Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-03 / 266. szám, szerda

3 i A nagymagyari agitációs központ munkájáról ifeá. november 3. UJSZ0 PÁRTÉLET „Eleven irányítás" telefonon keresztül Két napig tartózkodtam a so­morjai járásban, hogy betekintést nyerjek az alapszervezetek munká­jába. Meggyőződtem róla, hogy az alapszervezetek nagy része igen ke­vés segítséget kap a járási pártbi­zottságtól. Az instruktorok csak formálisan végzik munkájukat. A járási pártbizottságnak nincs átte­kintése arról, hogy az alapszerveze­tek mivel foglalkoznak a taggyűlé­seken. Erről tanúskodik az alábbi történet. Éppen csengett a telefon, amikor beléptem a somorjai járási pártbi­zottság helyiségébe. Az egyik elv­társnő veszi kezébe a kagylót. Ceru­zát és papírt tesz maga elé és je­gyezni kezd. Egymás után teszi fel a kérdéseket. Választ ritkán kap, mert többször sürgeti azt. Két eset­ben megértettem a beszélgetést. Je­lentést kért a falusi pártszervezet­től, hogy megtart'ották-e a pártgyü­lést- Kérdezte, hogy mennyien vettek részt a vitában, mivel foglal­koztak a taggyűlésen. Közben Mar­cel elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője jött a helyiségbe. Megkér­dezte az elvtársnőt, hogy beadták-e /már az, összes helyi szervezetek a jelentést. Az asztalon heverő papír­ból megállapította, hogy csak igen kevés pártszervezet küldte be a je­lentést. Az elvtársnő megkérte a postát, hogy kapcsolja a többi fal­vakat is, amelyek eddig még nem jelentkeztek. A kért falvak rövide­sen leadták a szóbanforgó jelentést. Marcel elvtárs feljegyzi a kapott jelentéseket és összesíti azokat. A kerületnek kell jelentenie a párt­gyűlések lefolyását. Miért ez a nagy kapkodás a so­moriai járási pártbizottságon, miért adnak ilyen felületes jelentéseket\a kerületi pártbizottságnak? Azért, mert a járási párt bizottsági nem el­lenőrzi rendszeresen az| instrukto­rok munkáját és nem vonja őket felelősségre, ha munkájukat hanya­gul végzik. Mihalik elvtárs, a járási pártbi­zottság vezető titkára magyaráza­tokba kezd. Felsorol több falusi pártszervezetet. Megállapítja, hogy hiányosságok vannak munkájukban. Egy pár instruktort is megnevez, akik nem jelennek meg a szeminá­riumi oktatáson és a falusi párt­szervezeteket csak néha látogatják és akkor sem segítenek megoldani a problémákat. A járási pártbizott­ságnak nincs áttekintése az alap­szervezetek munkájáról, mert az instruktorok nem számolnak be ar­ról, hogy mi történik a rájuk bízott falusi pártszervezetekben. Mihalik elvtárs mindezt szépen elmondja. Azonban arról semmit sem mond, hogy mit tett a járási pártbizottság az instruktorok mún­kája megjavításának érdekében. A járási pártbizottság és a« instruktor is felelős az alapszervezetek mun-' kájáért a felsőbb pártszerveknek. A pártban mindenki számára egy­forma a fegyelem. Ha az instrukto­rok többszöri figyelmeztetés után sem végzik jól munkájukat, párt­büntetéssel kell sújtani és le kell váltani őket. Aznap este meg akartam látogat­ni egy-két pártszervezetet. A járá­si pártbizottság szerint nyolc tag­gyűlésnek kellett yolna lennie, de csak négyet tartottak meg. A sze­meti pártszervezetnek szintén kel­lett volna tartania taggyűlést. Erről azonban még a pártelnök sem tu­dott. E pártszervezet instruktora, Selmeci Károly elvtárs júliustól nem vett részt egyetlen bizottsági és taggyűlésen sem. Az instruktorok egy része jól végzi feladatát. Például Nagy Péter elvtárs szívén viseli a csenkei fa­lusi pártszervezet munkáját. Segít a pártbízottságnak a taggyűlések elő­készítésében, minden bizottsági és taggyűlésen jelen van. De az in­struktorok nagy része felületesen végzi munkáját. A járási pártbi­zottságnak ezen rövidesen változ­tatnia kell. Nem szabad megelé­gednie azzal, hogy telefonon kapja a jelentést a taggyűlések lefolyásá­ról. A járási pártbizottság minden alapszervezet életét kell, hogy mé­lyen ismerje,, mart csak így tud segítséget nyújtani. Telefonon ke­resztül nem lehet aktivizálni az alapszervezetekben dolgozó kom­munistákat. A járási pártbizottság­nak foglalkoznia kell ezzel a kér­déssel, főleg az instruktorok mun­kájával. Az instruktorok szeminá­riumi oktatásán hozzanak fel egy pár jó példát. Beszéljék meg, me­lyik instruktor dolgozik jól, mi­lyen módszerekkel, hogy az egész instruktorkollektíva a pártbizottság kinyújtott karja legyen. Azokat az instruktorokat pedig, akik nem dol­goznak jól, le kell váltani és új elv­társakat kell megbízni ezzel a fel­adattal. Pártszervezeteinkbe sok fia­tal tagot ^ettünk fel. Ezeket meg kell bízni feladatokkal, hogy azok teljesítésével nevelődjenek, hogy minél több aktivistája legyen a já­rási pártbizottságnak. Több helyen az a helytelen nézet uralkodik, hogy csak azokat az elv­társakat bízzák meg inštruktori vagy más funkcióval, akik már évek óta végzik azt, akkor is, ha ezek az elvtársak nem felelnek meg a követelményeknek. Ez is egyik oka annak, hogy a járási pártbizott­ság nem rendelkezik elegendő szá­mú aktív instruktorral. A fiatal párttagokat úgy neveljük, ha fel­adatokkal bízzuk meg őket. Csakis így nyerhetünk a párt számára új, ak­tív harcosokat, akik a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen fogják végezni és harcolni fognak a párt­és kormányhatározatok megvalósí­tásáért. A járásban a pártszerveze­tek túlnyomó többsége nem bízza meg konkrét feladatokkal a tag­jelölteket. így tehát a fiatal tag­jelöltek nem fejlődhetnek eléggé. Ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell a járási pártbizottságnak. A jó munkának alapja, hogy az alapszer­vezetek is megtanuljanak önállóan dolgozni és ne várjanak mindig az instruktor segítségére. Az alap­szervezetek. az instruktorok és a járási pártbizottság harmonikus összmunkája a jó pártmunka elő­feltétele. Dolán Gyula Nagymagyaron a népnevelők jó agitációs munkát fejtenek ki. Be­szélgetnek a munkásokkal, a szö­vetkezeti tagokkal és az egyéni­leg gazdálkodó kis- és középpa­rasztokkal. Megmagyarázzák nekik pártunk és kormányunk politiká­ját, megismertetik velük a nem­zetközi problémákat. Különösen nagy súlyt fektetnek a szövetke­zeti tagok nevelésére. Népszerű­sítik az új munkamódszereket, hogy a szövetkezeti tagok ezek segítségével emeljék a munkater­melékenységet. A helyi pártszervezet nagy gon­dot fordított a népnevelők kivá­lasztására és az agitációs központ vezetőségének megválasztására. Húsz népnevelőt jelöltek ki. Az agitációs központ vezetésével Puc Péter tagjelöltet, Zsigó Máriát, a helyi nemzeti bizottság titkárnő­jét és Vass Mária tanítónőt bíz­ták meg. Á pártszervezet segített összeállítani az agitációs központ vezetősége tervét. A párt vezető­sége minden héten kiértékeli az agitációs munkát. Az agitációs kol­lektíva tagjait segíti. Ha van va­lamilyen problémájuk, azt közösen megbeszélik. A népnevelők mun­kája így sikerrel jár. A népneve­lők beszámolnak a pártbizottságnak arról, mit észleltek munkájuk so­rán, a lakosság milyen problémákat vetett fel amikor meglátogatták őket. így elmélyül a párt­szervezet és a pártonkívüli tömegek közötti kapcsolat is. A "*pnevelők lelkiismeretesen látogat ; a rájuk bízott lakosságot. Ennek eredménye hogy Nagymagyaron az agitációs központ nem üres esténként. Az agitációs központba rendszeresen eljárnak a dolgozók. Ott könyve­ket, különféle folyóiratokat és szak­Mrodalmat* olvasnak. Az agitációs központ vezetősége kidolgozta a szemléltető agitáció tervét. Az agi­tációs munkában felhasználják a helyi hangszórót is. A népnevelők most főleg a vá­lasztások előkészítésével foglal­koznak. Felemlítik a dolgozók előtt á régi választásokat, és rámutat­nak arra, hogy milyen eredménye­ket értünk el a felszabadulás óta. A választási agitációval összekap­csolják a terv teljesítését. A nép­nevelők beszélgetnek a szövetke­zeti tagokkal. Felhívják figyelmü­ket arra, milyen nagy jelentősége van az őszi munkálatok idejében való elvégzésének. Ennek a mun­kának meg is van az eredménye. A gabonafélék vetését már októ­ber 18-án befejezték. A helyi párt­szervezet törődik az állatállomány takarmányalapjának biztosításával is. Silózási tervét a szövetkezet ma­gasan túlteljesíti. Tehát elegendő takarmányt biztosított az állatállo­mány részére és így teljesíti pár­tunk X. kongresszusának határo­zatát, amely szerint lényegesen fo­kozni kell az állatállomány hasz­nosságát. Jó az agitációs munka Nagyma­gyaron, Löffler Nina, a helyi párt­szervezet elnöknője rendszeresen összehívja a bizottsági gyűléseket, ahol megvitatják az aktuális prob­lémákat. Minden bizottsági tag konkrét feladatot kap. A felada­tok teljesítését rendszeresen ellen­őrzik. A népnevelők meghívják a falu lakosságát a népgyűlésekre. A pártszervezet mindig idejében foglalkozik a népgyűlések előké­szítésével. A kommunisták felké­szülnek a vitára, hogy a reakció érveléseire azonnal válaszolni tud­janak. A füleki járás dolgozói munkafelajánlásokkal készülnek a választásokra Dolgozó népünk lelkesen készül a november 28-i választásra. A fü­leki járás dolgozói mind az üze­mekben, mind az egységes földmű­vesszövetkezetekben, mind az álla­mi gazdaságokon a nemzetgyűlési választások, valamint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek. A sídi tömegszervezetek tagjai fel­ajánlották, hogy a helyi EFSz-ben 230 köbméter takarmányt lesilóz­nak. A szövetkezet tagjai, pedig azzal készülnek a választásokra, hogy az őszi vetést és betakarítást a tervezett határidő előtt elvégzik. Judin Dániel, Fülek. gazdaságunknak és kedvezőtlen ha­tással vannak a lakosság ellátására. Nem szabad tűrnünk a közszükségleti árucikkek biztosításával szembeni felületes állásfoglalást A szállítások nem teljesítésének ilyen állapotával a mennyiség vagy minőség terén nem szabad a köz­szükségleti árucikkéket termelő dolgozóknak megelégedniük. Pár­tunk és kormányunk a kereskede­lem dolgozóit állandóan arra irá­nyítja, hogy szilárdan és ingadozás nélkül tartsanak ki a megrendelt árucikkek juttatása terén a terv pontos teljesítése mellett a meg­szabott határidőre, a megegyezett mennyiségre, árufajtára és minő­ségre vonatkozóan és hogy vonják le a következtetést bármiféle nem teljesítésből. A köztársaság kormánya és a CsKP KB a múlt év május 7-én határozatot fogadtak el a termelés, a szállítás és az árusítás emelésére, a minőség, a választék és a csoma­golás javítására a közszükségleti árucikkek egyes fajtáinál. E hatá­rozatban foglalt feladatok teljesí­tése lényegesen hozzájárult a la­kosságnak többféle közszükségleti árucikkel való jobb ellátásához, megjavultak a szállítások és főleg az egyes élelmiszerek alapfajtáinak vválasztéka, mint pl. a péksütemé­nyek, cukrásztermékek, csokoládó­I és nem csokoládéeukorkák, halak, ; egyes tejtermékrajták és hasonlók választéka. Újfajtájú rádióvevőké­szülékek, több zománcozott, cinke­zett és aluminiumedény került a piacra, megjavultak a juttatások a bútornál, egyes textilfajtáknál és bőrárunál is. De e határozatban foglalt egyes feladatok nem teljesítése#rra mu­tat, hogy a termelő minisztériu­mokban. üzemekben és vállalatok­ban még számos olyan dolgozó van, aki nem érez felelősséget a terme­lés fokozásával és a közszükségleti árucikkek minőségének megjavítá­sával kapcsolatos kérdésekben. Az ilyen állásfoglalás következménye az a tény, hogy például mostanáig sincsen -biztosítva a kétlámpás rá­diókészülékek, a gramofonnal ellá­tott szekrényformájú luxus-rádió­készülékek gyártása, hogy veszé­lyeztetve vannak az önkapcsoló jégszekrények és a népi fényké­pezőgépek juttatásai, hogy npm volt biztosítva a motorkerékpárok és kerékpárok külsejének megjavítá­sa. Az ilyen állásfoglalás vezetett a sajtolt kézi eszközök, főleg a villák fokozott juttatása terén komoly le­maradáshoz, ami nagyon kedvezőt­lenül nyilvánult meg a vidéki la­kosság ellátásában. Ilyen állásfoglalás még most is megnyilvánul az 1955. évre vonat­kozó árujuttatások biztosítása és az ezzel kapcsolatos tárgyalások terén. Az ilyen álláspontot elfog­laló gazdasági dolgozókat feltét­lenül szükséges újból figyelmeztet­ni. hogy a párt központi bizottsága kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad megen­gedni a lakosság ellátása szem­pontjából szükséges árucikkek biztosításával kapcsolatos kérdé­sek iránti felületes állásfoglalást. A X. kongresszus újból kiemelte, hogy a szocializmus építésének fő célja az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségleteinek maximális ki­elégítése. Nem elegendő azonban, hogy termelő minisztériumaink, vállalatainak és üzemeink vezető dolgozói a szocializmus építésé­nek e fő célját csak szavakkal is­merjék el, hanem feltétlenül szük­séges, hogy ennek megvalósítására elsősorban gyakorlati szervezői te­vékenységükben törékecljenek. Emellett szükséges, hogy a köz­szükségleti árucikkek gyártásához az összes termelési dolgozók meg­találják a helyes viszonyt. Itt el­sősorban a kommunistákon mú­lik, hogy a közszükségleti árucik­kek termelésében az összes dolgo­zóknak állandóan magyarázzák és megvilágítsák előttük a kong­resszusi irányelveket és hogy el­sősorban ők harcoljanak a köz­szükségleti árucikkek termelésé­nek fokozását és minőségi megja­vítását célzó kongresszusi irány­elvek teljesítéséért. Az év befejezése előtt állunk. Az üzemek összes dolgozóinak igyekezete arra irányul, hogy tel­jesítve legyenek az idei év terv­feladatai. A közszükségleti áru­cikkek termeléséhez való jobb, felelősségteljes viszonynak első­sorban abban kell megnyilvánul­nia, hogy most — az év végén — megteszünk mindent a hazai piac részére történő tervezett árujutta­tások teljesítése érdekében. Ez fel­tétlenül szükséges, ha biztosítani akarjuk a lakosság lehető legjobb ellátását a karácsony előtti idény­ben, amikor feltétlenül meg kell nyilvánulnia a lakosság személvi szükségletei maximális kielégítésé­ről való gondoskodás további ered­ményének. De nemcsak erről van szó. Az 1954. év tervezett feladatainak tel­jesítése feltétlenül szükséges, ha meg akarjuk teremteni az 1955 évi fölemelt feladatok teljesítésé­nek jó előfeltételeit, ha meg akar­juk teremtem az űiabb árleszállí­tás előfeltételeit, ami a lakosság életsžínvonala tartós emelkedésé­hez vezető út. Ezen a szakaszon ez évben néhány jó eredményt ér­tünk el. De annyival nehezebbek és felelősségteljesebbek a jövő év­ben ránk váró feladatok. Ezért szükséges, hogy következetesen el­lenőrizzük és felhasználjuk az Ösz­szes nyersanyagkészleteket és ter­melő kaiaacitásokat az üzemekben, vállalatokban és az egyes minisz­tériumok szakaszain úgy, hogy az idén és a iövő évben biztosítva legyenek a keresett közszükségleti árucikkek maximális juttatásai. A példák azt mulatják, hogy ez lehetséges E naookban a kereskedelem dolgozói számos termelő üzemben tárgyaltak a közszükségleti áru­cikkek fokozott juttatásának lehe­tőségéről még ebben az évben, mégpedig a terv által meghatáro­zott feladatokon felül. Arról van szó, hogy a termelő üzemek ki­használjanak minden tartalékot, főleg a nyersanyag- és anyagtar­talékot a juttatások fokozása cél­jából. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy lehetséges tel­jesíteni a tervezett szállításokat és lehetséges ezenkívül biztosítani a keresett árucikkek további meny­nyiségének termelését is. A Vul­kán nemzeti vállalat dolgozóival folytatott tárgyalások folyamán megegyezés jött létre arra vonat­kozóan. hogy a háztartásban hasz­nálatos munkakesztyűkből 35.000 párral többet szállítanak, a többi árucikkekből pedig több mint másfél millió korona értékűvel többet. Emellett egyetlen tételen kívül az üzem az összes árut meg­takarított anyagból termeli és nem tart igényt a munkaerők számá­nak emelésére, a béralapok vagy az elektromos energia emelésére. Hasonlóan a Fotochema vállalat november végéig a ^szerződéses mennyiségeken kívül különböző fajtájú fényképészeti anyagot szál­lít, mint például több mint 60.000 darab tekercsfilmet, több mint lltfcOOO darab előhívót és rögzítőt. 50.000 méter négyszögletes nagyi­tópapírt és a kivánt áru további mennyiségét. Nincs kétség afelől, hogy hasonló módon emelni lehel az árujuttatásokat az összes többi minisztériumok vállalataiban is. De eddig keveset tettünk a nagy gépipa­ri, kohóipari és más üzemek mellett működő közszükségleti árucikke­ket termelő melléktermelés mű­helyednek létesítése érdekébein. Ha ezekben az üzemekben a dolgo­zóknak világosan megmagyarázzák ezt a feladatot, bizonyára megtesz­nek mindent, hogy a lakosság el­látása céljából a legkülönfélébb árucikkek nagy mennyiségét ki­termeljék. A közszükségleti árucikkek ter­melésének emelését és minőségi megjavítását célzó feladatok tel­jesíthetők. mivel teljes mértékben megfelelnek fejlett szocialista gaz­daságunk feltételeinek és lehető­ségeinek. E feladatok biztosításá­nál nagyon helyes lesz, ha a ke­reskedelem és termelés dolgozói megszívlelik Mikojan elvtárs ne­kik is szóló szavait: „A bolsevikok sohasem alkal­mazkodtak a sztiík keresztmetsze­tekhez, mivel az ilyen eljárás el-, lentmond a nép jólétéért folyta­tott aktív harc lényegének. A szük keresztmetszetekhez való alkal­mazkodás helyett a kereskedelem dolgozói egész hadseregének ah­hoz az alapelvhez kell igazodnia, hogy ezen szűk keresztmetszete­ket kiküszöbölje és legyőzze. Eb­ből folyik az a következtetés, hogy a kereskedelmi dolgozóknak nem szabad belenyugodmok azokba az okokba, amelyeket a szállítók fel­hoznak, ha ezek az okok ellen­tétben állanak a fogyasztók érde­keivel. Azzal, hogy a kereskedelmi dolgozók állandóan harcolnak az árufajták szükséges mennyiségéért, annak magas minőségéért és szép kiviteléért, nemcsak a fogyasz­tók .'érdekeit. Hanem egyúttal az állam érdekeit is védik és hozzá­segítik az ipari dolgozókat ahhoz, hogy úiabb, sokkal jobb minősé­gű munkát érjenek el. A szovjel kereskedelem és ipar dolgozóinak egyforma érdekeik yannak az áru magas minőségéért folytatott harc­ban, országos jellegű érdekeik, amelyek kifejezésre juttatják _a nép jólétéről való gondoskodást,®

Next

/
Thumbnails
Contents