Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)
1954-12-18 / 306. szám, szombat
SZLOVÁK I\A KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. december 18. szombat 30 fillér VII. évfolyam. 306/ szám A bratislavai dolgozók hatalmas békemanifesztádója A mai számban: A Csehszlovák Békevédők bizottsága plenáris üléséről (2. old.) Tajvan felszabadítása a kínai nép Ugye <3. old.) A Csehszlovák Köztársaság legfőbb államhatalmi szervei (4—5. old.) Az apátfalusi Pofana-üzem ifjú kommunistái teljesítik a pártfeladatokat (5. old.) Az Uj Szó postájából («. old.) „Megalkuvás nélkül" (7. old.) A „Pünkösdi királyság" Calántán («. old.) Bratislava péntek délután nagy békemanifesztáció színhelye volt. Már jóval 3 óra előtt hatalmas tömegek, Szlovákia fővárosa dolgozóinak tízezrei sorakoztak fel a Sztálin téren, hogy hangot adjanak szilárd elhatározásuknak, hogy készek minden erejükkel a békéért harcolni. A munkások és a környékbéli parasztok, értelmiségi dolgozók, diákok, anyák és apák eljöttek manifesztálni. Pontosan három órakor, amikor a díszemelvényen megjelentek pártunk és kormányunk, a Nemzeti Front képviselői, hatalmas éljenzés, hurrá, „Éljen a párt! Éljen a nép kormánya!" felkiáltások hanzottak fel. Az arcokról sugárzó lelkesedés, taps, az elhangzott szavak a dolgozó tömegeknek pártunk és kormányunk iránt érzett szeretetét, hűségét és egybeforrottságot vele fejezték ki. A díszemelvényen helyet foglalt Karol Bacílek, a CsKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagjá, az SzlKP Központi Bizottságának első titkára, Rudolf Barák belügyminiszter, dr. h. c. Josef Plojhar egészségügyi miniszter, Václay Pasek, a CsKP KB titkára, az SzlKP KB irodájának tagjai, az SzlKP titkárai, Augustin Michaíicka és J. Kríz, az SzlKP KB-nak tagjai, Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, Frantisek Kubac, az SNR elnöke, a hazánkba érkezett Külfölddel Való Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Össz-szövetségi Társaság küldöttsége, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a Megbízottak Testületének tagjai, a bratislavai diplomáciai testület képviselői, V. D. Karjakinnal, a Szovjetunió bratislavai főkonzulával az élen. Jelen voltak továbbá a Nemzeti Front szervezeteinek, a tömegszervezeteknek, a tudományos- és kulturális intézményeknek, az egyháznak, üzemek, iskolák, hivatalok és néphadseregünk képviselői. A bratislavai dolgozók hatalmas békemanifesztációját dr. h. c. Alexander Horák, a Szlovákiai Békevédők Bizottságának elnöke, a Béke Világtan'ács tagja nyitotta meg. Rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a béke kérdése valamennyiünk legbelsőbb ügye — boldog és szép életünk, békés építőmunkánk megvédésére szilárd acélfalat állítunk az agresszorok ellen. Mi valamennyien a békéért, az egész világ gyermekeinekboldog életéért harcolunk. Utána Josef Plojhar egészségügyi miniszter, az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló moszkvai konferencián részt vett csehszlovák küldöttség tagja mondott beszédet. Amikor a Szovjetunió, a szovjet emberek üdvözletét tolmácsolta, lelkes „Éljen a Szovjetunió! őrök ,időkre a Szovjetunióval!" felkiáltások hangzottak fel. Plojhar miniszter beszédében méltatta a moszkvai értekezlet nagy nemzetközi jelentőségét. Ha a nyugati hatalmak képviselői nem is vettek részt a moszkvai értekezleten, az ott elhangzott deklaráció eljutott a nyugati országok dolgozóinak millióihoz, akik f/lismerték a Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséből eredő, veszélyt és határozottan síkra szállnak a londoni és párizsi egyezmények ellen. Amikor Josef Plojhar miniszter, népeink szilárd egységéről beszélt, a manifesztálók „közösen megvédjük köztársaságunkat" felkiáltásokkal tettek hitet ezen egység mellett. Amikor a miniszter a béketábor legyőzhetetlen erejéről, hazánk szocialista építéséről és sikereiről beszélt és idézte Fucík szavait: „Emberek legyetek éberek", — egész népünk ama legszentebb óhajának adott kifejezést, hogy hazánk békéjét megvédjük. Utána Josef Tokár, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára a bratislavai dolgozók nagy építő sikereiről beszélt. „Már az üzemek egész sora idő előtt teljesítette ez évi feladatált" — mondotta. — Majd amikor Mikulás Huba, a Nemzeti Színház államdíjas művésze elolvasta a bratislavai dolgozók nagy békemanjfesztáciőja részvevőinek kormányunkhoz intézett határozatát, a jelenlevők tízezrei felemelt karral hagyták jóvá a határozatot és kifejezésre juttatták, hogy minden erővel készen állnak hazánk biztonságának megvédésére, boldog, békés életünk további építésére. „Éljen a béke! Bennünk a mi kormányunk sohasem fog csalódni! Éljen a nép kormánya! Éljen a CsKP!' — hangzottak fel a lelkes felkiáltások. Bratislava dolgozó népe újra szavazott. Szavazott a békére és azon akaratának adott kifejezést, hogy országépítö munkánk feladatait sikerre! teljesíti és készen áll hazánk biztonságának és boldog jövőjének megvédésére. Bratislava dolgozóinak az 1954. december 17-i manifesztációi! tett nyilatkozata Köztársaság' kormáA Csehszlovák nyához! Mi, Bratislava polgárai — munkások és földművesek, technikusok, tudósok és művészek, tisztviselők és diákok, nők és férfiak, felnőttek és fiatalkorúak nagy békemanifesztációra gyűltünk ma össze. Meghallgatva a csehszlovák kormányküldöttség tagjának az európai béke és kollektív biztcínság biztosításáról tárgyaló moszkvai konferencia eredményeiről szóló jelentését, kijelentjük: Teljes szívünkből üdvözöljük a moszkvai konferencia határozatait. Üdvözöljük a moszkvai konferencián elfogadott nyilatkozatot, mivel csattanós választ ad az új világháború tervezőinek. Azért üdvözöljük, mert a világ összes békeszerető embereinek megmutatja az utat. hogyan lehet biztosítani a tartós világbékét A Moszkvabon elfogadott békenyilatkozat megfelel legsajátosabb érdekeinknek. Ezért fenntartás nélkül helyeseljük 3 békenyilatkozatot, és kifejezésre juttatjuk egyöntetű egyetértésünket kormányküldöttségünk álláspontjával. Egyúttal nsgy felháborodással és ellen-; szenével visszautasítjuk és elitiljük u nyugati imperialisták 'bűnös terveit, -kik a londoni és párizsi egyezmények .itifikálásával fel akarják, újból támasztáni a gyászos emlékű hitleri Wehrmachtot. E hivatásos gonosztevők segítségével az amerikai milliárdosok vezetése alatt álló nyugati kapitalisták új, véres világdrámát akarnak előkészíteni. Az imperialista országok uralkodó körei nem tanultak a közelmúlt történelméből. Nem akarják tudomásul venni azt, hogy a láncaitól megszabadított hitleri fenevad elsősorban és mindenekelőtt rájuk támad, saját dajkálóira. Az imperialista országok uralkodó körei nem számolnak saját országaik nemzeteinek határozott akaratával, amelyek velük együtt meg akarják akadályozni és megakadályozzák az új háborút, De ha az imperialistáknak a világ békeszerető emberei akarata ellenére is sikerülne ratifikáltatni a londoni és párizsi egyezményeket a nyugat-európai parlamentek által, teljes mértékben egyetértünk kormányunkkal abban. hogy más békeszerető országokkal együtt olyan intézkedéseket tegyen, amelyek biztosítják népi demokratikus köztársaságunk biztonsagát és hatarainak sérthetetlenségét. Mi, Bratislava polgárai, egész néu(Folytatás a 2. oldalon.) zovjet kormány Jegyzéke a francia kormányhoz V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere december 16-án fogadta L. Jox urat, Franciaország szovjetunióbeli nagykövetét és Franciaország kormánya számára a Szovjetunió kormányának következő jegyzékét adta át: \ „A szovjet kormány szükségesnek tartja a francia kormányt figyelmeztetni arra, hogy a francia kormánynak az úgynevezett párizsi egyezmények megkötésével kifejezett akciói elvi ellentétben állanak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország „a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság közötti szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés" alapján vállalt. Ezt a szerződést a második világháború végén, 1944 december 10-én kötötték meg, amikor a Szovjetunió és Franciaország a Hitler elleni koalíció többi államaival együtt egyesítették erőiket és súlyos harcot folytattak az európai nemzetek közös ellensége T— a német militarizmus ellen. A francia-szovjet szerződés, amelyet a szovjet nemzetek és a francia nemzet legjobb fiainak vére pecsételt meg, megállapítja, hogy Franciaország és a Szovjetunió közös intézkedéseket tesznek, hogy elhárítsák a német militarizmus új agressziójának lehetőségét és igy megakadályozzák az új európai háborút. Ez a szerződés, amelyet az 1964. év végéig, tartó érvénynyel kötöttek meg, kimondja: „A magas szerződő felek köte : lezik magukat, hogy a Németországgal folytatott jelenlegi háború befejezése után is közösen tesznek meg minden szükséges intézkedést, bármilyen újabb, Németország részéről fenyegető veszély elhárítására és olyan akciók megakadályozására, amelyek lehetővé tennék a német agresszió bármilyen újabb kísérletét." (3. cikkely.) A szerződés továbbá azt mondja: ,,A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy nem kötnek semmilyen szövetséget és nem vesznek részt semmilyen koalícióban, amely a magas szerződő felek egyike ellen irányulna." (5. cikkely.) A szerződés továbbá kötelezettségeket tartalmaz a két fél kölcsönös segítségéről Németország által elkövetett agresszió esetén, ami megfelel mind Franciaország, mind a Szovjetunió biztonsága biztosítása érdekeinek. Míg a francia-szovjet szerződés célja az új német agresszió lehetetlenné tétele, a francia kormány által aláírt párizsi egyezmények a német militarizmus felújítására vezetnek és ezzel megteremtik az új német agresszió veszélyét. Ezek az egyezmények megállapítják Nyugat-Németország_ remilitarizálását és a nyugatnémet hadsereg felállítását volt hitleri tábornokok parancsnoksága alatt, akik még nemrégen Franciaország, Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Norvégia, Belgium és más európai államok megszállt területein a fasiszta rendszer véres terrorját és elnyomását vezették be. Nemcsak nagy, nyugatnémet hadsereget építenek ki, amely jelentős légierőkkel, tankokkal, nehéztüzérséggel, saját katonai vezérkarokkal rendelkezik, hanem az egész nyugatnémet nehézipait j a Ruhr-vidék iparával együtt új- 1 ból fegyvergyártásra állítják át. Az érvényes nemzetközi egyezményekkel ellentétben a párizsi egyezmények a nyugatnémet militaristák és revansisták kezébe atomfegyvereket, valamint vegyiés bakteriológiai fegyvereket adnak, ami jelentősen fokozza a pusztító atom-, vegyi- és -baktériumháború veszélyét, annak mindén súlyos következményével és számtalan áldozatával. A párizsi egyezmények ezenkívül kitűzik a remilitarizált Nyugat-Németország bekapcsolását az agresszív északatlanti tömbbe és más katonai csoportosulásokba, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányulnak. Ez annyit jelent, hogy Franciaország, mint e csoportosulások egyik fő résztvevője, katonai szövetségre lép a felújított német militarizmussal, annak ellenére, hogy a francia-szovjet szerződés alapján Franciaország kötelezettséget vállalt, hogy nem lép be semmilyen katonai szövetségbe, amely a Szovjetunió ellen irányul. A szovjet kormány már nem egyszer, többek között ez év október 23-i, november 13 i és december 9-ki jegyzékeiben is rámutatott arra, hogy a francia kormánynak ezek az akciói nyilvánvaló ellentétben állanak a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés szellemével és, szövegével. A párizsi egyezmények . aláírásával Franciaország. durván megsértette a francia-szovjet szerződés alapján vállalt szövetségi kötelezettségeit mind az új német agresszió elhárítását. mind pedig a Szovjetunió ellen ii ányuló katonai szövetségeken való kívül maradását illetően. A szovjet kormány már nem egyszer figyelmeztette a francia kormányt a német militarizmus felújítására irányuló politikából származó összes veszélyekre. Emellett mindig rámutatott arra, szükséges, hogy a Szovjetunió és Franciaország közös intézkedéseket tegyenek az európai béke biztosítására és megszilárdítására, valamint a német probléma rendezését illető halaszthatatlan feladatok megoldására. Németország/ egységének békés és demokratikus alapokon az össznémet választások segítségével való megújítása érdekében a szovjet kormány a négy nagyhatalom külügyminiszterei konferenciájának azonnali összehívását javasolja. A szovjet kormány ugyancsak javasolta a francia kormánynak, hogy járuljon hozzá az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről szóló összeurópai szerződés megkötéséhez, amelynek részvevői volnának az összes európai államok tekintet nélkül társadalmi és állami rendszerükre. Az ilyen szerződés megkötése biztosíthatná az összes európai nemzetek békés fejlődésének feltételeit. A szovjet kormány javasolta, hogy november végére hívják öszsze Moszkvába vagy Párizsba az összes európai országok konferenciáját. . amelv főként az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének. kérdésével foglalkozna. A Szovjetuniónak mindezek a javaslatai arra irányultak, hogy ne engedjék a német militarizmus újjáélesztését, hogy megszilárduljanak é= fejlődjenek a franciaszov.iet baráti kapcsolatok, amelyeknek rendkívüli. fontossága van Franciaország és a S_zovjetunió biztonságának biztosításában és az európai béke megszilárdításában. '. " A szovjet kormány sajnálattál állapítja meg, hogy a francia" kormány elutasította részvételét az európai kollektív biztonság megszervezésében és a német probléma békés megoldására irányuló halaszthatatlan feladatok megoldásában. A francia kormány -a szovjet kormány fent említett jar vaslatainak és baráti intelmének elutasításával megmutatta, hogy nem szándékszik tekintetbe venni a francia-szovjet szerződésből reá háruló kötelezettségeket, a béke megszilárdításának és az európai nemzetek biztonsága biztosításának érdekeit. A francia kormány jelenlegi politikája nemcsak nem felel meg a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási. szerződés alapján vállalt kötelezettségeknek, hanem egyenesen a Szovjetunió és a többi békeszerető európai államok ellen irányul. A francia kormány aláírta a párizsi egyezményekét és most minden módon igyekszik meggyorsítani eme egyezmények ratifikálását. Tehát Nyugat-Németország remilitarizálásának meggyorsítására és az említett katonai csoportosulásokba való bekapcsolására törekszik. Ebben a helyzetben a franciaszovjet szerződés nem szolgálhatja azokat a célokat, amelyek érdekében megkötötték, mert a francia kormány e szerződés fennállása ellenére a nyugatnémet militarizmus felújításának álláspontjára helyezkedett és a remilitarizált Nyugat-Németországot a Szovjetunió és más békeszerető európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba vonja be. A francia-szovjet szerződés nemcsak nem szolgálhatja így a béke érdekeit, hanem ellenkezőleg, csupán a francia kormány jelenlegi politikájának leplezésére szolgál, amely kormány belép áz Amerikai Egyesült Államok vezetése alatt álló agresszív Ikatonai csoportosulásokba. A szovjet kormány nem nyugodhat bele ebbe a helyzetbe és szükségesnek tartja ezt egyenesen megmondani mind a szovjet, mind a francia népnek. Mindez arról tanúskodik, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása elkerülhetetlenül jelentősen bonyolultabbá teszi az európai helyzetet. Arról tanúskodik, hogy ez a ratifikáció nem felél meg < az európai béke és biztonság érdekeinek és erre csupán néhány" állam agresszív köreinek van szüksége, amelyek az új háború előkészítésével foglalkoznak. Ilyen körülmények között a szovjet kormány kötelességének tartja kijelenteni, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása a francia-szovjet szövetség és kölcsönös segélynyújtási szerződés keresztül húzását jelenti, e 'szerződést semmisnek nyilvánítja. Minden felelősség ezért Franciaországot, a francia kormányt terheli. A párizsi egyezmények ratifikálása után a szovjet kormánynak nem marad más hátra, mint, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elé terjeszteni megtárgyalás végett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé . és Franciaország közötti szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés felbontására tett javaslatot. Moszkva, 1954. december 16." *