Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-13 / 275. szám, szombat

1954. november 13. UJSZO 5 A Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresszusa A Francia Szocialista Párt — mint jelentettük —, rendkívüli kongresz­szusra ült össze. A kongresszus ta­nacskozásának középpontjában egy­részt a londoni és párizsi egyezmé­nyek ratifikálásának kérdése, más­részt a pártnak a kormányban való részvételével kapcsolatos kérdés ál­lott. Guy Mollet, a párt főtitkára a két kérdést összekapcsolta. Megnyitóbe­szédének gondolatmenete nagyjából a következő volt: a miniszterelnök fel­ajánlotta a szocialistáknak a kor­mányban való részvételt. Guy Mollet hivatkozott Mendés-France „népszerű­ségére" és az állította: „A kormány­fő több pontban, így elsősorban ami Indokínát és Tuniszt illeti, olyan po­litika hívének vallotta és olyan lépé­sekre szánta magát, amelyek nagyjá­ból megfelelnek saját kívánságaink­nak. Az adott politikai viszonyok kö­zött alig képzelhető el olyan államfő, aki közelebb állna hozzánk." Guy Mol­let mindazonáltal tekintettel a párt egyszerű tagjainak körében megnyil­vánult ellenállásra —, kénytelen volt „fenntartásokkal" élni. Mint mondot­ta, „a közvéleménynek meg kell ér­tenie, hogy a szocialisták a kor­mányban való részvételüket csak úgy tudják elképzelni, ha ez a kormány­zati felelősség már a legközelebbi idő­ben hangsúlyt kapna a munkások életfeltételeinek megjavítására irá­nyuló reformokkal." A párt főtitkára a továbbiakban kijelentette: Azok a szocialista vezetők, akiket Mendés-France meghívott kormányá­ba, most azt igyekeznek tisztázni, vájjon létrejöhet-e a megegyezés Mendés-France és a szocialista párt között. Guy Mollet a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával összefüg­gésben azt mondta, hogy noha a szo­cialisták valamennyi követelése két­ségtelenül nem teljesül, mégis az ő véleménye szerint a szocialistáknak meg kellene szavazniuk a szóbanforgó egyezmények ratifikálását, mert — mint mondotta —, nem szabad meg­engedni, hogy Franciaország „elszi­getelődésbe sodródjék". A kongresszus több küldötte a ra­tifikálás ellen foglalt állást. André Philippe volt miniszter felszólalásá­ban három pontban foglalta össze ki­fogásait a párizsi és londoni egyez­mények ratifikálásával szemben: 1. Ezek a megegyezések útját egyenge­tik egy önálló német nemzeti hadse­reg létrehozásának. 2. A megegyezé­sek magukban foglalnak egy francia­nyugatnémet gazdasági együttműkö­dést, amely újabb tőkések, kartellek megalakításának magvát rejti magá­ban, 3. ami pedig a Saar-kérdést ille­ti, a párizsi megegyezés magában rej­ti egy újabb heves nacionalizmus fel­éledésének veszélyét. Max Lejeune, a következőket mon­dotta : v Ne ratifikáljunk, mindenesetre pedig ne ratifikáljunk addig, amig nem te­hetünk egy utolsó kísérletet a Szov­jetunióval való megegyezésre. A török miniszterelnök egyiptomi útja Mint a „Davar" című újság londoni tudósítója közli, a török miniszterel­nök tervbevett egyiptomi útja össze­függesben van azzal az angol és ame­rikai „változással", - amely a közeike­let „védelmi" szervezetének kérdésé­ben beállott. Az újság azt írja, hogy a nyugati hatalmak jelenleg megpró­bálják, hogy a közeikeleti államok kérdésében a „határozat" jogát ma­gukra a közelkeleti államokra bízzák. abból a meggondolásból kiindulva, hogy ezek közül némelyek, mint pél­dául Irak és Törökország már úgyis együttműködnek a szervezet megala­kításában, amelyben az arab államok­nak is részt kellene venni. A tudósító afról is ír, hogy Men­deres egyiptomi útját Anglia és az Egyesült Államok sugalmazták, mi­vel a nyugati hatalmak azzal-a gon­dolattal foglalkoznak, hogy Egyiptorn ér. a többi arab államokat arra beszél­jék rá, hogy a középkeleti blokkba való részvételnek egyik, vagy másik foűmáját fogadják el. Vagy: hogy egységesen vegyenek részt az Ankara —Karácsi szövetségben, vagy hogy egy új szervezetet létesítsenek, amely fiókszervezete lenne a török-pakisz­táni szövetségnek. A „Wall Street Journal" az amerikai külföldi beruházások emelésére irányuló tervekről Churchill a békés együttélésről Churchill angol miniszterelnök a londoni főpolgármester hagyományos vacsoráján beszédet mondott. „Azok közé tartozom — mondot­ta — i akik azt hiszik, hogy a nyu­gati és keleti hatalmaknak igyekez­niük kell békében élni és baráti kap­csolatokat fenntartani." Hozzáfűzte, hogy „egyetlen ilyen irányú kísérlet sém ártana az általános érdeknek". Churchill kijelentette, hogy „létünk az Egyesült Államokhoz fűződő szö­vetségen és a mind testvérebb barát­ságon nyugszik". Az angol miniszter­elnök sürgette a nyugateurópai or­szágokkal, Franciaországgal, Olaszor­szággal, Nyugat-Németországgal és Hollandiával való kapcsolatok további erősítését, majd hangsúlyozta, hogy „a világ jelenlegi kettéosztottsága miatt a Nyugat szabadságát csak az erőre lehet alapozni." Churchill beszédében a továbbiak során a többi között kijelentette: „a tudomány olyan hatalmas mértékben fejlődött, hogyha az emberiség az anyagi fellendülés korlátlan időszakát kívánja, csak békében kell élnie és a tudomány mindent meg fog adni ne­ki, amiről álmodik- Ha azonban az emberek torzsalkodni akarnak — folytatta —, gyorsabban tudják meg­ölni egymást, mint valaha." Az ENSz közgyűlése jogügyi bizottságának IX. ülése A jogügyi bizottság befejezte az „agresszió" meghatározásának tár­gyalását. Harminchárom szavazat­tal három ellen, (14-en tartózkod­tak a szavazástól), határozatot fo­gadtak el, mely szerint külön bi­zottságot alakítanak, amely hivatva lesz az egyes államok nézetét ösz­szeegyeztetni e kérdésben. A vi­ta során bebizonyosodott, hogy a nézetek eltérőek. A bizottság fel­adata az, hogy kidolgozza az „ag­resszió" meghatározásának javas­latát tekintettel a közgyűlés mos­tam ülésén előterjesztett meg­jegyzésekre, határozatokra és mó­dosító javaslatokra. A javaslatot az ENSz közgyűlésének XI. ülés­szakán, 1956-ban kell beterjeszte­Egy amerikai katona politikai menedékjogot kért a Szovjetuniótól Az Österreicflische Zeitung című osztrák lap november 9-i számá­ban megjelent William-Clayton Turnernek, az amerikai hadsereg szakaszvezetőjének levele. Tumer az ausztriai szovjet hatóságokhoz intézett levelében kérte, adjanak neki politikai menedékjogot a Szovjetunióban. Levelében megírja, hogy az amerikai tisztek nyíltan hangoz­tatják, azért tartózkodnak ameri­kai csapatok Nyugat-Németország­ban, hogy segítsék a bonni kor­mányt erős hadsereg megszerve­zésében. Később így folytatja: „Semminő okot nem 1 látok arra, hogy az amerikaiak és az oroszok háborút viseljenek egymás ellen. Majdnem valamennyi Nyugat-Né­metországban tartózkodó amerikai katona ugyanúgy gondolkodik, mint én. Mindnyájan nagyon sze­retnének hazatérni." William-Clayton Turner politi­kai menedékjogot kapott a Szov­jetunióban. Az AFP jelenti, hogy az algíri francia . hatóságok tovább folytat­ják a felkelő hazafiak elleni „megtorló hadjáratukat". Fumtub közelében ütközet zaj­lott le erős ejtőernyős egységek és az arab hazafiak egy csoport­ja között. Tizi Reniffben 30 felkelőt letar­toztattak. N r Ujabb harcok Algírban Damaszkuszból jelenti az AFP, hogy az Arab Megújhodás Szocia­lista Pártja indítványt terjesztett a szíriai képviselőház elé, amely­ben erélyesen bírálta Franciaor­szág algíri politikáját. Követelte, hogy bojkottálják Franciaországo; gazdasági és kulturális síkon. Favzi Ataszi külügyminiszter indítványozta, hogy a parlament külügyi bizottsága azonnal üljön össze az ilyen irányú intézkedések megtételére. Haled Azimnak, a független pár tonkívüli csoport vezetőjének ja­vaslatára a képviselőház tagjai egyperces felállással emlékeztek meg a „francia imperializmus al­gíri áldozatairól". A nyugat-berlini munkanélküliek harca A nyugat-berlini dolgozókkal együtt a munkanélküliek is állan­dóan harcolnak életfeltételeik meg­javításáért. Kreil nyugat-berlini szenátor adatai szerint jelenleg Nyugat-Berlinben 26/.400 a mun­kanélküliek száma, akik közül igen sokan semmiféle segélyt nem kapnak. A német demokratikus sajtó hírei szerint ezek az ada­tok nem teljesek A nyugat-berli­ni munkanélküliek egyre aktívab­ban harcolnak a kenyérért és a munkáért és összekötik ezt a har­cot a reakciós nyugat-berlini sze­nátus elleni harccal. A nehéz életfeltételek elleni harc eredményeképpen a munka­nélküliek központi bizottsága ki­fejezésre juttatva az összes mun­kanélküliek követelését, határo­zottan ragaszkodik ahhoz, hogy emeljék fel a munkanélküliek és családtagjaik segélyét. A Béke Világtanács titkárságának jelentése A Béke Világtanács titkársága csü­törtökön. november ll-én jelentette, hogy a Béke Világtanács következő VII. ülésszaka elsősorban a német kér­déssel és az európai biztonság kér­désével fog foglalkozni. A titkárság továbbá közli, hogy a november 18-án kezdődő stockholmi gyűlésen mintegy 400 tanácstag és vendég részvételére számítanak. A tanácskozáson körülbelül 60 ország képviselője vesz részt. A leszerelés kérdésére és a tömegpusztító fegy­verek betiltására vonatkozó beszámo­lót E. Burhop tanár, atomfizikus tart­ja. A következő nagyobb küldöttségek jelenlétére számítanak: Németország­ból 50, Indiából 18, Nagy-Britanniá­ból 17, Brazíliából 15, Franciaország­ból 18, Olaszországból 17, a Kínai Népköztársaságból 20, és a Szovjet­unióból 14 kiküldött érkezik. Cromley, a Vall Street Journal washingtoni tudósítója jelenti, hogy Eisenhower Dulles államtitkárnak és a kormány több jelentős tagjának me­morandumot küldött, amelyben fel­hívja őket, hogy hathatósan támogas­sák az amerikai külföldi beruházáso­kat. A memorandum rámutat arra, hogy az elnök elégedetlen azzal, ahogy ,.az amerikai diplomaták a külföldi tőkekihelyezések új lehetőségeit ke­resik". Eisenhower állítólag e beru­házásoknál „jobb feltételek" elérését óhajtja. A külföldi operációk hivatala az elnöki memorandummal kapcsolatban 1955. év elején különleges csoporto­f ie kat készül küldeni Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika legfontosabb országaiba, hogy itt új, ,,az amerikaia­kat érdeklő" beruházásokat keressen. Az állami departement egyidejűleg felszólította az összes nagykövetségé­ét és követségeket, hogy szerződési­g biztosítsák az idegen országok kezességét arra nézve, hogy az ame­rikai beruházásokkai szemben igaz­ságosan fognak eljárni. E kezessé­gek: semmiféle ellenérték nélkül! ki­sajátítás, egyenjogúság a hazai ipar­ral szemben, és a nyereség, valamint a tőke szabad átutalása az Egye­sült Államokba. KÜLFÖLDI HÍREK Mao Ce-tung, a Kínai Népköz­társaság elnöke, kedden Szu Jut a felszabadító néphadsereg vezérkari főnökévé nevezte ki. A Reuter iroda jelenti, hogy Taivan szigetére óránként 180 ki­lométer sebességű tájfun csapott le, amely árvizeket okozott, több helyen megszakította a közleke­dést és a telefonösszeköttetést. A szélvihar tovább haladt a kinai szárazföld felé. A Honkongban tar­tózkodó Okadzaki japán külügy­miniszter a vihar miatt nem tu­dott utiterve szerint tovább utaz­ni Tajpejbe. * * * Ausztrália Szakszervezeti Taná_ esa a tömegek nyomására kedden hivatalosan is a 26.000 sztrájkoló kikötőmunkás mellé állott és a kormány törvényjavaslatát „reak­ciósnak és provokatívnak" bélye­gezte. A bonni külügyminisztérium kö­zölte, hogy kedden nyugatnémet­jugoszláv tárgyalások kezdődtek Bonnban a háború előtt és alatt keletkezett köz- és magánadóssá­gok visszafizetésére irányuló ju­goszláv igényekkel kapcsolatban. A londoni rádió jelentése sze­rint Belgrádban kedden bejelentet­ték, hogy Jugoszlávia és Olaszor­szág egy héten belül pénzügyi tár­gyalásokat kezd. A tárgyalásokat Belgrádban tartják. Friedrich Christian Schauniburg­Lippe herceg, aki a hitleri uralom idején Göbbels birodalmi propa­gandaminiszter titkára volt, nyug­díj folyósítását követelte a nyu­gatnémetországi Hessen tartomány kormányától. New Yorkból jelentik: Nagy­Británnia tiltakozott: Hammarsk­jöldnél, az ENSz főtitkáránál amiatt, hogy lehetővé tette Maka­riosz cipruszi érsek számára saj­tóértekezlet tartását az ENSz szék­házában. * * • Hailé Szelasszié, Etiópia császá­ra, aki hétfő óta Nyugat-Német­országban tartozkodik, szerdán, újságírók előtt tett nyilatkozatá­ban, a többi között arról beszélt, hogy e napokban országa számára nyújtandó kölcsön felvételéről tár­gya' nyugatnémet nehézipari kö­rökkel. * » * Willam Knowland, kaliforniai köztársasági párti szenátor, ked­den ismételten követelte, hogy az Egyesült Államok szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatot a Szovjet­unióval. * # * Egyes bonni hírekkel kapcsolat­ban. amelyek szerint jelenleg fran­cia-nyugatnémet tárgyalások foly­nak a Saar-kérdésről, Párizsban kijelentik, hogy a francia-német szakértők között ez idő Szerint semmiféle megbeszélés nincs. A Reuter iroda közli a kenyai gyarmati rendőrség jelentését, amely szerint Fort Hall és Nyeri körzetben többszáz^catona és rend­őr egésznapos hajtovadászatot tar­tott vérebek és felderítő repülő­gépek támogatásával — egy ben­szülött „terrorista" csoportra. A hajsza eredményeként 12 bennszü­löttet megöltek. * * * Francia Marokkóban legkevesebb 20 személy vesztette életét az ár­víz következtében. *~»ULLES: Ez a keret még jobban illik hozzá J. Novak r«>rt. (A Tartós békéért, néüi demokráciáért c. lapból.), /

Next

/
Thumbnails
Contents