Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-28 / 288. szám, vasárnap

1954. november 23. UJSZ0 359 A békére, mindnyájunk boldog életére szavazunk! Ä nyitrai kerület ma új életet él Hogyan harcoltak dolgozóink a kenyérért 1932. január 22-én Érsekújvárott a Komáromi utcán a munkások százai vonultak a városházához Proházka József, a Kommunista Párt szervezetének elnöke, vezette őket. Szilárdan léptek egymás mellett és a Kommunista Internacionálét énekelték Szemükből gyűlölet sugárzott az urak ellen, a burzsoá kormány ellen. Soknak közülük még fülében csengett éhes gyermekeiknek sírása, nem tudták miből jóllakatni őket, ezért akartak a városi képviselő testülettől munkát kérni. \ — Állj! — harsant fel Slezak Ratmund csendőrhadnagynak durva hangja, aki a keresztútnál levő fegyveres őrség élén állott. — Az éhségmenet tiltva van, a törvény nevében parancsolom, oszoljanak fel! — üvöltötte teli torokból a tüntető munkásoknak. — Munkát és kenyeret akarunk! ,— kiáltotta a tömeg. Szavuk azonban falrahányt borsó volt. Álltak, nem tudták mitevők legyenek. A csendőrök, a burzsoázia hű szolgái őrizték az átjárást, hogy senki se mehessen tovább. Egy pillanat ingadozás után a munkások a kommunistákkal az élükön megindultak, a hátullévők nyomták az elülsőket. Proházka József megkísérelte, hogy áthatoljon a rendőrkordonon. — Üsd! — hangzott fel Zsidek Stefánnak, a járási hivatal tisztviselőjének parancsa és a csendőrbotok lecsaptak a védtelen munkások fejeire. — Nesze neked kenyér, nesze neked munka! — ordították a csendőrök é

s mint a vadállatok a tömegre vetették magukat. Az ilyen éhségmenetek nem voltak egyedülállók Szlovákia-szerte gyülekeztek a munkanélküliek és ezért a bratislavai kerületi hivatal hirdetményben óvta a lakosságot az éhségfelvonulásoktól. Eltiltotta a nyilvános beszédeket és tüntetéseket. A hirdetmények papirosával azonban nem lehetett jóllakatni az éhező gyermekeket, nőket és aggokat. A munkások nap nap után tiltott tüntetésekben vettek részt. Kelet-Szlovákiában naponta haltak a gyermekek és asszonyok az éhségtől és az elégtelen táplálkozástól. mert már krumplira és káposztára sem tellett. 1938-ban a szninai járásban 7138 munkanélkülinek 30.000 korona egyszeri segélyt nyújtottak, vagyis egy főre 4 korona jutott. Ezt sem ad*ák ki pénzben, hanem az egész összegért kukoricalisztet vásároltak és ezt adták ki a közutakon végzett munkájuk ellenértékeként. Ilyen volt a parasztok és munkások élete a München előtti köztársaságban. De nem volt jobb az életük az úgynevezett Szlovák Állam és a Horthy-rendszer alatt sem, mert ez a parasztokat és munkásokat kétszeresen kizsákmányolta. Egyrészt saját burzsoáziájuk és másrészt a fasiszta Németország. Megváltozott életünk Ma egész Szlovákia sürgő-forgó hangyabolyhoz hasonlít. Mindenütt épülő félben lévő gyárak, vízierőművek. vasútak, országutak és családi házak láthatók. Magában a nyitrai kerületben 7216 családi ház épül. Ennyi családi házat nem építettek az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának 15 éve alatt. Családi ház építése valaha a dolgozóknak csak vágyalma volt. Népgazdaságunknak ezt a hatalmas fejlődését elsősorban az teszi lehetővé, hogy munkásaink és parasztjaink fokozzák a munka termelékenységét, magasabb béreket kapnak és a kis- és középparasztok beadási kötelezettségükön felül fennmaradt termékeikért magasabb begyűjtési árakat kapnak, így volt ez mindig? Nem! Munkásaink és parasztjaink a karaj kenyérért idegenbe mentek, sokan közülük nyomtalanul eltűntek. És a parasztok semmilyen körülmények között sem versenghettek a nagybirtokosokkal és kis földecskéjükön gyakran csak éppen anynyi termett, hogy tovább tengethessék életüket. Ma parasztjaink és munkásaink sokoldalú gondoskodásban részesülnek. Az idén a kombájnok és önkötözőgépek százai kerültek a földekre, 1953-ban egy traktor 455,7 hektárt művelt meg, vagyis háromszor annyit, mint 1950-ben. Számos kis- és középparasztunk megérti, hogy az EFSz-ben van a helyük. Ezt bizonyítja, hogy az év kezdete óta a nyitrai kerületben 1145 >kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetekbe. Hogy életünk még jobb legyen Ma üzemeinket a kombájnok és más mezőgazdasági gépek és egyéb berendezések százai hagyják el. A gépipari termelés a nyitrai kerületben 1949-től 1953-ig huszonkétszeresére emelkedett, ezt legjobban szemlélteti a következő rajz, amely szerint a mezőgazdasági és egyéb gépek termelése 1953-ban 342,70/

0-ra emelkedett. m.Sz -WS^fflS, / 100'/. 19<i9 1950 A mezőgazdasági épületek és ístállóhelyiségek építésének oly hatalmas fejlődését, mint az utóbbi években falvainkon látható, nem mutathatja ki egy kapitalista állam sem. A gazdasági állatok helyes elhelyezésének és az állattenyésztési termelés célszerű végzésének az állatok hasznosságának fokozása érdekében, ma már tisztában vannak az összes mezőgazdasági dolgozók. Pártunk és kormányunk ezért fokozott figyelmet szentel a mezőgazdasági épületek felépítésének. A szövetkezeti gazdálkodás nagy előnyei s az állattenyésztési termelés hozama megmutatkozik, ha összehasonlítjuk a szövetkezeti parasztok jövedelmét az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmével. Ezek a számadatok azt mutatják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás emelkedik és hogy hallatlan fejlődés áll előtte. Új építkezésekkel és mezőgazdasági épületek átvevésével 1953-ig istállóteret biztosítottak. Hogy a parasztok becsületes munkával szerzett pénzükért és a beadási kötelezettségükön felül eladott termékeik áráért megvásárolhassák a szükségleti cikkeket, ruházatot, lakásberendezést és egyéb árucikkeket, erről gondoskodnak az ipari árucikkeket gyártó vállalatok. A fogyasztási cikkek termelése szüntelenül növekedik és az 1949-es évvel szemben 179,0o/o-kal emelkedett: 12 <,.3 19.4.0 j»i950 I 1951 |.1?52 j. '95S Ipari árucikkek terén piacunk számos újfajta textil, bőr, cipő, játékszerfélével gazdagodott; lényegesen bővült a szappan, a mosóés toa}ettszappan választéka. Megjelent a piacon több újfajta rádiókészülék, villanymosógép, zománcozott agyag és kiváló mir.&ségü rozsdamentes edény is. Elárusííóhelyeink még jobb szolgálatot tesznek a fogyasztóknak az eladási idö meghosszabbításával és a készruha üzletekben kisebb szabómunkákat is elvégeznek a vásárolt öltönyökön a vevő óhajtása és szükséglete szerint Új építkezésekkel és mezőgazdasá gi épületek istállóteret biztosítottak átvevésével 1953-ig 7/ 703 sz

arva.smarha mm sertés W13 « 10.991 * 157.6M baromfi részére. Az ember a legnagyobb érték Kormányuňk minden téren gondoskodik dolgozóink egészségéről is. A volt köztársaság idején egészen 1933-ig a nyitrai kerületben nem volt semmiféle egészségügyi tanácsadó, nem voltak gyermekés csecsemőosztályok a nyitrai, komáromi, érsekújvári kórházakban és másutt. Ma a gyermek és csecsemőosztályok száma ezekben a kórházakban 500 ágyra emelkedett. Nálunk az ember a legértékesebb kincs. Egészségéről való gondoskodás társadalmunk legfőbb törvénye. Az ember egészségéről való gondoskodást közvetlenül az üzemekben és az üzemi orvosok útján végezzük. Csupán a nyitrai kerületben 45 egészségügyi központ létesült, ezzel szemben az első köztársaság alatt az egészségügy fogalma ismeretlen volt. • Orvosok száma egeszsegugyi év dolgozók ezer lakosra eső természetes szaporulat 1929 1938 1949 1951 1953 1 $ = 25 0KV0S 1 # = 5 0 £6f5zsfőfi%-y/ oe-GOzó 1937 19U9 *** 1950 *** 1951 1952 **** 1953 ***** /jf s 4 GjetMEK Pa. orvosok száma az 1929-es év vei szemben 7 és félszeresére növekedett és az egészségügyi személyzet száma nyolcszorosára. Munkásaink és parasztjainknak már nem kell felázott utakon járniuk. Államunk autóbuszvonalak és utak építésére több milliós őszszegeket fordított. A nyitrai kerületben az 1949-es évben 19 autóbuszvonal épült 528 kilométer hosszúságban. 1953-ban 112 vonal épült 3070 kilométer hosszúságban. Ezeken a vonalakon 1953-ban 31,400.000 személyt szállítottak. A volt Csehszlovák Köztársaságban parasztjaink gyalog jártak a néha több kilométer távolságban fekvő járási városokiba, ma pedig ezeken a vonalakon gyorsan, kényelmesen és olcsón utaznak. Kitárultak az iskolák kapui Az állami költségvetésből nagy összeget fordítanak az ifjúság nevelésére is. új közép- és főiskolákra, valamint tanoncközpontokat építünk. Míg az első Csehszlovák Köztársaság és az úgynevezett Szlovák Állam alatt Szlovákiában csak néhány középiskola .és egy egyetem volt, nem teljes technikai fakultással, ma városainkban a közép- és főiskolák százainak kapui nyíltak meg. Az iskolaügyre és közművelődésre a főiskolákon kívül az 1953. évi állami költségvetés csupán Szlovákiában csaknem öt és negyed milliárd koronát irányzott elő, ami az 1946. évi öszszegnek ötszöröse. 1913 óvoda, 95 mezőgazdasági iskola, mezőgazdasági főiskolák és 43 ipari tanulóhely épült, ahol ma a parasztok és munkások gyermekeinek nagy része tanul. Ez a kapitalizmus alatt nem volt lehetséges, akkor a közép- és főiskolákon csupán a gazdagok, a kulákok és a kereskedők fiai tanultak. A nyitrai kerületben csupán a harmadfokú iskolák tanulói számára 1954-ben 7,302.000 ' korona értékben fizettek ki ösztöndíjakat, ellenben a kapitalizmus alatt 1937-ben az összes főiskolások és középiskolások számára mindössze 6,880.000 koronát fizettek ká. Parasztjaink és munkásaink ddgj becsületes munkájának eredményei arra késztetnek bennünket, hogy e dolgokat mérlegeljük most a választások napján is, amikor lehetőségünk nyílik, hogy magunk döntsünk hazánk békés építő munkájának további fejlesztéséről. Ezért ma, november 28-án a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások napján szavazzunk megbízható, elszánt és kitartó jelöltjeinkre — a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség képviselőire, akik szorgalmas és áldozatkész munkájukért megérdemlik helyüket a legfelső törvényhozó szervekben. Hogy gyönyörű hazánk még jobban virágozzék, a választásokon szavazzunk mindnyájan a Nemzeti Front jelöltjeire — a dolgozó nép képviselőire! Egységesen szavazunk jelöltjeinkre Izsap közs'ég lakói is nagy örömmel várják a választások napját. Képviselőjelöltjeinket régóta ismerjük. Tudjuk, hogy odaadással tesznek majd eleget megbiztatásuknak. Livinka Arvay József elvtársat, akit a nemzetgyűlésbe jelöltünk képviselőnek, és családáját hosszú évek óta ismerem. A szomszédos uradalomban, Füzes-pusztán szolgáltunk, mint cselédek. Nagyon jó, becsületes, szorgalmas elvtárs. Árvay József elvtársat meg, akit a Szlovák Nemzeti Tanácsba választunk meg képviselőnek, már gyermekkora óta ismerem, hiszen együtt szolgáltam az édesapjával. Egész községünk jól ismeri őt. Tudjuk,, müyen nagy segítséget nyújt nekünk községünk újjáépítésében. Árvay elvtárs nemcsak a felszabadulás után, de a múltban is a munkásosztály és á parasztság érdekeit védte, amikor a csendőrszuronyok között kellett küzdeniök. Sok megpróbáltatáson ment keresztül, de mindig hűségesen kiállt a kizsákmányoltak érdekében. Községünk lakói meg te fogadták, hogy mindnyájan jelöltjeinkre fognak szavazni, akik bebizonyították a múltban is és a jelenben iš, hogy méltóak a nép bizalmára, méltóak arra, hogy hazánk legfelsőbb állami szerveiben képviseljenek bennünket. Hoferik Mihály, Izsap. A választások tiszteletére A bratislavai állami birtok dolgozói beadási kötelezettségei idö előtt való teljesítésével és túlteljesítésével köszöntik a dolgozók nagy ünnepét, a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való vár lasztások napját. Egész évi marhahúsbeadási kötelezettségüket 140 százalékra, juh-gyapjú beadásuk®! 116 százalékra és sertéshúsbeadásukat a kitűzött határidő előtt november 26-án 101.5 százalékra teljesítették.