Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-18 / 279. szám, csütörtök

<278 UJSZ

O 1954. november 19. Összeurópai konferencia — az európai kollektív biztonság megteremtéséhez vezető út (Folytatás az 1. oldalról) zett megengedett létszám fölötti további jelentős kibővítéséről. A „megengedett" alakulatok mellett, amelyek elitalakulatok lennének, és az atlanti parancsnokság olyan stratégiai eszközévé válnának, amely — ahogyan a „Frankfurter Allgemeine" 1954. november 2-i számában írja — „nagyon mozgékonyan és nagyon elasztikusan érvényesül az európai térségben", követelik egy további erős hadsereg megteremtését — állítólag a nyugat-németországi militaristák belső, taktikai szükségleteire. Az úgynevezett „legfelsőbb hadsereghatár" — ahogyan ezt leplezetlenül beismerik — a német militarizmus agresszív erői megújításának még csupán első foka lenne. Ilyen körülmények között nincs kétség afelől, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása az összes európai nemzetek biztonságának veszélyét jelentené, mivel a né•met militaristák, akik az összes európai nemzeteknek, beleszámítva a német nemzetet is, legádázabb ellenségei, újból visszanyernék sújtó öklüket — a Wehrmachtot, mégpedig olyan tömegpusztító fegyverekkel felfegyverezve, mint amilyenek az atombombák; azt a Wehrmachtot, amelynek működésére „szerződésileg'! volna uiztosítva Nyugat-Európában a kiterjed* hátország. A párizsi egyezmények fKegvalósítása vitathatatlanul hosszú időre lehetetlenné tenné a legfontosabb európai és világproblémák egyikének megoldását — a nőmet egység megújítását. A nyugati uralkodó körök igyekeznek olyan színben feltüntetni a dolgokat, mintha a német egység megújítása volna a céljuk. De az ilyen állítások csak arra valók, hogy a német népet és a többi európai nemzeteket becsapják. Éppen Nyugat.-Németországnak militarista álla rpmá változtatását és az egyet' államoknak mások ellen irányuló zárt tömbjébe való bekapcsolását célzó tervek a fő akadályai. Németország egysége megújításának. Különben magukban az egyezményekben-a nyugati hatalmak Nyugat-Németországot a német nép egyedüli hitelesített képviselőjének jelentve ki, lehetetlenné teszik Németország egysége megújításának egyedüli lehetséges és feltétlenül szükséges útiát — a Németország két része közötti megegyezést és a közvetlen tárgyalásokat Az a tény, hogy a nyugati uralkodó körök, amelyek az egyezményt aláírták, de főleg az USA minden módon arra törekszenek, hogy az egyezményeket rövid időn belül ratifikálják, azt jelenti, hogy a német militarizmus megújításának veszélye nagy és hogyha az európai nemzetek a leghatározottabban nem szállnak szembe ezekkel a gonosztevő tervekkel, akkor az új, állig felfegyverzett nyugatnémetországi Wehrmacht nemsokára valósággá válik. A csehszlovák nép nagy és tanulságos történelmi tapasztalataira támaszkodva, nem egyszer hívta fel a figyelmet arra; hogy a német militarizmus megújítása feltétlenül az európai feszültség kiéleződéséhez vezet, hogy a német militarizmus megújítása utat tör a revansizmüs számára Kelet- és Nyugat-Európa nemzetei ellen egyaránt, hogy a német militarizmus megújítása veszélyezteti az európai nemzetek békés együttélését. Ezért teljes nyomatékkal figyelmeztet ma is arra .a veszélyre, a Tiely az európai nemzeteket a párizsi egyezmények megvalósításával fenyegetné. A csehszlovák nép előtt nem közömbös saját biztonságának kérdése, de az európai 1 éke kérdése sem. A csehszlovák nép előtt nem lehet és nem is közömbös a nyugat-európai nemetek sorsa, akik közül főleg a francia néppel számos történelmi, kulturális, gazdasági és politikai kapcsolat fűzi össze; érdeke, hogy Franciaország és a többi nyugat-európai államok is békében és biztonságban éljenek. A csehszlovák nép megismerte a német militarizmus igazi arcát, megismerte ravaszságát és adattomosságát is. Saját bőrén győződött meg az összes úgynevezett biztosítékok kétes ,,hathatósságáról

;'. Az első világháború után is voltak a fegyverkezés határára és a német hadsereg nagyságára vonatkozó biztosítékok. Megvolt a határok ünnepélyes biztosítása és a meg nem támadás kihirdetésének biztosítása. De a fejlődés megmutatta. hogy mindezek a biztosítékok nem akadályozták a ném-r. mdlitarizmust agresszív céljainak megvalósításában. Ellenkezőleg, csupán álarcul használta azok megvalósításánál. A legkisebb mértékben sem kételkedünk afelől, hogx- a militarista Nyugat-Németország ma is összes „úgynevezett biztosítékaival'* és „korlátozásaival'' úgyanúgy fog eljárni, mint a két világháború közötti időszakban, h:i erre bármikor is szükség lesz a nyugat-németországi militaristák agresszív tervei megvalósítása érdekében. Nincs kétség afelől, hogy n nyugat-németországi militarizmu:: első áldozatai, amelyek felé a párizsi egyezmények megnyitják a hóditások útját, a nyugat-európai országok lennének és hogy nemzeteik véresen fizetnék meg azt a támogatást, amiben kormányaik a német militarizmust részesítik. A csehszlovák népnek a háborús párizsi egyezményekkel, Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének kérdésével szemben elfoglalt elutasító állásfoglalása nem az „erőpolitiká"-tól való aggodalomból, a háborús fenyegetésektől való félelemből ered, — ahogyan erről ennek az irányzat nak szervezői vélekednek. A csehszlovák népnek megvannak az összes szükséges előfeltételei arra. hogy megvédje gyönyörű hazájának függetlenségét és szabadságát. Erős, fejlett ipara van. Országunk biztonsága és békéje kérdésében egész népünk erkölcsipolitikai egysége teljes, ' át van hatva a forró hazafiság, és szülőföldje iránti forró szeretet érzéseivel. Szövetségesünk és legjobb barátunk a világ legerősebb nagyhatalma — a Szovjet Szocialista Köztársaságok, Szövetsége. Szövetségeseink az európai népi demokratikus államok.' Mellettünk áll a béke hatalmas, hatszáz milliós nagyhatalma — a Kínai Népköztársaság és a békeharcosok százmilliós tömegei az egész világon. Hazánk szabadsága és függetlensége szilárdan és véglegesen biztosítva van és népünk a legcsekélyebb félelmet sem érzi, bármivel is fenyegetnék. De a párizsi egyezményekkel szemben elfoglalt elvi elutasító állásfoglalása a csehszlovák nép azon mély meggyőződéséből ered, hogy meg vannak az európai nemzetek békés együttélésének reális alapjai, lehetőségei és feltételei, és meg lehet oldani az egységes, békeszerető, demokratikus Németország felújításának kérdését is. A csehszlovák nép a legnagyobb felháborodással utasítja vissza azt az irányzatot, amelyet az egye? nyugati államok követnek, mivel a párizsi egyezmények megvalósítása azt jelentené, hogy hazánk legközelebbi szomszédságában új, állig felfegyverzett Wehrmacht lesz, amelyet a revansizmus és a népünk elleni gyűlölet fűt. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a legnagyobb határozottsággal jelenti ki, hogy abban az esetben, ha bekövetkezne a Nyugat-Németország ú jrafelfegyvérzését célzó egyezmények megvalósítása, szövetségeseivel és barátaival egyetértve megtesz minden szükséges intézkedést biztonságának megerősítéséért és biztosításáért. De a csehszlovák kormány azt tartja, hogy az összes európai nemzetek kötelessége megtenni mindent azért, hogy Európában a fejlődés ne a feszültség kiélezésének útján haladjon, hanem ellenkezőleg, a feszültség enyhítésének útján. é Az összes európai államok legfőbb érdeke, hogy lehetetlenné legyen téve a német militarizmu:; megújítása, hogy meg legyen szilárdítva az európai országok biztonsága, hogy soha többé ne következzék be az, hogy az európai nemzetek egymás e illeni harcban ontják vérüket. Nem lehet kétségünk afelől, hogy az egyedüli helyes út az európai kollektív biztonság hatásos rendszerének megteremtése, amely az agresszió elleni kölcsönös kezeskedésen, a kis és nagy államok érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartásán, azok egyenjogúságán': alapulna. A csehszlovák kormány ezért kezdettől fogva teljes mértékben támogatta a Szovjet uniónak a „kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés'

1 megkötésére vonatkozó javaslatát, amely megteremtené a német kérdésnek békés úton való megoldásához, valamint az összes országok közötti kölcsönös békés kapcsolatok fejlődéséhez szükséges feltételeket. De amint ismeretes, a nyugati hatalmak kormányai újra meg újra visszautasították a Szovjetunió kormányának nagyvonalú javaslatait és annak ellenére, hogy ezek a javaslatok Európában és az egész világon a békeszerető nemzetek legszélesebb tömegei- körében egyre aktívabb támogatásra találtak és találnak, ellentétben minden logikával, ellentétben országaik saját érdekeivel folytatják a háborúhoz vezető megkezdett útjukat. Ilyen körülmények között a Csehszlovák Köztársaság kormánya a csehszlovák nép egyöntetű állásfoglalását kifejezve örömmel üdvözölte és támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát. hogy november 29-re Moszkvába vSgy Párizsba az európai kollektív biztonság rendszere megteremtéséről szóló konferenciára hívják meg mindazon európai államokat, amelyek részt akarnak venni és az Amerikai Egyesült Államokat is. Csehszlovákia egész népe örömmel üdvözölte az új szovjet javaslatot, mivel reális kiutat lát benne a jelenlegi bonyolult helyzetből, mivel ebben látja a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint az európai és a ' világbéke megszilárdításához vezető reális utat. Az összes európai országok fontos döntés előtt«állanak most. Két út áll előttük. Egyik — a német militarizmus megújításának útja, az az út, amely Európát két egymással szemben álló csoportra osztaná, az az út, amely elkerülhetetlenül az európai és a világfeszültség kiéleződésére vezet és növeli a háború veszélyét. A másik — az összes nézetek és állásfoglalások alapos és szabad megtárgyalásának útja az összeurópai konferencián, az az út, amely az európai kollektiv biztonság hathatós rendszerének megteremtéséhez vezet. Az az út, amely Európában és az egész világon a béke megszilárdításához és megtartásához vezet, A német kérdés békés megoldásának útja ez, Németország egységének megújítása révén, a békeszerető, demokratikus német állam megteremtésével. Az összes európai országok közötti kölcsönös békés kapcsolatok fejlesztésének útja ez, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Az európai biztonság problémájának komoly és őszinte megtárgyalása az összes országdk jóakaratával kétségtelenül olyan határkővé válhatna, amellyel befejeződne az ellentétek és harcok korszaka és megkezdődne az öszszes európai államok közötti együttműködés és béke új korszaka. Míg az új szovjet javaslat az' összes békeszerető nemzetek körében örömteli visszhangra talált, addig a nyugati hivatalos körökben újból kísérleteket tesznek a dolgok komplikálására olyan fontos kérdéssel kapcsolatban, mint amilyen az európai nemzetek kollektív biztonsága. A nyugati hivatalos körök ma azt a nézetet vallják, hogy előbb a párizsi egyezményeket kell ratifikálni és .csak aztán kell tárgyalni a Szovjetunióval az európai biztonsági rendszer megteremtéséről. Az ilyen állásfoglalás nemcsak hogy teljesen helytelen, hanem veszedelmes-is a béke ügyére. Meg kellene kérdezni, hogy ezek a körök milyen alapon képzelik el a nemzetek biztonságának biztosítását a német militarizmussal szemben és hathatós összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtését akkor, amikor NyugatEurópában már teljes fegyverzetben menetelne a Wehrmacht a náci tábornokok vezetésével, akkor, amikor az újrafelfegyverzett Németország néhány zárt, agresszív, a többi európai ország ellen irányuló tömbjének tagja lenrje. A valóságban a párizsi egyezmények ratifikálása aláásná az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének lehetőségit, Európát két , egymással szembenálló táborra osztaná, kiélezné a közöttük levő kapcsolatokat és fokozná a háborús veszélvt. Továbbá tanúi vagyunk annak, hogy a nyugati országok egyes kormánytényezői milyen kételkedve nyilatkoznak a javasolt konferencia sikerének kilátásairól, hivatkozva arra, hogy az év elején megvalósított berlini tárgyalásokon nem lehetett megegyezni sem a német, sem az európai kollektív biztonság kérdésében. Meg kell mondanunk, hogy azóta Genfben is és az ENSz-ben is — például a lefegyverzés és az atomenergia kérdésében — további haladás következett be a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvésekben, hogy a nemzetközi helyzetben egyes új momentumok tűntek fel, amelyek megjavították a további vitás és megoldatlan kérdések tárgyalásának feltételeit. Ezt a lehetőséget ki kell használni és meg kell tenni mindent, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének folyamata tovább folytatódjék és hogy ne legyen erőszakkal megakadályozva olyan tettekkel, amelyek ,a nemzetközi feszültséget még jobban kiéleznék. Hétfőn tartotta Prágában a főváros Központi Nemzeti Bizottsága rendkívüli ülésezését. Adolf Svoboda főpolgármester beszédében értékelte a nemzetgyűlési választások előkészületeit. A résztvevők hosszantartó tapssal fogadták Hirosima város polgármesterének levelét. A prágai főpolgármester bejelentette, hogy Hirosima lakói az atombomba ledobásának évfordulója napján békemanifesztációt rendeztek és elhatározták. hogy az egész világ népi demokratikus közösségét az atomfegyverek betiltásában, továbbá az atomfegyverek gyártásának ellenőrzésében és az atomerők felhasználásában való segítségre hívják fel. Befejezésül a Központi Nemzeti Bizottság tagjai határozatot fogadtak el Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen, amelyet Párizs, London, Bonn és Washington városok tanácsainak küldtek el. A határozat többek közt a következőket mondja: „Mint népi demokratikus állam polgárai munkánk közben állandóan szem előtt tartjuk az egész világ népének boldogságát és jólétét. Saját sorsunkon tapasztaltuk, hogy minden háború csak nagy károkat és szenvedést hoz magával. Ezen oknál fogva nem órthetünk egyet, a nyugat-európai unió egyezményeivel, amelyeket nemrégen kötöttek meg Londonban és Párizsban az USA, Nagy-Britannia, és Franciaország képviselői NyugatNémetország kormányával, hogy ezekkel pótolják a dicstelenül öszszeomlott „európai védelmi közösséget". Ismeretes, hogy ezek az egyezmények a német militarizmus A csehszlovák kormány azon a nézeten van, hogy a béke és az összes európai országok biztonsága biztosításának érdeke feltétlenül megköveteli, hogy november 29-én Moszkvában vagy Párizsban összeüljön az európai államok konferenciája és megtárgyalja az európai kollektív biztonság rendszere megteremtésének kérdését. Nem lehet megengedni a tárgyalások semmilyen elhalasztását, mivel az ilyen elhalasztás Európában az egész helyzetet komolyan komplikálhatná. A berlini konferencia óta, amelyen a Szovjetunió már beterjesztette az „európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés" javaslatának fő alapelveit, már csaknem tiz hónap telt el. A Szovjetunió kormánya azóta újabb javaslatokat és indítványokat tett a' kollektív biztonság kérdésével és a német kérdéssel kapcsolatban. Utoljára október 23-i jegyzékében részletezte állásfoglalását és konkrét javaslatokat tett a négy nagyhatalom külügyminiszterei konferenciájának összehívására". Az elmúlt hónapok folyamán kétségtelenül az összes európai országok kormányainak lehetőségük nyílt arra, hogy tisztázzanak minden kérdést és állást foglaljanak velük kapcsolatban. A konferencián minden résztvevő ország korlátlanul előterjesztheti javaslatait és indítványait, melyeket ott kétségtelenül a legnagyobb komolysággal tárgyalnak meg és mérlegelnek. Tehát nincs ok a tárgyalások elhalasztására. A csehszlovák kormány a legsürgetőbben fordul az összes európai államokhoz, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy a november 29-i konferencia valóban összeurópai konferenciává váljék, olyanná, amely megnyitja az európai biztonság és béke útját. A csehszlovák kormány részt vesz az európai kollektív biztonság .rendszere megteremtését tárgyaló konréreiTSián és minden erejével hozzájárul annak sikeréhez. — az európai nemzetek e legfőbb ellenségének újraélesztését szolgálják. Ez ismét hazánk biztonságának fenyegetését jelenti. Óvást emelünk és tiltakozunk ezek jóváhagyása ellen. Ezt nemcsak saját érdekünkben tesszük, mert tudjuk, hogy az egyezményekből származó károk a többi országokat és népeket is sújtanák. Teljes mértékben egyetértünk Hirosima város polgármesterének kijelentésével és a japán nép béke. gyűlésének határozataival, amely ugyanebben a városban zajlott le, — amelyeket bizonyára önöknek is elküldöttek, elítélvén a háború veszedelmét s az atomerővel való viszszaélést az emberiség kárára. Egy síkban állunk a hősi szovjet város, Sztálingrád és az angol Coventry lakóival, akik éppen az utóbbi időkben fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, hogy támogassák az általános fegyverkezés és a tömegpusztító fegyverek elleni tárgyalásokat. Őszinte örömmel fogadjuk a jegyzéket, amelyben a Szovjetunió kormánya az összes ' európai államok kormányának ajánlatot tejiz, hogy november 29-re Moszkváoa vagy Párizsba konferenciát hívjanak öszsze az európai kollektív biztonság megtárgyalása céljából. , Ezért fordulunk hozzátok és fővárostok népéhez azzal a felhívással, hogy ebben a döntő időszakban mindenekelőtt a kollektív bižtonság- ról tárgyaló összeurópai konferencia megvalósítására törekedjetek. Az európai kollektív biztonság rendszerének megvalósításával meg lehet akadályozni a német militarizmus újjáéledéséi, amely az öszszes nemzetnek éi a békének legnagyobb ellensége." Akadályozzuk meg Nyygaf-Némeiország újrafelfegyveirzését Prága főváros Központi Nemzeti Bizottságának Párizs, London, Bonn és Washington városok tanácsaihoz intézett levele