Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-17 / 305. szám, péntek

T Tg'54. cíeeemSer 17. """ III SZO 5 Befejeződött Varsóban a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának ülése December 14-én délután fejeződött be Varsóban a Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsának VII. ülésszaka, amely hat napig tartott. Az utolsó ülésen az ülés részvevői '— akik a világ 88 milliós szakszerve­zeti tagságát képviselik — egész sor fontos határozatot hoztak. Nagy lelkesedéssel fogadták el a dol­gozók szakszervezeti jogaira vonatkozó okmányt, valamint ennek megvalósíta­sára megszervezendő nemzetközi kam­pány megindítását. Ugyancsak határozatot fogadtak el, amelyben a Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsa felhívja az egész vi­lág szakszervezeteit, hogy fokozzák a harcot a párizsi egyezmények és Nyu­gat-Németország újr. felfegyverzése ellen. A határozatban a főtanács kéri az összes szakszervezetekét, hogy eb­ben a harcban egyesítsék tevékenysé­güket a békevédök mozgalmával. A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsának ülésén részvevők ugyan­csak elfogadták az ENSz főtitkárának és az ENSz közgyűlése 9. ülésszaka elnökéhez szóló levél szövegét, valamint a világ összes dolgozóihoz és minden szakszervezethez szóló felhívást, amelyben követelik, hogy fokozzák a harcot a „President Gottwald" és a „Tuapse" szovjet tankhajó legénységé­nek kiszabadítása érdekében. A küldöttek ezenkívül még öt hatá­rozatot hoztak, amelyben tiltakoznak a szakszervezeti és demokratikus jogok támadásai ellen Guatemalában, Spanyol­országban, Iránban, Görögországban és Algírban, az emberi méltóság és a dol­gozók elleni terror ellen. A gyűlést Giuseppe di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke zárta be. Beszédében kiemelte, hogy a Szakszervezeti Világszövetség főtaná­csa az egész világ szakszervezeti tag­jainak megmutatta a jogaikért vívott harc megérősítésének, a demokratikus szabadságjogokért való küzdelemnek és a jobb életfeltételekért való harc­nak útját. Di Vittorio megjegyezte, hogy a főtanács kifejezésre juttatta feltétlen tiltakozását az agresszív lon­doni és párizsi egyezményekkel szem­ben. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának nyílt levele az ENSz főtitkárához és az ENSz közgyűlése elnökéhez A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsának ülése elfogadta az ENSz főtitkárához, Hammerskjördhöz és az £NSz közgyűlése elnökéhez, Van Klef­fenshez intézett nyílt levél szövegét: Amint tudja Ön, több mint fél év­vel ezelőtt a „President Gottwald" nevű lengyel kereskedelmi hajót és a „Tuapse" nevű szovjet tankhajót a tá­volkeleti vizeken nyugodt hajóútjukon feltartóztatták és az USA érdekeit szol­gáló, Csangkaisek hadihajók vontatták Taivan szigetére. A hajók személyzetét fogságba ejtették. Ezután 1953. októberében a „Práca" nevű lengyel hajót hasonló körülmé­riyek között feltartóztatták., Legénysé­gét szintén fogságba p/etették és hat hónap után engedték csak szabadon. A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsának ülése, amelyet 1954. decem­ber 9—14. között tartottak Varsóban, figyelmezteti Önt a helyzetre, amelyek ezen .törvényellenes cselekedetek kö­vetkeztében állt elő. A különféle nemzetközi szervezetek erőfeszítései a „President Gottwaid" tengerészeinek és a „Tuapsé" tankhajó legénységének kiszabadítására eddig eredménytelenek maradtak. A tengeré­szek elszakadva családjaiktól, be van­nak börtgnözve, és teljesen el vannak különítve, hogy ily módon törjék meg erkölcsi erejüket és kénytelenek legye­nek lemondani hazájukba való vissza­térésről. Mint tudja Ön, a Csangkaisek fel­fegyverzett erői a távolkeleti vizeken más államok hajóit is megtámadták. A biztonság veszélyeztetése a távolkeleti vizeken és a szabad hajózás általáno­san elismert elveinek megsértése csak egy a törvénytelen cselekedetek soro­zatából, amelyekkel a taivani hivatalok és az USA kormánya a nemzetközi helyzet kiéleződését akarják elérni. A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsa' tiltakozik az emberi jogok durva megsértése ellen. Tiltakozik a Távol-Kelet vizein a szabad tengeri ha­józás megsértése ellen és kéri Önt, hogy személyesen tegye meg az ösz­szes módjában álló szükséges intézke­dést, hogy a „President Gottwald" nevű lengyel és a „Tuapse" nevű szovjet hajó legénységét szabadlábra helyezzék. A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsa meg van győződve arról, hogy figyelembe veszi ezeket a fontos té­nyékét és minden lehetőt megtesz ar­ra, hogy vége szakadjon a jelenlegi helyzetiek, amely a Távol-Kelet vizein akadályozza a szabad hajózást és biz­tonságot. Az olasz képviselőház üfése December 14-én délután tovább folytatták az olasz képviselőházban a párizsi egyezmenyek ratifikálásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Di Ber­nard kereszténydemokrata képviselő javaslatot támogató felszólalása után, Berti kommunista képviselő . emel­kedett szólásra. A párizsi egyezmé­nyek — mondotta Berti — meg­szegik« azokat a barátsági szerződése­ket, amelyet a háború idején Nagy­Britannia és Franciaország a Szov­jetunióval kötöttek. A „nyugat-euró­pai uniónak" éppen úgy agresszív jellege van, mint „az európai védel­mi közösségnek" és ugyanazt a célt szolgálják: Nyugat-Németország új­rafelfegyverzését. Berti megjegyezte, hogy az olasz kormány a párizsi egyezmények rati­fikálásának meggyorsításával a nem­zetközi feszültség enyhülése és az ország igazi érdekei ellen cselekszik. Guadalupi szocialista képviselő ki­fejtette, hogy a párizsi egyezmények 3-as számú pótjegyzéke, mely sze­rint a „nyugat-európai unió" fegy­veres erőinek főparancsnoksága át­megy az északatlanti szövetség fegy­veres erői főparancsnokságának, vagyis az amerikai tábornokok hatáskörébe, világosan Ellenkezik az olasz alkot­mány 87. cikkével, mely szerint az olasz fegyveres erők,főparancsnoka a köztársaság elnöke. Guadalupi kijelentette, hogy Nyugat­Németország felfegyverzése komoly veszélyt jelent és a Blanck-hivátal, (tulajdonképpen a nyugat-német had­ügyminisztérium) széleskörű előkészü­leteket tesz a fegyveres erők még­' alapítására, amelyek számszerint lé­nyegesen felülmúlják a feltételezett 12 hadosztályt. Anfuso, az „olasz szociális mozga­lom" neofasiszta pártjának tagja ki­jelentette, hogy pártja elvben jóvá­hagyja a párizsi egyezményeket, „el­lenben különféle kikötései vannak ..." La Rocca kommunista képviselő be­szédében kijelentette, hogy a párizsi egyezmények az „erőpolitika" eszkö­zei. Ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása' — mondotta La Rocca — súlyos következményekkel járna, de az összes népek jól emlékeznek még a háború borzalmaira, amelyet a német militaristák provokáltak ki és harcolni fognak ázért,' hogy meg­kezdjék a tanácskozásokat, amelyek biztosítanák a nemzetközi feszültség enyhülését. Parlamenti körökben n^gy izgalmat keltett az a hír, hogy Melloni, a ke­reszténydemokrata párt képviselője e 1­határozta, hogy a párizsi egyezmények F3'""':álásáról szóló törvény zársza­vazása előtt módosító indítványt tesz. melynek értelmében a-,párizsi egyez­mények ratifikálásáról szólj okmányok­elhelyezésé (a ratifikációs levelek át­adása, letétbehélyezése s. valamelyik államnál vagy nemzetközi szervnél) miatt az elfogadást három hónappal el kell halasztani. „Melloni javaslatát — írja az „Avanti" című lap — a tartózkodás és zavar következményeként kell te­kinteni, melyet a párizsi'egyezmények magánál a kormánytöbbségnél elő­idéztek." / A marokkói kérdés vitája az EMSz-ben Az ENSz-közgyűlés politikai bizott­sága december 13-án befejezte a ma­rokkói kérdés vitáját. Az ázsiai és arab országok küldöttei rámutattak arra, hogy Franciaország nem vette tekintetbe a közgyűlés 7. üléssza­kának a marokkói kérdésben hozott határozatát és folytatta a .yvéres ter­ror és megtorlás politikáját." India és Iran képviselői, valamint a „tizenkettők" határozati javaslatá­nak más társszerzői sok olyan tényt említettek, ami rávilágított a marok­kói nép kizsákmányolásának szörnyű következményeire. Franciaország képviselője nem vett részt a marokkói kérdés tárgyalásá­ban. A fent emiitett küldöttek ezt úgy tekintették, mint annak tanú­bizonyságát, hogy a francia kormány nem akarja elismerni a marokkói nép önrendelkezési jogát és nem akarja tekintetbe venni az ENSz vélemé­nyét. Abu-Talib, Jemen képviselője han­goztatta, hogy az Egyesült Államok is felelős a marokkői helyzetért. A francia hadsereg nagyrészt amerikai gyártmányú harckocsikkal és repülő­gépekkel küzd a marokkői nép ellen. Az Egyesült Államok Marokkó terü­letén 7, a szovjet városok bombá­zására alkalmas légitámaszpontot lé­tesített. (j. N. Zarubin, a Szovjetunió kép­viselője kifejtette, hogy a marokkói konfliktusnak' az a lényege: hogy a francia közigazgatás az ENSz-alapok­mány céljainak és elveinek megsér­tésével akadályozza a marokkói nép szuverén jogainak megvalósítását. A Szovjetunió küldöttsége támogatja a „tizenkettők" határozati javaslatát, mert abban a marokkói nép törvényes jogainak és reményeinek védelmét szolgáló tárgyalásokat javasolnak. Lengyelország, Csehszlovákia és Gö­rögország képviselője szintén a hatäx­rozati javaslat mellett nyilatkozott. Lodge, az Egyesült Államok kép­viselője ugyahazzal a kijelentéssel kezdte beszédét, hogy az Egyesült Ál­lamok mindig támogatta a népek ön­rendelkezésének elvét, mégis védel­miébe vette Franciaországnak a ma­rokkói kérdésben elfoglalt álláspont­ját és szembehelyezkedett a „tizen­kettők" határozati javaslatával. Az amerikai delegátus nem átallotta a marokkói függetlenségi, harcosokat „terroristáknak" nevezni. A december 13.-1 délelőtti ülés vé­gén felszólalt Sukeiri, Szíria képvi­selője, aki kijelentette, hogy a társ­szerző küldöttségek visszavonják ere­deti határozati javaslatukat és mási­kat terjesztenek elő, mert több kül­dött elmondotta, hogy Franciaország kormánya a legközelebbi jövőben tár­gyalásokat szándékszik kezdeni Ma­rokkóval. Az új határozati javaslat szerint a közgyűlés tudomásul vette egyes küldöttségeknek azt a kijelen­tését, hogy Franciaország és Marokkó a közeljövőben tárgyalni fog és_ ezért úgy dönt, hogy e kérdés tárgyalását elhalassza. Ezt a határozati javaslatot 39 sza­vazattal 15 ellenében elfogadták, né­gyen tartózkodtak a szavazástól. A határozati javaslat mellett szavazott a Szovjetunió, az arab és az ázsiai országok és néhány latinamerikai or?­szág. Ellene szavazott az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Hollándia és mások. Felháborodás Angliában Nutting külügyi államminiszter Tajvannal kapcsolatos nyilatkozata miatt Az angol közvélemény jelentős ré­sze felháborodással fogadta Anthony Nutting angol külügyi államminiszter­nek, Anglia ENSz-főmegbizottjának newyorki televíziós nyilatkozatát, mely­ben kijelentette, hogy amennyiben a kínai népi kormány részéről „táma­dás érné Formózát, úgy Anglia bele­keverednék a háborúba, mint az ENSz tagállamainak egyikíi". Az AFP tudósítójának jelentése sze­rint „az angol diplomata válasza kí­nos helyzetbe hozta az angol külügy­minisztériumot". A londoni rádió kommentátora azt írja a Nutting-nyílatkozatról, hogy az „lelkes üdvözlést váltott ki Ameriká­ban, heves méltatlankodást keltett Pekingben és kétségeKet és kérdése­ket vetett fel 'Londonban. Egyesek felteszik a kérdést — hangoztatja a rádiókommentátor —r. hogyan fejez­hetnek ki Nutting megjegyzései a brit kormány v lódi magatartását, hiszen a brit kormány már régóta elismerte a kínai kommunista kormányt és visz­szautasítja Csang Kai-sek politikai igényeit?" Munkáspárti képviselők csoportja a következő határozati javaslatot je­gyezte elő: „Vegye tudomásul a Ház azt a je­lentést, hogy a külügyi állammi­niszter newyorki telévízíós interjú során azt állította: Formóza elleni kommunista támadás esetén Anglia belekeverednék a háborúba, mint az ENSz tagja. Mondja ki a Ház: tekin­tettel a formózai különleges körül­ményekre, Anglia kötelezettségei nem olyanok, mint ahogy azt az ' állammi­niszter állította, és semmiesetre sem kívánatos, hogy az ilyen nagy hord­erejű üggyel kapcsolatos köte'ezett­ségeket ilyen módon hozzák az Egyé­sült Államok közvéleményének tudó­mására." A Daily Express szerint: „Londoni megfigyelők azt állítják, hogv Nutting nj'ilatkozata az év legsúlyosabb diplo­máciai bak vése. A lap washingtoni tudósítója a kövét' ző figyelmezte­tést intézi az angol kormányhoz: „Most, hacsak Anglia nem siet hiva­talos cáfolattal, le vagyunk kötelezve az ameriKaial'kal együtt, akik csupán 12 nappal ezelőtt jelenfstték bé köl­csönös védelmi egyezmény kötését Csang Kai-Sek<tel." A Daily Mail szembeszáll azzal a felfogással, hogy Nutting inkább ma­gánszemélyként és nem annyira a kormány tagjaként beszélt. Hangoz­tatja, hogy a kormány minden egyes tagja köteles nyilvános nyilatkozatai­ban a kormány politikájához alkal­mazkodni. A Daily WorK r a következőket ír­ta: „Nytting iminiszter, Anglia ENSz-főmegbizottja most hidegvé­rűen bejelenti, hogyha az Egyesült Államok Formóza miatt háborúba ke­verednék, Anglia az Egyesült Államok oldalán harcolna. Ez nem igaz. Az an­gol nép erre nem hajlandó. Az angol nép mélységesen elítéli a Kínai Nép­köztársaság ENSz-ből valci kizniását és nem áldozna fel semmilyen ü ü'v­gyel egyetlen rühes kutyát, még ke­vésbé egyetlen emberéletet a népi Kína elleni háborúban." Nyugati lapok a ratifikálás előtti tárgyalások szükségességéről A Szovjetuniónak a nyugati nagy­hatalmakhoz intézett december 9-i válaszj,egyz«ke, valamint V. M. Molo­tov beszéde a francia—szovjet szerző­dés évfordulójá alkalmából élénk vissz­hangot váltott ki a nyugati sajtókö­rökben. A nyugatnémet lapok a december 9-i szovjet jegyzékkel kapcsolatban különösen azt a kitételt hangsúlyoz­zák, hogy a párizsi egyezmények ra­tifikálása lehetetlenné teszi a ri'égy hatalom megegyezését Németország egységének helyreállításában. A Frankfurter Rundschau a többi között így ír: „Veszélyes dolog lenne, ha mi Nyugat-Németországban fenntar­tás nélkül csatlakoznánk a három nyugati nagyhatalom hivatalos körei­nek felfogásához. ík ezt megtennők, ez azt jelentené, hog^ noha németek vagyunk, lebecsüljük a jelenlegi helyzet komolyságát." A Német Szociáldemokrata Párt Mainzban megjelenő Die Freiheit cí­mű lapja arról ír, hogy a párizsi egyezmények eredménye Németország és Európa végleges kettészakadása lenne. Megjegyzi, hogy a nyugati diplomaták törekvése: a párizsi egyez­mények ratifikálása egyre növekvő aggodalmat kelt a bonni kormány­pártok számos képviselőjében. „Még ezekben a körökben is elis­merték — állapítja meg — hogy Ade­nauer . veszélyes helyzetbe hozta a Szövetségi Köztársaságot. Az osztrák politikai körök figyel­mének központjában is a szovjet kor­mány válaszjegyzéke áll. Az Arbeiter Zeitung londoni tudósítójának jelentése szerint a szovjet kormány jegyzékéből a nyugati diplomáciai körök azt a kö­vetkezetetést vonják le, hogy a fran­cia kormánynak az osztrák kérdéssel kapcsolatbari folytatott mesterkedése kudarcot vallott. Az angol burzsoá lapok egész sora aggodalommal ír arról, hogy a pári­j zsi egyezmények ratifikálása fokozi>á I a nemzetközi feszültséget. A Reynolds News ezeket írja: „A párizsi egyez­mények végső eredménye az lehet, hogy fegyverkezési verseny bontako­zik ki Európában ... Mivel a fegyver­kezési verseny kiinduló pontja Nyu­gat-Németország felfegyverzése lenne, kétségtelenül megéri a fáradságot, hogy ennek elkerülésére megtegyék az utolsó kísérletet. Még most sem késő feltenni a kér­dést: Érdemes-e vállalni ilyen koc­kázatot Nyugat-Németország felfegy­verzése miatt?" A Sunday Pictorial kifejti, hogy az idő azokat a munkáspárti képviselőkét igazolja, akik felhívták a figyelmet á Nyugat „erőpolitikájának" veszélyessé­gére. „Vajon tagadhatja-e valaki — írja a lap — hogy mihelyt a néníéték megkezdik a fegyverkezést, késő lesz a tárgyalásokra ? Tárgyalni még ez előtt kell, nem pedig azután ..." KÜLFÖLDI HÍREK Az UNESCO tiltakozását fejezte ki a 7 elbocsátott amerikai UNESCO­alkalmazott miatt, akik nem voltak hajlandók megjelenni az „államhűsé­get" vizsgáló amerikai hivatalnál. *. * * Dr. Hans Kroll belgrádi nyugatné-­met nagykövet és Szvétozár Vukma­novics, a végrehajtó tanács alelnöke, a jugoszláv háború előtti és utáni köve­telések tárgyábaif tárgyalást folytat­tak. * * * Az Egyesült Államok a jövő év ele­jén átveszi Bao Daj csapatainak ki­'képzését Dél-Vietnamban. Izraelben fokozódott a Nyugat-Né­metország felfegyverzése elleni tilta­kozó mozgalom. * * * A Kínai Népköztársaságban kiállítot­ták a nemrég elítélt amerikai kémek tevékenységét bemutató bizonyítási anyagokat. a Az ENSzrközgyűlés különleges poli­tikai bizottságának december 13-i délelőtti ülésén J. A. Malik, a Szov­jetunió képviselője szólalt fel a Szov­jetunió küldöttsége által előterjesztett „Panasz a _ hajózás szabadságának a kínai tengerek , térségében történt megsértése miatt" című kérdés vitá­jában. A Szovjetunió képviselője han­goztatta, hogy az ENSz-nek intézke­Szovjet javaslat az INSz-ben Sózása szabadság megsértésének elítélésére déseket kell tennie azonknak a kalóz­támadásoknak a megszüntetése ügyé­ben, amelyeket a csangkajsekisták in­téznek a nyílt tengerén közlekedő kereskedelmi hajók ellen. Ezekben a támadásokban — mondotta Malik — amerikai felségjelekkel ellátott kato­nai repülőgépek is részt vettek. A Szovjetunió küldöttsége határo­zati javaslat-tervezetet terjesztett a különleges politikai bizottság elé. En­nek utolsó szakasza így hangzik: „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése határozottan elítéli ézéket a cselekményeket és felszólítja az Egyesült Áliamok kormányát, tegye meg a szükségeá intézkedéseket az ilyen cselekmények jövőben való meg­akadályozására, valamint a Tajvan­sziget kikötőiben lévő elfogott kül­földi kereskedelmi hajóknak és azok legénységének szabadonbocsátására."

Next

/
Thumbnails
Contents