrű, korlát és ló­ugrás hosszában. A nők és a nöi utánpótlás versenyeiben kötelező a ta­lajtorna, gerenda, felemás korlát, bu­zogány és suhogó. A versenyt a ró­zsahegyi kultúrház nagytermében tartják meg. Szombaton 14 órakor kezdődik a fiú utánpótlás és a férfi verseny, vasárnap 7.30 órakor a női és leány utánpótlási verseny. Sporthíradó Barátságos jégkoróng-mérkőzések: ODA—Dynamo Pardubice 5:5 (3:1,2:2, 0:2). Gólok: Wolf, Buric, Valta, Ple­ticha és Sásek, illetve Vanék 2, Hron, Velinsky és Bendak. Iskra Zilina—So­kol V. Bystrice 3:3 (1:1, 2:1, 0:1), gó­lok Smárik, Pecalka és Beniac, illetve Olejník, Svozil és Urban. Spartak Smí­chov Tatra— Spartak Praha Motorlet 5:2. Az utánpótlási serleg-verseny kö­zépdöntője. Leningrád közelében a legjobb 25 leningrádi staféta részvételével sí sta­féta-»versenyt tartottak. Győztes a fő­iskolások kollektívája lett, amelynek utolsó tagja Vladimír Kuzin világbaj­nok a maga 5 km-es szakaszát 17:17 perc alatt tette meg. A Lengyelországban vendégszereplő csehszlovák jégkorong-csapata a Cho­mutovi . Baník 3:2 arányban legyőzte Varsóban CWKS-t. A Baník ÖSSZ jégkorongozói Sztali­nogródban 9:l-re (4:0. 4:0, 1:1) le­győzték a Gornik Sztalinogródot. Gó­lok: J. Kluc 3, Cimcrman 2, Seiler, M. Kluc, Cerny és egy öngól. A cseh­szlovák jégkorongozók szerdán haza­tértek. Hogyan Is állunk Kassán a SpirfakiSd eiőScéssü!@f@Í¥@l Elmarad a CSEMADOK országos közgyűlése Figyelmeztetjük a CSEMADOK-küldötteket, hogy az e hó 18—19-re hirdetett országos CSEMADOK közgyűlés elma­rad s ezt csak 1955 január első felében tartjuk meg. A küldöttek ezért ne utazzanak Bratislavába! A CSEMADOK elnöksége. (Sz) Egészségtelen, ködös időben járkáltam Kassa utcáin. Eresen söté­tedett, mikor betértem az egyik mel­lékutcába. Az emberek felhajtott gal­lérral siettek hazafelé. Az utca túlsó végén nagyobb gyereksereg tódult ki az egyik iskolából. A tanítás alatt el­követett huncutságokról számoltak be' egymásnak. Az -egyik magasabb növé­sű fiú büszkélkedve hőstetteivel mondja: * — Képzeljétek a „citromfejű" azt akarta, hogy maradjak az iskolában, mert ma kezdenek gyakorolni a spar­takiádra. Hát' !. :-aztán ilyen nincs — bökte ki magából egy szuszra az is­meretlen diák. Nem vettem ,annyira figyelembe ezt a jelenetet, Tovább mentem. Az utca azonban egyenesen az iskolához vezetett. Messziről fénylettek torna­termének ablakai. Közelebb érve, hal­lani lehetett a gyakorlók dobbanásait. Ekkor elgondolkoztam azon, mit hal­lottam az ismeretlen diáktól, Ha jól dolgozna az ifjúsági szervezet, biztos, hogy nem kellett volna meghallanom a diák furcsa kijelentését. További is­kolák mellett haladtam el és bizony mindegyikéből lehetett hallani a ve­zényszavakat, kézcsattánásokat. Végül is elhatároztam, hogy beme­gyek az. egyik iskolába és megnézem, hogyan folynak a gyakorlatozások. Egy 11 éves iskola bejárata előtt áll­tam meg. Nem sokat várakoztam. Hanem, mint aki már ismeri az utat, .felsiettem a lépcsőn az iskolába. A zongora hangja után mindjárt meg is találtam a tornatermet. Ajtaja nyitva volt, így mindjárt láttam, hogy fiatal diáklányok körben állva gyakorolnak. A terem egyik sarkában állt a zon­gora. Fiatal férfi játszott rajta. Szé­pen egvszerre lendültek a karok, csattantak a tenyere... Jól sikerültek az egyes részgyakorlatok. Magam sem tudom, medoig néztem így ezeket a fiatal, 8—10 éves leányokat, ami­kor egyszerre arra lettem figyelmes, hogy az előcsarnokban időseab fiúk sőt egy pár öregebb ember gyüleke­zik. Megtudtam, hogy fél héttől a VSS Spartak sportolói fognak gyakorolni. Azonban azt is megfigyeltem, hogy a nők egyik csoportja Iskra jelzésű me­legítőben várakozik. Feltűnt nekem, hogy a Spartak sportolói közt az Iskra-szervezet sportolói is megje­lentek. Amikor elérkezett az idő, a fiata­lok elhagyták a tornatermet és be­jött a Spartak és Iskra melegítőbe öl­tözött 10 . leány. Az ügyesen mozgó oktató — látni lehetett rajta, hogy igazi sportember — belefújt sípjába. Mindenki tudta, mit jelent ez, siet­ve felsorakoztak és meykezdődőtt az általános felkészülés, a bemelegítés. ,Ez vagy 10 percig tartott. Utána az oktató két részre osztotta az egész csoportot. A kék Iskra melegítőbe öltözött leányok a terem jöbb olda­lára mentek, a többiek pedig a bal oldalon maradtak. Kíváncsian vártam, hogy mi következik most. Ugyanis a Spartak csoportjában leányok is vol­tak és azok nem mentek az Iskrások közé. Tovább folytatódéit a gyakorlato­zás, éspedig^ úgy, hogy a Spartak sportolói a tornaszereket vették igény­be, az Iskrások pedig megkezdték a spartakiád gyakorlatait. Végre felszabadult a fiatal oktató, aki eddig a bemelegítést irányította. Felkértem őt, hogy magyarázza meg nekem, mi történik itt. Olhova László, az ügyesen mozgó fiatal sportoló, örömmel adta meg a következő felvilágosítást: — Mi a VSS Spartak sportolói va­gyunk. Részünkre tartják fenn a tor­natermet minden héten háromszor. Az Iskrások azért járnak hozzánk, mert kevesen vannak — kezdte ma­gyarázni Olhava Laci, — A leányok részére csak egy oktatónő van Kas­sán és ő egyúttal a mi leányainkat is tanítja. — Beszélgetésünk során több érdekes­séget tudtam meg. Többek között azt is, hogy a VSS Spartaknak Nagyidán is van egy tornaterme, sőt az üzem mozihelyisége is rendelkezésükre áll, s ott is gyakorolhatnak a spartakiád­ra. Ezt a tornatermet pedig csak ar­ra használják a VSS sportolói, hogy propagálják a Spartakiádot, vagyis, hogy rászoktassák a sportolókat a tornatermi gyakorlásra. Ez a dolog bizony meglepett en­gem. A kerületi Testnevelési, és Sport­bizottság hivatalában arról panasz­kodtak az elvtársak, hogy kevés a tornaterem. Lám, és itt egészen más a helyzet. A kassai VSS Spartaknak három helyiség áll rendelkezésére. Ebből az egyiket, — s ép en a jól felszerelt tornatermet arra használják, hogy sa­ját körükben propagálják a Spartakiá­dot. Közben azonban nincs biztosítva a szükséges létszám megjelenése, és így csak részben van kihasználva a tornaterem. Mi több, a hozzájuk be­osztott Iskra sportolóit erősen zavar­ják a tornateremben a Spartak spor­tolói zajos, néha fegyelmezetlen vi­selkedésükkel. Megkérdeztem Hasaliková Máriát is, aki az Iskra leányait gyakoroltatja, hogy mi a véleménye erről. — Szeretek tornásztatni és bizony be kell vallanom, hogy most nehéz a munkám. Majdnem magam vagyok az egész városban. A munkabeosztá­som is többször akadályozza tevékeny­ségemet. Ami pedig a tornatermet il­leti, jobban is meg lehetne szervez­ni a gyakorlást. Szerintem ott, ahol a Spartakiádra gyakorolnak, nem lehet mást csinálni... Magam is ezen a véleményen va­gyok. Ezért, ha már a VSS Spartak sportolói vették igénybe a tornater­met, ha. -náij.:K ki -jy, hogy az előre vigye a Spartakiád ügyét. Hji ezt nem tudják biztosítani, adják át másoknak a termet, akik nagyobb lelkesedéssel és több sportolóval fogják kihasznál­ni ezt a tornatermet. .ÜJ SZO". kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbízottság. Felelős Lfirlncz «yula főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10. telefon 347-16, Í52-1U Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 3Í7-28. Előfizetési díj havonta Kcs 8.60 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél Nyomán: Pravda, Szlovákia E-53399 Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. • \

Next

/
Thumbnails
Contents