Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-16 / 277. szám, kedd

268 m% zú 1954. november 14. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének időelőtti teljesítéséért November elején az egész Szov­jetuniót bejárta a 13 moszkvai üzem felhívása a szovjet ipar ösz­szes dolgozóihoz — kiszélesíteni a szocialista versenyt az ötödik öt­éves terv időelőtti teljesítésének érdekében. Annak ellenére, hogy a felhívás óta csupán néhány nap telt el, a versenybe már az üze­mek százai kapcsolódtak be a Szovjetunió minden részéből. Ukrajnában az elsők között csat­lakozott a versenymozgalomhoz a rumjancevovi tárna bányászainak kollektívája, akik kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv fel­adatait hírom hónappal az előírt idő előtt teljesitik. Ennek, a bá­nyának a bányászai az ötéves terv elejétől a fűtőanyag kitermelését napi 1.200 tonnával fokozták és a négy évre megszabott termelési feladatot már teljesítették. Leningrádban az elsők kôžôtt csatlakoztak a felhíváshoz az „Elektrosila"-üzem kollektívájának, dolgozói. Ennek az üzemnek az alkalmazottai szocialista verseny­ben állnak a hírneves „Dinamó" moszkvai üzemével és ebben a ver­senyben nem akarnak lemaradni Jelenleg az üzemben a kujbisevi vízierőmű számára készülő hidro­generátor alkatrészei feldolgozásá­nak új. hatásosabb módszereit dol­gozták ki. A nehézipari üzemek igen nagy száma mellett a versenymozgalom­ba a könnyűipari üzemek kollektí­vái is bekapcsolódnak. Így pl. a ri­gai „Zaszulauka manufaktura" kombinát textilipari dolgozói ez év­ben már 400.000 méter anyagot ké­szítettek terven felül , és kötelez­ték magukat, hogy a Nagy Októ­beri Forradalom 38. évfordulójá­nak tiszteletére már most befeje­zik az ötéves tervet és terven fe­lül 8,900.000 rubel értékű anyagot gyártanak. E napokban magas munkaköte­lezettségeket vállaltak magukra a többi válllalatok is: a leningrádi villamosüzemek, a bakui nafta­üzemek, a moszkvai üzemek, a szverdlovszki. a donbaszi, az uráli, a Volga-menti, a sizibériai, a ka­zahsztáni és a közép-ázsiai válla­latok dolgozói. Kötelezték' magu­kat, hogy a technika jobb kihasz­nálása, a munka jobb -szervezése, a munkatermelékenység fokozása útján a mostani ötéves tervet — épp úgy, mint az eddigi ötéves terveket — a megszabott idő előtt fogiák teljesíteni. A Béke Világtanács titkárságának sajtóközleménye Stockholmból jelenti a TASzSz: A Béke Világtanács titxársága saj­tóközleményt adott ki, amelyben nyilvánosságra hozta a Béke Vi­lágtanács november 18-án Stock­holmban megnyíló ülésszakán megvitatásra kerülő napirendi pon­tokat : 1. Európa valamennyi országá­nak együttműködése az európai biztonság megteremtése érdeké­ben; 2. Ázsai különböző országa:­ban a külföldi beavatkozás, a ka^ tonai paktumok és koalíciók kö­vetkeztében létrejött helyzet meg­tárgyalása; 3. az országok belügyeibe való beavatkozás következtében létre­jött helyzet Dél-Amerikában; 4. a béke erőinek küzdelme a leszerelésért és a tömegpusztító fegyverek betiltásáért; 5. előkészületek á béke erői kép­viselőinek 1955. első felében meg­tartandó találkozójára. A Béke Világtanács titkárságá­hoz már számos köHemény futott be, amelyekben kiváló közéleti személyiségek közlik azon szándé­kukat. hogy részt kívánnak venni az ülésszakon. Többek között a következők jelezték részvételüket: Icsiro Macumoto, a Japán Balol­dali Szocialista Párt egyik vezető­je, Jara mexikói tábornok, Josef Hromádka, a prágai evangélikus thealójgia dékánja, Abdul Hamid Bhazani, a kelet-pakisztáni népi muzulmán liga elnöke, Pridi Pha­nomyong, Thaiföld volt miniszter­elnöke és Alekszander Fagyejev szovjet író. Rameshwari Nehru asszony, aki nem vehet részt az ülésszakon, üd­vözlő táviiratot küldött Jean Laf­fitehez, a Béke Világtanács főtit­kárához. H A tagfelvételi vita az ENSz-közgyűlés különleges politikai bizottságának ülésén New-Yorkból jelenti a TASzSz: Az ENSz-közgyűlés különleges po­litikai bizottsága folytatja a tag­felvételi kérdés megvitatását. A. Á. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője beszédéten megemlítette, hogy a szovjet küldöttség határo­zati javaslata indítványozza: a köz­gyűlés kérje fel a Biztonsági Ta­nácsot, hogy vizsgálja meg újból AJbánia, a Mongol Népköztársaság, Bulgária, Románia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Portugá­lia. Jordánia, Nepál és Líbia tag­felvételi kérelmét és tegyen ja­vaslatot ez államok egyidejű fel­vételére. Ez a határozati javaslat megfejel az ENSz egyetemesség! elvének és teljes mértékben meg­felel az ENSz alapokmánya ren­delkezéseinek. Ezzel egyidejűleg — mondta — Szoboljev — a szovjet küldöttség, tekintettel azokra a megfontolá­sokra, amelyeket egyes küldöttek a 14 állam felvételéről szóló hatá­rozati javaslattal kapcsolatban ki­fejtettek, hajlandó egy másik komp­romisszumos javaslatot előter­jeszteni, — ha ilyen javaslat kellő szavazattöbbségre tehet szert — nevezetesen Bulgária, Magyaror­szág, Románia, Finnország és Olaszország egyidejű felvételére. Mint ismeretes, az említett orszá­gokkal kötött békeszerződést alá­író államok kötelezettséget vállal­tak arra, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezeténél támogatják tagfelvételi kérelmüket. Nehru indiai miniszterelnököt meghívták a Szovjetunióba Hírügynökségi jeilentések szerint Nehru indiai miniszterelnök szombaton reggel sajtóértekezletet tartott Új-Delhiben. Az értekezle­ten nagy érdeklődés közepette je­lentette be, hogy még mielőtt a közelmúltban Pekingbe utazott. hivatalos meghívást kapott Moszk­vába. Nehru a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy örömmel élfo­gadta a meghívást, s bár egyelőre még nem tudja kitűzni látogatá­sának időpontját, reméili, hogy ha­marosan Moszkvába utazhat. Japán jelentés a bikini hidrogénbomba okozta sérülésekről Az atombombák által okozott sérü­léseket tanulmányozó japán bizottság most tette közzé jelentését, amely megállapítja, hogy még mindig érkez­nek a japán vizekre olyan halak, amelyeket a Bikini-szigeten folytatott amerikai robbantási kísérletek rádió­aktivitással megfertőztek. A vízve­zetékek vize is a fertőzés jeleit mu­tatja és az esővíztartályok vize ve­szedelmesen rádióaktív. Erősen meg vannak fertőzve a tealevelek és a ga­bona, a rizs, a főzelékfélék és a gyü­mölcs is gondos fertőtlenítésre szo­rul fogyasztás előtt. Ä rozsnyói választókerület jelöltjei Reggel félhét. Benyitunk a Má­ria-bánya vezetőjének, Krbavec elv­társnak irodájába, remélve, hogy ilyenkor biztosan ott találjuk. Azonban tévedtünk. Rúzs János elvtárs azt mondja: „Annak, aki a bánya:Vezetőnkkel beszélni akar, korábban kell felkelnie. Ilyenkor már íenn van a bányában, az em­berek között." Nem tehetünk egyebet, mint utá na megyünk. Az egyik szintbe! Jarábek cl v tár ahogy a bányászok a folyosókat ne­vezik, ki, a másikba be, létrán fel­le, végre mégis megtaláljuk az egyik munkahelyen, ahol Lucsko József csoportvezetővel és társaival beszélget. Arról tárgyalna!:, hogyan lehetne a munkát meggyorsitan:, milyen módszerrel lehet több vas­ércet termelni és felszínre juttatni. Krbavec János elvtárs nem az íróasztal mellől irányítja a bányá­ban a munkát, hanem rendszeresen felkeresi a legjobb bányaszokat az aknában,, megvitatja velük azokat a nehézségeket, amelyek o vasérc feltárásánál és fejtésénél előfordul­nak. Meglátogatja azokat is, akik még nem olyan jártasak a mun­kában. Segít nekik, tanácsokat ad, közvetlen a fúrásnál-vájásnál. hogy megkönnyítse munkájukat, hogy a rendelkezésükre álló gépek jobb kihasználásával nagyobb keresethez jussanak és ami a legfontosabb, hogy biztosítva legyen a terv egyen­letes teljesítése. A bánya körletve­zetők segítségével biztosítja a za\ar­talan csille- és anyagellátást és az előírt műszaki munkarend szerinti munkát. Gondoskodik a tervszerű megelőző karbantartásról ós a gépek idejében való megjavításáról. Szigo­rúan ellenőrzi a bérek helyességét, hogy mindenki érdem szerint kapja fizetését, hogy minden bányász ér­dekelt legyen a termelés növelésé­ben. Ezért becsülik és szeret'k őt a I bányászok. A jó nevelő- és szervező­munka eredménye az is, hogy o bánya dolgozói kötelezték magukat az évi terv december 24-ig való teljesítésére.' 1 Hogy Krbavec elvtárs a bányászok sorsát, életét szívügyének tekinti, nem véletlen, hiszen a Vashegyi bányatelepen nevelkedett, apja is életének nagyobb részét a bányában töltötte. És bizony nenéz körülmé­nyek között nevelte négy gyerme­két, akik egyike Krbavec elvtárs is. Mivel ő volt a legfiatalabb, nem örvendhetett új cipőnek, vagy ru­hának, azt kapta mindig, amiből bátyja már kinőtt. És bizony akkor már folt hátán folt volt- Fájó szív­vel nézte, mikor az üzemvezető és a hivatalnokok gyermekei, akik nem érezték a nyomort, szép ruhában fitogtatták magukat No, do bele­törődött, mert többségben voltak, a rongyos gyermekek, mint a jólöl­tözöltek. De büszke volt rá apja, mert a négy gyermekből Járos tanult a legjobban, csak úgy bújta a köny­veket. Ezért apja — habár áldoza­tok árán is, — de kijáratta vele a polgári iskolát. János jó bizonyit­Krbavec elvtárs a Munkatársaival? Nem több? Bizony több! Jóbarátok ők, akik ha reggel 8 órakor munkahelyükre érkeznek, megvizsgálják szerszámaikat, hogy rendben vannak-e, részletesen meg- I beszélik feladataikat és szétosztják az egész napi teendőjüket. Megy is a munka, a vasérccel megrakott csillék gurulnak, egyik a másik után. Délfelé Jarábek elvtárs már fúrja a kemény vaskövet. Jóval a műszakváltás előtt a fúrólyukakat robbantóanyaggal tölti meg. A zsi­nórok meggyújtása előtt a munka­helyekhez vezető utakra minden irányban figyelőket állit, hogy oal­eset ne történjen. A robbantás után, amikor a füst teljesc-n eloszlott, és megtisztult a levegő, Jarábek elv­társ meggyőződik róla, hogy min­bányászok között mében 1946-tól dolgozik. A szak­mája mestere lett és az egész üzem dolgozói felfigyeltek eredményes munkájára. Az építésben szerzett érdemeiért kitüntetésben részesült. Szorgalmas tanulással fejleszti po­litikai tudását és így a legjobb l á­nyászok közé sorakozott. Jarábek János elvtárs egyike azoknak a népnevelőknek, aki meg­nyeri' a dolgozók bizalmát, példát mutat nekik a munkában és a csa­ládi életben. A Szadlovszky-bánya dolgozói meg vannak győződve ar­ról, hogy a rozsnyói választás: ke­rület szavazói egységesen Jarábek János elvtársat, a Nemzeti Arcvonal jelöltjét választják meg képviselő­jüknek a nemzetgyűlésbe. Erdösi Ede den lyuk töltése felrobbant-e, s a legnagyobb rendben adja át a másik műszaknak munkahelyét. Ez a cik­lusos munkaszervezés biztosítja a terv egyenletes teljesítését. A há­rom múnkatárs pontosan a 8 órai munkaidő ledolgozása után íľegelé­gedetten hagyja el ^munkahelyét, túlteljesítette napi tervét. Kovács és Lenkei elvtársak megbecsülik csoportvezetőjüket, Jarábek elv­társat, aki bár kevésbeszédű, azt, amit mond, alaposan meggondolja és ezért minden szavának növelő hatása van az emberekre Szerény, szorgalmas, ez a titka annak, hogy az évi munkatervét október 9-ig teljesítette. Jarábek János nemzetgyűlési kép­viselőjelölt. Amikor múltja után érdeklődünk, egyszerű munkásélet tárul fel előttünk. Hegyekkel kö­rülvett völgy kis falujában, óvizen született 47 évvel ezelőtt. Az apja is bányász volt, egy azok közül, akik kemény munkával kutatták a föld mélyét a vasérc után. De akár­hogyan is küzdöttek, megfeszítve minden erejüket, tologatták a vas­érccel megrakott csilléket, a fizetes kicsi maradt. Családi pótlékot ak­kor nem ismertek. Nyolc gyereke volt, köztük Jarábek elvtárs is. Ja­rábek elvtársnak még emlékezeté­ben vannak édesanyja szavai, aki könnyes szemmel mondta: „Nincs kenyér gyerekek, apátokat elbocsá­tották, munkanélküli lett." Tizen­kétéves volt Jarábek elvtárs, ami­kor elhagyta az iskola padjait. Az olyan szegény gyerek eiőtt, mint amilyen ő volt, nem nyílt meg a továbbtanulás lehetősége. Követte apja példáját és bányász lett a švábovcei vasércbányában, ahová 50 kilométert vonattal és 12 kilométert gyalog kellett mennie minden héten. Egy év után azonban elbocsátották, apja sorsára jutott. Kínálgatta dol­gos két kezét, itt is-ott is, így ka­pott nagynehezen megint munkát a rudnyani bányában. De egy év után onnan is elbocsátották. Aztán két évig az állami erdészetnél dolgozott, majd katonai szolgálata letelte után a Vöröskő-Margitfalvai vasútvonal építésénél dolgozott. Itt ismerte rr eg a munkásegység erejét, ötször vett részt Jarábek elvtárs a sztrájkban. Itt ismerkedett meg a kommunis­tákkal, akik kitartóan harcoltak a munkásság érdekeiért. A Rimamu­rányi Részvénytársaság kizsákmá­nyoló módszerét is megismerte Gombaszegen, ahol 1934-től egészen a felszabadulásig dolgozott. A gö­möri ércbányák rozsnyóbányai üze­3 rnurcka közben bánya dolgozói gyorsan felismerték benne a munkásosztályhoz való hű­ségét és szeretettel vették kórul. A Szlovák Nemzeti Felkelésben nnni tartalék szakaszparancsnok vett részt. A felszabadulás után a rud­nyani bányászok Krbavec elvtárs­ban a műszaki érteimiség pélnaké. pét és az új bányamester típusát látták. * Knbavec elvtárs életére és mun­kájára felfigyeltek nemcsak a rud­nyaniak. hanem a Mária-bánya bá­nyászai is, ahol jelenleg felelős funkciót tölt be és mint a legjob­bak egyikét a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba képviselőnek javasolják. * + * Rozsnyótól nem messze a Szad­lovszky-vasércbánya mélyén, a 22— 54-es számú vájatban dolgozik Ja­rábek János munkatársaival, Ko­vács Pállal és Lenkei Laszlóval. ványokkal növelte apja örömét. To­vább azonban nem iskoláztathatta és így lett belőle bányász. 1940 ben a Selmecbányái bányaiskolába ke­rült. Persze ösztöndíjat csak az ka­pott, aki úgynevezett „jobb család­ból" származott. Fájt neki az igaz­ságtalanság, de annál jobban tanult, •ínnál szorgalmasabb volt. Katonai szolgálata letöltése után, 1944-ben a r á: oycei vasércbányabrn dolgozott, 'i"'.nt műszaki dolgozó. A svéhovcei

Next

/
Thumbnails
Contents