Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-30 / 290. szám, kedd

2 tIJSZO 1954. november 30. Á központi válaszióbizottság jelenlése a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások eredményéről A Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokat irányító központi választóbizottság rendszeres jelentéseket adott ki a választás nap­jának menetéről Szlovákia kerületeiben, járásaiban és községeiben. Az összes jelentésekből látható, hogy a dolgozó nép a jelöltjeibe ve­tett bizalommal lépett a szavazóurnákhoz, hogy a választás napja valóban egész népünk ünnepe volt. Alig nyitották ki vasárnap reg­Szlovákia dolgozói szilárdan a Nemzeti Frontba tömörülve vettek részt a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokban. A Szlovák Nemzeti Tanácsba való válasz­tásokat irányító központi vá­lasztóbizottsághoz vasárnap 18 óráig befutott előzetes jelenté­sek ezt a részvételt mutatják Szlovákia egyes kerületeiben: Bratislavai kerület 97.820/ 0 Nyitrai kerület 98.520/ 0 Besztercebányai kerület 98.500/ 0 Zilinai kerület 97.470/ 0 Kassai kerület 98.90/ 0 Eperjesi kerület 97.340/ 0 Bratislava KNB 95.4 0/„ Ezen előzetes jelentések alap­ján egész Szovákiában az ösz­szes bejegyzett választók 97.95 százaléka vett részt a szava­zásban. Abban az időben, amikor ezek a jelentések érkeztek, még folytak a szavazások az egyes városokban, ahol a választások csak 22 órakor fejeződtek be. A Szlovák Nemzeti Ta­nácsba való választáso­kat irányító központi választóbizottság. gel a választóhelyiségeket, hazánk dolgozói már a szavazóurnákhoz járultak, hogy megválasszák kép­viselőiket az államhatalom legfel­sőbb szerveibe, a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba, Már a járásokból és kerületekből beérkezett kora reggeli jelentések megmutatták, hogy a választások népünk törhetetlen egységének, valamint Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Nemzeti Front kormánya köré való szilárd fel­zárkózásának manifesztációs meg • nyilvánulásává válnak. A központi választóbizottsághoz érkező újabb és újabb jelentések egyöntetűen bizonyítják a válasz­tás napjának örömteli menetét. A komáromi járásban levő Őrsúj­falu és Nagykeszi községekben, a párkányi járásban levő Lelle és Ebed községekben, a partizánskei járásban levő Vyšehradneban, a bánovcei járásban levő Latkovce­ben, a Nyitrá-vidéke járásban levő Ludovitován már a kora délelőtti órákban leszavaztak az összes be­jegyzett választók. A párkányi járásbari levő Ebed községben a 94 éves Szabó Vik­tória egész családjával jött a vá­lasztóhelyiségbe, hogy a Nemzeti Front jelöltjeire szavazzon. A vá­lasztóhelyiség előtt pionírok virág­csokrokkal és zenével fogadták őt. Szlovákia dolgozóinak magas po­litikai öntudata nemcsak a válasz­tásokban való nagy részvételben nyilvánul meg, hanem a Nemzeti Front jelöltjeivel való teljes egyet­értésben is. Ezt bizonyítják azok až első jelentések, amelyek a köz­ponti választóbizottsághoz érkeztek egyes községekből a .választások eredményeiről. Például a lévai já­rásban 34 községben a választók 1000/o-os részvételével szavaztak a Nemzeti Front jelöltjeire. Ugyan­így volt a zselízi járásban levő Lekér és Garanmszentgyörgy köz • ségekben, továbbá a partizánskei járásban levő Veľké Bielice, Maié Bielice, Pažit, Krásno és Bystri­čany községekben is. A beszterce­bányai kerületben a választók 100 százalékos részvétele mellett egy­hangúlag szavaztak a Nemzeti Front jelöltjeire Žakyl községben és a füleki járásban levő Várgede, Hidegkút, Sávoly és Balogfala köz­ségekben. Erő és elszántság jellemzi a szavazást Á prágai Bílá utcában gyö­nyörű, modern iskolaépület magaslik. Már kora reggeltől áramlanak oda a bubeneči kör­zet ünnepi ruhába öltözött vá­lasztópolgárai. Ifjak, időseb­bek, munkások, értelmiségiek együtt járulnak az urnák elé. Arcukon boldog, öntudatos mo­sollyal szavaznak a békére, ha­zánk további felvirágzására. Az iskola aulájában fehérblúzos, pirosnyakkendős pionírok tán­colnak és dalolnak. Repülőink fúvószenekara váltja fel őket. A rögtönzött mulatságnak ren­geteg a nézője. A gyermekek székeken ülve hallgatják a vi­dám zenét, mögöttük állanak szüleik Innen . mennek az ur­nákhoz gyermekeik boldogságá­ra szavazni. A 20-as választókörzet szava­zóhelyiségbe belép a 66 éves, nagy kötöttkendőbe bugyolált Mária Jurdová. Személyazonos­sági igazolványát felmutatva kéri a választási bizottság el­nökét, hogy itt szavazhasson. Szlovákiából, egy Pőstyén mel­leti faluból érkezett és minden­áron szavazni akar. A hivata­los formalitások elintézése után megkapja a szavazólapot, s meg­nyugodva dobja be az urnába. A világtalan dr. Rudolf Tyl szavazó polgárt fiatal barátja ki­séri. Tyl elvtárs a koncentrációs táborban vesztette el szeme vi­lágát Hazatérte után a hadi^ rokkantak országos szövetségé­nek funkcionáriusává választot­ták. Soha többé nem akarja vé­gigélni a háború borzalmait. Megszenvedett eléggé. A mai fiatal nemzedéknek jobb sor­sot, kíván, ezért szavaz a Nem­zeti Front jelöltjeire. Maria Skalová 48 éves mun­kásasszony, szintén vidám mo­sollyal lép a szavazóhelyiség­be. Mielőtt szavazna, elkomo­lyodva megáll a falon elhelye­zett márvány emléktábla előtt. Csendesen olvassa: Yvonne Just francia tanárnő emlékére, akit 1941 november 1-én Párizsban a nemzeti ellenállási mozgalom­ban való részvétele miatt el­fogta*. Végigszenvedte a lü­becki, rawensbrücki, a maut­hauseni és a Bergen Belsen-i koncentrációs táborokat. Meg­halt 1954. április 17-én. A há­ború előtt ebbben az iskolában terjesztette a népek közötti megértést. Elszánt arckifejezéssel, ököl­beszorított kézzel lépett Skalo­vá elvtársnő az urnához és ad­ta le szavazatát a Nemzeti Front jelöltjére. Tekintete sok mindent elárult. Gyűlöli a fasizmust, a háborút, békében akar dolgoz­ni a biztos jövőért, népünk boldogságáért. Kis Éva. - « a..«.'•..a..a. A vidéki nagymama Bratislavában szavazott Nyolc különböző korú gyermek az anyjával meg a nagymamával rendkívül ünnepi hangulatban kö­zeledett a 63-as választóhelyhez. — No hová ilyen nagyhangon? — kérdezte tőlük valami ismerősük inkább tréfásan, mint komoly ér­deklődéssel. De a gyerekek határo­zottan válaszoltak: — Szavazni! %agyis a mama megy szavazni, mi meg elkísérjük őt! — javította ki a kollektívot a legidősebb fiú. A mama, Sztránszky Rozália minden rábeszélő képességét latba­vetve édesanyjának magyarázott valamit. Hozzájuk szegődve hall­gatni kezdtem, mi lehet az az élet­bevágó fontosságúnak látszó kér­dés, amit magyaráz. Sztránszkyné ezt észrevéve most már felém for­dult és szinte segítségkérőén mondta: — Már tegnap este óta nem bí­rom meggyőzni édesanyámat, hogy ő már öreg, neki nem fontos sza­vazni. Egyre erősködik, hogy ö is egyenjogú polgára ennek az or­szágnak, és ha minden becsületes ember szavazhat, ő is szavazni akar. Ugyanis tegnapelőtt, jött hoz­zánk látogatóba és nem hozta ma­gával még a személyazonossági igazolványát sem, tehát azt hiszem, hogy e nélkül nem szavazhat. Most megszólalt a nagymama, de a fiatalasszony szavába vágva így folytatta: — Mivel nekem nem hiszi el, hogy igazolvány nélkül nem sza­vazhat, eljön velem, hogy meg­kérdjük a választóbizottságot. Tud­ja, említettem neki, — folytatja Sztránszkyné — hogy személyesen ismerem a jelöltünket. Elmondtam, milyen rendes ember, hát most még jobban ragaszkodik a szavaza­ti jogához, mint amíg nem beszél­tem a jelöltről. Aztňn egy pillanatra boldogan, úgy, ahogy csak édesanyák tudnak, végignézett gyermekein, elmoso­lyodott s így folytatta: — Nyolc gyermekem van. Mind­nek van rendes ruhája, több pár cipője, meg ehetnek is, amennyit csak akarnak. Egészségesek mind, mint a makk. Én örömmel megyék szavazni, hogyne szavaznék, hi­szen míg apám az első köztársa­ságban még a hat koronát sem tud­ta minden napra biztosítani család­jának, addig a férjem havi 1800— 2000 koronát is keres. Családi pót­lékot 1150 koronát kapok, meg én is keresek minden hónapban né­hányszáz koronát. Tehát rendesen élünk. Ezért szavazott a férjem is, ezért szavazok én is, meg ezért akar mindenáron az édesanyám is erre a rendszerre szavazni. Azért, hogy soha többé ne térhessen visz­sza az a sok rossz, amiben mint gyermeknek részem volt. A nagymama igazoló okmány nélkül nem szavazhatott, de nem nyugodott bele. Telefonált vidéki Otthonába a másik lányának s meg­kérte, hogy hozza el személyazo­nossági igazolványát. Mivel kíváncsi voltam, győzött-e a jogával élni akaró 76 éves néni, vasárnap este meglátogattam Sztránszkyékat, akiknél a választás napján tartózkodott. A nagymama éppen szavazni volt, a lánya későn hoztq, az igazolványt, így csak este nyolc órakor tudott elmenni isméi a szavazóhelyiségbe. Rövid idő múlva azonban ragyogó szemekkel, boldogan érkezett meg. — Leszavaztam! — mondotta. — Becsületbeli nyilatkozatot kellett aláírnom, hogy máshol nem sza­vaztam. Tudja, még aludni sem tudtam volna, ha nem szavazhatok! Most aztán megnyugodtam. Én ugyanis már két világháborút át­éltem, tudom, mit jelent, tehát nem akarok több háborút. Ezért akartam mindenáron szavazni! Száraz József A szocialista kereskedelem a nép szolgálatában Pártunk és kormányunk az utób­bi időben dolgozóink jövedelmének emelkedése biztosítására és a szé­les tömegek vásárló készségének fokozására több intézkedést fogana­tosított. Az ipari termelés és főleg a mezőgazdasági termelés számára konkrét feladatokat tűztek ki. A kereskedelemre hárul a termékek­nek a dolgozókhoz való juttatása a legrövidebb úton és a legmegfele­lőbb formákban. A kereskedelem fejlődésében ha­tárkövet jelentett az 1953. év. A kö­tött piac megszüntetése, az egysé­ges kiskereskedelmi árak piacára való áttérés kereskedelmünket új feladatok elé állította: Valóban szocialista kereskedelemmé kellett válnia. Ekkor jutottak napvilágra a kereskedelem munkájában mutat­kozó hiányosságok. Felszínre ke­rült a folyamatos ellátás, az elégte­len választék és a dolgozók hiányos kiszolgálásának kérdése. A kor­mány 1953. szeptember 15-i határo­zatában kitűzte termelésünk és ke­reskedelmünk feladatait, különös tekintettel a közszükségleti cikkek gyártására és a termékeknek a fo­gyasztókhoz való juttatására. Igy került újból piacra sok olyan árucikk, amelyet fogyasztóink már évek óta, vagy egyáltalában nem láttak, vagy csak kis mennyi­ségben került piacra. Üj kenyér­fajtákat hoztunk forgalomba. Kibő­vítettük a sütemények és a csoko­ládécukorkák választékát. Tiszta csokoládé került forgalomba. A múlt évi szeptemberi kormányhatá­rozat óta csupán az élelmiszeripar­ban 400 új árucikket, éspedig a cu­korkagyártás terén 96 árufajtát, 95 féle gyümölcs-, zöldségfajtát, pék­és cukrászsüteményt, 27 féle tejter­méket, 20 féle halárut, 14 féle étel­olajat és műzsírt és több más új árucikket hoztunk forgalomba. Az ipari termelésben is jó eredménye­ket értünk el. 100 újfajta textiláru és felsőruha került forgalomba. Közben lényegesen kibővítettük a textil és konfekció választékát. Huszonhat új lábbelifajta és bőráru került a piacra. Huszonegy féle csillár, 20 újfajta préselt üveg és 20 féle porcelán, valamint keramikafi­gurák kerültek piacra. A vásárlók újfajta fémárukat vásárolhatnak. Például 30 féle „Supersmalt" színes edény, 60 féle alumínium edény, 25 féle rozsdamentes edény és 6 féle rádióvevőkészülék került forgalom­ba. újfajta kerékpárok, porszívó­gépek. mosógépek, varrógépek, jég­szekrények, 25 féle játék- és sport­cikk, bútor és különféle konyha­felszerelési cikk került a piacra. Ez év április l-e után, a harmadik ár­leszállítás óta bevezettük az arany-, platina-, és ezüstáruk szabadon való árusítását. Az árucikkek választékának ki­bővítése és kereskedelmünk jobb munkájának következtében évről évre emelkedik a kiskereskedelmi áruforgalom. 1949-hez viszonyít­va 1950-beri 30,50/o-kal, 1951-ben 59,3o/o-kal, 1952-ben ^l,4<Vb-kal, 1953-ban 84"/o-kal és az idén elő­reláthatóan 113,3o/o-kal emelkedik a kiskereskedelmi áruforgalom. A kiskereskedelmi áruforgalom gyors emelkedésében tehát a szocialista jövő felé vezető helyes utat lát­hatjuk. Az egyes árufajták keres­lete Szlovákiában rohamosan nö­vekedik. A kenyérfogyasztás pél­dául ez év első hónapjában 1952­höz viszonyítva 420/o-kal növeke­dett. A gabonalisztből készült sü­temények fogyasztása ez év jú­niusában a múlt év júniusához vi­szonyítva 55c/(jikal emelkedett. Ez év első felében 5,8-szor annyi rizs fogyott el, mint a múlt év ugyan­ezen időszakában. Ez év áprilisá­ban a rizsfogyasztás 399<>/o-kal volt magasabb, mint az elmúlt év ugyanezen hónapjában, a cukorfo­gyasztás ugyanebberi a hónapban 470/o-kal emelkedett. A kimért hús fogyasztása az elmúlt év első felé­hez viszonyítva szintén megnöve­kedett, habár ezen a téren még hiányosságok mutatkoznak. Már­ciusban pl. a húsfogyasztás az el­múlt év ugyanezen hónapjához vi­szonyítva 170/o-kai, áprilisban pe­dig 30/0-kal emelkedett. Szlovákiá­ban ez év első felében 68<>/o-kal több sertészsírt adtak el, mint 1953 első felében. A zsírfogyasztás ugyanezen idő alatt 22o/ 0-kal, a cu­korfogyasztás 440/0-kal növekedett. Emelkedett az ipari árucikkek fo­gyasztása is. Ez év első felében az elmúlt év el§ő feléhez viszonyítva 15-,80/o-kal több gyapotszövetet, 132.90/o-kal több selymet, 45,7<>/b-kaÍ több harisnyát, 2,lo/ 0-kal több fel­sőruhát, 35,80/o-kal több bőrmun­kacipőt, 22,20/o-kal több különféle bőrcipőt, 40,2%-kal több másfajta lábbelit, 26,4a/o-kal több fabútort, 120,40/o-kal több rádiókészüléket. 378,9o/o-kal több villamos^mosógé­pet, 721,8%-kal több villamos jég­szekrényt, 17,70/0-kal több kerék­párt, 76,2o/o-kal több motorkerék­párt, 76,70/o-kal több varrógépet, 61,1%-kal több zsebórát, 17,50/o-kal több ébresztőórát, 800o/ 0-kal több cementet és 270<>/o-kal több téglát adtunk el. A világ egyetlen kapitalista or­szágában sem lehetséges a dolgozók anyagi jólétéről való ehhez hason­ló gondoskodás. A szocialista tár­sadalom éppen ezzel a gondosko­dással különbözik a kapitalista társadalomtól, ahol a dolgozók többsége nyomorra és éhségre van kárhoztatva. A felsorolt adatok bi­zonyítják pártunknak és kormá­nyunknak a lakosság ellátásáról való nagyarányú gondoskodását. A párt és kormány helyes politikájá­nak következtében emelkedtek az árualapok és ugyanekkor megnö­vekedett a lakosság vásárlóképes­sége is. Dolgozóink szükségletei és követelményei az anyagi és kultu­rális színvonal emelkedése követ­keztében megváltoztak és megnö­vekedtek. Ugyancsak megváltozott dolgozóink ízlése is. A szocialista kereskedelem a fo­gyasztók kiszolgálását az eladás új formáival javítja meg. Átalakítjuk a kicsi, csupán a kapitalista ke­reskedőknek megfelelő üzlethelyi­ségeket. Ä kereskedelmi hálózat nagy elárusító központokkal és új, különleges elárusító helyekkel bő­.vül. Szlovákia kerületi és járási székhelyein csupán ez év folya­mán 119 elárusító központot kap­tak a dolgozók. Az állami vendég­látóipar üzemeinek hálózatában is javulás mutatkozik. A vendéglátó­ipar épületein elvégzett fő javítá­sokra és kisebb javítási munkála­tokra összesen 14,830.000 koronát fordítottunk. Eperjesen, Bártfán és Bratislavában három új szállodát építettünk. A fogyasztók kiszolgálásának érdekében bevezettük a vasárnapi és az esti árusítást. A kerületi vá­rosokban bevezettük a megrendelt áruk házhozszállítását. Több járási székhelyen bevezettük a megren­deléses rendszert. Ezzel kiküszö­böltük a dolgozó nők várakozását az üzletekben. A párt X. kongresz­szusa kereskedelmünk számára to­vábbi új nagy feladatokat tűzött ki. A kereskedelmi dolgozók isme­rik az előttük álló feladatokat és tudatában vannak annak, hogy ezeknek sikeres teljesítésétől függ, mennyiben érzik majd a városok és a falvak dolgozói a pártnak és a kormánynak az emberről való gondoskodását. Dolgozóink aszta­lára még több hús, zsír és kenyér kell. Háztartásainknak még több jó minőségű és szép kivitelű ipari árucikkre van szüksége. Ahhoz, hogy a jövő évben még több élel­miszerünk legyen, hogy a dolgozók ellátása megjavuljon, hogy szebben öltözködhessünk, hogy jobb laká­saink legyenek — minden erőnk­kel teljesítenünk kell a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja X kong­resszusának irányelveit, mind a mezőgazdasági termelés, mind az ipari termelés terén. Fokozni kell. a termékek minőségét, ki kéli bő­víteni a választékot és biztosítani kell, hogy dolgozóink jó minősé­gű, ízléses árut kapjanak. ' Dušan Plintovič, a Kereskedelemügyi Meg­bízotti Hivatal dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents