Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-13 / 275. szám, szombat

1954. november 13. UJSZO 5 A Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresszusa A Francia Szocialista Párt — mint jelentettük —, rendkívüli kongreszszusra ült össze. A kongresszus tanacskozásának középpontjában egyrészt a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásának kérdése, másrészt a pártnak a kormányban való részvételével kapcsolatos kérdés állott. Guy Mollet, a párt főtitkára a két kérdést összekapcsolta. Megnyitóbeszédének gondolatmenete nagyjából a következő volt: a miniszterelnök felajánlotta a szocialistáknak a kormányban való részvételt. Guy Mollet hivatkozott Mendés-France „népszerűségére" és az állította: „A kormányfő több pontban, így elsősorban ami Indokínát és Tuniszt illeti, olyan politika hívének vallotta és olyan lépésekre szánta magát, amelyek nagyjából megfelelnek saját kívánságainknak. Az adott politikai viszonyok között alig képzelhető el olyan államfő, aki közelebb állna hozzánk." Guy Mollet mindazonáltal tekintettel a párt egyszerű tagjainak körében megnyilvánult ellenállásra —, kénytelen volt „fenntartásokkal" élni. Mint mondotta, „a közvéleménynek meg kell értenie, hogy a szocialisták a kormányban való részvételüket csak úgy tudják elképzelni, ha ez a kormányzati felelősség már a legközelebbi időben hangsúlyt kapna a munkások életfeltételeinek megjavítására irányuló reformokkal." A párt főtitkára a továbbiakban kijelentette: Azok a szocialista vezetők, akiket Mendés-France meghívott kormányába, most azt igyekeznek tisztázni, vájjon létrejöhet-e a megegyezés Mendés-France és a szocialista párt között. Guy Mollet a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával összefüggésben azt mondta, hogy noha a szocialisták valamennyi követelése kétségtelenül nem teljesül, mégis az ő véleménye szerint a szocialistáknak meg kellene szavazniuk a szóbanforgó egyezmények ratifikálását, mert — mint mondotta —, nem szabad megengedni, hogy Franciaország „elszigetelődésbe sodródjék". A kongresszus több küldötte a ratifikálás ellen foglalt állást. André Philippe volt miniszter felszólalásában három pontban foglalta össze kifogásait a párizsi és londoni egyezmények ratifikálásával szemben: 1. Ezek a megegyezések útját egyengetik egy önálló német nemzeti hadsereg létrehozásának. 2. A megegyezések magukban foglalnak egy francianyugatnémet gazdasági együttműködést, amely újabb tőkések, kartellek megalakításának magvát rejti magában, 3. ami pedig a Saar-kérdést illeti, a párizsi megegyezés magában rejti egy újabb heves nacionalizmus feléledésének veszélyét. Max Lejeune, a következőket mondotta : v Ne ratifikáljunk, mindenesetre pedig ne ratifikáljunk addig, amig nem tehetünk egy utolsó kísérletet a Szovjetunióval való megegyezésre. A török miniszterelnök egyiptomi útja Mint a „Davar" című újság londoni tudósítója közli, a török miniszterelnök tervbevett egyiptomi útja összefüggesben van azzal az angol és amerikai „változással", - amely a közeikelet „védelmi" szervezetének kérdésében beállott. Az újság azt írja, hogy a nyugati hatalmak jelenleg megpróbálják, hogy a közeikeleti államok kérdésében a „határozat" jogát magukra a közelkeleti államokra bízzák. abból a meggondolásból kiindulva, hogy ezek közül némelyek, mint például Irak és Törökország már úgyis együttműködnek a szervezet megalakításában, amelyben az arab államoknak is részt kellene venni. A tudósító afról is ír, hogy Menderes egyiptomi útját Anglia és az Egyesült Államok sugalmazták, mivel a nyugati hatalmak azzal-a gondolattal foglalkoznak, hogy Egyiptorn ér. a többi arab államokat arra beszéljék rá, hogy a középkeleti blokkba való részvételnek egyik, vagy másik foűmáját fogadják el. Vagy: hogy egységesen vegyenek részt az Ankara —Karácsi szövetségben, vagy hogy egy új szervezetet létesítsenek, amely fiókszervezete lenne a török-pakisztáni szövetségnek. A „Wall Street Journal" az amerikai külföldi beruházások emelésére irányuló tervekről Churchill a békés együttélésről Churchill angol miniszterelnök a londoni főpolgármester hagyományos vacsoráján beszédet mondott. „Azok közé tartozom — mondotta —

i akik azt hiszik, hogy a nyugati és keleti hatalmaknak igyekezniük kell békében élni és baráti kapcsolatokat fenntartani." Hozzáfűzte, hogy „egyetlen ilyen irányú kísérlet sém ártana az általános érdeknek". Churchill kijelentette, hogy „létünk az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségen és a mind testvérebb barátságon nyugszik". Az angol miniszterelnök sürgette a nyugateurópai országokkal, Franciaországgal, Olaszországgal, Nyugat-Németországgal és Hollandiával való kapcsolatok további erősítését, majd hangsúlyozta, hogy „a világ jelenlegi kettéosztottsága miatt a Nyugat szabadságát csak az erőre lehet alapozni." Churchill beszédében a továbbiak során a többi között kijelentette: „a tudomány olyan hatalmas mértékben fejlődött, hogyha az emberiség az anyagi fellendülés korlátlan időszakát kívánja, csak békében kell élnie és a tudomány mindent meg fog adni neki, amiről álmodik- Ha azonban az emberek torzsalkodni akarnak — folytatta —, gyorsabban tudják megölni egymást, mint valaha." Az ENSz közgyűlése jogügyi bizottságának IX. ülése A jogügyi bizottság befejezte az „agresszió" meghatározásának tárgyalását. Harminchárom szavazattal három ellen, (14-en tartózkodtak a szavazástól), határozatot fogadtak el, mely szerint külön bizottságot alakítanak, amely hivatva lesz az egyes államok nézetét öszszeegyeztetni e kérdésben. A vita során bebizonyosodott, hogy a nézetek eltérőek. A bizottság feladata az, hogy kidolgozza az „agresszió" meghatározásának javaslatát tekintettel a közgyűlés mostam ülésén előterjesztett megjegyzésekre, határozatokra és módosító javaslatokra. A javaslatot az ENSz közgyűlésének XI. ülésszakán, 1956-ban kell beterjeszteEgy amerikai katona politikai menedékjogot kért a Szovjetuniótól Az Österreicflische Zeitung című osztrák lap november 9-i számában megjelent William-Clayton Turnernek, az amerikai hadsereg szakaszvezetőjének levele. Tumer az ausztriai szovjet hatóságokhoz intézett levelében kérte, adjanak neki politikai menedékjogot a Szovjetunióban. Levelében megírja, hogy az amerikai tisztek nyíltan hangoztatják, azért tartózkodnak amerikai csapatok Nyugat-Németországban, hogy segítsék a bonni kormányt erős hadsereg megszervezésében. Később így folytatja: „Semminő okot nem

1 látok arra, hogy az amerikaiak és az oroszok háborút viseljenek egymás ellen. Majdnem valamennyi Nyugat-Németországban tartózkodó amerikai katona ugyanúgy gondolkodik, mint én. Mindnyájan nagyon szeretnének hazatérni." William-Clayton Turner politikai menedékjogot kapott a Szovjetunióban. Az AFP jelenti, hogy az algíri francia . hatóságok tovább folytatják a felkelő hazafiak elleni „megtorló hadjáratukat". Fumtub közelében ütközet zajlott le erős ejtőernyős egységek és az arab hazafiak egy csoportja között. Tizi Reniffben 30 felkelőt letartoztattak. N r Ujabb harcok Algírban Damaszkuszból jelenti az AFP, hogy az Arab Megújhodás Szocialista Pártja indítványt terjesztett a szíriai képviselőház elé, amelyben erélyesen bírálta Franciaország algíri politikáját. Követelte, hogy bojkottálják Franciaországo; gazdasági és kulturális síkon. Favzi Ataszi külügyminiszter indítványozta, hogy a parlament külügyi bizottsága azonnal üljön össze az ilyen irányú intézkedések megtételére. Haled Azimnak, a független pár tonkívüli csoport vezetőjének javaslatára a képviselőház tagjai egyperces felállással emlékeztek meg a „francia imperializmus algíri áldozatairól". A nyugat-berlini munkanélküliek harca A nyugat-berlini dolgozókkal együtt a munkanélküliek is állandóan harcolnak életfeltételeik megjavításáért. Kreil nyugat-berlini szenátor adatai szerint jelenleg Nyugat-Berlinben 26/.400 a munkanélküliek száma, akik közül igen sokan semmiféle segélyt nem kapnak. A német demokratikus sajtó hírei szerint ezek az adatok nem teljesek A nyugat-berlini munkanélküliek egyre aktívabban harcolnak a kenyérért és a munkáért és összekötik ezt a harcot a reakciós nyugat-berlini szenátus elleni harccal. A nehéz életfeltételek elleni harc eredményeképpen a munkanélküliek központi bizottsága kifejezésre juttatva az összes munkanélküliek követelését, határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy emeljék fel a munkanélküliek és családtagjaik segélyét. A Béke Világtanács titkárságának jelentése A Béke Világtanács titkársága csütörtökön. november ll-én jelentette, hogy a Béke Világtanács következő VII. ülésszaka elsősorban a német kérdéssel és az európai biztonság kérdésével fog foglalkozni. A titkárság továbbá közli, hogy a november 18-án kezdődő stockholmi gyűlésen mintegy 400 tanácstag és vendég részvételére számítanak. A tanácskozáson körülbelül 60 ország képviselője vesz részt. A leszerelés kérdésére és a tömegpusztító fegyverek betiltására vonatkozó beszámolót E. Burhop tanár, atomfizikus tartja. A következő nagyobb küldöttségek jelenlétére számítanak: Németországból 50, Indiából 18, Nagy-Britanniából 17, Brazíliából 15, Franciaországból 18, Olaszországból 17, a Kínai Népköztársaságból 20, és a Szovjetunióból 14 kiküldött érkezik. Cromley, a Vall Street Journal washingtoni tudósítója jelenti, hogy Eisenhower Dulles államtitkárnak és a kormány több jelentős tagjának memorandumot küldött, amelyben felhívja őket, hogy hathatósan támogassák az amerikai külföldi beruházásokat. A memorandum rámutat arra, hogy az elnök elégedetlen azzal, ahogy ,.az amerikai diplomaták a külföldi tőkekihelyezések új lehetőségeit keresik". Eisenhower állítólag e beruházásoknál „jobb feltételek" elérését óhajtja. A külföldi operációk hivatala az elnöki memorandummal kapcsolatban 1955. év elején különleges csoportof ie kat készül küldeni Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika legfontosabb országaiba, hogy itt új, ,,az amerikaiakat érdeklő" beruházásokat keressen. Az állami departement egyidejűleg felszólította az összes nagykövetségéét és követségeket, hogy szerződésig biztosítsák az idegen országok kezességét arra nézve, hogy az amerikai beruházásokkai szemben igazságosan fognak eljárni. E kezességek: semmiféle ellenérték nélkül! kisajátítás, egyenjogúság a hazai iparral szemben, és a nyereség, valamint a tőke szabad átutalása az Egyesült Államokba. KÜLFÖLDI HÍREK Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, kedden Szu Jut a felszabadító néphadsereg vezérkari főnökévé nevezte ki. A Reuter iroda jelenti, hogy Taivan szigetére óránként 180 kilométer sebességű tájfun csapott le, amely árvizeket okozott, több helyen megszakította a közlekedést és a telefonösszeköttetést. A szélvihar tovább haladt a kinai szárazföld felé. A Honkongban tartózkodó Okadzaki japán külügyminiszter a vihar miatt nem tudott utiterve szerint tovább utazni Tajpejbe. * * * Ausztrália Szakszervezeti Taná_ esa a tömegek nyomására kedden hivatalosan is a 26.000 sztrájkoló kikötőmunkás mellé állott és a kormány törvényjavaslatát „reakciósnak és provokatívnak" bélyegezte. A bonni külügyminisztérium közölte, hogy kedden nyugatnémetjugoszláv tárgyalások kezdődtek Bonnban a háború előtt és alatt keletkezett köz- és magánadósságok visszafizetésére irányuló jugoszláv igényekkel kapcsolatban. A londoni rádió jelentése szerint Belgrádban kedden bejelentették, hogy Jugoszlávia és Olaszország egy héten belül pénzügyi tárgyalásokat kezd. A tárgyalásokat Belgrádban tartják. Friedrich Christian SchauniburgLippe herceg, aki a hitleri uralom idején Göbbels birodalmi propagandaminiszter titkára volt, nyugdíj folyósítását követelte a nyugatnémetországi Hessen tartomány kormányától. New Yorkból jelentik: NagyBritánnia tiltakozott: Hammarskjöldnél, az ENSz főtitkáránál amiatt, hogy lehetővé tette Makariosz cipruszi érsek számára sajtóértekezlet tartását az ENSz székházában. * * • Hailé Szelasszié, Etiópia császára, aki hétfő óta Nyugat-Németországban tartozkodik, szerdán, újságírók előtt tett nyilatkozatában, a többi között arról beszélt, hogy e napokban országa számára nyújtandó kölcsön felvételéről tárgya' nyugatnémet nehézipari körökkel. * » * Willam Knowland, kaliforniai köztársasági párti szenátor, kedden ismételten követelte, hogy az Egyesült Államok szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. * # * Egyes bonni hírekkel kapcsolatban. amelyek szerint jelenleg francia-nyugatnémet tárgyalások folynak a Saar-kérdésről, Párizsban kijelentik, hogy a francia-német szakértők között ez idő Szerint semmiféle megbeszélés nincs. A Reuter iroda közli a kenyai gyarmati rendőrség jelentését, amely szerint Fort Hall és Nyeri körzetben többszáz^catona és rendőr egésznapos hajtovadászatot tartott vérebek és felderítő repülőgépek támogatásával — egy benszülött „terrorista" csoportra. A hajsza eredményeként 12 bennszülöttet megöltek. * * * Francia Marokkóban legkevesebb 20 személy vesztette életét az árvíz következtében. *~»ULLES: Ez a keret még jobban illik hozzá J. Novak r«>rt. (A Tartós békéért, néüi demokráciáért c. lapból.), /