Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-03 / 266. szám, szerda

Vüág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. november 3, szerda 30 fillér VII. évfolyam. 266. szám A mai számban: Javítsuk meg a közszükségleti árucikkekkel való ellá­tást (2-3. old.) „Eleven irányítás" telefonon keresztül (3- old.) A komáromi járás sikere (4. old.) Herriotnak az SzSzSzK Legfelső Tanácsa képviselői­hez intézett távirata (5. old.) A I. Országos Spartakiád célja: A széles tömegek rendsžeres testnevelése (6- old.) Fokozni kell a szakszervezet részvételét az építő munkában A szakszervezetekben állandóan többezer kommunista dolgozott. Az üzemek, az építkezések, a mun­kástömegek és a falvak mezőgaz­dasági dolgozói között fejtették ki munkájukat. Éppen ezért pár­tunk a kommunisták segítségével vezethette a szakszervezetekben a dolgozó tömegeket a kapitalista kizsákmányolók ellen folytatott sikeres harcokban. A kommunistáknak a szakszer­vezet eme dicső hagyományaira kell munkájukat építeni. Ki egy­ségesíthetné a tömegeket, ki ve zeíhetné a szocializmus építésébe:, való aktív részvételre, ki nevelne lelkes, áldozatkész dolgozókat a munkahelyeken, ki tanítaná a dol­gozókat az új technika é s a haladó munkamódszerek elsajátítására. Ebben rejlik a szakszervezet fel­adata: a szocialista munkaverseny állandó fejlesztése, a dolgozók ve­zetése a terv teljesítésére és túl­teljesítésére, a munkatermelékeny­ség fokozására a termékek jó mi­nőségének betartása mellett, az újítók minden irányú támogatása és tapasztalataik terjesztése, a munkaviszonyok javítására és a dolgozók anyagi, valamint kultu­rális igényeinek kielégítése. A szakszervezet munkája számos üzemben visszatükröződik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére indí­tott kötelezettségvállalási mozga­lom és a szocialista munkaverseny terjesztésében, amely a munka­termelékenységének fokozására, a termelés minőségének javítására és gazdagosabbá ^ételére irányul. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, -hogy számos üzemi tanács munkamód­szere nem vezet az egész szak­szervezet aktivitásának fokozásá­hoz. Ezek működése gyakran ülé­sezésekre szorítkozik és ezeken több órán át konkrét eredmények nélkül tárgyalnak különféle kér­désektől. Az üzemi tanácsok sok tagjának az a véleménye, hogy a gyűléseken való részvétellel ele­get'tett kötelességének. Ezek után nem csoda, hogy az üzemi tanács határozatai nem jutnak el a sza­kaszbizalmihoz, sőt az egyes bi­zottságok elnökeihez sem. A ha­tározatok gyakran csupán papír­határozatok és elsüllyednek az üzemi tanács elnökének íróasztal­fiókjában. Ilyen és hasonló hiá­nyosságok mutatkoznak a Kríž nad hronomi lakásépítés üzemi taná­csának munkájában. Az üzemi ta­nács nem tartja meg rendszeresen üléseit és nem oldja meg rugal­masan az építkezés problémáit. A szakaszbizalmiak gyakran nem dol­goznak. senki sem szervezi rreg a munkaértekezleteket és a szo­cialista munkaverseny sem fejlő­dik. Nem csoda, hogy az építkezé­sen sok a selejt, hogy pazarolják az építőanyagot. Az üzemi tanács nem tekinti feladatának a haladó munkamódszerekkel dolgozó komplex csapat tapasztalatainak terjesztését. Az üzemi tanácsok funkcionáriu­sai gyakran helyettesítik a gaz­dasági dolgozókat, miközben el­hanyagolják saját munkájukat. Például az eperjesi Kŕižik-Dukla üzem üzemi tanácsának elnöke egés? héten át az egyes üzemeket látogatja, ahol az alszállítmányok biztosításáról tárgyal. Közben az üzemi tanács nem működik, az egyes bizottságokat és a szakasz­bizalmiakat nem irányítja senki VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜL HAZÁNK NÉPE Az üzemben növekszik a selejt és a versenymozgalom nem fejlődik. A tapasztalatok azt bizonyítjáK, hogy a szakszervezetek hiányos munkája az üzemi pártszervezet munkamódszereinek hiányossága t tükrözi vissza- A pártszervezetek fe­lelősek az üzemi tanácsokban mű­ködő kommunisták munkájáért. A pártszervezet jó munkáját nem a sok utasítás, hanem a kommunis­táknak a szakszervezetben kifej­tett nagy munkaaktívitása bizo­nyítja, amely a szocialista munka­versenyben, a terv egyes érték­jelzőinek teljesítésében tükröződik vissza. í^elyesén működik a trencséni Merina összüzemi pártbizottsága. Az üzemi tanács kommunista funkcionáriusaitól megkövetelik, hogy számoljanak be munkájuk­ról, feladatokat tűz ki számukra és ezek teljesítésére vonatkozó ta­nácsokat ad nekik. Ugyanígy irá­nyítják a párt részszervezetei a műhelytanácsokban működő kom­munisták munkáját. A feladatok nem teljesítéséért az egyes kommu ­nistákat vonják felelősségre. A pártszervezet gondoskodása vissza­tükröződik a szakszervezet aktivi­tásában, amely sikeresen fejleszti a szocialista munkaversenyt. Az üzemi tanács kiértékeli és nyilvá­nosságra hozza a verseny ered­ményeit. Az üzem az év kezdete óta 108,80/o-ra teljesíti a tervet. A szakszervezetek hibáit nem tulajdoníthatjuk csupán a párt­szervezeteknek és az üzemi ta­nácsoknak. Ennek oka részben a ke­rületi és a központi szervek rossz munkarendszere is. A szakszerve­zeti szövetségek bizottságai csak nagy általánosságban ismertetik meg az üzemi bizottságokat felada­taikkal a nekik nyújtandó közvet­len segítség helyett. A szövetségi szervek választott tagjainak na­gyobb segítséget kellene nyujtani­ok a funkcionáriusoknak azokban az üzemekben, ahol ezt a körülmé­nyek leginkább megkívánják. A pártszervezeteknek és párt­szerveknek a szakszervezeti mun­ka vezetésénél gondot kell fordíta­niuk arra, hogy a szakszervezet funkcionáriusai és tagjai jól meg­ismerkedjenek a szakszervezet fel­adataival rendszerünkben. A párt­szervezeteknek szívós harcot kell folytatniuk a szociáldemokratizmus és az anarchoszindikalizmus csö­kevényei ellen, amelyek a szak­szervezetnek a párt fölé helyezé­sében, a határozataival és utasí­tásaival szembeni formális állás­pontban nyilvánulnak meg. El kell érni, hogy a szakszervezetek poli­tikájuk fő irányvonalát a dolgozók életszínvonalának fokozásáért foly­tatott harcban lássák. A szakszervezeteknek az üze­mekben kifejtett munkája nyil­vánuljon meg a munkatermelé­kenység, az új technika és a tech­nológiai fegyelem fokozásáért, a munkamegszervezés javításáért, a szakképzettség fokozásáért és a dolgozók kulturális, valamint anyagi feltételeinek megjavításáért folytatott harcban. A szakszervezet funkcionáriusai­nak ezrei és tagjainak százezrei ha­talmas erőt képviselnek, amelyet a pártszerveknek és szervezetek­nek a Nagy Október évfordulója alkalmából a szocialista munka­verseny újabb kiterjesztésére, a munkatermelékenység további fo­kozására, népünk életszínvonala emelésének eme alapvető feltételei­re kell irányítani. Katonáink a választások előtt Alakulatunk szépen feldíszített kultúrtermében gyűltünk össze, hogy elbeszélgessünk képviselője­löltünkkel Mráz Ferenccel. Eddig őt csak hírből ismertük. Tudtuk róla, hogy fiatal kora őta harcol a munkásosztály ügyéért. A gyűlé­sen figyelmesen hallgattuk beszé­dét. Utána vita következett. Idő­sebb tisztjeink Strec és Kocurek elvtársak hozzászólásaikban arról beszéltek, hogy milyenek voltak a választások a burzsoá köztársaság idején, mikor a katonáknak nem volt választó joguk. Vejprava elv­társ, ki hosszú évekig dolgozott je­löltünkéi, arról számolt be a vita során, hogy dolgozó népünk érde­keiért milyen bátor — üldöztetés­sel és börtönzéssel járó harcot ví­vott jelöltünk az első köztársa­ság és a fasiszta megszállás ide­jén. Pavlicsek elvtárs pedig, aki több évet töltött a Szovjetunióban, arról beszélt, hogy milyen lelkese­déssel készült fel minden alka­lommal a szovjet nép a képviselő­választásokra. A vitában egy ma­gyar nemzetiségű katona beszédé­ben méltatta, hogy köztársasá­gunkban a magyar nemzetiségű polgárok teljes egyenjogúságot él­veznek. Még többen felszólaltak ezen a gyűlésen és a végén úgy határoz­tunk, hogy egységünknél fokozzuk az agitációs munkát a választások előtt, szemináriumok keretében még jobban megismerkedünk a vá­lasztási törvénnyel, fali-újságunkat naponta friss anyaggal látjuk el, katonai levelezőink kapcsolatokat létesítenek más alakulatokkal, ösz­szeköttetésbe lépnek volt munka­helyeinkkel és üzemeink CsISz alapszervezeteivel és kultúrbrigá­dokat szervezünk a környező köz­ségekben. így akarjuk kifejezni azt, hogy szívügyünk a választások sikere. Szabó Imre őrvezető A Hlubina-bánya dolgozói a választások napjáig teljesítik egész évi tervüket Az ostravai Hlubina-bánya az ostra­vE-karvini szénmedence legjobb bányái közé tartozik. A Hlubina-bánya dolgo­zói minden hónapban a fejtési terv túlteljesítésével biztosítjál; a téli széntartalék létesítését. Eddig már több mint 70.000 tonna szenet fejtet­tek ki terven felül. A múlt héten a t'ejtók, vájárok, a felszíni dolgozók és a technikusok munkaértekezletein arról beszéltek, hogy a Hlubina-bányá­ban megvannak a feltételek ahhoz, hogy az évi fejtési tervet 11 hónap alatt teljesítsék. A napokban a szak­szervezet az egyes bányaszakaszok dolgozóit külön-külön munkaértekez­letre hívta össze. A bányászok és a technikusok beszéltek arról, mi tette tehetővé, hogy az év kezdete óta jó fejtési eredményeket érnek el. Az ér­tekezleteken a vájár- és fejtőkollek­: tívák számos kötelezettségvállalást ; tettek. Ezek a vállalások alátámasztják ! a Hlubina-bánya dolgozóinak október I 28-án a szakszervezeti gyűlésen beje­lentett összüzemi vállalását. Vállalá­sukban megfogadták, hogy az évi fej­tési tervet november 28-ig. a nemzet­gyűlési választások napjáig befejezik. / A kassai kerületben beiktatták a javasolt jelölteket A kassai kerületben a Nemzeti Arc­vonal járási bizottságai hétfőig, no­vember l-ig már az összes jelölteket bejelentették beiktatás céljából a ke­rületi választási bizottságoknál. A kassai kerület dolgozói a törté­nelemben először választják a törvény­hozó szervekbe a legjobb munkásokat, a bányák legjobb dolgozóit, a legjobb szövetkezeti tagokat, a becsületesen gazdálkodó egyéni földműveseket és a dolgozó értelmiség legjobb tagjait. A rozsnyói kerületi választási bi­zottságnál Ján Jarábek rozsnyóbányai példás bányászt, és Ján Krbavec bá­nyatechnikust iktatták be. Poprádon egy másik példás bányászt, Jozef Hro­madát, a kisovcei üzemben az új mun­kamódszerek úttörőjét iktatták be. Ezenkívül beiktatták még Iglón a 28 éves Hlavaj Géza bányászt. A király­helmeci járásban Dobos Imrét, a lele­szi EFSz elnökét és Berta Jár.os CsISz-tagot, a királyhelmeci gép- és traktorállomás traktorosát iktatták be, ak: még csak 24 éves és így a kassai kerülef legfiatalabb jelöltje. A kerü­letben beiktatták még Jozef Strauch mérnököt, a prakovcei gépüzem dol­gozóját és Farkas Gizella munkásnőt, a rőcei Tatralan-üzemből. Az egyéni­leg gazdálkodó földművesek közül a terebesi kerületi választási bizottság­nál Ján Lešo kisparasztot, a sečovcei kerületi választási bizottságnál pedig Ján Haško földművest iktatták be. A kassai kerület dolgozói örömmel ja­vasolták jelöltükként Mária Hradská tanítónőt, akit a Kassa környéki ke­rületi választási bizottságánl iktattak be Viera Pirková tanítónőt pedig a kézsmárk—magas-tátrai kerületben ja­i vasolták jelöltnek. A losonci járásban 526 agitkettős működik A losonci járásban eddig 526 agit­kettős kapcsolódott be a választás előtti kampányba. Ezek közül 140 Lo­soncon működik, 236 pedig a községek húsz agitációs központjában, a többi azokban a községekben, ahol még nem szerveztek agitációs központokat. Az agitkettősök munkájukban felhasz­nálják a nemzeti bizottságokba való választás kampányában szerzett tapasz­talataikat. Csaknem minden nap meg­látogatják a dolgozókat munkahelyü­kön és otthonukban. A dobroči és lu­poei agitkettősök az Abelován újonnan mtgszervezett agitációs központban és máshol, jól megszervezett munkával a dolgozók körében nagy érdeklődést keltettek a választások iránt. A felso­rolt községek mindegyikében a nyil­vános beszélgetéseken több mint száz dolgozó vett részt. BÜSZKÉK JELÖLTJÜKRE Szerte az országban, hazánk minden városában, községében, üzemi és mezőgazdasági dolgozóink képviselőjelölteket javasoltak a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nem­zeti Tanácsba. A dolgozók válasz­tása olyan emberekre esik, akik meg­mutatták becsületes munkájukkal, hogy minden erejükkel a mun­kásosztály érdekeit szolgálják. Dol­gozó népünk tudja azt, hogy kik azok, akikben megbízhat és akikre támaszkodhat. Hogy ez így van, azt bizonyítja a községünkben megtartott nyilvános népgyűlés, amelyen egyhangúlag Nagy Istvánt, a HNB titkárát javasolták képvi­selőjelöltnek a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Nagy István élete szorosan ösz­szenőtt a munkásosztály hősies küzdelmeivel. Már egészen fiatalon, nyolcéves korában megismerte korának kizsákmányoló, kapitalis­ta rendszerét. Édesapja ugyanis Amerikába vándorolt, ezt követően nemsokára meghalt az édesanyja A két testvér árván maradt. Nagy­nénjéhez került testvérével együtt. Ettől az időtől kezdve kemény és keserves küzdelmet folytatott a mindennapi kenyérért. Tizennégy­éves korában már ott látjuk a fia­tal gyereket kaszával a kezében a többi aratómunkás között, hogy se­gítse gondviselőjét. Ebben a nyo­morúságos, könnyekkel teli gyer­mekkorban alakult ki szilárd em­berbecsülő jelleme. Nem ismerte a gondtalan fiatalság örömeit. Nem ismerte, mert nem adatott meg ne­ki az a lehetőség, hogy szeretetben, a társadalom részéről megbecsülés­ben részesüljön. Mint alkalmi munkás több helyen dolgozott. Volt napszámos, mezőgazdasági munkás és cseléd. A kenyérért vívott harc­ban alakult ki világszemlélete és látta meg azt, hogy kik képvisel­ték az első köztársaság idején a munkásosztály érdekeit. Meglátta azt, hogy csak a kommunista párt vezetése alatt tudják a munkások megteremteni az ő szebb, boldogabb holnapjukat. A felszabadulás után Nagy Ist­ván élete is megváltozott, mint ahogy megváltozott a többi mun­kástársáé is Megváltozott a hely­zet Görnörben is. Földet kaptak azok, akik azelőtt csak a másén dolgoztak. Ezekben a napokban te­vékenyen kivette részét a munká­ból Nagy elvtárs. Amikor a köz­ségben megalakult az egységes földművesszövetkezet, elsőnek je­lentkezett juttatott földjével a szövetkezetbe. Munkáját igyekezett mindig úgy elvégezni, hogy kivív­ja társai elismerését. 1950-ben a helyi nemzeti bizottság élére állí­totta, 1952-ben pedig a HNB tit­kári teendők elvégzésével bízta meg dolgozó népünk. Ügy el­nöki, mint titkári működésével nagyban elősegítette a falu fejlő­dését. Fáradhatatlanul azon ipar­kodott, hogy munkájával elősegítse a község gazdasági és kulturális fejlődését. A község lakói ügyes­bajos dolgaikban szívesen fordul­nak hozzá, mert tudják azt, hogy velük érez és javukat akarja. Ez volt a tjtka annak az örömteli megnyilatkozásnak, amikor a kul­túrrotthonban összegyűlt dolgozók hatalmas tapsvihar közepette Nagy Istvánt ajánlották képviselőjelölt- ' nek a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Községünket nagy megtisztelte­tés érte azáltal, hogy dolgozóink közül javasolhattunk képviselője­löltet a legmagasabb szlovákiai közigazgatási szervbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba. A község lakói büszkék is erre és jó munkájukkal akarják ezt a kitüntetést meghá­lálni. Versenyre hívták ki a járás szövetkezeteit az őszi vetés, a si_ lózás és a mélyszántás gyors el­végzésében. Gyömbér B., Gömör.

Next

/
Thumbnails
Contents