Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-13 / 275. szám, szombat

<4 UJSZO 1954. november 19. fi csalál vesztett huszárkapitány SÜRÜ, ÁTLÁTHATATLAN KÖD ereszkedett a tájra. Az idő már estefelé járt. A kőbölkúti vasútállomás rakodóján azonban még mindig zajos az élet. Motorok zümmögése, lovak nyerítése és egy-egy kocsis dühös hangja keverödik a ködfátylas levegőben. Borecki József, az oroszkai cukorgyár ^megbízottja dühösen kiabál a mazsaházból: — Gyerünk, gyerünk, mert mindjárt este lesz! Egymásután érkeznek a mázsára a cukorrépával megrakodott szekerek, autók, pótkocsik. A hatvan év körüli dühös átvevő pedig csak egyre bömböli: — Gyerünk, gyerünk, mert ránk esteledik! A kocsisok között azonban vannak kíváncsi természetűek is, akik szeretnének bekukkantani Borecki szentélyébe, már csak azért is, hogy ellenőrizhessék, vájjon mennyit is nyom szekerük szerény terhe: A betekintés szerencséjével azonban nagyon kevés cukorrépát szállító tag dicsekedhet. Borecki gyorsan útilaput köt a kíváncsiskodók talpára. Még pirongatja is őket. — Talán nem bíznak bennem. Azt hiszik, hogy egy gramm cukorrépával is kevesebbet mérek? A sor végén a búcsiak.is ott várják, amíg rájuk kerül a sor. A szövetkezet elnökének, Kétyi Istvánnak is ott áll egyfogatos csézája. Az est már teljesen kibontotta szárnyait, amikor az utolsó sze-_ kér is legördült a mázsáról. KÉTYI ISTVÁN belépett Borecki irodájába, hogy az átvételi szelvényeket átvegye. Borecki eddigi modorától eltérően nyájasan, hellyel kínálta a,z elnököt. Kétyi István illemtudóan levette a kalapját és elfoglalta a felkínált helyet. Türelmesen várta, hogy elintéződjön az ügye. Borecki egy darabig kotorászott az íróasztal fiókjában, majd nyájasan az-elnök felé fordulva érdeklődni kezdett a közös gazdálkodás menete iránt. — Nincs nálunk semmi baj, dolgozunk szorgalmasan, van mindenünk. Borecki újból az asztal fiókjában kotorászott. Pillanatok alatt két nagy zacskó cukorkát húzott elő. — Kóstolja csak Kétyi elvtárs — ebben van a savanyú, ebben meg olyan, mint a méz. Kétyi István csodálkozva nézett Boreckira, akit eddig csak ordítani, káromkodni hallott. Nem tudta elképzelni, miért ez a nagy előzékenység. A titoknak azonban hamarább rájött a nyitjára, mint ahogyan azt gondolni merte volna. — Milyen volt az idén a cukorrépatermés Búcson — kérdezte Borecki. — Nem panaszkodhatunk. Talán még terven felül is tudunk adni. — Ügy gondoltam, hogy ha nehézségük volna a beadással, talán tudnék valamit segíteni. Na, de tudja ezt csak magának mondom, nem kell mindjárt dobraütni: Kétyi István csodálkozva nézett Boreckira. Egyszerű paraszti ésszel is átlátta a dolgot. Sejtette, hogy a cukorgyár megbízottja nem az igazak útján jár. Most már kezdte a dolog öt is érdekelni. Egyet s mást tudott is Borecki múltjáról. Tudta, hogy Borecki József Kisgyarmatról származik. A felszabadulás előtt 250 hektár földön gazdálkodott. Az. osztrákmagyar monarchia alatt pedig huszárkapitány volt. Kétyi Istvánnak átcikkázott az agyán a gondolat; ki tudja, mi minden turpisság rejlik a mézes-mázos beszéd mögött. Nem is nagyon sietett most már otthagyni Boreckit. A földbirtokosból lett cukorgyári átvevő szórakozottan játszott. ceruzájával az asztalon; maid újból Kétyi Istvánhoz fordult. — TUDJA. ISTVÁN BARÁTOM, én magát okos embernek ismerem. (Nem is tévedett, ha bár alig váltottak még eddig szót.) Van itt egy kis feleslegem, eladhatnánk, már tudja úgy a búcsi szövetkezet nevében. Magának is lesz valami, meg nekem is cseppenne valami. Kétyi Istvánt elfutotta a düh. :Csák nagy erőfeszítés árán tudta visszatartani magát, hogy bele ne vágjon a volt huszárszázados ravaszul vigyorgó arcába. Az elnök előtt most már világos volt a kép. A levitézlett földbirtokos meglopta a becsületesen dolgozó szóvetkezeteseket, egyénileg gazdálkodókat.és most őt akarja bűntársnak megnyerni, hogy az orozva szerzett cukorrépát az ő segítségével értékesítse. Belevágni az arcába — gondolta magában, de a józan esze azt diktálta, hogy engedje tovább beszélni a ravasz rókát. Ügy tett, mintha gondolkozna a dolgon. Borecki pedig nem mulasztva el az alkalmasnak látszó pillanatot, minden nyájasságát összeszedve kínálgatta a cukorkával. Már annyira előzékeny volt, hogy mind a két zacskót felajánlotta Kétyinek ažzal, jó lesz majd a gyerekeknek. — Köszönöm a cukorkát, nekem már nincsenek kis gyermekeim, inkább beszéljünk a tárgyról. Mennyi cukorrépáról volna tulajdonképpen szó? — Nem sok az egész, 30—35 vagonról van csak szó. Ezt a mennyiséget kellene értékesíteni. Ezt bármikor a maguk rendelkezésére bocsátom. Az ügy egyszerű, vagy két-három szekér répát hoznak... a többit majd én elintézem. Én ezt, azt lehet mondani, ingyen megcsinálom. A szívességért nem kérek egyebet, csak mondjuk 20 kg füstölt szolomiát, vagy 30 kg jó disznózsírt, meg egy kis zsebpénzt, mondjuk 20.000 koronát. Kétyi István ereiben meghűlt a vér. Számított arra, hogy a csaló esetleg 20—30 mázsa cukorrépát lopott el és ezt szeretné értékesíteni, de amikor 30—35 vagont mondott, nem akart hinni a fülének. A TOLVAJ, A VOLT HUSZÁRSZÁZADOS is észrevette a meglepetést Kétyi elnök arcán. Úgylátszik azonban, hogy félreértette az elnök bajuszának ideges rángatózását és a szemében vibráló szikrákat. Azt hitte, hogy Kétyi István el van ragadtatva az „üzlettől", ezért aztán újabb ajánlatot is tett. — Lehet, hogy bizonyos idő múlva több cukorrépával is állhatok rendelkezésére. Lehet, hogy 50 vagont is sikerül „kitermelni". Ezt azonban már vagononként ezer korona részesedés fejében adom csak. Az elnök erre az ajánlatra már nem tudott válaszolni. Forgott vele az egész irodahelyiség. Friss levegőre vágyott, mert feje zúgott a hallottak után. Már tisztán, látta, hogy Borecki mennyire becsapta a szövetkezeteseket, menynyi cukorrépát rabolt el tőlük. Gyorsan távozni akart, de Borecki még visszatartotta. — Jól gondolja meg Kétyi barátom a dolgot. Ez egészen nagyszerű üzlet. A kis szívességért amit nekem tesz, bőséges jutalomban részesül. — Már meggondoltam — válaszolta kemény hangon Kétyi István. — Majd gondoskodok arról is, hogy Borecki úrnak legyen ideje a gondolkodásra, hogyan csapja be máskor a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagokat és földműveseket. HAZATÉRÉSE UTÁN Kétyi István a különös üzletről beszámolt a szövetkezeti tagoknak, másnap reggel pedig jelentést tett a járási nemzeti bizottságon. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy Borecki milyen formában tudott ilyen nagymennyiségű cukorrépát elsajátítani. Reméljük, hogy a vizsgálat befejezése után erre is fény derül. Szarka István Szemle a leleszi állami A kora reggeli órák ellenére élénk a forgalom a leleszi állami gazdaságban. Siető asszonyok, lányok szaporázzák lépteiket a tejgyűjtő felé. aztán vissza, hogy a jó friss habos tejből ízletes kávét készítsenek. A gazdaság vezetőjét Temesvári elvtársat is ott látjuk a vállra vetett'felöltőben. Hol itt, hol ott tűnik fel vállas alakja. Az egyik csoportnál a rizs elszállításáról intézkedik, a másik csoportnál a traktorokat állítja fel a mélyszántás elvégzésére. Van ám neki elfoglaltsága bőven ... Szép eredményeket értek el az állattenyésztés fejlesztésében. amelyet a kongresszusi irányelvek különösképpen- kihangsúlyoznak. Törekvésüket ezen a fontos szakaszon már a kongresszus óta is számos siker koronázta. A szarvasmarha-tenyésztésben a tervet mostanáig 101 százalékra, a sertéstenyésztésben 123 százalékra, a juhtenyésztés fejlesztési tervét pedig 119 százalékra teljesítik. A beadásoknak is egyenletesen eleget tesznek, sőt sertésből és szarvasmarhából teljesítették már egész évi beadásukat. A továbbtenyésztésre szánt fiatal sertések átadását pedig az év végéig 110 százalékra fogják teljesíteni. A gazdaságban számos példás dolgozó van. Ott van pl. Varga Miklós sertésgondozó, aki egyedül 250 darab sertés gondozását vállalta annak ellenére, hogy a sertések egy rögtönzött istállóban vannak elhelyezve. Varga elvtárs szereti a gondjaira bízott jószágot. Mindent elkövet, hogy a súlygyarapodást napról napra növelje. A kongreszszusi beszámolók elhangzása után felajánlást tett, hogy a sertéseknél a súlygyarapodást átlagosan 0.75 kg-ra fogja emelni. Ez sikerült is neki. Az ő istállójában legmagasabb a súlygyarapodás. Jelenleg a 0.75 kg-os napi súlygyarapodásnál tart, amit .tovább akar fokozni. Igyekezetének és becsületes munkájának megvan a jutalma, Havi keresete meghaladja az 1.800.— 2.0C0.— koroná^is. Ebből aztán nyugodtan él családjával. Meg kell hagyni, hogy szarvasmarha-tenyésztésük is a környék egyik legjobb és legpéldásabb tenyésztése. Bajusz György és Muszka István tehéngondozók kezemunkáját dicsérik a jól ápolt és iókarban lévő fejőstehenek. Van közöttük olyan is, amelynek napi tejhozama meghaladja a 20 litert. A gazdaságban eddig Bajusz György érte el a teheneknél a legmagasabb napi átlagos hozamot 8.5 litert. Odaadó és becsületes munkájáért a példás dolgozó kitüntetésével jutalmazták. Azonban ha jól megfigyeljük Muszka István fokozatos előretörését, ami különösen megnyilvánul nála a kongresszusi irányelvek megismerése óta. azt láthatjuk, hogy Muszka István komoly versenytársa 1 Bajusz elvtársnak, sőt mi több már utói is éri hacsak el nem hagyja. Az ő teheneinél jelenleg az átlagos napi tejhozam 8.4 liter. A felsorolt eredmények világos bizonyítékai annak, hogy a leleszi és a hozzátartozó fejszési gazdaság dolgozói a kommunisták jó vezetésével szívükön viselik a gazdaság sorsát és imindent megtesznek annak érdekében, hogy a környék legvirágzóbb gazdaságává tegyék. Ha mindezt sikeresen meg akarják valósítanj, még nagyon sok a tennivalójuk. Nagy feladat vár a gazdaság vezetőjére. Temesvári elvtársra is. akinek még nagvobb lehetőséget kell nyújtani arra. hogy a gazdaság két farmjának kommunistái rendszeresen eliárhassanak a taggvűlésekre. ahol a felmerülő problémákat kölcsönösen megvitatva eredményesen megoldhassák őket. Kaszonyi István. PÁRTÉLET A falusi pártszervezetek elnökeinek szemináriumi oktatásáról A szenei járásban is jól felkészültek a választásokra. A járási pártbizottság tervet dolgozott ki és ezt ismertette a járási pártinstruktorokkal, hogy kellő segítséget tudjanak nyújtani az alapszervezeteknek a választási kampányban és a novemberi gyűlések előkészítésénél. A járási pártbizottság az instruktorok munkáját ellenőrzi, irányítja őket és így szorosra fűzi a kapcsolatokat az alapszervezetekkel. Az instruktorok szemináriumi oktatásán megismerteti velük azokat a módszereket, amelyekkel egyes instruktorok sikeresen dolgoznak. A járási pártplénum tagjai minden hónapban összejönnek, megbeszélik a további feladatokat és ellenőrzik a határozatok teljesítését. A járási pártbizottság különösen nagy figyelmet fordít a falusi pártszervezetek elnökeinek munkájára, mert a pártszervezetek tevékenysége nagyrészben attól függ, hogy az elnök hogyan irányítja a pártbizottságot és ezen keresztül a pártszervezetet. November 5-én szemináriumra hívták össze a falusi pártszervezetek elnökeit, itt értékelték az alapszervezetek és az instruktorok munkáját. A hiányosságokat értékelve megvitatták azok kiküszöbölésének módszereit. Az elnökök további feladatokat kaptak, hogy a választási kampányban a kommunistákat hogyan irányítsák. Kubica Boris és Molnár elvtársak tartottak előadást. Beszámoltak arról, hogy a választás idején a pártszervezetek legfontosabb feladata, hogy széleskörű agitációs munkát fejtsenek ki a dolgozók között. A jó agitációs munka alapvető feltétele^hogy a kommunisták minden választópolgárral beszéljenek, kérdezzék meg őket, mik a panaszaik és orvosolják azokat. Az agitációban fel kell használni a felszabadulás óta elért eredményeket is és rá kell mutatni, hogy milyen volt a sorsa a népnek a felszabadulás előtt. A szemináriumon beszélgettek a pártmunka módszereiről is. Hogy az alapszervezetek munkája lényegesen megjavuljon, annak egyik feltétele, hogy a bizottsági gyűléseken rendszeresen ellenőrizzék a határozatokat. Ha valaki nem teljesíti feladatát, felelősségre kell vonni. Csak úgy nevelhetjük, a párttagokat és jelölteket, ha a rájuk bízort feladatok teljesítését ellenőrizzük és a pártbizottság segíti is őket, hogy a feladatokat teljesíteni tudják. A falusi pártszervezetek elnökei nagyrészt bekapcsolódtak a vitába. A vita főként a választásokkal és a pártoktatásban észlelt hiányosságokkal foglalkozott, A toronyi falusi pártszervezet elnöke/ Kúrák elvtárs megemlítette, hogy propagandistájuk nem fordít kellő gondot a pártoktatásra és nem készül az előadásra. Továbbá megemlítette, hogy instruktoruk rendszeresen eljár gyűléseikre és segíti óket. Krajčovič elvtárs, a csataji falusi pártszervezet elnöke elpanaszolta, hogy nem tudja teljesíteni feladatát. Túl van terhelve, annyi a funkciója, hogy nem bír velük és egyet sem végezhet rendesen. A pártoktatást még nem kezdték meg. A dunaújfalusi pártszervezet elnöke is elmondta, hogy a pártbizottsági és taggyűléseket jól megszervezik és rendszeresen megtartják. A gyűléseken foglalkoznak a tagjelöltek nevelésével és a mezőgazdasági munkálatokkal. A pártoktatás menetével nincsenek megelégedve. Szeretnék, ha ezen a téren is jobb eredményeket tudnának elérni. Ez azért nem sikerül nekik, mert propagandistájuknak nincs meg a megfelelő politikai tudása. Még nem volt politikai iskolán. Nem elég fejlett arra, hogy a pártoktatást jól tudja vezetni. A felszólalásokból meg lehetett állapítani, hogy az alapszervezetek túlnyomó része foglalkozik a pártoktatás kérdésével és a választások előkészítésével. Ennek ellenére mégis fogyatékosságok merülnek fel a pártoktatás terén. Ezért szükséges, hogy a szenei járási pártbizottság foglalkozzék a propagandisták idewlógiai színvonalának emelésével és munkamódszereik tökéletesítésével. A járási pártbizottságnak rendszeresebben kell ellenőriznie a falusi pártbizottságok munkáját, hogy azok figyeljék és irányítsák a propagandistákat, hogy feladataikat teljesíteni tudják. A járási pártbizottság az instruktorok útján fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a falusi pártszervezetek elnökei ne legyenek túlterhelve funkciókkal, mint a csataji pártszervezet elnöke. Arra kell törekednie, hogy a falusi pártszervezetekben megvalósuljon a kollektív vezetés elve, hogy minden pártbizottsági tag dolgozzon és a pártbizottság kollektíván irányítsa a pártszervezetet. Fontos feladat az is, hogy a párttagok megbízatásokat kapjanak, mert még jobban megvalósul a kollektív vezetés, ha az egész pártszervezet kiveszi részét a feladatok megoldásából. Dolán Gyula Megjelent a Pártélet 4. száma a következő tartalommal Az alapszervezetek, következete- 1 sebben érvényesítsék ellenőrzési jogukat az üzem vezetőségének tevékenysége felett. Indítsunk széleskörű agitációt a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek megválasztására. B. Krumlovsky: A helyszínen történő konkrét segélynyújtás pártszerveink fontos feladata. Soronlévö feladatok Anyag-, tüzelő- és eoergiamegtakarítással csökkentsük a termelési költségeket. Propagandisták és népnevelök segítségére V Kubák: A Szovjetunió az emberiség élcsapata a szocializmusért és a békéért folyó harcban. Szüntelenül növekszik a szocializmus ráborának ereje. Az alapfokú tanfolyam propagandistái számára rendezett szemináriumok vázlatai. Olvasóink leveleiből J. Zavadil: A patronáló pártszervezet jó munkája — az agitációs központ sikereinek előfeltétele. V. Volák: Állandóan irányítsuk az agitációs munkát a választásokhoz. J. Hadŕávek: Járási pártbizottságunk rendszeresen gondoskodik a kommunista funkcionáriusok tevékenységéről. Sajtószemle Egy kerületi újság, rnelv elhanyagolja a választás előtti agitációt. Könyvismertetés 2. Jičinský: Mit olvasunk az állam és a jog kérdésével r^pcsola'ban a választás előtti agitáció-, rôl. "Az SzKP tapasztalataiból V. Archipenko: A népnevelő szava. B. Ickov: Az agitátor szava mint mozgósító erő. Pártértesülések.